Készült: 2021.03.09.05:09:56 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

337. ülésnap (2013.12.16.), 364-366. felszólalás
Felszólaló Farkas Gergely (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 13:18


Felszólalások:  Előző  364 - 366  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

FARKAS GERGELY (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Asszony! A törvényjavaslat tárgyalásakor nem tudom én sem mással kezdeni a felszólalásomat, mint azzal, hogy az eljárásbeli felháborító dologra felhívom a figyelmet. Tényleg felháborítónak tartjuk, hogy önök ezt megengedik maguknak, hogy vasárnap délután benyújtanak egy törvényjavaslatot, 24 órával később ezt már tárgyalja...

ELNÖK: Képviselő úr, egy pillanat! (A beszélgető dr. Sós Tamásnak és dr. Józsa Istvánnak:) Elnézést kérek. Tessék, képviselő úr!

FARKAS GERGELY (Jobbik): ...tárgyalja a Ház, majd pedig holnap reggel már döntést is hozunk. Nem is feltétlenül a saját szemszögünkkel, velünk van gond, hisz mi megpróbálunk felkészülni rá, hanem azokkal, akik érintettek ebben az ügyben; a tankönyvesekkel, pedagógusokkal és mindenkivel, akinek a napi munkája kapcsán felmerülnek ezek a problémák, és akiknek van véleménye a jelenlegi tankönyvellátási rendszerről, és akik ehhez is szerettek volna véleményt nyilvánítani. Tudjuk jól, hogy például a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületével, vagy a Tankönyvesek Országos Szövetségével nem történt egyeztetés. Kérdezem, hogy egyáltalán történt-e valakivel. Az államtitkár asszony nagyon büszkén adta elő ennek az egész törvényjavaslatnak az önök által elképzelt célját. Kérdezem, hogy ezt megosztották-e másokkal is, és a szakmabelieknek mi volt erről a véleménye, mert tudomásunk szerint nem történt egyeztetés.

Még egyszer mondom, ez a fajta gyors eljárás, ahogyan az államtitkár asszony szavaiból kiderült, azért szükséges, hogy jövőre már be tudják vezetni ezt a rendszert. Az, hogy eddig nem tudtak elkészülni ezzel a törvényjavaslattal, ez az önök hibája, az önök jogalkotási problémája, de nem tudom, hogy miért a szakmát hozzák ezzel is kényelmetlen, kellemetlen helyzetbe, és miért alakítanak ki olyan szituációt, amikor nem tudnak ebben a kérdésben véleményt nyilvánítani.

(21.30)

Az vitán felül áll, és ez az egy dolog szerintem, amiben egyetérthetünk ezen törvényjavaslat esetén, hogy az, ami a tankönyvpiacon jelenleg van, hogy több mint 5000 tankönyv található, nem tartható. Ezt mi már többször elmondtuk a korábbi viták során is, hogy igenis, itt szükség van egyfajta minőségi szempont érvényesítésére és azon tankönyvek kiszűrésére, amelyek nem valók a diákok kezeibe. Ez a dolog, amiben egyetértünk, de sajnos több ilyen nem nagyon lesz a mai vita folyamán, amiről tudok így nyilatkozni. Ugyanis az a módszer, amit önök ilyen gyorsan, átgondolatlanul hajtanak végre, véleményünk szerint egy nagyon rossz irány.

És hogy mennyire gyors, mennyire átgondolatlan, azt mutatja az, hogy önök még egy héttel ezelőtt, a december 10-ei kormányülésen egy teljesen más törvényjavaslatot tárgyaltak. Olvasható ez az interneten, tudjuk ezt nagyon jól, köze nincs ennek, legalábbis nagyon kevés köze van a most benyújtott törvényjavaslatnak ahhoz, amit egy héttel ezelőtt önök megtárgyaltak.

De nézzük a konkrét kritikákat! Az egyik ilyen, leghangsúlyosabb problémánk az, hogy a törvény hatálybalépésével a tankönyvvé minősítési eljárásokat azonnali hatállyal megszüntetik. Ez több kérdést is felvet. Például mi történik, ha az iskolák, akik ebben a tanévben megkezdtek egy tankönyvsorozatot, most felmenő rendszerben majd nem tudják folytatni, megrendelni ezeknek a folytatását, ezáltal váltani kell a tankönyvek esetén, ami a diákoknak rossz, hogy megkezdenek egy adott tankönyvsorozatot, majd pedig a következő évben nemhogy ennek a folytatásából tanulnának, hanem egy másikból kénytelenek tanulni.

