Felszólalás adatai

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Köszöntöm a jelen lévő képviselőket és mindenkit, aki figyelemmel kíséri munkánkat.

Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 6. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Szűcs Lajos és Göndör István jegyzők lesznek segítségemre.

Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Lamperth Mónika frakcióvezető-helyettes asszony, MSZP: "A munkahelyek védelméről" címmel. Képviselő asszony, öné a szó.

DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Alkotmánybíróság ismét megrótta a kormányt, mégpedig olyan ügyben, amelynek alkotmányellenességét előre lehetett tudni. Tudtuk is, el is mondtuk minden alkalommal. Valószínűleg tisztában voltak ezzel a Fidesz jogászai is, de nem nagyon érdekelte őket. Fontosabb volt a hatalmi érdek, a korlátlan hatalom kiépítésének szempontja.

A kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény alkotmánysértő, nem lehet indokolás nélkül kirúgni a dolgozókat. Mit kellene tenni ilyenkor egy alkotmánytisztelő kormánynak? Bocsánatot kérni az érintett dolgozóktól, és bejelenteni, hogy annak ellenére, hogy május 31-ig kell az új, most már az elbocsátás feltételeit is megfogalmazó törvényt meghozni az Országgyűlésnek, a kormány tudomásul veszi, hogy eddig alkotmányellenesen járt el, és azonnal felfüggeszti ezt a gyakorlatot, tehát a jövőben indokolás nélkül már nem küld el senkit. Így járna el egy alkotmánytisztelő kormány.

És mit tesz az Orbán-kormány? Az Orbán-kormány államtitkárának szeme se rebben, amikor azt mondja, hogy eszük ágában sincs moratóriumot hirdetni. Eszük ágában sincs felhagyni az alkotmányellenes gyakorlattal, hiszen csak május 31-e után kell majd alkalmazni ezt az új szabályt. Tisztelt államtitkár úr, ez végtelen cinizmus. Az indokolás nélküli kirúgásokról már most kimondta az Alkotmánybíróság, hogy alkotmánysértő. Ez önöknek semmit nem jelent? Hogy van bátorságuk emelkedett szövegeket mondani az alkotmányról, egy politikailag egyébként nem létező koncepció vitájában, amikor a mindennapok gyakorlatában arcul csapják annak szellemét?! Ez szégyen és arcátlanság! A minisztériumi tisztogatások után utcára tenni még több száz kormánytisztviselőt a megyei hivatalokban, hiszen erre készülnek, hogy megmutassák, márpedig itt az történik, amit a Fidesz akar, ha alkotmányos, ha nem?!

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezek megengedhetetlen eszközök. És egyébként is, a Fidesz egyre elképesztőbb eszközökhöz nyúl. Az előbbi történethez hasonló arcátlanság a Rogán-kommandó felállítása. Orbán miniszterelnök szerint a feladatuk az Rogán harcosainak, hogy megvizsgálják, teljesült-e a bérmegállapodás. Nézzük is, miről van szó: hiába mondta minden szakértő, hiába mondta a parlamentben és azon kívül is mindenütt az MSZP, hiába mondták a szakszervezetek, hogy az Orbán-féle adótörvényekkel a kis fizetésű emberek rosszul járnak, a kormánypárti politikusok és maga a miniszterelnök is azt sulykolta, senki nem járhat rosszabbul.

Hát sajnos, ez nem igaz. Sajnos, a munkavállalóknak legalább a fele rosszul járt. Mára kiderült, meztelen a király, Orbán Viktor és szócsövei nem mondtak igazat. Mit tenne ilyenkor egy tisztességes kormány? Elnézést kérne a becsapott emberektől, és módosítana a szabályokon. És mit tesz az Orbán-kormány? Kommandót küld a cégek nyakára. Amikor a választási kampányban a Fidesznek politikai segítséget nyújtó munkaadói szervezetek is felemelik a hangjukat, akkor tényleg túlmentek a határon. De ami ennél is vérlázítóbb, hogy úgy tesznek, mintha valami ismeretlen támadó ellen kellene megvédeni a dolgozókat, a munkavállalókat. A Rogán-kommandó a Fidesz lángpallosával sújt le mindenre és mindenkire, aki nem segíti a dolgozókat.

