Készült: 2024.03.28.14:37:23 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

173. ülésnap (2012.03.20.),  109-183. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita megkezdése
Felszólalás ideje 3:02:51


Felszólalások:   89-109   109-183   183-188      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm elnök asszony válaszát, és megkérdezem Puskás Imrét, a kulturális és sajtóbizottság előadóját. (Jelzésre.) Nem kíván válaszolni az elhangzottakra.

Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára a következő ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint a katasztrófavédelemmel kapcsolatos egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztést T/6390. számon megismerhették.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Kontrát Károly úrnak, a Belügyminisztérium államtitkárának, a napirendi pont előadójának, húszperces időkeretben.

DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat az új szabálysértési törvény hatálybalépése miatt szükséges jogtechnikai módosításokat tartalmazza. A javaslat benyújtására azért volt szükség, mert több száz önkormányzati rendelet, több kormányrendelet és a korábbi szabálysértési törvény számos kapcsolódással rendelkezik még most is, és ezt a problémát még az új szabálysértési törvény hatálybalépése előtt szükséges rendezni.

A szabálysértésekről szóló törvény 2012. április 15-ei hatálybalépésével összefüggésben más törvények módosítására is szükség lesz, mert a régi szabálysértési törvényre és kormányrendeletre történő hivatkozást tartalmaztak, amelyek április 15-e után már nem felelnek meg a hatályos jogszabályoknak. A javaslat egyéb technikai jellegű pontosító módosításokat is tartalmaz, és egységesíti a közérdekű munkával kapcsolatos végrehajtási szabályozást.

Tisztelt Országgyűlés! Ezzel a közérdekű munka egységesen az állami foglalkoztatási szerv útján kerül majd végrehajtásra, függetlenül attól, hogy az büntetésként kerül kiszabásra, vagy a bírság megfizetésének önkéntes megváltása miatt kerül rá sor. Részletesen és törvényi szinten szabályozza a javaslat a közérdekű munka foglalkoztatói nyilvántartását az adatvédelmi szabályok miatt.

A szabálysértési törvény felhatalmazza a kormányt, hogy a közlekedési szabálysértések esetén fix összegű bírság kiszabására is sor kerülhessen.

(15.30)

E rendelkezés szükségessé teszi, hogy a szabálysértési törvénynek az ismételt elkövetésre, illetve a halmazatra vonatkozó szabályai kiegészüljenek.

A javaslat a gyermekbarát igazságszolgáltatás megvalósítása érdekében rendezi, hogy a fiatalkorúakkal kapcsolatos eljárásban kivételes bánásmódban részesüljön a fiatalkorú, akár eljárás alá vont személyről, akár sértettről, akár tanúról beszélünk.

A szabálysértési jogsegélytörvény módosítása szintén összefügg az új szabálysértési törvény 2012. április 15-ei hatálybalépésével. A külföldön kiszabott, de meg nem fizetett pénzbírság végrehajtásának átadása esetén a végrehajtás módja változik.

A javaslat módosítja a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló törvényerejű rendeletet is, amely az új szabálysértési törvénnyel való összhangot teremti meg a fiatalkorúak és a katonák elzárásával kapcsolatos elkülönítés feltételeinek biztosítása tekintetében.

A javaslat tartalmazza továbbá a bűncselekmények áldozatainak segítéséről szóló törvény tartalmi módosítását is, amelynek oka, hogy a bűncselekményi értékhatár 20 ezer forintról 50 ezer forintra emelkedett.

Tisztelt Országgyűlés! Erre tekintettel szükséges az áldozatok segítésével kapcsolatos joganyagot abba az irányba elmozdítani, hogy ne váljék ketté a szabálysértési és bűncselekményi áldozatok helyzete, az előbbieket indokolatlanul hátrányos helyzetbe hozva. Ehhez szükséges a törvény hatályának kiterjesztése a tulajdon elleni szabálysértés áldozataivá vált személyekre is. Ennek eredményeképpen így őket nem éri hátrány amiatt, hogy az általuk elszenvedett kriminális cselekmény nem bűncselekménynek, hanem szabálysértésnek minősül a jövőben.

Az új szabálysértési törvényből kikerültek az igazgatásellenes magatartásokat fenyegető tényállások, mintegy száz tényállás. Azoknak a magatartásoknak, amelyek esetében mégis fennáll a társadalomra veszélyesség valamilyen formája, a közigazgatási jogon belüli szankcionálása indokolt. Ezáltal az eljárások korábbi párhuzamossága, az ugyanazon cselekmények miatti kettős szankcionálás lehetősége megszüntetésre került. Ennek következtében 13 ágazati törvény módosítása vált szükségessé.

A jelen javaslat biztosítja, hogy a közigazgatási eljárásban is lehetőség legyen helyszíni bírság kiszabására a gyors és gazdaságos eljárások lefolytatásának érdekében.

Tisztelt Országgyűlés! Az új katasztrófavédelmi törvény, valamint annak végrehajtási rendeletei 2012. január 1-jével hatályba léptek. Ezzel egy időben az alaptörvény és más törvények is hatályba léptek, ezért a katasztrófavédelmi törvény rendelkezései jelentősen megváltozott szabályozási környezetben léptek hatályba. Mindezek a körülmények indokolttá tették az elfogadott joganyag áttekintését és a szükséges korrekciók elvégzését. Ennek keretében a veszélyes anyagokkal foglalkozó és ezért a lakosságra potenciálisan veszélyes ipari létesítmények hatósági felügyelete a központi szerv helyett a helyszínhez közelebb levő megyei szervekhez kerül.

A jelen törvénymódosítás megteremti a lehetőséget arra, hogy a helyi katasztrófavédelmi szervek átszervezése során feleslegessé váló és felszabaduló technikai eszközök, felszerelések pályázat útján ingyenesen átadhatók legyenek önkéntes tűzoltó-egyesületek részére, javítva, elősegítve azok technikai, műszaki ellátottságát és reagálási, tűzoltási és mentési képességét.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat legfontosabb, leglényegesebb elemeinek bemutatásával és felsorolásával az volt a célom, hogy meggyőzzem a tisztelt Házat arról, miszerint a jelen javaslat helyes célokat szolgál. Ezért kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot megvitatni és támogatni szíveskedjenek.

Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti sorokból.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági álláspontok és a kisebbségi vélemények ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerint öt-öt perces időkeretben.

Elsőként megadom a szót Tóth Gábornak, a honvédelmi és rendészeti bizottság előadójának.

TÓTH GÁBOR, a honvédelmi és rendészeti bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága 2012. március 19-i ülésén megvitatta a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényt és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint a katasztrófavédelemmel kapcsolatos egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló T/6390. számú törvényjavaslatot, és azt 14 igennel, 3 nem és 2 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta.

Összegezve azt mondjuk, hogy a honvédelmi és rendészeti bizottság álláspontja szerint a törvények módosítására szükség van. A szabálysértésről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló új törvény hatálybalépése előtt szükséges az egyes pontosításokat elvégezni.

Módosításra kerül 23 törvény, amely az új szabálysértési törvénnyel van összefüggésben, figyelemmel arra, hogy több tényállást nem tartalmaz a szabálysértési törvény, viszont szankcionálásuk szükséges, ezért lehetővé kell tenni a közigazgatási bírság kiszabását.

A katasztrófavédelemről és a hozzákapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény, valamint a végrehajtási rendelet 2012. január 1. napjával hatályba léptek. A katasztrófavédelmi rendszer szerkezete a katasztrófavédelmi törvény hatálybalépésével teljesen megújult, a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok az egyes katasztrófavédelmi szervezetekbe tagozódtak be, valamint korszerűsödtek a katasztrófavédelmi helyzettel kapcsolatos irányítási szabályok is.

Az alaptörvény azonos időpontban történt hatályba léptetésére figyelemmel ezzel egy időben a jogrendszer egyéb elemei is nagy arányban cserélődtek ki, ezért a katasztrófavédelmi törvény rendelkezései jelentősen megváltozott szabályozási környezetben léptek hatályba. Mindezen körülmények indokolttá tették az elfogadott joganyag áttekintését és a szükséges korrekciók elvégzését.

Azt gondolom, mindazzal kiegészítve, amit államtitkár úr elmondott, az általános vitára alkalmasnak tartom a törvényjavaslatot, és tisztelettel a Háznak is ezt javaslom.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti sorokból.)

ELNÖK: Most megadom a szót Spaller Endrének, a fogyasztóvédelmi bizottság előadójának.

SPALLER ENDRE, a fogyasztóvédelmi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A szabálysértési törvényt a bizottságunk a tegnapi ülésnapján megtárgyalta. A törvény számos pontját megbeszéltük.

Az első, hogy lehetővé teszi a helyszíni ügyintézést szabálysértés esetén. Ez azt jelenti, hogy gyorsabb lesz az ügyintézés, hogyha a szabálysértő elismeri a tettét. Azonban az ügyintézés nemcsak rövidebb lesz, hanem sokkal egyszerűbb is. Ott a helyszínen el lehet intézni magát a papírmunkát és a hozzá tartozó anyagi vonzatot is, tehát magát a bírságot ott be lehet fizetni. Azt gondolom, hogy ez jobban védi ebben az esetben magát a fogyasztót vagy a szabálysértőt, akit, bár megsértett egy szabályt, fontos, hogy nem szabad bűnözőnek tekinteni, hanem egy olyan embernek kell tekinteni, aki egy szabályt ugyan megsértett, azonban neki is vannak jogai. Ha minden rendben van, akkor a helyszíni ügyintézés segíti ezeknek a jogoknak az érvényesülését.

Szintén egy nagyon fontos pontnak tekintettük azt, hogy korábban már 70 ezer forintra emelkedett a szabálysértési értékhatár, ám ahhoz, hogy ez rendesen, rendezetten legyen a jogi rendszerbe beillesztve, még néhány pontosító megjegyzést tenni kell.

Emlékszünk azonban arra, és talán itt is érdemes felhívni a figyelmet rá, ezt a bizottság is megtette, hogy korábban 20 ezer forint volt ez a szabálysértési értékhatár, és ez alatti ügyekben a rendőrség nem járhatott el. Ez azt jelentette, hogy a bolti lopások, fizetés nélküli tankolások, a különböző kertekből vidéken a zöldséglopások mind-mind kínosan 20 ezer forint alatt maradtak, ezáltal büntetlenül is maradtak, hiszen a jegyzőknek anno nem volt eszközük arra, hogy ezeket felderítsék.

(15.40)

Miután ez a helyzet megváltozott, és erre módjuk lett, azután lehetett egy valódi, szakmai vitát folytatni arról, hogy hol legyen ez az értékhatár.

Emellett fontos az, hogy most, hogy ezt beillesztettük a jogrendbe, s megtettük a megfelelő pontosításokat, fontos az is, hogy az áldozatsegítési törvényt is pontosítani lehessen, hogy a vonatkozó segélyezési szabályok illeszkedjenek ehhez a megváltozott helyzethez.

Szintén örült a bizottság annak, hogy a gyermekkorúakkal foglalkozó szabályt is pontosították azért, hogy a megfelelő gyermekvédelmi intézkedéseket meg lehessen tenni.

Magát a fogyasztóvédelmi törvényt mérsékelten érinti csak a javaslat, egy pontban, ez pedig a liftekre és felvonókra vonatkozó felügyeleti bírság kiszabása. Szerencsére ez ma Magyarországon nem egy neuralgikus terület, azonban ahhoz, hogy ne is legyen az, ahhoz, hogy a felvonók és a liftek biztonságosan üzemelhessenek, azt gondolom, ez a törvény megfelelő törvényi keretet, megfelelő biztonságot teremt.

A bizottság 13 támogató szavazattal a törvényt általános vitára alkalmasnak tartja.

Köszönöm a szót. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: A következő felszólaló Patay Vilmos, a mezőgazdasági bizottság előadója.

PATAY VILMOS, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága 2012. március 20-án tárgyalta a szabálysértésekről és ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/6390. számú törvényjavaslatot.

Az előterjesztésben javasolt változásokra a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásokról és a szabálysértési rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 2012. április 15-ei hatálybalépésével összefüggésben kerül sor. Emellett a hivatkozott törvény egyéb technikai jellegű módosításait is elvégzi jelen törvényjavaslat.

A törvényjavaslat tartalmáról, leszámítva egy-két tisztázó kérdést, a bizottsági ülésen nem folyt részletes, érdemi vita, így a többségi vélemény részletes ismertetése leszűkül a bizottsági döntés ismertetésére. A törvényjavaslat benyújtását a bizottság többsége szükségesnek tartja.

Tisztelt Képviselőház! A mezőgazdasági bizottság 14 igen szavazattal, 5 nem szavazat ellenében a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Megkérdezem Magyar Zoltánt, hogy kívánja-e a bizottság kisebbségi véleményét ismertetni. (Magyar Zoltán: Igen.) Amennyiben igen, akkor öné a szó.

MAGYAR ZOLTÁN, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A bizottságban a Jobbik fogalmazott meg egyedül kisebbségi véleményt, az is nagyon rövid volt, hiszen a javaslat tartalmát nem tudtuk megismerni. A bizottsági ülés rendkívüli sürgősséggel lett összehívva, és így nem tudtunk róla véleményt alkotni. Főleg ezt kritizáltuk, tehát magát az eljárási módot; a javaslattal kapcsolatos véleményünket pedig majd a vitában kifejtjük.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Megadom a szót Pogácsás Tibornak, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság előadójának.

POGÁCSÁS TIBOR, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az önkormányzati és területfejlesztési bizottság a T/6390. számon előterjesztett törvényjavaslatot március 19-én tárgyalta meg, és 16 igen szavazattal, 6 nem ellenében általános vitára alkalmasnak találta.

A vitában csak néhány kérdés merült föl. Az egyik, úgy gondolom, lényegi kérdés a jegyzői szabálysértési hatóság megszűnésével kapcsolatos, mégpedig az, hogy az átmeneti időszak pontos szabályozása és a megfelelő felkészítés szükséges arra, hogy mind a jegyzői hivatalban, mind pedig az új feladatot ellátó körben a szabálysértési feladatokkal kapcsolatos további teendők ügyfélbarát módon és szakszerűen kerüljenek a továbbiakban is ellátásra.

Még egyszer tehát: a bizottság általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot. Köszönöm. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, elsőként Tóth Gábornak, a Fidesz képviselőjének.

TÓTH GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány által a tisztelt Ház elé került benyújtásra a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény, és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint a katasztrófavédelemmel kapcsolatos egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló T/6390. számú törvényjavaslat. Engedjék meg, hogy röviden, pár szóban összefoglaljam a módosítások lényegét, és szóljak a szükséges okairól.

A 2011. december 23-án elfogadott új szabálysértési kódex ez év április 15-én lép hatályba. Mivel az új szabálysértési törvényből több olyan tényállás kikerült, amelynek a szankcionálása azonban továbbra is indokolt, ezért a megfelelő ágazati törvények módosításával sor kerül a közigazgatási bírság kiszabásának biztosítására.

Emellett a szabálysértési törvény egyéb, technikai jellegű, a jogalkalmazást elősegítő, pontosító módosítást is elvégez. A javaslat pontosítja a szabálysértési törvényi tényállást, amely mellett meghatározza a szabálysértési szankciók végrehajthatóságának elévülési szabályait is. Változtatásokat tartalmaz továbbá a gyermekbarát igazságszolgáltatás megvalósításához szükséges rendelkezések bevezetéséhez.

Új tényállásként szerepel a javaslatban a gyógyszerrendészeti, készítményekkel kapcsolatos szabálysértés, a tiltott fürdés, a polgári védelmi kötelezettség megszegése, a honvédelmi kötelezettség megszegése. Pontosításra kerül továbbá a rossz minőségű termékek forgalomba hozatala, az élelmiszer engedély nélküli előállítása, illetve annak forgalomba hozatala.

A módosítás rendelkezik arról is, hogy a törvény XXVII., XXVIII. fejezeteiben meghatározott közlekedési szabálysértésre nem lehet alkalmazni az ismételt elkövetésre vonatkozó azon szabályokat, amelyek szerint legalább két ízben történő felelősségre vonást követően szabálysértési eljárás büntetést kell alkalmazni. Ennek megfelelően a kötelező járművezetéstől eltiltást alkalmazni köre a törvény elfogadását követően kiterjed majd valamennyi engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével elkövetett szabálysértésre.

A közérdekű munkával kapcsolatos szabályozás is módosításra kerül. E változtatás célja az, hogy a közérdekű munka végrehajtása az állami foglalkoztatási szerv útján egységesen kerüljön végrehajtásra. Az elfogadott szabálysértési törvény a közérdekű munka végrehajtása vonatkozásában két különböző eljárásrendet határoz meg. A módosítás a két eljárást egyesíti, és a közérdekű munka végrehajtását az állami foglalkoztató szerv hatáskörébe utalja.

Részletezi továbbá a közérdekű munka végrehajtására vonatkozó szabályokat, új alcímmel határozza meg a közérdekű munka foglalkoztatói nyilvántartását, emellett bővíti a közérdekű munkahelyként kijelölhető foglalkoztatókra vonatkozó szabályokat.

A szabálysértési értékhatár 20 ezer forintról 50 ezer forintra történő felemelése jelentősen érinti a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvény alapján nyújtott támogatásokat. A szabálysértési törvény a szabálysértés elkövetőjét a törvény által rendeli büntetni, amely mellett azt társadalomra veszélyes cselekményként definiálja.

Megítélésem szerint ez az áldozat és a társadalom szempontjából egyaránt pozitívan értékelhető, mivel az áldozat számára a szabálysértés és a bűncselekmény megélése között nincs jelentős különbség. Erre való tekintettel szükséges az áldozatok segítségével kapcsolatos joganyagot is ebbe az irányba elmozdítani, annak érdekében, hogy ne váljon ketté a szabálysértési és a bűncselekményi áldozatok helyzete, előbbieket indokolatlanul hátrányos helyzetbe hozva. A társadalmi szolidaritás és a méltányosság elvét követve indokolt tehát az áldozatok számára szükséges támogatásokhoz történő hozzáférés változatlan módon történő biztosítása. Ehhez szükséges a bűncselekmény áldozatainak segítéséről szóló törvény hatályának a tulajdon elleni szabálysértés áldozataivá vált személyekre történő kiterjesztése, így ennek eredményeként e személyek nem szenvedhetnek hátrányt amiatt, hogy az általuk megélt kriminális cselekmény nem bűncselekmény, hanem szabálysértés.

(15.50)

Tisztelt Képviselőtársaim! A katasztrófavédelmi szervezetrendszer a katasztrófavédelmi törvény hatálybalépésével teljesen megújult, a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok az egyes katasztrófavédelmi szervezetekbe tagozódtak, amelyek mellett korszerűsödtek a katasztrófahelyzettel kapcsolatos irányítási szabályok is.

Az alaptörvény ezzel megegyező időpontban történő hatálybalépése miatt a jogrendszer egyéb elemei is nagy arányban kerültek ki. Mindezek alapján a katasztrófavédelmi törvény rendelkezései a jelentős mértékben megváltozott új szabályozási környezetben léptek hatályba. Mindezek a körülmények indokolttá tették az elfogadott joganyag áttekintését és a szükséges korrekciók elvégzését.

Ennek egy része a törvényi szintű szabályozást érinti. A törvényi szintű szabályozások elsősorban kisebb jelentőségű pontosításokat tartalmaznak, amelyek lényeges elemei a következők: az államháztartásról szóló törvény alapján az államháztartás központi alrendszereibe tagozódó költségvetési szerv költségvetéséből támogatás, adomány és más, ellenérték nélküli kötelezettség nem vállalható, valamint kifizetés nem teljesíthető.

E rendelkezés alapján a szervezet általános során feleslegessé váló, de még használatra alkalmas technikai eszközök még pályázat útján sem adhatók át az önkéntes tűzoltó-egyesületeknek. A javasolt módosítás megteremti a lehetőséget arra, hogy a helyi katasztrófavédelmi szervezet átszervezése során a feleslegessé váló és felszabaduló technikai eszközök, felszerelések pályázat útján ingyenesen adhatók legyenek a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervezeteivel együttműködő megállapodást kötött önkéntes tűzoltó-egyesületek részére, javítva azok technikai és műszaki ellátottságát, valamint reagálási és tűzoltási mentési képességét.

Összefoglalva megállapítható, hogy a benyújtott törvényjavaslat elvégzi a szükséges pontosításokat a hatályos joganyaggal való összhang megteremtése érdekében, így annak támogatását magam és a Fidesz-KDNP-frakciószövetség nevében is támogatásra alkalmasnak találom.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Megadom a szót Harangozó Tamásnak, az MSZP képviselőjének.

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat beszédes bizonyítéka annak, hogy Orbán Viktor kormánya nemcsak a gazdaságpolitika, hanem az államapparátus hatékony működtetésére is tökéletesen alkalmatlan. Még fél éve sincs, hogy leghangosabb tiltakozásunk ellenére a Fidesz-KDNP szavazataival az Országgyűlés elfogadta az új szabálysértési törvényt. Figyelmeztettük önöket, hogy a törvényjavaslat nem szakmai megfontolásokon, hanem néhány politikai vezető torz társadalomfilozófiai felfogásán alapul, így az ebben a formában nemhogy végszavazásra, de még általános vitára sem alkalmas. (Babák Mihály: Szanyi elvtárs!)

Nem tudhatjuk, valójában kik voltak az új szabálysértési törvény megszövegezői, kik az új rendelkezések megfogalmazói. Megkockáztatható azonban az a kijelentés, hogy a törvény szövege aligha ment keresztül az államapparátusban szokásos és elengedhetetlenül szükséges egyeztetéseken. Felkészült szakemberek, mint amilyennek a minisztériumokban dolgozó kormány-tisztviselői kar tagjait is tartjuk, ilyen összecsapott, kiforratlan, gyenge színvonalú munkát nem engednek munkát nem engednek ki a kezükből, ha hagyják őket tisztességesen dolgozni. Ezért feltételezhető, hogy az új szabálysértési törvény előkészítéséből nemcsak a szakmai műhelyeket, de még a kormányzati apparátust is jórészt kihagyták.

Ennek nyilvánvaló és elkeserítő következményeire figyelmeztettük kormánypárti képviselőtársainkat, de nem hallgattak ránk. Nem hallgattak ránk, és most szégyenkezhetnek. Szégyenkezhetnek, mert nevüket adták egy olyan törvényjavaslathoz, ami még hatálybalépése előtt megbukott. Szégyenkezhetnek, mert az a kormány, amelynek bizalmat szavaztak, amelyhez politikai jövőjüket kötötték, ismét látványosan kudarcot vallott. Kormánypárti képviselőként mélységesen elkeserítő lehet azzal szembesülni, hogy alig két év kormányzati szerencsétlenkedés mára akkora csődtömeget eredményezett, amit már a pártpropaganda eszközévé silányított közmédia sem tud kitakarni.

Az ordító sikerpropagandát egyre inkább a megtört, őszinte beismerések sora váltja fel. Magától Orbán Viktortól tudhatjuk, hogy a magyar gazdaságpolitikát nem lehet sikeresnek nevezni, a MÁV átalakításába beletört a kormány bicskája, külpolitikailag a kormány elszigetelődött, és még hosszan lehetne folytatni a sort.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat is egy ilyen fájdalmas beismerés, annak beismerése, hogy a kormány ma már egy nagyobb szabású jogalkotási munka hibátlan levezénylésére is képtelen. A kormány ebben az előterjesztésben az előző év decemberében elfogadott és még hatályba sem lépett szabálysértési törvény jelentős korrekcióját kéri a tisztelt Háztól, és a két hónapja hatályba lépett katasztrófavédelmi törvény módosítására is javaslatot tesz.