De probléma az is, hogy jelenleg közel 200 eljárás, minősítési eljárás folyik. Az egy dolog önmagában, hogy ezeknek a díjait vissza kell fizetni az államnak, ami sok tízmilliós, lehet, hogy százmilliós nagyságrendű pazarlást, pénzkiadást jelent az államnak; de egy nagyon komoly kérdést is felvet, amiről a bizottsági ülésen is egy hosszas vita alakult ki, és nem mi, ellenzéki képviselők, hanem Pokorni Zoltán elnök úr vetette fel ezt a kérdést, ő adott be erre módosító javaslatot, miszerint ezeknek a kiadóknak, ezeknek a szerzőknek az elmaradt haszon kapcsán kártérítést kell majd fizetni. Ők ugyanis számos esetben több éven keresztül dolgozták ki ezeket a tankönyveket, amiket most a minősítési eljárásra benyújtottak. Azáltal, hogy a minősítési eljárás rájuk nézve megszűnik, a tankönyv és ezáltal a munkájuk is kárba vész, és nagyon valószínű, hogy egy bíróságon ez bizony megállná a helyét, és százszámra alakulnának ki a kártérítési perek, amelyek aztán több százmillió forintot jelentenének az államnak, ha ezeket a bíróság helyben hagyja. Kérdezem, hogy ezzel foglalkoztak-e, és ha igen, akkor az önök véleménye szerint mi lesz ezeknek a kártérítési pereknek a végeredménye.

A törvény nagyon homályosan fogalmaz, és az egyik legnagyobb problémánk az, hogy ez egyfajta kerettörvény, egyfajta biankó törvény, aminek egy teljes paragrafusa, az 5. § csak arról szól, hogy milyenfajta felhatalmazásokat kap a kormány, az Oktatási Hivatal, a miniszter, a szakminiszter, hogy majd egy későbbi rendeletben meghatározza, hogy pontosan milyen módon és ki által, éppen az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által vagy a Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. által, vagy ki által lesz ténylegesen ez a tankönyvellátás megoldva, ki is lesz a kiadó. Egyáltalán nem tudjuk azt, hogy mi fog itt történni. Önök tehát kérnek most tőlünk látatlanban egy biankó csekket, egy felhatalmazást anélkül, hogy részleteket árulnának el, nemcsak nekünk, hanem a szakmai képviselőknek is ez ügyben. Ezt mi szintén a korábbi tapasztalatunkra hivatkozva nagyon rossz eljárásnak, nagyon rossz iránynak tartjuk.

Fontos az a kérdés is, hogy az egész átállás, részben a már említett esetleges bírósági kártérítési perek költsége, de az egész átállás felvet költségvetési támogatásforrásokat. Kérdezem én, hogy most, amikor már elfogadtuk a jövő évi költségvetés fő sarokszámait, betervezték-e ezeket a költségeket. Ha igen, mégis milyen költségeket terveznek a jövő évre az egész átállásra, és megvan-e ennek a fedezete, forrása most, amikor már lezárult a költségvetési sarokszámok tárgyalása, azokat már az Országgyűlés elfogadta.

Az 5. §-ról már szóltam, amely tényleg egy biankó csekket jelent tulajdonképpen, és néhány módosító javaslatunkról szeretnék még szót ejteni. Az egyik ilyen, amely sok vitát kiváltott már, arra irányult, hogy az önök javaslata szerint évfolyamonként, tantárgyanként két darab tankönyvet hagynának jóvá, tehát a miniszternek, az illetékes személynek két darab tankönyvet kellene kijelölni, amik közül választhatnának az iskolák.

Mindezzel párhuzamosan önök a miniszternek a jogkörébe adják annak meghatározását is, hogy mi számít majd tankönyvnek, mi kerülhet fel a tankönyvjegyzékre, és a kettő, ha együtt nézzük, részünkről nem logikus lépés. Miért van szükség egy ilyen komoly korlátozásra a két tankönyv esetében, miközben önök azt mondják, hogy a miniszternek van egyfajta joga arra, hogy meghatározza, hogy mi számít minőségi tankönyvnek, és miből tanulhatnak a gyerekek. Remélem, érti államtitkár asszony, hogy a kettő mintha ütné egymást. Ha egyszer megbíznak a miniszterben, hogy ő majd eldönti, hogy mi a jó, akkor miért van szükség korlátozásra? A bizottság ülésén is komoly vita alakult ki ebből, és lehet, hogy kiábrándító lesz államtitkár asszonynak, de a kormánypárti képviselők is egyetértettek ezzel a felvetésünkkel, hogy nem logikus az, hogy szükség van erre a korlátozásra. Mondom még egyszer, nem logikus, hogy ha a miniszter kezébe adnak egy ilyen lehetőséget, akkor miért kell bekorlátozni. Miért mondják önök azt, hogy nem létezik egy adott tantárgyból egy adott évfolyamon, mondjuk, három vagy négy minőségi könyv? Úgy gondolom, hogy államtitkár asszony sem tud erre logikus választ adni.

