Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

HEGEDŰS LORÁNTNÉ, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Legelsősorban az imént távozó Hörcsik Richárdnak szerettem volna egy mondatot mondani, aki arról panaszkodott, hogy az Otrt. 14 évvel ezelőtti törvény, és ideje volt már felülvizsgálni. Kérem, hogy aki hallja, adja neki át, hogy az Otrt.-t legutóbb törvény szerinti határidők betartásával 2013-ban vizsgálta felül a Ház. Valószínűleg maga Hörcsik Richárd is benne volt a szavazásban, lehet, még a vitában is benne volt, és az Otrt. legutóbbi változata 2014-es. Nem beszélve arról, hogy menetrend szerinti, ötévenkénti felülvizsgálatot leszámítva, attól függetlenül is módosítottuk az Otrt.-t, tehát e tekintetben finoman szólva nem vagyunk lemaradásban és késlekedésben, nem egy rendkívül avítt törvényről beszélünk tehát, hanem egy ötévenkénti rendszeres felülvizsgálat alatt lévő törvényről.

Mint ahogy az is egy helyzet és tény, hogy a rendszerváltozás után nagyon nehezen alakult ki egy újfajta gondolkodásmód, hogy a szocialista tervgazdálkodásból hogyan térhetünk át a vadkapitalizmus megrendszabályozására területrendezési kérdésekben is. Ezért is van az, hogy ’96. évi a területrendezési, területfejlesztési törvény, ehhez képest négy évre rá az első kiemelt térségi törvény született meg, a Balaton-törvény, majd utána született csak meg 2003-ban az Otrt., és 2005-ös a budapesti agglomeráció rendezési tervéről szóló törvény. Nyilván a törvényalkotók próbálták a legsürgetőbb kérdéseket mihamarabb rendezni, de az ténykérdés, hogy ezek a törvények bizonyos értelemben karban vannak tartva, egyfajta rendet meghatároznak, ehhez a rendhez volt mindenkinek ideje hozzászokni az elmúlt években. Magyarul: bürokráciacsökkentésről beszélni, amikor újra, úgy érzem, kicsit feje tetejére állítjuk az egész területrendezés szabályozását ezen törvényjavaslat kapcsán, talán túlzás, tisztelt államtitkár úr.

A „rugalmasság” szó tekintetében pedig szeretném megjegyezni, hogy amikor az ember hallja ezt a szót önöktől, hogy tényleg mindig összerándul benne valami, hogy vajon minek a tekintetében kellene rugalmasnak lenni. Tudniillik rendkívül körülményes nemcsak ezen törvényeknek a felülvizsgálata, hiszen rendkívül összetett törvényekről van szó, ez kétségtelen, hanem még az ebből következő településrendezési terveknek, szabályozásoknak a felülvizsgálata is körülményes. De ezt hívjuk demokráciának, ezt, hogy be tudunk vonni egy csomó embert, csomó hatóságot, szakhatóságot ezen rendeletek módosításába azért, hogy valóban egy körültekintő rendezés jöhessen létre, és ne a tőke szabad garázdálkodása legyen az, ami meghatározza a körülöttünk lévő építészeti környezetet és tájhasználatot.

Tekintettel arra, hogy Lázár miniszter úr pár nappal ezelőtt felvetette, hogy e törvényjavaslat kapcsán lehetne egy ötpárti egyeztetés, azt szeretném kérni, ha önöknek van januárban idejük és energiájuk erre, még a módosító indítványok benyújtása előtt biztosítsanak lehetőséget az egyeztetésre. Ezt nagyon megköszönnénk, már csak azért is, megmondom őszintén, mert az értelmező rendelkezések kapcsán is igen-igen sok kérdésünk lenne. Ha ezt komolyan és tisztességgel akarjuk megcsinálni, akkor ezt a törvényt apróra, betűre átrágni nem lehet az alatt az egy-két nap alatt, mióta önök ide ezt a törvényt benyújtották.

Most kevesen vagyunk. Hadd valljam be őszintén és tisztességgel, hogy próbáltam volna áttekinteni ezt a nem tudom hány száz oldalas beadványt, de azért ez jóval hosszabb folyamat lenne, ha azt akarom, hogy minden szava, minden betűje helyére kerüljön, és hogy meglássuk, e tekintetben milyen plusz építésjogi lehetőséget biztosít olyan helyen, ahol nem szeretnénk, hogy ez lehetőség legyen. Úgyhogy ezért most csak általánosságban tudok erről a törvénytervezetről beszélni.