A törvényjavaslat nem tartalmaz olyan rendelkezést, amit megfelelő előkészítése esetén ne lehetett volna a szabálysértési kódexszel együtt a múlt évben megtárgyalni. A legbeszédesebb, ahogy az előterjesztő a tavaly szeptemberben elfogadott és január 1-jén hatályba lépett katasztrófavédelmi törvény módosítását próbálja igazolni a törvényjavaslat általános indoklásában: "Az alaptörvény azonos időpontban történt hatálybalépésére figyelemmel ezzel egy időben a jogrendszer egyéb elemei is nagy arányban cserélődtek ki, ezért a katasztrófavédelmi törvény rendelkezései jelentősen megváltozott szabályozási környezetben léptek hatályba."

A kormány tehát azzal indokolja a szeptemberben elfogadott katasztrófavédelmi törvény módosítását, hogy az nem illeszkedik a fél évvel korábban, áprilisban elfogadott alaptörvénnyel megváltozott jogi környezetbe. Ez, tisztelt képviselőtársaim, a jelenlegi kormányzati struktúra totális csődjének a jele, ami megkérdőjelezi mind az ágazatot felügyelő Pintér Sándor, mind a jogalkotásért felelős Navracsics Tibor, mind a kormányzati munka egészéért az Országgyűlésnek felelős Orbán Viktor alkalmasságát.

Azt azért az előterjesztő érdemeként kell elismerni, hogy bár az utolsó pillanatban, sőt a katasztrófavédelmi törvény esetében az utolsó utáni pillanatban, de legalább kísérletet tesz a csúfosan elrontott törvények legalább technikai szempontú korrekciójára. Általánosságban elmondható, hogy a most benyújtott törvényjavaslat legalább jogtechnikai szempontból próbálja menteni a menthetőt.

Így a megfogalmazott rendelkezések egy jelentős részével egyet lehet érteni. Például kifejezetten támogatandónak tartjuk az áldozatvédelmi rendelkezések kiterjesztését a tulajdon elleni szabálysértések sértettjeire, és üdvözöljük a vagyonőri tevékenységet személyesen ellátó vállalkozókra kivethető felügyeleti bírság maximálására vonatkozó rendelkezését is. Egyetértünk a hatályos szabálysértési rendeletből az új kódexbe átemelt tényállások körével, és a szabálysértési jog hatálya alól kikerülő, társadalomra veszélyes magatartások közigazgatási bírsággal fenyegetettségét és a közigazgatási jog szankciórendszerének megerősítését is támogatjuk.

Sajnos azonban az új szabálysértési törvény legalapvetőbb hibáit, amik miatt a leghatározottabban tiltakoztunk annak elfogadása ellen, ez a törvényjavaslat sem orvosolja. Így a szabálysértési törvénnyel összefüggésben korábban megfogalmazott kritikáink e korrekciót követően sem veszítenek aktualitásukból. Ez azért is nagyon elszomorító, mert egyébként a szabálysértési jog megújítása valóban indokolt és fontos feladat, ami elől a Magyar Szocialista Párt sem zárkózott el, sőt az új szabálysértési törvény több fontos, koncepcionális újítását is támogatásáról biztosította.

Ilyen előremutató újításként értékeltük, hogy a jövőben csak törvény állapíthat meg szabálysértést, a szabálysértési jog pusztán kriminális cselekményekre szűkítését és a szabálysértési eljárás gyorsítását eredményező rendelkezéseket is. A szabálysértési jog megújításának felvázolt iránya tehát akár támogatható is lehetett volna. Azonban feltehetően a politikai vezetők társadalomszemléletén menthetetlenül elcsúszott ez a történet. Ismét csak megerősíteni tudom, hiszen ezen a most benyújtott módosítás sem változtat semmit, hogy az új szabálysértési törvény is csak egy láncszem azon törvények sorában, amelyek az orbáni gazdaságpolitika által kitermelődő, szélsőségesen egyenlőtlen társadalmi szerkezetet próbálják meg stabilizálni.

Ehhez a második világháború előtti módszereket elevenítik fel: az egyenlőtlenségekből, a szegénységből eredő feszültségeket nyers erő alkalmazásával, rendészeti eszközökkel próbálják elfojtani. Ezért érik egymást a büntető törvénykönyv és a szabálysértési törvény módosításai, ezért hat át minden jogszabályt a rendpártiság, a nyers erő, a szigorítás szelleme. A szabálysértési jog eredeti funkciója a kisebb súlyú jogellenes cselekmények szankcionálása. Azon cselekményeké, amelyek társadalmi veszélyessége nem éri el azt a szintet, hogy a büntetőjog eszközeivel kelljen közbelépni. A szabálysértések tehát viszonylag egyszerűbb megítélésű, kisebb szankcióval büntetendő cselekmények, ezért a büntetőeljárásnál egyszerűbb, kevesebb garanciával övezett eljárás keretében is elbírálhatók. Az új szabálysértési törvénnyel azonban a kormány kiforgatta a szabálysértési jog logikáját.

A szankciók tekintetében a büntetőjogra jellemző szigort vezetett be, miközben nemhogy megtartotta az egyszerűbb, kevesebb garanciát biztosító eljárást, hanem lényegesen ki is bővíti az eljáró hatóságok mozgásterét. Így a kormány lényegében visszaélt a szabálysértési jogban rejlő lehetőségekkel, és a büntetőeljárás garanciáinak mellőzésével teszi lehetővé állami hatóságai számára, hogy kényük-kedvük szerint a legkeményebb eszközökkel lépjenek fel akár a legkisebb jogsértésekkel szemben is.

A szabálysértési elzárás alkalmazásának kiterjesztése, a pénzbírságok összegének felemelése, a közérdekű munka büntetés bevezetése mind-mind a hatóságok mozgásterének radikális kibővítését szolgálja anélkül, hogy érdemi garanciát biztosítana a visszaélésszerű jogalkalmazással szemben.

(16.00)

Az általános szabálysértési hatósági jogkört ráadásul kiveszik a helyi társadalmi viszonyokat ismerő jegyző kezéből, és a jóval kevesebb ismerettel és ebből következően feltehetően jóval kevesebb empátiával rendelkező megyei kormányhivatalok hatáskörébe utalják.

A Fidesz-féle új rend ökle azokra is le fog sújtani, akik talán ma még nem is sejtik. A szabálysértési törvény általános vitájában is felhívtam a figyelmet arra, hogy még a legbecsületesebb emberekkel is megesik, hogy meggondolatlanságból időnként vétenek a szabályok ellen. Például akinek régóta van jogosítványa, a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértés, nagy valószínűséggel jó néhány alkalommal elkövette már, hiszen ebbe a körbe tartozik a KRESZ bármely szabályának megsértése. Ennek szankciója ma még 30 ezer forint, azonban a kormány honlapján olvasható rendelettervezet szerint az új szabálysértési törvény szellemének megfelelően április közepétől a kötelezően kiszabandó bírság összege ennek több mint kétszerese, 70 ezer forint lesz.

A kiszabható helyszíni bírság összege is 50 százalékkal nő, az eddigi maximum 20 ezer forintról kötelezően kiszabandó 30 ezer forintra. Ráadásul, ha fél éven belül két alkalommal jogerősen elmarasztalták azért, mert például lakott területen kívül elfelejtette felkapcsolni autója világítását, akkor a következő alkalommal kötelező lesz a jogosítvány elvétele. Ráadásul úgy tűnik, hogy az ősszel törvénybe foglalt szigor már most sem tölti el elégedettséggel a kormányzatot, amely szemlátomást rákapott a bírságok útján történő pénzbehajtás ízére.

A most benyújtott módosítás szerint a hat hónapon belül elkövetett ismételt közlekedési szabályszegés esetén a bírság kétszeresét, azt követően pedig háromszorosát kell kötelezően kiszabni. Vajon kit fenyeget az a veszély, hogy kisebb súlyú közlekedési szabályszegésért hat hónapon belül többször elmarasztalják? Kisebb balszerencsével azok az alapvetően szabálykövető gépjárművezetők fognak így járni, akik munkájukból kifolyólag nap mint nap kénytelenek autóba ülni. Ha az ember napi több száz kilométert levezet, bizony kisebb szabálytalanságok elkövetésének eredményeként könnyen elveszítheti jogosítványát és ezzel megélhetését is. Az esztelen módon megnövelt bírságok eredményeként akár egyetlen szabálysértés elkövetése is hónapokra nyomorba dönthet egy átlagos jövedelmű családot. A szigorítási tendencia a most bevezetendő közigazgatási bírságoknál is egyértelműen tetten érhető.

Ismét szeretném leszögezni: mi is alapvető követelménynek tekintjük, hogy mindenkinek viselnie kell jogellenes magatartásának következményeit. Azonban egy jogállamban elvárás, hogy a szankció igazodjon a jogellenes cselekmény súlyához, és az eljárási szabályok ne adjanak módot önkényes jogalkalmazásra. Elfogadhatatlan, ha egy kisebb súlyú szabálysértés elkövetésének is olyan súlyos következménye lehet, ami a minimálbérből élő családok számára komoly egzisztenciális fenyegetést jelent. A jövedelmi és vagyoni viszonyok változása időről időre valóban indokolttá teheti a bírságtételek felülvizsgálatát. Erre legutóbb 2007-ben került sor. Azt hiszem, nem igényel hosszabb magyarázatot, hogy az elmúlt évek vagyoni és jövedelmi változásai aligha indokolják a bírságtételek drasztikus növelését.

Tisztelt Képviselőtársaim! A most előttünk fekvő törvényjavaslat ezeket a korábban felvetett aggályainkat nemhogy eloszlatná, hanem több tekintetben még súlyosabbá teszi. Határozott álláspontunk, hogy a tavaly elfogadott, a szabálysértésekről szóló 2012. évi II. törvény jelenlegi formájában javíthatatlan. Változatlan, illetve a kormány által most javasolt módosításokkal történő hatályba léptetés egyéni tragédiák sorát és óriási társadalmi feszültséget eredményezhet.

Ezért kérem tisztelt kormánypárti képviselőtársaimat, hogy a javíthatatlan jogalkotási kontár munkához ne adják még egyszer a nevüket azzal, hogy megelégszenek a legnyilvánvalóbb jogtechnikai problémák elhárításával. Higgyék el, jobban járnak, újabb megaláztatástól kímélik meg magukat, ha megakadályozzák a szabálysértési kódex hatálybalépését, és elérik a kormány mellett tisztességesen előkészített, a szakemberek, szakmai szervezetek véleményét is tükröző új törvényjavaslat benyújtását. Ehhez kívánok önöknek bátorságot és kitartó, sikeres munkát. Mi biztosan nem elégszünk meg ennél kevesebbel, így a benyújtott törvényjavaslatot annak számos előremutató eleme ellenére sem tudjuk megszavazni. Azonban továbbra is nyitottak vagyunk egy új szabálysértési törvény előkészítésében való részvételre.

És hogy itt a tisztelt Ház előtt is meg tudjam mutatni, hogy milyen magas színvonalú kormányzati és parlamenti munka előzte meg ennek a törvénynek az elfogadását, a kezemben tartom a CompLex CD-Jogtárból kinyomtatott, most hivatalosan meglévő jogtárból a törvény egyes passzusait, ahol is a 6/A. §-ban, amint az látszik, egyébként érdemes megnézni a tisztelt képviselőtársainknak (Felmutat egy iratot.), kettő darab, egymással teljesen ellentétes (5) bekezdés szerepel az elfogadott törvényjavaslatban. Módosító javaslatot adtunk be erre is, mint láttuk, a törvényhozó maga is kívánja orvosolni ezt a részt.

Csak hogy értsék: az egyik megoldás szerint a Független Rendészeti Panasztestület tagjainak megbízatása megválasztásával keletkezik és hat évre szól, megszűnését követően nem választható újra, ez az egyik (5) bekezdés a hatályos vagy most hatályba lépő törvényszövegben; a másik (5) bekezdés pedig ugyanerről szól, csak azt mondja ezzel ellentétesen, hogy nem választható újra a testület tagja. Ilyen gyönyörű jogalkotási munkát, azt hiszem, az elmúlt húsz évben nem sok mindenkinek sikerült létrehoznia, nagyjából jellemzi azt, hogy milyen színvonalon folyt az elmúlt fél évben a jogalkotási munka.

Még egyszer kérjük, vonják vissza ezt a törvényjavaslatot, és társadalmi konszenzussal csináljunk egy új szabálysértési törvényt.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Dr. Józsa István tapsol. - Közbeszólás a Jobbik soraiból: Vastaps! - Dr. Józsa István: Egyhangú taps.)

ELNÖK: A következő felszólaló Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik képviselője.

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Nagyon széles az a skála, amin zongorázni lehet a jogpolitikai felfogásbeli különbséget a Jobbik, az MSZP és a Fidesz, illetve a KDNP, a kormánypártok között. Ez a törvény is tökéletesen alkalmas ennek bemutatására.

Tehát igazából, amikor most itt hallgattam egyrészt Kontrát Károly átütő erejű vezérszónoki beszédét (Derültség a Jobbik soraiban.), próbáltam követni azokat a mélyenszántó gondolatokat, amelyekben megpróbálta képviselőtársait meggyőzni arról, hogy miért kellene támogatnunk ezt a jogszabálytervezetet vagy javaslatot. Én nem nagyon fedeztem föl sok ilyet, de mondjuk, egy-kettő van azért. Tehát ezt azért mindenképpen el kell mondani.

A másik pedig, a másik pólus pedig a Harangozó Tamás által képviselt, 2006-ot tagadó szellemben megfogalmazott, földbe döngölő, arrogáns, és gyakorlatilag nincs semmilyen kétségem afelől, hogyha rajta múlna, ugyanúgy kilőnék a szemünket majd valamikor, hogyha ők esetleg ismét, de remélem, soha nem kerülnek kormányra.

Tehát ezzel a felfogással mi tökéletesen szemben állunk. Mi szeretnénk egy rendpárti, erőteljes, határozott, állami képviseletet adni az embereknek, ugyanis az emberek érdekében kell egy államnak működnie. Jelenleg Magyarországon az állam gyakorlatilag, eddig legalábbis, nagyon magára hagyta az embereket a bűnözéssel, a mindennapi bűnözés súlyosabb, tehát Btk.-bűncselekmény kategóriába, illetve szabálysértési kategóriába eső, hihetetlen mennyiségű és hihetetlen károkat, morális, anyagi károkat okozó következményeivel szemben.

Mit láttunk ezzel szemben? A társadalom felemelte szavát ez ellen, és megpróbálta megvédeni magát. Megpróbálta, megszervezte a Magyar Gárdát, és a Magyar Gárda elkötelezett emberei egyetlenegy erőszakos cselekményt sem követtek el, ellenben nagymértékben hozzájárultak a bűnözési mutatók csökkentéséhez, még ha Pintér Sándor belügyminiszter úr kétségbeesetten próbálja kimutatni állandóan, hogy Gyöngyöspatán megsokszorozódtak a bűncselekmények, mióta megjelent a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület, miután a Gárda betiltását a Gyurcsány-rendszerben sikerült a Gyurcsányéknak elérni. Bár ez az ügy Strasbourgban van, soha ne felejtsük el, a strasbourgi emberi jogi bíróság mély meggyőződésem szerint ebben előbb-utóbb igazságot fog szolgáltatni.

De addig is viszont nem lehet megfosztani az embereket attól, hogy megvédjék magukat, illetve az államnak pedig felelőssége az, hogy amennyiben mégis bűncselekmény vagy mégis szabálysértés következik be, akkor hatékony, jól szervezett bűnüldözéssel, bűnfelderítéssel minél hamarabb kerítse kézre az elkövetőt, minél hamarabb juttassa el a büntetéshez, mert ez lehet csak egyedül alkalmas arra, hogy elrettentse akár a tömeges, tehát a szabálysértési kategóriába eső bűncselekmények elkövetőit vagy pedig az ennél súlyosabb, akár életellenes bűncselekmény elkövetőit; mint ezt a rettenetes, tragikus, hidegvérű gyilkosságot, most mindannyian hallhattuk a híreket, hogy ennek a két vadászembernek, ezek közül az egyiknek egy brutális kivégzését követte el egy orvvadász, aki gátlástalanul, gyakorlatilag egy szarvas elejtése miatti lebukási félelmében hidegvérrel lepuffantott két vadászt, majd miután a szenvedőhöz odalépett, látta, hogy még telefonál, segélyt kér az egyik vadász, elvágta hidegvérrel a torkát.

Tehát egy ilyen emberrel szemben, én azt gondolom, most ez persze a Btk.-vitába fog tartozni, én valószínűleg átbillentem arra az oldalra, hogy az emberölés legdrasztikusabb eseteiben igenis a halálbüntetésnek vissza kell állnia Magyarországon, mert az ilyen és ehhez hasonló gátlástalan elkövetőkkel szemben általános elrettentő erőt meg speciális elrettentő erőt is biztosítani kell.

A szabálysértési törvény módosítása a címe a törvényjavaslatnak, és van mellette persze közel húsz más szakterületi jogszabály is.

(16.10)

Egy vegyes felvágottal van dolgunk: vannak benne szimpatikus, jó elemek, vannak kevésbé támogatható elemek, és vannak hiányzó elemek. Én inkább ebben a rendszerben próbálnám végigkísérni a jogszabályt.

Mindjárt a pozitív elemekről beszélnék, hiszen ne mindig kritizáljunk. Mi mindig azt a szemléletet követtük eddig is, még a legkomolyabb, megdöbbentő justizmordok tapasztalása esetén is, amikor a Bajnai-kormány alatt meghozott gárdistaellenes jogszabályokat önök törvényerőre emelték - megdöbbentő módon, ahelyett, hogy kigyomlálták volna a magyar jogrendszerből, a Gyurcsány-rendszer átkos örökségétől megszabadultunk volna -, ezek beépültek ebbe a szabálysértési törvénybe. Tehát az új, 2012. évi II. törvényben gyakorlatilag jogerőre emelkedtek azok a nyilván kicsinyes politikai okból született jogszabályok, amelyeket Bajnaiék akár az öltözet, a viselet vagy pedig a feloszlatott szervezetben való részvétel miatt... Kifejezetten az volt a cél, hogy rettentse el az embereket attól, hogy védjék meg magukat, védjék meg egymást, adjanak lelki-fizikai támogatást, mondjuk, olyan településeken, ahol tényleg kifejezetten a bűnözés miatt rettegő emberek élnek, akiket nem véd meg a rendőrség.

Mert miről van szó, államtitkár úr? Végül is erről van szó. Tehát lehet itt bármilyen jó jogszabályt alkotni, és mi azért támogatjuk, még egyszer mondom, a rendpárti irányt. Támogatjuk azt, hogy ahol lehet, adjunk keményebb eszközöket a hatóság számára, ez nagyon fontos. Mi szívünk szerint elmennénk a csendőrségig is, így van, ha rajtunk múlna, akkor a csendőrség számára nem fegyverhasználati jogot, hanem fegyverhasználati kötelezettséget írnánk elő, úgy, mint ahogy régen. És a csendőrök idejében azért volt ilyen tekintélye a csendőrnek, mert amikor végigment a falun, vagy éppenséggel éjszaka vagy hajnalban őrjáratozott a gyümölcsösben a csendőr, nem a főutcán sétafikált vagy pöfögött végig a rendőrautójával, hanem járta a határt, és vigyázott arra, hogy az emberek nyugodtan pihenhessék ki dolgos munkában megfáradt személyiségüket.

Tehát gyakorlatilag ezt a fajta szemléletet mi hiányoljuk, de ugyanakkor vannak pozitív jelek. Tehát a keményedés, a határozottság akár a büntetési tételek emelésében vagy új szabálysértési elemek bevezetésében mindenképpen tetten érhető azért egy olyan irány, amit mi a saját törekvéseink egyben visszaigazolásaként is megélünk, nyilván ez jó a nemzetnek. Tehát mi azt nézzük mindig, hogy mi az, ami a nemzet érdekét szolgálja.

Nem vagyunk kormányon, valószínűleg még majd leszünk, sőt biztosan, bízunk benne, de most, ebben az esetben mi azt tudjuk tenni, hogy ami a mi programpontunkban megfogalmazott és a társadalom akaratát képviselő törekvés volt, és megjelenik ebben a törvényjavaslatban, mi azt nem fogjuk kifogásolni, hogy jaj, milyen lebőgés ez, hogy a kormány most újra hozzányúlt a törvényhez, istenem és a többi - kétségkívül, nyilván van ennek alapja. Tehát azért megint csak, ami a délelőtti vita során feljött: az adatvédelmi hatóság vezetésével kapcsolatos függetlenségi kérdések, a kormány alá rendeltség, az EU-s fejünkre koppintás miatti módosítás, ha ott elfogadták volna a nemzeti együttműködés szellemében a sok-sok ellenzéki javaslatot, akkor nem kellett volna megélnünk ezt a Canossa-járást.

Most is nagyon sok javaslat elhangzott a vitában, de itt most ötletek is jöttek, jó ötletek. Tehát azt kell mondanom, hogy például az az ötlet, hogy picit a három csapás logikáján alapulva, ami egyébként egy gárdista felvetés volt - csak a történeti hűség kedvéért jelzem, 2009 októberében vált először nyilvánossá a három csapás koncepciónak a meghonosítása, ha jól emlékszem, Volner János, akkor mint Gárda-szóvivő jelentette be ezt, vagy Kiss Róbert -, utána végül is ez egy kormányprogrammá vált, és szerencsére beemeltük a büntető törvénykönyvbe. És itt most valóban előjön az, amit magából kikelve kifogásolt Harangozó Tamás, hogy istenem, ha valaki olyan, például vezetési kultúrával rendelkezik, hogy képtelen az olyan szabályok betartására, hogy ki van írva, hogy 50, és akkor nem képes betartani, és 90-nel megy vagy 120-szal, vagy akár 56-tal, akkor ha ezt gyakorta és tömegesen követi el, és ezzel veszélyezteti mások veszélyes üzemben való részvétellel érintett életét, vagyonát, akkor bizony nagyon kemény szankciókat kapjon.

Tehát mi ebben partnerek vagyunk, csak a rendőrség munkája ne abban merüljön ki, mint amiben sajnos sokszor mostanában kimerül, hogy lényegében mintegy nyerőgépként használják a KRESZ-szabálysértést elkövetőket, tehát gyakorlatilag kiállnak az úttest szélére, az a legkényelmesebb, traffipax élesítve, és onnan kezdve szépen szedjük be a költségvetési bevételt. Ráadásul a rendőrök el is mondják nem egy esetben, hogy nekik ez van kiadva. Reggel igazítás van, hogy: fiúk, minél több bírság - ez a cél.

És nyilván ez, hogy mondjam, egy normális államban, egy jól szervezett államban helyes törekvés, csakhogy a Nyugaton, mondjuk, a nagyon sokat emlegetett nyugati értékkultúra rendszerében azért a rendőr nem egy pénzbeszedő automata. A rendőr egy állampolgárt segítő, védő szervezetnek egy alázatos szolgálja, aki kulturáltan, a napszaknak megfelelően köszön, amikor intézkedni kíván, és nem azzal kezdi, hogy: kérem a jogosítványt, maga szabálysértést követett el.

Tehát itt azért a szemléletmódokban kellene változtatni. És ami nagyon fontos: a végeken, a vidéken, a bűnözéstől, a szabálysértések tömegétől szenvedő emberek számára gyors, hatékony rendőri intézkedést kell biztosítani. És ebben óriási hiány van. Tehát itt lakossági panaszok tömegeivel találkozunk.

