Készült: 2024.03.28.17:06:46 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

183. ülésnap (2012.04.24.),  25-49. felszólalás
Felszólalás oka Részletes vita lefolytatása
Felszólalás ideje 56:00


Felszólalások:   24   25-49   49-85      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, jegyző úr. Tisztelt Országgyűlés! Az elfogadott napirendünknek megfelelően a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájára várhatóan későbbi ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Az előterjesztést T/6467. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/6467/51. számon megkapták és megismerhették.

Tisztelt Országgyűlés! Indítványozom, hogy a részletes vitát, a hatályos törvény szerkezeti rendjét alapul véve, két szakaszban tárgyalja meg az Országgyűlés. Felkérem Szilágyi Péter jegyző urat, hogy ismertesse az egyes vitaszakaszokat.

SZILÁGYI PÉTER jegyző: Tisztelt Országgyűlés! Az elnöki javaslat a következő: a hatályos törvény három részből áll.

Az első részben az általános és a fogyasztói érdekvédelmet biztosító rendelkezések találhatók, idekapcsolódnak az ajánlás 1-44. pontjai. Ez képezi a vita első szakaszát.

A második vitaszakaszban a törvényjavaslat második és harmadik részéhez érkezett módosító javaslatok találhatók.

A harmadik részhez, amely záró rendelkezéseket is tartalmaz, egy módosító javaslat érkezett. Ez összefüggésben van a második részhez benyújtott módosító javaslattal. Ezek a fogyasztóvédelem állami, önkormányzati és érdek-képviseleti intézményrendszerét érintik, és az ajánlás 45-60. pontjaiban találhatók.

ELNÖK: Köszönöm, jegyző úr. Tisztelt Országgyűlés! Aki ezzel egyetért, kérem, hogy kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége az indítványt elfogadta.

Tájékoztatom önöket, hogy a vitában a felszólalási időkeret vitaszakaszonként 6 perc.

Tisztelt Országgyűlés! Megnyitom a részletes vita első szakaszát az ajánlás 1-44. pontjaira. Megkérdezem, hogy kíván-e valaki felszólalni. (Jelzésre:) Elsőként megadom a szót Staudt Gábor képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportjából.

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Rögtön az 1. ponthoz szeretnék hozzászólni, ami rávilágít sajnos a jogalkotás menetére, amit nemcsak mi vagyunk kénytelenek elszenvedni, hanem szerintem néhol még a kormánypárti képviselők is.

Ugyanis az 1. pont jó példája annak, itt arról van szó ugyanis, hogy a fogyasztó meghatározásának körébe a lakásszövetkezetet és a társasházat szeretnék a javaslatot előterjesztők beemelni, amivel önmagában nem is lenne probléma.

Ráadásul magának a törvénynek az általános indokolása, az itt a parlamentben előadott elvek, ami mentén a kormányzat hozzá kíván nyúlni a kérdéshez, és egyébként az általános vitában a bizottságban elmondottak is azt támasztották alá, hogy a gazdasági társaságokat, az olyan gazdasági társaságokat, amelyek tevékenységi körükön kívül vesznek igénybe egy szolgáltatást, fogyasztónak minősíti, aminek természetesen meglehet a létjogosultsága. Hiszen hogyha arra gondolunk, hogy egy kis-, egy mikrovállalkozás vagy egy középvállalkozás Magyarországon igénybe vesz egy szolgáltatást, mondjuk, egy közműszolgáltatást, akkor ő attól még abban fogyasztóként szerepel, és attól, hogy egy kisvállalkozása van, attól ő még nem lesz ugyanolyan erőviszonyban, mint az a multicég vagy az a közszolgáltató, amelyik neki szolgáltat. Tehát ez egy jó törekvés.

Az egy másik kérdés, hogy javasoltuk, ez sajnos még nem valósult meg, hogy ez lehetőleg a kis-, középvállalkozások szintjéig nyíljon meg, hiszen annak ellenére, hogy amit elmondtam, az igaz lehet akár egy multinacionális, mondjuk, kereskedelmi láncolatra is, de náluk nem indokolt, hogy a vitákban vagy a felmerült jogkérdésekben, jogvitákban ezt a pluszvédelmet megkapják, hiszen nagyon komoly anyagi és egyéb erőforrásokkal bírnak, és ezért meg tudják tenni a megfelelő lépéseket, megfelelő szakértőket, jogászokat meg tudnak fizetni, hosszú ideig el tudnak pereskedni; tehát nekik ez a védelem nem indokolt, hogy járjon.

(10.00)

De hogyha ez jelen pillanatban jogilag nem kivitelezhető - mármint hogy különbséget tegyünk a gazdasági társaságok között -, akkor még ez is bevállalható.

Viszont a bizottság előtt az történt, hogy a módosító javaslatok vitájában erre magyarázatot kértünk, annál is inkább, mert azt tudni kell, hogy a társasház nem gazdasági társaság, és nem is jogi személy.

Bizonyos körben jogképességgel rendelkezik, a törvény ezt bizonyos körben lehetővé teszi, viszont egyértelműen nem tartozik a jogi személyek kategóriájába, tehát nagyon is indokolt az, hogy külön a fogyasztóhoz beemelésre kerüljön.

Ez elősegíti azt, hogy például a társasházak és a lakásszövetkezetek megfelelően és megfelelő védelmet kapva akár a közszolgáltatókkal szemben, akár egyéb olyan körben, amit ők nem tevékenységi körükben vesznek igénybe, ezt a védelmet megkapják. Ez dogmatikailag is indokolt, lévén, ahogy mondtam, nem lehet azt mondani, hogy a törvényben jelen pillanatban benne foglaltatott meghatározás lefedné a társasházakat.

