Készült: 2021.03.09.08:44:36 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
108 110 2003.11.18. 2:05  29-457

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Elég sokat vártam, hogy reagálhassak az Illés képviselő úr által mondottakra, de örülök, hogy visszafordultunk ebbe a helyzetbe. (Moraj az ellenzéki padsorokban.) Ajánlanám, képviselőtársaim, el kellene ezt olvasni! Lasztovicza képviselő úr csodálatosan visszakiabált: kérem, mi így készültünk rá, mi elhoztuk a határozatokat is, mert igenis, erről akarunk beszélni.

Képviselő Urak! El kellene olvasni önöknek is a törvényjavaslatot, akkor talán nem mondana ilyet Illés képviselő úr, hogy nem létezik. Létezik az 5. §-ban, létezik a 6. §-ban, taxatíve felsorolva, hogy igenis, összeállíttatja az előzetes környezeti tanulmányt, és a tanulmány függvényében, ha indokolt, a 6. § (4) bekezdésében még az is szerepel, hogy a miniszternek rendeletileg módosítania kell a tervezett út nyomvonalát.

Amiért eredetileg szót kértem, képviselő úr - elfogadva, hogy ön és mi is aggódunk a környezetért, amit majd hátrahagyunk az utódainknak, a gyerekeinknek és az unokáinknak -, van egyfajta gazdasági fejlődés. Ezt ön megpróbálta bírálni és kritizálni, én pedig állítom: tudom, hogy a határ mellett élve csak ez az egy lehetőségünk van ahhoz, hogy bekapcsolódjunk az ország vérkeringésébe, a gazdaságba. Ezt lehet nemtetszéssel kifejezni, de ez a valóság. Le kell ülni néhány befektetővel, akinek az első három kérdésében szerepel, hogy hány perc alatt érhető el az önök területe a fővárosból vasúton, közúton, légi közlekedéssel.

Azt gondolom tehát, arról kellene beszélnünk, hogy hogyan, milyen módon alakítsuk úgy a környezetünket, hogy elfogadható és elviselhető legyen.

Egy újabb kétpercesben folytatnám, elnök úr. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
108 134-136 2003.11.18. 2:22  29-457

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Szóval, hadd folytassam ott, sajnálom és meg is értem, hogy Lasztovicza képviselő úr elment, mert én azt gondolom - és erre hivatkoztam volna -, hogy nem olvasták el ezt az indítványt, és én ezért mondtam. Az, amit most Ivanics képviselő úr is mondott (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból.), kérem, tessék végiggondolni, ebben a határozati javaslatban a következő van: mi van akkor, amikor még nem létező, tehát csak tervezési szakasz kezdődik? Ebben az esetben igenis van előzetes, és ha elolvassák az indokolást, szerepel benne.

 

(11.50)

Itt azért nem kell, mert már van. De ha befejezte a mondatot, és én ezért mondtam Pap képviselő úrnak, hogy végig kellene olvasni a (4) bekezdést, ott van, hogy részletes környezetvédelmi tanulmány benyújtásával indul. (Dr. Pap János rázza a fejét.) Tehát ez azt jelenti, hogy ha átminősítésre kerül sor a fejlesztéssel, még akkor is kell, csak az előzetesnél nem, mert az előzetes a tervezés, a nyomvonal-kijelölés szakaszában rendkívül érdekes. (Tóth István: A lényeget!)

Tessék hozzáolvasni a 10. §-t is, ami ugyanerről szól, és még egyszer hivatkoznék (Tóth István: Ennyi az egész?)... Tóth képviselő úr, szót fog kapni, Domokos képviselő úr ugyan azt mondta, hogy kétpercesekkel nem illik a felkészültséget bemutatni, de én azt gondolom, ha a 6. § (4) bekezdését megnézi Tóth képviselő úr, akkor azt látja, amennyiben az előzetes tanulmány azt mutatja, hogy nem jó az elképzelés, a minisztert kötelezi arra, kógensen kimondva, hogy meg kell változtatnia a nyomvonalat. Tehát azt gondolom, hogy ez így érdekes.

Képviselőtársaim, Fónagy képviselő úr a gazdasági bizottságban is és a televízióban is elmondta, hogy az előkészítéshez 8-10-12 év kell. Én ezért ajánlom az önök figyelmébe, és ez nemcsak nekem áll rendelkezésemre, hanem önöknek is, a 6195. indítványt, amelynek van egy melléklete. (Tóth István: Nem ez a napirend!) Tudom, csak azt szeretném önöknek indítványozni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), hogy ha ezt beemeljük, akkor van értelme, hogy arról beszéljünk, hogy mely... (Közbeszólások a Fidesz padsoraiból: Az időd is lejárt! - Ez nem lakossági fórum!)

ELNÖK: Képviselő úr, lejárt a kétperces időkeret.

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): ...paragrafusokra vonatkozik. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
108 182 2003.11.18. 2:08  29-457

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Lengyel Képviselő Úr! Szóval, önnek is csak azt tudom mondani, hogy ez a törvényjavaslat nem arról szól, amiről ön beszél. A hosszas vitánkból kiderült, hogy erről a törvényjavaslatról ebben az ülésteremben az önök oldaláról Illés Zoltán és Pap képviselő úr beszél. Ez a törvényjavaslat arról szól, hogyan lehet előkészíteni, hogyan lehet gyorsítani a szabályok betartásával azokat a különböző folyamatokat, amelyek segíthetik azt, hogy az autópálya megépüljön.

Az, amiről ön beszél, kedves képviselő úr: ön próbálja fényesíteni a polgári kormányt. Én mondok egész konkrétat önöknek, ha nem tudnák: az önök által előkészített és megépíteni tervezett 7-es autópálya Becsehelyen a szántóföld kellős közepén megáll, és még az előkészítése sincs meg Becsehelytől Nagykanizsáig és azon túl, ezt mind most kell elvégezni. Ezért fontos ez a törvényjavaslat, hogy az előkészítés tényleg felgyorsulhasson, és az építést el lehessen kezdeni. Azt gondolom, hogy ez ezért rendkívül érdekes. Megint hivatkozom a 6195-ös országgyűlési határozati javaslatra, ott majd a részletekről beszélünk, hogy hol.

Én igenis fontosnak tartom, hogy konszenzus alakuljon ki közöttünk, hogy akkor, amikor a gazdasági miniszter majd e törvényjavaslat alapján hozzájárul, és elindítja azokat a folyamatokat, hogy hol kell gyorsítani az engedélyezési eljárásokat, azok már ne ad hoc módon működjenek, hanem kizárólag a Házban konszenzussal kialakított útfejlesztési koncepciót valósítsa meg. Ezért lenne rendkívül fontos az, hogy a 2015-ig létesülő út-, vasútfejlesztésben egyezségre tudjunk jutni.

Köszönöm szépen, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
108 190 2003.11.18. 0:51  29-457

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Én sajnálom, hogy Lengyel képviselő úr megismételte. Elmondta már Keller úr is, én is elmondom. Én azt javaslom, tudom, hogy nagyon messze van a nyugati, délnyugati csücsök, tessék elmenni! Tornyiszentmiklós és Letenye között 20 kilométeres sávban majdnem teljesen kész a pálya, tehát már az első betonréteg és az első aszfaltréteg megvan; Letenye és Becsehely között szintén a teljes rézsű megvan, és egy szakaszon a betonozáson is túl vannak. Igenis épül a Balatont elkerülő szakasz már most is. Tehát azt mondani, hogy nincs történés - ebben tényleg igaza van Keller úrnak -, ha ezt tetszik állítani, akkor nem mond igazat, képviselő úr.

Köszönöm szépen, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
108 200 2003.11.18. 2:17  29-457

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ivanics Képviselő Úr! Sajnálom, és most már úgy látom, hogy szándékosan nem is akarja megérteni, ez a törvényjavaslat valóban arról szól, hogy az egyébként érvényes általános szabályokhoz képest milyen speciális szabályok kellenek, hogy az autópálya-építés, a gyorsforgalmi úthálózat építése felgyorsulhasson. Milyen speciális államigazgatási, közigazgatási szabályok kellenek vagy a környezetvédelmi engedélyezés folyamán, a kisajátítás folyamatában vagy az építési engedélyezési eljárás folyamatában?

Tehát azt gondolom, hogy egy ilyen törvényjavaslatban arról beszélni és azt beleerőltetni, hogy a majdan megépülő pálya matricás vagy nem matricás, vagy ott hogy történik a díjfizetés... - azt gondolom, és ez lenne az érdekes, ha tényleg arról beszélnénk, amiről Illés Zoltán beszél, hogy ezek a szabályok megengedhetők-e, hogy ez a gyorsítás bekövetkezzen, kell-e valamit még figyelembe vennünk ezeknél a speciális szabályoknál, vagy engedhetjük-e, hogy 2007-ig működjön ez a szabályozás, vagy azt mondjuk, hogy az előkészítés folyamatában tovább is. Ezekről lenne célszerű beszélnünk ahelyett, amit ön elmondott.

Nagyon fontosnak tartom azt, amit Szalay Gábor mondott, hogy bizony, mindenképpen be kellene emelni ebbe a törvényjavaslatba a már vagy a még ezután előkészítésre kerülő szakaszokat. Azt érdemes (Ivanics Ferenc és Tóth István nevetnek.), de Szalay Gábor ugyanerről beszélt (Dr. Kis Zoltán: Megvan az egyezség. - Derültség.), hogy a mellékletben most az van benne, hogy mi fejeződik be 2006-2007-ben, és célszerű lenne erről a folyamatról beszélni.

 

(13.10)

Erről beszéltem én magam is korábban, amikor azt mondtam, hogy a másik határozatnak a mellékletét, ahol térképpel együtt szerepel az ön által említett 8-as út is, a Sopron mellett elhaladó 9-es út, ezeket, azt gondolom, bizony be kellene venni ebbe a törvényjavaslatba.

Köszönöm szépen, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
108 214 2003.11.18. 1:33  29-457

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Illés Képviselő Úr! Kérem önt, hogy gondoljuk végig, ha egy országgyűlési határozatban itt a parlamentben eldöntjük, hogy hol és milyen utak épülnek, ezt követően elindul az előkészítési szakasz, ezután már, úgy gondolom, és erről szeretném önt meggyőzni, nem indokolt, hogy még egyszer a parlamentben döntsünk a konkrét nyomvonalról. Az tényleg helyes, hogy ilyen előkészítés után már a miniszter ezt rendeletben állapítsa meg.

Azzal az aggállyal is, amit ön megfogalmazott, részben egyetértek, de azt gondolom, hogy a (2) bekezdésben az a kitétel, hogy a rendeletben megállapított nyomvonalra a magyar államot már elővásárlási jog illeti meg, ez azért a telekspekulációt valamennyire, tudom, hogy sosem lehet teljesen kiküszöbölni, de talán valamennyire már korlátozni tudja. Ezért lesz érdekes, hogy legalább rendeletben legyen, hogy ne lehessen közben egy adott miniszternek esetleg bármilyen sugallatra változtatni a nyomvonalat rövid szakaszon, rövid távon. Tehát hitem szerint itt most egy egységes egész rendszer épül fel, ami garanciát jelent mindannyiunk számára.

Köszönöm szépen, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
108 246 2003.11.18. 1:57  29-457

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Egy fél mondattal Körömi képviselõ úrnak: csak nem tetszik azt gondolni, hogy önmagunkkal vitatkozunk kétpercesekben. Ha nem adtak volna alapot, akkor biztos, hogy nem szóltunk volna ennyiszer.

A másik gondolatához hadd tegyem hozzá: képviselő úr, itt látszólag azért egyetértünk abban - és hadd hívjam ide Hargitai úr gondolatait -, hogy az útfejlesztés fontos közérdek. A közérdekre való hivatkozással próbálunk meg itt valamilyen speciális szabályokat alkotni. Az a véleményem, hogy akkor, amikor speciális szabályokat állapítunk meg, bizony nagyon szigorú korlátokat kell felállítanunk, mert a speciális szabály mindig a mezsgye körül van.

Itt több lehetőség van. Az egyik, hogy vagy valahol konkrétan meghatároznánk, melyek azok az úthálózatok, amelyekre igaz a speciális szabály, vagy felállítunk egy időkorlátot, mint 2007. december 31., és azt gondolom, Magyarország jelenlegi útviszonyai mellett nagy valószínűséggel - és ebben önnel egyet tudnánk érteni - ezt a 2007-et ki kellene emelni, viszont helyette fel kellene erősíteni azt a pontot, hogy a kormány évente milyen beszámolási kötelezettségnek tegyen eleget: a tájékoztatási kötelezettségének, amely alapján a parlament képes lesz kimondani azt, hogy igen, az út arra épül, amerre az Országgyűlés egy határozatban meghatározta, és mintegy utólag, újfent jóváhagyja, hogy ezen a területen igenis eltűröm fontos közérdekből a speciális szabályokat.

Köszönöm szépen, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
108 256 2003.11.18. 1:20  29-457

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Csak Domokos képviselő úrnak szeretném elmondani, én megértem, hogy önnek mindenről ugyanaz a dolog jut eszébe, de amire hivatkozni tetszett, az államháztartási törvénynek ez a paragrafusa az üvegzsebtörvénnyel Keller László kezdeményezésére került be az államháztartási törvénybe. Azt szeretném elmondani… (Domokos László közbeszól.) Ön azt mondta, hogy mi minden fog itt következni. Semmi más nem történik, képviselő úr, mint hogy egy előttünk lévő problémát próbál orvosolni, mert ez ugyanúgy önöknek is rendelkezésére állt. A kormány már benyújtotta a 7-es autópálya egy szakaszára vonatkozóan, pont az államháztartási törvény ezen paragrafusára hivatkozva az indítványát.

Nem, a gond egyetlenegy, és itt más megoldást kell kitalálni, mert ha érvényes közbeszerzési eljáráson egy vállalkozás megnyeri az adott munkát, akkor utólag már a parlamentnek nem nagyon van döntési lehetősége, mert mi alapján mondjuk azt, hogy a kiírt pályázatot megnyert vállalkozás például semmis vagy elutasítja a parlament.

Itt tehát valamit helyre kell tenni, de hogy ez a paragrafus így nem jó, sajnos tény. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
108 282 2003.11.18. 1:59  29-457

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Kedves Mádi Képviselő Úr! Én azt gondolom, hogy mi megvárjuk önt. Én készséggel odaadom a saját törvényjavaslatomat, hogy ne csak a melléklete legyen meg, és akkor rá fog jönni, hogy miről szól ez a törvényjavaslat. És hadd mondjam azt... (Mádi László: Másról szól a törvény, mint a melléklet?) Nem, a törvényjavaslat arról szól, hogyan lehet gyorsítani az engedélyezési folyamatot.

És hadd mondjam azt, Hadházy képviselő úr, egy baj van - és ez igaz a Mádi képviselő úr által mondottakra is -, igen, mi elhittük egy darabig, hogy önök tényleg komolyan gondolták azt a fejlesztést, és nem gondoltuk, hogy az egész csak egy blöff, egy lufi, aminek sem a pénzügyi fedezete, sem a műszaki előkészítése nincs meg. Azért van szükség, Mádi képviselő úr, erre a törvényjavaslatra, hogy egyáltalán a tervezés, az előkészítés folyamata felgyorsítható legyen. Az, ami a mellékletben szerepel, csak annyi, hogy e törvény mellett melyek azok a szakaszok, amelyek most már karnyújtásnyi közelségben vannak az egyes országrészekben.

Azt gondolom, hogy azok a térségek - itt beszéltünk Pécsről, de beszélhetünk a Dunántúlról -, ahol végre látják, hogy nemcsak vége szakad, hanem eljut Nagykanizsáig 2006-ig az autópálya, ez önöknek, nekünk, a térségben lakóknak is ugyanolyan jó, mert azt jelenti, hogy gyorsabban lehet dél felé közlekedni ettől kezdve az országban. És azt gondolom, hogy ha ezt a törvényjavaslatot elfogadjuk úgy, ahogy ezt elmondta Hargitai képviselő úr, hogy igenis, nagy szükség van erre a törvényjavaslatra, csak ezzel lesz lehetőségünk felgyorsítani az előkészítést. Tehát kérem önt, olvassa el, gondolja végig, és talán tudja támogatni.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
108 302 2003.11.18. 1:13  29-457

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Zaj.) Nem, én úgy döntöttem, hogy Tóth képviselő úrral nem kívánok foglalkozni. Szóval tényleg, reggel óta nagyon sokszor elmondtuk, hogy van ebben az előterjesztésben egy melléklet is, de valójában miről szól? Én Végh képviselő úrnak szeretném elmondani: meggyőződésem, hogy Tóth Sándor nem szorul arra, hogy én megvédjem, de hadd mondjam el, hogy miért ő a vezérszónok. (Domokos László közbeszólása.) Nem. Azért, kedves Domokos képviselő úr, mert Tóth Sándor képviselő úr is rájött arra, hogy ahhoz, hogy Békéscsabáig lehetőleg jó minőségű úton, lehetőleg viszonylag rövid időn belül el lehessen jutni, ahhoz szükség van azokra a speciális szabályokra, amelyek ebben a törvényjavaslatban benne vannak. Ennyi. Sajnálom, hogy ezt Végh képviselő úr nem értette meg, a hozzászólásából ez tökéletesen látszik. Tóth képviselő úr megértette. Ő tudja, hogy szükség van rá, ugyanúgy, ahogy az országban minden területen. Tervek nélkül, engedélyezési dokumentációk nélkül nincs építés. Már nincs itt Illés képviselő úr, ő ezt reggel elmondta, nálam sokkal szebben.

Köszönöm szépen, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
108 360 2003.11.18. 2:08  29-457

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Sajnálom, mert tényleg nagyon nehezen és lassan haladunk előre. Amit Körömi képviselő úr elmondott, azt gondolom, ez bizonyítja azt, hogy mi történt itt ma egész nap. Képviselő úr, önmagukkal, egymással is ellentétben állnak! (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Nem!) Jó, én ezt értem, csak tessék belegondolni, hogy mit mondott pár perccel ezelőtt Mádi képviselő úr, és mit mondott Végh képviselő úr, mit mondott Babák képviselő úr, és erre föl most mit mondott Körömi képviselő úr.

Én a következőt szeretném az önök figyelmébe ajánlani még egyszer és sokadszorra: képviselő urak, közös érdekünk, hogy gyorsuljon fel az autópálya-építés. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Ez így van!) Ebben voltak néhányan, akik egyetértettek velünk. Ennek az a feltétele… (Domokos László: Másfél év után rájöttek!) Domokos képviselő úr, arra jöttünk rá, hogy önök nem készítették elő! Ezt Fónagy képviselő úr tökéletesen elmondta, hogy az ő minisztersége alatt kezdték előkészíteni ezt a törvényjavaslatot, azért, mert már ő is rájött, hogy önöknél csak döntések vannak, de nincs meg a feltétele az építésnek. (Domokos László: Békéscsabán lehetett építeni, de nem építettek!) Ez a törvényjavaslat ezt lehetővé teszi.

Nem akarom túlzottan rossz helyzetbe hozni Hargitai képviselő urat, de ő elolvasta a törvényjavaslatot, és nem véletlenül mondta azt, hogy egyetért vele. Illés képviselő úr szintén megfogalmazott komoly szakmai észrevételt, de az viszont kiváltható - úgy, ahogy az államtitkár úr elmondta -: a másodfokról készek vagyunk vitát nyitni, és módosító javaslattal ezt megnyitni.

Továbbmegyek: ajánlottam önöknek több órával ezelőtt, hogy a garanciális elemeket vitassuk meg, elegendő-e, hogy a parlamenti bizottságoknak beszámol a miniszter évente, vagy időkorlátot kell tegyünk, amiben talán konszenzus alakítható ki, hogy nem kell 2007. december 31-én lezárni ezt a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
108 426 2003.11.18. 0:43  29-457

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Többször változtattam, hogy ügyrendit vagy kétpercest kérjek.

Képviselőtársaim! Én azt értettem, hogy a televíziós közvetítés ideje alatt nem akartak a törvényjavaslatról beszélni, mert fájdalmas lett volna elismerni azt, hogy egy olyan törvényjavaslat fekszik előttünk, amellyel egyet lehet érteni.

Nagyon sokszor hivatkoztunk már Hargitai képviselő úrra, de tényleg - és ennyiben ügyrendi is a javaslatom, elnök úr - Domokos úrnak most már a harmadik olyan kétpercese volt, ami még köszönő viszonyban sincs az előttünk lévő törvényjavaslattal, és ezzel múlatjuk az időt reggel óta.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
108 472 2003.11.18. 7:35  457-481

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Elnézést a kérek a képviselőtársaimtól, de néhány gondolat erejéig muszáj, hogy visszanyúljak a múltba, mert én azt gondolom - Horváth képviselő úr megpróbálta udvariasan fogalmazni, én azt mondanám, hogy nem -, ádáz küzdelmet folytattunk, képviselő úr, itt a kamarákért akkor, amikor ez a törvény megszületett. Én azt gondolom, hogy egy kicsit másképp látjuk, mert az idő nem megoldotta a problémákat, az idő felszínre hozta mindazokat a problémákat, amiért akkor aggódtunk.