Járjuk az országot képviselőtársaimmal, és mindenütt ez az első panasz, legalábbis a bűnözéssel fertőzött övezetekben, hogy egyszerűen nem kapják meg a gyors, hatékony rendőri intézkedést. Itt vannak a jó modellek. Az érpataki modellnek az egyik nagy titka volt az a rendőri, az újfehértói rendőrkapitánysági akciócsoportban az a felfogás, hogy ők azonnal kimentek az első hívásra. A helyi rendőrkapitány mobilszáma ismert volt a településen, bárki azonnal felhívhatta, ő kiment, és DNS-vizsgálatot vagy DNS-nyomrögzítést végeztek még egy tyúklopásos esetben is. És érdekes módon megtalálták az elkövetőket, nagyon gyorsan, nagyon hamar, forrónyomos elv alapján, vagy akár az ELMŰ-vel közösen csaptak le az áramlopókra. És mit ad isten? Amikor bilincsben végigvezették a főutcán ezeket az elkövetőket, másodszor már nem követték el, és megkapták az elzárásukat vagy a pénzbírságukat; bizony már visszahőköltek, és a beilleszkedő, együttműködő kör jelentősen megnőtt. Érpatakon ez az érpataki modell egyik titka, ezért szeretjük mi ezt annyira.

Jó elem a törvényben az is, hogy a szabálysértési törvény keretei között maradva a bírság rendszerét, tehát ezen bizonyos halmazati kiszabású vagy legalábbis súlyosbított, emeltebb mértékű helyszíni bírság esetében is kétszerest kell kiszabni, a második helyszíni bírság vagy szabálysértés elkövetése esetén már a helyszíni bírság kétszeresét kell kiszabni. Szerintem ez egy teljesen vállalható dolog, ez nekünk szimpatikus. Egyébként nézegettem a Jobbik 2010-es programját, tulajdonképpen mi is ezeket üzentük, ezeket szerettük volna.

Ami nagyon fontos: a gyermekbarát igazságszolgáltatás elemei nagy számban jelennek meg a törvényben. Ez egy rendkívül szimpatikus elem. Nekem különösen szívügyem ez, hiszen az Európa Tanács jogi ügyek bizottságában tag vagyok, és ott nemrégiben, most a januári ülésen az a megtiszteltetés ért, hogy az ott majd az Európa Tanács kebelén belül elkészítendő "gyermekbarát igazságszolgáltatás" című jelentésnek én lehetek a véleménytevője a jogi ügyek bizottsága nevében, ami egy nagyon komoly dolog, pláne egy független képviselőt ritkán ér ilyen megtiszteltetés. Ezt örömmel látom, hogy egy ilyen munkacsoport is létrejött, egy miniszteri határozat, egy kormányhatározat alapján, és ez egy jó irány, amit tartani kell.

Mi azért, ezt mindig el kell mondanunk, és ezt ritkán hangsúlyozzák velünk kapcsolatban, inkább csak a rendpárti, masírozó és a többi, ezt szokták mondani... - mi emberközpontúak is vagyunk, akármilyen meglepő. Például a hajléktalanügyben is, a hajléktalan-szabálysértés vitájában is azt mondtuk, hogy tisztességtelen dolog a hajléktalannal szemben azonnal jogkövetkezményt alkalmazni, aki önhibáján kívül utcára kerül, hanem bizony nézzük meg, hogy helyben az önkormányzat tudja-e biztosítani a hajléktalanszállón való elhelyezést a számára vagy sem. Ha tudja biztosítani, akkor számon kérhető, ha nem, akkor bizony nem kérhetjük számon.

A szimpatikus elemek sorát itt még az áldozatvédelmi rendelkezésekre is kiterjeszteném, hiszen ez a 2005. évi CXXXV. törvény jó irányba való elmozdulást jelent. Egy 1983-as Európa tanácsi kerethatározat megvalósítását jelenti, és itt valóban egy nagy áttörés az, amiről mi is nagyon sokat beszéltünk, és ebben megint csak a saját törekvéseinket látjuk visszaigazolódni, és üdvözöljük, hogy kiterjesztik az áldozatvédelmi rendelkezéseket és az áldozatsegélyezési vagy kártalanítási rendelkezéseket a tulajdon elleni szabálysértés áldozataira is. Ez valóban egy nagyon nagy áttörés, és hozzáteszem, megnéztem a részletszabályokat, hogy milyen feltételek esetén jár ez a kártalanítás, és itt valóban az ismeretlen elkövetős cselekmények esetében is tipikusan erről van szó.

Tehát a rendőri jogalkalmazás jelenleg az a rendőri bűnüldözés, hogy vagy ki se megy a telefonra, és azt mondja: Nyugodjon meg, asszonyom. Van még tyúk az udvarban? - Van. - Jó, akkor nyugodjon meg, örüljön még annak a pár tyúknak, amit még nem loptak el. - Tehát körülbelül ez az átlagos intézkedés. Az ennél intenzívebb intézkedés már arról szól, hogy rendben, kimegyünk, felvesszük a jegyzőkönyvet, hazamegyünk, kinyitjuk az aktát, becsukjuk az aktát, és ott végződött az ügy.

És a harmadik, az ideális intézkedés az lenne, amit az újfehértói rendőrkapitányság megvalósított Érpatakon: kimennek, intézkednek, nyomrögzítés, forrónyomos eljárás, helyi kapcsolatrendszer feltérképezése; egy gyors, hatékony felelősségre vonási eljárás annak érdekében, hogy ezek a tömeges szabálysértést elkövető emberek valóban végre tanulják már meg, hogy be kell tartani a szabályokat, és zéró toleranciának van helye azokkal szemben, akik életvitelszerűen abból élnek, azzal foglalkoznak, hogy mások megtermelt javait, személyes biztonságát, emberi méltóságát sértik. Tehát az ilyen és ehhez hasonló szabályokat üdvözöljük.

(16.20)

Hogy mi az, amit nem szeretünk ebben a jogszabályban, többek között azt, hogy nem gyomlálja ki - amint említettem - azokat a bizonyos alkotmánysértő vagy most már alaptörvényt is sértő rendelkezéseket, amelyeket kifejezetten a gárdisták, illetve az embereket megvédeni kívánó szervezetek tagjaival szemben fogalmaztak meg. Azt gondolom, ha már revízió alá vonjuk a szabálysértési törvényt, akkor minimum ezt a szempontrendszert is érvényesíteni kellene. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Tehát összességében ezen elvek alapján fogjuk kialakítani a végső álláspontunkat, módosító javaslatokat be fogunk terjeszteni, ennek szellemében kérjük majd, hogy ezeket fogadják el, és ha ez így lesz, akkor mi is támogatjuk a törvényt.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Megadom a szót Szabó Timeának, az LMP képviselőjének. Öné a szó.

SZABÓ TIMEA (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én csatlakoznék ahhoz a véleményhez, amelyik egészen elképesztőnek tartja, hogy a még hatályba sem lépett szabálysértési törvényt újra elő kényszerülünk venni. Ez szerintem egy elég nagy szégyen. Ez mutatja, hogy a korábbi koncepció nem volt átgondolt, és talán mutatja azt, hogy néha azért figyelembe kellene venni az ellenzéki javaslatokat, véleményeket is. Ezen törvénymódosítás terjedelmessége egyébként a korábban elfogadott törvény átgondolatlanságát támasztja alá véleményünk szerint, illetve rámutat arra, hogy megint csak elmaradt egy fontos társadalmi és szakmai vita.

Továbbra is kategorikusan visszautasítjuk azt, hogy ilyen súlyú törvényt salátatörvény formájában tárgyaljunk, módosítgassunk. Értjük mi, hogy itt a szabálysértési bírságból befolyó pénzösszegek növelésének vágya az, ami indokolja önök szerint ezt a salátában való benyújtást, de az, hogy egy szabálysértési törvényt együtt tárgyalunk a bányászatról szóló törvénnyel, a statisztikáról szóló törvénnyel, a temetőkről és temetkezésről szóló törvénnyel, egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével, állattenyésztéssel s a többi, ezt egészen elképesztőnek tartjuk.

Mellesleg az, hogy benne van a rendőrségről szóló törvény is, és olyan ínyencségeket is elbújtatnak benne, mint egyébként ilyen apróbb adatvédelmi dolgok, illetve itt a bányászatnál azért sikerült becsempészni például a szén-dioxid föld alatti tárolásával kapcsolatos kis huncutságot is, amiről itt majd később beszélnék... - tehát úgy gondoljuk, hogy ez továbbra is elfogadhatatlan számunkra, de ennek részleteiről majd Dorosz Dávid képviselőtársam a későbbiekben fog szólni.

Én most szeretnék egy-két dologról vagy egy-két részletről emberi jogi szempontból is szólni. (Babák Mihály: Nem megy aláírást gyűjteni?) A törvényjavaslat őszi vitájában elmondtuk azt, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának következetes gyakorlata alapján, amennyiben a szabálysértési jog kis büntetőjog, úgy az alapjogvédelmi garanciákat egy az egyben érvényesíteni kell. A felszólalásomban korábban felhívtam az önök figyelmét arra, hogy a gyakorlatot számos ponton sértette az ősszel elfogadott törvény. Jóllehet felhívtuk az önök figyelmét ezekre az aggályainkra, sőt módosító javaslatokat is benyújtottunk ezen garanciák érvényesítése érdekében, az ellenzéki módosító javaslatokat önök nem vették figyelembe.

A még hatályba sem lépett törvény módosítása most azért szükséges, mert nem volt kellően átgondolt az Országgyűlés által korábban elfogadott szabálysértési törvény. A törvénymódosítás terjedelmessége a korábban elfogadott törvény átgondolatlanságát támasztja alá. A törvényjavaslat őszi vitájában jeleztük, hogy elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a törvényjavaslat súlyosan sérti a gyermekek jogairól szóló New York-i egyezményt, amelyhez Magyarország is csatlakozott.

A fiatalkorúak elzárásával kapcsolatos kritikánkat továbbra is fenntartva, üdvözöljük azonban azt, hogy a kormány az elhangzott kritikákat figyelembe vette, a munkacsoport tevékenységének lenyomatát véljük felfedezni a fiatalkorúakkal kapcsolatos garanciális elemek megjelenésében. Rendkívüli jelentőséget tulajdonítunk a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. számú törvényerejű rendelet módosításának. A fiatalkorúak védelme szempontjából fontos garanciális elemet jelent annak előírása, hogy az elzárás végrehajtása során el kell különíteni a fiatalkorúakat a felnőttkorúaktól.

Szintén fontos garanciális elemeket emel a szabálysértési törvénybe a törvényjavaslat, bár a törvény elfogadott változata tartalmazta azt, hogy az eljárás alá vont személy jogosult megismerni, milyen eljárás folyik ellene, a javaslat nem tartalmazott erre vonatkozóan hatósági kötelezettséget.

A szabálysértési törvény 62. §-ának módosítása megszüntette ezt a mélységesen jogállamellenes lépést, hogy a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság számára előírja, hogy a határozatát az eljárás alá vont személlyel és képviselőjével is közölje.

Szintén fontos változást jelent, hogy a 18. életévét be nem töltött tanú meghallgatásán törvényes képviselője is részt vehet. Ugyanígy fontos a gyermek érdekeit védő azon garanciális elem is, hogy ezen paragrafus (8) bekezdése a kiskorú idézését érintően előírja, hogy gondozóját azzal a felhívással kell értesíteni, hogy a megjelenéséről gondoskodjék. Ha a kiskorú a 14. életévét nem töltötte be, gondozója útján kell idézni, illetve értesíteni.

Fontos a fiatalok életkori sajátosságait figyelembe vevő módosítás, miszerint a 71. § (5) bekezdését a törvényjavaslat kiegészíti azzal, hogy a meghallgatás, vallomástétel során elhangzó figyelmeztetéseket a fiatalkorú korára, érettségére figyelemmel, számára érthető módon kell megfogalmazni. Szintén egyetértünk azzal, hogy a fiatalokkal szemben foganatosított eljárások terén törvénybe illesztett fontos, további garanciális elemekkel bővíti a törvény, konkrétan a 134. §-ában a jogalkotó.

A törvényjavaslat általam imént felsorolt módosításai számos, egyébként az LMP által kifogásolt garanciális elemeket tartalmaznak. E korábbi kritikáink szellemében módosító javaslatokat nyújtunk be, reméljük, hogy ezúttal meghallgatásra találnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat 42. §-ának (5) bekezdése értelmében a helyi bíróságra tartozó ügyekben a bírósági titkár is eljárhat. A szabálysértési eljárásban az elzárásról szóló döntés a helyi bíróság illetékessége, a jövőben tehát a szabálysértők szabadságvesztéséről fő szabályként bírósági titkárok fognak dönteni.

A szabálysértési törvény ilyen értelmű megváltoztatását az Alkotmánybíróság már kétszer is alkotmányellenesnek minősítette, de a kétharmad az alkotmány július 22-ei módosításával elhárította ezt az akadályt. Pintér miniszter úr nyilván azt szeretné, hogy az elzárást minden bírósági hercehurca nélkül a rendőrség is kiszabhassa, ahogy azt a régi pártállami időkben is tették, de erre reményeink szerint még egy kicsit várnia kell. Persze, hogy a strasbourgi bíróság megítélése szerint az elzárás, amelyet a bírósági titkár szab ki, megfelel-e a fair eljárás elvének, az erősen kérdéses. Jó esély van rá, hogy zsinórban fogják elmarasztalni Magyarországot a titkárok által kiszabott elzárások miatt. (Babák Mihály: A szocik ezt majd elintézik!)

Tisztelt Képviselőtársaim! Az imént említettem a salátatörvény egy másik idevonatkozó részét is, miszerint önök többek között módosítják az országos területrendezési törvényt is. A már eddig is bevett szénhidrogén, azaz kőolaj- és földgázszállító vezeték mellett bevezetik a szén-dioxid-szállító vezeték fogalmát is. Ennek értelmében szállítóvezeték az, amely a tipikusan széntüzelésű erőművek tüzeléséből leválasztott szén-dioxidot továbbítja az erőmű és annak véglegesnek szánt föld alatti tárolóhelye felé.

Jóllehet ez a rövid paragrafus csak egy fogalmat vezet be a definíciók közé, és alapvetően európai uniós jogharmonizációs célokat szolgál, mindenképpen jelezni szeretnénk erős fenntartásainkat a szén-dioxid leválasztásával és föld alatti tárolásával kapcsolatosan. Fontosnak tartjuk ezt jelezni, különös tekintettel arra, hogy az önök jogalkotási tervében szerepel a szén-dioxid leválasztásáról és föld alatti tárolásáról szóló törvény, amelyet még csak ezután terveznek benyújtani. A javaslattal szemben nemcsak gazdasági, hanem fenntarthatósági problémáink is vannak; minden mérvadó számítás szerint még évtizedekig nem gazdaságos, nem kifizetődő, nem megvalósítható. Így minden ebbe ölt pénz a megújuló energiaforrások fejlesztése és az energiahatékonyság növelése elől veszi el a pénzt. Miután ez évtizedekig nem alkalmazható, a szénlobbi és az üvegházhatású gáz kibocsátásáért leginkább felelős szenes erőművek túlélését segíti elő. A szenes erőművek még 10-20-30 évig szennyezni fognak.

Rendkívül kockázatos, még nem próbált technológiáról van szó, annak minden veszélyével, így a savasodással, a felszín alatti vándorlással együtt.

(16.30)

Végezetül az esetlegesen föld alá vitt szén-dioxidot generációkon át kéne ellenőrizni, követni, monitorozni annak minden költségével együtt.

Miután az előttünk fekvő törvényjavaslatban szereplő módosítás, a szén-dioxid leválasztásáról és föld alatti tárolásáról szóló törvény előkészítése nem történt meg, ezt nem tudjuk támogatni.

Dorosz Dávid képviselőtársam még részleteiben fog beszélni a törvényjavaslatról. Én egyelőre megköszönöm figyelmüket. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Kétperces reagálásra következik Magyar Zoltán, a Jobbik képviselője.

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Azért kértem két percre szót, mert tényleg csak nagyon röviden szeretném néhány gondolatomat megvitatásra ajánlani. Az eljárási renddel kapcsolatos kritikáimat már kifejtettem a kisebbségi vélemény elmondásakor. Itt néhány ágazati résszel kapcsolatban fejteném ki még a véleményemet.

Minket és a bizottságot az állattenyésztési, a vízgazdálkodási, illetve az erdészeti témakörökben érintett. Az állattenyésztésnél legtöbb esetben jó dolognak tartjuk, hogy törzskönyv, illetve származási lap nélküli állatok tenyésztését tiltja, ugyanakkor ezt kisállatoknál és néhány egyéb esetben túlzásnak érezzük. Kérem ezt megfontolni. Az ezzel kapcsolatos módosító javaslatunkat hamarosan be fogjuk nyújtani.

A 45. § 4. pontjánál az van, hogy "amennyiben az állattenyésztési bírsággal sújtandó jogsértést védett őshonos vagy veszélyeztetett...". Én védett őshonos állatot nem ismerek, úgyhogy szerintem itt egy vesszőhiba becsúszott a dologba.

A vízgazdálkodásnál pedig az a problémám, hogy a (3) bekezdésben szépen levezeti, hogy mi történik abban az esetben, ha vízi létesítményt szeretnénk engedélyeztetni, de azt nem részletezi, hogy mi történik akkor, ha a létesítő részére a fennmaradási engedélyt utólag nem adja meg a hatóság. Ebben az esetben szerintem szerencsés lenne, ha kikötnénk, hogy az eredeti állapot visszaállítására kötelezve legyenek.

Szintén az erdőknél egy apróság: nem szankcionálja a tervezet a kijelölt útról való letérést, így továbbra is fennállhat az az áldatlan állapot, ami jelenleg van, hogy autókkal, quadokkal vagy krosszmotorokkal az erdőben randalíroznak, s az ott élő növény- és állatfajokat veszélyeztetik.

Röviden ezeket szerettem volna elmondani. A Jobbik összességében akkor fogja tudni támogatni a javaslatot, ha a módosító indítványaink befogadásra kerülnek.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Szintén kétperces időkeretben felszólalásra következik Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik képviselője.

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Igazából csak egy gyors befejező gondolat a nagyobb, átfogó beszéd kapcsán. A kritikai elemek körében azért mindenképpen fel kell tennem a kérdést, vajon olyan lesz-e ez az áldozatsegélyezési, áldozatvédelmi rendszer majd a végrehajtásában, amely valóban kézzelfogható segítséget tud adni az embereknek. Prózaian felteszem a kérdést államtitkár úrnak. Ha jól emlékszem, tavaly a költségvetésben nekem igencsak szemet szúrt - módosító javaslatot is nyújtottam be ezzel kapcsolatban - a bűncselekmények áldozatainak kártalanítására szánt méltatlanul alacsony összeg, amely 150 millió forint Magyarországon a költségvetés szerint. Kérdezem, hogy ezt meg kívánják-e drasztikusan emelni. Mert látni kell, hogy ha - egyébként helyesen - beemeljük a tulajdon elleni szabálysértések áldozatainak körét az áldozatvédelem rendszerébe, ami nagyon jó és nagyon örülünk neki, csak az a kérdés, lesz-e elég pénz ahhoz, hogy ezek az emberek a napi szinten elvesztett jószágaikért, termelőeszközeikért, ajtó- és ablakkeretükért, s egyéb, az életvitelükhöz szükséges tárgyaikért megkapják az ellenértéket. Ki fogja ezt garantálni? Ez a legfőbb kérdés.

Arra kérem államtitkár urat, hogy erre mindenképpen válaszoljon akár a vita végén vagy közben is, mert enélkül szerintem nagyon nehezen vehető komolyan ez a rendelkezés. Tudom, hogy a költségvetési törvényt már elfogadtuk, de ha jól emlékszem, éppen tegnap módosítottuk a költségvetési törvényt valamilyen más elemre tekintettel. Határozottan kérem, hogy csoportosítsunk át egy jelentős összeget - ne dobálózzunk milliárdokkal vagy milliókkal, találjuk ki közösen -, mert jelentős emelés szükséges a bűncselekmények és most már a tulajdon elleni szabálysértések áldozatainak a kártalanítására, valamint a jogi segítségnyújtás céljából is segíteni kell őket, hiszen az áldozatok jogosultak jogsegély igénybevételére. Tehát ezt a rendszert meg kell erősíteni, ki kell terjeszteni, mert az emberek számára ez a kézzelfogható segítség a mindennapi bűnözéstől való szenvedésük során.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Megadom a szót Staudt Gábornak, a Jobbik képviselőjének.

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! A szabálysértési törvény nem is olyan régen lezajlott vitájában számos olyan elemet elmondtunk, amit most részben újra fel kell eleveníteni, részben ki kell egészíteni néhány újdonsággal, és ahol lehet, egy-két pozitív véleményt is meg fogok fogalmazni.

Ha megnézzük az előttünk fekvő salátatörvény indokolását, már ott lehet érzékelni egyfajta ellentmondást ahhoz képest, amit itt hallhattunk az új szabálysértési törvény tavaly év végén lefolyt vitájában a kormányzat részéről, lévén, hogy megfogalmazásra került, hogy egy egységes kódexben gondolkozik a kormányzat, egy egységes új szabálysértési kódex megalkotása a célja, amelyből mindenki megtudhatja, melyek azok a szabálysértések, amelyeket büntetni fognak, és azért, hogy jogkövető magatartást folytassanak, a szabálysértések körében szeretnének a teljességre törekedni. Ez rendben is van így, de úgy tűnik, hogy mégis elég sok tényállást eltoltak az ágazati törvények felé, s ezt az általános indokolásban is elismerik, ami egy kicsit széttagolja a rendszert. Bár azt elismerik, hogy egy kvázi trichotóm rendszere alakul ki így a magyar büntetőjognak. Hozzáteszem, erről is jó lett volna egy átfogóbb vitát folytatni, főleg ha a büntető törvénykönyvhöz hozzányúlunk. Egyébként az sem feltétlenül helyes, hogy először a szabálysértési törvénykönyvet alkották újra és csak utána a büntető törvénykönyvet, lévén, hogy azért minden jogállamban a büntető törvénykönyv az elsődleges forrása a büntetőjognak, és az adja meg az állam büntetőpolitikájának az irányát. Tehát célszerűbb lett volna először egy új büntető törvénykönyvet megalkotni, és nem csak toldozgatni-foltozgatni a régi, '78-as büntető törvénykönyvet, s egy társadalmi és szakmai vita után, ahol meghatároztuk, hogy milyen rendszerben gondolkozik a kormányzat, netán a szakma, ezt követően lehetett volna erre felépíteni a büntető törvénykönyvet, a szabálysértési kódexet, illetve ezután azt, ami ezekből kimaradt, az ágazati törvényekben alkalmazható szankciókat.

Itt megtaláljuk - az általános indokolás is kitér rá - a társadalomra veszélyesség fogalmát. Amikor március 9-én eljuttattuk a Jobbik javaslatait a minisztérium részére - ami, gondolom, meg is érkezett, és Répássy államtitkár úr vezetésével elindult a feldolgozása; reméljük, hogy ezt figyelembe is veszik a végső javaslat kidolgozásakor -, jeleztük, hogy a társadalomra veszélyesség alapvetően egy régi, ha szabad így fogalmaznom, egy kicsit bolsevik szagú megfogalmazás, ez Nyugaton nem egy egyértelműen használt kategória ebben a formában. Látom, hogy Kontrát államtitkár úr egy kicsit rázza a fejét. De meg lehet nézni, hogy a bírósági gyakorlatban hányszor fogadják el azt, amikor védőügyvédek a társadalomra veszélyesség hiányára hivatkoznak. A bíróság ezt tulajdonképpen elengedi a füle mellett, és mindig megpróbál az adott tényálláshoz - egyébként a legtöbb esetben helyesen - ragaszkodni. Viszont vannak olyan esetek, amikor ez eddig alkalmazható lett volna, de nem alkalmazták. Egyfajta bábjáték ennek a benntartása. De azt hiszem, hogy ezt a vitát nem itt fogjuk lefolytatni, hanem a büntető törvénykönyv vitájánál. Hozzáteszem, amennyiben itt beemelésre kerül, akkor a büntető törvénykönyv vitájában, az önök meggyőzése után esetleg - mert gondolom, hogy meg tudjuk győzni önöket, ahogy ez mindig is sikerülni szokott - ezt is módosítani kell. De természetesen fenntartjuk a véleményünket, hogy ez nem feltétlenül jó, és nem feltétlenül egy modern európai irányt jelöl.