Ennek ellenére olyan magyarázatot kaptunk a bizottsági ülésen a kormányzat jelen lévő képviselőjétől, hogy azért nem indokolt ezt a módosítást befogadni, mert nem cél, hogy a fogyasztó fogalomköre kiterjedjen a gazdasági társaságokra. Ezzel a magyarázattal csak az a gond, abszolút látszott, hogy semmiféle felkészültség nem áll mögötte, sem az adott törvénytervezet szempontjából, sem jogilag, hiszen ahogy elmondtam, ez kormányzati cél, hogy a gazdasági társaságokat emeljük be, ebben mindenki egyetértett, a módjában voltak csak viták, a másik gond meg az, hogy a társasház, ahogy mondtam, nem gazdasági társaság.

Én akkor kértem a jelen lévő jogászokat... - és hála istennek, többen vannak a bizottságban, akik jogi karokon tanítanak és jogi szaktekintélyek, de elzárkóztak a dogmatikai vitától, pedig ha valahol, akkor az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságában helye lenne, sőt ott lenne igazán helye olyan jogi kérdések megvitatásának, adott esetben olyan dogmatikai kérdések megvitatásának, amelyek egy törvényjavaslat jobbá tételét és a jogilag letisztultabbá tételét elősegíthetnék.

Ez sajnos nem történt meg, de az még a kisebbik gond, hogy a jogászoknak fájhat a fejük vagy majd a szakmának, vagy a jogalkalmazóknak ez problémát okoz, de a nagyobb gond, hogy bizony egy bizonyos kört el fogunk zárni ezáltal a fogyasztóvá válás lehetőségétől. Vagy csak hosszú viták árán és nem tudom, kormányrendeletben vagy hol lehet ezt még esetleg szabályozni, de mindenesetre olyan köröket nyitunk meg az értelmezés szintjén, amire nem lenne szükség, ha egy egyszerű módosító javaslatot befogadnának; vagy legalább, ha ezt nem teszik, akkor megfelelő indokot adnának arra, hogy miért kell elutasítani. Mert amit ott hallottunk, az számomra - és ezzel szerintem nem vagyok egyedül - teljes mértékben elfogadhatatlan.

Ezért szeretném kérni, hogy az 1. pontot támogassa az Országgyűlés. Még folytatni fogom egy következő bejelentkezéssel. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Simon Gábor képviselő úr, az MSZP képviselőcsoportjából.

Megadom a szót.

SIMON GÁBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az 1. és az 5. §-hoz biztosan hozzászólnék az első tárgyalási szakaszban. Ezek olyan módosítókat tartalmaznak, amelyeket az elmúlt hetekben, hónapokban civil szervezetekkel, szakmai szervezetekkel, műhelyekkel való konzultáció nyomán fogalmaztunk meg.

Az elsőt Staudt képviselőtársam is említette. A bizottsági ülésen is volt ebben vita, ami a fogyasztó fogalmának kiterjesztése. Úgy látjuk civil szervezetekkel való konzultációk nyomán, hogy igenis van annak jogosultsága, hogyha a társasházakra és az egyes lakásszövetkezetekre ez a fogyasztói minősítés érvényre kerül; hiszen lehetővé válik ezáltal, hogy a békéltetőtestületek jogvitáiban ilyen értelemben részt tudjanak venni, hiszen korábban ezen alternatív vitarendezési formák igénybevételétől ez a kör alanyi jogon meg volt fosztva. Ez az első olyan módosítás. Tisztelettel azt kérem a Háztól, hogy ezt a végén támogassák, hiszen ezzel egy nagyon széles körnek - mondom még egyszer: a társasházaknak és a lakásszövetkezeteknek - adunk lehetőséget.

A második, ami mellett szeretnék érvelni, nyilvánvalóan nagyobb vitát fog kiváltani, az, hogy a közszolgáltatásba belevegyük-e a személyszállítási szolgáltatást, vagy ne. Mi arra teszünk javaslatot módosító javaslat formájában, hogy a közszolgáltatásba a személyszállítási szolgáltatást is értsük bele, mert az eredeti javaslat nem tartalmazza a közszolgáltatások felsorolása között a közszolgáltatásként végzett személyszállítási közszolgáltatást. A személyszállítási szerződésekről szóló T/6044. számú törvényjavaslat 2. §-ának 29. pontja szerint: "Személyszállítási közszolgáltatás az 1370/2007/EK-rendelet 2. cikk a) pontja szerint közszolgáltatási szerződés alapján végzett személyszállítási szolgáltatás."

Éppen ebből kiindulva a hivatkozott törvényjavaslat tartalmaz speciális fogyasztóvédelmi rendelkezéseket, így a vasúti személyszállítási szolgáltatást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről szóló 2007. X. 23-i 1371/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre és az autóbusszal közlekedő utasok jogairól szóló 2011. február 16-ai 181/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre hivatkozást, azonban e rendeletek az általános szabályokra utalnak vissza. Mindezek alapján frakciónk fontosnak tartja, hogy a közforgalmú közlekedésben részt vevő utasok panaszainak kezelése ugyanolyan gyorsan és hatékonyan történjen meg, mint más közszolgáltatások esetében, ezért tisztelettel kérjük a parlamenti többséget, hogy támogassa ennek a módosításnak a törvénybe való belevitelét.

A harmadik pont, ami mellett szeretnék érvelni, az 5. § módosítása. Ez pedig olyan fájó eleme a fogyasztóvédelem világának, ami - szeretném jelezni - a kormányváltás óta folyamatosan megterheli egyébként a civil szervezetek és a kormányzati szervezetek kapcsolatát. A módosítás során arra teszünk javaslatot, és kérem önöket, hogy támogassák, mert önöknek nem fog ez fájni, ugyanakkor a civil szervezetek talpon maradását alapvetően segíti, hogy az állam a képzésre pályázat útján a bírságokból befolyó összegből forrást biztosítson a civil szervezetek számára.