Tulajdonképpen miért van ma az asztalon ez a törvényjavaslat? Erről tényleg van értelme beszélni. Én azért egyetlen mondattal visszatérek - mert nekem akkor is az volt, és ma is az a rögeszmém -: az a megoldási javaslat, amit mi akkor kínáltunk, hogy a kis- és közepes vállalkozásoknak ne kelljen tagdíjat fizetni, ettől ők mentesüljenek, viszont a kamarai szolgáltatásokat vehessék igénybe, megoldotta volna azt a problémát, amire - hadd hivatkozzam - az előző, polgári kormány miniszterelnöke is rájött a ciklus végére, hogy az a közhiteles nyilvántartás, ami kialakult a kamaráknál, bizony milyen jó lenne.

Most már térjünk a mába! Milyen jó lenne, ha a gazdasági kamara képes lenne azzal a körülbelül 900 ezer vállalkozással foglalkozni, amelyhez a kormány sem most, sem a jövőben soha nem fog tudni eljutni. Európában - ahogy képviselő asszony elmondta - bizony a német kamarai gyakorlatban ezért nyúl a kormány vagy a parlament bele a költségvetési kasszába, és adóforintokat juttat a kamarának, mert a kamarák ellátnak olyan feladatokat, amelyeket nem tud, vagy mondjuk még csúnyábban, hatékonyan nem képes ellátni a kormányzat, viszont a kamarák erre képesek.

Amikor a két rendszert összehasonlítjuk - mert van egyfajta párhuzam az agrárkamara, valamint az ipari és kereskedelmi kamara között -, az agrárkamara törődik, foglalkozik a több ezer egyéni gazdával, a szaktanácsadástól kezdve egészen a pályázatok előzetes elkészítéséig. Tehát ott tetten érhető, hogy van egy olyan szolgáltatás, amit tényleg érdemes finanszírozni a közös adóforintjainkból, amíg én most azt látom, hogy a szétvert gazdasági kamaráknál az önök által is említett alig néhány tízezer fős tagság bizony nem képes arra, hogy fenntartsa ezt a kamarai szervezetet.

Szeretném elmondani Domokos képviselő úrnak, hogy ez ezek szerint úgy néz ki, mint a női divat, hogy nincs új a nap alatt. A '97-es módosításkor a kamarai tagdíj leírható volt az adóból. (Dr. Kis Zoltán: Így van!) A polgári kormány vívmánya, hogy ez megszűnt. Örülök, hogy ön újra elővette a javaslatot, és most nekünk kínálja, hogy ezt mi oldjuk meg ennél a néhány tízezer vállalkozásnál. Én azt gondolom, képviselő úr, hogy ez roppant érdekes. Én már csak egyet várok, ha egy kicsit pikírt vagyok, hogy, mondjuk, a következő, harmadik-negyedik hozzászólásában azt mondja, hogy célszerű lenne, ha bevezetnénk a kötelező kamarai tagságot. De azért remélem, hogy ezt mégsem teszi meg. (Domokos László: Nem.)

(19.50)

A legnagyobb gondom az, hogy az a kamara, amely ma önkéntes, nagyon kicsi tagsággal bír - és nincs kihatása a magyar gazdaságra, a gazdaság szereplőire.

Ezért nekem kételyeim vannak. Miközben az eszemmel elfogadom, hogy kell etikai szabályzat, és kell, hogy a vállalkozásokat valami regulázza, de ugyanakkor azt mondom: hogyan alakul ki, hogy ez az egészen kicsi kisebbség netán piacszabályozó magatartást gyakorolva léphet föl a kamarán kívüli vállalkozásokkal szemben? Mert ma erről van szó. Mind a két irányban vannak ilyen módosító indítványok.

Aztán tovább folytathatom, az a polémia, ami mindannyiunk között van, a társaságalapítás. Azt gondolom, az én fejemben továbbra is a kamara egy általános érdekeket megjelenítő, mondanám úgy is, hogy a mindenkori kormánynak mint egyfajta ellenzéke, mert állandóan azt kellene hajtsa a kamarai vezetés, hogy zöldebb mezőt, jobb pályát a vállalkozások számára. A feladatátadásoknál sajnos erre nem látunk, és nincs tapasztalat, azt gondolom, itt egyfajta árnyékbokszolás folyik, mert miközben szó van arról, hogy feladatot át kellene venni, eközben a költségvetésben azért csak-csak megjelent mindenféle feladat nélkül máris plusz 110 millió forint.

Tehát azt gondolom, tényleg helye van annak, hogy beszéljünk a gazdasági kamarákról, beszéljünk újra a gazdasági kamarák feladatairól. Azt elfogadom, és nagyon szép dolognak tartanám, amit Horváth képviselő úr mondott, hogy az igenis legyen egy rang, de gondoljuk végig, mitől és miért lesz valaki a kamara tagja vagy miért nem lesz a kamara tagja. Azt gondolom, hogy ez csak egy módon megy, mint ahogy '94 után kínkeservesen elkezdték a kamarák, és fölépítettek egy rendszert, hogy megfelelő szolgáltatásokat nyújtsanak azoknak a vállalkozásoknak, akik hozzájuk fordulnak. Ezzel az eggyel lehet a vállalkozások bizalmát megszerezni, esetleg eljutni odáig, hogy a vállalkozások most már ezt az önkéntes kamarát válasszák, és azt gondolom, hogy ezzel a tevékenységgel vívhatja ki a kamara azt a bizalmat, aminek alapján mi majd ebben a Házban, amikor a költségvetési forintokról döntünk, akkor jó szívvel mondhassuk azt, hogy a kamarának ilyen vagy olyan feladatra pénzt adunk. De ma - hadd tegyem fel a kérdést, és én ezzel fejezem be - tud-e valaki közülünk arra egyetlen kicsi garanciát is adni, hogy ez a kamara átvesz feladatokat, és a közel 900 ezer vállalkozásnak azt egyenlő arányban és mértékben fogja szolgáltatni és juttatni? Azt hiszem, hogy a válasz: nem.

Köszönöm szépen, elnök asszony.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
110 12 2003.11.24. 1:50  1-12

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Tállai és Font képviselő uraknak hadd ajánljam a figyelmükbe: lehet bármit mondani, lehet, hogy mindenről ugyanaz jut önöknek az eszébe, de, képviselőtársaim, ahogy a pénzügyminiszter úr elmondta, itt a tőzsdén való bevezetésre került sor. A tőzsdén több mint négyszeresen túljegyezték a részvényeket, tehát ez teljesen nyilvános, bárki számára hozzáférhető. Sőt, az állam által elindított Földhitel- és Jelzálogbankban az új tulajdonosi körben nagyon kedvezően jelen vannak a stratégiai befektetők mellett a kisbefektetők is, úgy, ahogy a miniszter úr elmondta, majdnem 14 százalékban.

Képviselőtársaim! Meg vagyok győződve arról, hogy Magyarországon nagy jövője van még a földalapú hitelezésnek, ez a jövőben nemcsak a magánszektor számára, hanem az intézmények és vállalkozások számára is lehetőséget teremt. Ha pedig arról beszélünk, hogy szükségük van, és hiteleket akarnak felvenni a vállalkozások, akkor minden olyan jól működő intézmény, ami ezt számukra lehetővé teszi, szolgálja azt a gazdaságpolitikát, amelynek egyfajta visszaigazolása az, hogy több mint négyszeres az árfolyam már most, és az érdeklődésre való tekintettel nagy valószínűséggel ez tovább fog emelkedni a tőzsdei forgalomban. (Zaj.)

Tehát én azt gondolom, hogy a kormány ebben a szakaszban is jó úton halad, és ez egyfajta bizalom is, újra van remény arra, hogy bizalom legyen a magyar gazdaságpolitika iránt.

Köszönöm szépen, elnök asszony. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
110 300 2003.11.24. 1:59  261-327

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslatnak az egyik szándéka - amiről önök is itt a kétpercesekben beszélnek - a fiskális és a monetáris politikának az összhangját megteremteni. És ahogy a hozzászólásaikban elmondták, azért minden körülmények között a jegybank nem függetlenítheti magát a magyar gazdaságtól.

Én ezért szeretném az önök figyelmébe ajánlani azt, hogy gondolják végig, lehet így, mint ahogy most történik, hisztériát csinálni, hogy a magánembereknél mit okoz átváltásilag, de hány milliárdot emelt ki a magyar vállalkozók zsebéből, akik exportra termeltek. Nemcsak őket, hanem sokat közülük egyenesen a padlóra küldött az az árfolyam-politika, amit 2002 után a jegybank folytatott, és ezt így nem lehetett tovább folytatni, kedves Domokos képviselő úr.

Azt gondolom - amit Szabó Zoltán elmondott -, a statisztikák már igazolják, hogy jó irányba történt a lépés, mert az export nemcsak hogy növekszik, dinamikusan növekszik, tehát a vállalkozók számára is. Az, amiről önök a másik oldalon beszélnek, hogy a gazdaságnak igenis meg kell mozdulni, kell, hogy a gazdaság versenyképes legyen, kell, hogy némi védőernyőt tartsunk a gazdaság fölé, azt ezzel a folyamattal lehet megoldani. Ebben a jegybanknak igenis részt kell venni.

A felügyelőbizottság kérdésében is szívesen részt veszek a vitában, de azt gondolom, hogy hosszú éveken keresztül ez sikeresen működött. Tehát ha visszamegyünk, és kronológiában összefoglaljuk a dolgokat, akkor azért talán tessenek végiggondolni, hogy ezt Járai Zsigmond emelte ki a jegybanktörvényből, egész addig ez tökéletesen működött.

Köszönöm szépen, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
110 310 2003.11.24. 2:06  261-327

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Kedves Domokos képviselő úr, engem akkor is sértett már, amikor az autóutakról, autópályákról szóló törvénynél ezt elmondta. Akkor ügyrendileg akartam szólni, de most már nem tudom megállni. Képviselő úr, akkor is meggyőződhetett arról, hogy a szocialista frakcióból itt lévő képviselők fel voltak készülve a törvényből, készek voltunk minden egyes paragrafusról vitát folytatni. Nem véletlenül mondtuk el, hogy az egyes paragrafusoknak nemcsak az első mondatait kell elolvasni, hanem a végét is, és mi tudunk olyan tömören fogalmazni, hogy ezt két percben is el tudjuk mondani. (Dr. Horváth János: A múltkor is kilenc órát vártam, hogy el tudjam mondani a felszólalásomat.) Kedves Horváth képviselő úr, ha kell, pillanatokon belül tudom tájékoztatni arról, hogy önök több mint 30 százalékkal több kétpercest tetszettek elmondani abban a vitában, mint mi, és közben Domokos úr minket bírált. Szóval ennyit a korrektségről, képviselőtársaim!

De hadd térjek vissza az inflációhoz! Ott folytatom, ahol Latorcai képviselő úr abbahagyta. Képviselő urak, közgazdaságilag, és nem Járai Zsigmond az első jegybankelnök, aki azt mondta, hogy az inflációban a várakozás az egyik legnagyobb ellenfél. Tessék belegondolni, hogy mikor nyilatkozott Járai Zsigmond jegybankelnök az inflációról: a költségvetés benyújtását követő pillanatokban. Tehát nyugodtan mondhatjuk azt, hogy ennek bizony lehetett valamilyen politikai szándéka. Most nem akarom az időt ezzel lopni, mert önök is tudják, mi mindenre hathatott volna ez az infláció, a nyugdíjaktól kezdve minden másra. Azt gondolom tehát, nem jó az, ha a jegybankelnök élen jár abban, hogy megpróbál versenyre kelni, és minél nagyobb inflációs várakozást gerjeszteni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Köszönöm szépen, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
111 55 2003.11.25. 1:55  34-92

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Eredendően Bernáth Ildikó hozzászólására akartam reagálni. De ezt megelőzően hadd mondjam el, hogy a házbizottságban tudtuk, amikor eldöntöttük, hogy ezt a vitát abba a szünetbe illesszük be, ami a költségvetés közben van. (Egy hang az ellenzéki oldalról: A kormánytól még sincs itt senki.) De Baja államtitkár úr itt van a tárcától, tehát van képviselője a tárcának.

A másik: képviselő asszony, ünnepélyesen kijelentem, hogy soha nem fogom szexuális tárgynak tekinteni. (Nagy zaj az ellenzéki oldalon.) Hadd mondjam el, hogy ez a törvény számunkra rendkívül fontos, és bántónak éreztem azt, amikor azt mondta a képviselő asszony, hogy miért húzzuk ilyen sokáig. Képviselő asszony, én itt voltam a vita első szakaszában is, akkor konszenzus alakult ki arról, hogy legyen idő módosító indítványokat benyújtani. A képviselő asszony is elmondott most jó néhány problémát - nem fogok mindre kitérni -, amelyek valójában indokolják, hogy módosító indítványokkal ezt a törvényjavaslatot lehet javítani. Arra volt lehetőség ebben a három hétben, hogy ezt megtegyük, és az volt a szándékunk, hogy ma este ezt a vitát már próbáljuk lezárni - csak ennyi.

Láttam a képviselő asszonyon, hogy indulatos lett. Bocsánatot kérek, nem bántó szándékkal mondtam, ön használta azt a kifejezést, hogy a férfiak döntő többsége a nőket annak tekinti. Ezért mondtam; én tisztelem önt, és nem tekintem annak.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
111 75 2003.11.25. 0:49  34-92

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nekem most nagyon jól jött Latorcai képviselő úrnak azon gondolata, amikor a jogalkotói szándékról beszél.

Kedves Kósa Képviselő Úr! Szeretném szó szerint idézni, és elég lassan mondom, hogy érthető legyen: ma 170… (Moraj, közbeszólások a Fidesz soraiból.) Képviselőtársaim, önök szavazták meg, 170 szavazatot kapott a következő indítvány: Magyarország esélyegyenlőségi szempontból legveszélyeztetettebb kisebbségének semmiféle kulturális támogatását nem szabad megengedni. Kedves képviselő úr, tessék értelmezni! Lehet bármit félreérteni; azt hiszem, hogy ezt nem. És beszélhetünk a jogalkotói szándékról.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
113 276 2003.12.01. 7:26  271-283

GÖNDÖR ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem túl nagy terjedelmű törvényjavaslat van előttünk, és ahogyan Kovács Zoltán bizottsági előadóként elmondta, sok kérdésben egyetértünk. Nagyon fontos, amikor az Alkotmánybíróság megállapítja a mulasztásos alkotmányellenességet, és arra kötelez bennünket, törvényhozókat, hogy szabályozzunk egy adott kérdést. Ettől függetlenül az eddigi parlamenti munkánk során egyszer-kétszer már találkoztunk azzal a kérdéssel, amikor egyes települések máshová akartak tartozni.

Azt gondolom, az a probléma, amely előttünk van, hogy egyes településrészek esetleg az egyik településtől a másikhoz kerülnek, valós kérdés. Azt gondolom, különösen azért indokolt ezzel a kérdéssel foglalkoznunk, mert minden állampolgárnak és nekünk is érdekünk fűződik ahhoz, hogy a közigazgatást, a szolgáltatásokat ki-ki a lehető legjobb körülmények között tudja igénybe venni, és ehhez meg kell próbálnunk megfelelő feltételeket teremteni a törvény eszközével.

Ez a javaslat, amely előttünk van, lehetővé teszi, hogy helyi népszavazással, a képviselő-testületek megállapodásával és egy előkészítő bizottság alapos munkájával valóban létrejöjjenek ezek a cserék vagy átadások. Fontos, hogy a törvényjavaslat szabályozza, miként kell megalakítani az előkészítő bizottságot, melyek azok a kérdések, amelyeket minimumfeltételként kell figyelembe venniük az átadás-átvétel előtt, mert valójában nyilván azok, akik kezdeményezik az átadást, ennek az előnyös oldalait mérlegelik, de aki ebben jártas, és ebben a felelősség az önkormányzati testületeké, nekik azt is mérlegelniük kell, hogy a megmaradó területen ebből milyen problémák lehetnek.

Azt gondolom, ezen az esti órán, és ahogy körülnézek, a körünkben csupa olyan képviselő van, aki tényleg jártas az önkormányzati dolgokban, úgyhogy csak egy példát említek. Mondjuk, egy iskolában a gyereklétszám megváltozása nagyon komoly költségvetési problémákat okozhat az önkormányzatban, és ezeket tényleg figyelembe kell venni. (Dr. Kovács Zoltán: Több pénzt az önkormányzatoknak! Mintha ilyen ígéret lett volna!) Kedves Képviselőtársam! A több pénzt az önkormányzatoknak, erről is lehet beszélni, ez megvalósult, mert 34 százalékkal került több pénz az önkormányzatokba 2003-ban, és ez már több. Az, hogy nem elégséges, az egy más kérdés. Hogy még többet szeretnének az önkormányzatok, ez is természetes. És azért fontos, amit Kovács Zoltán képviselőtársam közbeszólt, mert sokszor ennek a szétválásnak bizony, lehet az az oka, az az eredője, hogy egyes településrészek úgy érzik, ők hátrányos helyzetben vannak, és egy esetleges másik településhez való csatolással vagy a területátadás eredményeként előnyösebb, jobb pozícióba kerülhetnek. Tehát azt gondolom, ezt segítenünk kell, és ennek a folyamatnak a szabályozása tényleg közös kötelezettségünk. Örülök annak, hogy ebben, úgy tűnik, konszenzusra jutottunk.

Szeretnék néhány gondolat erejéig annál a problémánál időzni, amely az önkormányzati bizottságban is szóba jött. Ha a közigazgatási reform kapcsán a kistérségek megerősödnek és a kistérségek működnek, óhatatlanul a felszínre kerül a megyék közti területátadás, az, amelyet ma, pillanatnyilag országgyűlési hatáskörben nekünk kell eldöntenünk. Azt gondolom, már ez a kérdés is valahol itt van az asztallap közelében, tehát fel kell erre készülnünk, és tényleg célszerű ezt is valamilyen egyszerűbb eljárásban szabályozni, figyelemmel arra a vezérlőelvre, amellyel az elején kezdtem, hogy az adott szolgáltatásokat ki-ki a lehető legkedvezőbb körülmények között vehesse majd igénybe.

Szeretnék néhány szót szólni arról, amit mint kérdést, gondolatot tennék az asztalra, tudva azt, hogy itt négypárti konszenzus van, de azt kérném a képviselőtársaimtól, mérlegeljék azt, hogy mely időpontban kell megtörténnie ennek az átadásnak. Nem csak a kérdést teszem fel, javaslatot is tennék. Azt gondolom, ennek valahogy olyan időszakban kellene megtörténnie, hogy a következő helyhatósági választáson, önkormányzati választáson az átadásra kerülő egységek már az új helyen vehessenek részt a szavazásban. Tehát ezért megfontolásra javasolnám azt, hogy az általános választás napjával történjen meg a lakott területrész átadása, mert ha ezt néhány hónappal korábbra tesszük, akkor ez azt jelenti, hogy ebben az esetben ők már az új szövetségben vagy az új környezetben vehetnek részt a jelölési és a választási folyamatban egyaránt.

(21.00)

Befejezésül tisztelettel kérem képviselőtársaimat, hogy tényleg a szakmai szempontokat figyelembe véve támogassák ezt a törvényjavaslatot, és a lehető legrövidebb időn belül fogadjuk el, hogy azok a települések, településrészek, amelyek ezen a dolgon még gondolkodnak, azok most már e szabályozott körülmények között egy viszonylag egyszerűsített eljárás keretében megtehessék azt a kezdeményezést, előkészíthessék, és a végén egy döntés után sikeresen menjen végbe az esetleges átcsatolás.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
114 34 2003.12.02. 0:31  27-425

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Én kellő tisztelettel kérem önt, hogy követelje meg a képviselő uraktól, hogy ne az általános vitát folytassák, hanem a módosító indítványokról legyenek szívesek beszélni. Szerettem volna, ha Szijjártó képviselő úr megnevezi; nem annyira kezdő ebben a műfajban, hogy ne tudná, igenis, illik részletes vitában hivatkozni arra, hogy mely indítványokról beszél. Köszönöm szépen, elnök asszony.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
114 38 2003.12.02. 1:58  27-425

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony, hadd folytassam. Most szeretném igazán indokolni, miért fontos, hogy a képviselő urak és hölgyek megjelöljék, hogy miről beszélnek. Azért, mert akkor alakulhat ki érdemi vita. Tökéletesen megértem Szijjártó képviselő urat, hogy miért is hallgatta el. Azért, mert nem tudott volna általános politikai véleményt mondani akkor, ha konkrétan megnevezi, hogy honnan és milyen céloktól veszi el a pénzt, azoktól, amikről beszélt. (Szijjártó Péter: Melyektől?) Kedves képviselő úr, most elmondom önnek. Pont arról az energiacélról, amivel kapcsolatban az általános vitában önök sokszor és sokan elmondták, hogy több forrásra van szükség azért, hogy az energiaárakat kompenzálni lehessen a lakossági körben. (Varga Mihály: Ezek szerint lesz áremelés?) Az, ami megtörtént, kedves képviselő úr. (Varga Mihály: Lesz áremelés. Gratulálok!) Amiről önök is tudnak, hogy az általános forgalmi adó hatását - amit be is jelentettünk - kompenzálni akarjuk, sőt, ahogy azt Szabó Lajos képviselő úr elmondta, erre további forrásokról döntöttünk az elmúlt héten; ezt most a képviselő úr többedmagával volt szíves megtámadni, és ebből próbálta finanszírozni azokat a jól hangzó célokat, amelyeket elmondott.