Megemlítésre kerül az egyébként már korábban bevezetett és itt többször említett 20 ezer forintról 50 ezer forintra emelése a szabálysértési értékhatárnak. Akkor is elmondtuk, hogy ezt egy elhibázott lépésnek tartjuk, sok esetben már a 20 ezer forint is túl magas. Annál is inkább így van ez, mert ma Magyarországon 50 ezer forintból nem lehet megélni, bár önök többször is elmondták, hogy 47 ezer forintból is meg lehet élni, de akkor ehhez az 50 ezer forintot hozzátéve egy hasonló összegről beszélünk.

(16.40)

Ez azt jelenti, hogyha tulajdonképpen valakitől ellopják vagy olyan kár éri, ami önök szerint a havi megélhetését veszélyezteti, akkor ez még csak szabálysértés marad. Azt hiszem, ezek a dolgok nincsenek arányban, hiszen a 47 500 forint számszakilag kisebb, mint az 50 000, nem éri el ezt a kategóriát. Azt hiszem, ezt át kellene gondolni, és félek attól, hogy egy kicsit a statisztikákban majd ez is esetleg jobban megjelenik, hogy kevesebb bűncselekményt követtek el. Ez részben annak lesz köszönhető, hogy felemelték ezt a határt, persze, hozzátéve azt is, hogy számos esetben azért kaptam olyan visszajelzést is, hogy az előző kormányzathoz képest némileg visszaesett a statisztikai szemlélet. Azért pozitív visszajelzések is jönnek a rendőri szervek részéről, hogy ne mindig csak és kizárólag rosszat mondjunk, de ennek a megemelése, úgy érzem, egy kicsit a statisztikai szemlélet irányába hat, mert el lehet még mondani, hogy a bűncselekmények száma csökken, miközben csak arról beszélünk, hogy egy törvénymódosítással magát a kritériumrendszert módosítottuk.

Nem értem vagy kicsit viccesnek tartom az általános indokolásban azt a megfogalmazást, amely a katasztrófavédelmi törvény 2012. január 1-jei hatálybalépésére utal. Mire is gondolok? Ezt az egy mondatot szeretném idézni, úgy szól az általános indokolás: "Az alaptörvény azonos időpontban történt hatálybalépésére figyelemmel, ezzel egy időben a jogrendszer egyéb elemei is nagy arányban cserélődtek ki, ezért a katasztrófavédelmi törvény rendelkezései jelentősen megváltozott szabályozási környezetben léptek hatályba." Ezt azért nem értem, mivel a katasztrófavédelmi törvényt 2011-ben fogadtuk el, ráadásul nem is az év elején, és önök számíthattak arra, hogy egy új alaptörvény lesz. Továbbmegyek: számíthattak arra, vagy remélhetőleg nagyjából volt valamiféle fogalmuk arról, hogy ez az alaptörvény milyen szöveggel fog hatályba lépni, tehát ezt úgy feltüntetni... Bár értem, hogy itt, mondjuk, a Belügyminisztérium tervezetéről beszélünk, az alaptörvényt pedig nem ott dolgozták ki, de a kormányon belül ennyi egyeztetést és egyetértést elvárnánk, hogy ne írjanak le az általános indokolásban olyat, hogy önök által az alaptörvény és azáltal a bevezetett változások egyébként a tavaly év végén elfogadott törvénnyel kapcsolatban olyan meglepetésként érték, hogy most, így 2012. év első részében rögtön módosítani kell. Én ezt egy kicsit komikusnak tartom, de természetesen ez az önök dolga.

De egy nagyon örömteli dolgot is kiemelek, kicsit továbbvive a fonalat. Azt, hogy az önkéntes tűzoltóság és az önkéntes tűzoltó-egyesületek támogatását, illetve technikai eszközökért, egyébként a katasztrófavédelmi rendszer átszervezése során feleslegessé váló technikai eszközökért való ingyenes pályázat útján az ingyenes támogatását lehetővé teszik, ez egy jó irány, egy nagyon jó irány. Azért örülök neki, hogy az önkéntes tűzoltóságot, az önkéntes tűzoltó-egyesületeket egyébként is említik, mert ez lehet egy olyan kitörési pont, amely Nyugaton - elég egyébként csak osztrák példára utalni - olyan társadalmi kohéziót is alkotott, legfőként a XXI. század közepétől, a második világháború után, amely egyes elemzések szerint az osztrák társadalom összetartását teremtette meg. Lehet, hogy sokak számára meglepő adat, de Ausztriában 50 ezres, de van olyan példa, hogy 60 ezres városig csak önkéntes tűzoltóságok működnek, tehát olyan értelemben nincs hivatásos tűzoltóság, ahogy nálunk van, és ennek nemcsak az az előnye, hogy olcsóbban üzemeltethető a rendszer, hanem az ebben részt vevő állampolgárok, a helyben lakó polgárok nemcsak hogy jobban megismerik egymást, hanem a közösségért érzett felelősségük és a közösség összetartó ereje is nagyban növekszik. Ott tulajdonképpen minden huszadik állampolgár önkéntes tűzoltóként teljesít szolgálatot. Tehát valahogyan arra bátorítanám a kormányt, itt Kontrát államtitkár úron keresztül a kormányt, hogy az önkéntes tűzoltó-egyesületek szerepét még hangsúlyosabban próbálják meg felértékelni, és ez pont nem az a terület, amit anyagiakkal lehetne indokolni. Nagyon örülök neki, hogy a tervezetben legalább megemlítésre kerül, de ennek a vonalán sokkal messzemenőbb eredményeket is el tudunk érni.

Amit viszont nem nagyon értek, és ezzel kapcsolatban módosítót is be fogunk nyújtani - itt a 21. §-ról beszélek -, hogy az elkobzás bevezetése a Ket.-be, ebben a formában, hogyan gondolták, hogy kivitelezhető, illetve mi volt a koncepció. Attól tartok, nem túl mély, lévén, hogy a Ket.-ben eddig nem szerepelt az elkobzás, bírság lehetett, de az elkobzás nem szerepelt. Természetesen nem ördögtől való, hogy ezt belevegyük, ez akár egy jó irány is lehet, viszont azt, hogy ezt egy az egyben a büntető törvénykönyv fogalomrendszerével és meghatározásával tesszük, úgy, hogy emellett a részletszabályokat miniszteri rendelet körébe utaljuk, annak meghatározására egy később elfogadandó miniszteri rendeletben ad majd a törvény felhatalmazást, ezt veszélyesnek tartom. Veszélyesnek tartom, mert nem ugyanaz a kategória, lévén, hogy az elkobzásnál az egyik alkotmányos alapjog, a tulajdonhoz való jog sérül, amit sok esetben, mint például a büntetőügyekben, amelyeket itt látunk, mondjuk, közszereplők az érintettek, sokkal hatékonyabban lehetne alkalmazni, de az legfőképpen a büntetőjog, netalántán a szabálysértési jog terepe, de a közigazgatási eljárásoknál én ebben a formában túl erősnek érzem. Túl erősnek érzem és túl kidolgozatlannak, egy ilyen rendszerben nem tudjuk, nem láthatjuk előre, hogy az a miniszteri rendelet mit fog tartalmazni, és egyáltalán azt sem látjuk, hogy adott esetben itt, idézve a javaslatot, egy jogsértés befejezését követően a dolog elszállítása céljából használt eszközt, mondjuk, egy gépjárművet ebben a formában túlzónak tartjuk vagy tartom elkobozni. A büntetőjog esetében ennek helye van, és gyakrabban is kellene alkalmazni. Mondjuk, ha valaki lop vagy rabol vagy egyéb bűncselekményeket elkövet, és ehhez gépjárművet használ, azt igenis, kobozzák el. De itt, a Ket. keretei között, a közigazgatási eljárásban, ami a legenyhébb szankciókat jelenti általánosságban, ezt kidolgozatlannak és legalábbis nem kellően szabályozottnak tartom, amit minimum úgy kellett volna idehozni, hogy kicsit dogmatikailag átdolgozzák a büntető törvénykönyvben foglaltakhoz képest. Azzal önmagában még nem is lenne gond, ahogyan azt egyébként a javaslat tartalmazza, hogy mondjuk, olyan tárgyakat, amelyek birtoklása jogszabályba ütközik, elkoboznak, ebben semmi vita nincs köztünk, de ameddig nem látjuk ezeknek a részletszabályait, és miniszteri rendeletben kívánják önök szabályozni, addig véleményem szerint ez a törvényjavaslat nem állná ki az Alkotmánybíróság próbáját. Nem tudunk odafordulni, tehát ez csak egy ilyen elméleti vita lehet, de nagyon jó lenne, ha a jövőben ilyen esetről az elfogadás esetén hallani fogunk, akkor bátorítani fogjuk az elszenvedő felet, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz. Sajnos az új forradalmi rendszerben ezt országgyűlési képviselőként nem tudom és nem tudja a Jobbik frakció sem megtenni.

Tehát nagyjából ezekben foglalhatnám össze azokat a kifogásokat, amelyeket tulajdonképpen még sokáig lehetne sorolni, hiszen, amint mondtam, salátatörvényről van szó, nagyon sok törvényhelyet módosít ez a törvény, olyanokat is, amelyek nem feltétlenül idetartoznak. Fenntartom a véleményemet, hogy egy kicsit fordítva ülünk a lovon, illetve a kormányzat fordítva ül a lovon, mert úgy kell belemennünk büntetőjogi elvekbe, büntető jogdogmatikai okfejtésekbe, hogy a büntetőjogi kódex, az új büntetőjogi kódex koncepciója már lezárult a társadalmi vitával, de tulajdonképpen még be sem került a Ház elé. Ez így nem méltó, ez így kidolgozatlan, ezért nagyon szeretném kérni, hogy a jövőben kellő megalapozottsággal hozzák be ezeket a törvényeket.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

(16.50)

ELNÖK: Kétperces reagálásra következik Harangozó Tamás, az MSZP képviselője.

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az iménti fölszólalásban szóba került a katasztrófavédelmi törvény módosítása, és azon belül is a tűzoltóságokat érintő részek, és a tegnapi bizottsági ülésen nemhogy megnyugtató, de gyakorlatilag semmilyen választ a minisztérium ott lévő kollégája részéről nem tudtunk kapni.

Az, amit már a nyilvánosság is nagyon jól lát és tud, hogy a budapesti tűzoltóság leépítésével százezrek kerülnek akár közvetlen életveszélybe, hogy a Dunakanyarban a múltkor embertragédia is volt, és az ottani tűzoltók elmondása szerint állítólag órákra vagy lehet, hogy több időre is teljesen tűzoltóautó nélkül maradt technikai okokból az egész Dunakanyar. Ezekben mind írásbeli kérdést fogalmaztam meg, majd tisztelettel várom, hogy konkrét, pontos választ adjanak.

Ezt a folyamatot látszik erősíteni az önök mostani javaslata, hiszen törvényes alapokra helyezik a tűzoltóeszközök széthordását az országban. Ennek most külön passzusa lesz. Ahelyett, hogy a meglévő tűzoltólaktanyákban és tűzőrsökön fejlesztenék a tűzoltóeszköz-állományt, ehelyett komplett budapesti kerületek vagy akár vidéki térségek maradhatnak ellátatlanul, vagy legalábbis maximum egy vonulós fecskendős autóval például, most a részletekbe nem szeretnék belemenni. Azt mondják önök, hogy körülbelül ötven új létesítményt kívánnak megnyitni, és majd ide fogják elvinni ezeket az eszközöket. Mikor és miből, államtitkár úr? Amikor ez a törvényjavaslat egyhuzamban egyébként szűkíti a katasztrófavédelmi hozzájárulást befizetőknek azt a körét, amit önök megjelölnek forrásként, és ami évenként pár száz millió forint. Államtitkár úr tudja a legjobban, hogy a Budapesten legutóbb felépített egy darab ilyen tűzoltólaktanya 2005-ben 400 millió forint volt. Tehát miből és mikor lesz itt ötven új tűzoltóőrs vagy tűzoltólaktanya, ahova ezeket az eszközöket kiviszik?

Erre nagyon szeretnénk választ kapni, köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Kontrát Károly államtitkár úr válaszol az elhangzottakra.

DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Harangozó Képviselő Úr! A törvényjavaslat világosan tartalmazza azt a célt, amit a javaslatban világosan megfogalmazunk, nevezetesen hogy a katasztrófavédelmi szervek átszervezése során feleslegessé váló és felszabaduló technikai eszközök, felszerelések pályázat útján ingyenesen átadhatók legyenek az önkéntes tűzoltó-egyesületek részére. Itt az előbb több képviselőtársam is szorgalmazta az önkéntes tűzoltó-egyesületek támogatását, hiszen nagyon fontos feladatot látnak el. Talán éppen Staudt Gábor hivatkozott németországi példákra, mi is ismerjük ezeket a példákat, de - csak hozzáteszem, és nem akarok erre részletesen kitérni - ennek a teljes átvételét most nem tartjuk időszerűnek, de mindenképpen fontosnak tartjuk, hogy az önkéntes tűzoltó-egyesületeket ily módon is támogassuk.

Tisztelt Harangozó képviselő úr, nincs szó arról, hogy ezeket az eszközöket széthordják, meg azokat a pejoratív kifejezéseket, amelyeket ön használt, visszautasítom. Itt felelős döntésekről lesz szó, olyan döntésekről, amelyek a közérdeket szolgálják, amelyek az önkéntes tűzoltó-egyesületek által ellátott feladatok hatékonyabb, eredményesebb végrehajtását, végzését segítik elő. Úgy gondolom, ezt világosan el kell mondani, és kérem önöket, hogy támogassák ezt a javaslatot.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Szintén kétperces felszólalásra következik Staudt Gábor, Jobbik.

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Harangozó képviselőtársamnak mondanám: nem tisztem megvédeni a kormányzatot, de ebben az esetben nem félek attól, hogy széthordanák ezeket az eszközöket. Valahogy el kell indulni azon az úton a jelen körülmények között, hogy az önkéntes tűzoltóságokat és az önkéntes tűzoltó-egyesületeket támogatni, bátorítani tudjuk. Természetesen tudom, hogy az osztrák példa nagyon hosszú idő alatt valósul meg, de azért itt akár ellenzéki képviselőként azt a rendszert és annak a folyamatnak a nyomon követését meg kell tudnunk tenni, hogy ezek az eszközök valóban olyan eszközök, amelyek már nem szükségesek, vagy amelyeket új eszközökkel pótoltak a katasztrófavédelemnél, illetve a tűzoltóságnál, és megfelelően ellenőrizhető, hogy jó helyre kerüljenek.

Véleményem szerint jó helyre kerülnek, és hogyha ezeket leselejtezik, ezeket az eszközöket értékesítik vagy egyéb módon kivonják vagy elherdálják, az lenne a veszélyesebb folyamat. Ennek a gyakorlatban úgy kell megvalósulnia, hogy olyan eszközöket, amelyek már adott esetben használatra egy hivatásos tűzoltóságnál nem megfelelők, tudomásom szerint egy önkéntes tűzoltó-egyesületnél még felhasználhatók, és teljesen más szabályzatok alapján és más módokon ott még megfelelően, az állampolgárok szempontjából a legjobb módon felhasználhatók. Tehát kövessük nyomon ezeket a folyamatokat, én nem tartok ettől. Lehet, hogy ez az előző kormányzati ciklusokból beidegződött gondolkodás, de itt, ebben az esetben én látom azokat a garanciákat, amikkel nyomon lehet követni ezt a folyamatot. Jómagunk is ezt fogjuk tenni, és hogyha azt látjuk, hogy nem megfelelő helyre kerülnek ezek az eszközök vagy nem megfelelően használják az egyesületek, akkor fel fogunk ez ellen lépni.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Kettőperces időkeretben felszólalásra következik Kontrát Károly államtitkár úr.

DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Még egyszer szeretném hangsúlyozni és összefoglalni, hogy pályázat útján, törvényesen, nyilvánosan, számon kérhető módon történik ezeknek az eszközöknek az önkéntes tűzoltó-egyesületek részére való átadása. Tehát a pályázatot szeretném mindenképpen kiemelni, és azt, hogy ezek olyan eszközök, amelyeket még ezek az egyesületek a közérdek, a közbiztonság érdekében tudnak hasznosítani.

Arra kérem tisztelt képviselőtársaimat - az előbb arra kértem, hogy támogassák, most arra kérem továbblépve -, hogy kísérjék figyelemmel ezeket az átadásokat, ezeket a pályázatokat. Hiszen úgy, ahogy Staudt Gábor képviselő úr is elmondta, ezek olyan fontos közcélt szolgálnak, amelynek a nyomon követése a parlament által közérdeket szolgál. Tehát arra biztatom, arra kérem a tisztelt képviselőtársaimat, segítsék elő, hogy ez a szabályozás megvalósuljon. Ahhoz pedig az kell, hogy az általános vita után, a részletes vita lefolytatását követően, a szavazások során ez a javaslat a parlament többségének a támogatását élvezze, ez a javaslat hatályba lépjen, működhessen, és akkor beszélhetünk arról, amiket ön, Harangozó képviselő úr, már megelőlegez, hogy elkótyavetyélése, meg nem is tudom, milyen negatív kifejezéseket használt. Képviselő úr, felelős döntésről van szó, az emberek érdekében hozandó felelős döntésről van szó ennek a javaslatnak az elfogadása során, ezért kérem, önöket, hogy támogassák.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Kétperces felszólalásra következik Harangozó Tamás, MSZP.

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Hát, államtitkár úr, egyáltalán nem nyugodtam meg. Az, hogy majd valamikor pályázatokat fognak kiírni? Én még nem láttam ilyet, de biztos, hogy az én tudásom hiányossága, hogy hol vannak ezek a pályázatok. Az viszont biztos, hogy Budapest belvárosában egyetlen tűzoltóautó van az önök belső táblázata szerint. Az is biztos, hogy Csepelen egy ilyen autó van. Az is biztos, hogy lakótelepek környékéről magasból mentő gépjárművet vonnak ki úgy, hogy nem pótolják.

Nézek Staudt képviselőtársamra, bizonyára ezt a folyamatot támogatja ön is, hogy komplett kerületek és százezres nagyságrendű lakosság jusson olyan helyzetbe, hogy ha az az egyetlenegy tűzoltóautó esetleg balesetet szenved - vagy el sem tud indulni, ahogy a múlt héten a Dunakanyarban, Szentendrén -, akkor emberhalál legyen a történetből.

Így nem lehet fejleszteni, hogy egyébként a budapesti stratégiát, egy 12 éves stratégiát, amit egyébként még ugyanaz a Bakondi György jegyzett az előző Orbán-kormány idején, annak a végrehajtása sincs készen, és gyakorlatilag még az sem valósult meg, ami a 12 éves stratégiában van, még azokat az eszközöket is leépítik, például itt, Budapesten. Egyébként volt olyan intézkedésük a múlt héten, hogy Tahitótfalura irányítottak át egy budapesti kerületből tűzoltót. Nincs Tahitótfalun tűzoltóság, államtitkár úr! Azt mondták ennek az embernek, hogy majd néhány év múlva meg fog épülni ott egy tűzoltóőrs, addig valahol máshol teljesítsen szolgálatot. Itt nem hatástanulmány nincs, képviselőtársaim, itt nem felelősség nincs; ez egy kapkodás, amit csinálnak, és az a baj ezzel a történettel - még egyszer mondom -, hogy emberek százezreinek az életét közvetlenül fenyegetik.

Staudt képviselőtársamnak mondom, hogy nézegesse meg azért a vonatkozó jogszabályokat, mert az önkéntes tűzoltók léte is alapvetően kerül veszélybe, hogyha valóban olyan szigorúságú ellenőrzéseket írnak nekik elő, mint az állami tűzoltóságra, védőfelszerelésre, egyéb eszközökre. Nem fogják tudni teljesíteni, hiszen anyagi forrás hiányában erre képtelenek, és meglévő önkéntes tűzoltóságok is tömegével mehetnek tönkre.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

(17.00)

ELNÖK: Kontrát Károly államtitkár úr következik két percben.

DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Harangozó képviselő úr hozzászólására kell reagálnom. Nem szeretném, hogyha ez a vita a kettőnk vitájává szűkülne e tekintetben, de mégis el kell mondanom, úgy gondolom, hogy az a riogatás, amiben ön emberhalállal riogat, meg azzal, hogy százezrek életét veszély fenyegeti Budapest vonatkozásában, nem igaz. Ezeket az állításait visszautasítjuk. Budapesten is mindenki biztonságban van, és tisztelt képviselő úr, ha olyan helyzet áll elő, amikor a katasztrófavédelmi egységek bevetése szükséges, akkor ezt hatékonyan meg fogják tenni.

Tisztelt Képviselő Úr! Arra kérem önt felelős képviselőként, hogy ne riogasson, ne állítson valótlant, hanem inkább támogassa ezt a törvényjavaslatot, és akkor ezzel is hozzájárul ahhoz, hogy Budapesten, Magyarországon az emberek nagyobb biztonságban lesznek.

Köszönöm szépen. (Dr. Harangozó Tamás: Komoly érvek voltak, köszönöm.)

ELNÖK: Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik képviselőjének reagálása következik.

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Ha lehet úgy mondani, picikét meg vagyok sértődve, hogy itt Harangozó Tamás kérdésére reagált államtitkár úr, az én rendkívül fontos kérdésemre meg nem, az áldozatvédelmi költségvetéssel kapcsolatban.

Egyébként most jelzem, most nyújtom be azt a módosító javaslatomat, amit remélem, államtitkár úr fog támogatni. Ennek a lényege az, hogy itt helyesen a tulajdon elleni szabálysértések áldozataira is kibővítjük az áldozatvédelem intézkedési rendszerét, védelmi rendszerét, és én egy olyan intézkedést javaslok beemelni, hogy a mindenkori magyar állam vállalja azt, hogy a mindenkori költségvetési törvényben a rendőrségre előirányzott forrás legalább 10 százalékát elérő összeget kifejezetten áldozatvédelmi célra fog rendelni a költségvetési törvény.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Mondjuk, az alaptörvénybe való ez a rendelkezés, ezt elismerem, igen, de hát nem mi írtuk az alaptörvényt, hanem önök, de szerintem ide ez a rendelkezés nagyon jól illeszkedne, és szerintem biztos, hogy akkor a mindenkori kormányok akár politikai, akár költségvetés-kezelési vagy államadóssághiány-kezelési reflexeiben nem fog áldozatul esni az áldozatvédelemre biztosított keretösszeg. Addig, amíg nem lesz ütőképes rendőrség, amíg nem lesz valóban elrettentő hatású büntetések sorozata, és azonnali, gyors felderítés nagy százalékban, tehát amíg életvitelszerűen élik a mindennapi bűnözők mindennapi életüket és keserítik meg az emberek életét, addig ez az eszköz nagyon kell azoknak az embereknek, akiknek az utolsó tyúkját, utolsó termelőeszközét lopják el. Úgyhogy nagyon kérem, hogy ebben az aspektusban is adjon választ.

Tűzoltóügyben pedig, ahogy itt nézem a törvény megfogalmazását, én ebben nem sok rosszat tudok felfedezni. Tehát valóban ezek a vizionált káoszelméletek, amiket itt akár az alkotmányozás kapcsán hallottunk - hogy a Szent Koronára való hivatkozás milyen szörnyű lesz -, mind-mind olyan elpuffogtatott érvek, amik hiteltelenül hangzanak azoktól, akik nyolc évig tették tönkre az országot.