Mi azt kezdeményeztük a módosító javaslatunkkal, hogy ne legyen ilyenfajta korlát. Igenis, lehetnek olyan tantárgyak, amikor több könyvet fog jó könyvnek tartani az adott miniszter. Illetve az is egy szempont, és ez is bizottsági ülésen elhangzott, és nagyon logikus is, hogy amikor valaki nekilát, úgy gondolja, hogy ő kifejleszt egy tankönyvet, megír egy új tankönyvet, akkor teljesen elveheti az a kedvét, hogy tudja, hogy az a két tankönyv, ami maximálisan a tankönyvjegyzéken megtalálható, ezek száma fix, újabb tankönyvet csak ezeknek a kiütésével lehetne oda felvetetni, ami azért nem reális. Hisz a tanárok is ragaszkodnak a régi könyvekhez, tudjuk nagyon jól, hogy egy váltás nehezen megy, és ezáltal az újító erőt, ami egyes szerzőkben meglenne, az új oktatási vagy pedagógiai irányzatokat is, amit egy tankönyv meg tudna jeleníteni, ez a két fix tankönyv el fogja venni, és nem fogja motiválni a szerzőket arra, hogy új tankönyveket dolgozzanak ki.

Lezárva ennek a módosító javaslatunknak az indoklását, arra kérem államtitkár asszonyt, gondolják meg, hogy szükség van-e egyáltalán itt egyfajta korlátozásra, miért nem elég az a rendszer, hogy majd a miniszter eldönti, hogy mi is lehet tankönyv, mi nem.

A másik módosító javaslatunk arra vonatkozott, hogy fel van sorolva a törvényben, hogy kik kezdeményezhetik a tankönyvvé nyilvánítást, és az előző törvénnyel ellentétben jelenleg csak a könyvkiadást folytató jogi személy, a miniszter és a szakképzési tankönyv esetén a szakképesítésért felelős miniszter van megnevezve, míg az előző törvényben a szerző is benne volt. Mi azt tartanánk jónak, ha továbbra is a szerző is élhetne azzal a lehetőséggel, hogy a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítást kezdeményezi. Bizottsági ülésen azzal érveltek a kormány képviselői, hogy általában a kiadókon keresztül élnek a szerzők ezzel a jogukkal, ezzel a lehetőségükkel. Ezt mi tudomásul vesszük, tisztában is vagyunk vele, ennek ellenére biztos volt az elmúlt időszakban is több olyan eset, amikor a szerző önállóan kezdeményezte a saját könyvének tankönyvvé nyilvánítását. Mi ezt a lehetőséget szeretnénk most is megadni. Kérjük tehát ennek a módosító javaslatunknak is az elfogadását.

Összességében tehát komoly aggályokat vet fel a minősítési eljárások kapcsán, a költségvetés kapcsán és egyáltalában azzal kapcsolatban ez a törvény, hogy meg tudják-e önök valósítani azt, hogy a 2014-15-ös tanévre minden egyes diáknál az önök által elképzelt tankönyv ott legyen az asztalukon. Sajnos vannak rossz tapasztalataink. Sokat vitáztunk már itt, az Országgyűlésben is ezzel kapcsolatban, az államtitkár asszony is beláthatja azért, hogy nem mi találtuk ki azokat a panaszokat, amiket a KELLO okozott itt az elmúlt hónapokban. Nem mi generáltuk azokat a szülői felháborodásokat vagy tanári felháborodásokat, amit nagyon sokan kifejtettek. Sajnos van egyfajta ilyen rossz tapasztalat.

(21.40)

És mindezek után egy ilyen gyors eljárás kapcsán, egy január 1-jei hatálybalépéssel komoly aggályokat vet fel újból, hogy vajon képesek lesznek-e önök szeptember 1-jéig végigvezetni ezt a folyamatot és biztosítani a problémamentes eljárást. Mi félünk attól, hogy nem, és azt szeretnénk kérni, hogy halasszák el egy évre a bevezetést, legyen meg akár a szakmai konzultáció is ennek kapcsán, hogy tényleg jó ez az irány. Kérjék ki most akár utólag is, és módosítási lehetőségeket biztosítsanak a szakmai szervezeteknek, és legyen inkább egy évvel később ennek az új rendszernek a bevezetése, de ez a rendszer legyen olyan, ami ténylegesen be fog válni, és működőképes lehet, mert a jelenlegi irányról ezt nem tudjuk mi elmondani.

Ezek tehát az aggályaink, és a módosító javaslataink átgondolására kérem államtitkár asszonyt. Bízunk abban, hogy ezeket megfontolják, bár összességében akkor sem lesz általunk támogatható ez a törvény, mert ilyenfajta biankó törvényt a korábbi tapasztalatok alapján nem tudunk a kormánynak biztosítani.

Hiába jól látták meg az alapproblémát, megint hibás lépéseket alkalmaznak a módszerekkel kapcsolatban, illetve önök sem tudják még, hogy pontosan mit szeretnének véghezvinni. Ezek miatt nem tudjuk ezt a törvényjavaslatot ilyen formában támogatni.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  364 - 366  Következő    Ülésnap adatai