Képviselő úr, el kellene dönteni - egy szájból lehet hideget és meleget fújni önök szerint, szerintem nem -, el kell tudni dönteni önöknek is, hogy vagy akarják az energiakompenzációt, vagy sem. Ezt ki kell mondani; ha nem akarják, akkor ez a pénz másra fordítható. A mi véleményünk szerint szükség van az energiaár-kompenzációra, és ennek a forrásához nem lehet hozzányúlni.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
114 56 2003.12.02. 1:11  27-425

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Szintén folytatnám a Szijjártó képviselõ úr hozzászólására való reagálásomat. Teljesen megértem, hogy Varga Mihály képviselõ úr ilyen indulatos és ingerült lett.

Tisztelt Elnök Asszony! Szijjártó képviselõ úr sorozatban olyan indítványokról beszélt, amelyeket nem tartalmaz egyik ajánlási kötet sem, sem az első, sem a második. Akkor tessék megmondani, képviselõ úr, hogyan folytassunk itt vitát!? Mi itt vagyunk és felkészültünk. Itt vannak az ajánlási pontok, mindegyikről készek vagyunk önökkel vitatkozni, de arról nem tudunk vitatkozni, amelyet be sem nyújtottak, csak tesznek hangzatos kinyilatkoztatásokat; ezt meg lehet csinálni.

Tessék megkeresni: van-e olyan módosító indítvány, amelyről Szijjártó úr beszélt? Összesen hat indítványa van bent, azokra elmondtam, hogy elveszi az energiatámogatást. Képviselõ úr, nem más történik, mint az, ami az áfában a változást okozza, és ezt mi kompenzálni akarjuk, önök meg elvenni akarják az emberektől.

Köszönöm szépen, elnök asszony. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
114 86 2003.12.02. 1:26  27-425

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Varga Képviselő Úr! Az energiaár kérdésében az, amiről ön beszél, a legnagyobb igazságtalanság, mert az az ár, amelyet önök alkalmaztak - ugye tudja -, a magas jövedelműeknek kedvezett. A magas jövedelműeknek tetszettek kedvezményt adni (Varga Mihály: Kérdezd meg a választóktól!), a kispénzűek adóforintjaiból. Most, ami történik, ezzel a kompenzációval igenis a nagycsaládosok, a kis jövedelműek, a nyugdíjasok jutnak hozzá a kedvezményhez. Tudom, hogy ezt nehéz elismerni, de ez van ebben a költségvetésben.

Folytatom: kamatemelés. Tisztelt Képviselő Úr! Ugye, emlékszik rá, hogy az előző nyolckötetesben hány indítványa kötődött a kamatcsökkentéshez? Alig másfél héttel ezelőtt ön, ugyanúgy, mint én és sok-sok vállalkozó, a kamatcsökkentésre várt, nem pedig a kamatemelkedésre. Most pedig pánikot tetszik kelteni (Varga Mihály közbeszól.), miközben a költségvetésben, ön ugyanúgy tudja, mint én (Varga Mihály: Ti kormányoztok!), hogy valóban igaz a 3,8 százalékos hiány; nem, az, hogy elkészült a költségvetés, és a fő fejezetekben tényleg látszanak azok az intézkedések, amelyek fontosak a gazdaság számára, és most valami ezzel ellentétes irány következett be.

Köszönöm szépen, elnök asszony. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
114 94 2003.12.02. 1:29  27-425

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Én Font képviselő úrnak az ökoadókra vonatkozó hozzászólására kell hogy reagáljak. Képviselő Úr! Ugye, ön is tudja, mert hitem szerint elolvasta az egészet: hogy az ökoadó-intézményrendszert bevezettük, talán egyetért velem, igenis, kötelességünk azokkal megfizettetni ezt a terhelést, akik terhelik a környezetet, és kötelességünk gondoskodni az utókorról, a gyerekeinkről, az unokáinkról és a még utánuk jövő generációkról, hogy megfelelő környezetet örököljenek.

Képviselő Úr! Ezeknek az adóknak a következő évben 20 és 30 százalékát kell befizetni, a 100 százalékot 2008-ban. Tehát egy lépcsőzetes, fokozatos bevezetésre kerül sor (Font Sándor: Csak nem a környezetvédelemre fog fordítódni, hanem a költségvetésre!), és ezen túl azt is szeretném elmondani önnek, hogy a törvényben benne van, minden egyes tételnél, hogy az, aki környezetvédelmi beruházást hajt végre, ezt a díjat még vissza is igényelheti, tehát nem kell befizetnie.

A cél itt nem az, hogy megadóztatni a vállalkozást, hanem az, hogy a környezetkímélést ösztönözni, és ezt ösztönözni a magánforintból, a vállalkozók forintjaiból, a költségvetési forintok mellett.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
114 112 2003.12.02. 1:50  27-425

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Képviselőtársaim, így tényleg rettentő nehéz lesz vitatkozni. Miközben Tállai képviselő úr elmond sok valós dolgot, közé beágyazza a következőt - azért, képviselő úr, mert szeretnénk tárgyszerűek maradni -, azt állította, hogy megszűnt a lakástámogatás. Nem igaz, képviselő úr, mert nőttek, és tovább nőnek a szociálpolitikai kedvezmények, és mindössze 15 millióra csökkent a kedvezményesen felvehető hitel összege. Ez azt jelenti, hogy megint csak az a réteg tudja ezt igénybe venni, amely valóban rászorul, és nem mások szívják el előlük ezt a lehetőséget.

Járulékok: Tállai képviselő úr, ön is meg Varga Mihály is ott ült a pénzügyi tárcánál, amikor a minimálbérből elszedték a nagyobb részt, és csak a kisebb rész maradt a bérből és fizetésből élőknél. Ha kételyei vannak, szívesen ajánlom a Statisztikai Hivatal kiadványát, amelyből egyértelműen látható, hogy évi 100-112 milliárd forinttal, tehát a béreket mindenkor meghaladó mértékben nőtt a személyi jövedelemadó-bevétel az önök kormányzása idején.

A harmadik tétel, ami megint nem valós: a járulékok. A kulcsot valóban csökkentették, de a fix összeget évről évre növelték, és függetlenül a kiáramló bérektől, a vállalkozóknak ezt hónapról hónapra fizetniük kellett. Mi az ígéretünkhöz híven már csökkentettük, és 2006-ig valóban meg is szüntetjük ezt a tételest.

Köszönöm szépen, elnök asszony. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
114 162 2003.12.02. 2:14  27-425

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Három részletre szeretnék válaszolni. Az első: Font Sándor, Tóth képviselő úr és Sisák képviselő úr, ha kell még ötször el fogom ma mondani, hogy mi azért választottuk ezt a vitamódszert, hogy tudjunk reagálni azokra a valótlan állításokra, amik elhangzanak, és ez nem a mi oldalunkról kezdődött, képviselő úr. (Babák Mihály közbeszól.) Akkor kezdődött, amikor Szijjártó Péter olyan indítványokról beszélt, amelyek nem is léteznek. (Dr. Horváth János: Ez nem igaz! - Közbeszólások a Fidesz soraiból.) Föl vagyunk készülve, kedves Pap képviselő úr, elmondom: összesen hat Szijjártó-indítvány van benn, mind a hat az energiából vesz el pénzt, és beszélt közben olyan tízmilliárdos tételekről, amelyek nem léteznek.

Folytatom! Ezért lehet megtenni azt, amit tesz Babák Mihály, hogy nincs minimálbér-emelés, ezért tudja megtenni azt Pettkó képviselő úr, hogy a minimálbérnél ő arányokról beszél. Mi készek vagyunk erre reagálni, készek vagyunk válaszolni! Tessék kiszámolni: tízezer forintból több mint hatezer forint került be az állami költségvetésbe, és maradt háromezer. Ehhez tessék mérni a 2004-es minimálbér-növekedést! Egy forinttal nem kisebb, mint az, amit önök tetszettek emelni, csupán annyi a különbség, hogy önök terhelték még a vállalkozásokat is, még a vállalkozásoktól külön elvettek adóterheket… (Babák Mihály: Mit ígértetek? Több pénzt az embereknek!) Kedves Babák képviselő úr, ezért emeltük meg hatezer forinttal az adójóváírást már 2002-ben, ez a hatezer ma is a zsebekben marad, sőt tovább növekszik a következő évi minimálbérrel. (Babák Mihály: Kevés!)

Ha van még néhány pillanat időm - sajnálom, hogy kiment Mátrai Márta képviselő asszony -, képviselő asszonynak szeretném elmondani: óriási különbség van aközött, hogy a nyugdíjas azért kap ősszel kiegészítést, mert év elején átverték 3 százalékkal az infláció tervezésénél, vagy azért, mint amit kap most, 2003-ban, mert a keresetek gyorsabban növekednek, mint ahogy ezt valójában terveztük. Egészen más a helyzet! Nem kellett megelőlegeznie azt az áremelést, amit önök a nyakába zúdítottak éveken keresztül.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
114 182 2003.12.02. 0:54  27-425

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Még a két perccel se élek, csak szeretném Lasztovicza képviselő urat megnyugtatni két dologban. Az egyik, hogy a kormány a 375. és a hozzá kapcsolódó 480. számú indítvánnyal támogatja a sármelléki repülőtér fejlesztését, 670 millió forinttal.

A másik, hogy az országmarketing tárgykörben, ha odafigyelt, az már az előző szavazási körben került megszavazásra, 1,5 milliárddal növeltük a módosító indítványokkal az erre fordítható kiadást, és 500 millió forint pedig külön a Balaton térségfejlesztésére. Ha nem hiszi el, kérem, a számítógépén le tudja hívni ezeket az indítványokat, mind a kettőt meg fogja találni.

Köszönöm szépen, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
114 396 2003.12.02. 2:16  27-425

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Domokos képviselő úr, egy tömör mondattal visszautasítom azt a vitakultúrát, amit önök megálmodtak a mai napra, hogy megérkeznek, tartanak egy tízperces beszédet, egy kinyilatkoztatást, aztán elmennek. Ezt tették Szijjártó úrtól egészen Varga Mihályig (Közbeszólások az ellenzék soraiból), és amikor szembesítettük... - majd ön is kérjen szót, és elmondhatja -, amikor szembesítettük őket, hogy olyan indítványok nem is találhatók az ajánlásban, amiről beszélnek, amiről politikai beszédeket tartanak, akkor idegesek lettek, és attól kezdve önöket ez rettentően zavarja.

Kedves Képviselő Úr! Hadd mondjam el, amit özvegyi nyugdíj címén tetszett mondani: 2004. november 1-jétől 50 százalékos özvegyi nyugdíj jár annak, akinek nincs saját jogú nyugdíja, és 30 százalék annak, akinek van saját jogú nyugdíja. Tehát 5 százalékkal tovább emelkedik az idei évhez viszonyítva.

Font képviselő úr: bíróságok. Tisztelt Képviselő Úr! Ön is tudja, a bíróságok, az ügyészségek állították össze a saját költségvetésüket, ők 50 százalékos növekedést akartak elérni 2003-hoz viszonyítva. Ez a költségvetés, amiben ön most a negatív számokat látja, 35 százalékkal nagyobb, mint ami 2003-ra létezik. Tehát azt gondolom, hogy nem megbüntetve vannak, hanem próbáltunk igazságos elosztást elkövetni azokból az adóforintokból, amit mindannyian fizettünk be.

És még egyet Domokos képviselő úrnak: én tisztelettel ajánlom, kölcsönadom önnek az én kötetemet, tessék megvizsgálni az önök által kért és állítólag kiszámolt önkormányzati normatívákhoz viszonyítva, egyszerűen egy kétperces nem elég, hogy elmondjam, a gyermekjóléti, gyermekvédelmi, bentlakás, szociális intézmény, fogyatékos személyek, óvoda, iskola, mindnél-mindnél magasabb normatívát fogadott el a parlament, mint amit önök beterjesztettek. Erről vitatkozunk, képviselő úr!

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
114 408 2003.12.02. 2:11  27-425

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Most komoly gondban vagyok, de bízom benne, hogy majd képviselőtársaim átadják Sisák képviselő úrnak, vagy a jegyzőkönyvből elolvassa, szeretnék válaszolni.

Az európai uniós források megszerzéséhez külön cím és külön forrás van a Belügyminisztérium fejezetben, ezt is elfogadtuk már, tehát megteremtettük a társfinanszírozás lehetőségét. Tehát minden olyan önkormányzat, amelyik valamely pályázaton nyer, mehet és elhozhatja az önrészét ebből az alapból. Ha Sisák képviselő úr délelőtt itt lett volna, akkor hallotta volna azt a fejtegetést, amikor arról beszéltünk, hogy egyes frakciótársai pont azokat az összegeket feszegették, hogy miért van például egy ilyen címen a miniszterelnöki fejezetben forrás.

A következő - sajnálom, hogy kiment, elment Herényi úr is -: a frakción belül rossz az információáramlás, azt viszont már ne rajtunk tessék számon kérni, mert az MDF-frakciót Németh Zsolt és egy felkért szakértő képviseli a közigazgatási reform négypárti tárgyalásán, és Németh Zsolt - én jelentem a tisztelt Háznak - eddig részt is vett érdemi hozzászólásokkal és javaslatokkal a közigazgatási reformtárgyaláson.

 

(16.20)

 

A végére hagytam, a kisebb állam, a kisebb önkormányzat - én azt gondolom így, a vita végén talán ebben egyetérthetnénk -, ez mindannyiunk érdeke. Mindegy, hogy ki lesz a következő kormány - én azt gondolom, hogy mi, önök az gondolják, hogy önök -, de abban érdekeltek lennénk, ha ezt most csökkentjük, azt a kisebb költséget kell majd kifizetni, és a felszabaduló forrásokat lehet valami másra felhasználni. Mert sajnos - ahogy Toller képviselő elmondta - Sisák képviselő úr is csak azt mondta el, hogy még mit szeretne. De hogy ehhez honnan venné a forrásokat, milyen adókat növelne, vagy milyen más kiadásokat szüntetne meg, ezt nem mondta el.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
116 12 2003.12.08. 2:00  1-14

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Sokat beszéltünk arról az elmúlt évben, hogy a külső folyamatok nem éppen kedvezőek az ország számára, de ezzel együtt a kormány erőfeszítéseket tesz a koalíciós pártok frakcióival együtt, hogy a gazdaság visszatérjen az exportvezérelt és beruházásvezérelt növekedési pályára.

Amiről a miniszter úr beszélt - és ennyiben kell, hogy Herényi képviselő úrra reagáljak -, a Széchenyi-programot kevesebb, mint másfél százalék tudta igénybe venni, amiről a miniszter úr beszél, az sokakhoz eljut, versenysemlegesen minden vállalkozáshoz, azok az adókedvezmények, amelyek az adótörvényben vannak, minden magyar vállalkozás számára elérhetők, hasonló módon a hitelprogramok és a garanciavállalási programok.

Szeretném képviselőtársaim figyelmébe idézni a harmadik negyedévi statisztikai adatokat, amiből a bruttó hazai termelés 2,9 százalékkal növekszik, tehát elindult a növekedés. Az ipari termelés július és szeptember hónapban több mint 6 százalékkal növekedett, ez 2002 hasonló adatához képest több mint 9 százalékos növekedés. Ami viszont záloga lehet a jövő növekedésének, az, hogy a gépberuházások a harmadik negyedévben ezen programok hatására több mint 17 százalékkal növekedtek, ezzel együtt nagy valószínűséggel az évi összesen meg fogja haladni a 13-14 százalékot is.

Az exportról még, ami nagyon fontos a fizetési mérlegünkhöz: az első félévben mindössze 2 százalékos növekedéssel szemben a harmadik negyedévben több mint 10 százalékkal növekedett az export.

Köszönöm szépen, elnök asszony. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
117 30 2003.12.09. 0:20  27-36

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Kérem, hogy rendeljen el húszperces szünetet. (Az ellenzék felé fordulva:) A Szentendrei úton baleset van, képviselőtársaim. Ha önök nem vesznek részt a határozathozatalban, meg kell várni azokat a képviselőket, akik sorban állnak.

Köszönöm szépen, elnök asszony. (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
118 4 2003.12.10. 10:53  1-123

GÖNDÖR ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az életünkben van néhány nagyon fontos kérdés, mondhatnánk úgy is, hogy alapkérdések, amelyekben itt, a patkóban is egyet kellene értenünk azért, hogy előre jussunk, és hogy a társadalmi béke felé törekedjünk mi magunk is. Ilyennek tartom, sok más kérdés között, a külpolitikát, a védelempolitikát és az egészségügy alappilléreit.

Ezzel szemben mi történik? Adva van a Fidesz-mottó: segíteni nem tud, legalább árt, növeli az országban az elégedetlenséget, a feszültséget. (Közbekiáltás a Fidesz soraiból: Nem igaz!) Fél éven belül, képviselő úr, másodszor kerül sor egészségügyi vitanapra, hangzatos és hazug állítású címmel. A kezdeményezőknek, jelentem, képviselő úr, a vita elején 10 százaléka sem tartózkodott az ülésteremben, és ha így haladunk, lassan, a jegyző urat is beleszámítva, talán a 15 százalékot elérjük. Ennyit erről.

Adódik mindannyiunk számára a kérdés, hogy vajon mi volt a kezdeményezők célja a mai vitanappal. Elterelni a figyelmet valamilyen nagyon fontos kérdésről? Nem valószínű, mert ezt a Fidesz akkor tette, amikor ők voltak kormányon. Megvitatni egy olyan fontos kérdést, ami az egész országot érdekli? Ez lehetséges. Talán konszenzust kialakítani ebben a súlyos, alapvető kérdésben? Vagy csak egyszerűen kormányellenes hangulatot, pánikot, hisztériát kelteni?

Próbáljuk meg, elemezzük a címet, mert ez állt rendelkezésünkre a felkészülésben. Talán segít az eligazodásban, azt gondolom, tegyék meg. Az időnk túl drága ahhoz, hogy ennek a címnek a nyelvtani, a magyar nyelv szempontjából való helytelenségéről hosszasan polemizáljak. Hát nem vall valami igényes munkára, inkább szolgálja a belpolitikai hangulatkeltést, mint ahogy ez korábban is történt.

Szocialista-szabad demokrata koalíciós kormány van, közösen kialakított programot valósítunk meg. Ettől ugyan még megvitatható a szocialista egészségpolitika, mi állunk elébe, képviselőtársaim itt vannak, és a mai napon kísérletet teszünk arra, hogy erről önökkel vitát folytassunk. De hadd vegyek néhány mondatot, még mindig a címből: “gátlástalanul kimazsolázva.ö Jelentem a tisztelt Háznak, hogy a kormányváltást követően vagy a kórháztörvény elfogadásakor az EDDSZ a következő követelést tette, sok mással szemben: a privatizált szolgáltatók részletes elemzését a profit keletkezésének bemutatásával. Nagyon bízom abban, hogy akik erről szerették volna a kórháztörvény megalkotása óta elterelni a figyelmet, ma talán választ adnak erre. Korábban még itt volt Csáky úr, úgyhogy bízom benne, szeretnék tőle is idézni korábbi mondataiból; egyet sajnálok, hogy Mikola úr már nincs jelen, de a kollégái közül itt vannak - talán választ adnak erre a kérdésre.

Szóval, képviselőtársaim, hadd tegyem föl kritikusan a kérdést: meddig lehet süllyedni és az embereket félrevezetni? Szeretném a minapi egyik plakátot idézni: “Ma átadja, holnap eladja.ö Tisztelt Képviselőtársaim! A szervezők egészen biztos, hogy nem olvasták a köztünk csak “kórháztörvénynekö nevezett törvényt, mert úgy, ahogy a miniszter úr is elmondta, a számtalan garanciális elem között, ha elolvassák, biztos, hogy megtalálták volna azt a passzust, hogy egy állami fejlesztés után még további garanciális elemeket köt ki, tehát kizárja a rendszer a privatizációt.

De mi is tartozik bele ebbe az egész fogalomkörbe? Az egészségügyben dolgozók, a betegek, a potenciális betegek, az ellátórendszer és a finanszírozás kérdései. Nézzük meg az egészségügyben dolgozók helyzetét. Nemcsak az egészségügyben dolgozók, hanem minden munkavállaló érdeke, hogy béreink európai szintre emelkedjenek. Természetes, hogy benne az egészségügyi dolgozóké is. Tudjuk, hogy ma sem a munkafeltételek, sem a bérek nem felelnek meg az elvárásnak, sem a társadalomban, sem az egészségügyben. Több tízéves lemaradást kell pótolnunk, de ebben a felelős kormánynak mindig valamilyen egyensúlyt kell tartani.

