Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, az természetszerű, hogy az ellenzéki pártok gazdaságpolitikai elképzelései a kormánypártokétól eltérőek, ez az eddigi hozzászólásokból is kiderült, és azt gondolom, hogy ez így van jól. Mindazok a számok, amelyeket idéztem, amelyeket bárki megnézhet a nemzetközi szervezetek honlapjain, és amelyek alapján a 2017-es költségvetés készült, mégiscsak azt mutatják, hogy a gazdaságpolitika jó irányba megy.

Azon túl, hogy abban, úgy látom, konszenzus van, hogy jövőre 3 százalék körül növekedhet a magyar gazdaság, azon túl, hogy az államadósság csökkentésének mértékében, az államháztartási hiány érdemben 3 százalék alatti szintjében, a foglalkoztatottság bővülésében vagy a folyó fizetési mérleg maxi többletében nincs vita, azért érdemes arról is beszélni, hogy, ahogy képviselő asszony, Bangóné említette, a családok számára mit jelent ez a költségvetés. És arról is érdemes beszélni, hogy mindazok a változások, amelyek felsejlenek előttünk a 2017. évi költségvetési törvényjavaslatból, mennyire tisztán olvashatóak ki, mennyire átlátható, transzparens ez a költségvetés.

(23.30)

Úgyhogy ezt említve, a képviselő asszony által említett szakértői észrevételek kapcsán hadd mondjam el azt, hogy a 2017. évi költségvetési törvényjavaslat a 2016. évi várható kiadásokra és bevételekre épült. Értelemszerű, hogy a parlamenti vitában a 2016-os eredeti számokat és a ’17-es tényszámokat hasonlítjuk össze, de a prognózisainkban mind a makropályát illetően, mind a költségvetési bevételeket, kiadásokat illetően egy frissített 2016-os számsort láthat a tisztelt Országgyűlés. Kérem, nézzék meg a 2016. évi makrogazdasági prognózist, hasonlítsák össze az egy évvel ezelőtt készített prognózissal: látni fogják, hogy milyen különbségek vannak. Például az inflációban. Abban, hogy 0,4 százalékos inflációval számolunk, aminek jelentőségére, ha megengedik, később felhívom a figyelmet.

Való igaz, hogy 2010 előtt voltak olyan előrejelzések a költségvetés várható kiadásairól és bevételeiről, amelyeket a széles publikum megismerhetett. Az a probléma, hogy sajnos ezeknek a valósághoz semmi közük nem volt. A kormányzat a múlt adatairól részletesen, tételesen beszámol. Az említett kincstári honlapokon évtizedes távlatban ezek a számok ellenőrizhetőek, illetőleg a várható folyamatokról az Országgyűlés részére tájékoztatást ad, a Költségvetési Tanács részére tájékoztatást ad és a nemzetközi szervezetek részére tájékoztatást ad. Ez nemcsak a költségvetési anyagból olvasható ki, mert ha valaki megnézi a benyújtott javaslat 1300-as oldala környékén, egy hosszabb kitekintést lát 2020-ig, hanem például a konvergenciaprogramból is, amely szintén 2020-ig fölvázolja a várható makrogazdasági és államháztartási folyamatokat.

Ami pedig azt a fölvetést illeti, hogy mennyire tartós ez a magyar növekedés, megint, ha a kormány számaiban valakinek kétsége van, akkor kérem, hogy nézze meg a nemzetközi szervezetek számait. Annak az Európai Bizottságnak a számsorát, amelyikkel bizony komoly gazdaságpolitikai vitáink voltak. Annak az IMF-nek a számsorát, amellyel szintén komoly vitáink voltak. Vagy nézzék meg az OECD számsorait. Azt fogják látni, hogy bizony az a gazdaságpolitika, amit az említett szervezetek erős kritikával illettek, a legújabb dokumentumokban elismerést hagy maga után. Gurría főtitkár úr, az OECD főtitkára múlt pénteken egy hosszú interjút adott a magyar gazdasági folyamatokról. Azt gondolom, ha ő elismeri az eddigi eredményeket, akkor ezeket a ténybeli eredményeket nekünk is el kell ismerni.

Kétségtelen, hogy számos feladat áll még előttünk. Ezt én magam is mindig elmondom, a költségvetés kapcsán is elmondom. De azt gondolom, ha ebből az alapból, a gazdaságpolitika ívéből nézzük a 2017-es kiadásokat és a költségvetés bevételeit, akkor bizakodhatunk abban, hogy tartós és stabil lesz ez a költségvetés. A tartósságot és a stabilitást, azt gondolom, a 2016-os költségvetés is bizonyítja eddig. Elhangzott, hogy az államháztartás központi szintjének egyenlege az elmúlt 15 év legjobb egyenlege. És az önök előtt lévő 2016. évi költségvetési törvény módosítása pluszkiadások teljesítésére ad lehetőséget úgy, hogy mellette az államháztartási hiány GDP-arányos 2 százalékos szintje, illetőleg az államadósság csökkenése nem sérül.