Úgyhogy kérem, hogy válaszoljon a kérdésemre, államtitkár úr. Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Államtitkár úr kért szót két percre. Parancsoljon!

DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársam kérdésére természetesen terveztem a választ, és most meg is fogom tenni, csak itt kialakult egy vita, és a végén akartam összefoglalóan válaszolni az ő szerkezetében, ahogy elmondta a törvényjavaslat erényeit, gyengéit, különböző aspektusokat figyelembe véve.

Tisztelt Képviselő Úr! Én azt szeretném mondani, örülök annak, hogy pozitív módon nyilatkozott az áldozatvédelmi szabályok kiterjesztéséről a tulajdon elleni szabálysértések vonatkozásában. Valóban, ez egy nagyon fontos jogalkotói szándék, és ezt világosan megfogalmaztuk a törvényjavaslatban. Első lépésnek azt tartjuk, hogy a parlament ezeket a szabályokat fogadja el. Szeretném elmondani, hogy van fedezet az áldozatvédelemre, van fedezet az áldozatsegítés finanszírozására. Ami eddig bűncselekményi kategóriába volt, az átkerül szabálysértésibe a 20 ezer és az 50 ezer értékhatár megváltoztatása tekintetében.

Egyébként, tisztelt képviselőtársaim, szeretném elmondani, és általánosságban utalok arra, ami a törvényjavaslat egészét illeti, hogy azért hozták létre, azért választották meg az emberek 2010. április 11-én és 25-én a parlamentet, hogy olyan törvényeket hozzanak, olyan törvényeket alkossanak, amelyek az ő érdekeiket szolgálják. A kormány beterjesztette a javaslatát, az általános vitája zajlik a törvényjavaslatnak, mód van módosító javaslatok befogadására. Egyébként elmondom, hogy ha jól emlékszem, a szabálysértési törvény 2011. novemberi, decemberi megvitatása során az MSZP részéről is fogadtunk be módosító javaslatot, tehát a kormány nyitott a javaslatok megvitatására.

Abban bízom, Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársamnak válaszolok még egyszer összefoglalóan az áldozatvédelem ügyére, hogy ez érdemi segítséget jelent az áldozatoknak, tehát ezt szeretném kihangsúlyozni, érdemi, valódi segítséget jelent teljes mértékben, de még egyszer mondom, hangsúlyozom, hogy ehhez az kell, hogy a parlament ezt a javaslatot elfogadja. Ehhez kérem a támogatásukat.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Folytatjuk a kétperces felszólalásokat. Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen a választ, államtitkár úr. Ennek a fontos kérdésnek szerintem tényleg érdemes nagy teret szentelni, hiszen ez állampolgárok millióit érintő kérdés.

A válaszának az a része természetesen megnyugtató, hogy nyitottságot mutat akár ennek a módosító javaslatnak az elfogadására, így kódoltam le ezt az üzenetet, amit mondott államtitkár úr, illetve viszont az már kevésbé megnyugtató, hogy van-e erre forrás. Kérem, hogy vagy cáfoljon meg, vagy erősítsen meg, de 150 millió forint forrásra emlékszem az áldozatvédelmi célokra a KIM fejezetében. Én ezt szerettem volna módosítani valami jelentősebb, akár milliárdos nagyságrendű összegre. Nem támogatták ezt a módosító javaslatomat.

Tehát akkor az a kérdésem, hogy a 150 millió forintos forrás áll rendelkezésre, vagy valami speciális keretet tudnak esetleg akár a miniszterelnöki keretből, vagy akár bármely más beruházásból, vagy akár valamilyen stratégiai, nemzetbiztonságot nem veszélyeztető, de mégiscsak egy olyan átcsoportosítható forrásból találni erre, ami valóban érdemi segítséget jelent.

Gondoljunk bele, itt azért óriási számú szabálysértésről van szó! A vidéken szenvedő emberek a mindennapi szabálysértésektől, bűnözésektől több tízezres, százezres nagyságrendet jelentenek. Ha ők mind benyújtják az igényeiket, nyilván jogosan, remélve azt, hogy majd segítséget kapnak, akkor nem tudom, egyrészt ki fogja ezt kezelni, tehát lesz-e olyan szervezetrendszer, amely erre felkészülten, megfelelő számban, megfelelő empátiával, megfelelő gyorsasággal tud ügyintézőként reagálni, és természetesen lesz-e akkor végül is pénz arra, hogy ezeknek az embereknek ezt az áldozatsegítési, áldozatvédelmi forrást eljuttassuk. Enélkül valóban nehezen vehető komolyan a rendelkezés, de természetesen ezt a részét támogatjuk a javaslatnak, úgyhogy ezzel részünkről nincs gond.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Mielőtt megadnám a szót államtitkár úrnak, tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy négyen várnak rendes felszólalásra és ketten pillanatnyilag kétpercesre, úgyhogy megadom a szót Kontrát Károly államtitkár úrnak. Parancsoljon!

DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Ígérem, hogy nagyon rövid leszek, elnök úr, de mégis reagálnom kell a Gaudi-Nagy Tamás által fölvetettekre.

Képviselő úr, szeretném leszögezni, hogy jelenleg is áll rendelkezésre áldozatvédelemre szabad forrás, és a szervezetrendszer is kiépítésre került, tehát van ennek megfelelő szervezetrendszere jelenleg is.

A másik pedig, szeretném elmondani, ahogy az előbbi kétperces hozzászólásomban elmondtam, hogy érdemi, valódi áldozatsegítést képzel el a kormány, tehát ennek az összes feltételeit megteremtjük, ha meg nem lesznek meg, akkor meg fogjuk teremteni.

Köszönöm szépen. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelettel kérdezem Dorosz Dávidot, hogy rendes felszólalásra adjam meg a szót vagy kétpercesre. (Dr. Dorosz Dávid: Rendesre.) Rendes felszólalásra adom meg a szót. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Újra itt vagyunk, újra szabálysértési törvény, kevesebb, mint három hónappal, miután befejeztük ennek a törvénynek a vitáját. Látszik, hogy önök végre önkritikát gyakoroltak, és rájöttek arra, hogy az a kontármunka, amit sikeresen összehoztak decemberben, javításra szorul.

Először is, nyugodtan húzza ki magát, államtitkár úr, dicséret fog következni. Szeretném megdicsérni a kormányt, hogy nagyon sok ellenzéki és kifejezetten LMP-s módosító javaslatot, amit decemberben benyújtottunk, önök most inkorporálták és bevették ebbe a szövegbe. Ezért szeretnénk köszönetet mondani. Úgy érezzük, hogy ez nem az LMP sikere, hanem kifejezetten például a fiatalkorúak és az áldozatvédelmi szabályok terén a fiatalkorúak és az áldozatok számára fog nagyobb segítséget jelenteni.

Azzal viszont igenis van probléma, hogy ilyen gyorsan, állandóan oda-vissza ráncigálunk különböző jogszabályokat, és lényegében átjáróházat csinálunk a Btk.-ból is és most már a szabálysértési törvényből is. Az LMP elmondta, és most is elmondja, hogy azt a módszert kellett volna alkalmazni, hogy a szabálysértési törvényt egységben, a büntetőjogi törvénykönyvvel egy időben vagy egymáshoz nagyon közeli időpontban kellett volna tárgyalnunk, hiszen a kettő kiegészíti egymást.

(17.10)

Semmi nem indokolta, hogy a szabálysértési törvényt mindenféle előkészítés nélkül 2011 decemberében átverjék ezen a Házon. Nem volt sarkalatos törvény, nem kellett az alaptörvény hatálybalépéséhez. Semmilyen indok nem volt erre, az önök gőgje és az önök büszkesége vitte előre ezt a jogszabályt, aminek most látjuk a következményét, hogy most önök ezt visszahozták, és megpróbálják toldozgatni-foldozgatni.

Ezzel kapcsolatosan egy olyan módosító javaslattal fogunk élni, miszerint a szabálysértési törvényt ne lehessen ide-oda ráncigálni, és minden évben tizenötször-tizenhatszor módosítani, hiszen ez a jogbiztonságot alapvetően aláássa, és mind a jogalkalmazók, mind a rendőrség, mind a bíróság, mind az ügyészség, mind az összes ebben érintett szereplő számára kiszámíthatatlanságot teremt. Éppen ezért olyan módosító javaslatot fogunk benyújtani, hogy a szabálysértési törvényt évente kétszer lehessen csak módosítani. Egyszerűen meg kell ezt lépni, mert látható módon olyan bizonytalanságokat és olyan helyzeteket állít elő az, hogy cibálgatjuk a törvényeket jobbra-balra, amelyek egy jogállamban nem tolerálhatóak. Nincsenek illúzióink arról, hogy önöknek a jogállamhoz való viszonyuk finoman fogalmazva is unortodox, éppen ezért ezeket a javaslatokat nem fogják támogatni, ettől függetlenül mi ezt benyújtjuk.

Ugyanúgy, ahogy további, a fiatalkorúakat érintő javaslatokat fogunk előterjeszteni. Látunk ebben előrelépést, meg is értjük, hogy önök ezeket az előrelépéseket megteszik, viszont ezek a lépések még mindig nem elégségesek. Éppen ezért olyan módosító javaslatokkal fogunk élni, amelyek még nagyobb garanciákat visznek bele a rendszerbe.

Pontosan ugyanígy szeretnénk nagyobb és pontosabb áldozatvédelmi szabályokat bevinni a rendszerbe. Én kifejezetten örülök annak, hogy Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársam személyében a Jobbik is a zászlajára tűzte az áldozatvédelmet. Mi dolgozzunk ebben együtt! Az LMP olyan módosító javaslatokat nyújtott be a 2012-es költségvetéshez, amelyek majdnem kétmilliárd forinttal támogatták volna az áldozatvédelmet, illetve az áldozatvédelmi szolgálatot. Az LMP büntetőpolitikájának éppen az az alapja, hogy a bűnözők mellett az áldozatokat is a büntetőpolitika középpontjába állítsuk. Olyan büntetőpolitikát kell folytatni, amely igazi, mind anyagi, mind lelki megnyugvást tud az áldozatok számára biztosítani.

Ma Magyarországon az a helyzet, hogy az áldozatok többségéhez az áldozatvédelmi szolgálat egyszerűen nem jut el. Tíz áldozatból lényegében kilencen nem jutnak el az áldozatvédelmi szolgálathoz. Éppen ezért a legelső lépés az, hogy az áldozatvédelmi szolgálatot mind anyagi, mind emberi erőforrások terén megerősítjük, és elérjük azt, hogy minél inkább eljussanak az áldozatvédelmi szolgálat munkatársai a kis falvakba és kisvárosokba, hogy az ottani, valóban nagyon nehéz körülmények között, mindennapi küzdelemben élő embereknek tudjanak segíteni akkor, amikor az egész életük felbolydul, amikor egy olyan tragédia történik az életükben, hogy lényegében a napi megélhetésük kerül veszélybe. Ez az LMP politikájának az alapja, és ennek megfelelő módosító javaslatokat nyújtottunk be decemberben, fogunk most is benyújtani, és fogunk a Btk. vitájánál is benyújtani.

Kifejezetten örülünk a közérdekű munka megjelenésének a szabálysértési törvényben, itt viszont szeretném elmondani, hogy ez még mindig egy jó irányba tett lépés, de nem elégséges. Ez a pártfogó felügyelői szolgálat mind anyagi, mind emberi erőforrásainak megerősítése nélkül nem fog működni. Az LMP elkötelezett abban, hogy a munkabüntetések arányát növeljük a rendszeren belül, és azt gondoljuk, hogy erre nemcsak távoli, hanem nagyon közeli országokból is jó nemzetközi példák vannak. Éppen ezért támogatjuk a kormánynak ezen lépését, de azt gondoljuk, hogy valójában ez a terepen a pártfogói szolgálat megerősítése nélkül nem fog valódi hatást kiváltani.

Ugyanígy viszont elégedetlenek vagyunk azzal, hogy a mediáció, amiről már decemberben is vitát folytattunk, ebben a komplex módosításban sem jelenik meg. Úgy gondoljuk, hogy a büntetőeljárásban már évekkel ezelőtt nagy sikerrel bevezetett mediáció a szabálysértések területén is tudna eredményeket elérni. Erre mind hazai, mind nemzetközi tapasztalatok vannak. Ez egy olyan módszer, olyan út, ahol kifejezetten az áldozatokat bevonjuk, és kifejezetten csak és kizárólag az áldozatok beleegyezésével tud gyors, hathatós és közvetlen kárpótlást, mind anyagi, mind pedig lelki megnyugvást találni.

Zárszóként pedig szeretném elmondani, kifejezetten örültem annak személy szerint, hogy a jogosulatlan címhasználatot bevettük a szabálysértési törvénybe. Meglepődtem azon, idáig nem voltam vele tisztában, hogy a Fidesz büntetőpolitikájának célkeresztjében Schmitt Pál köztársasági elnök úr (Derültség az ellenzék soraiban.) is szerepel.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Folytatjuk a rendes felszólalásokat. A Jobbik-képviselőcsoportból Gyüre Csaba képviselő úr kér szót. Parancsoljon!

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ma már beszélgettünk rossz jogszabályalkotásról a 2011. évi CXII. törvénnyel kapcsolatban, és abban is már felszólalóként kihangsúlyoztam, hogy egy új szakaszába érkezett a parlament törvényalkotói munkája, mégpedig abból a szempontból érkeztünk egy új szakaszba, hogy most már oda jutottunk, hogy azokat a jogszabályokat kell kijavítgatni, amelyek az első két esztendőben elrontásra keveredtek. Milyen érdekes, hogy már egy olyannal kezdtük a mai napot, amelyen a 2011. év végi jogalkotásban elkövetett elhibázott lépéseket kellett kijavítani, és most is idejutottunk, csak most már nem egy 2011. év végit, hanem egy 2012. februári jogszabályt kell javítgatni.

Kontrát Károly államtitkár úr az előzetes vitaindító beszédében nagyon szépen elmondta, hogy mi indokolta azt, hogy ezt a mostani módosítást be kell tenni, és abból tényleg lehetett is arra következtetni, hogy valóban ezt a szükség hozta, azonban aki itt volt és végigülte azt a vitát is, láthatta azt, hogy lám-lám, valóban a kormány is beismerte, hogy itt bizony az a szabálysértési törvényalkotás egy gyorsított folyamat volt, sok tekintetben elhibázott volt. Itt hivatkoznék arra is, hogy bizony itt visszaköszön az a gyorsított eljárás, az a kétharmados többség, az az erő, amivel, úgy gondolják, hogy úgyis mindent keresztül tudnak vinni. Sajnos egyértelműen előjött az elmúlt kettő esztendőben, hogy szinte sértve érzi magát a kormányzó többség akkor, ha valóban az ellenzék részéről egy jobbító szándékú módosító javaslat jön be, és már azért is lesöprik ezt, mivel az ellenzéktől származik, és sorozatban teszik ezt meg, mint ahogy ezt tapasztaltuk egyébként az eddigi jogszabályok megalkotása során is. Leginkább az alaptörvény, az új alkotmány megalkotása során tapasztaltuk ezt, ahol gyakorlatilag semmilyen formában nem tudtuk beépíteni azokat a jogszabály-módosító tervezeteket, amelyeket mi előkészítettünk és benyújtottunk. A kétharmados többség ezt úgy söpörte le folyamatosan, mint ahogy azt megszoktuk sajnos az elmúlt két esztendőben.

Itt köszön vissza, hogy amikor megtörténik a jogalkotás, és nem veszik figyelembe az ellenzék véleményét, akkor utána egyre inkább az a jogszabály javítgatásra fog szorulni, és önök is belátják - mint ahogy most tulajdonképpen egy hónap után belátták - azt, hogy itt bizony problémák vannak, és ezen változtatni kell. Persze, nagyon szépen, hangzatosan el lehet mondani, hogy ilyen ágazati szabályozás, olyan ágazati szabályozás, de ez mégsem került sorra ezelőtt egy hónappal, amikor a 2012. évi II. törvény került elfogadásra.

Nagyon sajnálom azt, hogy bizonyos esetekben, amikor az ellenzék véleményét nem veszik figyelembe, akkor kinek a véleményét veszik figyelembe: az Európai Unió véleményét, mint ahogy tették ezt a 2011. évi CXII. törvénynél, ami délelőtt volt napirenden, az információszabadságról szóló törvénnyel kapcsolatosan, amikor falra hányt borsóként peregtek le az ellenzék szavai a parlamenti vitában, majd pedig, miután az Európai Bizottság ezt jelezte, és indítványokat tett ezzel kapcsolatban, akkor adtak be egy módosítást. Bizony, itt nagyon súlyosan sérül a nemzeti szuverenitás elve, hiszen a magyar parlament arra van, hogy Magyarországon hozza meg a törvényeket jogszabályalkotóként, és ebben a népfelség elve érvényesüljön, az az elv érvényesüljön, hogy a választópolgárok, akik megválasztották az országgyűlési képviselőket, akikből összeáll a Magyar Országgyűlés, ők alkossák meg a törvényeket, és ne Brüsszelből diktálják azt, hogy milyen jogszabályokat kell hozni. Nagyon sajnálatos az, amikor maga a kormányzó párt jobban figyelembe veszi a külföldről, a távolról jövő érveket, mint az itthoni, hazai érveket. Ezzel sajnos nagyon rossz gyakorlatra ad okot, mint ahogy kifejtettem, ezzel önök tudat alatt elősegítik a Szocialista Pártot abban, hogy külföldre szaladjon, és ott mondjon mindenféle dolgokat Magyarországra, hiszen tudja, hogy itt hiába teszi meg, ott viszont megteheti, mert akkor majd ez visszacsatolás után önöket arra készteti, hogy olyan jogszabályokat hozzanak, amikor már ezeket az érveket is figyelembe fogják venni.

(17.20)

Rátérve a törvénymódosításra, ha már szükséges volt a törvénymódosítás, én örültem volna neki, államtitkár úr, hogyha olyan dolgok is belekerülnek, illetve kikerülnek, amik véleményünk szerint nem túl jók. Államtitkár úr többször a Jobbik szemére vetette az elmúlt egy esztendőben, hogy volt olyan törvényszigorítás, amit a Jobbik nem szavazott meg. Nagyon jól tudja államtitkár úr, hogy ezek miért nem kerültek megszavazásra, hiszen a Jobbiknak alapvetően a programjában, már a választási programjában is benne szerepeltek azok a tételek, amelyek a rendet biztosítják alapvetően, vagy biztosítanák itt Magyarországon.

Nem véletlenül hívtuk magunkat a rend pártjának, hiszen folyamatosan kívántunk mindenféle büntetőjogi eszközökkel, szabálysértési jogi eszközökkel fellépni a rend minél nagyobb megteremtése érdekében. Egy sajnálatos jogpolitikai irányelv szerint a törvényalkotók, előterjesztők ezekbe a törvényekbe nyilván szándékosan belecsempésztek olyan jogszabályokat is, amelyeket, ők nagyon jól tudják, hogy a Jobbik nem tud megszavazni, hiszen nem a rend megteremtésére irányultak, hanem adott esetben éppen rendellenesek voltak. Nagyon örültem volna, hogyha ma már így két év távlatából, tanulván a kormányzati többség, levonva az elmúlt két esztendő tapasztalatát, ezeket a jogszabályokat, ezeket a jogszabályhelyeket, paragrafusokat kivették volna a szabálysértési törvényből.

Megmondom őszintén, amikor 2010-ben bekerült a Jobbik Magyarországért Mozgalom a parlamentbe, nagyon örültünk annak, hogy a szocialista - saját magukat annak mondó - tábor lekerült a kormányról, és bíztunk abban, hogy egy teljesen másfajta jogalkotás fog megteremtődni. Hittünk abban is, hogy azok a jogszabályok, amelyekre Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársam már itt hivatkozott többször a beszédében, azok a jogszabályok, amelyek alapvetően a társadalomnak egy bizonyos csoportja ellen irányultak, mégpedig a társadalomnak azon csoportja ellen irányultak, akik ki mertek állni az utcára, és szembe mertek szállni a gyurcsányi önkénnyel, azzal a rendőrterrorral, ami itt volt Magyarországon; amikor ők ezt pusztán hazaszeretetből tették, és nemzet iránti elkötelezettségből tették ezeket a tetteket, akkor azt gondoltuk, hogy önök is, egy nemzeti gondolkodású ember szimpatizál ezekkel a cselekedetekkel, és ha szimpatizál, akkor nyilván, ezek meg fognak mutatkozni a jogalkotásban is.

Erre egyértelműen pontot tett a Fidesz-KDNP azzal, hogy kiderült, nemhogy ezeket a jogalkotási nonszenszeket nem akarják kivenni, hanem ezekre még rá akarnak erősíteni, és ezeket mind a szabálysértési, mind a büntető törvénykönyvben súlyosbították, amelyeket a Gyurcsány-, Bajnai-kormány pénzbírsággal rendelt el büntetni a szabálysértésben, önök azt még megtetézték, és még 60 napi elzárással sújthatók, a pénzbírság összegét megemelték és a többi. Bíztunk benne, ha már előkerül, és napirendre kerül ez a szabálysértési törvény, akkor ehhez is hozzá fognak nyúlni, hiszen, mint ahogy tudjuk, megfogalmazásra került a szabálysértési törvénynek, a 2012. évi II. törvénynek az 1. § (1) bekezdésében mint alaptétel, hogy a szabálysértés az a törvény által büntetni rendelt tevékenység vagy mulasztás, amely veszélyes a társadalomra. Itt nagyon fontos a társadalomra való veszélyesség, amelyre Staudt Gábor képviselőtársam itt már egy jó néhány perces értekezésben kitért, a társadalomra való veszélyességre.

Itt fölhívnám a figyelmet két olyan szabálysértési tényállásra, amelynek nyilván örültünk volna, hogyha kikerül, amely álláspontunk szerint az 1. § (1) bekezdésével nem egyezik, ez a 171. § és a 174. §. Itt elsősorban, ami nem egyezik álláspontunk szerint ezzel, az a közbiztonság, a közrend fenntartására irányuló tevékenységet végzőknek a szabálysértés alá vonása, hiszen ebben az esetben nyilván a jogalkotói szándék, hogy mire terjed ki, illetve, hogy mire vonatkozott ez. Ezt mindannyian tudjuk, arra a magatartásra, ahol elszaporodtak a bűncselekmények, azokon a településeken, amikor odavonultak akár a Gárda, akár a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület, akkor önök meg akarták akadályozni azt, hogy amikor megbukott a Magyar Rendőrség ezeken a területeken, akkor önök szégyellték azt bevallani és beismerni ezt a tényt. Ezért inkább felléptek azokkal szemben, akik fel akarták hívni a figyelmet ezeknek a településeknek az élhetetlenségére, és önök ezt a tevékenységet, holott itt sohasem történt ezen csoportok részéről sem igazoltatás, nem történt más embereknek a zaklatása, nem történt ezeknek a bántalmazása, mint ahogyan Gaudi képviselőtársam elmondta, hogy a Magyar Gárda soha senkit fizikailag nem inzultált, nem volt semmi olyan cselekedete, ami miatt valóban meg kellett volna szüntetni. Ezzel szemben ez bekerült tényállásként, és éppen a társadalomra való veszélyessége ezeknek a cselekedeteknek nincsen meg, pontosan az a veszélyes a társadalomra, amiben ezt a magatartást a törvényalkotó megvalósítja, tehát pontosan fordított eredményt ér el.