Lehet, és tudjuk a példát, mert már több éve van mögöttünk, hogy a magasan kvalifikált egészségügyi dolgozókat is be lehetett csapni egy 400 százalékos bérfejlesztés ígéretével, de szeretném az önök figyelmébe ajánlani, hogy az egészségügyi dolgozóknak nem kellett bérharcot folytatni azért, hogy részesüljenek a közalkalmazottak számára a Medgyessy-kormány által biztosított 50 százalékos béremelésből. Nem beszélek azokról a tételekről, amelyekről a miniszter úr is beszélt, és még képviselőtársaim fognak beszélni, hogy milyen fejlesztések történtek és történnek napjainkban is.

Hadd mondjak egy másik dolgot: 1500 milliárd forintos, még egyszer hangsúlyozom, 1500 milliárd forintos azonnali konszolidációt követeltek. Örülök, hogy a vitanapra ma kerül sor, mert még talán a képviselőtársaimban is, a vitanapot figyelőkben is élénken élnek azok az emlékek, amikor a költségvetés egyes tételeiről vitatkoztunk. Talán lehet érzékelni azt, ez az összeg olyan nagy, hogy több tárcát lehetne azonnal bezárni, és még mindig nem értük el az 1500 milliárdot. Lehet azon gondolkodni, hogy ez mekkora része az ország költségvetésének, miközben már tett konszolidációs lépést a kormány.

Mi történik még? Színre lép az Orvosi Kamara, amely hangoztatja, hogy semmi mást - és szeretném ezt majdhogynem teljesen szó szerint idézni -, csak a saját érdekeit képviseli. Elég ez? Hadd tegyem ki a kérdőjelet, és ne válaszoljam meg a kérdést. Az általuk feltett kérdések, akár a kórháztörvény, akár az egészségügyi szakdolgozókról szóló törvény kapcsán, döntő többsége a törvényben befogadásra, megválaszolásra került. Nem kívánok beszélni azokról a technikai malőrökről, hogy hogyan nem jutottak el egyes észrevételeik a döntéshozókig, de két kérdés azért marad, amiről beszélni kell.

Az egyik a jövedelem. Szeretném, ha az egészségügyben dolgozók, akikről elmondtam, tudjuk, hogy kicsi a jövedelmük, tudnák, hogy további lépéseket is csak egyensúlyozva tehetünk. Extra bérnövekedést csak valamelyik másik társadalmi csoport rovására lehet tenni. Vagy tessék megjelölni, hogy kinek a rovására, vagy hogyan lehet megteremteni, honnan gondolják ezt a forrást.

A másik a tulajdonhoz jutás kérdése. Még élénken emlékszem arra, hogyan jött szóba először, hogy az önkormányzati és az állami vagyont ingyen akarták maguknak, majd amikor már a dolog élesbe fordult, akkor csekély ellenértékért - erről még nyilatkozott is a kamara legfrissebb elnöke -, és aztán jött a harmadik lépés, a hitelkonstrukció.

 

(8.50)

Tisztelt Képviselőtársaim! Talán egyetértünk abban, hogy az egészségügynek igenis nagyon sok pénzre van szüksége, ezt a sok pénzt pedig a költségvetésből az ismert példák alapján nem tudjuk rövid időn belül rendelkezésre bocsátani, akkor ezt valahonnan máshonnan kell megszereznünk, és olyan feltételeket kell teremteni, ami ehhez lehetőséget biztosít.

Azért hadd szóljak a gazdaságról! 1990 óta a magyar gazdaság átalakult. Ebből ha csak néhány gondolatot emelek ki - verseny, hatékonyság; és ez mit jelentett? Kisebb létszámot, kisebb költséget és sokkal nagyobb teljesítményt.

Valahogy így vagyunk mi ezzel a egészségügyben is, hogy tudjuk, hogy több pénz kell, de valahogy mégis az van a közbeszédben, hogy mi szeretnénk jobb minőségű szolgáltatást, nem akarunk nagyobb járulékokat fizetni, nem akarunk több adót fizetni, és úgy, ahogy a miniszter úr elmondta, márpedig csak ebből tudjuk finanszírozni ezt a kérdést, a köz mégis úgy vélekedik: az állapota egyre romlik, és egyre többe kerül. Tudunk-e ebből valamilyen kiutat, van-e erre valamilyen megoldás, van-e erre valamilyen lehetőség?

Bízom abban, hogy erről fogunk beszélni, habár meglehetősen szkeptikus vagyok a vitanapot illetően, ahogy a bevezetőmben elmondtam: aggódom, hogy itt ma csak belpolitikai csatározás, pánik- és hisztériakeltés folyik, erre akarják ezt a napot használni. Kérem önöket, győzzenek meg az ellenkezőjéről!

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
119 313 2003.12.15. 0:32  300-314

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Mindössze néhány mondattal szeretnék Font képviselő úrra reagálni. Képviselő Úr! Én tisztelettel javasolnám: ha megnézné figyelmesen az elmúlt héten elfogadott két indítványt, amelyeket önök is mind megszavaztak, az ellenzéki frakciók is. Itt nem történik más, mint a kétszer odaadott forrásnak az egyik felét visszavettük. Semmi más nem történt, csak meg kellett volna nézni.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
119 317 2003.12.15. 0:26  314-320

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Röviden szeretném megköszönni Avarkeszi képviselõ úrnak azokat az indítványokat, amelyekkel hozzájárult ahhoz, hogy ez a törvényjavaslat lehetőség szerint még ebben az évben megszülessen. Toller képviselőtársammal közösen itt megbeszéltük, hogy a határozathozatal során támogatjuk ezeket az indítványokat.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
120 49 2003.12.22. 1:10  45-50

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Azért kezdeményeztük a Házszabálytól való eltérést, hogy tényleg még ebben az évben, a mai napon ezt a törvényt elfogadja a parlament, és január 1-jétõl alkalmazni lehessen minden olyan személyre, akik eddig nem tettek nyilvános vagyonnyilatkozatot. Tehát megteremthetjük ezzel a törvényjavaslattal azt a feltételt, hogy mostantól kezdve a nem országgyûlési képviselõ miniszterek, államtitkárok is nyilvános vagyonnyilatkozatot tegyenek.

Azt a tartalmi kérdést, amit Répássy képviselõ úr felvetett: mi elõterjesztõ kollégámmal nem tekintjük kardinális kérdésnek, hogy a kancelláriaminiszter kezelje vagy a mentelmi bizottság. Amiért az indítványunk arról szólt, hogy a kancelláriaminiszter, mert a kormánynak együtt van felelõssége, tehát kormánytagokról van szó, csak erre a körre vonatkozott az indítványnak ez a része. Ezzel együtt majd dönteni fogunk a módosító indítványokról.

Köszönöm szépen. Támogatjuk az indítványt. (Szórványos taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
120 220 2003.12.22. 1:49  205-223

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezt a törvényjavaslatot a kormánykoalíció pártjai egyszer már megszavazták, ezt ajánlom Tállai képviselő úr figyelmébe is. Sajnos, ez a törvény, ami a pénzmosásról szól, szintén a belpolitikai csatározás áldozatává vált. Én önökre bízom, tessék végiggondolni, amit Kuncze Gábor elmondott, a fax bizonyította, 10 óra 18 perc, ehhez még faxolni is kellett, nemcsak elkészíteni ezt az indítványt. (Moraj a Fidesz soraiban.)

De tovább folytatom: ez, ami most a parlamentben történik, tisztelt képviselő urak és hölgyek, nem más, mint a beismerése annak, hogy ez a törvényjavaslat sokkal többről szólt, mint... - önök keresztelték el lex Szásznak. Ebben a törvényjavaslatban szó esett arról, hogy milyen adatok és okmányok kellenek ahhoz, hogy valaki azonosítsa magát a bankban, mielőtt átutalásokat tesz. És mindössze kilenc hónap állt rendelkezésre az ügyfeleknek, hogy ezt az azonosítást elvégezzék, most kapnak további három hónap lehetőséget arra, hogy április 1-jéig ezt megtegyék.

Képviselőtársaim! Ebben a kényszerhelyzetben mi támogatjuk ezt a javaslatot, még akkor is, ha tudjuk, hogy számtalan vita keletkezhet abból, hogy ez a most elfogadott javaslat pont azokra az okmányokra és azokra az adattartalomra nem hoz most érvényes döntést, amelyekkel az ügyfeleknek meg kell jelenni a saját bankjukban, és nem szól arról, hogy a külföldről indított tranzakcióknak mi lesz a sorsa január 1-jét követően.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
120 226 2003.12.22. 2:01  223-227

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ahogy az általános vitában kiderült, itt egy joghézag van, tehát a korábbi törvény nem szabályozta a nem képviselő miniszterek és államtitkárok vagyonnyilatkozatának nyilvánosságra hozatali szabályait. Ennek a joghézagnak a kijavítására tettünk javaslatot Toller László képviselőtársammal.

Most szeretném megköszönni azoknak a képviselőknek a munkáját, akik ehhez a javaslathoz módosító indítványt nyújtottak be. És köszönöm Avarkeszi képviselő úr mostani indítványát, mert ezzel lehetővé tette, hogy ne kelljen különösebb házszabályi procedúrát alkalmaznunk ahhoz, hogy a kiegészítő ajánlás 1. és 3. pontjairól döntsünk, amelyeket előterjesztőként támogatunk. Ez a két indítvány is segíti azt, hogy egy még tökéletesebb javaslatot fogadjon el a Ház. Reméljük, ezt követően már nem lesz igény arra, hogy további indítványokkal kelljen ezt a törvényjavaslatot - amely a vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozatokról szól - módosítani.

Ennek az a lényege - hogy minden képviselő előtt ismertté váljon, amiben véleménykülönbség volt köztünk az általános vitában -, hogy egy esetleges eljárás esetén ki folytassa le ezt a munkát. Répássy képviselő úrék azt javasolják, hogy ezt a mentelmi bizottság tegye, hasonlóan, mint az országgyűlési képviselők esetében tette eddig, illetve teszi a jövőben. Ezt az indítványt is támogatjuk Toller képviselő úrral.

Kérem önöket, hogy a támogatott módosító javaslatokkal együtt a törvényjavaslatot is fogadják el.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
121 2 2004.01.26. 4:58  1-2

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Életünk során sokszor tapasztaltuk, hogy gyakran hasznosabb a hallgatás, mint a sok beszéd. Hallgatással az ördögöt is le lehet győzni - mondja a magyar közmondás.

2002 végén az egyszeri tételeket is tartalmazó költségvetési hiány 9 százalék. (Az elnök csenget.) Enélkül 7. 2003-ban tovább csökken, 6 százalék alá. Mégsem múlik el nap, hogy az ellenzék szóba ne hozná, hogy 5,6 százalék 4,8 helyett. Magyarra fordítva: kimondatlanul, de további megszorító intézkedéseket, vagy talán adóemelést szeretnének? Beszéljünk őszintén! Mit nem sikerült teljesíteni? A csökkentés mértékét. De a hiány ezzel együtt 6 százalék alatt van!

Tisztelt Hölgyek és Urak! Ellenzéki képviselőtársaim úgy reszketnek a hatalomért, mint farkas a kiscsikóért. (Moraj az ellenzéki pártok padsoraiban.) Nagyon szeretné magának megkaparintani!

Képviselőtársaim! A folyamat iránya nem változott, hangsúlyozom: csökken a hiány, csak lassabban a vártnál. Ha ellenzéki képviselőtársaim javaslatait elfogadtuk volna, az irány is megváltozik, és a hiány 10 százalék fölött lenne! Érdekelte-e a befektetőket 2002 végén a 9 százalékos deficit? Nem! (Egy hang az ellenzéki padsorokból: Mekkora a hiány?)

A költségvetés vitájában kísérletet tetszettek tenni a Ház munkájának megbénítására, de a kormánypártok és a tisztviselői kar úrrá tudtak lenni a helyzeten.

Az infláció nem volt ilyen alacsony a rendszerváltás óta, mint 2003-ban. Lehet, hogy ez a jegybank érdeme? Akkor adódik a kérdés: mivégre a kamatemelés?! Hova vándorol a kamat?! A Nemzeti Bank minden ráció ellenére nem csökkentette a kamatot, és valakik besöprik a hasznot a mi zsebünkből! (Folyamatos nagy zaj.) Merünk-e beszélni végre a Járai-féle monetáris politikáról, arról, hogy a Fidesz költekezése felett szemet hunyó volt pénzügyminiszter - ma jegybankelnök - (Az elnök csenget.) milyen monetáris politikát folytat? Merjük-e kimondani, hogy igen, felelős a kialakult helyzetért? Beszéljünk nyíltan arról, hogy kinek kedvezett az erős forint, mekkora kárt okozott az európai uniós csatlakozásra készülő magyar vállalkozásoknak, az exportőröknek!

Mire jó ez az egész hisztéria? Elterelni a figyelmet az elmúlt másfél év eredményeiről: a gyermeket nevelő családok támogatásáról, a folyamatosan növekvő családi pótlékról, a "nagyi"-gyesről, a két év alatt 18 százalékot meghaladó nyugdíjemelésről, a közalkalmazotti béremelésről, a reálkeresetek több mint 25 százalékos növekedéséről, a több mint 300 ezer kisjövedelmű család havi lakásfenntartási támogatásáról, a vállalkozások számára korrupció nélkül, normatív alapon igénybe vehető adókedvezményekről; vagy talán politikailag, hogy Sárbogárdon a Szocialista Párt jelöltje több mint 50 százalékkal győzött a 25 százalékot elérő Fidesz-elnök ellen!

Képviselőtársaim! A személyi jövedelemadó 2003-ban csökkent először a rendszerváltás óta, és ez folytatódik most, 2004-ben is. A gazdasági növekedés ütemének lassulása 2000. január óta folyamatos volt 2003 nyaráig. Azt követően, 2003 második félévében (Nagy zaj. - Az elnök csenget.) hónapról hónapra növekedett az ipari termelés; ilyen hosszú ideig tartó növekedésre, bővülésre évek óta nem volt példa. Minden eddigit meghaladó ütemben növekszenek a beruházások és az export. Az államadósság kedvezőbb, mint a maastrichti kritériumokban előírt követelmény. Ez pedig az építkezés, a jövő záloga! (Általános, folyamatos zaj. - Az elnök többször csenget.)

Képviselőtársaim! Nem kell tapsolni, csendben is lehet örülni a sikernek - még akkor is, ha nem vállaltak feladatot az elérésében.

Köszönöm a figyelmet. (Derültség és közbeszólások az ellenzéki padsorokból: Bravó! - Nagy taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
124 12 2004.02.19. 9:43  1-145

GÖNDÖR ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A szocialista frakció politikai vitanapot kezdeményezett, hogy beszéljünk őszintén a jelenről és a jövőről. A politikai vitákban jelenleg nem válnak el a valódi, az eltúlzott és a művi problémák. A folyamatok bemutatásában politikai ellenfeleinknél kevés a tényekkel alátámasztott, őszinte értékelés. A magyar gazdaság valós helyzete 2004 elején lényegesen jobb, mint a róla kialakult nemzetközi befektetői és hazai megítélés.

A pénzügypolitika mindkét ága, a fiskális és a monetáris, tartalmi és kommunikációs hibákat követett el, valós összhang közöttük nem volt. A kialakult bizalomhiány azzal is összefügg, hogy a kiélezett belpolitikai környezetben minden gazdasági kérdés túlpolitizálódott. Meggyőződésem, hogy a felelőtlen, egyoldalú, egy-két mutató kiemelése és vég nélküli harsogása árt az országnak és benne minden embernek. A rosszul reagáló jegybank intézkedésének hatására kialakult példátlanul magas kamatterheket a vállalkozások, a költségvetés és rajta keresztül az adófizetők, a bérből és fizetésből élők, a nyugdíjasok fizetik meg. Kérdezem képviselőtársaimat, csak gondolatilag játszottak-e azzal, hogy milyen esélyt jelentene számunkra, mondjuk, egy 6-7 százalékos jegybanki alapkamat. (Varga Mihály közbeszólása.) Csak halkan jegyzem meg, ez a magas kamat fékezően hat a növekedésre.

Egy szóval sem állítom, hogy az előző kormány tudatosan helyezett el aknákat, de azt állítom, hogy felelőtlenül és megalapozatlanul olyan gazdaságpolitikát kezdett el, amely a beruházás mellett a belső fogyasztás gerjesztésével próbálta az egyre csökkenő gazdasági növekedést megállítani.

Az export és beruházás vezérelte gazdasági növekedés helyett a belső fogyasztást élénkítették termelési fedezet nélkül. Tudniuk kellett, hogy a magyar gazdaság kicsi ahhoz, hogy a növekvő keresletet belföldi termelésből tudnánk kielégíteni.

Ebből egyenesen következett az import minden elképzelést felülmúló növekedése. 2000 közepétől tudták, tapasztalták a lassuló növekedést. Nem tettek semmit, kivéve, hogy növelték a belső fogyasztást, amelytől növekedést reméltek, és ezt kiegészítették a Széchenyi-tervvel, a jó kampánnyal bevezetett klientúraépítő programmal, mert a több mint 900 ezer vállalkozásból alig több mint 10 ezer jutott forráshoz 2003-ban. (Varga Mihály: Gaál Gyula mást mondott az előbb!)

A minap Varga Mihály képviselő úr a beruházás- és exportvezérelt szükségszerű növekedésről beszélt. Örülök, hogy beismerte a képviselő úr: a fogyasztás vezérelte növekedési modell kipukkadt. Sajnos, túl drága árat fizettünk a kisiklásért, mi együtt, mindannyian.

Ezzel szemben mi a valóság? 2003 nyarától a kormány új költségvetési terhekkel járó, jövedelembővítő lépést nem hajtott végre. Sajnos, az éves adatok elfedik a 2003 ősze óta a reálgazdaság csaknem minden fontos pontján tapasztalható pozitív tendenciákat. 2003 júliusa óta folyamatosan nő az ipari termelés, 6,4 százalékkal nagyobb, mint 2000-ben. Fontos megemlíteni a szerkezetváltást, amelyhez a minimálbér magas terhekkel való növelése hozzájárult.

A beruházások. Képviselőtársaim, az üzleti beruházások 2002-ben visszaestek. Most negyedévről negyedévre a növekedésük gyorsul. Újra a feldolgozóipar a húzóerő.

 

(9.50)

Az első félévben 3,5 százalék, a harmadik negyedévben 6,7 és a negyedikben 8 százalék körüli a növekedés. A Széchenyi-terv megmaradt elemei mellett új, minden vállalkozó számára korrupciómentesen elérhető, piackonform eszközök, adó-, kamat- és amortizációs támogatások kerültek előtérbe. Az export 10,9 százalékkal nagyobb, mint 2002-ben, egyre növekvő, a második félévben már 13 százalék, a negyedik negyedévben elértük azt, hogy az export nagyobb, mint az import, ezzel a negyedik negyedévben 270 millió euróval javult a fizetési mérleg. A külkereskedelmi mérleg hiánya a negyedik negyedévben 25 százalékkal kisebb, mint 2002 hasonló időszakában. Ezek után azt hiszem, bátran mondhatjuk, hogy a külső egyensúly romlása megállt.

A foglalkoztatás lassan, de egyre növekszik - úgy, ahogy Burány miniszter úr elmondta -, és nem olyan gyorsan, mint a termelés, ennek a következménye, hogy a termelékenység majdnem 9 százalékkal növekedett.

Az infláció 4,6-4,7 százalékos mértéke olyan alacsony, mint a rendszerváltás óta még soha. Most arról nem nyitnék külön vitát, én nem kezdeményezném, hogy a 9 százalékos inflációt hogyan tetszettek elérni: hogy közben elmulasztottak felelős döntéseket.

És még néhány gondolat a növekedésről. Képviselőtársaim! Az eurózónában a negyedik negyedévben mindössze 0,3-0,4 százalékos a növekedés, míg Magyarországon 3,5. Ez tízszerese annak, amit az eurózónában tapasztalunk. (Varga Mihály: És a környező országokban mennyi?) És kedvező a változás a növekedés szerkezetében is: a magyar gazdaság mindinkább export- és beruházásvezérelt pályán élénkül.

Az államadósságról és az államháztartási hiányról. Az államadósságunk mértéke igaz, hogy növekedett - úgy, ahogy a pénzügyminiszter úr elmondta -, de még így is 4 százalékkal jobb, mint a maastrichti követelményekben rögzített. Az államháztartás hiánya egy év alatt több mint 3 százalékkal csökkent.

Mi történt, képviselőtársaim? A Medgyessy-kormány megkezdte a választási kampányban ígértek teljesítését. Az ígéretek jelentős része a rendszerváltás kárvallottjainak szólt, ezért a teljesítés nem volt halogatható. A közszférában dolgozók, egészségügyiek, pedagógusok fizetése szégyenteljesen elmaradt más munkavállalókéhoz képest, ezért az 50 százalékos emelés jelentős lépés.

A családok helyzete is romlott az Orbán-Torgyán-kormány idején. Szeretném emlékeztetni önöket, hogy a családi pótlék vásárlóereje a felére csökkent, az adókedvezményt sem tudta minden család igénybe venni, tehát ezek után a családi pótlék növelése, a 13. havi bevezetése és egyéb kedvezmények nagyon fontosak voltak a gyereket nevelő családok számára.

