Készült: 2024.04.19.20:33:02 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

47. ülésnap (2018.12.03.), 210. felszólalás
Felszólaló Ander Balázs (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend utáni felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:26


Felszólalások:  Előző  210  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ANDER BALÁZS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Van egy rémálmom. Ez pedig nem másról szól, mint arról, hogy az elgettósodó, peremhelyzetű járások, amelyek Magyarország egyes régióiban lassan-lassan összeérnek, és egész térségeket alkotnak, süllyedő Atlantiszként tűnnek el a társadalmi összeomlás örvényében. Ha megnézzük azokat a folyamatokat, amelyek hatnak, akkor azt kell mondani, hogy ezekben az etnikai zárványokban kulturális, gazdasági és társadalmi összeomlás fog bekövetkezni. Nézzük, melyek ezek a folyamatok!

Egyfelől zajlik egy népességrobbanás a cigányságnak a nem integrálódott részében. Azt tudjuk, hogy a romák közül azok, akik integrálódtak, beilleszkedtek, sok esetben a többségi társadalomhoz hasonló születési mintákat produkálnak, viszont a be nem illeszkedett rétegek körében óriási ez a népességrobbanás, elég, ha itt a Debreceni Egyetem kutatócsoportjának a munkájára, vizsgálódásaira utalok. Pénzes Jánosék világosan bebizonyították, hogy az elmúlt húszegynéhány esztendőben bizony 2,5-szeresére nőtt az arányszámuk itt Magyarországon. Ez akkor nagyon durva, ha azt is megnézzük, hogy a csonka-Magyarország területén 1893-ban mindösszesen még hatvanegynéhány ezer cigány honfitársunk élt. Ha e mellé rakjuk azt is, hogy milyen dezintegrációs folyamatok hatnak, működnek mondjuk, az oktatás területén, akkor törvényszerűvé válik, hogy ez a katasztrófa be fog következni, hiszen a KSH legutóbbi felmérése alapján a 18 és 24 év közötti cigány fiatalok körében 63 százalékos a korai iskolaelhagyók aránya. Ez döbbenetes; azt is mellé tehetjük, hogy ez az arányszám 2014-ben szintén magas volt, de alacsonyabb: 57 százalékos szinten állt, tehát a romlás az elmúlt néhány évben is egyértelműen megfigyelhető.

Nem véletlen, hogy a cigány férfiak foglalkoztatottsági mutatói 45 százalékon állnak, ez a rendszerváltás előtti 80 százalékos szinthez képest, ami megegyezett a többségi társadaloméval, hihetetlenül rossz eredmény, 58 százaléka pedig azoknak, aki közülük dolgozik, szakképzetlen munkakörben kénytelen nyilvánvaló módon alacsony bérekért dolgozni. Ha ezzel a helyzettel valamit kezdeni akarunk, és igenis, hogy akarunk valamit kezdeni, akkor tisztában kell lennünk néhány axiómával.

Az egyik ilyen alapmondat az, hogy a XXI. század legfontosabb nemzeti sorskérdése itt Magyarországon, az bizony a cigányság integrációja lesz. Aztán az is egy axióma számunkra  mi már, mondjuk, előbb mondtuk, mint ahogy Orbán Viktor erre rájött, de ebben kivételesen igaza van , hogy a politikailag korrekt beszédmód a szellemi elnyomás legnyilvánvalóbb eszköze. Mi ezzel nem kívánunk élni, nem is kívánunk ehhez alkalmazkodni, és éppen ezért mondjuk ki azt is, amit mondjuk, Glatz Ferenc is kimondott: nem az előítéletek miatt van Magyarországon cigánykérdés, hanem a megoldatlan együttélési problémák miatt. És nekünk felelős módon itt az Országgyűlésben is ezekkel a kérdésekkel foglalkoznunk kell, hiszen a közeljövő társadalmi nyugalma nagyrészt azon múlik, hogy sikerül-e egyébként azokat a leszakadt társadalmi rétegeket felemelni, integrálni, beilleszteni a társadalom szövetrendszerébe, akik jelen állás szerint önhibájukból vagy éppen össztársadalmi hibákból, kormányzati hibákból, de mégiscsak kikerültek onnét.

(15.50)

Nagyon fontos lenne megakadályoznunk azt, hogy Magyarországon párhuzamos társadalmak jöjjenek létre, adott esetben akár no-go zónák is, ahol egészen más törvények érvényesülnek, mint amilyen törvényeknek itt Közép-Európában érvényesülniük kellene. A felelősség többes. Nyilvánvaló módon van egy állami felelősség, óriási szerepe van az államnak a prevenciós, intervenciós vagy éppen a kompenzációs lépések megtételekor abban, hogy például elég pénz jusson, elég forrás jusson azokra a tanodákra Magyarországon, amelyek óriási űrt töltenek be. Amikor azt látjuk, hogy a 2019-es költségvetésben erre 2,5 milliárdot szán a kormány, annak örülünk, de azt is hozzátesszük, hogy ez a probléma súlyához mérten édes kevés lesz.

S azt is ki kell mondani, hogy nemcsak állami felelősségről van szó, hanem ott van az egyén felelőssége is, amit sokszor el szoktak hallgatni, hiszen a könyvet senki nem veri ki ezeknek a fiataloknak a kezéből, senki nem állja el az iskola kapuját előlük, úgyhogy ott a helyük ahhoz, hogy föl tudjanak emelkedni, integrálódni tudjanak. Azt is figyelembe kell ilyenkor venni, hogy az olyasféle fogalmak, mint mondjuk, a felelős gyermekvállalás, nem ördögtől való dolog, hiszen a nyomor halmozottan való újratermelődése össztársadalmi katasztrófát fog okozni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Köszönöm a türelmet és a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  210  Következő    Ülésnap adatai