A másik, amit szintén apróra át kell rágni, ez az infrastruktúra-hálózatok kérdése, a mellékletek kérdése, inkább így mondom. Ahogy az előbbiekben is elhangzott, nagyon sok új út, híd, kerékpárút és így tovább bekerül ebbe a tervbe, és ezt a saját területéhez, lakóhelyéhez, választókerületéhez legközelebb lévő ilyen új fejlesztések kapcsán minden képviselőtársunknak át kell vizsgálni.

Az értelmező rendelkezések tételes vizsgálata kapcsán arra külön szeretnék kitérni, hogy az, hogy az ország szerkezeti terve jóváhagyandó munkarész lesz az úgynevezett meghatározó terv helyett, bennem kétségeket vet fel. Eddig is melléklete az OSZT az Otrt.-nek, de talán ez egyfajta ledegradálása lehet ennek a munkarésznek, hiszen a műszaki infrastruktúra-hálózat kérdésében ez egy alapvető fontosságú dolog volt, és eddig ez a területrendezési tervben jelent meg, nem pedig egy kormányrendelet szerinti szerkezeti tervről beszélünk.

A nagy kiterjedésű zöldterületek mint térség kap­csán meg kell jegyezni, hogy az eddigi terü­let­fel­hasz­nálási kategóriákban a térségekben, illetve a me­gyei övezetekben vagy kiemelt övezetekben volt már erre utaló meghatározás, de nem így, nem ebben a formában, hogy egy új területfelhasználási kategória legyen és hogy egy rekreációs terület legyen. Tudjuk, hogy különösen Budapest agglomerációs térségében nagyon sok úgynevezett golfpálya, golfklub jött létre, ami valójában egy fedősztori volt ahhoz, hogy beépítésre eredetileg nem szánt területeken kisebb lakóparki övezetek jöhessenek létre.

Aztán a parti sétány definíciója is kérdőjelet vet fel. Az előbb felmerült a Balaton-törvény beolvasztása az egész törvénybe, és itt is nagyon sok olyan definíció van, ami kérdőjeleket vet fel számunkra. Lehet, hogy erről majd még az egyik képviselőtársam is külön fog beszélni.

(13.50)

De a parti sétány definíciója, illetve az, hogy a partvonal-szabályozási terv egy kormányrendeletben lesz, és abban a kormányrendeletben lesz meghatározva különböző tartalmi követelményrendszerek alapján a terv, ez is sok kérdést vet fel. Tehát erre most így biankó csekket kiállítani az eddigi vízpart-rehabilitációs rendeletek, tervek helyett, elég nehéz lenne, megmondom őszintén.

A strandok és kempingek kérdésében sok minden elhangzott az előbb, azért egypár mondattal hadd egészítsem ki. Amikor az SCD Holding Jászai Gellértékkel az élen elkezdett garázdálkodni a Balaton-part környezetében, és felvásárolta a Siótourt, a Zalatourt, valamint a Balatontouristot, akkor azt követően nem sokkal volt egy nagyon furcsa és érdekes módosítása a Balaton-törvénynek 2008-ban, amikor ez már az ő tulajdonukban volt, a kempingek hirtelen-váratlan beépíthetővé váltak, méghozzá 15 százalékos mértékben, és ez egy laza lakóövezeti besorolás intenzitásával megegyező. Ezt a 15 százalékot önök most továbbra is fent akarják tartani. Tehát mondjuk már ki a tételt, hogy a kempingek beépíthetőségét ez a terv továbbra is fenn fogja tartani.

Amellett viszont a szabálytalan építkezések tekintetében, ahol egyszer s mindenkorra jó lenne most már tabula rasát csinálni. Tudjuk, hogy kellett volna hagyni egy szabad parti sétányt körben a Balaton körül, ennek nyoma nincs, egy csomó eléépítés történt meg; e tekintetben teremtsünk vegytiszta képletet, és egyfajta Baupolizei alkalmazásával ezek a szabálytalan beépítések egyszer s mindenkorra tűnjenek el a Balaton környezetéből. Én ezt nem látom ebben a történetben felsorolva.

