Készült: 2024.03.29.14:53:38 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

281. ülésnap (2013.05.23.), 150. felszólalás
Felszólaló Dr. Aradszki András (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 13:15


Felszólalások:  Előző  150  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az atomenergiáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban annyi szép és jó dolgot elmondtak az előttem szóló képviselőtársak, hogy én is igyekszem tömören és célzottan elmondani a véleményemet. Való igaz, hogy ez a törvénytervezet az Euratom-irányelv átvételét szolgálja elsősorban, és ezt kellő pontossággal teszi meg, és olyan dolgokra is ad választ, amely illeszkedik a magyar jogrendszerhez, és ez az illeszkedés a mostani jogszabály-alkotási rendben is kihangsúlyozódik.

Hozzá kell tennem és el kell mondanom azt is, hogy nagyon fontosnak tartom azt a részét ennek az irányelvnek, hogy nemzetpolitikákat ír elő a tagállamok részére a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek hasznosításával kapcsolatban, és ahogy Bencsik képviselőtársam is elmondta, arra az alapelvre helyezkedik, hogy az adott tagállamban előállott, létrejött kiégett fűtőelemnek és radioaktív hulladéknak a felelőse elsősorban maga az engedélyes, de igen fontos politikai felelősséget visel maga az adott tagállam. Végső soron ő tartozik felelősséggel azért, hogy megfelelő technológiával, megfelelő módon kerüljenek végleges elhelyezésre ezek a kiégett fűtőelemek, illetve radioaktív hulladékok. A törvény ad kimentési lehetőséget a szerződéses rendszereken keresztül, de ez igen kivételes, és reméljük és remélhető az, hogy ez az implementációs folyamat teljes körű lesz az Európai Unióban is, és 2013. augusztus 23-tól egységes szabályozás lesz a kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok kezelése területén.

(14.50)

Fontos módosítást tartalmaz az előterjesztés a Központi Nukleáris Pénzügyi Alappal kapcsolatban, és teljesíti azokat a szigorú összeférhetetlenségi követelményeket, amelyeket az irányelv előír. Nevezetesen, hogy az alap kezelése el kell hogy kerüljön az Országos Atomenergia Hivataltól. Ez egyébként összhangban van azzal a generális összeférhetetlenségi szabállyal, amelyet a törvény szintén megfogalmaz, amely generális szabály egyébként kizárja önmagában azt is, hogy a Magyar Energia Hivatalba, illetve a helyébe lépő új hivatalba olvasszák az Országos Atomenergia Hivatalt is, mert egyébként ez az új hivatal a villamos energiával kapcsolatos döntéseket és hatásköröket bír magánál, és e tekintetben az Országos Atomenergia Hivatal ilyen jogkörökkel nem fog rendelkezni és nem rendelkezett eddig sem. Tehát ez az összeférhetetlenség, ez az elválasztás teljeskörűen megtörténik jogi keretek mellett, amit a törvényjavaslat tartalmaz.

Vita volt a bizottságban a tekintetben is, a képviselőtársam már említette ezt, hogy a nyilvánosság miképpen értelmezhető a radioaktív hulladékokkal kapcsolatban, illetve az egész atomenergiával kapcsolatos ismeretanyagoknak a közcélra való felhasználása, illetve közcélú megismerése tekintetében. Én is híve vagyok a szigorúbb szabályozásnak. Természetesen azoknak az információknak az átláthatóságát, amelyek a környező lakosság vagy ország biztonságát és az atomenergia biztonságos felhasználását szolgálják, véleményem szerint a törvényjavaslat nem korlátozza, hanem egy szűkebb körben rendel el igen szigorú, nemzetbiztonsági okokból indokolt korlátozásokat.

Azt is hozzá kell tennem, hogy hiánypótló a törvényjavaslat abból a szempontból is, hogy a fegyveres biztonsági őrségről szóló törvényhez hozzányúl, kiterjeszti a fegyveres biztonsági őrség alkalmazási kötelezettségét nemcsak magára az áramtermelő Paksi Atomerőműre, hanem arra is, hogy a radioaktív hulladéktárolóknál is alkalmazni kell a fegyveres biztonsági őrséget, ami egyébként, hozzá kell tennem, ismereteim szerint a gyakorlatban eddig is így volt.

Felvetődött a drogpolitika és az alkohollal kapcsolatos szabályozás beemelése. Ez igazából nem változtat a gyakorlaton, a hatályos magyar munkavédelmi szabályok és az azon alapuló belső munkavédelmi szabályok alapján a normálisan működő vállalatoknál - és a Paksi Atomerőmű ilyen vállalatnak tekinthető - eddig is gyakorlat volt konkrétan az ellenőrzés és a munkavégzési feltételek között az alkoholtól és a drogtól való függősség tilalma, ez eddig is komoly előírás volt. Tehát e tekintetben a törvényjavaslat az életet követi. Ebből a szempontból semmiféle olyan kockázatot nem látok, amely esetleg valami személyhez fűződő jogokat sértene az adott munkavállalónál, illetve az adott szervezet működésénél.