Jelen pillanatban tényleges működési költségekre alig vagy szinte nem is pályázhatnak a civil szervezetek. Szeretnénk azt világossá tenni, hogy ha azt a támogatást, azt az együttműködést, azt a szakmai szolgáltatást elvárjuk a civil szervezetektől a fogyasztóvédelem területén, ami nem úgy általánosságban, hanem szakmai szinten tetten érhető, tudást igénylő tevékenység, akkor nyilvánvaló, hogy kell lennünk annyi méltányossággal az irányukban, hogy az ehhez a szolgáltatáshoz szükséges feltételek biztosításában az állam szerepet vállal. Ilyen értelemben nem vonul ki a civil szféra a fogyasztóvédelmi civil szervezetek finanszírozásából.

Frakcióm is és jómagam is a bizottságban és a parlamenti viták során is folyamatosan azt az álláspontot képviseltük, hogy a civil szervezeteknek különös jelentőségük van.

Van olyan általuk képviselt érték, aminek ilyen módon a támogatását meg kell tenni. Ezért kérem tisztelettel önöket, hogy ennek a módosításnak a befogadása révén tegyék lehetővé azt, hogy a civil szervezetek ilyen módon is támogatáshoz tudjanak jutni. A továbbiakban még több módosítót szeretnék majd indokolni, a további vitaszakaszban.

Általánosságban pedig egy mondatot engedjenek meg. Mi végig a törvény tárgyalása során - a frakcióm is, a bizottságban dolgozó képviselőtársaim is - arra irányultunk, hogy szakmailag, érdemben a törvény jobbítását helyezzük középpontba.

Ezért kérem önöket, hogy legyenek önök is annyiban méltányossággal, hogy ha mi nem elutasítjuk, hanem javítani akarjuk az önök által beterjesztett javaslatot, akkor önök pedig legyenek nyitottak arra, hogy a módosítók közül lesz olyan, amit befogadnak.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Sáringer-Kenyeres Tamás, a KDNP képviselőcsoportjából. Megadom a szót, képviselő úr.

SÁRINGER-KENYERES TAMÁS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos törvénytervezetet illetően én is arra kérném képviselőtársaimat, hogy az általam beterjesztett módosító javaslatokat, majd amikor arra sor kerül, támogatni szíveskedjenek, hiszen olyan előterjesztéseket igyekszem eszközölni, ami általában, összességében véve már közös érdekünket, a fogyasztók érdekeit szolgálja.

(10.10)

Ilyen vonatkozásban a 3. §-t 8. §-sá kívánnánk kiegészíteni, ami egy olyan anomáliát módosítana és tenne lehetetlenné, ami jelenleg a gyakorlatban elfogadott az úgynevezett monopolhelyzetben levő szolgáltatók esetében - általánosságban őrájuk lehet ezt mondani -, hogy külön díjat kérnek például olyan típusú fogyasztói kérelemért, amikor a számlának a másolatát vagy új csekk kibocsátását kérik a fizető fél, a fogyasztó oldaláról. Természetesen ennek a pluszdíjkifizetésnek lehetnek különböző szabályai, de mindenképpen azt szeretném, hogyha lehetőség adódna a törvénytervezet módosítása kapcsán, hogy a szolgáltató legalább egy alkalommal ezt kötelezően ingyenesen adná a fogyasztó részére, majd pedig ezt követően természetesen már kérhet összegeket a számlamásolat kibocsátásáért.

Szintén hasonló jellegű módosítás - úgy gondolom, már elég régi vágyunkat teljesítené, ha sikerülne megvalósítani -, ez pedig az, hogy a közszolgáltatásokat végző cégeknek olyan számlát kell kibocsátaniuk, amely számlák világosak és közérthetők. Nem akarom a cégeket nevükön nevezni, de mindenki a saját életében, otthonában találkozhat ezekkel a számlákkal, amikor is például a leolvasott érték a köbméter, ugyanakkor az elszámolás pedig kilojoule-ban van; a leolvasott érték a fogyasztott árammennyiség, ugyanakkor pedig az elszámolás különböző olyan részletes egységekben történik, amit - meg kell mondjam - nálamnál sokkal felkészültebb és sokkal okosabb, ehhez szakmailag közel álló emberek is képtelenek megérteni, és nem tudják pontosan megmondani, hogy mi az az egységár, ami alapján a szolgáltató az elszámolást a fogyasztó felé végzi. Amennyiben ez a lehetőség megnyílna, hogy a fogyasztó részére világosnak és érthetőnek kell lenni a számlának, akkor a szolgáltatónak törekednie kell arra, hogy olyan számlát bocsássanak ki, ami mindannyiunk számára, az átlagember számára is teljesen egyértelművé válik. Vannak szolgáltatók egyébként, amelyek próbálkoztak hasonló, egyszerű számlakibocsátással - sikerrel -, de ez a szolgáltató jelenleg már nincs a piacon. Tehát ez lenne a második ilyen típusú módosító javaslat, amit szeretnék előterjeszteni, és kérni képviselőtársaimat, hogy szavazzák meg.

Valamint érkezett hozzánk olyan jelzés, miszerint a legkülönfélébb praktikákkal próbálják meg a vásárlóból a pénzeket kicsalni. Nem tudok jobb szót találni erre, hiszen amikor egy szolgáltató ahhoz, hogy az ügyfélszolgálatát el tudjuk érni, emeltdíjas telefont használ, akkor valahol megfizetteti a szolgáltatásához, amit amúgy szerintem - vagy vélhetően - másoknak ingyenesen, kötelezően adni kell, azt a szolgáltatást pénzért teszi, tehát ezzel is emeli egyben a bevételének a szintjét. Tehát arra teszek indítványt, hogy az ilyen típusú emeltdíjas szolgáltatásokkal ne lehessen élni a számlakibocsátó részéről.

Hasonló problémát jelent egyébként a szolgáltatók részéről, amikor a csekkbefizetést büntetik 150 forintos mértékben - hogy konkrét legyek -, ami azt jelenti, hogy ha valaki csekken fizeti be a számláját, abban az esetben a következő számláján 150 forint csekkbefizetési díj jelenik meg. Ezt sem tartjuk igazából méltányosnak. Egy-két szolgáltatónál fordul egyébként elő, tehát nem általánosságról beszélünk, de az egy-kettővel is foglalkoznunk kell, hiszen nem lehet tudni, mikor változik a szolgáltatói magatartás úgy, hogy érvényesíteni kezdi kettő, három, négy, öt, hat, hét, és aztán a végén valamennyi szolgáltató.

