Felszólalás adatai

DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A kormány megfogalmazott célkitűzése a magyar nemzet európai keretekben történő egyesítése, hogy a magyarság egy tágabb közösségben, az Európai Unióban boldogulhasson, megőrizhesse identitását nyelvével, kultúrájával, részt vehessen Európa sokszínűségének gyarapodásában, és sikeres nemzet legyen. Magyarország, amely már egy éve tagja az Európai Uniónak, sokat tehet - és sokat tesz is - a régió, a szomszédos országok fejlődése, előrejutása, végső soron az európai integrációra való felkészülés érdekében. Tagállami kötelezettségeit oly módon teljesíti, a közösségi politika formálásában úgy vesz részt, hogy azzal egyaránt szolgálja a nemzeti érdekeket és a Kárpát-medencei magyarság érdekeit is.

Alkotmányunk deklarálja, hogy a Magyar Köztársaság minden lehetséges módon támogatja a határon túli magyarok és a magyar közösségek szülőföldjükön történő boldogulását. A kormány leghatározottabb szándéka ennek segítése, ennek előmozdítása. A történelmi okok miatt azonban tekintettel kell lenni a szomszédos országokban élő több százezer honfitársunk azon természetes igényére, törekvésére is, hogy akadálymentesen ápolhassák kapcsolataikat a történelem, a nyelv, a kultúra megőrzése érdekében az anyaországgal, és tarthassanak kapcsolatot az anyaországban élő rokonaikkal, hozzátartozóikkal, barátaikkal.

A kormány mindezek figyelembevételével fogalmazta meg nemzetpolitikai koncepcióját, s ennek alapján hirdette meg 2005 januárjában az “öt pontban a nemzeti felelősségrőlö szóló programot. A program egyik fontos célkitűzése a magyar nemzetiségűek részére az ország területére való belépés, tartózkodás, letelepedés és az állampolgárság megszerzésének a megkönnyítése. E nemzetpolitikai cél megvalósítása azonban jogalkotási feladatokat is állított a kormány elé, és mindenekelőtt - hiszen itt törvények módosításáról van szó - az Országgyűlés elé.

Az alapvető jogi normákat a tisztelt Ház előtt lévő törvényjavaslat foglalja össze, amely tartalmazza a magyar állampolgárságról szóló, valamint a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény módosítását egyaránt.

(9.50)

A két törvény nem csupán azért tartozik össze, mert közös cél érdekében fogalmazódik meg, nem csupán azért tartozik össze, mert ennek a közös célnak a megvalósításában közös eszközrendszert is megfogalmaz, hanem azért is, mert az eljárásoknak, amelyek a törvényben foglalt célkitűzések konkrét lépéseit jelentik, van egy összefüggésrendszere, amelyre tekintettel kell lenni, ezért döntött úgy a kormány, ezért döntött úgy az előterjesztő, hogy ezt így, ilyen módon, együtt terjeszti a tisztelt Országgyűlés elé.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! A szomszédos országban élő magyar nemzetiségűek Magyarországra történő beutazásának jogcíme már legtöbbször kifejezi az érintett személy szándékát arra vonatkozóan, hogy rendszeres magyarországi kapcsolattartásra törekszik, és szülőföldjét nem kívánja elhagyni az áttelepülés szándékával, vagy valamely okból Magyarországon kíván élni hosszabb távon is. Tehát ez már az időszak első szakaszában kiderül. Ez utóbbi kategórián belül elkülönül - és jól elkülöníthető - azoknak a köre, akik a letelepedési engedély megszerzését követően magyar állampolgárságot is kívánnak szerezni.

Az idegenrendészeti törvény módosítása a rendszeres kapcsolattartás elősegítése érdekében bevezet egy új intézményt. Bevezeti a legfeljebb ötéves érvényességű és folyamatos tartózkodásra jogosító speciális, úgynevezett nemzeti vízumot, amelynek alapja az érintett szomszédos országgal történő megállapodás. Ez a vízum azonban, figyelemmel a jogharmonizációs kötelezettség alá eső európai uniós normákra, nem jogosít fel magyarországi munkavállalásra, nem jogosít fel családegyesítésre, tanulmányok folytatására, az egy másik jogi eljárás keretében zajlik, az egy másik típusú vízum, illetve engedély. Azonban ennek a vízumnak a bevezetése jelentős könnyítés a határon túli magyarok számára. Hiszen az érvényességi időn belül szabadon, akár többször, újabb és újabb vízum kérelmezése nélkül utazhatnak az országba.

