Felszólalás adatai

Suhajda képviselőtársam hozzászólásával kapcsolatosan én egyértelműen egy politikai hozzászólásnak tekintettem a hozzászólását, eddig a hegyközségi törvénnyel kapcsolatos eddigi munkánk szakmai jellegű volt. Azért is politikainak, hiszen ha tényleg komolyan gondolja, hogy ezt a módosítást ön elolvasta, illetve ismeri a hegyközségi törvényt, akkor négy és fél perc alatt egyszer kimondta volna azt a szót, hogy szőlő és bor, az első négy és fél percben egyszer se hangzott el a szőlő és a bor kifejezés és a hegyközség kifejezés.

Én arra szeretném kérni a képviselőtársaimat, hogy a szőlészeti és borászati ágazatban hagyjuk meg a szakmát, ne akarjunk ilyen vélt szembenállásokat vizionálni és kitalálni. Zsolt erre utalt is, hogy eddig a szocialista képviselők próbálták Gőgős képviselő úron keresztül ezt a szembenállást erősíteni ebben a dologban. Eddig más oldalról ez a fajta - hogy mondjam - vélemény nem fogalmazódott meg.

Tényleg azt kérem tisztelt képviselőtársamtól, hogy tessék elolvasni a törvényt, ami 2013. január 1-jén lépett hatályba, és tessék értelmezni, mert ha ezt megismeri, és a módosításokat is értelmezi hozzá, biztos vagyok benne, hogy az ön szándéka is az, hogy ez az ágazat megfelelő módon működjön, és a törvény ezt hozta létre.

Tehát az, amikor én a felvezetőmben arra utaltam, hogy '95 óta megfeleződött a szőlőterületek nagysága - 120 ezerről 60 ezer -, az, hogy a 320 hegyközségből lett 120 hegyközség, akkor az egyértelműen mutatja azt, hogy az élet azt igazolta, hogy az a '95-ben hatályba lépett hegyközségi törvény nem az ágazat érdekeit szolgálta. Nem tudta megvédeni! Nem tudta megvédeni, megfelezte, megharmadolta annak a szereplőit.

(20.20)

Ezt a törvényt - higgye el, nagyon sok konzultáción én is részt vettem, ismerem az ágazati szereplők véleményét - mint Szekszárd polgármestere szívügyemnek tekintem. Mi a helyi borászokkal ezt mind végigbeszéltük. Olyan törvényt nem javasolnánk, illetve nem módosítanánk, amit helyben a mi szekszárdi borászaink, a helybeli szőlőtermelők, a szekszárdi borvidék nem támogatna. És ugyanezt a mátrai, a villányi, illetve a többi borvidékről is elmondhatnánk.

Alaposan, felelősen hoztuk ezt a törvényt ide, csak szakmai javaslatok vannak benne, illetve az a fajta érdekérvényesítés, amiről Tiffán képviselő úr is beszélt, hogy a szőlőterülettel rendelkező gazdák védelmét erősítsük meg. A törvény ezt hozta. Amire ön utalt, hogy 0,3 hektár után van egy szavazat, igen, mert 1000 négyzetmétertől van egy szavazata, gyakorlatilag minden megkezdett hektár után a gazdának. De az a 30 tonna szőlő, amire tetszett utalni, azt is azon a borvidéken vagy hegyközségben termelte meg egy gazda, aki a területe alapján igenis eldönthet bizonyos szabályokat, és neki nagyobb joga van, mint mondjuk, a külső területről érkező kereskedőnek, aki onnan meg elviszi a szőlőt.

Tehát, azt gondolom, legyen megtisztelve egy külsős, aki egy borvidéken vásárol szőlőt, és tartsa tiszteletben az ott lévő szőlőtermelők akaratát. Az a fajta vízió, nem tudom, Szekszárdon nincs szőlőterület külföldi tulajdonos kezében, tehát ilyen tapasztalatom nincs, amit ön mondott, de azért az eredeti törvény, úgy értem, a 2013. január 1-jével hatályba lépett törvény 10 százalékban maximalizálja a szavazati arányt, függetlenül attól, hogy most külföldi vagy éppen hazai tulajdonosról van-e szó, mert ezzel is próbáljuk ellensúlyozni azt, hogy valaki rátelepülhessen egy adott hegyközségre.

A hegybíró esetében, mint ahogy említettem már, a hegybírónak új szerepköre van. Van egy hatósági szerepköre. Sok esetben, azt gondolom, jó is az, ha egy kicsit külső szemmel kontrolláljuk a hegybíró munkáját. Ebből a szempontból azt tapasztaltam az eddigi hegyközségi elnökökkel, illetve hegybírókkal történt egyeztetésnél, hogy alapvetően nincsen ez ellenükre, sőt adott esetben támogatják is, ha megvan az önkormányzatiság, illetve a hatósági feladatok egyértelmű elhatárolása, illetve lehetőség van arra, hogy a helyi hegyközség a hegybírót önkormányzati feladatok elvégzésére motiválja, akár anyagilag is. Hiszen akár helyi borversenyek, helyi rendezvények szervezésében pluszfeladatot jelent ez a hegybíró számára, és megvan a lehetőség arra, hogy a helyiek ezt kompenzálják a hegybírónak törvényes kereteken belül.

Viszont a jelölési jog, hogy pályázat alapján a helyi közösség javaslatot tesz arra, hogy ki legyen a hegybíró az adott területen, ez a helyi érdekérvényesítésnek egy nagyon fontos alapköve. Hiszen ők döntik el, hogy kit javasolnak. És nyilván olyat javasolnak, aki az ő önkormányzatiságukat is figyelembe véve megfelelően tudja helyben, helyismerettel rendelkezve ezt a feladatot ellátni. És utána a főtitkárt, amennyiben az egyéb szakmai feltételek adottak, kinevezik. De a javaslat egyértelműen helyből jön, ez is a helyi demokráciát erősíti.

Tehát összességében azt szeretném kérni tisztelt képviselőtársaimtól, hogy a vita után, amikor erről majd szavazás lesz, ezeket a módosítókat, amelyek igazából katalizálják az eredeti törvény végrehajtását és pontosítását, mivel nem egy új törvényről beszélünk, egy módosításról van csak szó, de hogy ez az új törvény minél hatékonyabban működjön, támogassák. És a jövőben is azt szeretném kérni, hogy a szőlészeti és borászati ágazat szempontjából ne politikai vitákat folytassunk le, és ne keltsünk ebben ellenséget. Higgyék el, teljesen mindegy, hogy melyik pártnál vagyunk, a szőlő és a bor szempontjából csak egy oldalon állhatunk, a magyar szőlész- és borásztársadalom oldalán. Ezért szeretném kérni, hogy támogassák a módosító javaslatunkat, hogy minél hatékonyabban működjön a jelenlegi hegyközségi törvény.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)