Készült: 2019.11.14.12:00:55 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

47. ülésnap (2010.11.16.), 350. felszólalás
Felszólaló Halász János (Fidesz)
Beosztás nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:40


Felszólalások:  Előző  350  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Jobbik T/893. számú képviselői önálló indítványának története van, erről Novák Előd képviselő úr igyekezett is hozzászólásának első öt percében részletesen beszámolni. Lényeg a lényeg: napirendre tűztük ezt a javaslatot. Ezt a javaslatot napirendre tűztük, és ez jó alkalom arra, hogy elmondjuk álláspontunkat a témával kapcsolatosan, és a javaslattal kapcsolatos véleményünket is.

A Jobbik képviselőinek javaslata az - benne van az anyagban, hallhattuk itt is -, hogy a rendszerváltoztatás előtt bizonyos állami vagy párttisztséget viselő vagy magas rangú katonai vagy rendőri beosztású dolgozó, illetve más közreműködő személyek esetében az e tevékenységük során szerzett jövedelemnek csak 1 százalékát lehessen figyelembe venni a nyugdíj kiszámításakor. A javaslat szerint az érintettektől elvont összeget a sérelmet szenvedett személyek részére kellene kárpótlásként kifizetni. Ez a javaslat tartalmi lényege. Ezt hallhattuk itt az ismertetésben is, és a Jobbik által felvetett kérdés egy elemi szintű vizsgálati igényt is fölvet, és ez a vizsgálat folyik jelenleg is. Ugyanakkor azt látjuk, hogy sajnos a megoldásra tett javaslat az elérendő célt nem szolgálja.

Mi az, amit ma tudunk? A tényleges nyugdíj-privilégiumok, az általános rendelkezésektől eltérően magasabb összegben megállapított nyugdíjak visszavonását az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetve egyes nyugdíj-kiegészítések megszüntetéséről szóló 1991. évi XII. törvény már elrendelte. E törvény előírta a mindenkor hatályos és kihirdetett társadalombiztosítási szabályoktól eltérően, egyedi kivételes eljárás során megállapított nyugdíjak és az MSZMP pártszervei által megállapított nyugdíjak folyósításának megszüntetését. Ez alapján a kedvezményekkel számított nyugdíjakat beszüntették, s az érintett nyugdíjakat az általános szabályok szerint újra megállapították. Szeretném elmondani önöknek, hogy úgy gondoljuk, hogy ahogyan láttuk az elmúlt évtizedek folyamatait és az akkor történteket, természetesen ebben az esetben is szükséges lehet az akkori megállapított nyugdíjak egyedi ellenőrzése.

Más a helyzet az egyes nyugdíjakkal együtt folyósított pótlékokkal kapcsolatban, mert nagyon sok ilyen eset is volt. A nyugdíj-kiegészítések megszüntetéséről szóló, a korábbiakban már hivatkozott törvény lehetővé tette, hogy egyes korábbi nyugdíj-kiegészítéseket pótlékokká alakítsanak át. A kitüntetés korábbi adományozójától függően a Miniszterelnöki Hivatal, illetve a köztársaság elnökének hivatala határozott annak idején az átalakításról, ha az érintettek a nyugdíj-kiegészítést tudományos, sport-, művészeti vagy más, a nemzet számára kiemelkedően hasznos munkásságuk elismeréseként kapták. Jelenleg viszont mindössze 67 olyan személyről tudunk, akinek a nyugdíj-kiegészítését nem alakították pótlékká. Ebből és egyéb adatokból úgy tűnik, hogy a Miniszterelnöki Hivatal és a köztársaság elnökének hivatala annak idején feltehetőleg nem tekintette szigorú szempontnak a történelmi igazságtétel igényét, és olyanok esetében is megtörténhetett a pótlékká alakítás, akiknek tevékenysége a demokratikus értékrenddel nem egyeztethető össze, míg mások - például művészek özvegyei - valóban jogosan kapják a pótlékot.

A nyugdíj-kiegészítések megszüntetéséről szóló törvény tehát nem érte el teljesen a célját, ezért a jelen törvényjavaslatot indító gondolat sem tekinthető okafogyottnak. A Jobbik által benyújtott javaslat azonban nem a jogosultra nézve kedvezően eltérített szabályokat szüntetné meg, hanem az általános szabályoktól a jogosultra nézve hátrányosabb szabályokat kíván megalkotni. A törvényjavaslat felemásan kezeli azon időszakokat, amelyek alatt a szóban forgó személyek az elnyomó rendszer különböző hatalmi posztjait betöltötték. Nem mondja ki, hogy ezek az időszakok a nyugdíjjogszerzés szempontjából nem vehetők figyelembe, vagyis nem számítanak szolgálati időnek, és az akkor elért keresetek is figyelmen kívül maradnak a nyugdíj összegének meghatározásánál. A törvényjavaslat ezen időszakok szolgálati időbe számítását nem korlátozná, csak az ezen időszakok alatt elért keresetek töredékét, 1 százalékát veszi figyelembe a nyugdíj összegének kiszámításánál. A javaslat ellentmondásos, inkább az önkényes vonásai, semmint elvi alapjai válnak így hangsúlyossá.