A nyugdíjasok helyzetének javítása szintén nem volt tovább halogatható: a saját jogú nyugdíj, az özvegyi nyugdíj, a 13. havi nyugdíj fokozatos bevezetése mind-mind indokolt.

Tisztelt Képviselőtársaim! A felelősség a polgárokkal, az ide befektetni szándékozókkal szemben is indokolt, azokat ne vezesse senki félre. Gazdaságilag stabil országban szeretne mindenki befektetni.

A működési kiadások terén komoly megtakarításokat és szűkítéseket tartalmazó, az infrastrukturális fejlesztéseket viszont jelentősen élénkítő költségvetést fogadtunk el 2004-re. A 4,6 százalékos államháztartási hiány és a 3,5 százalékos gazdasági növekedés reális. Az infláció 6-6,5 százalékos átmeneti felugrása a többévi halogatás, összetorlódás nyomán nem volt megkerülhető, de a második félévben ez már lassult.

Tudom, hogy a kiadáscsökkentés békétlenséghez és feszültségekhez vezet. De, képviselőtársaim, azt gondolom, hogy nevetséges ma a magyar parlamentben úgy tenni, mintha rosszabbul élnénk, mint két éve. Szükséges az a minimális egyetértés a patkó mindkét oldalán néhány fontos kérdésben, az egészségügy, az oktatás, az önkormányzatok, a közigazgatás és honvédelem terén, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az adócsökkentést belátható időn belül végrehajthassuk. Ez szolgálná mindannyiunk érdekét.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
125 253 2004.02.23. 2:50  242-306

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Sokáig gondolkodtam, hogy beavatkozzak-e ebbe a vitába, de szeretnék néhány gondolatot megosztani, különösen, amit Lezsák képviselő úr elmondott. Font képviselő úrnak mondom, hogy tudom, melyek azok az indítványok, és Karakas képviselő úr tudja, hogy részem van ezekben.

Ami a vívódásom - és tulajdonképpen ezt Lezsák Sándor mondta el -: az egyik oldalon tudjuk, hogy vannak nagyon sokan, akik foglalkoznak szőlő- és bortermeléssel. Ugyanakkor tudom azt - és ebben én itt most Szanyi államtitkár úrral értek egyet -, hogy ha a jó minőségű magyar bornak piacot akarunk, akkor igenis lépnünk kell abba az irányba, ahol minőségi követelményeket teszünk, és abba beletartozik az is, hogy megfelelő képzettség legyen, és úgy, ahogy képviselő úr elmondta. Tehát én azt gondolom, hogy itt nincs nagy gond, mert a szőlősgazdák, aki ad magára, szinte minden évben a telet azzal múlatják, hogy a kertészektől és borászoktól újabb dolgokat tanulnak meg. De azt is merem állítani, mivel nekem volt módon tapasztalni, hogy a szomszédos Ausztriában mi történt azután, amikor, gondolom, emlékeznek képviselőtársaim a különböző alkoholos vegyületek előállítására: ott bizony tényleg előreléptek. Megjelentek a fiatal szakemberek, akiket alkalmaztak, volt olyan, hogy a faluközösség alkalmazta, és besegít a gazdáknak. De el tudták érni egy ilyen drasztikus lépéssel, hogy nagyon rövid idő alatt olyan jó minőségű borokat tudtak előállítani, ami exportképes.

Én azt hiszem, hogy amikor mi ezt a törvényt alkotjuk, és majd elfogadjuk - reményeim szerint már azokkal a módosítókkal, amiben négypárti konszenzus van -, azért kicsit lépünk a minőség felé is, de még biztosítanunk kell azt is, hogy mások megmaradjanak. Ebbe tartozik bele az, amiről itt már sokat beszéltünk a miniszter úrral, hogy azokat a kispincéket, amelyek, én azt mondom, hogy részei a magyar tájnak, nem lehet átalakítani folyóvizes és egyéb más, mellékhelyiséggel kiegészített pincékké, mert azzal a tájat is megváltoztatnák. De ezzel együtt azt gondolom, hogy a módosító indítványokkal most már ez egy elfogadható törvény lesz, még akkor is, ha egyes gazdáknak bizony ez kellemetlenséget okoz.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
127 10 2004.03.01. 2:15  1-10

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány döntött: elhárítja az akadályokat az egészségesen fejlődő magyar gazdaság elől (Derültség az ellenzéki pártok soraiban.), határozott lépéseket tesz a pénzügyi egyensúly javításáért (Közbeszólások a Fidesz soraiból.), hosszú távú eredményeket hozó, az állam jövőbeni működésére ható javaslatokat indít el. A mainál hatékonyabban működő államot hozunk létre. A kiadáscsökkentés nem érinti a jóléti fordulat eddigi eredményeit. (Dr. Áder János közbeszól.) Tisztelt ellenzéki Képviselőtársaim! Tisztelt Áder Úr! Lehet olcsó populista módon a költségvetés csődjéről vagy új költségvetésről beszélni, és hetente kiadásnövelő indítványok tucatjait benyújtani felelőtlenül. Mi ennél nagyobb felelősséget kérünk önöktől. (Taps a kormánypártok soraiban.)

A családok tudják, hogy azt lehet elkölteni, amit megtermelünk. Ha erre nem áll fedezet, akkor ezt hitelből kell finanszírozni. Lehet költségvetésen belül átcsoportosítani, ebben mi partnerek vagyunk, de csak felelősséggel, mert a mi felelősségünk a hibás, Orbán Viktor és Varga Mihály nevével fémjelzett, belső fogyasztás vezérelte gazdaságot - amely szükségszerűen vezetett a költségvetés és a fizetési mérleg hiányához - új, beruházás- és exportvezérelt növekedési pályára állítani. Ennek jelei 2003 második félévében már látszanak. Én ezért megértem, hogy önök egyre idegesebbek. (Derültség az ellenzéki pártok soraiban.) A kormány ösztönzi a fejlesztéseket, a növekedést, és őrködik az egyensúlyon.

Meg vagyunk győződve, hogy növekvő és erősödő gazdaság teremti meg a forrásokat a jólét további emelésére, és a növekedés segíti az egyensúly megteremtését. Az önök előtt lévő kétharmados törvények segítik ennek megvalósulását. Várjuk ebben a támogatásukat.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
127 285 2004.03.01. 1:11  276-290

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Font Képviselő Úr! Itt egy speciális helyzetről van szó. A pénzügyminiszter ebben az esetben nemcsak felügyeli, hanem irányítási jogköre is van. Ennek a feladatának az ellátásához minden körülmények között szükség van arra, hogy bármikor információt kérhet. Tehát azt gondolom, hogy ebben a módosító javaslatban az az ominózus, hogy kér vagy kérhet, valójában nincs jelentősége, mert a lehetőségét mindenképpen meg kell teremteni, és számomra ez semmi körülmények között nem jelenti azt, hogy napi ügyekbe beavatkozik, vagy akár politikai befolyást gyakorolna.

Különösen most, az uniós csatlakozás időszakában is bizony elég sokszor van szükség arra, hogy a Pénzügyminisztérium megfelelő információkkal rendelkezzen ahhoz, hogy kellő időben tudjon lépni és beavatkozni, sok esetben azért, hogy a magyar vállalkozásokat megfelelő védelemben részesítse.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
129 81 2004.03.08. 0:13  80-81

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nagy tisztelője vagyok az igazságügy-miniszter úrnak, de megvárnám a miniszterelnök urat, és akkor tenném fel a kérdésemet. (Domokos László: Ó! Ez a bizalmatlanság!)

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
130 85 2004.03.09. 7:58  46-107

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az ajánlás szinte majdnem minden pontjához szeretnék néhány gondolatot hozzátenni.

Az 1. pontban Mécs képviselő úr javaslatával értek egyet. Mivelhogy szinte mindannyian itt ülünk a teremben, azt gondolom, hogy holnap lesz lehetőségünk a honvédelmi bizottság ülésén megtalálni a kompromisszumos megoldást.

Én például annyival fejleszteném tovább a képviselő úr gondolatát, hogy lehet, hogy ha a “visszaállításánakö szót kivesszük, máris helyes ez a gondolat, de mindenképpen meg kell tartani, mert attól még, hogy a sorkatonák nem teljesítenek szolgálatot a közeli jövőben már a magyar hadseregben, a lehetőségét bizony a hadkötelezettségnek meg kell tartani.

A továbbiakban szeretném azt mondani a Simicskó képviselő úr és képviselőtársai által benyújtott 3. számú indítványhoz, hogy, képviselő úr, ott a hadsereg feladataiból hat van. A hatból egy, amiről itt hosszasan folyt a kétperces vita, hogy a feladatai közé tartozik-e a terrorizmus elleni harc katonai feladatainak végrehajtása. Azt gondolom, ez még sorrendileg is helyes, mert nyilván első az ország, a haza védelme, a szuverenitás, a szövetségi erőkkel való együttműködés, de ebben addig, amíg nincs más megoldás, ezt bizony a Magyar Honvédségnek kell biztosítania.

A képviselő úr ugyanennek az indítványnak a kapcsán szóba hozta a költségeket. Igen, én azt gondolom, hogy egy felelősen gondolkodó kormánynak és kormánypárti többségnek mindenkor kötelessége az, hogy az adófizetők pénzéből a lehető legjobb, legoptimálisabb megoldásokat hozza ki. Még azzal együtt is, hogy elfogadom azt, amit ön mond, hogy tényleg igaz a négy haderőreform, tehát abban a dologban egyet kellene értenünk itt a patkóban, és kellett volna már nagyon régen, hogy milyen hadsereget akarunk. És azért akik itt ülünk, azt tudjuk, hogy a százezres nagyságrendről hogyan jutottunk el oda, ahol most tartunk.

Itt tényleg Mécs Imrének van messzemenően igaza, és nem akarom tovább folytatni azt az új helyzetet, amiről a képviselő úr beszélt, akár a szövetségi rendszerre, akár az európai uniós csatlakozásokra gondolok; könnyelműek lennénk, ha nem alkalmazkodnánk ehhez a helyzethez. De gondoljuk végig! Amit a képviselő úr is említett: a hagyományos fegyvernemek megszűnése. Igen, azt hiszem, ebben a hivatásos katonák is partnerek, hogy át kell alakítani a mai és a jövőbeni feladatokra. Ez pedig azt jelenti, hogy igen, megszűnnek egyes fegyvernemek, mert megváltoztak már a körülmények.

A másik kérdésben, ami az 5. számú indítványban szerepel, a szövetséges erőkkel kapcsolatos kérdés, meg vagyok győződve arról, hogy nekünk, magyar országgyűlési képviselőknek már régen kellett volna, a NATO-csatlakozást követően, még az alkotmányban is rögzítenünk azt, hogy Magyarország védelmét a szövetséges erőkkel együtt tudjuk biztosítani.

Képviselő Úr! Kérem, mérlegelje azt, hogy ha magunknak kell fölkészülni, mert nyilván mindenfajta katonai doktrínában léteznek időhatárok, hogy meddig és milyen feladatot kell elvégezni, de ha nem arra rendezkedünk be, hogy mi ezt a szövetségesekkel együtt tesszük, akkor megkérdőjelezhető, hogy mi csak a kötelezettségeket vállaljuk ebből a szövetségből, vagy ennek az előnyeit is ki tudjuk használni. És azt gondolom, hogy amikor megfogalmazódik ebben az országgyűlési határozatban, hogy a szövetséges erőkkel együttműködve, de a teljes és valamennyi katonai képességünkkel és teljes állománnyal megvédeni az országot, a hazát, ez így helyes - ezt tehát tényleg nem kellene támogatnunk.

Volt még egy gondolat, a 10. ajánlási pontban a nemzetőrség kérdése. Simicskó képviselő úr sokszor hivatkozott rá - én tisztelettel hadd kérjem valamire. Talán emlékszik arra, hogy itt, e ház falai között vitatkoztunk, és szerettük volna arról meggyőzni, hogy a nemzetőrséggel kapcsolatban készüljön egy olyan dokumentáció, ami alapján döntési helyzet alakulhat ki.

Kedves Képviselő Úr! Önök akkor erről hallani sem akartak, ezeket a módosító indítványokat egyszerűen lepöccintették, és egyszerűen kimondták, hogy: nemzetőrség kell! Ennyi. Erről szólt, ez volt a tárgyalási folyamat a honvédelmi bizottságban és mindenütt máshol. Azt hiszem, nem most van itt a helye annak, hogy ezt megvitassuk, de ezzel együtt azt gondolom, ha eldöntjük - és remélem, közösen el tudjuk dönteni -, hogy egy hivatásos hadsereget hozunk létre, aminek jó esélyét látom, és annak a feladataiban egyet tudunk érteni, akkor nem kell az adófizetők pénzét további új, pontosan ma még körül sem határolható feladatokkal bíró szervezet számára az adóforintjainkat elkölteni.

Engedjenek meg egy reagálást - nem kértem szót a kétpercesekben. Képviselőtársaim, itt vannak polgármester urak, akik el tudják mondani azoknak, akik kétkednek a polgári védelemmel kapcsolatban, hogy attól, hogy azt mi nem látjuk mindennap, hogy ők gyakorlatoznak, a polgári védelem megvan, tervei vannak, és kész arra, hogy feladatokat ellásson. Tehát arra kérem önöket, hogy tényleg ne támogassák ezt a 10. számú indítványt, mert ez a professzionális hadsereg képes, és ahogy megfogalmazódik a határozati javaslat 9. pontjában, képes kell hogy legyen rövid időn belül arra, hogy mindazokat a feladatokat ellássa, amit el lehet várni jogszerűen egy hadseregtől, ami biztosítja a belső biztonságunkat, és tényleg megfelelő színvonalon tud részt venni mindazokban a feladatokban, amelyeket a szövetségesi rendszer ezen felül tőlünk elvár.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

 

(12.30)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
130 99 2004.03.09. 1:41  46-107

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Hadd mondjam azt: ebben a 3. számú indítványban, Nyitray képviselő úr, amiben ön is szerzőtárs, ha annak a 4/a pontját elolvassa, akkor az első helyen találja azt, amit ön hiányol, hogy a szuverenitás az első helyen szerepel, és kiemelt.

A másik: képviselőtársaim, összefügg a 3-as és a 10-es. Simicskó úr is kimondta: 350 milliárd pillanatnyilag, de azt szeretnénk, hogy ebből a lehető legmodernebb eszközökkel felszerelt katonáink legyenek, mert ennél nagyon sokkal többet nem szeretnénk erre költeni az adóforintokból. Akkor talán kellene hogy válaszoljanak arra a kérdésre, és hadd tegyem föl én is, el kéne gondolkodni: lehet nemzetőrséget csinálni, de melyik adóforintból. Milyen új adót kell bevezetni, hogy milliárdokat tudjunk félretenni arra, hogy a nemzetőrséget létrehozzuk? Lehet erről felelőtlenül beszélni, de akkor feketén-fehéren, képviselő urak: mi lesz a fedezete? Vagy elveszünk a 350 milliárdból, és tényleg nem lesz modern a magyar hadsereg.

És a tanintézetek kérdésére hadd mondjam: ez a katonák dolga, azt gondolom, ők tudják, hogy mennyi idő kell ahhoz, hogy egy érettségizett fiatalembert vagy ifjú hölgyet felkészítsenek a katonai szolgálatra, hogy kell-e ehhez, hogy a középiskolai tanulmányok ideje alatt a folyamatos kiképzés is megvalósuljon, vagy ez elegendő csak az érettségi után.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
130 259 2004.03.09. 10:03  238-271

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Lehet, hogy most csak annyit kellene mondanom, hogy botránypolitizálásból jeles, és talán le kellene ülnöm. (Lengyel Zoltán: Ezt te mondod?!) Igen! És mondom a következők miatt.

Képviselőtársaim! Önök kétségbeesve mindent elkövetnek, és önöknek semmi nem szent, csak azért, hogy a négyévi tehetetlenségükről megpróbálják elterelni a figyelmet, és kísérletet tegyenek arra, hogy több százezer embernek elrontsák az örömét, az élményét abból, hogy sikerült megoldani egy problémát. (Derültség a Fidesz padsoraiban.) Én szívesen mondanék olyan mondatokat, amikor azt mondta Márton Attila képviselő úr, hogy: nem akarta eladni. Igen. Tessék végiggondolni! Innen jön az első; olyan valamit akartunk megszerezni, amit a tulajdonos nem akart eladni. És nem most nem akarta, hanem évek óta nem akarta. Ezért nem tudta megvásárolni az önök kormánya sem. Sem az előző miniszter, sem az utolsó, Fónagy miniszter úr. De szívesen beszélnék arról, még mielőtt visszatérek, hogy még belekavarják a postabanki sikert is - mert az is siker, amilyen áron sikerült eladni a Postabankot.

Képviselőtársaim! Önök csak konszolidálták a Postabankot, többszörösen, mint amint kellett volna, és meg sem engedték, hogy ebben a házban erről beszéljünk, mert egyetlen vizsgálóbizottságot nem engedtek létrehozni. Úgy, ahogy Szalay képviselő úr elmondta, mi egyetlen bizottságot nem akadályoztunk meg, sőt nem éltünk azzal az önök által gyakorolt új típusú módszerrel, hogy ugyan a parlament létrehozza a bizottságot, de nem jelölnek önök tagokat, és ettől a bizottságok nem tudnak működni. Lehet ezt így is csinálni, képviselőtársaim, és lehet föltenni kérdéseket. Csak az az érdekes, akik gazdasági társaságokkal foglalkoztak, hogy a kisebbségi tulajdonról azt mondani, hogy ugyanannyiért meg lehetne szerezni a többségit, egyszerű, arányos számítással - ugye, nem tetszettek komolyan gondolni? De fantasztikusan jól hangzik! Itt van, bocsánat, amiről Szalay Gábor beszélt, hogy itt óriási prejudikációk vannak. Mert már ott van, hogy miért nem vette meg 72-ért? Akkor most elmondom önöknek, mert én összegyűjtöttem. Fónagy miniszter úr 2001 őszén azt mondta: a kivásárlás - azt most már egy beszélgetésen próbáltuk tisztázni, hogy nem ezt értette alatta, de a szövegben ez van - minimum 120-150 milliárd forint között bonyolítható le, óriási társadalmi és politikai veszteségek közepette.

Képviselőtársaim! Mi történt most? Megvásároltuk a 40 százalékot, és menedzsmentjogokhoz jutottunk. Lehet, kedves Márton képviselő úr, ezen poénkodni, de én azt mondom, hogy amikor az van kiírva, hogy a két ügyvezető együtt ír alá, akkor az elég súlyos dolog. Ezt ön is tudja, de a politikai hisztériáért mindent föláldoz. Önnek semmi sem szent.

Aztán megyek tovább. Ami itt van, és szerepel ebben a dologban (Lengyel Zoltán: Miért magyarázod?), hogy kapott-e más ajánlatot. Képviselőtársaim! Erre csak a következő példát mondom. Biztos, hogy önök is találkoztak vele. Az utca két oldalán van két zöldségbolt. Az egyikben 50 egységért adják az újburgonyát. A másik oldalon szeretnének több vevőt, és kiírják, hogy újburgonya 20-ért. A vevők mennek, sok minden mást vesznek, és végül van egy vevő, aki azt mondja, hogy ő újburgonyát is venne. Ja, az nincs. Szóval amikor már valaki megköt egy szerződést, és utána azt mondani, hogy én ezt egyharmad árért is megcsináltam volna? Hát persze. Mondhatott volna egynegyedet is. Nincs rajta semmi felelőssége.

Szeretnék visszamenni még oda, amiről beszélt már Fónagy volt miniszter úr, képviselőtársam is, hogy itt a korábbi szerződésekben voltak bizonyos kikötések, amelyek még mindig élnek, amelyeket célszerű figyelembe venni a továbbépítés szempontjából. (Az ülésteremből távozni készülő Balogh László felé fordulva:) Sajnálom, ha elmegy Balogh képviselõ úr, akkor egy kicsit hadd ugorjak. Ajánlanám az ön figyelmébe, és szívesen el fogom küldeni önnek azokat a '93 õszi cikkeket, amikor az ön által olyan nagyra értékelt, az ön akkori frakciójába tartozó Schamschula úr állapodott meg annak a keretszerzõdésnek minden feltételérõl, még arról a passzusáról is, hogy az árképletben az inflációt meghaladó plusz 3 százalék meg a kompenzáció. Ezt aláírta ugyan a Horn-kormány minisztere, de megvan, önök megkapták levélben, mert ez késõbb kiderül az újságból, hogy hosszú utánjárásra ehhez sikerült hozzájutni, de ezt most megpróbálja szépen politikailag rákenni valaki másra.

(19.00)

Aztán továbbmegyek. Tisztelettel ajánlom az ön figyelmébe - ahogy elnézést kérek, közbeszóltam, amikor beszélt -, hogy mikor mondott a miniszterelnök először határidőt. Akkor még kongresszusról szó sem esett, de önök ezt megpróbálják, tehát önöknél, mint sok mindenben másban, az “előbbö és az “utóbbö sokszor fölkeveredik. Ez alkalmas arra, hogy megfelelő cirkuszt csináljanak.

