Felszólalás adatai

VINCZE LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen; így negyed 2-kor már nem olyan egyszerű az élet….

Tisztelt Ház! Örülök, hogy Baráth Etele miniszter úr itt van, és elmondom az okát, hogy miért örülök, hogy ezzel a témával ő is találkozhat. Nevezetesen van egy tabutéma, illetve volt csak tabutéma, az úgynevezett tiszai vízlépcső Csongrádnál. Gyakorlatilag annyira általános ez az anyag, ami előttünk van, hogy ez is kimaradt ebből a nagyon fontos európai tervezési formából, az úgynevezett egységes európai víziútnak része kell hogy legyen a Tisza. A Tisza hajózhatósága egyetlen vízlépcső, a csongrádi hiánya miatt, Csongrád fölött egy 140 kilométeres szakaszon nem valósulhat meg.

Gyakorlatilag 2003-ban a minisztérium kiszitálta a tervezési anyagokból, kinyomta onnan, nem Baráth úr minisztériuma, hanem a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, és nincs is az elképzelések között olyan, ami illeszkedik a Vásárhelyi-tervhez. Illetve beszélnek sok mindenről. Kezembe került egy leírás, amely szerint a miniszteri értekezlet megtárgyalta, mivel sok újságíró keresi őket, a csongrádi vízlépcső ügyét, és rendelkezett, hogy csak Persányi Miklós miniszter vagy Gombos András államtitkár nyilatkozhat. Ezzel szemben rákérdeztem Baráth Etele miniszter úrra, hogy támogatni tudja-e ezt az elképzelést, most is bólogat, és örülök neki, ha igen.

Elég nagy a minisztériumi vélemények között a szórás. Kolber miniszter úr a területfejlesztés oldaláról azt mondta, hogy nincs benne az anyagban. Azt hiszem, hogy szerepeltetni kellett volna ebben az anyagban, amennyiben ez nem így van, be kell tenni. Gombos államtitkár úr a szomszédból, Csongrád szomszédságából, Szentesről kategorikusan nem támogatja. Megkérdeztem, miért, ezer oka van. Illetve a forrását nem találják a hatástanulmányterveknek. Gondolom, nem nekem kellene a forrást biztosítani az alig képviselői fizetésemből. (Derültség.) Erre rendelkezésre állnak európai uniós források. Köszönöm szépen a szimpátiát ezzel kapcsolatban.

Nyilatkozhat Persányi Miklós úr, ugyanakkor van egy újságcikk, egy nyilatkozat, amiben városunk vezetői nyilatkoznak, hogy megkeresték a nagyfőnököt, a karmestert, a miniszterelnök urat, és ígéret elhangzott az ő részéről, hogy támogatja. A pénzt ki adja ehhez a forráshatás-tanulmányvizsgálathoz? Döntsék el! Egyezzenek meg, miniszterek, főnökök, bárki, területfejlesztési bizottság és megye.

Nem kis utat jártunk be május óta, azzal együtt, hogy egy nagyon komoly konferenciát rendeztünk Becsei képviselőtárssal Csongrádon, ahol mindenféle szakterület meghallgatásra került. Elmondhatták a véleményüket zöldek, nem zöldek, gazdasági szakemberek, képviselők, minisztériumi szakemberek, és ott azért kijött az a szakmai vélemény összesenben, hogy ezt támogatni kell. Hiszen az, hogy gazdaságilag hajózható legyen a Tisza, és az ott élők, a Tisza völgyének gazdálkodóinak életminősége és gazdasága megmaradhasson, nagyon fontos. Hiszen ahol gabonát lehet termeszteni, ott nem virághagymával kell foglalkozni, tudják is az ottani gazdálkodók, de valahol most akadozik a kiszállítása ennek a nagyon fontos megélhetési terménynek, a gabonának, legyen az búza vagy kukorica, holott piaca van.

(1.20)

De tessék elhinni, hogy közúton tíz egység a szállítási díj, vasúton öt, de vagonok nem állnak rendelkezésre, úgy kell bérelni, háromhetes és egyéb időszakra tudják a franciák biztosítani, ha tudják, vízi úton pedig egy egységnyi a szállítási díj.