Valamennyien jól tudjuk, akik ezen a területen tapasztalatokat szereztünk, hogy a határon túli magyaroknak, akik olyan országban élnek, ahol erre vonatkozóan olyanok a szabályok, sokszor az jelent problémát, hogy az eljárások hosszadalmasak, sokszor kell felkeresni a hivatalt, sorba kell állni, sok időt vesz igénybe ezeknek a megszerzése. Ez az új intézkedés, amely most a törvénycsomagban szerepel, az úgynevezett nemzeti vízum bevezetése, érzékelhető eljárási könnyebbséget fog jelenteni azoknak a kérelmezőknek, akik ennek igénybevételével szeretnének Magyarországra, az anyaországba utazni. A könnyítés tehát nem a vízum kiadásával szemben támasztott követelmények átalakítását vagy felpuhítását jelenti, hanem a jelenleg többször ismétlődő eljárási procedúrák kiküszöbölését és ennek elkerülését célozza, kifejezetten azért, hogy a határon túli magyarok könnyebben és minden általuk fölöslegesnek ítélt procedúra nélkül utazhassanak.

A törvényjavaslat a tartózkodási és letelepedési kérelemért folyamodók eljárási, igazgatási terheit könnyíti, például az eddig sokak által kifogásolt és igen költséges hatósági orvosi vizsgálat kötelezettségének megszüntetésével. Az idegenrendészeti törvény módosítása jogharmonizációs feladatot is teljesít a családegyesítésről szóló európai uniós tanácsi irányelv átültetésével, amelynek eredményeként a kedvezőbb rendelkezések haszonélvezői többségében a határon túli magyar kérelmezők lehetnek.

A véglegesen áttelepedők természetes célja a magyar állampolgárság mielőbbi megszerzése. Az állampolgársági törvény módosítása, az állampolgárság-szerzést megkönnyítő rendelkezésekkel, a várakozási idő megszüntetésével, az alkotmányos alapismereti vizsga alá esők körének szűkítésével, az ügyintézési határidő csökkentésével is ezt kívánja elősegíteni. Ezek nagyon életszerű változtatások, hiszen például az alkotmányos alapismereti vizsga alá esők körének szűkítése életszerűvé teszi, hogy azoknak, akik iskolában vagy más módon ilyen ismeretekhez hozzájutottak, ne kelljen ezt újra bizonyítani. Életszerű, és a kérelmezők helyzetét, az eljárást is megkönnyítő szabályok ezek.

Ugyanakkor mindkét törvénynek meg kell teremteni az összhangját a november 1-jén hatályba lépő közigazgatási hatósági eljárási törvénnyel, amit ez a törvényjavaslat elvégez, hiszen az egy olyan általános, a közigazgatási eljárást általánosan szabályozó törvény, amelynek az elemei meg kell jelenjenek mindenféle eljárásban, így ezt a harmonizációt is ez a törvénycsomag most elvégezni.

Tisztelt Országgyűlés! Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr Avarkeszi Dezső képviselő urat kormánymegbízottként kérte fel arra, hogy ezt a csomagot készítse elő, és az ehhez szükséges valamennyi politikai egyeztetést azokkal a szervezetekkel, amelyeknek ehhez kapcsolódóan álláspontja, véleménye volt, elvégezze. Természetesen a kormánymegbízott úr együttműködött és támaszkodott azoknak a szakembereknek a munkájára, akik a kormány különböző minisztériumaiban, az ágazati minisztériumban, hivatalaiban dolgoznak. Szeretném megköszönni valamennyi kollégánknak az előkészítő munkát, és a kormány nevében itt szeretném megköszönni Avarkeszi Dezső kormánymegbízott úrnak azt a nagyon alapos, gyors, áldozatos munkát, amelyet annak érdekében végzett, hogy ez a csomag most idekerülhessen az Országgyűlés elé.

Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Azzal is tisztában vagyunk, hogy ez a törvény csak széles körű politikai egyetértés esetén születhet meg. Reményre jogosít az a tény bennünket, hogy a törvényben foglaltakat a határon túli magyar szervezetek képviselői kedvezően fogadták, és az egyeztetés során a parlamenti frakciók részéről is támogatásra talált. Kérem önöket, hogy a benyújtott törvényjavaslatot vitassák meg és fogadják el.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)