A módosító javaslataimnak tulajdonképpen a lényegi pontjai ezek lennének, és ahhoz szeretném kérni a képviselőcsoportok és képviselőtársaim támogatását, hogy próbáljuk ezt megvalósítani, hiszen nem alapvetően az én ötleteimről van szó, hanem azoknak az anomáliáknak a módosításáról, amelyeket felénk, képviselők felé a fogyasztók, a fogyasztással élők jeleznek folyamatosan. Itt visszautalnék újfent az átlátható számlákra. Nagyon régi problémáról van szó, amit mindeddig nem sikerült igazából megoldanunk.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Zsigó Róbert képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából. Megadom a szót.

ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Jómagam is szeretnék az 1., a 2., valamint a 19. és a 21. ponthoz hozzászólni, mert ellenzéki képviselőtársaimnak - lehet, hogy ez furcsán fog hangzani - igazuk van. Van néhány olyan pontja a törvénynek, de ez az általános vitában is, illetve a fogyasztóvédelmi bizottság ülésén már az általános vitára való alkalmasság kérdésénél is felmerült, hogy bizony egyeztetnünk kell néhány olyan ügyben, amely pontosításra szorul a törvényben, és lehetőség szerint módosító indítványokkal javítani ezen.

A fogyasztóvédelmi bizottság az első helyen kijelölt bizottság a fogyasztóvédelmi törvény tekintetében, és valóban, az 1., illetve a 2. ajánlási pontban lévő módosító javaslatokra a minisztérium a mi bizottsági ülésünkön egyébként nem azt mondta, hogy eleve elrendeltetett, hogy ezt nem támogatja, hanem azt mondta, hogy egyeztetésekre van még szükség ahhoz, hogy valóban jó megoldást találjuk. Egyébként a legjobb tudomásom szerint, mivel kapcsolódó módosító javaslatok benyújtására is van lehetőség most, a részletes vita lezárásáig, ezek a kérdések reményeink szerint rendezésre is kerülnek ebben a törvényben. De hát ezt majd a bizottsági üléseken a vitában - merthogy a szakmai vita igazán ott szokott történni - ezt meg is fogjuk tudni oldani.

Azért is kértem szót az első vitaszakaszban, merthogy szeretném azt is elmondani, hogy ráadásul nem csak arról van szó, hogy van néhány kérdés, amelyet a minisztérium nem támogatott, valószínűleg azért, mert úgy gondolta, hogy nem tartozik a fogyasztóvédelmi törvény körébe az adott probléma megoldása. Hiszen az általános vitában is - akik itt voltak, tudják - beszéltünk arról, hogy ilyenkor, amikor a fogyasztóvédelemről szóló törvény módosítása kerül a Ház elé, akkor minden képviselő - merem állítani, nem csak a fogyasztóvédelmi bizottság tagjai - tud olyan problémát az általános vitába, illetve részletes vitába hozni, amely a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos, de egyáltalán nem biztos, hogy ez a fogyasztóvédelmi törvényhez tartozik, és abban kell szabályozni. Mert bizonyosan, mivel ez - ahogy mondtam - egy sokszínű, nagy terület, egy törvényben nem lehet minden problémát megoldani.

Viszont az is hozzátartozik a részletes vitához, és ezért akartam a 19., illetve a 21. ponthoz is hozzászólni, hogy vannak olyan kérdések a módosító javaslatok között - ezek is egyébként ellenzéki képviselők által benyújtott módosító javaslatok -, amelyeket a minisztérium első körben is befogadott, és például rendezni próbáljuk ezen módosító javaslatokkal azt, hogy az országos hálózattal rendelkező szolgáltatók kötelesek minden megyeszékhelyen ezentúl ügyfélszolgálatot működtetni. Ez is bekerül a fogyasztóvédelmi törvény módosításába.

Illetve a bizottsági ülésen is vita volt, és egyébként a sokszor emlegetett társadalmi egyeztetés során is vita volt abban, hogy a fogyasztónak a szolgáltató hogyan, miképpen legyen köteles időpontot nyújtani. Vannak egyébként a szakemberek között, akik azt mondják, hogy igenis legyen öt munkanapon belül kötelező, a törvényben előírva az időpontadás, és vannak, akik szintén szakmai érvek alapján pedig azt mondják, nem biztos, hogy ez jó, már csak abból az okból sem, mert hogyha öt napon belül a fogyasztónak nem jó az időpont, akkor pedig nehéz ezt megoldani. Ez mindenképpen érzékeny kérdés, de van olyan módosító javaslat, amelyet befogadott a kormány, a minisztérium, és amely ezt megpróbálja rendezni. Szerintem ez a kérdés majd a gyakorlatban fog eldőlni, hogy az a megoldás, amelyet most a fogyasztóvédelmi törvényben választunk, az megfelel-e a fogyasztók problémáinak kezelésére, vagy nem.

(10.20)

Nem húzva az önök idejét: tényleg vannak olyan pontok a törvényben vitás kérdések és amelyek szakmai vitán dőlnek el, hiszen egyrészt a civil szervezetekkel történt társadalmi egyeztetés során már a törvény beterjesztett szövegébe a minisztérium nagyon sok olyan szakmai részletet beépített, ami fontos volt a civil szervezeteknek, másrészt van néhány módosító javaslat, amelyet első körben befogadott a kormányzat, a minisztérium, és reményeim szerint az egyeztetések - mert az elmúlt egy hétben több egyeztetésen vettünk részt - és a kapcsolódó módosító javaslatok még jobbá tudják tenni ezt a törvényt, és ha nem is lesz tökéletes - merthogy minden probléma orvoslására egy törvény nem lehet alkalmas -, de reményeim szerint rugalmasabb, életszerűbb és megfelelő módon alkalmazhatóbb lesz a fogyasztóvédelmi törvény a módosítások után.