Az Alkotmánybíróság több határozatában foglalkozott a nyugellátások - mint a vegyes biztosítási és szolidaritási elemeket egyaránt magában foglaló társadalombiztosítás szolgáltatásainak - védelmével. E határozatokra tekintettel valószínűleg egy ilyen megoldás alkotmányellenes lenne.

A javasolt átszámítás nem feltétlenül módosítaná az érintettek nyugdíjának összegét. Lehetséges ugyanis, hogy a javaslatban felsorolt tevékenységet nem abban az időszakban folytatta az érintett, mint amely béridőszak alatt elért kereseteit a nyugdíja alapjául figyelembe kellett venni. Ha ugyanis időben jelentősen eltér egymástól a szankcionálni kívánt cselekmény és a nyugdíjazás ideje, a sérelmet okozó ítéletek idején elért kereset nem számít be a nyugdíjalapba. Még inkább ez a helyzet a fegyveresek esetében, mert a szolgálati nyugdíjakat a nyugdíjazást megelőző egy évben elért átlagkereset alapján kell náluk megállapítani. A rendszerváltást követően nyugdíjazottak esetében például eleve kiesik a béridőszakból a javaslatban felsorolt testületekben teljesített szolgálatok ideje. A fentiek, a nyugdíjazáskor figyelembe vett időszak és a javaslatban felsorolt tisztségek betöltésének, tevékenységek folytatásának lehetséges ideje közti eltérés miatt a célcsoport egyes tagjait csak részben vagy egyáltalán nem érintené az intézkedés annak ellenére, hogy a személyi körbe beletartoznak.

Engedjenek meg néhány gondolatot a benyújtott törvénymódosítási javaslat végrehajtásának feltételeiről. A nyugdíjbiztosításnak jelenleg nincs olyan nyilvántartása, illetve adata, amelynek alapján a javasolt személyi körre vonatkozóan a felülvizsgálatot hivatalból el tudná végezni. Legalább ennyire problémás a törvényjavaslat szerinti kompenzációra jogosult személyi kör meghatározása. Az ilyen kompenzációk biztosítása egyébként sem a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer feladata. Megfontolandó az is, hogy a többletforrást, amiről beszélt itt képviselőtársam, tudományos ismeretterjesztő és oktatási célra kelljen esetleg fordítani. A Jobbik által benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatban a végrehajtás feltételei, úgy gondoljuk, nem állnak fenn, és kétséges, hogy egyáltalán képes lenne-e elérni így a kitűzött célját.

A törvényjavaslatot a jelenlegi - a jelenlegi - formájában azért nem támogatjuk, mert a nyugdíjrendszeren keresztül nem tudja elérni a célját. Hangsúlyozom ugyanakkor, hogy a javaslat céljaival egyetértünk.

A törvénymódosítási javaslat két célt tűz ki maga elé, amely egy feladatként fogalmazható meg. Az első cél: megfosztani azokat a pártpolitikai döntéshozókat az előjogaiktól, akik a diktatúra idején hosszú éveken keresztül egy eszme nevében különleges előjogokat birtokoltak, és ezeket az előjogokat a demokráciába is átmentették. A javaslat másik célja: kárpótolni vagy legalább részben kompenzálni azok hátrányait, akik a kommunista diktatúra eszméivel nem értettek egyet, és ezért hátrányos megkülönböztetéseket szenvedtek.

A céllal, ahogy mondtam, egyetértünk, a jelen javaslatban - a jelen javaslatban - hozzárendelt eszközzel nem, mert nem alkalmas a feladat megoldására. A legtöbb esetben, ahogy szó volt már itt róla, ugyanis a nyugdíj-megállapítás időszaka és a vezető pozícióban töltött időszak nem esik egybe. A cél eléréséhez szükséges a kötelezettek és a jogosultak körének pontos meghatározása, mert csak ebben az esetben érhető el, hogy a kötelezettség alól jogszabályi pontatlanság miatt ne lehessen mentesülni. Azt is fontos tisztázni, hogy a sérelmet szenvedett személyek milyen típusú és mértékű sérelmek orvoslására számíthatnak. A kompenzálásra nemcsak a személyek esetében kerülhet sor, hanem akár egy generáció számára az oktatás keretében megvalósuló, a fiatalokat felvilágosító programok is jelenthetik azt, hogy kapjanak arról a korról teljes képet, amelyben nem éltek, és nem értik az idősebbek e korhoz való viszonyát.

Mindezekkel kapcsolatban egyeztetést kívánunk lefolytatni az előterjesztés benyújtóival annak érdekében, hogy a törvényjavaslat célja a gyakorlatban is megvalósítható legyen. Egy valódi megoldás kidolgozásában támogatásunkról tudjuk biztosítani a törvényjavaslat benyújtóit.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  350  Következő    Ülésnap adatai