De hát, tisztelt hölgyeim és uraim, ezt a kárt a kormány okozta. Ezt a kárt az Orbán-kormány okozta az adótörvényekkel, a szegényeket sújtó egykulcsos adóval és az adójóváírás szabályainak megváltoztatásával. Nem kommandó kell ide, kedves fideszes képviselőtársaim, hanem új adótörvény. Ha meg akarják védeni a dolgozókat, ha tisztességesen akarnak eljárni a kormánytisztviselőkkel, akkor tartsák be az Alkotmánybíróság intelmeit, és tűzzék napirendre a Magyar Szocialista Párt által benyújtott adótörvényt. Így alkotmányos, így tisztességes.

Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: A kormány nevében Rétvári Bence államtitkár úr jelezte válaszadási szándékát. Öné a szó, államtitkár úr.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Felszólalásának talán találóbb lett volna az a címadás, hogy előre a múltba, mert körülbelül mindenben visszamondta azt, amit 1993-ban ugyanúgy lehetett volna mondani, mint 2011-ben. Két fő témát érintett, a kormánytisztviselőkkel kapcsolatos alkotmánybírósági döntést, illetve a különböző béremeléseket vizsgáló bizottság kérdését.

Először is szeretnék nagyon sok mindent pontosítani abból, amit ön mondott. Tegnap is erről a témáról már sokszor esett szó itt a Házban, a múlt héten is elég sokat sikerült erről beszélni. De előre szeretném leszögezni, mint ahogy tegnap is említettem, hogy maga a köztársasági elnök úr, amikor a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt visszaküldte a parlamentnek, abban pontosan leírta, hogy azért nem az Alkotmánybíróságnak küldi meg, hanem a parlamentnek, mert különböző alkotmánybírósági határozatok vannak. Tegnap ezeknek a számát is elmondtam, ön is hallhatta. Ezeknek egy része szociális biztonságot garantál a kormánytisztviselőknek, a másik része viszont leszögezi, hogy bizonyos jogok, amelyek akár az elbocsátással, akár egyéb szociális jogokkal kapcsolatosak a kormánytisztviselők esetében, azok nem szerzett alapjogok, azok nem képezik ugyanúgy részét a védendő jogok körének, mint sok más egyértelmű alapjog.

Tehát nem volt egyértelmű a helyzet. Ezt nem én mondom, ezt nem Fidesz-KDNP-s politikusok mondják, hanem maga a köztársasági elnök úr az önnek is, hiszen az egész Országgyűlésnek címzett levelében írta, hogy itt egy függő vagy legalábbis vitatott jogi helyzet van. Maga a kormányzat többször kinyilvánította, amit ön cinikusnak nevezett, hogy betartjuk az Alkotmánybíróság ítéletét; amennyiben az Alkotmánybíróság határozatához egy betűt hozzá nem tenni, egy betűt el nem venni a cinizmus csúcsa, ez esetben vállalnunk kell ezt a jelzőt. De hát ez nem cinizmus, ez a jogállamiság része. Az Alkotmánybíróság határozatát nyilván a Fidesz sem akarja és nem fogja átírni, és nyilvánvalóan az MSZP sem szabhatja meg, hogy pontosan mi szerepel abban a határozatban.