Köszönöm szépen a figyelmet, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Tóth Csaba képviselő úr, az MSZP képviselőcsoportjából. Megadom a szót a képviselő úrnak.

TÓTH CSABA (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A javaslat 13., 19., 20., 21. és 22. pontjaihoz szeretnék hozzászólni. Ezek a pontok az ügyfélszolgálatokkal kapcsolatos kérdéseket érintik.

A fogyasztóvédelem területén belül az ügyfélszolgálatok működése mindig is kiemelt jelentőségű volt, hiszen amikor mi, fogyasztók egy szolgáltatóval kapcsolatba kerülünk, számunkra elsősorban az ügyfélszolgálat jelenti azt a partnert, aki megjeleníti számunkra a szolgáltatót. Ezért nagyon fontos, hogy a megfelelő minőségű elérhetőség az ügyfélszolgálatot igénybe vevők számára biztosítva legyen. Nagyon fontos a kommunikáció, a kapcsolattartás az ügyfelek számára, hisz más módon nem tudnak kapcsolatot teremteni egy szolgáltatóval.

A közüzemi szolgáltatói terület az a kör, amely szinte mindannyiunkat érint, hisz mindannyian valamilyen közüzemi szolgáltatóval kapcsolatba kerülünk nap mint nap, így az ezen a területen jelentkező panaszok különösen fontosak számunkra. A fogyasztóvédelmi bizottságnak létezik egy fogyasztói panaszok intézményrendszerét áttekintő albizottsága, és mivel egy igen fontos terület az ügyfélszolgálatok és a panaszok, ez az albizottság az elmúlt időszakban kétszer is ülésezett, első alkalommal decemberben áttekintette a telefonos ügyfélszolgálatok működésével kapcsolatos kérdésköröket, áprilisban pedig a személyes ügyfélszolgálatok működésével kapcsolatos kérdéskörökkel foglalkozott.

A javaslatban az ügyfélszolgálati irodák nyitva tartását kívánják rugalmasabbá tenni úgy, hogy egy-egy órával lenne hosszabb a nyitva tartás, amitől ez még sokkal rugalmasabb nem lesz. A javaslat céljával alapvetően egyetértünk, azonban álláspontunk szerint nem elég a személyes ügyfélszolgálatok vonatkozásában a heti egy munkanapon történő, 7 és 21 óra közötti nyitva tartás.

A civil szervezetek értelmezési problémákat jeleztek a telefonos ügyfélszolgálatok esetében az ésszerű várakozási idő fogalmával kapcsolatban, ami gumiszabályként értelmezhető. Ennek a pontosítása mindenképpen indokolt. Az ésszerű várakozás ideje annak előírása, hogy a fogyasztók szempontjából nézve az alapvető közfeladat-ellátó vállalkozások a hívás megkezdésétől számított hány percen belül legyenek kötelesek ügyintézőt kapcsolni ügyfeleik számára. Ugyanez igaz a telefonon, illetve interneten keresztül történő bejelentkezésekre is, ahol azért meg kellene határozni, hogy hány napon belül kell időpontot adni az ügyfélszolgálatnak a panasztevő számára. A gyakorlatban ugyanis sajnálatos módon többször fordul elő az az eset, hogy az említett vállalkozások sokszor csak az időpontigénylés után hetekkel később tudnak az ügyfeleik számára személyes ügyfélfogadási időpontot biztosítani, ráadásul a telefonos ügyintézés során szintén gyakori, hogy a fogyasztóknak nemegyszer félórákat kell várakozniuk az ügyintéző bejelentkezéséig.

Nézzük sorban azokat a módosítóinkat, amelyekről szeretnék néhány szót szólni. Ezek között vannak olyanok, amelyeket a minisztérium is támogatott az első körben, ahogy azt az előbb Zsigó képviselő úr is említette.

Az első módosító a 13-as. Ebben kértük elhagyni azt, hogy a telefonon, illetve elektronikus hírközlési eszközzel közölt panasznál írásba kelljen foglalni a panaszt. Ezt nem tartjuk elfogadhatónak, mert a vállalkozásokra plusz adminisztrációs terhet ró. Javasoljuk törölni a tervezet által előírt azon kötelezettséget, miszerint a telefonos panaszbejelentésről kötelező jegyzőkönyvet felvenni és azt az ügyfélnek megküldeni. Az ügyintézési időt lényegesen meghosszabbítaná ez az eljárás, és éppen a telefonos ügyintézés nagy előnyének számító gyorsaságot és rugalmasságot veszítenénk el ezáltal. Ezenkívül vitára adhat okot a jegyzőkönyvben rögzített tartalom, hiszen azt nem áll módjában a fogyasztónak aláírni. A beszélgetést a szolgáltatók kötelesek hangfelvételen rögzíteni így is, és öt évig megőrizni, egyedi azonosítóval ellátni, és az ügyfél kérésére rendelkezésre bocsátani, így a beszélgetés írásos formában történő rögzítése és többletköltség generálása nélkül is megfelelően garantált a panasz pontos visszakereshetősége és felidézhetősége. Ez indokolja ezt a módosító javaslatunkat.

A 19. pontban lévő javaslatunknak - amint Zsigó képviselő úr is említette - az a célja, hogy az országos hálózattal rendelkező szolgáltatók kötelesek legyenek minden megyeszékhelyen ügyfélszolgálati irodát működtetni. Úgy gondolom, ezt nem kell különösebben indokolni, hisz mindenki tudja, hogy ha egy ügyfélszolgálati iroda több megyével odébb van, annak a felkeresése problémát okoz az ügyfélnek, s ez így nem tud működni.

