Készült: 2024.03.29.12:32:31 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

177. ülésnap (2012.04.03.), 176. felszólalás
Felszólaló Dr. Staudt Gábor (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:02


Felszólalások:  Előző  176  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A következőkben a 33. és a 35. javaslatról szeretnék beszélni, amelyeket szintén Gyüre Csaba képviselőtársammal terjesztettünk be.

No, ez viszont húsbavágó és fontos véleményem szerint, és rámutat arra, amit egyébként az előző felszólalásomban mondtam, hogy a Fidesz miért úgy igyekezett, vagy a kormányzat miért úgy igyekezett megváltoztatni ezt a törvényt, hogy csak a minimális eredményt kelljen elérniük, és ne változzon nagyban maga a struktúra és a kinevezés szabályai, csak rakjunk bele egy-két olyan vargabetűt, ami után az Európai Unió megnyugodhat - ami egyébként minket kevésbé érdekel, hogy az Európai Unió mit gondol, ezt azért hozzáteszem -, viszont magán a törvény szellemiségén nem nagyon változtat.

Hogy mire is gondolok? A 33. javaslat egyébként a 35-össel majdnem teljesen hasonló, az egyik a még nem bíró pályázók esetével foglalkozik, a másik viszont a már bíró és egyéb bírói álláshelyre benyújtott pályázatok elbírálásáról, illetve a pályázók elbírálásáról szól. Itt tetten érhető az a folyamat, ami ugyan kardinális, tehát az Országos Bírósági Hivatal elnökének eddig jogosultsága volt vagy jogosultsága lett volna arra, hogy a saját döntésével, bármiféle véleményt meg nem hallgatva, nevezzen ki bírókat, illetve terjessze ezt fel a köztársasági elnökhöz. Ez ebben az esetben az Országos Bírói Tanácsnak a jóváhagyásával teljesedik ki, ami elsőre jónak tűnhet, hiszen gondolhatnánk, hogy egy vétójogot fog gyakorolni az Országos Bírósági Tanács, ami egyébként részben így is van. Tehát ő jelenik meg legfőbb kontrollként, de a folyamat, ameddig eljutunk odáig, az körülbelül azt eredményezi, amennyire a köztársasági elnök a magyar, régen alkotmányos rendszerben, most már nem tudom, hogy alaptörvényes rendszer, vagy hogy fogalmazzuk meg, tehát a magyar jogrendszerben amennyire a köztársasági elnök el tud gáncsolni egy törvényjavaslatot, tehát nem túl nagy hatékonysággal.

Mire is gondolok? Hogyha több pályázónk van, akik rangsorolásra kerültek, és ezt formai és egyéb okokból nyilván megvizsgálták, tehát arról beszélünk, hogy többen megfeleltek a kiírt pályázatnak, csak természetesen van, aki több pontot kapott, van, aki jobb eredménnyel zárta ezt a jelölési eljárást, de ezt a rangsort az Országos Bírósági Hivatal elnöke tulajdonképpen nem köteles figyelembe venni, és az Országos Bírói Tanács részére tulajdonképpen azt terjeszt fel, akit akar.

Jó, lehet erre azt mondani, hogy az Országos Bírói Tanács meghatározhatja azokat az elveket, amelyek alapján az elnöknek dönteni kell, illetve indokolási kötelezettség is van - bár azt meg az előzőekben szintén elmondtam, hogy ott meg a "részletes" szó kimaradt, tehát jelen pillanatban csak indokolási, és nem részletes indokolási kötelezettségről beszél a törvény -, de mindenesetre az OBH elnöke eltérhet ettől a rangsortól, és tulajdonképpen ő határozhatja meg eleve, hogy az Országos Bírói Tanács általi jóváhagyásra kit küld el, melyik pályázót küldi el.

(14.10)

S mintha ez nem lenne még elég, ha ez nem megfelelő, tehát nem hagyja az Országos Bírói Tanács ezt a döntést, akkor még mindig megvan az a jogosultsága, hogy vagy az első helyen rangsorolt pályázót terjeszti fel, illetve helyezi át, ha bíróról van szó, ami még nem is lenne probléma, vagy új javaslatot tesz az OBT felé. Tulajdonképpen még ezzel is lehetne vitatkozni, de még egy új javaslatnak is meglehet a létjogosultsága. Amit viszont tökéletesen nem értünk, az az, hogy miért megy olyannyira biztosra a törvényalkotó, vagy miért kíván annyira biztosra menni, hogy egy plusz harmadik lehetősége is van az elnöknek: az, hogy eredménytelenné nyilvánítja az egész pályázati eljárást. Ez azért érthetetlen számunkra, mert dogmatikailag sem tartjuk elfogadhatónak, hogy annak ellenére, hogy megfelelő pályázók benyújtották az anyagukat, a pályázatukat, elérték a megfelelő pontszámot, rangsorolásra kerültek, tehát alkalmasak effektíve a feladat betöltésére, a vita csak abban áll, hogy a javasolt alkalmas jelöltek közül pontosan melyik nyeri el a kinevezést, illetve a pozíciót, ezek után, annak ellenére, hogy több alkalmas jelölt is benn maradt a versenyben, eredménytelenné lehet nyilvánítani az egész pályázatot. Ez tökéletesen érthetetlen, és ahogy mondtam, semmivel nem magyarázható, hiszen még mindig megvan az új javaslattételi joga az elnöknek, tehát még a maradék pályázóból új jelöltet javasolhat a tisztelt Országos Bírói Tanácsnak a figyelmébe, ahol szintén újraindul ez a kör, és nekik újra jóvá kell ezt hagyni, tehát maga a döntési struktúra eléggé kiterjedt.

De mivel, látom, lejárt az időm, ezért a következő hozzászólásban folytatnám. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  176  Következő    Ülésnap adatai