Szeretném szóba hozni a hitelszerződések dolgát, érdekes módon arról nem esik szó. (Balogh László távozik az ülésteremből.) Megmondom miért: mert Márton Attila is és Lengyel képviselő úr is tudja, hogy ennél a szerződésnél, ha egy szerződésfelmondásnál azt mondta volna a finanszírozó bank, hogy uraim, lejártnak tekintem a hiteleket, akkor bizony az év végi problémáink még nagyobbak lettek volna. Lehet erről így beszélni, lehet a hitelről és a hiányról úgy beszélni, hogy úgy tesznek, mintha nem tudnák, hogy a kettő közt milyen összefüggés van. Más a költségvetés hiánya, erről beszélt az államtitkár úr, és más a hiány finanszírozása. A kettő nem egészen ugyanaz. De ebbe beleteszem azt is, amikor önök itt a több száz milliárdról beszélnek. Én leegyszerűsítem a példát, számolják ki, és tudom, hogy ki tudják számolni, vegyenek föl 10 millió forintot ma lakásépítésre harminc évre - és mennyit fognak visszafizetni harminc év alatt? (Soltész Miklós: Nem veszek fel, mert fölnyomtátok a kamatokat.) Mi, a jegybankelnök helyett. Köszönöm szépen, Soltész úr; ez tanúskodik arról, hogy ön mennyire foglalkozik ezekkel az ügyekkel. A kamatemeléshez a kormánynak semmi köze nincs, ez a jegybanké és a jegybanktanácsé. (Derültség a Fidesz soraiban.) De erről külön folytathatunk vitát. Tehát, képviselőtársaim, azt gondolom, hogy ezen bizony van mit gondolkodni.

Hadd menjek tovább! Hogy mibe kerül? Tessék megnézni, ma az autópálya-építésnél csak az előkészítés és a régészeti kutatások majdnem ugyanúgy egymilliárd forintba kerülnek kilométerenként, mint maga az autópálya-építés. (Soltész Miklós: És két éve mennyibe került?) Bocsánat, most kell továbbépítenünk és jövőre. Két éve még önök megköthették volna ezt a szerződést, ha tudták volna, de nem volt rá tehetségük. Szóval ott tartottam - és hadd kanyarodjak vissza, képviselőtársaim -, tudom, hogy önök tudják, hogy más a jelen érték, és más az, amikor folyamatosan kell egy hitelt törleszteni. És én meg vagyok győződve arról, hogy ez a vizsgálóbizottság választ kap a kérdéseire, de azt szeretném elmondani, és ezért ezt a munkát, hadd mondjam - nem megismételve Szalay Gábor szavait -, amiért tényleg komolytalannak érzem, tessék csak megnézni, hogy mit írtak be: hogy titkos anyagokba betekinthetnek mindenféle átvilágítás nélkül a képviselők. Netán egy országgyűlési határozattal megkerüljük a képviselőknek a C típusú átvilágítását? Nem, önöket ez nem is érdekelte! Önöket csak ennek a 19 kérdésnek a feltevése érdekelte, hogy ezzel hangulatot lehessen kelteni.

A másik dolog, és én ahhoz is nyújtottam be módosító indítványt, a határidő. Igen, ez a dolog része az önök európai uniós kampányának, mert önök ezt megpróbálják minden körülmények között belpolitikai cirkusszal terhelni, és annak ez egy része. Kérem, gondolkodjanak el azon, hogy föltegyük-e huszadiknak azt a kérdést ennek a vizsgálatnak a végére, hogy az önök viselkedése, sajtónyilatkozatai a tárgyalás időszakában - 36 oldalt tesz ki csak a címek gyűjteménye - mennyiben akadályozta, milyen ballaszt volt Csillag miniszter úrnak a hátán, amikor tárgyalt.

Köszönöm szépen a figyelmet, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
130 281 2004.03.09. 4:34  272-290

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez az indítvány, ami előttünk van, és szeretném Lengyel Zoltán képviselő úrnak mint előterjesztőnek mondani, ez az indítvány, és ahogy ön elmondta... - én korábban sok helyen nyilatkoztam arról, hogy nincs ellenünkre, hogy az Állami Számvevőszék megvizsgálja ezt a szerződést és ennek összes körülményét, de ezzel az indítvánnyal azt mutatták be, hogy hogyan lehet visszaélni a jó szándékkal is.

(19.50)

Itt ugyanis nem másról van szó, mint egy rossz indítványról. Ha én most azt mondanám, hogy visszavonom a korábbi támogatásomat, akkor azt mondanák, hogy megváltoztattam, holott nem igaz. Csak arról van szó - és nem ismétlem el mindazt, amit az államtitkár úr elmondott, mondok egy szörnyűbbet: a szerződés megkötése előtti állapotban kísérletet tesznek önök arra, hogy belerángatják az Állami Számvevőszéket a belpolitikai csatározásba. Az Állami Számvevőszék, képviselőtársaim, az a szervezet, amelyik a rendszerváltás óta eddig meg tudott maradni a politikán kívül, és itt, a Házban tudomásul vettük, akár az önkormányzatokra, akár az állami költségvetésre vonatkozó bármilyen döntését, javaslatát, megállapítását.

De hát mondhatnám azt, hogy az indítvány okafogyott is, mert a ma hatályos törvények szerint az Állami Számvevőszéknek joga van az állami pénzeket a költségvetési szférán kívül is nyomon követni. Tehát utánamehet még akkor is, ha mondjuk, a Nemzeti Autópálya Részvénytársaságon keresztül kerülne ez a pénz kifizetésre, amire nem volt példa az előző négy évben. Én csak egy egyszerű, pici kört szeretnék fölemlíteni, amikor több tízmilliárd forint a közlekedési tárcától az ÁPV Rt.-n keresztül, a Fejlesztési Bankon keresztül áramlott ki autópálya-építési célokra, és amikor azt kértük, hogy ezt vizsgálhassa meg az Állami Számvevőszék, akkor ebben önök nem voltak partnerek.

Azt gondolom, és szeretném megerősíteni - csak aláhúzom, amiről az államtitkár úr beszélt -, hogy igen, a kormány dönt, a kormány felelősen dönt, és a döntéseinek vállalja a kockázatát, a felelősséget is. Az Állami Számvevőszék viszont megvizsgál, és a törvény adta kötelezettsége - tehát nem is az, hogy ez csak egy üres valami -, hogy ha törvénytelenséget állapít meg, akkor még feljelentési kötelezettsége is van. Tehát minden rendelkezésre áll a ma hatályos jogszabályok szerint, hogy az Állami Számvevőszék elvégezze mindazt, ami ennek az országgyűlési határozatnak az 1. pontjában meg van fogalmazva.

Bizonyítandó a jó szándékomat, éppen ezért nyújtottam be egy módosító javaslatot, mely szerint a 2. pontot hagyjuk el. Ha önök mégis ragaszkodnak ahhoz, hogy legyen egy országgyűlési határozat arról, hogy ezt az Állami Számvevőszék vizsgálja meg, holott hamarosan fogunk tárgyalni a törvényjavaslatról, gondolom, önök is megkapták a Számvevőszék 2004. évi munkaprogramját, ebbe minden további nélkül beilleszthető ez a vizsgálat, nem hiszem, hogy ennek ellenállna a Számvevőszék elnöke. Tehát elvégezhető, de azt gondolom, képviselőtársaim, mindannyiunknak az az érdeke - megint csak megerősítem államtitkár úr gondolatait -, hogy minél előbb a matricás rendszerben működhessen az M5-ös autópálya. Az ott közlekedő magánemberek és vállalkozások számára ez rendkívül fontos. Ennek a térségnek ez felzárkózási esélyt jelent, még akkor is, ha ennek bizony az átlagnál kicsit nagyobb ára van.

Köszönöm szépen a figyelmet, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
131 187 2004.03.16. 0:17  186-217

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Kérem, rendeljen el tíz perc szünetet, amíg a külügyi bizottság tagjai beérkeznek az ülésterembe.

Köszönöm szépen. (Zaj, közbeszólások az ellenzéki padsorokból.)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
132 70 2004.03.17. 2:26  19-191

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Én is többször fogok szót kérni. Az egyik, ami a vezérszónoklatokban mindenütt kijött, de legszembetűnőbben Gémesi képviselő úrnál, a több pénz kérdése és a 3200 önkormányzat.

Képviselőtársaim! Varga László elmondta, hogy mindannyiunk tudatát meghatározza az a környezet, ahonnan jöttünk. Személyes tapasztalatom, hogy a 150-nél kisebb lélekszámú településen a jegyzőnek aljegyzője volt, képviselőtársaim. A másik dolog: tudom, hogy ma nagyon sok olyan település van, ahol az összes munkahely a jegyzői meg a hivatalsegédi állás. De ezzel együtt én igenis állítom, közgazdászként, hogy ha egyetlen fillérrel nem teszünk be többet, de az adóforintjainkkal sokkal jobban gazdálkodunk, akkor jobban járunk mi, állampolgárok, akik igénybe vesszük ezeket a közigazgatási szolgáltatásokat.

Tehát hiszek abban, és erre kérem önöket is... - mert én azt láttam a vezérszónoklatokban, hogy tényleg nem tartalmi kérdésekről beszélünk, itt-ott előjött egy gondolat, hogy hol és milyen szavazatarány lehet; nem tartalmi kérdésekről beszélünk, hanem egyfajta merev elutasítás van, holott itt nincs másról szó, mint a közös adóforintjainkról. Lehet sokkal több pénzt követelni minden területre, benne az önkormányzatokra is. Tudom, hogy sokkal nehezebb azt mondani, hogy a meglevő pénzt kell jobban és hatékonyabban elosztani.

És még egy gondolat, ami előjött most már Tóth képviselő úrnál is: kérem, tessék elgondolni, meddig mehetünk az 5-6-7 fős átlag osztálylétszámú iskolákkal.

(12.50)

Ezt is mi a közös adóforintjainkból finanszírozzuk. Önök is és mi is. Igen, ha létrejönnek ezek a kistérségek, akkor ott a polgármesterek, mandátumot kapva a választóiktól, közösen fogják eldönteni, hogy egy optimumot, ami a gyerek számára (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) - és én most a minőségre gondolok, hogy lehetőleg a legjobb szaktanároktól kapjanak ismereteket... (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Ez kétperces!)

Köszönöm szépen, majd újra szót kérek, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
132 253 2004.03.17. 3:52  248-300

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Szeretnék vitatkozni az előterjesztő képviselőjével, Márton Attilával. Az általános vitában már elmondtam, és bíztam benne, hogy a képviselő úr akkor megértette, hogy egy országgyűlési határozattal nem terjeszthetjük ki a képviselőknek azt a jogát, hogy milyen iratokat nézhetnek meg vagy sem. Márpedig ha önök itt ragaszkodnak ahhoz, hogy minden körülmények között államtitkokat is meg kell vizsgálni, ebben az esetben viszont kell a C típusú. És a képviselő úr elég furcsán gondolkodik, mert azt is megfogalmaztuk, hogy a megalakítástól számított időszakig működik a bizottság, az ügyrendi bizottság viszont tudtommal benyújtott egy javaslatot, mely szerint kimondja, hogy a megalakulás akkortól számít, amikor a bizottsági tagokat nemcsak itt megválasztottuk a parlamentben, hanem ezt ki is hirdették.

Tehát azt gondolom, hogy az általam benyújtott módosító javaslatok, összhangban az ügyrendi bizottság javaslatával, egységes egész rendszert alkotnak, és azért indítványozom ezt, mert nem szeretném azt megélni, hogy mondjuk, a vizsgálóbizottság a végén tesz egy jelentést, és azt mondja, hogy jó, jó, de nem tudhattuk meg ezt meg azt. Ha akarnak betekinteni, akkor viszont erre szükség van, ez megkerülhetetlen. Tehát el kell dönteni, hogy vagy nem kívánnak, és hisszük azt, hogy itt nincsenek államtitkok, vagy pedig kell ez a jogosítvány azoknak a képviselőknek, akik ebben részt vesznek.

 

(18.10)

Sajnálom, hogy a képviselő úr nem fogadja el azt, hogy a megalakítástól számított két hónapig működjön a bizottság. Meg vagyok győződve arról, miután itt valójában megkötött szerződésekről, dokumentumokról van szó, hogy csak a bizottsági tagok olvasókészségén múlik, ezt akár egy hét vagy tíz nap alatt is befejezhetik, mert a rendelkezésre álló dokumentumokat tanulmányozhatják, és a megállapításaikat megtehetik. Ha ezt píárötletként kezelik, és akár fél évig vagy egy évig akarnak ebből vizsgálatot tenni, akkor teljesen természetes, hogy az általam javasolt hatvan nap nem elfogadható. Én viszont azt gondolom, hogy ez egy fontos ügy, az ország lakosságát sikerült izgalmi állapotba hozni, mintha itt valami olyan dolog történt volna, ami nem bizonyítható, vagy éppen rossz ízű - hadd ne fejezzem be a mondatot.

Tisztelettel kérem a képviselő urat, hogy gondolja végig: szükség van erre az átvilágításra, és szerintem közös érdekünk fűződik ahhoz, hogy a megalakulástól számítva, ami a tagok megválasztását is jelenti, ezt még egyszer hangsúlyozom, hatvan napon belül fejezze be a bizottság ezt a munkát.

Ha már nálam van a szó, akkor szeretném megerősíteni azt, amit Szalay Gábor képviselőtársam elmondott, és örülök, hogy ezeket az indítványokat benyújtotta, mert valójában furcsa az, amikor egy vizsgálatot elindítunk, és csak a vizsgálandó szövegben már prejudikált kifejezések és tartalmi összefüggések vannak. Azt gondolom, hogy ez nem helyes, ezért kérem, hogy ezt gondolják végig, és támogassuk Szalay képviselő úrnak azt a két indítványát, jelesül a 2. és a 3. számú indítványt is.

Köszönöm szépen a figyelmet, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
132 261 2004.03.17. 0:52  248-300

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Egy bővített mondatban hadd mondjam Szijjártó képviselő úrnak: ha egy vizsgálóbizottság azzal foglalkozik, ami a feladata, és tényleg eredményt akar elérni, akkor azt el tudja érni. De ha olyan dolgokkal foglalkozik ennek kapcsán - és én most tényleg meg fogom bántani az előterjesztőket -, hogy a Postabank eladásából 101 milliárddal mit finanszíroztak, én gondolom, hogy elfelejtették megfesteni festékkel azt a pénzt, ami a Postabank eladásából származott. Erről lehet háromnegyed évig vitatkozni, és a sajtóban nyilatkozni.

Köszönöm szépen, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
132 295 2004.03.17. 4:27  248-300

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Itt-ott nemcsak a módosító indítványomat érintem, de ez a vita tökéletesen bizonyította azt, amit Márton képviselő úr is csinál: az a kétségbeesett kísérlet, amivel megpróbálják a kormányt valamilyen... (Márton Attila közbeszólására:) Ki fogok rá térni, ami történt. És hadd mondjam el, képviselő urak, Fónagy képviselő úrnak már elmondtam: 36 oldal csak a címe azoknak a cikkeknek, amit tetszettek művelni az M5-ös körül. Tessék végiggondolni, hogy ekkora ballaszttal lehet-e tárgyalni! És már az önök kormányának az idején tudott volt, hogy meg akarja szerezni a kormány, tehát ez nem most derült ki.

De folytatom, Márton képviselő úr: négy éven keresztül egyetlen vizsgálóbizottság nem alakulhatott, az ÁSZ nem vizsgálhatott ehhez hasonló kérdéseket, semmit. Sőt, a Közbeszerzések Tanácsa elnökének a beszámolóját sem fogadták el abban a pillanatban, amikor azt mondta, hogy közbeszerzést illett volna kiírni. Azért tartom ezt fontosnak, mert ez itt szóba jött, és most szeretném elmondani: képviselőtársaim, azért gondolom a két hónapot, mert egy vizsgálóbizottságba olyan képviselőket küldünk, akik bizonyos fogalmakkal tisztában vannak, és bizonyos dolgokat értenek.

Amiről Szalay képviselő úr beszélt - én ezért kellő udvariassággal és tisztelettel mondom Fónagy képviselő úrnak, hogy tudom, hogy azoknak a kérdéseknek a kapcsán, amelyeket feltett, ha leülnénk ketten, a dokumentumokat megvizsgálva, nem biztos, hogy egy órára szükségünk lenne. Mert mind a ketten értjük, hogy mit jelent, ha azt írta egy bank, hogy: “lejártnak tekintem a hiteleketö; mind a ketten tudjuk, mit jelent az, hogy ha közbeszerzési pályázatot írok ki, akkor a pénznek a zsebemben kell lennie, mert különben fedezet nélkül nem lehet kiírnia az államnak sem közbeszerzési eljárást, márpedig ez a forrás nem áll rendelkezésre. Tehát meg kell találni azt a forrást, amivel ezt az építést el lehet végezni, de nem folytatom. Tehát erre gondoltam. Ha tisztességes, jó szándékkal ülnek le a képviselők, akkor néhány óra alatt fantasztikus eredményeket érhetnek el.

De továbbmegyek, képviselőtársaim, a költségvetés hiánya, ami 6 százalék a múlt évben; nem mi, hanem önök tetszettek olyan pánikot csinálni decemberben és januárban, hogy nincs az a felelős kormány, amelyik ezek után még további kiadásokat mert volna bevállalni, függetlenül attól, hogy az előző évi 9,4-gyel szemben több mint 3 százalékos a csökkenés. És meg vagyok győződve arról, hogy önök is tudják: amit Szalay képviselő úr elmondott a hiányról, ahhoz hadd tegyek annyit hozzá, a két percbe biztos nem fért bele, képviselőtársaim, amikor a hiány finanszírozására a pénzt felhasználom, az azt jelenti, hogy nem kell kölcsönt felvennem, és a költségvetésnek nem kell további kamatterheket vállalnia.

De tovább folytatom: ami engem felháborított, és először kétpercest akartam kérni, Márton képviselő úr azt mondta, hogy a kormány kormányozzon. Kíváncsi vagyok, Varga Mihály, Áder János felmegy-e a pulpitusra, és bocsánatot kér-e Medgyessy Pétertől és a kormánytól, mert megvan a 12 havi statisztika, és szó szerint igazolja azt, amit elmondtunk. Kedves képviselőtársam, 2001 óta először a negyedik negyedévben nőtt 3,5 százalékkal a gazdaság, miközben az Unió átlaga nem érte el az 1 százalékot. (Felmutat egy dokumentumot.) Az ipari termelés meghaladja a 6,4 százalékot, az export a negyedik negyedévben 17 százalékkal növekedett, 4 százalékkal jobban, mint az import. Tehát javult az ország pozíciója.

És mondok még egy szörnyűt, mert tudom, hogy önöket megrázza: lakásépítés (Derültség és taps a Fidesz padsoraiból.): 13 százalékkal épült több, mint az előző időszakban. Tehát egy év eredménye (Szijjártó Péter: Ez melyik javaslatban van?), és még folytathatnám az inflációval és sok más dologgal.

Képviselőtársaim, ezért vagyok szkeptikus, és ezért ragaszkodom mereven a 60 napos határidőhöz, mert ha cirkuszt akarnak, azt nem a vizsgálóbizottságban kell megtenni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
134 46 2004.03.23. 14:21  19-80

GÖNDÖR ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy meglehetősen nagy terjedelmű törvényjavaslat van a kezünkben, amelynek központi témája jogharmonizációs kötelezettségen alapszik, de meggyőződésem, hogy a kormányzó többségnek minden egyes törvényjavaslatnál van olyan kötelezettsége, hogy próbáljon igazságosabb megoldásokat találni a jelenleginél, és a nemzeti sajátosságokat próbálja meg beilleszteni a jogharmonizációs kötelezettségekbe. E csomag többsége erről szól: egymással összefüggő jogszabályok halmaza. Ugyanakkor fontos kötelességünk a parlamenti vita során információt is adni az adózóknak, a kötelezettségeket teljesítő állampolgároknak, a figyelmüket felhívni arra, hogy változások lesznek. Nem hagyom figyelmen kívül azt a három témát sem szónoklatomban, amely a bizottsági előadók részéről szinte kifejezetten hangsúlyt kapott: a telefonnal összefüggő adókötelezettség, a gyógyszerár kérdése vagy a Sulinettel kapcsolatos kérdés.

Legelőször hadd emeljem ki a legnagyobb terjedelmű részt, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítását. Ez rendkívül fontos. Az általános forgalmi adóról szóló törvény alig néhány napja volt itt az asztalon, képviselőtársaim, ezen túl vagyunk. Most ezzel összefüggésben az eljárási oldal szabályozása a kérdés, és a törvénytervezet erről szól: a belföldön adókötelessé váló személyek, szervezetek adóhatósági bejelentkezését, a közösségi kereskedelem fogalmát, a tagállamok közötti áfa-információcsere rendszerben teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettséghez kapcsolódóan, meghatározva a közösségi adószám beszerzésére kötelezettek körét, a másik tagállamból történő új közlekedési eszköz beszerzéséhez kapcsolódó adómegállapítási, bevallási és befizetési kötelezettséget, illetve természetesen az adatszolgáltatási kötelezettséget, az Európai Közösség tagállamában illetőséggel nem bíró azon adóalanyra vonatkozó különös eljárási szabályokat - beleértve a bejelentkezést, a törlést az adóhatóság nyilvántartásából, az adófizetés módját, a nyilvántartási kötelezettséget, hadd ne folytassam - a tagállambeli adóalanynak nem minősülő személyek szolgáltatásnyújtása esetében.