Ugyanígy hasonlatos a helyzet a 174. §-nál, ami pedig a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezettel kapcsolatos. Ezt is kifejtettem már korábban is, hogy az egy végrehajthatatlan jogszabály, hiszen ennek az "A" fordulata nem hajtható végre - a 174. § "A" fordulata -, amely arról szól, hogy aki bíróság által társadalmi szervezet feloszlatásáról hozott döntésben jogellenesnek nyilvánított tevékenységet végez, az követi el ezt a szabálysértést. Tehát nem nézheti meg mindenki azt, hogy a bíróságok milyen döntést hoznak folyamatosan, milyen tevékenységet hoz ki melyik bíróság, melyik jogerős ítéletében olyan tevékenységet, amit nem lehet végezni. Tehát, amit nem jogszabály ír elő, olyan tevékenységet, olyan tényállást nem lehet meghatározni egy tényállásban, ez meghatározhatatlan, végrehajthatatlan, tehát ez eleve rossz. Tehát minimum ennek a kettőnek álláspontunk szerint ki kellett volna kerülnie a szabálysértésből, és örültünk volna, hogyha egy ebbe az irányba induló folyamatot látunk a kormányzat részéről, de sajnos nem ezt tapasztaltuk.

Ugyanígy örültünk volna annak, hogyha belátta volna a kormány azt a hibát, amelyet a 2012. évi II. törvénynél elkövetett, ami 20 ezer forintról 50 ezer forintra felemelése a szabálysértési értékhatárnak, hogy ez talán nem túl szerencsés. A Jobbik Magyarországért Mozgalom már a 2010-es választási programjában célként tűzte ki a 20 ezer forintos értékhatár lejjebb szállítását. Mi azzal teljesen egyetértettünk a kormányzat részéről, amikor azt mondta, hogy valóban igaza van annak - és természetesen itt a Jobbik Magyarországért Mozgalomnak is -, aki azt mondja, hogy szigorúan kell büntetni a kisebb értékre elkövetett lopást is, és amikor lehetővé tette az elzárásokat ezekben az esetekben, ezzel mi teljesen egyetértünk.

Azonban azt is látnunk kell, hogy mi a társadalmi megítélése a szabálysértésnek, és mi a társadalmi megítélése a bűncselekménynek, hiszen szabálysértésnek minősül az is, amikor valaki elfelejti az irányjelzőjét kitenni, és úgy előz meg egy járművet, vagy kanyarodik le a főútvonalról bármilyen irányban, és ilyen módon szabálysértés az is, hogyha 49 900 forint értékű tárgyat lop el. Ott, ahol pontosan önök hangsúlyozzák azt, hogy 47 ezer forintból ma Magyarországon meg lehet élni, akkor az egyhavi megélhetés összegének az ellopása még nem számít bűncselekménynek, csak szabálysértésnek, amit ledegradálnak egy olyan szintre, mintha valaki az irányjelzőjét egy lekanyarodásnál nem teszi ki. Tehát itt a társadalmi megítélés, az az egyensúly nincsen meg, amikor a 20 ezer forintról 50 ezerre emelték meg ezt az összeghatárt.

Tehát ezek azok a pontok, amelyeket mi szerettünk volna, ha ebben a törvényben megvalósultak volna, azonban ezeket nem találtuk meg. Én látom itt, hogy vannak itt előremutató jelek, és a képviselőtársaim ezt már kihangsúlyozták, ezért nem kívánok, és időm híján sem tudok ezeken végigmenni, amelyek pozitív irányba viszik el, azonban ez önmagában kevés ahhoz, hogy a 2012. évi II. törvényt jóvá tegye, egy jó törvénnyé tegye. Itt képviselőtársaim megfogalmazták már a Jobbik Magyarországért Mozgalom részéről, tekintettel arra, hogy ez most csak módosításokat tartalmaz, és nyilván így nem döntünk az alaptörvényről, így amennyiben a Jobbik által megfogalmazott módosító javaslatokat akceptálni fogja az Országgyűlés, akkor a Jobbik Magyarországért Mozgalom is fogja tudni támogatni a törvénymódosítást.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kettőperces hozzászólások következnek. Elsőnek Kontrát Károly államtitkár úrnak adok szót, parancsoljon!

DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Gyüre Csaba és Szabó Timea képviselőtársaim több alkalommal szóvá tették, hogy a szabálysértési törvényjavaslat vitája, tavaly év végi vitája során lesöpörte a kormánytöbbség az ellenzéki javaslatokat.

(17.30)

Gyüre Csaba háromszor elmondta a lesöprést, a söprést; nem akarom túlozni, szinte mintha padlássöprést emlegetett volna, ilyen túlzásokba esett. (Derültség a Jobbik soraiban. - Rozgonyi Ernő: Szellemi!) Szeretnék reagálni arra, hogy nem igaz, amit mondott, hiszen hat ellenzéki módosító javaslatot támogatott a kormánytöbbség, s ez be is került - amit egyébként most is köszönünk - az elfogadott törvényjavaslat szövegébe. Ebből három LMP-s javaslat volt, az egyiket Szabó Timea képviselő asszony Dorosz Dávid képviselő úrral együtt adta be; köszönjük szépen. (Szabó Timea: Ezért vagyunk itt.) Ezen túlmenően Harangozó Tamás képviselő úr egy javaslatát és két jobbikos javaslatot is támogattunk, mind a kettőt Gyüre Csaba és Gaudi-Nagy Tamás adta be, amit köszönünk ezúton is. Csak a tárgyszerűség és a pontosság és a tisztesség kedvéért szeretném elmondani, hogy tehát hat ellenzéki módosító javaslatot fogadtunk el.

Én 2010-et megelőzően nyolc évig ellenzéki képviselő voltam, higgyék el, képviselőtársaim - LMP-s és jobbikos képviselőtársaimnak mondom -, nem emlékszem rá, nagyon ritkán egy-egy szóközt kijavító ellenzéki javaslatot ha elfogadtak, akkor annak nagyon örültünk és sikernek éreztük. Ilyenre nem volt példa, hogy hat érdemi javaslatot elfogadott volna. (Zaj, közbeszólások az ellenzéki pártok soraiból.) Nem is hasonlítjuk magunkat egyébként az akkori kormánytöbbséghez, csak a tény kedvéért mondom.

Ami Gyüre Csabának azt a megállapítását illeti, hogy a magyar rendőrség valamelyik településen megbukott - a magyar rendőrség egyetlen településen sem bukott meg. (Z. Kárpát Dániel közbeszólása.) Ezt szeretném visszautasítani, és szeretném kijelenteni.

Az egyéb hozzászólásokra majd a végén egyben szeretnék reagálni. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Dorosz Dávid képviselő úr következik kettőperces hozzászólásra. Parancsoljon!

DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Köszönöm szépen a szót. Államtitkár úr, lenyűgöző volt a statisztikája. Valóban, ne nekünk köszönje, meg ne nekünk bizonygassa, ezek a módosítók azért voltak fontosak, mert jobbá teszik a jogszabályt, és az emberek számára jobbá teszik azokat. Viszont azt kell megnézni, hogy mekkora arány volt, és érdemi módosítók voltak-e.

(Nyakó István és Földesi Gyula elfoglalja jegyzői székét.)

Mi több tíz érdemi, nagy jelentőségű módosító javaslatot nyújtottunk be, ezek közül önök elfogadtak néhány kisebbet, aminek mi természetesen örülünk, hiszen jobbá tette a jogszabályokat, de azért azt úgy beállítani, hogy önök itt tényleg az együttműködés meg a módosító javaslatok befogadásának kormánya, azért ez picit messze van a valóságtól, államtitkár úr.

Az pedig, hogy az elmúlt nyolc évben mi történt - teljesen őszinte legyek, államtitkár úr? -, nem érdekel. Most önök vannak kormányon, önöknél van a felelősség, önöknél van a kormányrúd, mi ellenzékben vagyunk, és a lehető legjobb javaslatainkat benyújtjuk. Önök vagy elfogadják, vagy nem. A másik dolog pedig az, hogy ha annyira jó lett volna az a jogszabály, és annyira mindent tökéletesre hoztak volna, akkor most ezt nem hoznák vissza, és nem lennének benne olyan javaslatok, amelyeket mi módosító javaslatok formájában beterjesztettünk azelőtt.

A másik dolog pedig az, kedves államtitkár úr, hogy van egy másik tárca, nem is olyan messze van az önök portfóliójától, a honvédelmi tárca, ahol minden jogszabálynál előzetes egyeztetésre hívják az ellenzéki pártokat. Van, amikor ez nehézkesen működik, nem teljesen van kiforrva még ez a dolog. Van, amikor elmondjuk a véleményünket, ezt nem veszik figyelembe. De azt szeretném kérdezni, hogy ha az egyik tárca tudja ezt a viszonylag jó és üdvözlendő protokollt tartani, akkor önök készülnek-e ilyenre, hogy például legközelebb, amikor ilyen nagy jelentőségű törvényeket alkotnak, akkor előtte néhány héttel meghívják az ellenzéki pártokat, hogy egy egyeztetésen elmondhassák a véleményüket. (Dr. Kontrát Károly bólint.) Látom bólogatni államtitkár urat, ennek nagyon örülök, akkor ezt most megjegyeztük, és szeretnénk előre is szólni, hogy szeretnénk élni az alkalommal és a lehetőséggel, de eddig sajnos az elmúlt másfél évben ezt nem nagyon tapasztaltuk.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kontrát Károly államtitkár úr következik kettő percre. Parancsoljon!

DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Dorosz Dávid képviselő úr hozzászólására szeretnék reagálni. A Belügyminisztérium is több alkalommal tartott többpárti egyeztetést ellenzéki pártok részvételével, például az önkormányzati törvény tárgyalása során többfordulós tárgyalásokat folytattunk, és annak eredményeképpen terjesztettük be a javaslatot a parlament elé.

A jövőt illetően pedig szeretném elmondani, hogy a jövőt illetően meg fogjuk fontolni a javaslatát.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Gyüre Csaba képviselő úr következik kettő percre.

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Én is Kontrát Károly államtitkár úr szavaira szeretnék reagálni, bár nagyrészt ez elhangzott. Államtitkár úr itt a padlássöprést emlegette föl, hogy mintha olyan érzése volna, mintha mi már arra hivatkoznánk. Szeretném itt Rozgonyi Ernő képviselőtársam szavait kihangosítani, aki elmondta, hogy igenis, itt egy szellemi padlássöprésről beszélhetünk, ami itt az elmúlt két esztendőben volt, és nagyon jó volt ez a meglátás.

Valóban, ahogy Dorosz Dávid képviselőtársam elmondta, valóban itt volt egy-kettő, apróbb módosításokat elfogadtak, de semmiféle lényegi módosítót nem fogadtak el, legalábbis teljes mértékben ez a gyakorlat az elmúlt kettő esztendőben.

Nagyon nem örülök annak, amit Kontrát Károly képviselő úr, illetve államtitkár úr elmondott, hogy akkor, amikor ellenzékben volt a Fidesz, és az MSZP-SZDSZ-koalíció irányította az országot, hogyan fogadták el és hogy nem. Nagyon rossz érzésnek tartom, ha a Fidesz-KDNP saját magát az MSZP-SZDSZ-hez akarja hasonlítani, illetve az ő gyakorlatához akarja hasonlítani. Ezt nagyon rossz iránynak tartom. (Dr. Kontrát Károly: Semmi ilyenről nincs szó.)

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Dorosz Dávid képviselő úr következik.

DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A javaslatban - amiben salátajellege miatt azért huncutságok el tudnak bújni, valószínűleg nem véletlenül - azért itt van egy olyan kérdés, ami szerintem fontos lehet, mégpedig a rendőrségi törvény 101. §-a (3) bekezdésének módosítása, amely kifejezetten a miniszter, illetve a Terrorelhárítási Központot vezető tiszt számára nagyobb szabályozási és beleszólási lehetőségeket biztosít a titkos információgyűjtéssel kapcsolatban. Azt gondolom, azok után, hogy önök itt már futottak egy kört a NIBEKK-kel, amit államtitkár úr utolsó csepp véréig, még Kövér László ellenében is védett, úgy gondolom, hogy nem ilyen módon, ilyen elrejtett kis huncut formában kellene a titkos információgyűjtéssel kapcsolatos szabályozásokat módosítani. Ez szerintünk egy nagyon aggályos része a javaslatnak.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Vejkey Imre képviselő úr következik kettőperces felszólalásra.

DR. VEJKEY IMRE (KDNP): Tisztelt Képviselőtársaim! Igen sok mindent hallottunk itt az ellenzéki képviselőtársak részéről, azonban objektív tényeket nem. Úgy gondolom, hogy a jelen törvényjavaslat általános vitájánál szükséges, hogy elhangozzon az, hogy vitathatatlan tény az, miszerint a közbiztonság javítása megalakulása óta kiemelt célja a második Orbán-kormánynak, és e vonatkozásban rendkívül komoly eredményeket ért el.

Tény továbbá az is, hogy a törvényjavaslat célja az, miszerint a bűncselekmények és szabálysértések száma csökkenjen, és aki vét a szabályok ellen, az ne tudja elkerülni a következményeket.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban. - Derültség és taps az MSZP soraiból. - Dr. Józsa István közbeszólása: Ez szép volt!)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Arra kérem azokat a képviselőtársaimat, akik már a rendes felszólaláson túl vannak, hogy ne csináljanak sportot a kétpercesekből, ugyanis az elnöknek jogában áll bármikor mérlegelni a felszólalás fontosságát.

Z. Kárpát Dániel úr írásban előre bejelentkezett, és még eddig nem kapott lehetőséget, úgyhogy most megkérdezem képviselő urat: rendes felszólalásra megadhatom-e a szót? (Z. Kárpát Dániel: Először két perc erejéig.) Az úgy nem megy. (Z. Kárpát Dániel: Akkor rendesre.) Akkor rendes felszólalásra tudom adni, és ha közben két percre valaki más is bejelentkezik, akkor értelemszerűen annak meg kell adni a szót.

Akkor rendes fölszólalásra Z. Kárpát Dániel képviselő úré a szó. Parancsoljon!

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy olyan előterjesztés fekszik előttünk, amely kétségtelenül történelmi lehetett volna a Fidesz-KDNP ezen kormányzatának életében a tekintetben, hogy végül is egy saját korábbi előterjesztését kell hogy kozmetikázza jelen pillanatban, és itt lenne a lehetőség, hogy elfogadhatóvá tegye azt. Vannak benne egyébként előremutató irányvonalak, előremutató jelek, halvány nyomok, amelyeket én magam is támogatni tudok. Nyilvánvaló, hogy rendpárti, tisztességes, jogkövető emberként egyértelműen támogatható az, hogy bizonyos társadalomellenes, közösségellenes magatartási formák szankcionálása súlyosabb legyen, vagy pedig nagyobb eséllyel kerüljön az emberek, az átlagemberek életébe is az, hogy ha valaki ellenük, a kárukra bűnöket követ el, akár nevezzük ezt szabálysértésnek, tehát szabálysértéseket követnek el velük szemben, azoknak a büntetési tétele emelkedjen.

Ugyanakkor kijelenthető az, hogy már ennek a most előttünk fekvő salátacsomagnak a benyújtása is nevetségesre sikeredett a tekintetben, hogy előző este 8 órakor egy rövid szöveges üzenetben tájékoztatták az illetékes bizottságok tagjait arról, hogy másnap reggelre nekik át kell tekinteniük ezt az anyagot, a szakértőikkel meg kell vitatniuk, és állást is kell foglalniuk. Én fönnmaradtam éjjel, nekem ez nem okoz gondot, viszont elképesztő volt látni mind a két bizottságban, ahol volt szerencsém ezt a vitát végigkövetni, hogy a kormánypárti képviselőknek, és tisztelet a kivételnek, de fogalmuk nem volt arról, hogy miről van szó. Tehát önök úgy ültek be egy bizottsági vitára, hogy halvány gőzük nem volt arról, hogy mire nyomják meg a végén az igent, és mit tekintenek általános vitára alkalmasnak.

(17.40)

Most eljutottunk ide, a vitáig, ott az volt a fő érv amellett, hogy gyakorlatilag látatlanul hozzuk be a parlament elé ezt a témát, hogy majd az általános vitában mindenki elmondhatja, mit akar, most erre készülünk. De az az elképesztő fordulat, hogy nem tudják a kormánypártok tagjai, és még egyszer mondom, tisztelet a kivételnek, hogy miről vitázunk, miről van szó a másnapi parlamenti ülésen, ez elképesztő. Ezt másfél év alatt sem lehet megszokni. Ezt négy év alatt, nyolc év alatt sem lehet, gondolom én, megszokni, legalábbis én biztos, hogy nem fogom. Ezért nem tudom elfogadni azt, amikor méricskélik egymást, a mostani kormánypártiak az előzőek teljesítményéhez saját magukét, hogy kettő vesszőhibát ők engedtek kijavítani, ők pedig nem engedtek. Minket ez nem érdekel. Ez nem vezet a rendszerváltás felé, ha két vesszőhiba helyett hármat engednek majd kijavítani. Sokkal inkább a rendszerváltás és a jogalkotás rendszerváltása felé mutatna végre az, ha mondjuk, a szabálysértési törvény módosítása során már tavaly egy csomagban be tudták volna emelni adott esetben a mostani előremutató elképzeléseiket is.

Most viszont azzal az elképesztő indoklással hozzák be a módosításokat, hogy bizonyos kitételek nem felelnek meg a tavaly önök által elfogadott törvényben már a jelenkor követelményeinek, tehát fél év átfutással önök saját magukat módosítják. Egy nagyon jó példa erre a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos, ebben az előterjesztésben elrejtett és egyébként nagyon fontos témakör, a felvonók és mozgólépcsők létesítéséről, üzemeltetéséről szóló szakasz. Én magam, Óbudáról jövő képviselőként, ezt nagyon fontosnak tartom. Ahonnan én jöttem, ott is több ezer lakást érintő problémáról van szó, nagyon sok lépcsőházban működik ilyen. Országos szinten is több százezer embert érint ez az egy bekezdés, amit - még egyszer mondom - a kormánypárti képviselők többsége véleményem szerint nem is látott. Ennek a lényege az, hogy ha ezen gépek rendeltetésszerű használatára vagy alkalmasságának ellenőrzésére vonatkozó előírásokat elmulaszt az üzemben tartó, akkor a műszaki biztonsági hatóság 50 ezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtja. Hozzáteszem, itt is és a többi esetben is egy nulla elférne a büntetési tételek, összegek végére, hiszen több tíz milliós beruházásokról is beszélhetünk adott esetben, ha csak egy társasházi rendszer felszereléséről beszélünk. Egy ötvenezres tétellel büntetne olyat, aki emberéleteket veszélyeztetne, mondjuk, egy lift vagy egy felvonó, egy mozgólépcső vagy mozgójárda létesítését hibásan valósítja meg - nem komoly, nem életszerű.

Ugyanez a nem életszerűség merül fel akkor is, amikor megkérdeztük, hogy hogyan kerülhetett ez és egyéb intézkedések ide, miért nem lehetett ezt rendszerben, tisztességesen, átgondoltan, egymásra épülő logika alapján lefektetni. Majdnem szó szerint próbálom idézni: hát, keresték a helyét ennek a rendelkezésnek, nem nagyon találták, ezért berakták a fogyasztóvédelmi törvénybe. Bumm! - tehát ez a jogalkotás jelen pillanatban Magyarországon 2012-ben. Amikor ide eljutunk, akkor megint csak vissza kell utalnunk arra, amit most ezek a rendelkezések módosítani kívánnak, tehát a tavalyi szabálysértési törvény bizonyos kitételeire, például a 20-ról 50 ezer forintra emelkedő szabálysértési értékhatárra. Megint csak a való élet nyomon követésére szeretném kérni a képviselőtársaimat.

Nagyon sok megyében sportot űztek a bűnözők, a társadalomtól még el nem zárt bűnözők abból, hogy 19,5-ért tankoltak a benzinkúton, aztán elhúztak onnan nagy robogva, mert tudták, hogy ha rajtakapják vagy elkapják őket, akkor ők csak szabálysértéssel kell hogy szembesüljenek. Most azzal, hogy ez a 20 ezres értékhatár 50 ezerre emelkedik, bizonyos tekintetben értem az emögött álló szándékot, hogy elzárással is sújtható volt már a korábbi szabályok alapján az, aki szabálysértésre vetemedett, de adott esetben az általam a való életből ragadott példa tekintetében egyáltalán nem biztos, hogy az a végeredmény, amelyet akár önök is szerettek volna fél évvel ezelőtt, tehát hogy ezen szabálysértési formák visszaszoruljanak, és a bűnözők megkapják azt, amit megérdemelnek.

Sokan kifogásolták itt, a vita során azt, hogy itt a szankciók növeléséről, erő alkalmazásáról van szó. Én ennek örülök. Rendpárti ember lévén azt kell hogy mondjam, hogy ez lenne egy normális irány. Nagyon egyszerűen összefoglalva az álláspontomat azt tudnám mondani, hogy nem kell bodzát szedni a tilosban, és akkor nincsen probléma. Magyarországon ugyanis az a helyzet, hogy nagyon sokáig szabálysértés címere alatt vagy pedig elkent bírósági ítéletekkel meg lehetett úszni olyan, a társadalommal szembemenő bűncselekményeket és cselekményeket, amelyek olyan szintre rombolták le a közmorált, hogy az bizony már közbiztonsági nagyon súlyos állapotromlást eredményezett, kivándorlást eredményezett bizonyos régiókból, ezáltal a teljes magyar társadalmi szerkezet egészséges mivoltát bontották meg. Egy nagyon súlyos, nagyon komoly kérdéskörről van szó akkor, amikor a bodzaszedésből elindulva eljutunk oda, hogy hogyan tudnak elnéptelenedni magyar falvak, magyar régiók.

Pontosan itt az MSZP padsoraiból elhangzott az, hogy az Orbán-féle másfél-két éves gazdaságpolitika eredménye az a nagyon súlyos társadalmi helyzet, amiben vagyunk, ahol ezek a szankciók most felmerülnek. Hát azért álljunk már meg egy pillanatra! Itt azokat kell hogy tekintsem a fő bűnösöknek, akik az úgynevezett megélhetési bűnözés fogalmát engedték a közbeszédbe beszivárogni. Ez egy olyan aljas terrorcselekmény volt Magyarországgal szemben és a magyar nemzettel szemben, amihez foghatót az utóbbi évtizedekben nem találunk, hiszen feljogosított embereket, és legitimációt, vélt legitimációt adott számukra a tekintetben, hogy következmények nélkül lerabolhatják Magyarország teljes régióit, és most már teljes megyékről beszélünk. Ennek köszönhetően alakulhatott ki az a helyzet, hogy míg Kelet-Magyarországon a megélhetésinek csúfolt, mindennapi bűnözés dívik, tehát már mondjuk, nem lehet termelni a földeken, mert a kisebbség elprivatizálja a termést, addig Nyugat-Magyarországon pedig gazdasági eszközökkel, mondjuk, a zsebszerződések által ugyanez zajlik, és a teljes magyar rendvédelem tehetetlennek mutatkozik.

Tehát amikor mi azt mondjuk, hogy a Magyar Rendőrség bizonyos településeken megbukott, és az államtitkár úr kér egy kétpercest, és egyébként köszönjük, hogy egyáltalán reagálnak erre, hiszen manapság ezt már meg kell köszönni, mert nem szokásuk, akkor azért nincs igaza az államtitkár úrnak, mert itt nem a magyar rendőrök buktak meg, nem a tisztességesen dolgozó és a hazájukat védő, szolgálatot teljesítő emberek, hanem a mögöttük álló kormányzati szándékok, az a támogatottság bukott meg, amelynek értelmében, tudja, államtitkár úr, hogy milyen helyzet állt elő Kerecsenden? Az volt a helyzet, hogy amikor a bűnözők megérkeztek, akkor a helyi károsultak már nem elsősorban a rendőrséghez fordultak, hanem felhívták, mondjuk, a helyi mezőőrt azért, mert tudták, hogy a segítség onnan hamarabb várható, pontosabban várható. Vagy volt, hogy sajnálatos módon a rendőrség ki sem jött, ki sem érkezett. Erre odament egy jobbikos országgyűlési képviselő, ettől nagyon megijedt a helyszínen és a környéken mindenki, azóta pedig járőrkocsi grasszál a településen. Tehát egy ilyen kiváltó magatartás hatására valóban időlegesen helyreáll a rend. Más településekről is elmondható, hogy a Magyar Gárda Mozgalom és a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület volt az, amely valóban felhívta a figyelmet egy létező problémára.