Ebből a stabilitásból kiindulva, a 2017-es konkrét számokat illetően képviselő asszony kiemelt olyan területeket, ahol adónövelést vél felfedezni, ha jól értettem képviselő asszony szavait. Az gondolom, az adóintézkedéseknél célszerű a tisztelt Országgyűlés előtt lévő 2017. évi adóváltozásokat megnézni. Ott nem fog találni képviselő asszony adónövelő intézkedéseket az említett lakossági illetékek vagy a pénzügyi tranzakciós illeték területén. Miért van akkor, hogy mégis nagyobb bevétellel számolunk? Azért, mert az illetékeknél a kormányzati intézkedéseknek, a családi otthonteremtési kedvezménynek köszönhetően, annak köszönhetően, hogy a lakosság reáljövedelme évről évre növekszik, jelentős az ingatlanforgalom. Pörög az ingatlanpiac. Ennek köszönhetően az illetékbevételek is növekednek.

A gazdaságpolitikának pont az a lényege, hogy úgy is lehet az állam bevételeit növelni, hogy nem az egyes adótételekhez nyúlunk hozzá. Képviselő asszony figyelmébe ajánlom az szja területén történt változásokat is. Ugye, 2016-ban 1 százalékpontos szja-csökkenés valósul meg. De a foglalkoztatottak számának bővülése és a bruttó bérek, illetőleg a reálbérek növekedése miatt az szja-bevételek várhatóan nem fognak csökkenni. Az egyének kevesebbet fizetnek, de összességében államháztartási szinten az szja-bevételek, ismétlem, nem fognak csökkenni.

A pénzügyi tranzakciós illeték növekedési összegénél azt látom, hogy minden bizonnyal Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak nincs igaza, amikor a gazdaság kiszáradásáról beszél. Hiszen a gazdaság bővülésével együtt a pénzügyi tranzakciók és a hitelezés bővítésével is számolunk, ennek következtében a pénzügyi tranzakciós illetékből származó bevételek növekedésével is számolunk. A vonatkozó törvény egyértelművé teszi, hogy ki az illeték fizetésére kötelezett, és az a pénzintézet. Azt is tudjuk, hogy készpénzfelvétel esetén 150 ezer forintig nem is kell semmilyen pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséggel számolni az állampolgároknak. Tehát azt gondolom, egy olyan szabályozás került megalkotásra, amelyik igyekszik a terheket igazságosan és arányosan elosztani.

Játékadó. Vannak olyan adónemek, ahol közcélú felajánlásoknál a befizetendő adó csökkenthető. A játékadó esetében is ez a helyzet, csakúgy, mint például a társasági adónál, ahol sport, művészeti, kulturális célú felajánlásoknál az adó csökkenthető.

Végül a felülről nyitott előirányzatok kérdése. Igen, képviselő asszonynak abban igaza van, hogy a törvényjavaslat, hasonlóan az elmúlt évekhez, számos előirányzatnál úgymond felülről nyitott jelleggel biztosítja a kiadások teljesíthetőségét. Ezek tipikusan olyan normatív jellegű kiadások, mint a családi pótlék, az anyasági támogatás, ahol az ellátás összege rögzített, az igénybe vevők pontos számáról ugyanakkor becsléseket lehet csak készíteni. Ezek a becslések azért elég jól teljesültek, és a költségvetés megalapozottságára épp ezért mondja azt az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács, hogy megalapozottak a számok. A felülről nyitott előirányzatok rendszere tehát azt biztosítja, hogy minden kedvez­ményezett megkapja az őt megillető támogatást, pél­dául az európai uniós támogatások, amelyek szintén felülről nyitott előirányzatról kerülnek kifizetésre, eljussanak maradéktalanul a kedvezményezettek­hez, és egyidejűleg a költségvetés tervezésekor arra figyeltünk, hogy a kiadások ezeken a felülről nyitott előirányzatokon a legreálisabban legyenek megtervezve. Azt gondolom, ezt visszaigazolta az Állami Számvevőszék, illetőleg a Költségvetési Tanács.

Végül, azt gondolom, hogy a makrogazdasági keret, a költségvetési tervezet kormánytól független szervezetek által megalapozottnak minősítése reális esélyt ad arra, hogy a családok profitáljanak ebből a költségvetésből. Képviselő asszony azt a kérdést tette föl, hogy miért örülnének a családok. Azért örülnének a családok, és bízom benne, hogy örülni fognak, ha a tisztelt Országgyűlés a kormányzati javaslatokat elfogadja, hogy csökkenni fog az alapvető élelmiszerek jelentős körének áfakulcsa. Annak fognak örülni, hogy az otthonteremtési kedvezmény 2017-ben növekvő összegben lesz igénybe vehető, nemcsak új lakások építése, vásárlása esetén, hanem használt lakások vásárlása esetén is. És bízom abban, hogy annak is örülni fognak a családok, hogy a foglalkoztatottak száma egyre bővülni fog, és bizony csökkenni fog a szegénységben élők aránya.

Ebben a reményben kívánom azt, hogy a képviselő asszony, illetőleg a képviselő urak által említett költségvetésben előttünk álló problémák és feladatok mellett a megoldásokat is lássák, és tudják támogatni a költségvetési javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(23.40)