A toronyház építése mint probléma is megjelenik ebben a törvényjavaslatban, és itt most őszintén fel szeretnék tenni egy kérdést, különösen az államtitkár úrnak (A Tuzson Bencével beszélgető Csep­reghy Nándor felé:), ha egy picit megoszthatnám a figyelmét. Ma Magyarországon két részre vannak osztva a települések igazgatási térségei: beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területekre. Itt a törvény most meghatározza számunkra a toronyház fogalmát, 65 méternél magasabb építményekre vonatkozik, és azt írja hozzá, hogy toronyház beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területen nem helyezhető el. Akkor tessék már megmondani nekem, hogy hol helyezhető el? Őszintén! Most én itt… (Jelzésre:) Sehol? Sehol. De akkor a Garancsi-féle 120 méterrel hogy állunk? Annak már van építési engedélye ‑ és most tetszenek jelentkezni ezzel a tör­ténettel? Jó, köszi, akkor a válaszban, nagyon szé­pen kérem, hogy a Kopaszi-gáton a Garancsi Market-féle építkezésére és a 120 méteres toronyházra térjünk ki. Ez a bejelentés Budapest teljes építésztársadalmát meg fogja rengetni, ha most kiderül, hogy mégsem lehet ott beépítés, már csak azért sem, mert egyébként a Budapest szabályozási tervben ez benne van. Tehát ezt az építési jogot tőle elvonni, elvitatni csak nagyon sok pénz árán lehet majd, ha ez igaz.

Ugyanakkor viszont az egyik legfontosabb témára szeretnék az utolsó pár percben rátérni, hogy íme, itt van előttünk a településképi törvény negyedik módosítása. Mert ugye ez nemcsak e három törvény összeolvasztásáról szól egy törvényben, hanem még az Étv. módosításáról, valamint a településkép-védelmi törvény módosításáról is a tekintetben, hogy településképi szempontból kiemelten meghatározó és kiemelt jelentőségű területeken ezentúl a kormány állapíthatja meg majd a beépítés szabályait.

Ezt lefordítom most magyarra, hogy mindenki értse. Van bárhol Magyarországon egy település, aminek a tekintetében a kormány azt mondhatja, hogy a belső területei vagy bármelyik területe kiemelten meghatározó a településkép szempontjából. Mert mit jelent az, hogy kiemelten meghatározó? Bele van írva ebbe a törvénybe, hogy mit nevezünk kiemelten meghatározónak? Nincs. Tehát bármit, amire azt mondjuk, azzá lehet nyilvánítani, és onnantól kezdve a kormány lesz az, amelyik rendeletben megállapíthatja ott a beépítés szabályait. Akkor egyáltalában minek kell bárhova településrendezési eszközök lehetőségét adni? Tulajdonképpen egyetlenegy önkormányzatnak is miért adunk ki ilyen jo­go­sultságot? Hiszen egész Magyarország összes 3200 települése tekintetében mondhatjuk, hogy településkép szempontjából kiemelt jelentőségű, és akkor ott külön kiemelt TAK-ot kell csinálni, külön kiemelt tvr.-t kell csinálni, és akkor minden tekintetben a kormány az, amelyik dönt. De akkor tulajdonképpen hol van itt a szubszidiaritás elve? Tulajdonképpen miért is beszélünk arról, hogy az önkormányzatoknak önrendelkezési jogosultságot adunk például a településkép tekintetében, ha ezt a legfontosabb jogosítványukat elvesszük tőlük, hogy csak ott, ahol éppen lényeges, ott vesszük el tőlük annak a lehetőségét, hogy ott ők külön szabályozást alkothassanak a saját meglátásuk szerint, nyilván a szakemberek segítségével?

És ami egészen érdekes, hogy különösen három területen fontos az, hogy a kormány be tudjon avatkozni, a kötelezések terén értelemszerűen. Tehát a kiemelt településképi véleményezési eljárás és a kiemelt településképi bejelentési eljárás ezentúl a kormányhoz fog tartozni, és a kötelezést ki lehet adni egyszerű bejelentési eljárás alapján épített épületek kapcsán, reklámelhelyezés kapcsán és rendeltetésmódosítás kapcsán. A bírság nagysága 10 millió forint lesz. Azaz, jól értem-e, hogy ha egy önök által szabálytalannak ítélt reklámhordozó kapcsán eljárást kezdeményeznek, az 10 millió forint lesz óriásplakátonként? Ugye, erről szól ez az egész történet? Valójában ennek az egész előttünk fekvő 190 oldalnak ez az egyetlen lényegi pontja. Jól értem? (Csepreghy Nándor: Nem.) Tehát hogy óriásplakátonként adott esetben most már 10 millió forint lehet a bírság? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.)

Államtitkár úr, könyörgök, tessék elolvasni! Önök adták be ezt a törvényjavaslatot, valójában erről szól. Ezért nem fogjuk tudni mi így támogatni. Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiból.)