Nem lett volna igény a Magyar Gárdára vagy a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületre, ha a rendőrség tisztességesen el tudta volna látni a dolgát. Nem gonoszságból nem látta el a dolgát vagy nem nemtörődömségből, hanem mert hiányzott mögüle a kormányzati háttér, akarat és a források, és ez nemcsak az önök ciklusában volt így, hanem ez az azt megelőző nyolc, de még az azt megelőző további négy év alatt is így volt. Ezért állhatott elő ez a helyzet, hogy teljes régiók néptelenedtek el, vagy a születő gyermekek száma olyan drasztikus szintre csökkent, hogy a megmaradás kilátásai enyhén szólva bizonytalanok. Tehát rendszerben kell gondolkodni.

Kérem, hogy ne vagdalkozzanak vissza azonnal egy ilyen váddal, hiszen ezek alapos vádak, a való élet ezeket alátámasztja. A kerecsendi példa bizonyítja, hogy ott bizony a magyar rendfenntartás megbukott, a település határain véget ért a rend, onnantól western és Chicago volt az állapotokra jellemző szint, és ezt aztán sikerült egyébként civil kezdeményezéssel valamilyen úton-módon visszaállítani. Államtitkár úr, arra válaszoljon, hogy az a károsult polgár, aki ott él, miért a mezőőrt hívta és miért nem a rendőrt. Erre az egyszerű kérdésre tessék nekem egy olyan elfogadható, életképes magyarázatot adni, amely alátámasztja azt, hogy valóban rend van ezen a környéken ebben a régióban, és miért van az, hogy miután egy jobbikos országgyűlési képviselő meglátogatja ezt a régiót, azt követően van járőrkocsi, előtte meg nincsen. Ezekre az egyszerű kérdésekre keresik a magyar állampolgárok a választ. Nem akarnak nagyobb megfejtéseket. Nem arról akarnak hallani, hogy hány embert avatnak önök a Hősök terén. Nem ez a fő kérdés az átlagosan élő egyszerű magyar ember számára. Azokról beszélek természetesen, akik dolgoznak, adót fizetnek és tisztességesen kívánnak élni, tehát nem azokról, akik a társadalmi és szociális védőhálón élősködnek valamilyen formában.

Az is látható ugyanakkor, amikor az MSZP arra hivatkozik, hogy az orbáni gazdaságpolitika, amely valóban súlyos károkat okozott, de hogy ez idézte elő önmagában a jelenlegi társadalmi katasztrófát, hát enyhén szólva meg kell hogy fogják magukat ezek a falak és a plafon is, hogy ne szakadjanak ránk, hiszen itt nagyon súlyos állítás ez azok részéről, akik az úgynevezett megélhetési bűnözés fogalmát engedték leszivárogni a magyar társadalom legmélyebb szöveteibe is, és ezzel óriási károkat okoztak nekünk.

De visszatérve még pár konkrétum tekintetében azon előterjesztésre, amely előttünk fekszik, itt bizony felmerültek olyan aggályok is, hogy jaj, mi lesz akkor, ha a jegyző kezéből bizonyos jogköröket ez az előterjesztés kiemel, és a kormányhivatalok kezébe helyezi azokat. Én azt mondom, hogy ez nem feltétlenül önmagában való probléma, hiszen gondoljunk csak a családi pótlékok megadásának vagy elvételének a helyzetére, amikor is a jegyző kezében volt egy olyan jogkör, hogy bizonyos jelentési kötelezettség terhe mellett előidézhette azt a helyzetet, hogy a családi pótlékot megvonják bizonyos kompániáktól vagy családoktól. Itt a családok sok esetben behatárolhatatlanok, hiszen mindenki rokona mindenkinek bizonyos településeken. Az lett a dolog vége, hogy hiába volt meg, mondjuk, az 50 óra igazolatlan hiányzás vagy hiába kellett volna elvenni azt a csp-összeget vagy segélyösszeget, a jegyző nem mert intézkedni, hiszen helyben élt, és a fejébe vágták volna a baltát, ha ezt megteszi. Tehát bizonyos esetekben nem baj az, ha a kormányhivatalok kezébe kerül adott esetben egy ilyen lehetőség. Itt az a kérdés, hogy hogy fog a kormányhivatal bánni ezzel a későbbiekben. Nyilvánvaló, hogy ezen székből jelen pillanatban erre vonatkozó garanciákat még nem lehet adni és kérni is nehéz, aggályokat lehet megosztani.

(17.50)

De van ám egy még súlyosabb terület, ez pedig az úgynevezett falopások esete, az erdőket érintő előírások, ahol mi nemcsak hogy támogatjuk azt, hogy a büntetési tételek növekedjenek, hanem itt is egy nullás szorzót tennénk a végére, ezzel kapcsolatban be is adtuk a szükséges módosító indítványunkat. Ugyanakkor benne maradt egy nagyon érdekes kitétel, amely szerint azt az embert is meg lehet bírságolni, aki a saját erdejében bizonyos állagmegóvási vagy gyűjtési munkálatok során adott esetben elfelejt eleget tenni bejelentési kötelezettségének. Az ugyanúgy bírságolható az önök elképzelései értelmében, mint aki állítólagos megélhetési bűnözőként más birtokára, portájára behatol, ott összegyűjti azt, amiről úgy véli, hogy neki jár vagy neki szüksége van rá, és elviszi haza, magyarul lop, rabol és rombolja a magyar társadalmat.

Nagyon nem tennék egyenlőségjelet ezen két jelenség közé, hiszen az a helyzet, hogy az egyik esetben egy jogkövető állampolgárról, egy építő személyről van szó, a másik esetben pedig egyértelműen a társadalom egyik kártevőjéről, akivel szemben egyértelműen szankciót kell foganatosítani.

Amikor arról beszéltünk, itt ezen vita során is sokszor, hogy igenis, a Jobbik támogatja a mezőőrségekre vonatkozó elképzeléseket, támogatja azt, hogy a Magyar Gárda Mozgalom nemcsak hogy a rehabilitációját érje el, de végre láthassa el azt a feladatát, amire létrejött, de lehet ez a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület is, nevezhetjük akárhogy, csak azt az alulról jövő társadalmi igényt végre hagyjuk kibontakozni, ami az önvédelemre vonatkozik. Nem véletlen, hogy ez a társadalmi igény megvan, hiszen senki nem elégítette ki az utóbbi 21 év során. Ez magától, alulról jött létre, és ezek az emberek tömegesen azért támasztottak igényt akár a Magyar Gárda Mozgalomra, akár a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületre, mert úgy érezték, hogy az adott létfeltételeik nem kiszámíthatóak, nem bizonyosak, akár létükben, akár jövőjükben érezték magukat fenyegetve, veszélyeztetve. Ez ellen egy tisztességes kormánynak kutya kötelessége fellépni, még akkor is, ha esetleg ideológiailag nem ért egyet azokkal, akik a későbbiekben nyilvánvaló módon felkarolták ezt a kezdeményezést.

Mi nem azt várjuk, hogy a kormányzat mindenben viselkedjen jobbikosként, nem is lenne képes rá, és nem is biztos, hogy ez baj. Lesz majd egy Jobbik-kormány, az elintézi ezeket a problémákat. De a helyzet az, hogy az alulról jövő társadalmi igényeket, amelyek a biztonságra, a biztos megélhetésre és a tisztességes jövőre vonatkoznak, egyértelműen ki kell hogy szolgálják önök is, hiszen erre kaptak felhatalmazást, erre szóltak azok a szavazatok, amelyeket önök is kaptak. Kerecsend környékén is ezért szavazott önökre az, aki ott önökre szavazott, és nem azért, hogy most azt mondják nekünk, a valósággal és az ott élők tapasztalataival ellentétben, hogy az államrend totálisan és sikeresen működik, áll Kerecsenden, miközben nem áll. A cél egyértelműen az lehetne és az lenne, hogy Magyarországon nyugat-kelet viszonylatban is meg lehessen maradni, nyugaton ne kelljen az idegenek gazdasági ámokfutásától tartani, keleten pedig a közbiztonság olyan mértékű leromlásától, hogy már sem háztájit, sem gazdálkodást ne lehessen tartani, folytatni.

Tehát egyértelmű, hogy egy nagyon sürgős helyreállítási munkálatcsomagba kellene kezdeni Magyarországon, a mi jobbító elképzeléseink is erre vonatkoznak, ezért kérjük, hogy fontolják meg őket, és cselekedjenek végre aszerint, ahogy már tavaly is kellett volna a szabálysértési törvény módosításai során. Most sem késő, kérem, hogy vonják le a tanulságokat ezzel kapcsolatban!

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kétperces hozzászólásra Dorosz Dávid képviselő úrnak adok szót; és őt követi majd újra Z. Kárpát Dániel képviselő úr két percre, mert az elmaradt, úgyhogy kérem, hogy jelentkezzen be. (Z. Kárpát Dániel nemet int.) Nem? Köszönöm szépen.

Dorosz Dávid képviselő úr, parancsoljon!

DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Vejkey képviselőtársam igen plasztikus hozzászólása ihletett meg. Képviselőtársam, senki nem vitatja, hogy az önök célja a bűnözés visszaszorítása. Egy picit furcsállom, hogy ön úgy érzi, hogy ezt a Fidesznek bizonygatnia kell. Talán esetleg Simicska Lajos és Nyerges Zsolt környékén kell erre a kérdésre a választ keresgélni.

Viszont nagyon helyesen ön objektív tényekről beszélt és objektív adatokról. Pontosan az önök által kidolgozott jogszabály-alkotási törvény írja ezt elő, és azt mondták önök is a választási programban, hogy minden egyes jogszabályt hatástanulmányokkal fognak alátámasztani, pont ezért, hogy ez az objektivitás erősödjön, és pont azért, hogy mi itt a parlamentben objektív tények, kimutatások, adatok, szakértői vélemények alapján tudjuk eldönteni, hogy amit most szeretnénk változtatni a jogszabályban, annak fél év múlva a való életben, a terepen, a falvakban, a városokban milyen hatása lesz.

Folyamatosan azt vesszük észre, hogy ezen ígéretek ellenére önök úgy hozzák be, illetve az önök kormánya úgy hozza be ezeket a javaslatokat, hogy nem látunk hatástanulmányokat. Nem gondolkodik arról a kormány, legalábbis látható módon nem gondolkodik arról a kormány - szakértői adatokkal alátámasztva -, hogy az, amit különböző módokon papírra vetnek és toldozgatnak-foldozgatnak, illetve ráncigálják jobbra-balra a jogszabályokat, azok hogyan fognak lecsapódni a való életben, hogyan fogják érinteni az embereket.

Azt gondolom, hogy ez például egy olyan dolog, amin most már így két évvel a kormányzás kezdete után illene változtatni. Szerintem ez a parlament munkáját is, a jogkövetők munkáját, illetve az érintettek felkészülését a jogszabályváltozásokra meg tudná könnyíteni, és emelné a jogszabályalkotás és a törvényhozás színvonalát.

Kérem ebben személyesen is az ön segítségét, hogy járjon élen abban, hogy a kormány ilyen jellegű munkája erősödjön (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és ezzel a parlament a törvényhozási feladatait jobban el tudja látni. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Rendes felszólalásra Kiss Sándor képviselő úr következik, a Jobbik-képviselőcsoportból. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. KISS SÁNDOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Nekem mint új képviselőnek, már lassan két év elteltével, az a benyomásom alakult ki, hogy a kormányzat benyújt egy törvényjavaslatot, és az ellenzék jó diák módjára lektorálja ezt a javaslatot és kijavítgatja. Ez nagyon jól működik, mert úgy látom, hogy elég szorgalmas az ellenzék és nagyon szorgalmasan tanulmányozza a törvényjavaslatokat.

Arra kérném a kormányzatot, hogy hagyja, hogy ezt a lektoráló vagy ezt a javítgató tevékenységét az ellenzék kifejthesse, mert tényleg nagyon szorgalmasak vagyunk, és ne így adják be a törvényjavaslataikat, mint ahogy most is tették, tehát hogy nem hagytak időt arra, hogy mi ezt áttanulmányozzuk és szakértőinkkel megvitassuk.

Erre már csak azért is szükség lenne, mert előttem van a Btk.-módosítás tervezete, és hogy ezt a kettőt nem olvasták össze vagy nem fésülték össze, az szinte bizonyos, mert majd amikor a Btk.-t módosítják, akkor előtte módosítani kell ezt a szabálysértési törvényt is.

Egy példát mondanék erre. Én a gyógyszerrendészeti szabályozásra világítanék rá, hogy szerintem ebben semmiképpen nem olvasták össze a két dolgot. Tehát egyrészt szakmailag ez a gyógyszerrendészeti szabálysértés esete abszolút nincs szerintem gyakorló gyógyszerészek által megvizsgálva, mert arra hívnám fel a figyelmüket, hogy szabálysértéssel kell sújtani azt, aki engedély nélkül gyógyszert készít, forgalmaz, tehát hamis gyógyszert hoz forgalomba - most nem akarnék gyógyszernevet említeni, amiből nagyon sok fogy, de hát most már bizony, azt tudniuk kell, hogy 8-9-10 százalék körül van a hamis gyógyszerek forgalomba hozatala Nyugaton, Magyarországon hál' istennek nem -, tehát azt szabálysértéssel sújtják. Ez nonszensz és nevetséges, és majd még egyszer visszautalok arra, hogy amikor majd a gyógyszerhamisításról lesz szó, akkor mindenképpen módosítanunk kell a szabálysértési törvényt. Tehát megint csak visszautalok arra, hogy több időt kellett volna hagyni nekünk arra, hogy átnézzük ezt a javaslatot, legalább bizottsági szinten vagy a bizottsági ülésen tudtuk volna alaposan kitárgyalni, mert akkor rávilágíthattunk volna ezekre a problémákra.

Például olyan pontatlan megfogalmazás van benne, hogyha indokolatlan mennyiségben tart valaki gyógyszert. Elmondom önöknek, valaki Viagrát tartott otthon, azzal kereskedett, és igen nagy mennyiségben, tehát nem 5-10-20 dobozzal, hanem nagyon nagy mennyiségben. Indokolt-e a mennyiség? A gyógyszer lejárati ideje még volt, mondjuk, három év, és azt mondja, hogy én mindennap beveszek egyet. Akkor ön indokolja meg azt, hogy ez neki szükséges mennyiség vagy nem szükséges mennyiség. Tehát ilyen pontatlan megfogalmazásokat betenni egy törvénybe, még egyszer mondom, nem hagyni, hogy az ellenzék ezt átnézze, szerintem ez helytelen.

Itt van például az, csak hogy konkrétumokat említsek, olyan gyógyszert készít vagy olyan gyógyszert hoz forgalomba, amely a vonatkozó szabályokban foglaltaknak nem felel meg. Csak sejtem, hogy itt arra gondolhat a jogalkotó, hogy a gyógyszertárban, amikor a patikus gyógyszert készít, tehát saját kezűleg, és az nem felel meg a szabványnak, akkor nyilván ezért őt bírsággal lehet sújtani. Ez így volt régen is, így van most is, nincs ezzel semmi gond, ez nagyon helyes, de hogy ezt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerve hatáskörébe utalja, megmondom kerek perec, ezt sem értem, hogy majd bejön egy vámos vagy egy adóellenőr, és vizsgálja ott az elkészített gyógyszert, hogy az megfelelően van-e felszignatúrázva, vagy egyáltalán jó-e.

Tehát még egyszer mondom: ezek olyan dolgok, amelyek elkerülhetőek lennének.

(18.00)

Vagy példának okáért - megint maradjunk az egészségügynél - mindenképpen szabálysértést követ el az, aki a társadalombiztosítással vagy az árhoz nyújtott társadalombiztosítási támogatással, ezek elszámolásával, folyósításával, ellenőrzésével jogszabályban előírt kötelezettséget megsért. Egy ilyen elszámoláskor, kérem szépen, óhatatlanul is adódhatnak hibák. Ha netalán kevesebbet számol el az illető és a pénz ott marad a tb-nél, akkor is jogszabálysértést követ el? Nyilvánvalóan nem. De előadódhatnak tévedések akár az informatikai rendszer hibájából is. Ő akkor is jogszabályt sért? Akkor is szabálysértést követ el?

Tehát ezt a szabálysértési törvényt egészen bizonyosan módosítani kell majd, mint ahogy három hónappal ezelőtt elfogadtuk, most módosítják, valószínű, hogy három hónap múlva megint módosításra kerül sor. Többször elmondtuk és én is elmondom akárhányszor: hagyjanak már több időt arra, hogy átnézzük, hogy önök mit csinálnak!

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Ismételt felszólalásra Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr kért szót. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Időközben jelzem, hogy a kodifikációs csoportunk itt újabb módosítók előkészítésén fáradozik, és ennek érdekében kérem elnök urat, hogy ha mód nyílik rá és a Házszabály ezt nem tiltja meg, akkor engedélyezze azt, hogy az ülésnap végéig benyújthassunk módosító javaslatokat. Ezek mind jobbító szándékú és mind olyan, mondjuk, a és/vagy közül az ést választó vagy éppen a vagyot választó megoldások, amelyek teljesen helyes irányba terelik az egyébként adott esetben jó felvetéseket. Mondjuk, az ismételt elkövetésre vonatkozó rendelkezések alóli kivételek körében az önök megfogalmazása szerint bizonyos eseteknél a XXVII. és a XXVIII. fejezetben meghatározott szabálysértések egyidejűleg kell hogy elkövetődjenek, ami nyilván lehetetlen. Tehát nyilván a "vagy" szót kellene alkalmazni az "és" helyett. Tehát ilyet most felfedeztünk egypárat kollégáinkkal együtt. Úgyhogy én erre kérek lehetőséget, hogy ha erre mód van, ezt tudjuk később megtenni.

Én amire most még mindenképpen ki szeretnék térni, az a szabálysértés fogalomköre, egyáltalán az a témakör, hogy a szabálysértés törvényi definíciójában ott van ez a bizonyos társadalomra veszélyesség. Erről már Staudt Gábor képviselőtársam is szólt, a bizottságban is megvitattuk ezt, a kormánypárti képviselőkkel ellentétben nekünk azért volt azonnal véleményünk erről a javaslatról valóban, mert megszoktuk azt, hogy gyorsan kell reagálni, és azt tudtuk elmondani, hogy a büntető törvénykönyv jelenleg zajló kodifikációs munkálataival egyidejűleg kell a szabálysértési törvény ilyen szintű módosítását kezelni. Mert gondolom, hogy nem kell sokat magyarázni, hogy a büntető törvénykönyvbéli, mondjuk, bűncselekmény fogalom definíciójának az esetleges változása, mert jelzem, a Jobbik élt azzal a lehetőséggel, hogy március 9-éig benyújtotta a büntető törvénykönyv kormánytervezetéhez a hatoldalas koncepcionális javaslatait, általános és különös észrevételeit, és egyik javaslatunk az volt, hogy mind a büntetőjog rendszerében, mind a szabálysértés rendszerében vezessük ki a társadalomra veszélyesség fogalmát, ami valójában egy megduplázása, értelmetlen megkettőzése a bűncselekmény fogalomban szereplő bűnösség kritériumának, hiszen az a cselekmény, amely bűnös, az gyakorlatilag materiálisan jogellenes is egyben, tehát értelmetlen még külön keresgélni, hogy mennyiben veszélyes a társadalomra, mennyiben nem.

Itt csak egy példát mondok el, hogy mennyire nem működik ez a fogalom akár büntetőjog, akár szabálysértési jog esetében. Az az eset volt, Károlyi Mihály szobra most itt gyakorta szóba kerül, és ha jól hallom és látom, hatalmas őrséget is szerveztek, a turulvédők megihlették az új vörös őröket, hogy a hazaáruló Károlyi szobrát őrizgessék. Remélem, a hűlt helyét fogják nemsokára őrizgetni; én most is felajánlom, hogy társadalmi munkában képviselőtársaimmal együtt meggyorsítjuk ezt a műveletet, hogy minél hamarabb kerüljön el a helyéről. De volt két fiatalember 2004-ben, akik vörös festékkel öntötték le ezt a gyalázatos szobrot a gyalázatos helyen, és velük szemben rongálás miatt büntetőeljárás indult. Ez még a Medgyessy-érában volt, illetve a büntetőeljárás már a Gyurcsány-érában zajlott. Bevallom őszintén, hogy védőként a társadalomra veszélyesség hiányára is hivatkoztam többek között, amikor azt mondtam, hogy a Kossuth tér mellett álló Károlyi Mihály szobra veszélyes a társadalomra, és ezért aki ezzel a szoborral szemben fellép egy ilyen jelképes formában, annak a cselekménye semmiképpen nem lehet a társadalomra veszélyes. Abszolút csukott fülekre talált ez az érvelés, és természetesen megbírságolták a fiatalembereket, pénzbüntetéssel sújtották őket.

De ugyanez volt, amikor a szovjet emlékmű, a szovjet önkényuralmi emlékmű, az obeliszk ügyében ítélték el Budaházy Györgyöt és társait. Szintén ugyanerre hivatkoztunk. Ott állt egy fél rendőrhadsereg kétszáz méterre, és figyelte, hogy hogyan verik szét az emberek a szovjet emlékművet. Ott a társadalomra veszélyességben való tévedésre hivatkoztunk. Vagy pedig önmagában arra hivatkoztunk, hogy szintén egy önkényuralmi jelképet hordozó obeliszknek a szabadságról elnevezett magyar szakrális téren való jelenléte szintén veszélyes a társadalomra. Ráadásul ez a Nagy-Magyarország-virágágyás helyén, oda megszentségtelenítve tényleg a Nagy-Magyarország szellemiségét. Remélem, hogy a Szabadság tér eredeti történelmi arculatának a helyreállítása ügyében is majd előre tud lendülni az ügy, és az Orosz Föderáció kormányával együttműködésben sikerül elmozdítani ezt az emlékművet onnét. Mert legyen az ott valahol, tényleg egy nyugodt kis helyen, valahol félreeső helyen, senkit nem fog zavarni, de így nagyon sok embert zavar. Ott is elítélték Budaházy Györgyöt és társait. Sőt, meg kell mondanom, az a gyalázat is megesett, és tényleg azt mondom, hogy erre már nehéz szavakat találni, hogy a múlt héten változtatták elzárásra annak a fiatalembernek a büntetését, aki ennek az emlékműnek az állítólagos rongálásában vett részt, és ma, 2012 márciusában börtönbe kellett vonulnia annak a fiatalembernek, akit még a gyurcsányista bíróság ítélt el egyébként egy fénykép miatt. Azt írta a blog készítője erről a fényképről, hogy itt a barátom úgy csinál, mint ha az emlékműre ütne. És egy ilyen "úgy csinál, mint ha odaütne" fotó szerepel, és ez alapján ítélték el rongálás miatt, társtettességben elkövetett, 8 millió forintot elérő rongálás miatt, s a többi. Tehát elképesztő dolgok vannak itt. A társadalomra veszélyesség fogalmát itt sem alkalmazta a bíróság. Ezért én dogmatikailag nagyon helytelennek tartom ennek a fogalomnak a továbbélesztését.

