Készült: 2020.01.22.00:15:40 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

338. ülésnap (2013.12.17.), 103. felszólalás
Felszólaló Dr. Gulyás Gergely (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 12:32


Felszólalások:  Előző  103  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm képviselőtársaimnak a felszólalásokat, kritikákat, építő javaslatokat, és külön köszönöm Gaudi képviselőtársamnak, hogy már most felajánlotta, hogy a jövőben is hallgathatjuk ezeket.

Ez ugyanakkor egy érv amellett, hogy valamit alakítsunk az Országgyűlés jelenlegi működésén. Ha úgy érzem, hogy ebben valamilyen kompromisszum itt kezd kialakulni, tehát például ezt a részletes vitát is minden további nélkül bizottsági keretek között színvonalasan lehetett volna részben folytatni, mert itt van az első tévedés, tehát nem igaz az, hogy a részletes vita teljes egészében bizottsági struktúrába kerülne át. Nagyrészt átkerülne, de természetesen a záróvitára lenne lehetőség.

Balczó képviselőtársam ezt a frakciónkénti három módosítóindítvány-kikérési lehetőséget kérte rajtunk számon. Jelzem, hogy az ezzel kapcsolatos módosító indítványt én támogattam az alkotmányügyi bizottságban, csak miután nemcsak a Jobbik adott be ilyen indítványt, hanem a Lehet Más a Politikából kivált szakadárok is - és az sorrendben előbb következett -, és szövegszerűen a kettő nem volt ugyanaz, ezért azt a koherenciazavart nem akartam saját magam előidézni, hogy előterjesztőként két ugyanolyan tartalmú, de néhány szóban eltérő változatot támogatok. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás közbeszólására:) A név is számít, de ha Balczó képviselőtársam és az LMP-szakadárok között kellett volna választanom, akkor én Balczó képviselőtársamat választottam volna. (Balczó Zoltán, dr. Gaudi-Nagy Tamás: Köszönjük!) Ennyi bókot, alelnök úr, engedjen meg nekem. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Micsoda különbség!)

Ami a lényeget illeti: abban azért értsünk egyet, hogy eddig sem illette meg a képviselőt az a jog, hogy a módosító indítványáról az Országgyűlés szavazzon. Minden lánc olyan erős, amilyen erős a leggyengébb láncszeme. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Így van! Összenő, ami összetartozik.) Eddig, ha egy képviselői módosító indítvány a bizottságban úgy vérzett el, hogy az egyharmados támogatást sem kapott, akkor nem került plenáris ülésre. Ilyen jog tehát nem volt. Ez egy frakciójogosítvány volt. Megértem, hogy egy ellenzéki frakciónak fontos. Mi nem ezt akarjuk korlátozni, az értelmetlen, órákon át tartó, egyébként senki által, az ellenzéki képviselők által sem követhető szavazásokat szeretnénk lerövidíteni, de politikai eszközöket nem elvonni szeretnénk az ellenzéktől, hanem ha valaki ezt a javaslatot elolvassa - és ez a generális kritikám a Jobbik-frakció mai produktumával kapcsolatosan -, akkor azt nem mondhatja, hogy nem egy szabályozottabb, lassabb, tervezettebb, a korábbi ellenzéki kritikáknak sok mindenben eleget tevő javaslat van előttünk.

Lehet, hogy nem mindenben, lehet például a helyettesítés intézményét támadni, és nyilván itt van egy elvi egyet nem értés, ami talán abból is adódhat, hogy a Jobbik kormányzati felelősséget még nem viselt, és nem kívánnám azt egyikünknek sem, hogy a jövőben ez a helyzet megváltozzon, de ettől még egy kormányerőnek (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Lesz még itt szebb jövő!) a helyettesítési rendszer valamilyen formában való biztosítása fontos lehet. Ebben annyi méltányosságot elvártam volna a felszólaló képviselőktől, hogy azt észrevételezzék legalább, hogy abba az irányba indultunk el, amit a Jobbik rajtunk számon kér. Eddig korlátlan számban lehetett helyettesíteni. Most legalább a bizottsági szavazások felén a képviselőnek jelen kell lenni, mert ha nincs jelen a felén, függetlenül attól, hogy helyettesítik-e vagy sem, akkor a jövedelméből, a következő havi jövedelméből ennek megfelelő arányban - tehát a jövedelme több mint felét - le kell vonni.

Lehet azt mondani, hogy ez is kevés, lehet azt mondani, hogy a helyettesítés intézményével a Jobbik nem ért egyet. Csak azt szeretném mondani, hogy a jelenlegi szabályokhoz képest egy jelentős szigorítást tartalmaz az előttünk fekvő javaslat. (Balczó Zoltán: Csak pénzben!) Pénzben, mert másféle szankciót nehezen tudunk alkalmazni (Zakó László: Könnygázt!), de természetesen pénzbeli szankciót viszont lehet. Úgy gondolom, hogy főállású képviselők esetén az a lehetőség, sőt az a kötelezettség, hogy ebben az esetben jövedelmük egy jelentős részétől elessenek, az kellő ösztönző erő arra, hogy részt vegyenek a vitákban.

