Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

RIZ GÁBOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Borsod-Abaúj-Zemplén megye szűkebb hazám, és a fejlesztési aspektusokat egy kicsit szeretném az irányba is terelni. Itt is, ahogy a többi előttem szóló esetében, a gazdaság felől közelíteném meg. Sajnos tudjuk, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye mutatóit tekintve nem az ország fejlettebb régiói, inkább a lemaradói között van, azonban szeretném leszögezni, hogy ez a pálya az elmúlt pár évhez képest már javuló tendenciát mutat.

Azért mutat javuló tendenciát, mert azok a növekedési potenciállal rendelkező területek, mint Miskolc megyei jogú város és a borsodi, dél-borsodi ipari tengely városai, Mezőkövesd, Tiszaújváros, Kazincbarcika és most már részben Ózd is ehhez társulva egy sajátos növekedési pályán indult el. Mindenütt ezen a területen a meglévő működő cégek bővítenek elsősorban kapacitást, illetve technológiát, másodsorban további létszámigénnyel jelentkeznek. A területi szereplők nagyon fontosak a megyénkben, hiszen a megyében lévő önkormányzatok és a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra állapota meghatározó a települések életminőségét tekintve.

Megyénknek 93 milliárd forint áll rendelkezésére a TOP keretén belül saját fejlesztési elképzeléseinek megvalósítására, míg Miskolc város a második legtöbbet kapja az országban, 35 milliárd forintot. Borsod-Abaúj egyébként a legtöbbet kapja e tekintetben. A megye a megítélt támogatásokat tekintve 62 százalékon áll jelen pillanatban, a kifizetéseket tekintve pedig 61 százalékon teljesít. Miskolc városa 85 százalékon áll a megítélt támogatások tekintetében, a kifizetések tekintetében pedig 50 százalékon áll, ami azt jelenti, hogy időarányosan nem áll rosszul a megye, sőt kifejezetten jól Miskolc városa tekintetében.

A másik változás az elmúlt időszakhoz képest, hogy amíg a 2007-13-as időszakban nagyon sok volt a pontszerű, foltszerű fejlesztés, amelyek egymástól elszigetelten valósultak meg, igazán nem működtek együtt a területi szereplők, a civilek, az önkormányzatok és a vállalkozások, ezért jól látható az a fajta torzulás, ami a mai napig hat. Ezen igyekezett változtatni ebben az időszakban részben a kormányzat, részben a területi szereplők és az ott működő szervezetek is. Igyekeznek az egymásra épültséget minél hatékonyabban kialakítani és a fejlesztési forrásokat ennek szellemében lehívni. Ebben olyan fontos szereplők vannak, mint a Széchenyi Programiroda, a vidékfejlesztés hálózata, a kamarák és azok a paktumok is, amelyek például a TOP-ok keretén belül jönnek létre. De fontosak azok a civil szervezetek is, amelyek saját céljaik megvalósítása érdekében elsősorban az emberi erőforrás operatív programot használják föl.

Az agráriumban szintén az egymásra épültség valósul meg napjainkban, ahol a nagy integrátorok, tehát azok a nagy mezőgazdasági szereplők, akik vagy az állattenyésztés, vagy az élelmiszeripar területén fejlesztettek, szervesen keresik azoknak a kistermelőknek, középvállalkozásoknak a sorát, akik számukra vagy szolgáltatást igénybe vevőként, vagy pedig beszállítóként szóba jöhetnek.

A turizmus a megye egy részének jellemző húzóágazata, így elsősorban a Tokaj-Hegyalja, a zempléni rész, de ugyanehhez tartozik hozzá Miskolc környéke a Bükk-kel és az Aggteleki Nemzeti Park mint az egyik legnagyobb nemzeti parkunk. Az elmúlt időszakban számtalan fejlesztést hajtottak végre ezen a területen is. Ebből látható, hogy Miskolc városának és a térségnek is jelentős növekedése van a turizmus bevételéből, úgy a vendégéjszakát tekintve, mint az itt elköltött forintokat tekintve is.

Bana képviselő úr aggódott, hogy azok az önkormányzatok, amelyek nem tartoznak a politikai családba, hanem ellenzéki politikai család tagjai, nem részesülnek támogatásban. Szeretném elmondani, hogy Ózd, amely jelen pillanatban jobbikos vezetéssel rendelkezik, az elmúlt időszakban 46 milliárd forintot használt föl fejlesztési célú támogatásként, jelenleg ott tart, hogy… Bocsánat, a 46 millió forint a 3. számú választókerületre kiterjedő fejlesztési csomag, ennyiben szeretném pontosítani a korábban elmondottakat, míg Ózd városára visszafókuszálva jelen pillanatban a közvetetten vagy közvetlenül idejutó forrás 7,1 milliárd forint.

Úgy gondolom, ez némileg ellentmond annak, ami elhangzott, hogy azok az önkormányzatok háttérbe szorulnak. Még annak ellenére is mondom ezt, hogy Ózd város ifjú polgármestere a területi szereplők számára fennhagyott források megszavazása terén nem igazán jeleskedett, hiszen a megyei közgyűlés tagjaként a saját fejlesztési forrásait nem szavazta meg. Ami összességében, mint mondtam, meghaladja a 2 milliárd forintot.

(17.40)

Olyan támadások érik többek között azokat a nagyberuházásokat, amelyek az elmúlt időszakban Ózdon jöttek létre, mint a Magyar Nemzeti Digitális Archívumnak a két intézménye, ilyen az Erőmű, illetve a Filmtörténeti Élménypark, amelyek részben Hadházy képviselő úr, részben pedig Hegedűs Lorántné képviselő asszony részéről érkeztek az elmúlt időszakban. Cáfoltuk mind a kettőt, ennek ellenére még mindig kósza hírként ott kering, hogy ez egy fölösleges beruházás volt. Most elmondom, hogy az indikátorait tekintve mind a két intézmény tudja teljesíteni, sőt felülteljesíteni a látogatók számát. Tele vannak programmal, várják, és egyre inkább távolabbi körből várják az érdeklődőket.

Boldogan mondom el, hogy megyénk, azon belül Ózd és térsége is jelentős növekedésre van ítéltetve. Ebben egyik kritikus pont lehet a szükséges munkaerő megléte. Jobbikos képviselőtársaim ‑ szocia­lis­tá­kat nem tudom citálni, mert ők nincsenek itt ‑, mint ahogy a mi képviselőtársaink is, nagyon jól tudják, hogy a legtöbb hazai cég munkaerőhiánnyal küzd, éppen ezért fontosak azok a fejlesztési programok, amelyek a felzárkózást segítik. Egyben olyan képzési programok szerepelnek a csomag elemeként, amelyek segítik a megyében lévő mintegy 47 ezer álláskereső közül azoknak a lehetőségeit bővítve és azokat számba véve, akik az elsődleges munkaerőpiacra behozhatók. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)