A javaslat szerint legalább egy napon kell biztosítani az ügyfélszolgálati irodák működését 7 és 21 óra között, ugyanakkor a bizottsági ülésen és az albizottsági üléseken megjelent civil szervezetek véleménye szerint akkor lehetne rugalmasabbá tenni a működést, ha legalább két napot lehetne erre a célra biztosítani. Ezért azt javasoljuk, hogy legalább heti két nap hosszított működést írjon elő a törvényjavaslat.

21. pont; szintén említette Zsigó képviselő úr, hogy a személyes ügyintézés időpontja igénylésének napjától számított öt munkanapon belül a szolgáltató köteles személyes ügyfélfogadási időpontot biztosítani a fogyasztó számára. Ennek az a lényege, hogy öt munkanapon belül legyen egy olyan időpont biztosítva számára, amikor fel tudja keresni az ügyfélszolgálatot. Ennek az a célja, hogy rögzítve legyen, hány napon belül köteles a szolgáltató ezt biztosítani.

A 22. pontunk a legvitatottabb, a legtöbb civil szervezet ehhez szólt hozzá a bizottsági üléseken is. Ez az ésszerű várakozási idő szabályozatlanságáról szól. A mi módosító javaslatunk azt mondja, hogy az ésszerű várakozási idő helyett 4 percet írjon elő a törvény arra, hogy 4 percen belül tudjon kapcsolatot teremteni a szolgáltatóval az ügyfélszolgálaton keresztül az ügyfél. Az előterjesztő és a közszolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozások kötelezettségét érintetlenül hagyná, és számukra csupán az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést tenné kötelezővé. Sajnos azonban ezt a fogalmi kategóriát sokszor igencsak tágan értelmezik a vállalkozások, és a túl általános megfogalmazás miatt ez csupán gumiszabállyá vált. A jelenlegi szabályozással ellentétben indokolt a törvény megváltoztatása és abban az ésszerű várakozási idő helyett annak előírása, hogy a fogyasztók szempontjából nézve az alapvető közfeladatot ellátó vállalkozások a hívás megkezdésétől számított 4 percen belül legyenek kötelesek ügyintézőt kapcsolni az ügyfeleik számára.

Ezeknek a módosító javaslatoknak a támogatását szeretném kérni. Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Szintén felszólalásra jelentkezett Staudt Gábor képviselő úr. Mielőtt megadom a szót, kérdezem képviselő urat, hogy az első vitaszakaszhoz kíván-e még szólni. (Dr. Staudt Gábor: Igen.) Igen, megadom a szót, képviselő úr.

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Igen, és meg is jelölném, hogy mely pontokhoz; egyrészt a 7., 8. és 11. pontokhoz, amelyek Sáringer-Kenyeres Tamás képviselőtársam pontjai. Nem megismételve, amit ő mondott, inkább csak kiegészítve vagy pluszbuzdításként a kormánypárti képviselők felé azt szeretném megjegyezni, illetve elmondani, hogy ezt a bizottság előtt sajnos nem támogatta a kormányzat jelen lévő képviselője, ami számomra érthetetlen volt, s nemcsak azért, mert egy KDNP-s képviselő indítványáról van szó - ettől ezt még természetesen nem kellene támogatni -, de ezek olyan pontok, amelyek nehezen vitathatók.

Már megszoktuk, hogy bizonyos esetekben az ellenzéki javaslatokat már élből nem mindig veszik figyelembe, de úgy gondoltuk, hogy a saját javaslatok erősebben kerülnek latba, bár Zsigó képviselőtársam megnyugtatott olyan formában, hogy a háttérben még folynak az egyeztetések és lehetnek változások. Az 1. pont tekintetében tényleg jó lenne, ha ez megtörténne, mert érdemi részeket érint, ahogy azt már többen is elmondtuk, illetve Sáringer-Kenyeres képviselőtársamnál én nem találok olyan érvet, sem jogi, sem szakmai érvet, amivel ha valaki vissza szeretné utasítani, ezt meg tudná tenni, hiszen az, hogy külön díj fizetéséhez ne kössék például a számla kiadását, az egyik legerőteljesebb fogyasztóvédelmi szabály. Ez az, ami a fogyasztót talán a leginkább irritálja, idegesíti, hogy egy szolgáltatást igénybe vesz, pluszdíjat fizet azért, hogy befizethesse csekken a számlát.

(10.30)

Egyébként, mondjuk, elektronikus úton csak akkor tudná befizetni, ha egy másik szolgáltatást igénybe venne. Lehet, hogy nincs internete, vagy bankkártyája sem, vagy ha van, akkor nincs ehhez megfelelő online felülete. Tehát ez indokolatlan, és a fogyasztók védelmét szolgálja, érdemi és jogi szempontból egyaránt.

Azt szintén nem értettem a 8-asnál, hogy egy számla legyen világos és közérthető, ez is egy olyan javaslat, amit ott helyben a bizottságnak, a mi bizottságunknak is támogatni kellett volna. Mivel ez nem így történt, ezért fordulok önökhöz és az Országgyűléshez, illetve azokhoz a képviselőtársaimhoz, akik az egyeztetésbe bele tudnak szólni, hogy ezt igenis kérjük, és igenis követeljük meg a szolgáltatóktól. Mert egyébként a fogadóórákon is és az emberek közt járva ez egy nagyon gyakran felmerülő probléma. Gondolom, ezt önök is érzékelték. Egyszerűen az emberek nem értik, hogy az állam miért nem tesz semmit, hogy egy számla ne csak egyetemi doktorátussal legyen, vagy még úgy sem, szakirányú egyetemi doktorátussal legyen értelmezhető. Nekem jogászként, amikor elém tették ezeket a számlákat, tulajdonképpen fogalmam nem volt, vagy nekem is úgy kellett kibogozni. Van, amit ki tudtam jogilag bogozni, de ami műszaki szakmai ismereteket igényelt, hogy rendszertovábbítási díj, meg átalakítási díj, meg minden egyéb, bár a fizikát szerettem, de azért ez túlmegy az ismereteimen sajnos.