Ami az ülésezési rendet illeti, már az általános vitában is elmondtam, hogy a jelenlegi házszabály szabályozását fenntartjuk ebben az esetben. Tehát ahogy a jelenlegi házszabály lassan húszéves élettartama alatt is volt hetes meg háromhetes ülésezés is, úgy a következő házszabály sem foglal állást ebben a kérdésben.

(13.50)

Ezt a mindenkori parlamenti többség meghatározhatja. Ennek ellenére megfontolásra érdemes az a módosító indítvány, hogy olyan parlamenti eszközökkel, ellenzéki ellenőrzési eszközökkel, mint amilyen az interpelláció vagy az azonnali kérdés, még akkor is hetente lehessen élni, ha esetleg valamilyen kormánytöbbség a heti ülésezési rendtől eltérő ülésrendet kíván. A Fideszben erre vonatkozóan egyébként egyelőre semmilyen döntés nincs.

Ami a szemléltető eszközökkel kapcsolatos vitát illeti, amivel kapcsolatban egy érdekes koalíció jött létre az LMP, az LMP-szakadárok és a Jobbik között, szeretném jelezni, hogy Európa számtalan országgyűlésében ezek ma is tiltottak. Sem az angol alsóházban, sem a német Bundestagban nincs lehetőség molinókon való véleménynyilvánításra. Ez megint csak lehet rossz vagy jó, de azt mondani, hogy ez XIX. századi megoldás... - akkor a mai Anglia és Németország is a XIX. században él, ami bizonyos tekintetben jó lenne, de nincs így. Tehát ez az érvelés egész egyszerűen nem megfelelő. (Szilágyi György közbeszólása.) Nem, szerintem nincs több ellenzéki lehetőség a Bundestagban sem. (Az elnök csenget. - Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Még az íratlan szabályokat is betartják!) Most éppen a mai napon ott egy négyötödös többségű kormány jött létre. Szemben azzal, amit néhány, az eddigi ellenzékhez tartozó német képviselő önmagának megengedett Magyarországgal kapcsolatosan, én nem féltem a német demokráciát a négyötödös kormánytöbbségtől; jó lenne, ha ez kölcsönössé válna, és ők sem féltenék a magyart a kétharmadostól.

De ami a lényeget illeti, az ellenzéki eszközök a magyar parlamentben, az új házszabályban különösképpen, de egyébként a jelenlegi házszabályban is az európai sztenderdeknek megfelelően biztosítottak. Hogy egyébként a Magyar Országgyűlés ezt milyen mértékben tölti ki, milyen színvonalasak a viták, milyen aktív a képviselői részvétel, ezekről lehet vitatkozni, de az egész házszabály és az országgyűlési törvény módosításának az alapja az a felismerés volt, hogy nem ebben a formában kell a parlament működését és a parlamenti vitákat folytatni.

Tehát a szemléltető eszközök kapcsán egészen biztos, hogy az a gyakorlat, ami ráadásul mostanra el is harapózott... Mert valóban voltak fideszes képviselők is, akik ezt korábban gyakorolták, ezzel kapcsolatosan az a módosító indítvány és annak indoklása, amit a Jobbik, azt hiszem, Balczó képviselőtársam benyújtott a 35 év alattiakkal való megengedőbb bánásmódra, felettébb szellemes, de nyilvánvalóan alkotmányellenes. (Balczó Zoltán közbeszólása.) Örülök, hogy ezzel az előterjesztő is egyetért. De mi is értjük a javaslat mögött megbújó gondolatokat és véleményeket. Nem vitás, hogy fideszes képviselők is emeltek fel már molinót ebben a Házban, de azért nem volt heti gyakorlat vagy hetente többször előforduló gyakorlat, hogy bármilyen párt képviselői több négyzetméteres molinókkal rohangáljanak. (Szilágyi György: Volt más eszközük?) Más eszközük természetesen volt, ahogy a képviselőtársam felveti. De az eszközök egy demokráciában jelentős mértékben attól is függnek, hogy a választópolgárok milyen felhatalmazást adnak egy adott pártnak. Itt vagyunk egy választás előtt, néhány hónap múlva az országgyűlési választások során a választópolgárok el tudják dönteni, hogy a Jobbiknak, az MSZP-nek, a jelenlegi kormánypártoknak milyen felhatalmazást kívánnak adni. A házszabályban szereplő eszközök eddig is ehhez igazodtak.

(Nyakó Istvánt a jegyzői székben Osztolykán Ágnes váltja fel.)

A vizsgálóbizottsági kezdeményezéshez szükséges aláírások száma például nem változott. Azt, hogy egyébként a választópolgárok hogyan döntenek egy választáson, ne akarjuk se szankcionálni, se kontrollálni, a választópolgároknak kell kontrollálni ilyen értelemben a parlament működését.