Úgy látom, hogy ami nagy vita lehet, és ezzel kapcsolatban el is hangzott több észrevétel, a megújulóknak a kérdése. Azt látom, hogy nagyon helyes az a dolog, hogy a megújulóenergia-technológiáknak a számbavétele megtörténjen, és egy ajánlást tegyen az energiaforrások alkalmazásáért mindenkor felelős minisztérium. Ez kizárja az úgynevezett ötleteléseket. E tekintetben egyébként van már ilyen gyakorlat, csak más területen, nevezetesen a környezethasználati engedélyek megszerzésénél van egy, ha nem is állami, de egy szakma által elfogadott rendszer, amely az elérhető lehető legjobb technológiáknak a felsorolását tartalmazza azokon a területeken, amelyekre a környezethasználati engedélyezési eljárás kiterjed. Úgy gondolom, egy hasonló rendszert kellene itt is kiépíteni. Egyetértek teljes mértékben Bencsik képviselőtársammal abban, hogy ez nem lehet nagyon beszűkítő. Itt a vállalkozások szabadságát és az alternatívák sokaságát nem szabad korlátozni. Egy szempontot kell figyelembe venni. Ezzel jelzem is a tárca felé, hogy nem egy olyan könnyű megoldás, nem könnyű dologra vállalkoznak, mert minden egyes ilyen műszaki megoldásnak jogszabályi szintű vagy iránymutatás szintű megjelenítése komoly gazdasági és versenyképességi kérdés. Azt akarom elmondani, hogy ez nem csupán technológia. Tiszteletem a mérnök urak felé, nem csak az ő elképzeléseiknek és szakmai megalapozottságuknak kell megjelenni ezekben a technológiai leírásokban; nagyon fontos a műszaki megalapozottság, a felhasználhatóság, minden egyéb ilyen dolog, de ez igencsak a magyar gazdaság egészére kiterjedő versenyképességi és gazdasági kérdés is. Úgy gondolom és remélem, bízom benne, hogy ezek a szempontok is meg fognak jelenni a tájékoztatókban, és minden olyan előnyt is ki fog tudni hangsúlyozni ez a tájékoztató, ami könnyebbé teszi az adott pályáztatásoknál az elbírálások módját.

A KÁT-tal kapcsolatban megerősítem: a KÁT módosítása, amely megtörtént, azt hiszem, másfél évvel ezelőtt, amikor még Bencsik képviselőtársam államtitkár volt, nagyon fontos döntés volt. A KÁT akkori rendszerében a kapcsolódó támogatásánál meg kell mondani, hogy sok olyan korszerűtlen erőmű fenntartásához járult hozzá a KÁT, amely szöges ellentétben volt az egész rendszer, a megújulórendszer céljával, nevezetesen, hogy csökkenjen az emisszió, tehát az üvegházhatású gázok kibocsátása. Úgy gondolom, hogy ebben helyes úton indult el a kormány, amikor ezt a javaslatot, amely most előttünk van, beterjesztette. Egy nagyon óvatos, mértékadó, az európai rendszerek mostani változási irányait, illetve azoknak a meghatározását beváró javaslatnak érzékelem ezt. Nem szabad nekünk előrerohanni ezekben a kérdésekben, amikor az európai energiaellátás és köztük a megújulónak a sorsa, iránya döntő változások előtt áll. Egy olyan irányváltás előtt állunk, amelynek megint csak egy fontos megalapozottságát jelentheti, hogy nem lehet olyan megújulórendszert egyik államra sem ráerőltetni, amelyik nem piacképes, amely a gazdasági versenyben inkább hátrányt okoz, amely az ellátásbiztonságban, az emberek teherbírását tekintve is elviselhetetlen terheket jelent. Erre példa volt, hogy a cseh, a spanyol, de még a német energiafelhasználóknál is jelentkeztek ilyen jellegű problémák. Azt látom, hogy a rendszer kialakításában ez a törvényjavaslat egy óvatos lépés, és továbbgondolásra érdemes eszközöket tartalmaz. Bár hozzá kell tennem, való igaz, hogy ha meglesznek ezek az irányváltások, illetőleg enyhe elmozdulások a megújulók alkalmazása tekintetében európai szinten, akkor a metánmeghatározást, ami a jelenlegi törvényjavaslatban szerepel, amely egyébként kellően flexibilis meghatározás, eléggé sok minden a támogatási módszerek között beleérthető, rugalmas eszközhasználat lehet ez, de fel kell készülni arra, hogy ezt a gyakorlatban is kellő rugalmassággal tudja a mindenkori kormányzat működtetni annak érdekében, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása, a megtakarítások és a vállalásaink teljesülni tudjanak.

(15.00)

E tekintetben a bioüzemanyaggal kapcsolatos várakozások is érdekesek lehetnek. Úgy gondolom, ha már itt ezt a részt a törvényjavaslat megnyitotta, akkor engedje meg, államtitkár úr, én beterjesztek egy olyan jellegű módosító javaslatot is, amely pontosan a magyar versenyképességet és a gazdasági erőegyensúlyt próbálja majd megteremteni más tagállamok gyakorlatával összhangban, tehát ne legyen a magyar bioüzemanyag-gyártó bizonyos szempontból hátrányosabb helyzetben, mint amilyenben, mondjuk, Ausztria vagy Olaszország üzemanyaggyártói vannak, természetesen mindezt úgy, hogy az eredeti célok elérését semmi nem akadályozza. Azt látom, hogy mind az atomenergia-törvény, mind pedig a megújulókkal kapcsolatos jogszabályok módosítása gondos, kimunkált előkészítés volt, tudomásom szerint megfelelő szinten, szélességben és mélységben egyeztettek az érintett civil szervezetekkel is a tárcánál, illetve az előkészítőknél.

Mindezek alapján a pártszövetség kisebbik tagjaként támogatásra kérem képviselőtársaimat.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  150  Következő    Ülésnap adatai