Az adózás rendjéről szóló részben kiemelt helyet kap a kamatjövedelmekre vonatkozó, tagállamok közötti adatszolgáltatás. A kamatjövedelmek hatékony adóztatása érdekében tanácsi irányelv rendelkezik a másik tagállamban illetőséggel bíró haszonhúzó részére kifizetett kamatjövedelemre vonatkozó, tagállamok közötti adatszolgáltatásról. Ehhez írja elő ez a törvényjavaslat a belföldi kamatfizetők adóhatósághoz teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségét, tételesen meghatározva az adatszolgáltatásra kötelezetteket, a kamat, illetve a haszonhúzó fogalmát, az adatszolgáltatás tartalmát és határidejét. E rendelkezések 2005. január 1-jén lépnek hatályba. Majd a személyi jövedelemadót érintő résznél külön szeretnék visszatérni a kamatadó kérdésére, nehogy ebből félreértés legyen, képviselőtársaim. Nagyon fontos még a tagállamok közötti adóbehajtási jogsegély szabályozása.

A tervezet az irányadó tanácsi irányelveknek megfelelően kiegészíti az adózás rendjéről szóló törvényt, az adóbehajtási jogsegélyre vonatkozó rendelkezéseket a behajtási jogsegély tárgyát képező tartozások tételes felsorolásával, a behajtási jogsegély keretében átadott adóadatok megismerésére jogosultak nevesítésével, a behajtási jogsegély iránti kérelem elutasítására, illetve az adatkérésre irányuló megkeresés teljesítésének megtagadására vonatkozó szabályokkal, továbbá a jogsegély keretében behajtott tartozásokra felszámítandó késedelmi pótlék előírásával.

A következő nagy csomag, tíz paragrafus foglalkozik a személyi jövedelemadó-törvény módosításával. Hadd térjek vissza elsősorban a már említett kamatjövedelmekkel kapcsolatos dolgokra. Itt azért van szükség jogharmonizációra, mert Magyarországon a kamatjövedelmeket nem terheli adó, nullaszázalékos adó van, ezzel szemben az uniós gyakorlat az, hogy a kamatadó 75 százalékát utalják át az adott országba, és nekünk e törvény keretében ki kell mondani, hogy ez ténylegesen nem terheli a magánszemély vagyonát. Annak a magyar állampolgárnak, akitől ilyen jellegű adót vonnak le külföldön, itthon ezt adójóváírás formájában kell tudnia érvényesíteni, tehát ez ilyen szempontból gondoskodás a magyar adófizetőkről, és közben megvalósul a jogharmonizáció.

A másik kérdés a Sulinet kérdése. Ez az a kategória, amit én úgy nevezek, hogy az államnak, a kormányzó többségnek igenis kötelessége, hogy egy rendszert igazságosabbá tegyen. Ami ebben a törvényjavaslatban történik, nem szól másról, igaza van azoknak a képviselőknek, akik azt mondták, hogy egyesek számára csökken az évente igénybe vehető 60 ezer forintos kedvezmény, de ez csak az évi 3,4 millió forint fölötti jövedelemmel bírók körében igaz. Kérem képviselőtársaimat, hogy amikor erről beszélnek, gondolják végig, ki az a kör, akinek kevesebb az évi jövedelme, mint 3,4 millió. Őket nem érinti a rendszer, tehát számukra továbbra is megmarad az a kedvezmény, amely a felnőttképzésre vagy a korszerű számítástechnikai eszközök beszerzésére vonatkozik.

Hadd beszéljek a harmadik dologról, ami a bizottsági előadóknál is szintén fokozottan szóba jött. A személyi jövedelemadó-törvény 70. §-a beszél a természetbeni juttatások köréről, eddig jellemzően a cégautó kérdéséről. Erről is mindig nagyon sok vita volt a Házban, de ez is egy gyakorlat, hogy a cégautó áfáját nem lehetett visszaigényelni, és egy külön adó befizetésével meg lehetett szabadulni - hogy így mondjam, nem egészen szép magyarsággal - az egyéb adófizetési kötelezettségektől és a bonyolult nyilvántartási kötelezettségtől.

Most a cégtelefon kérdése kerül elénk ebben a törvényjavaslatban. A jelenlegi gyakorlat meglehetősen bonyolult nyilvántartási és adminisztrációs kötelezettséget ró minden egyes vállalkozásra. Folyamatosan gond az, hogy a magánszemélynél mekkora az az összeg, amit jövedelemként, természetbeni juttatásként figyelembe kellene venni. A használattal kapcsolatban a nyilvántartások megszervezése a vállalkozásokra jelentene rendkívül nagy terhet. A javaslatban szereplő megoldás hasonlít a cégautóknál alkalmazott megoldásra, ezért ezt a szocialista frakció nem támogatja. A javaslat, amelyet kidolgoztunk, meggyőződésünk, hogy választ ad még azokra a kétkedő kérdésekre is, akik azt mondták, hogy ez az adó, ami itt írva van, valóban terhet jelentene az önkormányzatokra, a közigazgatásra. A mi megoldásunkról majd a részletes vitában fogunk egészen részletesen beszélni. Egy olyan megoldást javasolunk, amely az önkormányzatok számára nem jelent további forrást; eddig sem igényelhették vissza az áfát, tehát nem lesz változás az ő körükben.

A megoldás, amit benyújtunk, egyszerűsíti az ellenőrzést, vagy hadd mondjam úgy, megszünteti azt a macerás ellenőrzést, amely szerint bizonygatni kell, hogy az adott telefont használták-e magáncélra vagy nem, ugyanakkor az adóteher megfizetésével egyszer és mindenkorra megfizetettnek kell tekinteni a természetbeni juttatás utáni adókötelezettséget.

(11.10)

Hadd szóljak néhány szót a társadalombiztosítással összefüggő szabályok módosításáról. Az Európai Unió társadalombiztosítási vonatkozású közösségi jogszabályait május 1-jétől köteles közvetlenül alkalmazni a Magyar Köztársaság. 2001-ben már történt egy nagy terjedelmű módosítás a társadalombiztosítási jogszabályokban, de az élet azóta változott, ezért most kisebb terjedelmű módosításra van szükség a társadalombiztosítás ellátásairól, a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint az e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényben. Fontos még módosítani a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvényjavaslatot, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló törvényjavaslatot.

Ez a csomag, amely a társadalombiztosítással összefügg, szorosan kapcsolódik a személyek szabad áramlására vonatkozó közösségi előírásokhoz. A jogszabály rögzíti, a törvény értelmében ki minősül pályakezdőnek: az, aki Magyarországon az első biztosítási jogviszonyt létesíti. Ugyanakkor a módosítás megteremti annak a lehetőségét, hogy más országok állampolgárai azonos feltételekkel létesíthetnek tagsági viszonyt az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakban. Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény módosítása indokolt a gyógyszer-támogatási előirányzat mérséklése érdekében. Megteremti a hatékony árkontrollt, eléri azt a célt, hogy csökkennek a gyógyszerárak, és csökken a gyógyszert fogyasztó állampolgárok terhe. Ezenkívül még számos törvényjavaslat módosul, benne a vámtételekre vonatkozóak, amelyekből az államtitkár úr már kiemelte a gyümölcsborokra vonatkozó adótétel literenként 8 forintról 80 forintra való emelkedését. Azért itt zárójelben megjegyzem: az irányelvek alapján a két adómérték egyfajta kockázatot is jelent, tehát ezen feltehetően gondolkodni kell, hogy milyen más megoldás lehetséges.

A törvényjavaslat érinti az adóhivatallal kapcsolatos tételeket, ahol az ellenőrzési illetékességi területre vagy a kereskedelmi mennyiségű áru szállítására vonatkozó dokumentációk és ellenőrzés lehetőségét teremti meg a vámhatóság számára, hogy a menet közbeni ellenőrzésnél az áru eredetét, tulajdonjogát vagy a fuvarlevél meglétét ellenőrizhessék.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a törvénycsomag, ez a tervezet többségében a Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásából fakadó jogharmonizációs kötelezettségekről szól; a gyógyszerek hatósági ármegállapításának bevezetésével, egyértelműbb szabályozással viszont hozzájárul a kormányprogramnak megfelelően az ár- és támogatási rendszer átláthatóbbá tételéhez, ugyanakkor a járulékszabályokkal hatékonyabban érvényesülhet a kötelező kétpilléres nyugdíjrendszer.

A törvényjavaslathoz mi magunk is módosító indítványokat fogunk benyújtani. Kérem önöket, ezeket majd tanulmányozzák, és ezzel együtt fogadjuk el.

Tisztelt Elnök Úr! A frakciónk nevében kezdeményezem, hogy a nagy terjedelmű módosításra való tekintettel a mai nap végéig lehessen módosító indítványokat benyújtani.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
134 61 2004.03.23. 2:13  19-80

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Megpróbálok a két percben három dologra reagálni. Képviselőtársaim! Én azt gondolom, és ezt mondtam el, hogy egy parlamenti általános vita arra is szolgál, hogy információt adjunk, ne pedig félrevezessünk embereket.

Font képviselő úr a kamatokról amit mondott… Tisztelettel kérem, hogy olvassa el még egyszer: hangsúlyozom, Magyarországon nulla a kamat, és itt amiről szó van, pont az, hogy a külföldön megfizetett kamatot, amit átutalnak ide Magyarországra, adójóváírás formájában visszakaphatja. Szó nincs arról, amiről ön hetet-havat összehordott, hogy táskában vitt pénz meg nem; ez a törvényjavaslat előírja, hogy milyen adatszolgáltatási kötelezettség vonatkozik az Unióban mindenkire, aki kamatjövedelmet levon bárkitől, és azt átutalja valahova. Tehát ez inkább a nemzeti sajátosság figyelembevétele.

A másik, ami ezzel összefügg, Mádi és Pettkó képviselő urak: el lehet hallgatni, de feketén-fehéren, ami ebben a javaslatban van, az arról szól, hogy havi 280 ezer forint jövedelemig lehet igénybe venni azokat a kedvezményeket, ami évi 60 ezer forint, Sulinet és felsőoktatási képzés. Az, amit Pettkó képviselő úr mond, egyenesen butaság. Ha meghallgatta Mádi Lászlót, miről beszélt? Ha olyan kicsi a jövedelme, hogy nem tudja igénybe venni, akkor szó sincs róla; ha a családnak egyetlen kereső tagja van, aki 3,4 millió alatti jövedelemmel rendelkezik, az ezt a kedvezményt igénybe tudja venni. Sőt, ha az adószabályokat ön ismeri, akkor azt is tudja, képviselő úr, hogy ebben az esetben a lakáskedvezmény mellett és a gyerekek kedvezménye mellett is megfér még ez az informatikai támogatás is. Sőt, van egy olyan bekezdése a törvényjavaslatnak, ami 3,4 millió fölött még arányosítást is jelent, tehát nem szenved hátrányt az, aki esetleg egy forinttal haladja meg ezt a jövedelemhatárt.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
136 168 2004.03.29. 0:33  168

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Ezek szerint valami baj van a forgatókönyvben, mert a szocialista frakció nevében, kellő számú aláírással benyújtottuk a sürgős tárgyalás kérést két indítványról. Az egyik a társadalombiztosítási nyugellátásáról szóló 9594. számú indítvány, a másik pedig a nyilatkozat. Kérem, hogy ezekről döntsünk.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
136 278 2004.03.29. 1:55  243-279

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Én Kosztolányi képviselő úrhoz szeretnék kapcsolódni. Ő mélyen elemezte magát a törvényjavaslatot és a hozzá kapcsolódó módosító indítványokat. Az a csomag, ami Márfai Péter és Katona Béla nevével van fémjelezve - ez a 19., 26., 32., 38., 59., 68., 82. -, így egységes egész, tehát sok helyen találkozik más képviselő urak javaslatával, de ez így egy egységes egész, ami biztosítaná azt, hogy az önkormányzatokat abszolút nem érintené a javaslat, mert az önkormányzatok ma sem igényelhetik vissza az áfát, tehát száz százalékban el kell hogy viseljék. Hasonló szempontból lényeges, hogy ezzel a megoldással, amit képviselőtársaim javasolnak, megmenekülnek az adózók, az adóalanyok attól, hogy ellenőrzéskor vegzálni lehessen őket, hogy most éppen egyszer vagy kétszer használták-e magáncélra a telefont. Tehát megszabadulhatnak az ellenőrzéstől, és ami még nagyon fontos: mindazokat a vállalkozásokat nem érinti ez a rendszer, amelyek a telefonszolgáltatást továbbszámlázzák. Tehát náluk ez a kérdés nem okozhat problémát.

Azt gondolom, ahogy képviselő úr ezt alaposan elemezte, talán önhöz hasonlóan ezt mások is észreveszik, és ilyen szempontból lesz lehetőségünk, hogy ezzel a módosítócsomaggal kicseréljük azt, amiről ön beszélt, mert az valóban hátrányos, és nem lenne szerencsés, ha az maradna a törvényjavaslatban.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
137 14 2004.03.30. 4:40  13-18

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető-helyettes Urak! Köszönöm szépen a megértésüket, de egy televíziós szereplés miatt nem tudtam ideérni. Elnök úr, még egyszer köszönöm a megértést.

Tisztelt Képviselőtársaim! A köztársasági elnök úr kiírta az európai uniós választások időpontját. Az ellenzéki pártok nagyobbika egy hosszú kampánynyitót tartott, és egyáltalán nem zavartatja magát, hogy a tényekről féligazságok, sőt továbbmegyek, gyakran valótlanságok állításával próbáljon meg politikai előnyöket kovácsolni. Nem történik más, mint korábban: folytatódik a nagy átverés show.

Tudják, hogy a költségvetést nem lehet népi kezdeményezéssel módosítani, de mégis megpróbálnak nyomást gyakorolni - felelőtlenül - a kormányra, a kiadások mindenáron való növelése érdekében, különböző ötletekkel. Mi lehet a cél ezek után? Ha nem lehet a költségvetést módosítani, akkor tényleg nem lehet más, mint megpróbálnak valamire fedezetet teremteni, amit elhibáztak az előző ciklusban. Vagy marad az, ami a médiában megjelent, hogy megszerezzék a támogatók adatbázisát, és ehhez bizony nem restellik azt, hogy a költségvetés módosításával, a kiadás növelésével tegyenek valamilyen kedvező ajánlatot.

 

(9.40)

Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdaságnak mindig is érdekében áll egy nagyobb eladósodás, egy nagyobb költségvetési hiány, mert ez több forrást jelent a fejlesztés számára, a beruházások számára, a bérek, szociális juttatások növelésére vagy egyáltalán az adók csökkentésére.

De valójában mit akarnak ezzel a nagy átverés show-val, képviselőtársaim? Megjelent a Statisztikai Hivatal kiadványa 2003-ról. Mit jelent ez valójában? Rögzítve van, hogy a 2001-ben indult negatív gazdasági folyamatokat megváltoztatta a kormány, annak a tarthatatlan pályának, ami a belső fogyasztáshoz kötődött, vége, helyette az export- és beruházásvezérelt gazdasági növekedés indult el immár közel nyolc hónapja. Egyfolytában javul a fizetési mérleg, javul a külkereskedelmi mérleg, a gazdasági növekedés a negyedik negyedévben már a 3,5 százalékot is elérte. A lakásberuházások száma több mint 35 ezer volt, ami megközelíti a rendszerváltás előtti legmagasabb értéket. A feldolgozóipari beruházások mértéke 13 százalékos. A foglalkoztatottak száma 1,3 százalékkal bővült. Tudjuk, hogy ez kevés, mert ez mindössze 50 ezer fős növekedést jelent. Az infláció 4,7 százalék volt, ami kisebb, mint eddig bármikor a rendszerváltás óta. És a hiány? A hiány kétharmada a 2002. évinek, tehát 6 százalék körüli. Érthető, hogy ezek után mindent elkövetnek, hogy a figyelmet megpróbálják elterelni arról az eredményről, amit az ország lakossága együtt elért.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Tévénézők! Ezt a csekket (Felmutatja.) nem kell befizetni, mert a rajta található szám nem a Kincstár száma. Ha adományt tetszenek gyűjteni, akkor azt rá kell írni, hogy milyen célra. Most nem akarom ezeket a célokat felsorolni, nem szeretnék hosszú vitába bonyolódni. Ehelyett mi azt az átvételi elismervényt ajánljuk, képviselőtársaim, ami a 13. havi nyugdíj felének a tavasszal való kifizetéséről szól, segítve ezzel a nyugdíjasok napi gondjainak megoldását és közben nem terhelve az állami költségvetést, nem okozva többlethiányt, mégis megértve a problémát és ezen segítve.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
138 66 2004.03.31. 2:06  35-111

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Azt hiszem, igaza van Sümeghy képviselő úrnak, aki azt mondta, hogy össze fog csúszni az a három napirend, ami most egymás után következik. Igen, mert a kis- és középvállalkozásokról beszélünk, és teljesen igaza van Molnár Albertnek és Józsa Istvánnak abban, hogy más a filozófiánk. Sokszor elmondtuk már, ezért nem is fogok többször beszélni, önök büszkék rá, mi pedig szeretnénk rávilágítani ennek a rendszernek a hibájára. Sümeghy úr sokat segített nekem, mert így nem kell hosszan beszélnem. Ha a költségvetés különböző címeiről összesöpröm a pénzt, és utána azt mondom, hogy ez a Széchenyi, az egészen más, mint amikor friss többletpénzről van szó, márpedig a Széchenyi-terv - egymás közt ennyit talán elismerhetünk - rendelkezésére álló pénz döntő többsége nem volt más, mint korábban más címszó alatt lévő források összeterelése.

A másik - talán a legnagyobb - gond az, hogy nagyon kevesen kapták. Igaz az, amiről képviselőtársaim beszélnek, hogy tőkeprobléma van; de hogy összesen alig több mint 10 ezer vállalkozás részesül támogatásban a 900 ezerből! Azt hiszem, az a jó filozófia, amit mi mondunk, hogy piackonform megoldás legyen, és mindenki hozzájuthasson az adókedvezményhez, az amortizáció gyorsított elszámolásához, és a sort hosszan folytatjuk majd a következő napirendnél, mert ez egyszerűen lehetőséget teremt mindenki számára. És ez a fontos, nemcsak a kiválasztottak, hanem mindenki más számára. Tényleg vannak tapasztalataink a Széchenyi elbírálásából, azt hiszem, minden képviselőnek van. Tudunk egy-egy pozitívumot mondani, de sajnos több negatívumot tudunk felsorolni. S ez egyfajta keserűséget okozott a vállalkozóknak. Sokkal fontosabb nekik az, amiről Molnár képviselő úr beszél, hogy tudjanak üzleti tervet készíteni, és ahhoz kapjanak megfelelő banki forrásokat.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
139 220 2004.04.05. 4:32  219-241

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ebben az évben a 13. havi nyugdíj már kétheti nyugdíjat jelent, 53. és 54. hetit. Ezzel lehetőséget teremtett a kormány arra, hogy az egyébként törvénybe iktatott nyugdíjemelésen felül további 2,2 százalékos nyugdíjemelést kapjanak a nyugdíjasok.

A rendszerváltás óta a mindennapi életünk jellemző vonása lett, hogy év elején árváltozásokkal indul az év. Ez igaz a szolgáltatásokra és sok minden más termékre. Tudjuk azt, hogy az infláció év elején általában magasabb, és az éves átlag úgy jön ki, hogy év végén már mindig lényegesen alacsonyabb, mint január-februárban.

Ebben az évben a szolgáltatók jelentős része új számlázási rendszerre tért át. Nem akarok tartósan beszélni arról, hogy mit jelent a mindig ugyanannyi vagy a pont annyi. A lényege az, hogy a nyugdíjasoknak ráadásul ezzel a rendkívül hosszú és hideg téllel most elég nagy számlákat kell kiegyenlíteniük, és ezen segíteni akarunk képviselőtársammal (Zaj, derültség, taps az ellenzék padsoraiban.), hogy lehetőség szerint ne kelljen senkinek eladósodnia, ezért ezt a plusz egyheti nyugdíjat - figyelemmel az informatikai rendszerben való változtatásokra - lehetőség szerint még május hónap végéig fizessék ki, és kapják meg a nyugdíjasok.

A törvényjavaslatunk lényege, hogy ez nem egyszeri, hanem folyamatos. Ettől kezdve minden évben a 13. havi nyugdíj - amely a következő évben már egy héttel tovább növekszik - első részét a tavaszi időszakban, a második részét novemberben kapják meg a nyugdíjasok. Szeretném hangsúlyozni, hogy ez nem érinti a ma hatályos törvényjavaslatnak azt a részét, hogy a november havi növekmény a vetítési alapja a 13. havi nyugdíjnak. Tehát az az összeg, amely most kifizetésre kerül, az év végi, a téli elszámolásnál mindenképpen kiegészítésre kerül, így a felemelt összegű november havi nyugdíjat fogják majd megkapni 2006-ban a nyugdíjasok.