Ugyanígy a 11. ajánlási pontnál, ha jól emlékszem, ott volt egy olyan hivatkozás a kormányzat részéről, és ez több pontnál is előkerült, hogy általános szabályoknál bizonyos dolgok be vannak emelve, vagy bizonyos részekhez hozzáérthetőek, viszont bizonyos dolgokat egyértelművé kell tenni. Ilyen például az emelt díjas szolgáltatás, az emelt díjas telefonos ügyfélszolgálat és ennek kizárása. Úgy gondolom, ez is olyan kardinális dolog, amit nem elég az általános fogalmaknál tisztázni, nem elég homályosan arra utalni, hogy itt plusz oda nem illő szolgáltatások ki vannak zárva. Akkor tudjuk védeni megfelelően a fogyasztókat, ha a jogalkalmazók felé is megfelelően érzékeltetjük, hogy ezt nem szabad. És nincs vita, hogy ez beletartozik-e egy általános fogalommeghatározásba, vagy nem. Egészen egyszerűen a fogyasztók károsítására alkalmas.

A 12. pont saját, Gaudi és Gyüre képviselőtársammal előterjesztett pont. Ezt támogatta a kormányzat, ez külön öröm volt. Nagy meglepetésre, de nagyon örültünk neki. Viszont, mivel láttunk már olyat is, hogy valamit a bizottságban támogattak, aztán a végszavazásnál, a módosítók szavazásánál és a zárószavazásnál nem támogatták, ezért fel szeretném hívni a figyelmet rá, mert ez is többször előkerült, és a javaslat is ezt szorgalmazza, hogy ha egyébként elektronikus címet megad egy vállalkozás, akkor a panaszt lehessen elektronikus úton is elküldeni, és ez is megfelelő módon visszaigazolásra és iktatásra kerüljön. Ez annál is inkább igaz, mert most már egy ideje a cégeljárásokban, de a jövőben be szeretnék vezetni a polgári perekben is, először a gazdasági társaságok egymás közti és utána majd a kötelező jogi képviselet körében a kötelező elektronikus ügyintézést, akkor az elvárható szabály, hogy ha egyébként egy vállalkozás megad elektronikus címet, akkor igenis erre az elektronikus címre lehessen elküldeni a panaszt, és erre választ is várhassanak.

Nem tudom, egy perc hosszabbítást kérhetek-e még, elnök úr? (Jelzésre:) Köszönöm szépen.

A 29. ajánlási pont is erre vonatkozik. Ezt, ha jól jelöltem meg magamnak, sajnos nem támogatta a bizottság, de azért még bízom benne, hogy valami hasonló módosítás bekerülhet. Ez azt szorgalmazza, hogy e-mailben érkezett megkeresésre e-mailben válaszoljon a békéltető-testület is. Tehát a békéltetőtestület irányába is terjesszük ki az elektronikus ügyintézést, elektronikus kommunikációt. És akár ez egy környezetvédelmi szempont is lehet a kényelmi szemponton túl, hogy ha e-mailben kap egy megkeresést, akkor e-mailben válaszoljon, természetesen arra az e-mail címre, amelyről ez beérkezett. Úgy gondolom, hogy ehhez nem is kell fokozott elektronikus aláírás vagy egyéb módja egy ilyen panasz elbírálásának. Könnyebbé, egyszerűbbé és rugalmasabbá tenné a fogyasztók életét.

Ezeknek a javaslatoknak a támogatására kérném a tisztelt Házat, és azok a képviselők, akik az egyeztetéseket meg tudják tenni vagy van kellő ráhatásuk, kérem, éljenek ezzel, mert ezek olyan javaslatokat, amelyeket támogatni lehet és kell is.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy a vita e szakaszában kíván-e még valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok, a vita e szakaszát lezárom.

Megnyitom a részletes vita második szakaszát az ajánlás 45-60. pontjaira. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni a vita e szakaszában. Igen, megadom a szót Tóth Csaba képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportjából.

TÓTH CSABA (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az 57. ponthoz szeretnék hozzászólni. Az 57. ajánlási pontban mi javasoltunk egy f) pontos kiegészítést, miszerint "a nyugdíjasok kiszolgáltatott helyzetével és hiszékenységével való visszaélések megakadályozása érdekében" pont kerüljön bele. A negyedik fogyasztóvédelmi stratégiában vállalták, hogy a védett csoportokra különös figyelemmel lesznek majd. A védett csoportokon az időseket, fogyatékosokat és a fiatalkorúakat értjük. A nyugdíjasok helyzete különösen ebből a szempontból kiemelendő. A nyugdíjasok kiszolgáltatott helyzetével és hiszékenységével való visszaélések megakadályozásának érdekében javasoltuk mi ennek a pontnak a berakását a javaslatban.

A kereskedelmi és a szolgáltatói szektor egyes ágazatai felismerték az idős, nyugdíjas korú fogyasztókban rejlő lehetőségeket, és tevékenységükkel, üzeneteikkel konkrét célcsoportként tekintenek a legidősebbekre. A tapasztalatok szerint ezen tevékenység végzése során sokszor kihasználják az idősek nem ritkán jellemző, nagyobb mértékű hiszékenységét és tapasztalatlanságát, ezért különösen indokolt az ilyen gyakorlatok folyamatos kontrollja. Ezért is kérjük a tisztelt Országgyűlést, hogy ezt a módosító javaslatunkat támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra jelentkezett Staudt Gábor képviselő úr, Jobbik-képviselőcsoport. Megadom a szót.

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Simon (sic!) képviselőtársamra szeretnék reagálni. Mi sokat gondolkoztunk azon, hogy ezt így, ebben a formában támogassuk-e. Ami a problémánk, az az ezzel kapcsolatban, nem a nyugdíjasok védelme, hanem hogy itt a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóságról beszélünk. Tehát arról beszélünk, hogy a nyugdíjas hiszékenységének kihasználásával történt egy jogsértés, ez már önmagában megalapozza-e az előzetes végrehajthatóságot, tehát a jogerő előtti fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóságot.