Ami a részvétellel kapcsolatos észrevételeket illeti, nyilván a Jobbikból vannak itt a legtöbben. De azért legyünk őszinték, a Jobbik-frakció sincs jelen még fele létszámban sem. Ettől még a részvétel a legnagyobb mértékű, csak ha azt mondjuk, hogy mindenkinek itt kell lenni, akkor majd szeretném hallani, hogy a Jobbikon belül milyen felelősségre vonásokra kerül sor, ha ezt következetesen érvényesítik azokkal szemben, többek között a pártelnök-frakcióvezetővel szemben és a frakció több mint felével szemben, akik nincsenek jelen. Úgy gondolom, hogy szakmapolitikai vitákon, a házszabály nem ilyen, a házszabálynál indokoltabb lenne az ennél magasabb jelenlét, de tisztán szakmapolitikai vitákon teljesen felesleges, hogy egy képviselő, akinek a saját területét nem érinti, itt üljön az Országgyűlésben. Ez óriási tévedés.

A Jobbik-frakció a ciklus kezdete óta az országgyűlési képviselői munkát és a parlamenti munkát összetéveszti. A kettő nem ugyanaz. A parlamenti munka része az országgyűlési képviselői munkának, de az országgyűlési képviselői munka ennél lényegesen több. Természetesen, amikor valakinek egy választókerülete is van, és még egy adott választókerületet egyébként elvesztő ellenzéki képviselőnek is lehet olyan értelemben, hogy mondjuk, ott ő kíván indulni, akkor természetesen neki feladata az, hogy településekről településekre járjon, különböző fejlesztésekért lobbizzon, ottani ünnepi eseményeken részt vegyen, esetleg ilyeneket szervezzen is. Ez a munka a képviselői munka része. És azoknál, akik egyébként a következő ciklusban még nagyobb egyéni választókerületekben lesznek megválasztott képviselők, vagy akár csak a pártjukon belül nem ott közvetlenül megválasztott, de a választókerületért felelős képviselők, azok pontosan tudják, hogy mennyivel több az országgyűlési képviselői munka, mint csak a parlamenti munka. Ennek ellenére az elvárható, hogy a saját szakterületükért felelős képviselők az adott szakterületet érintő vitán vegyenek részt. Még egyszer mondom: azzal, hogy bizottsági szintre kerül az általános vita egy része, jelentős része, ez szerintem garantálható.

A nyilvánosság kérdése is felmerült. Szeretném jelezni azt képviselőtársaimnak, hogy támogatjuk azt és olyan módosító indítványt fogunk elfogadni, hogy a törvényalkotási bizottság valamennyi ülése teljes egészében ne csak nyilvános legyen, mert ma is valamennyi bizottsági ülés teljes egészében nyilvános, hanem közvetíthető is. Ez, ahogy itt felvilágosítottak, azt jelenti, hogy kell hogy legyen kimenő jel, és ha van kimenő jel, akkor bármely tévétársaság, amely a bizottsági ülést közvetíteni akarja, rá tud erre csatlakozni. Ezt a lehetőséget minél több bizottságnál szeretnénk biztosítani, de a törvény szintjén is garantálni szeretnénk a törvényalkotási bizottságnál.

Egyébként pedig a bizottsági ülések nyilvánossága ma is teljes mértékben biztosított, ma is bármely tévétársaság ott megjelenhet, bárki onnan közvetíthet is, ha ehhez a technikai feltételek adottak. De mondom, még ezen túllépve, azt is lehetővé fogjuk tenni, hogy a törvényalkotási bizottság ülését, tehát a részletes vita egy fontos szakaszát teljes egészében közvetítésszerűen lehessen (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: És ha egy időben vannak?) figyelemmel kísérni. Ha egy időben van több részletes vita, ez is technikai kérdés, egy időben is lehet. Ha nem egy televíziócsatornáról beszélünk, akkor a technikai lehetőség adott, vagy akár az internetes lehetőség is adott arra, hogy a választópolgár válasszon. De azért úgy gondolom, hogy aki a választópolgári ellenőrzését a modern demokráciának úgy képzeli el, hogy az a parlamenti közvetítésen keresztül valósul meg, az tévedésben van. Ez is ennek egy része, de mondjuk, egy nagyon-nagyon szerény része. Tehát mindazokkal a törvényi garanciákkal, amelyeket most felsoroltam, szerintem nem kevesebb, hanem nagyobb figyelmet szentelhet bárki a részletes vita bizottsági szakaszának. Hangsúlyozva még egyszer azt, hogy egyébként a bizottsági vitának megmarad a parlamenti szakasza is, de ez valóban lerövidül.

Azzal kapcsolatosan, hogy a házszabálytól eltérés szabályát visszaállítsuk a mostani házszabályban szereplő, de egyébként az új javaslatban nem szereplő négyötödös többségre, azt tudom mondani, hogy ez is megfontolás tárgya lehet, de szeretném mindenkinek jelezni, hogy a kétharmad plusz öt ellenzéki képviselő akár több is lehet, mint négyötöd, nem feltétlenül kevesebb, tehát lehet, hogy magasabb szintű garanciát viszünk ebben az esetben lejjebb.

Remélem, hogy a Jobbik-frakció egyébként kényes ízlésű képviselőinek megelégedésére sikerült a felvetések többségére reagálnom.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  103  Következő    Ülésnap adatai