Tudom azt, hogy ripsz-ropsz nem fog azonnali szállítási kapacitás és vízi út úgy rendelkezésre állni, hogy a duzzasztó készen is legyen, de ha a 2007-13 közötti időszak felvállalja ennek a megépítését, akkor végig lehet hajózni a Tiszán, továbbcsorogni a Dunán, és eljutni a tengerre, Portugáliába, Spanyolországba vagy bárhova lehet vinni az ott megtermesztett gabonát. A gazdasági alapja az ott élő gazdálkodóknak nem hever majd a romjaiban, de tartok tőle, hogy most már a szállítási kapacitás, az energiadrágaság nagy-nagy kerékkötője lehet az ottani gazdálkodásnak.

Ugyanakkor - a környezetvédők megnyugtatására - a zöldek döntő többsége is úgy látta, hogy az elsivatagosodás elleni küzdelem egyik fő eszköze a duzzasztás, amikor gravitációval lehet szabályozott módon eljuttatni a területekre a vizet. Ennek ékes példája volt néhány évvel ezelőtt, amikor az alpári holtág élővilága teljesen kipusztult vízhiány következtében tavirózsástul, mindenestül, halastul, békástul. Tehát nem igaz az, hogy a vízre csak úgy van szükség, hogy átszaladjon rajtunk, azt vissza kell tartani, eljuttatni a vizes élőhelyekre, hiszen a természet is kéri. Valahol itt lesz meg az a harmónia, ami a gazdaságot, természetvédelmet és egyebet együtt biztosítja.

Nem beszélve a turizmusfejlesztésről, hiszen a Tisza-tónál ki lehet tenni, hogy “megteltö. Akkor miért ne csináljunk egy ahhoz hasonlót vagy olyan típusút, amit a szakemberek a hatástanulmányok okán, kapcsán jónak tartanak, felvállalhatónak tartanak? Az nem megy, hogy az Európai Unió tagjai vagyunk, és mondjuk addig, míg Németországban 37 vízlépcsővel biztosították a Majnán a hajós közlekedést évtizedek munkájával egy alig vízhozamú kis vízfelületen a visszatartás segítségével, addig a Tiszán csak ez az egy hiányzik, mert megvan Törökbecsén, megvan Kiskörén és Tiszalökön fönt, ez az egy hiányzik, mint egy foghíj, és ezt valahogy pótolni kell.

Azt gondolom, hogy nem nyilatkozatok szintjén van már szükség erre a fontos feladatra, és nem kellene keresztbe állni ennek a dolognak, és hangsúlyozom, hogy 2003-ban került ez kivételre. Nagy ellentmondások és ellentétek voltak emiatt a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban, hiszen a tüzet és a vizet engedték össze a tárcánál, amikor átszervezték ezt a kettőt, a legjobb szakembereket küldték el nyugdíjba vagy bárhova, akár a helyettes államtitkárt vagy a főosztályvezetőt, aki pártolta ezt az ügyet. Most teljes az elzárkózás a tárca részéről. Bízom benne, hogy nem fog ez bekövetkezni, és meg tudják győzni egymást a miniszter urak, és az ígéretek nem csak ígéretek maradnak, és az NFT II.-be be fog kerülni ez a nagyon fontos létesítmény; azzal együtt, hogy nemcsak a Tisza völgye érdekében kell hogy szót emeljünk, hanem a Körösök völgye érdekében is. 1906-ban megépült egy utolsó duzzasztó a békésszentandrásitól lentebb, tehát a Körös-torkolat fölött nem sokkal, a bökényi, de az élet úgy hozta, hogy ennek a vasszerkezete az idők során tönkrement, amortizálódott, de a mederben való kiépítés ma is tökéletesen ott van, használható, azt tulajdonképpen csak rekonstruálni kellene. Ez viszont szintén segíthetné bizonyos időszakokban a békési gabonaszállítást, de az öntözés lehetőségét is.

El kell azon gondolkozni, hogy öntözés nélkül ma már a mezőgazdaság csak bizonyos években termőképes, a terményeket vízzel el kell látni. Tudomásul kell venni, hogy a parasztember, aki ott él a Tisza-völgyben vagy a Körösök völgyében, vagy bárhol, támogatásra kell hogy ítéltessék, és nem kell az életteret elvenni tőle, ahol születtek, és ahhoz értenek, amit csinálnak, azt kell segíteni mindenféle tervekkel, a vidékfejlesztéssel, ezen belül ezzel a fontos kérdéssel, amit én most felvetettem.

Nagyon várom, hogy Baráth Etele miniszter úr segítse ezt az ügyet, és segítse az egész kormány; vagy ha nem, hát azzal segítsék, hogy nyitva hagyják ezt a lehetőséget akár a következő kormánynak is.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)