Azért beszéltem arról, hogy fontos a büntető kodifikációs folyamatot és a szabálysértési kodifikációs folyamatot egy csapásban tartani, mert most hol fogjuk találni magunkat? Két megoldás lehet. Vagy az lesz, hogy a társadalomra veszélyesség kritériuma itt most beépül a kormány akarata szerint a szabálysértési törvénybe, tehát megmarad, vagy éppen újradefiniálták, mert ha jól tudom, azért került erre sor, mert hála istennek a Magyar Köztársaság fogalom valóban kihunyt így a hivatalos Magyarország megjelölésből, ez nagyon helyes egyébként, és a Magyarország szó maradt a helyében, de ha most megmarad a társadalomra veszélyesség kategóriája a szabálysértési törvényben, akkor értelmetlenné válik a vita a büntető törvénykönyv kapcsán, ahol mi nyilván vehemensen szeretnénk érvelni a mellett és mindenkit meggyőzni, hogy töröljük el a társadalomra veszélyesség fogalmát. Tehát itt az lenne a legbölcsebb dolog, hogy valamilyen módon addig ezt a részt például nyugtatni, kivenni, vagy akár az egész előterjesztést pihentetni addig, amíg a büntető törvénykönyvvel együtt nem tárgyaljuk a kérdést. De mivel vannak jó elemei a törvényjavaslatnak, ezért nem ezt a bevált ellenzéki fordulatot alkalmazom, hogy jaj istenem, vonja vissza a kormány, hanem legalább legyen nyitott a kormányzat arra, hogy ne zárja le a vitát és ne tekintse befejezett ügynek, hogy az egyébként szakemberek által könyvtárnyi irodalommal is alátámasztottan támadott társadalomra veszélyesség fogalmat ki kéne emelni a szabálysértési dogmatikai rendszerből.

S ha már itt vagyunk egy szóra, azért a szabálysértési jogalkalmazás kérdéseiről is beszéljünk egy picit, amiben én nem látok egyelőre garanciális elemeket. Többek között a bírói szabálysértési jogalkalmazás területén hihetetlen anomáliák vannak Magyarországon. És jellemző az Európai Unióra, és délelőtt ezért emeltünk hangot az Európai Unióval szemben, hogy abszolút kettős mércét alkalmaz. Ausztria esetét mondta Répássy Róbert államtitkár úr, hogy Ausztria ellen azért folyik kötelezettségszegési eljárás az Európai Unióban, mert nincs adatvédelmi hatósága sem. Nemhogy olyan jogkörű hatósága van, hogy a miniszterelnök ráhat vagy nem hat rá, egyáltalán nincs ilyen hatósága. És ennek az Ausztriának a Hannes Swoboda nevezetű szocialista európai parlamenti képviselője, aki történetesen szocialista frakcióvezető, habzó szájjal követeli, hogy Magyarország azonnal tartsa be az adatvédelmi szabályokat. Hát nem nevetséges ez? S közben ha megnézzük azt, hogy valójában az Európai Unió hogyan figyel a magyar élet rezdüléseire, akkor ott van a bírói függetlenség kérdése, hogy felemeli a hangját a bírók nyugdíjazásával kapcsolatban; ugye, az Európai Bizottság ebben is kötelezettségszegési eljárást indított.

(18.10)

Csakhogy nem azt hánytorgatja fel, hogyan lehet az, hogy még állásban vannak olyan szabálysértési és büntetőbírók, olyan évek és olyan döntések után, ahol gyakorlatilag a politika kimondott vagy ki nem mondott elvárásainak megfelelő koncepciós eljárások tömegeiben ítélkeztek. A szabálysértési futószalagos ítélkezési gyakorlat nem nagyon látványos része a jogalkalmazásnak, ugye, jobban figyelünk a nagyobb büntetőügyekre, mint a Fekete Sereg és a többi. Nagyon helyes, ezekben kell a médiafigyelem, de arra, hogy a gárdisták tömegeit, százait ítélték el vagy marasztalták el jelentős pénzbírságra olyan ügyekben, amelyekben nem kellett volna, mondok egy példát: 2009. július 4. Ezen a napon, a bajtársiasság napján az Erzsébet téren most már a Kúria által hozott felülvizsgálati ítéletben a rendőrség kimondottan jogellenesen oszlatta fel ezt a tüntetést, amit a politikai foglyok szabadon bocsátásáért és a Gárda betiltása ellen szerveztek, és az ott előállított gárdisták jelentős részét a szabálysértési bíróságok futószalagon elítélték, például még Vona Gábort is 30 ezer forint pénzbírságra ítélték, miközben a kezünkben van egy felülvizsgálati ítélet arról, hogy ott abszolút senki nem követett el jogsértést, csak a rendőrség.

Tehát ez a bírói jogalkalmazás, de még a tavaly március 15-e kapcsán is ugyanez történt. A Hősök terén most is volt egy nagyon furcsa eskü. Ez azért lett furcsa, mert például még azt sem engedték meg az ott esküt tevő gárdistáknak, hogy állva elénekeljék a nemzet himnuszát, a nemzeti imádságunkat, amellyel az alaptörvény kezdődik. Micsoda rendőrség az, amelyik odáig vetemedik, hogy az alaptörvény szellemiségét ilyen durván megsértve megakadályozzon embereket abban, hogy a nemzeti imádságukat elénekeljék?!

Tehát mi történt itt? Tavaly jelentős számú embert előállítottak, 15-20 embert előállítottak, szabálysértési eljárások indultak, és a Pesti Központi Kerületi Bíróságon van néhány bíró, akik felülhelyezik magukat a jogon, például Rácz János volt rendőrből lett bíró, aki egyszerűen fittyet hány a többi bírótársa egyébként helyes döntésére, és mondjuk, van 15 felmentő döntés, és nála, az elé került gárdisták ügyében ő rendszeresen elmeszeli a gárdistákat, függetlenül attól, hogy a többiek milyen szempontok szerint hozták meg a döntéseiket.

Tehát mit jelent ez? Azt, hogy vannak alkalmatlan, szakmailag tökéletesen lejáratódott és a politikai koncepciós ügyekben nagyon gyalázatos szerepet játszó bírók, ezeknek bizony nincs helyük a bírói karban. Az Európai Unió ez ellen nem emeli fel a hangját, vagy éppen nem emeli fel a hangját, hogy egy olyan bíró ítélkezhetett például Budaházy György ügyében, aki maga is annak idején a Legfelsőbb Bíróság párttitkár funkcióit ellátó bírójának a legjobb szakembere vagy segédkeze volt. (Zaj az MSZP soraiban. - Dr. Józsa István: Ez a napirend?) Az a napirend, kedves Józsa képviselőtársam, mielőtt megint elkezdene minket hazaárulózni, hogy Magyarországon az önök ideje alatt kézi vezérléssel működtek a bíróságok, a rendőrségek, az ügyészségek, és futószalagon ítélték el a hazafiakat. (Derültség, zaj, közbeszólások az MSZP soraiban.) Akármennyire is nevetgélnek ezen, ez bizony így volt, így van. A terroristák itt most nem ülnek. Miért nem ülnek itt egyébként? Szerintem inkább üljenek börtönben, de felháborító az, hogy magyar adófizetői pénzből keresett tiszteletdíjból Gyurcsány Ferenc és társai mi a csodát művelnek most. Miért nincsenek itt? Miért nem vitatkoznak? (Gőgös Zoltán: Ez törvénysértő hozzászólás! - Zaj. - Az elnök csenget.) A hozzászólás szellemiségét majd a házelnök úr fogja megítélni, úgyhogy én be szeretném fejezni a felszólalásomat.

Ennek pedig a legfőbb üzenete tehát az, hogy amikor a szabálysértési jogot szabályozzuk, akkor nagyon figyelnünk kell arra, hogy a szabálysértési végrehajtó testületek, jogalkalmazó szervek, így a bírák esetében is találjuk meg azokat a garanciákat, amelyek kizárják az ilyen típusú bírói önkény tobzódását. A mai napon is, tehát 2012 márciusában is születnek ilyen döntések olyan bíráktól, akiket név szerint tudunk, a Nemzeti Jogvédő Szolgálatunk szinte minden bíró minden ilyen döntését ismeri, és meg tudjuk mondani, hogy kik alkalmatlanok. Egyébként most jelentem be, fogunk is alkalmatlansági vizsgálatokat kezdeményezni a Fővárosi Bíróságnál. Igen, bízom benne, hogy a Fővárosi Bíróság új elnöke partner lesz abban, hogy ezek a bírók ne járassák le egyrészt a szabálysértési jogot szabályozó Országgyűlés tekintélyét, és ne sértsék azon embereket, ne bántsák azon embereket, akik éppen a magyar emberek biztonsága érdekében szállnak síkra, és azért kockáztatják a saját, személyes biztonságukat, az egzisztenciájukat, mert nekik fontos a magyar emberek élete.

Akkor itt van még a törvényben viszont egy nagyon érdekes rendelkezés, a rendőrségről szóló törvény módosítása, 7. §, ami egy elrejtett megjegyzésben arról szól, hogy a rendőrségi titkos információgyűjtés eszközeit, módszereit, alkalmazás tekintetében a miniszter utasításban állapíthatja meg. Itt annyi a módosítás, hogy a VII. fejezet szerinti titkos információ gyűjtése korlátozódna, ez a bizonyos utasításadási jog, illetve a következő rendelkezés pedig, hogy a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója szabályozhatja a miniszter jóváhagyásával a titkos információgyűjtés szabályait. Ugye, itt megint el kell mondanunk azt, hogy amit ebből hiányolunk, az az, hogy nem állítják vissza azt a normális állapotot, amely a tavalyelőtti "csengőfrász törvény" módosítása előtt jellemezte az országot, amikor még nem lehetett bírói engedély nélkül egy irreálisan kiszélesített tárgykörben, tehát úgymond a terrorizmussal összefüggésbe hozott személyek tekintetében az igazságügyi miniszternek mindenfajta bírói engedély nélkül teljes körű, totális megfigyelést elrendelni, elrendeltetni, fenntartani, akár határidő nélkül is. Tehát mi úgy gondoljuk, ez a rendelkezés egyrészt gyanús, tehát mi az, hogy milyen utasításokat adhat a miniszter a titkos információgyűjtésre, másrészt ez az egész terrorizmus elleni háború rezsimje - ezt már nagyon sokszor elmondtam - megbukott Európában, az Európa Tanács már réges-rég bírálja ezt az amerikai megoldást, ahol ugye, a terrorizmus elleni háború most leginkább abban ölt testet, hogy magukból kivetkőzött amerikai katonák gyilkolásznak afgán civileket. A magyar hadsereg sajnos ebben partner, és ezzel kockáztatjuk a nemzet biztonságát igazából, hogy magunkra húzunk olyan haragot, amelyet igazából nem kellene.

Tehát összességében ezen kritikai elemeket mindenképpen el kellett mondanom, mert így teljes a kép a törvényjavaslattal kapcsolatban, és ehhez képest fogjuk majd a módosító javaslataink támogatása fényében a támogatásunkat kinyilatkoztatni.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tájékoztatom Gaudi-Nagy Tamás képviselő urat, hogy kérésének helyt adtam, a módosító javaslatok beadásának határideje a mai ülésnap vége. Dorosz Dávid képviselő úr következik kétperces felszólalásra.

DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Csak a jegyzőkönyv kedvéért: egy újabb pozitív fordulatot azért lehet látni ebben a törvényjavaslatban, ez pedig az, hogy önök az Alkotmánybíróság döntésének megfelelően, amelyben egy önkormányzati rendeletet alkotmányellenesnek minősített és megsemmisített, kivezették az egészen bornírt kukázás tényállását a szabálysértési törvényből. Önök most úgy rendelkeznek, hogy ez hatályát fogja veszíteni.

Örülünk annak, hogy önökben, ha valamilyen pofon hatására is, amely az Alkotmánybíróságtól érkezett, de legalább a korrekciós képességnek ez a picinyke szikrája megmaradt. Többször elmondtuk, még többször el fogjuk mondani, valószínűleg a Btk. vitája során is vissza fogunk erre térni, hogy ennek a nagyon súlyos és valóban létező problémának a megoldása nem büntetőpolitikai szabálysértési tárgykörbe tartozik, hanem ez egy szociális kérdés, és örülünk annak, hogy legalább a szabálysértési törvényből ez a rendelkezés kikerült.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Mivel többen felszólalásra nem jelentkeztek, megkérdezem Kontrát Károly államtitkár urat, kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. Igen, megadom a szót. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm az érdemi és jó vitát, köszönöm a bizottságok támogatását. Tóth Gábor a honvédelmi és rendészeti bizottság, Spaller Endre a fogyasztóvédelmi bizottság, Patay Vilmos a mezőgazdasági bizottság, Pogácsás Tibor pedig az önkormányzati bizottság támogató véleményét tolmácsolta.

A képviselői hozzászólások jelentős részére kétperces hozzászólásban reagáltam, amire nem, arra most megpróbálok reagálni. Harangozó Tamás képviselő úr politikai kritikát fogalmazott meg a törvényjavaslat kapcsán. Én egy gondolatot szeretnék erre elmondani. Azt tapasztalom, képviselő úr, úgy értékelem, hogy önök még mindig nem tudták tudomásul venni, hogy 2010-ben elvesztették a választásokat, és a kritika jelentős része erről szól.

Ami pedig a szabálysértési törvényjavaslatot illeti, illetőleg az elfogadott törvényt, amit egyébként önök nem szavaztak meg, szintén az LMP sem szavazta meg ezt a törvényjavaslatot, a következőt szeretném felidézni. Ön 2011. november 18-án a következőt mondta itt a parlamentben, a törvényjavaslat vitájában: "A javaslat számos előremutató, támogatható elemet is tartalmaz. Idesorolható különösen, hogy csak törvény állapíthat meg szabálysértést, szemben a hatályos szabályozással, amely kormányrendeleti és önkormányzati rendeleti szabályozást is lehetővé tett, a közigazgatási jogi szankcióval sújtandó cselekmények kiemelése a szabálysértési törvény hatálya alól, vagyis a szabálysértési jog pusztán kriminális cselekményre szűkítése. Maximálisan egyetértünk, és támogatjuk ezt a jogalkotási kezdeményezést." Szó szerint ezt mondta a vitában, tisztelt képviselő úr.

Ami pedig a többi hozzászólását, illetőleg a kritikáját illeti, ön azt mondta, hogy a pénzbehajtás ízére kapott rá a kormány, ez járhatatlan út. Ez sem felel meg a valóságnak.

(18.20)

Én emlékszem 2009 őszére, amikor itt a parlamentben a 2010-es költségvetés általános vitája folyt. Akkor, ha jól emlékszem, 18 milliárd forintra büntették úgy Magyarországot, hogy 2009-ben voltunk, és még senki nem követett el egyetlen szabálysértést sem. Ennyit a pénzbehajtás ízéről.

Ami pedig a 6/A. § (5) bekezdésének a duplikációját illeti: tisztelt képviselő úr, tegyen módosító javaslatot (Dr. Harangozó Tamás: Tettem!), a kormány meg fogja fontolni a módosító javaslat támogatását.

És hogy ugorjak egyet az elejétől a végéig, Dorosz Dávid képviselő úr pozitív nyilatkozatára, amit úgy vezetett föl, hogy a kormány az ellenzéki pofonok hatására tette. Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy legszögezzem: a vitát, az ellenzéki módosító javaslatokat, a kritikát mi a parlamentarizmus normális működési részének tekintjük. Ezt nem tekintjük pofonnak, hogy önök esetleg nem értenek egyet, kritizálják vagy támadják a javaslatokat. Ez így normális, mi így gondoljuk legalábbis, és nem sértődünk meg ezen. A jó szót persze elfogadjuk, de a kritikát, a negatív véleményt is tudomásul vesszük, hiszen, hála istennek, demokráciában élünk, ez nagyon fontos eleme a demokráciának.

Ami Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr hozzászólását illeti, ő volt sorrendben a következő: rendpárti, erőteljes képviseletet szeretnének adni az embereknek; a társadalom igényét és a támogatható elemek között a javaslatban a szankciók keménységének a növelését, a büntetési tételek szigorítását fogalmazta meg; gyors, hatékony rendőri intézkedést várnak, ezt támogatta. A gyermekbarát igazságszolgáltatás pozitív hatásait, illetőleg az áldozatvédelmet emelte ki, amit én már többször elmondtam, ezt most nem is szeretném érinteni, ezt kiemelte. Nem szeretik a következő szabályokat, ezt jegyeztem föl: a gárdistákra vonatkozó szabályokat kritizálta a képviselő úr.

Szabó Timea, az LMP képviselője a salátatörvény-jelleget utasította vissza, illetőleg elmondta, hogy módosító javaslatokat nyújtanak be, a bírósági titkárok eljárását kifogásolta. Én úgy gondolom, hogy a szabálysértési törvény 2010 nyarán történt módosítása, illetőleg a 2010. augusztus 19-ei hatálybalépése óta eltelt idő egyértelműen bizonyítja, hogy ez a gyakorlat bevált. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországon nőjön a közbiztonság, hogy ezt az intézkedést, illetőleg ezt a jogszabályt a parlament akkor elfogadta.

Staudt Gábor képviselő úr azt mondta, hogy a Btk. az elsődleges forrása a büntetőjognak - egyetértünk ezzel, e tekintetben nincs köztünk vita. A szabálysértési értékhatár emelését rossznak tartotta, ezt kritizálta. Tisztelt Képviselő Úr! Világosan elmondtuk a parlamenti vitában, a szabálysértési törvény 2011-es őszi parlamenti vitájában, hogy mi is ennek a lényege, mi is ennek a célja. Egyértelműen azt fogalmaztuk meg, hogy ennek a rendelkezésnek az a célja, hogy gyorsabban, hatékonyabban kerüljenek eljárás alá az elkövetők, és így ennek következtében a generális és speciális prevenció is jobban érvényesül. Ezt a célt szolgálta a 20 ezer forintos értékhatár 50 ezer forintra történő emelése.

Az önkéntes tűzoltó-egyesületek támogatását illetően én reagáltam.

És még visszatérnék a Harangozó képviselő úr által elmondottakra, illetőleg talán a kétpercesben fogalmazta meg többször is, amire én reagáltam. Erre szeretném elmondani, hogy az új katasztrófavédelmi rendszer, az új szervezeti rendszer eredményeképpen a korábbi 30, illetőleg 50 perccel szemben 15 perc alatt - 15 perc alatt! - a helyszínre érnek a tűzoltóautók, és úgy gondolom, hogy ez önmagáért beszél. Ez sokkal nagyobb biztonságot ad a bajba jutottak számára, mint a korábbi rendszer. Nem a lakosságszámhoz igazodik az új rendszer, hanem a terület kiterjedéséhez, illetőleg a fokozottan tűzveszélyes helyek számához, nagyságához. Tehát ez az új rendszer mindenképpen a nagyobb biztonságot szolgálja. Erre kitértem, ezt csak szerettem volna még konkrétan kiemelni. A tűzoltóeszközökkel kapcsolatos észrevételére vagy hozzászólására pedig korábban reagáltam.

Gyüre Csaba képviselő úr szintén a rendőrséget kritizálta, illetőleg azt állapította meg, hogy a rendőrség nem hatékony. Azt mondta, hogy a rendőrség megbukott. Erre is reagáltam, hogy a magyar rendőrség sehol nem bukott meg, se Érden, se Kerecsenden.

Z. Kárpát Dániel képviselő úr a hozzászólásában többször említette a kerecsendi esetet. Ez talán az elmúlt hétfőn volt a parlamentben is napirenden, talán egy szóbeli vagy inkább azonnali kérdés keretében én válaszoltam erre. Most is elmondom, hogy az elkövetők ismertek, az elkövetők megvannak, az elkövetők ellen büntetőeljárás folyik. Az pedig, hogy mikor kerülnek előzetes letartóztatásba, az ügyészség indítványa alapján a bíróság döntésén múlik, nem a rendőrségen múlik. Azt már megerősítette, azt a kifejezést használta, hogy Kerecsenden rendőrautók grasszálnak. A rendőrautók nem grasszálnak - járőröznek, a településen járőrtevékenységet folytatnak. Kérem, a valóságnak megfelelően fogalmazzon, mert úgy gondolom, ez a grasszálás nem illő és nem a valóságos tevékenységet kifejező kifejezés. A rendőrség jelen van, biztosítja az állampolgárok biztonságát és védelmét. Kerecsendről beszéltem.

Z. Kárpát Dániel képviselő úr még egyetértett, ha én jól értettem, a hozzászólásában azzal, hogy a szabálysértési hatóság a jegyzőkkel szemben a kormányhivatal lesz a jövőt illetően. Ezt támogatta mint egy hatékony eszközt arra vonatkozóan, hogy ennek a szabálysértési rendszernek az eredményes működéséhez ez hozzájárul.

Dr. Kiss Sándor képviselő úr a gyógyszerészekre vonatkozó, illetőleg a gyógyszerészeti tevékenységre vonatkozó szabályait kritizálta a törvényjavaslatnak. Én azt javaslom - köszönöm a kritikát egyébként -, azt tanácsolom a képviselő úrnak, hogy ha ezeket a kérdéseket úgy látja, adjon be módosító javaslatokat, és ezeket meg fogjuk vizsgálni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! A vita időtartamát is tekintve, a hozzászólók nagy számát tekintve, az elhangzott gondolatokat figyelembe véve én úgy gondolom, ez a vita is hozzájárult ahhoz, hogy megvalósuljon az a cél, amit én az expozéban megfogalmaztam, hogy az új szabálysértési törvény hatálybalépésével olyan szabályok legyenek hatályban, amelyek ennek a rendszernek az eredményes működését segítik elő.

És még egy gondolatot engedjenek meg: amikor arra hivatkoztam, illetőleg azt említettem, hogy korábban hány ellenzéki módosító javaslatot fogadott be a Ház, én nem összehasonlítottam a korábbi kurzussal a jelenlegi kormányzati többséget, hanem a változást érzékeltettem. A változást érzékeltettem, amikor is elmondtam, hogy partnernek, együttműködő partnernek tekinti a kormánytöbbség, a Fidesz-KDNP-frakciószövetség az ellenzéki javaslatokat. Ez nem jelenti azt, hogy minden javaslatot elfogadunk, de azt igen, hogy minden javaslatot érdemben megvizsgálunk, és azokat a javaslatokat, amelyek a törvényjavaslat szellemével összeegyeztethetők, amik azokat elősegítik, erősítik, támogatjuk. Így fogunk tenni a jövőben is.

Tisztelt Országgyűlés! Én köszönöm a vitát, és bízom abban, hogy a törvényjavaslatot a parlament támogatni fogja.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból. - Dr. Gaudi-Nagy Tamás tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok házszabályszerű beadásának biztosítása érdekében az általános vitát elnapolom. Annak lezárására a mai ülésnapunk végén kerül sor.

Most soron következik az egyes migrációs tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Az előterjesztést T/5948. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/5948/12. számon kapták kézhez képviselőtársaim.

Bejelentem, hogy az ajánlás 1. pontjára nem nyílik meg a részletes vita, mivel azt az első helyen kijelölt bizottság túlterjeszkedőnek minősítette.

Kezdeményezem viszont, hogy az Országgyűlés a bizottsági ajánlás többi pontját, a 2-11. indítványokat egy szakaszban tárgyalja meg. Aki ezzel egyetért, kérem, hogy kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm szépen.

Látható többség. Megállapítom, hogy az Országgyűlés a javaslatomat látható többséggel elfogadta.

(18.30)

Most megnyitom a részletes vitát az ajánlás 2-11. pontjaira. Megkérdezem, hogy kíván-e valaki felszólalni. (Jelzésre:) Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr!




Felszólalások:   89-109   109-183   183-188      Ülésnap adatai