Készült: 2020.04.09.13:26:35 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

183. ülésnap (2012.04.24.), 28. felszólalás
Felszólaló Dr. Staudt Gábor (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:00


Felszólalások:  Előző  28  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Rögtön az 1. ponthoz szeretnék hozzászólni, ami rávilágít sajnos a jogalkotás menetére, amit nemcsak mi vagyunk kénytelenek elszenvedni, hanem szerintem néhol még a kormánypárti képviselők is.

Ugyanis az 1. pont jó példája annak, itt arról van szó ugyanis, hogy a fogyasztó meghatározásának körébe a lakásszövetkezetet és a társasházat szeretnék a javaslatot előterjesztők beemelni, amivel önmagában nem is lenne probléma.

Ráadásul magának a törvénynek az általános indokolása, az itt a parlamentben előadott elvek, ami mentén a kormányzat hozzá kíván nyúlni a kérdéshez, és egyébként az általános vitában a bizottságban elmondottak is azt támasztották alá, hogy a gazdasági társaságokat, az olyan gazdasági társaságokat, amelyek tevékenységi körükön kívül vesznek igénybe egy szolgáltatást, fogyasztónak minősíti, aminek természetesen meglehet a létjogosultsága. Hiszen hogyha arra gondolunk, hogy egy kis-, egy mikrovállalkozás vagy egy középvállalkozás Magyarországon igénybe vesz egy szolgáltatást, mondjuk, egy közműszolgáltatást, akkor ő attól még abban fogyasztóként szerepel, és attól, hogy egy kisvállalkozása van, attól ő még nem lesz ugyanolyan erőviszonyban, mint az a multicég vagy az a közszolgáltató, amelyik neki szolgáltat. Tehát ez egy jó törekvés.

Az egy másik kérdés, hogy javasoltuk, ez sajnos még nem valósult meg, hogy ez lehetőleg a kis-, középvállalkozások szintjéig nyíljon meg, hiszen annak ellenére, hogy amit elmondtam, az igaz lehet akár egy multinacionális, mondjuk, kereskedelmi láncolatra is, de náluk nem indokolt, hogy a vitákban vagy a felmerült jogkérdésekben, jogvitákban ezt a pluszvédelmet megkapják, hiszen nagyon komoly anyagi és egyéb erőforrásokkal bírnak, és ezért meg tudják tenni a megfelelő lépéseket, megfelelő szakértőket, jogászokat meg tudnak fizetni, hosszú ideig el tudnak pereskedni; tehát nekik ez a védelem nem indokolt, hogy járjon.

(10.00)

De hogyha ez jelen pillanatban jogilag nem kivitelezhető - mármint hogy különbséget tegyünk a gazdasági társaságok között -, akkor még ez is bevállalható.

Viszont a bizottság előtt az történt, hogy a módosító javaslatok vitájában erre magyarázatot kértünk, annál is inkább, mert azt tudni kell, hogy a társasház nem gazdasági társaság, és nem is jogi személy.

Bizonyos körben jogképességgel rendelkezik, a törvény ezt bizonyos körben lehetővé teszi, viszont egyértelműen nem tartozik a jogi személyek kategóriájába, tehát nagyon is indokolt az, hogy külön a fogyasztóhoz beemelésre kerüljön.

Ez elősegíti azt, hogy például a társasházak és a lakásszövetkezetek megfelelően és megfelelő védelmet kapva akár a közszolgáltatókkal szemben, akár egyéb olyan körben, amit ők nem tevékenységi körükben vesznek igénybe, ezt a védelmet megkapják. Ez dogmatikailag is indokolt, lévén, ahogy mondtam, nem lehet azt mondani, hogy a törvényben jelen pillanatban benne foglaltatott meghatározás lefedné a társasházakat.

Ennek ellenére olyan magyarázatot kaptunk a bizottsági ülésen a kormányzat jelen lévő képviselőjétől, hogy azért nem indokolt ezt a módosítást befogadni, mert nem cél, hogy a fogyasztó fogalomköre kiterjedjen a gazdasági társaságokra. Ezzel a magyarázattal csak az a gond, abszolút látszott, hogy semmiféle felkészültség nem áll mögötte, sem az adott törvénytervezet szempontjából, sem jogilag, hiszen ahogy elmondtam, ez kormányzati cél, hogy a gazdasági társaságokat emeljük be, ebben mindenki egyetértett, a módjában voltak csak viták, a másik gond meg az, hogy a társasház, ahogy mondtam, nem gazdasági társaság.

Én akkor kértem a jelen lévő jogászokat... - és hála istennek, többen vannak a bizottságban, akik jogi karokon tanítanak és jogi szaktekintélyek, de elzárkóztak a dogmatikai vitától, pedig ha valahol, akkor az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságában helye lenne, sőt ott lenne igazán helye olyan jogi kérdések megvitatásának, adott esetben olyan dogmatikai kérdések megvitatásának, amelyek egy törvényjavaslat jobbá tételét és a jogilag letisztultabbá tételét elősegíthetnék.

Ez sajnos nem történt meg, de az még a kisebbik gond, hogy a jogászoknak fájhat a fejük vagy majd a szakmának, vagy a jogalkalmazóknak ez problémát okoz, de a nagyobb gond, hogy bizony egy bizonyos kört el fogunk zárni ezáltal a fogyasztóvá válás lehetőségétől. Vagy csak hosszú viták árán és nem tudom, kormányrendeletben vagy hol lehet ezt még esetleg szabályozni, de mindenesetre olyan köröket nyitunk meg az értelmezés szintjén, amire nem lenne szükség, ha egy egyszerű módosító javaslatot befogadnának; vagy legalább, ha ezt nem teszik, akkor megfelelő indokot adnának arra, hogy miért kell elutasítani. Mert amit ott hallottunk, az számomra - és ezzel szerintem nem vagyok egyedül - teljes mértékben elfogadhatatlan.

Ezért szeretném kérni, hogy az 1. pontot támogassa az Országgyűlés. Még folytatni fogom egy következő bejelentkezéssel. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  28  Következő    Ülésnap adatai