Ez egy megvitatandó kérdés, szerintem máshol kellene a nyugdíjasok kiszolgáltatott helyzetét előtérbe hozni, és nem egy olyan passzusnál, ami tulajdonképpen csak egy eljárásjogi, előzetes végrehajthatóságot céloz. Ezt lehet, hogy olyan helyen kellett volna beterjeszteni, ahol egyébként az általános elvek között szerepelhetett volna. Bár a kiszolgáltatott helyzet az szerepel tudtommal, vagy az olyan csoportok, amelyeknek kiszolgáltatottabb a helyzetük. Ide esetleg indokolt lett volna beemelni a nyugdíjasokat, ezzel még egyet is tudunk érteni. Bár hozzáteszem, hogy számos más csoport is van, amelynek kiszolgáltatottsága megalapozná ezt a viszonyt.

Viszont így, ebben a formában nem feltétlenül tartom indokoltnak, már ami az előzetes végrehajthatóságra vonatkozik. Úgyhogy azt mondanám szocialista képviselőtársamnak, hogy ezt jobb lett volna olyan helyen benyújtani, de természetesen nem tudunk vitatkozni a céllal, csak ez az eszköz így, ebben a formában nem kellően alkalmas arra, amit önök egyébként jogosan bele szeretnének venni a törvénybe.

Köszönöm. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra megadom a szót Tóth Csaba képviselő úrnak, MSZP képviselőcsoport.

TÓTH CSABA (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársam! Örülök, hogy a szándékkal, a céllal egyetért, úgyhogy azt szeretném kérni, javasolni, hogy akkor kapcsolódó módosító indítvány formájában támogassák a javaslatunkat, tegyék meg erre vonatkozó javaslatukat.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, hogy kíván-e még valaki szólni a vita e szakaszában. Igen; kétperces felszólalásra megadom a szót Ertsey Katalin képviselő asszonynak, LMP-képviselőcsoport.

(10.40)

ERTSEY KATALIN (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. A 24. ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni, ha még ez lehetséges.

ELNÖK: Természetesen, lehetséges. Folytassa nyugodtan, képviselő asszony.

ERTSEY KATALIN (LMP): Köszönöm szépen. A fogyasztóvédelmi törvény legtöbb módosítását egy olyanfajta igény szülte, hogy próbáljunk a fogyasztóknak segítséget adni ahhoz, hogy az ő panaszuk hogyan kezeltetik a cégek által. A mi javaslatunk nem azt próbálja megfogni, amikor már valamiféle folyamatban zajlik a panaszkezelés, és azt hogyan lehet jobban csinálni, e-mail, telefon s a többi, ezeket a technikai részleteket nem gondoljuk, hogy törvényben kéne szabályozni.

A mi javaslatunk arról szól, hogy hasonlóan, ahogy a vállalkozásoknak kötelező egy pénzügyi szabályzatot készíteni, tehát tudni lehessen, hogy ő hogyan gazdálkodik a pénzével, hogyan működteti a vállalkozását, ehhez hasonlóan azoknak a cégeknek, amelyek fogyasztók nagy tömegeivel érintkeznek, és egyáltalán minden cégnek kellene egy előre megismerhető, a fogyasztó által átolvasható, megismerhető panaszkezelési szabályzatot létrehozni. Tudjuk, hogy a gazdálkodáshoz fűződő ilyen szabályzatok elkészítése nem egy óriási nagy feladat, ez azt jelenti, hogy minden cég, amelyik fogyasztókkal érintkezik, előre tisztázza azt, hogy panasz esetén milyen módon és hogyan, milyen folyamat során fogja kezelni ezt a panaszt.

Azt gondoljuk, hogy ez sokkal nagyobb lehetőséget nyújt a fogyasztónak arra, hogy megismerje az esetleges probléma keletkezése során, hogy milyen jogai vannak, milyen eljárásokban vehet részt. Sokkal inkább fogyasztóbarát ez a fajta szabályozás, mint hogy a fogyasztónak törvényeket kelljen bújnia ahhoz, hogy megtudja, hogy az adott cégek, illetve általában Magyarországon a cégek hogyan kezelik majd az ő panaszát.

Tehát kérem, hogy támogassák ezt a javaslatot; egy egészen másfajta szemléletet hoz be ez a törvénybe. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, kíván-e még valaki felszólalni a vita e szakaszában. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok.

A részletes vita e szakaszát és a vita egészét lezárom. Megkérdezem Cséfalvay Zoltán államtitkár urat, kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Cséfalvay Zoltán: Most nem.) Államtitkár úr jelzi, hogy most nem kíván válaszolni az elhangzottakra.

Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott módosító javaslatokról várhatóan későbbi ülésünkön döntünk.

Tisztelt Országgyűlés! Most 5 perc szünetet rendelek el. (Szünet: 10.43-10.48)

Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat. Mielőtt a következő napirendi pontunkra rátérnénk, bejelentem, hogy a Jobbik-frakció kérte, hogy a közokiratokról, a levéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvényhez a módosító javaslatokat az ülésnap végéig lehessen benyújtani. A Ház vezetésével egyeztetve az ülésnap végéig lehetőség van a módosító javaslatok benyújtására.

Tisztelt Országgyűlés! Az ötperces szünet, remélem, elég volt ahhoz, hogy a képviselőcsoportok tájékoztatni tudják a vitában részt vevő képviselőket, hogy időben megérkezzenek az ülésterembe.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a közokiratokról, a levéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény és az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A törvényjavaslatot T/6774. számon megismerhették.

Engedjék meg, hogy tisztelettel köszöntsem az előterjesztés tárgyalására megérkezett vendégünket, dr. Mikó Zsuzsanna asszonyt, a Magyar Országos Levéltár főigazgatóját, aki figyelemmel kíséri munkánkat.

Most az előterjesztői expozé következik, megadom a szót Szőcs Géza úrnak, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben. Öné a szó, államtitkár úr.

(10.50)




Felszólalások:   24   25-49   49-85      Ülésnap adatai