Én azt mondom mindnyájunknak, hogy amit az Alkotmánybíróság döntött, azt fogadjuk el. Ebben részterületeken a kormánynak adott igazat, részterületeken a szakszervezeteknek adott igazat. Amiben a szakszervezeteknek adott igazat, ott a kormány június 1-jétől, az új kormány-tisztviselői életpálya elindításától figyelembe fogja venni ezeket a kritériumokat, be fogjuk építeni ebbe az életpályamodellbe, figyelembe fogjuk venni az új alkotmány megfogalmazásánál. Itt volt, mint mondtam önnek a felszólalásom elején, egy olyan helyzet, amelyik nem volt alkotmányjogilag egyértelmű, a köztársasági elnök úr leveléből is kiderül. Az Alkotmánybíróság most egyértelművé tette, tehát mi így fogunk eljárni, amikor a különböző jogszabályokat megfogalmazzuk június 1. és január 1. között folyamatosan.

Az Alkotmánybíróság iránymutatást is adott arra nézvést, hogy hogyan folytassuk a törvényhozást ebben a tekintetben, hiszen egyértelműen leszögezte, hogy nem kell előrehaladnunk a múltba, és nem kell visszaállítsuk az 1992-2010 között hatályban lévő szabályokat, hanem egy könnyített módon is megszabhatjuk a kormánytisztviselők felmentésével kapcsolatos jogszabályokat; természetesen úgy, hogy indokolást kapjanak a kormánytisztviselők, de semmiképpen nem kell visszatérni a korábbi gyakorlathoz, amely de facto felmenthetetlenné tette a kormánytisztviselőket.

Ez a jogszabály igazából azoknak az érdekét szolgálja, akik túlnyomó többségben vannak a kormányzaton belül, akik maguk nagyon jó munkát végeznek, színvonalas munkát végeznek, és hosszú évek tapasztalata áll mögöttük. Őket kell megvédjük, meg az adófizetők pénzét. Amikor ön azt mondja a szakszervezetekkel együtt, hogy hirdessünk moratóriumot három hónapig, és senkit ne bocsássunk el a közigazgatásból... (Dr. Lamperth Mónika: Felmondás nélkül.)

Ön is tudja a hatályos jogszabályokat, képviselő asszony, jelenleg nincs olyan lehetőség a kormány-tisztviselői törvényben, hogy valakit indokolással küldjünk el, hanem egyszerűen ez az egy mód van ott, hogy indokolás nélkül. Egy munkáltató nem áll választás előtt, hogy mondjuk, a 27. § szerint indokolással, a 28. § szerint pedig indokolás nélkül küldi el. Csak 28. § van, nem ez a pontos száma, csak a példa kedvéért mondtam, amelyikben az indokolásnélküliség szerepel. Tehát nem menthetünk fel olyan formában, amilyen forma nincsen, vagy a bíróságok nyilván széles mosollyal fogadnak egy munkaügyi perben ilyen iratot, amelyben nincs indokolási kötelezettség, ott van mégis egy indokolás, és valaki az indokolást vitatja.

(8.10)

Azt fogja mondani egyértelműen, hogy jogszabály nem írja elő az indokolást, tehát fölösleges annak valóságát, okszerűségét - amelyet egy rendes bíróság általában ebben a körben vizsgál - nézni, úgyhogy semennyire nem segítene ez a helyzet a kormánytisztviselőkön. Abban viszont, hogy egy kiszámítható életpályát kapnak képzéssel, jó minőségértékelési rendszerrel, nyilvánvalóan az előmenetelben, a képzésben, a munkájuk értékében az alapvizsga, szakvizsga szétválasztása, bevezetése segíteni fog. Viszont az, hogy nem a külső képző cégeknél fogják meghatározni, hogy miről szólnak milliárdokért a kormánytisztviselők képzései, hanem a közérdek, a kormánynak a politikája és a köztisztviselőknek, kormánytisztviselőknek az érdeke, fogja szolgálni mindannyiunknak az előrelépését, és én bízom benne, hogy minden ember ezt érezni is fogja (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a jobb minőségű jogalkotásban és a jobb minőségű szolgáltatásokban a közigazgatásban.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)