Tudjuk, ma az alig több mint 60 ezer forintos öregségi nyugdíjátlag egy meglehetősen kicsi összeg. Bizony, a patkó mindkét oldalán azonosan vélekedünk erről, és szeretnénk, hogy ez még nagyobb legyen. Tudjuk, ez a lépés ebben egy kis lépés, de további juttatást jelent a nyugdíjasoknak. Amiről ez a javaslat szól, jelen pillanatban az öregségi nyugdíjas rétegnek havonta (Sic!) 15 240 forintot jelent átlagban vagy most kifizetésben, a rokkantsági nyugdíjasoknak, akik a nyugdíjkorhatárt már betöltötték, 14 164 forintot, a korhatár alatti rokkantsági nyugdíjasoknak 11 792 forintot és az özvegyi nyugdíjban lévőknek 9546 forintot jelent.

Befejezésül szeretném hangsúlyozni, hogy ez a módosítás nem érinti azt a korábban eldöntött határozatunkat, mely szerint az özvegyi nyugdíjat ebben az évben tovább emeljük.

(18.40)

Tisztelettel kérem a képviselőtársaimat, támogassák ezt az indítványt, hogy minél előbb elkezdődhessen az a folyamat, amely ahhoz kell, hogy minél hamarabb kifizetésre, átutalásra kerülhessen ez az összeg.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
139 240 2004.04.05. 4:15  219-241

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy néhány tételt ki kell mondjunk, mert a megszólalásokból úgy éreztem, hogy van némi zavar képviselőtársaimban.

Az első. Örülök, hogy Sisák képviselő úr a végére helyre tette. Szerintem mindenki örülne az 53. havinak, de itt csak az 53. hétről van szó. A végére ez rendbejött.

Szeretném elmondani, képviselőtársaim, hogy a bevezetőmben is elmondtam és most is szeretném hangsúlyozni, hogy ez a változtatás nem érinti a ma hatályos nyugdíjtörvénynek azt a tételét, mely szerint novemberben az éves infláció és a reálkeresetek átlagában korrekcióra kerül sor. Tehát az, amikor képviselőtársaim a januárban végrehajtott 6,3 százalékos növekedéssel szemben 8,3 százalékról beszélnek, ez igenis korrekcióra kerül.

Csak szeretnék visszahivatkozni fideszes képviselőtársaim felvetésére. Talán emlékeznek rá, hogy az önök kormányzása idején éveken keresztül a nyugdíjasok hiteleztek egész évben, mert csak év végén került sor a korrekcióra, egyfajta kamatos kamattal való hókuszpókusz-rendszerrel. (Zaj, közbeszólások az ellenzéki padsorokban.) Ezzel szemben 2002-ben - szeretném elmondani - 15,6 százalékkal növekedtek a nyugdíjak, miközben alig 5 százaléknál nagyobb az infláció. (Moraj a Fidesz soraiban.) 2003-ban 8,4 százalékos a növekedés a 4,7 százalékos inflációval szemben. Tehát a nyugdíjasoknak nem kellett év közben hitelezni, sőt, a növekményt azért kellett novemberben beiktatni, mert a keresetek gyorsabban növekedtek a tervezettnél.

Az indítványokról. Én megértem önöket, hogy buzgólkodnak azon, hogy április végéig lehessen kifizetni. Ebben én önökkel egyet is értenék, de aki a nyugdíjszámfejtés ügyviteli rendszerében kicsit is járatos, az tudja, hogy ez nem úgy van, hogy számolunk hármat, és máris ki lehet utalni, hanem itt a rendszerbe informatikailag be kell avatkozni, és meg kell teremteni a feltételét a kifizetésnek. (Folyamatos zaj, közbeszólások az ellenzéki padsorokban. - Az elnök csenget.) Kedves Képviselőtársam! Nem tartozik a tárgyhoz: én valamikor programozással is foglalkoztam. (Taps, felzúdulás a Fidesz padsoraiban.) Szeretném folytatni, elnök úr. (Az elnök csenget.)

Azok az indítványok, amelyek arra vonatkoznak, hogy ezt az átlaggal fizessük most ki, szeretném mondani Harrach képviselő úrnak, ez azt jelentené, hogy meg kellene változtatni a ma hatályos törvényben a 13. havi nyugdíjra vonatkozó tételt, mely szerint annak a vetítési alapja a novemberi nyugdíj; akkor egy egészen más elosztási elvre kell javaslatot tenni.

A végére hagytam: Font képviselő úr, igen felháborító az, amikor ön a 28 százalékos áremelésről beszél. Ez komolytalan, nem igaz, nem valós! (Közbekiáltás a Fidesz soraiból: Az áremelés a felháborító!) Háromsávos ár van, és ön is tudja, hogy 1500 köbméter alatt a növekedés az inflációnál is kisebb. Nem jó, ha idegesítjük ezzel a nyugdíjasokat és a fogyasztókat, képviselő úr. (Nagy zaj az ellenzéki pártok padsoraiban. - Az elnök csenget.) Én megértem, hogy ön nem érti ezt a rendszert, de akkor legalább ne tessék másokat ezzel zavarni. (Font Sándor: A gázszámlán lehetett látni, hogy mennyi volt! - Dr. Fónagy János: Behozom a gázszámlámat!)

Befejezésül még hadd tegyem hozzá, csak megismételném: képviselőtársaim, ez a 2,2 százalékos nyugdíjnövekedés plusznövekedés a törvényben előírt svájci indexáláson felül.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
139 288 2004.04.05. 0:26  285-321

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Körülbelül ennyit ér az elfogadott napirend és a házbizottságban való megállapodás az ellenzékkel, mert nemcsak a házbizottságban állapodtunk meg, erről itt döntöttünk is ma, ebben az időkeretek is benne voltak.

Elnök Úr! A szocialista frakció nevében nem támogatom ezt az indítványt. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
140 152 2004.04.06. 6:50  33-173

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Figyelve a vitát, ez egy kicsit hasonlít a költségvetési vitára, mert az igények… (Dr. Kovács Zoltán: Pénzről szól ez is!) Azon túl, hogy pénzről szól, és a jellege, tisztelt képviselőtársaim: hosszú-hosszú igénylista. Úgy, ahogy Farkas képviselő úr elmondta, egyik oldalon köszönet illet mindenkit, aki vette magának a fáradságot, hogy egyáltalán összeállítsa a dokumentációját és pályázzon, és nagyon nehéz élni azzal a felelősséggel, ami a kormánypárti képviselőkön van jelen esetben, hogy eldönteni, melyek azok az indítványok, amelyeket támogat, és melyek azok, amelyeket majd nem támogat.

Én a vitában sokáig vártam, hogy azok közül, akik újabb igényeket megfogalmaznak, vajon valaki veszi-e magának a fáradságot vagy a bátorságot, és ebben az előterjesztésben rámutat valamelyik indítványra, és azt mondja, hogy ezt nem kellene, és helyette valami mást kellene megtámogatni. (Dr. Mátrai Márta közbeszól.) Általános vita, tudom, kedves képviselő asszony, de ha belegondol, akkor itt azért egészen konkrét igények fogalmazódtak meg. Én nem akarom az időmet azzal múlatni, hogy ezeket végigmondjam.

Azt hiszem, és erről szeretnék néhány szót elmondani, hogy Zala megyében igenis előrelépés van, tovább tudunk menni, és tovább próbálunk egyensúlyozni a kistelepülések között, hogy lehetőség szerint megoldjunk olyan problémákat, amelyeket ezek a települések egyedül, saját maguk soha nem tudnának megoldani, sőt sok esetben még az összefogás sem. Itt most olyan támogatásokat látok az előterjesztésben, mint például a teskándi óvoda, ami nemcsak óvoda, hanem ezzel már egy körzeti nevelési központ lesz, mert korábban elkészült az iskola, és most mellette gyönyörű környezetben még az óvoda is, és ezzel tényleg egy kistérséget fog tudni kiszolgálni.

De beszélhetek a következőről, amire talán emlékeznek a képviselőtársaim, hogy az előző ciklusban is több évig szerepelt itt, a parlamenti patkóban az asztalon: a zalakomári idősek otthona, ahol nagyon sok idős emberről van szó. Ez is egy olyan település, amely erején felül vállalkozik évek óta arra, hogy a szociálisan nehéz helyzetben lévőkön próbáljon segíteni, tehát próbáljon valamilyen esélyt teremteni egy jobb, minőségibb életre, és ennek a munkának része, a fejlődésnek folyamata egy idősek otthonának a létrehozása.

Szeretném külön kiemelni a szennyvízcsatorna-beruházás kategóriájában a Nagykanizsától keletre fekvő zalai és somogyi aprófalvakat. Tehát itt már az összefogás is; ez megint olyan ügy, hogy a szennyvízproblémát ezek a kistelepülések egyedül nem tudnák megoldani, ezt közösen teszik, és már a megyehatáron is átlépnek. Azt szeretném azért kiemelni, hogy ez a beruházás úgy valósulhat meg, hogy ehhez Nagykanizsa város mint a kistérség egyik központja is lényeges hozzájárulást ad, és így megvalósulhat most már a kormányzati előterjesztés alapján az 1,4 milliárd forint körüli beruházás.

A kultúra területe: miközben én egyetértenék, és tényleg nagyon fontos az, amit Halász képviselő úr elmondott, csak bennünk van, hogy vajon hol. És én ugyanilyen fontosnak tartom azt, amikor egy műemlék jellegű épület, ami még faszerkezetű és gyönyörűen festett, mint a nagykanizsai mozi épülete, ami évek óta be van zárva, egy ilyen címzett támogatással megmenthető, közösségi helyiséggé alakítható, civil szervezetek számára egy központi létesítmény megteremthető.

Meg vagyok győződve arról, hogy majd a részletes vitában fogunk találkozni még nagyon-nagyon sok indítvánnyal, de mint kormánypárti képviselő kell arról beszélnem, hogy azért a keret a költségvetésből biztosított, tehát ez nem vég nélkül növelhető. Ennyiben vitatkoznom kell Sisák képviselő úrral, aki - tudom, hogy ez csak egyfajta szónoki fordulat - azt mondja, hogy nincs olyan kassza, amiben nincs még egy kis tartalék. (Sisák Imre János: Ilyet nem mondtam!) De hasonlót, biztos, hogy van, ahonnan még el lehetne venni.

 

(15.30)

 

Szóval én azt gondolom, hogy ez egy keretösszeg, amit meg kell próbálnunk a lehető legjobban, a legjobb tudásunk szerinti tartalommal megtölteni. És abban is biztos vagyok, hogy a döntés végén lesznek olyanok, akik csalódottak, mert valamilyen oknál fogva nem kerültek be ebbe a rendszerbe, de ez lehetne több is. Tehát lehetne akár a háromszorosa vagy ennél több, mert azt lehet tapasztalni, hogy ma már egyre több önkormányzat fedezi fel azt a lehetőséget, hogy igenis az új ötleteivel - azt formába öntve, pályázati formát adva az ötletnek - van lehetőségük valahol, valamilyen pályázaton elindulni, és egyre többen sikeresen tudnak többletforráshoz jutni, kiegészítendő a saját kis forintjaikat.

Köszönöm szépen, elnök úr, a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
140 160 2004.04.06. 1:57  33-173

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Képviselőtársaim! Az előbbi megszólalásom kapcsán Kovács Zoltán már mondta, hogy költségvetés - igen. Bocsánat, látom, hogy itt van Halász képviselő úr.

Kérem, azt mérlegeljék, hogy a költségvetés hiányát egyik évről a másikra kétharmadra kell csökkenteni, vagyis csökkentjük. Talán emlékeznek rá, hogy néhány hónappal ezelőtt az ország attól volt hangos az ellenzéki képviselőtársaim részéről, hogy a költségvetés hiánya mekkora. El kell akkor dönteni, hogy nagyobb hiány, és akkor tudunk még több forrást rendelkezésre bocsátani, vagy azt mondjuk, hogy komolyan vesszük a maastrichti kritériumok elérését, és ez nemcsak szándék, hanem ezt tényleg konkrét cselekedetekkel, egy nagyon fegyelmezett költségvetési politikával támogatjuk, akkor annak az a következménye, hogy igenis takarékoskodni kell.

Hadd mondjam el, Sisák képviselő úr: ugyanez a kérdés, ha azt mondjuk, hogy legyen több az önkormányzatok rendelkezésére álló forrás - de honnan vegyük el? Tehát a kérdés a nagy egészen belül is mindig az, hogy valahonnan el kell venni azt a forrást, amit valakihez át akarunk csoportosítani.

A másik dolog, amiben nagyon egyetértek Kovács képviselő úrral: afelé kellene mozgatnunk sok-sok pályázót, hogy próbálják a problémákat regionális szinten megfogalmazni, együtt megfogalmazni és együtt megoldani, így még a pályázati lehetőségük is sokkal nagyobb, tehát ebben nincs köztünk még véleménykülönbség sem.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
149 42 2004.05.11. 9:18  21-71

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon nagy gondban vagyok, ugyanúgy jártam, mint az elmúlt alkalommal a honvédségi vitánál, hogy Simicskó képviselőtársam elmondta a mondókáját, és a távollétében kell elmondanom, szóval, időnként ebben a Házban olyasmit is kell tenni, amit a civil életben nem tennénk. Azért mondom ezt, mert nem dicsérőleg fogok erről beszélni, mert foglalkozni akarok azzal a gondolattal, amikor Simicskó úr azt mondja, hogy a kormánypárti képviselők közömbösségét és közönyét fel kéne oldani. (Dr. Simicskó István visszatér az ülésterembe.) Köszönöm szépen, képviselő úr, hogy visszajött.

Amikor arról beszélt, hogy jobb lesz-e a katonáknak, jobb lesz-e a biztonság helyzete vagy sem, erre részben Mécs képviselő úr már válaszolt. Én a következőt mondanám: képviselő úr, ha nem olvasta el a törvényjavaslatot, vagy ha nincs mondanivalója, akkor azért nem kéne a kormánypárti képviselőket vegzálni, mert szeretném a figyelmébe ajánlani, hogy a 23-28. §-okban a javadalmazásokról szóló kérdésekről esik szó, még a lakástámogatási kérdésekről is.

A kétharmados törvények - én ezzel a kérdéssel foglalkoznék hosszabban, és azt is elmondom, hogy miért; mert meg vagyok győződve arról, hogy közös felelősségünk az ország védelmének biztosítása, a szövetségbeli együttműködés feltételeinek megteremtése, ugyanakkor közös felelősségünk, hogy ez a jól működő hadsereg a lehető legoptimálisabb költségviszonyok között működjön, ennyivel meg tartozunk az adófizetőknek. És szeretnék foglalkozni azzal a gondolattal, hogy azt mondták, kétharmados törvényrész van, tehát az első kilenc paragrafus, amelyben nincs egyeztetés.

Szóval, nekem a következő gondom van, és azért ajánlom önöknek megfontolásra, az alkotmánynál és a hozzá kapcsolódó módosításoknál a Fidesz képviselői a következő magatartást követik: tessék leírni, hogy mit akarnak, majd mi megmondjuk róla, hogy jó vagy nem. Még odáig sem lehet eljutni a négypárti egyeztetésben, hogy esetleg kézírással valaki leírná, hogy mit szeretne látni a törvényjavaslatban. Itt most az történik, hogy a tárca, a kormány leírta, hogy mit gondol ezekben a kérdésekben.

Én reméltem azt, hogy képviselőtársaim nemcsak frázisokat fognak elpufogtatni, hanem a kilencből, ha nem is mind a kilencnél, de legalább néhánynál elmondták volna az általános vitában, hogy mi az, amit másképp gondolnak, mi az, amit másképp szeretnének, vagy miért nem indokolt, úgy, ahogy most Karsai képviselő úr elmondta, hogy bizony van néhány olyan tétel, hogy fogalmat kell meghatároznunk ennyi idővel a csatlakozás után. És pont azért a válaszom a kérdésére, hogy a katonák számára világos és egyértelmű legyen, amikor parancsot teljesítenek, amikor felelősségre vonásra kerül sor, hogy mi mettől és meddig tart.

Ezért gondolom azt, amiről már sokat vitatkoztunk a honvédelmi bizottságban, hogy együttműködés esetén a tervezés, a tervezhetőség feltételeinek a megteremtése egyszerűen elengedhetetlen. Ez az együttműködésnek az egyik alapfeltétele, hogy lehessen bizton számítani a közreműködőkre, és ezt lehessen a tervekben rögzíteni. És hogy mit jelent a nemzetközi szerződésből fakadó kötelezettségeknek a teljesítése: igen, ez is kell, részei vagyunk egy szövetségi rendszernek, tehát a szerződésbeni kötelezettségek teljesítése már a magyar katonákra is kell hogy vonatkozzon. Én azt gondolom, hogy erről lehet vitatkozni, hogy úgy, ahogy itt írva van, vagy esetleg valamilyen más finomításokat még figyelembe véve.

A 3. § az igénybevételről való döntés. Én itt nem beszélek arról, hogy az eszközök polgári célra való igénybevétele, de azt is fontosnak tartom. Azt hiszem, hogy az elmúlt évek azt mutatták, ez az egyik bizonyíték arra, hogy nálunk a belpolitikai, a pártpolitikai csatározások igenis terhelik a védelem-, biztonságpolitikai kérdéseket, és ezért lenne fontos azt rögzíteni, hogy meddig a vezérkar főnöke, mely pontig a miniszter, és hol és hogyan kapcsolódik ebbe a folyamatba az Országgyűlés.

Ehhez ugyanígy kötődik - és akkor itt hadd hozzam előre - a 9. §, amely az ellenőrzésről szól. Tehát azt gondolom, hogy igenis fontos, és ebben egyet kellene tudnunk érteni, hogy az ellenőrzésnek a rendszere miként valósul meg, és ez tényleg jogosan kétharmados törvény, ebben kell hogy konszenzusra jussunk.

És a készenléti szolgálat: igen, képviselőtársaim, ahogy fokozatosan áttérünk az önkéntes haderő rendszerére, ezeket a dolgokat is újra kell gondolnunk, és újra kell szabályoznunk. Ez összefügg azzal, amit a legelején mondtam, hogy közös érdekünk az, hogy ez egy ütőképes hadsereg legyen, és bármikor, bármilyen körülmények között a lehető leggyorsabban érje el azt az állapotot, amikor alkalmazásra sor kerülhet.

Nagyon fontos kérdésnek tartom a közös parancsnokság kérdését. Akkor, amikor katonáink rendre teljesítenek szolgálatot a közös parancsnokságokon, akkor igenis rendezni kell azokat a viszonyokat, amelyek ebből fakadhatnak. Ugyanilyennek érzem a sorozás személyi feltételeinek rögzítését, mert itt is ez fontos, ezt fontos tudni azoknak, akik sorozásra kerülnek, és fontos tudni azoknak, akik ezt a munkát el kell hogy végezzék.

Ebben a tárgykörben a végére hagytam, hogy a műveleti terület meghatározása és befogadóként a támogatás. Ugyanez: tehát ha ezt nem tudjuk rögzíteni, és ennek tartalmában nem tudunk megállapodni, akkor bármilyen vészhelyzet esetén itt a parlamentben fogunk arról vitatkozni, hogy igen, most ez támogatás, kell ez a támogatás, vagy nem kell ez a támogatás.

Tehát azt hiszem, képviselőtársaim, hogy amit Simicskó úr elmondott, abban teljesen igaza van, én is megerősítem: nemcsak ők, mi is tudjuk, tudtuk, hogy igenis kell kétharmados törvényeket is módosítani ahhoz, hogy át tudjunk térni az önkéntes haderőre. De meg vagyok győződve arról, hogy amikor tapasztalatokat szerez az ember egy munka során, akkor rájön, hogy mikor kell gyorsítani vagy mikor kell lassítani, és számos érv hozható fel amellett, hogy milyen megtakarítás érhető el azáltal, ha ezt a folyamatot gyorsítjuk, és nem húzzuk el túl messzire.

Tehát, képviselő úr, én azt gondolom, és ki is mondom, hogy önök tudták, de nem csak tudták, elég álságosan önök arra várnak egyfolytában, hogy majd jönnek a kétharmados törvények, és akkor ott állítjuk meg a folyamatot - vagy állítják meg, bocsánat, mert nem rólunk van szó -, állítják meg a folyamatot, ahol éppen akarják, ahol a kedvük ezt majd éppen így kívánja.

A befejező mondatom az: azért bízom abban, amit Keleti elnök úr elmondott, hogy a parlamenti patkó, az itteni vita alkalmas arra, hogy ezekről a kérdésekről érdemben vitatkozzunk, hogy módosító indítványokat készítsen bármelyik képviselő, vagy készítsünk közösen a honvédelmi bizottságban, és eredményre juthatunk.

Azt hiszem, amitől optimista vagyok, hogy Simicskó úr már csak a hagyományos fegyvernemek megszüntetése miatt kesergett, a nemzetőrség már nem jött szóba. (Derültség az MSZP soraiban.)

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
149 54 2004.05.11. 0:36  21-71

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Csak miután most már a vitában másodszor került szóba: Nyitray képviselő úr, én tudom, hogy ön tudja, de ne tévesszük már meg azokat, akik ezt a vitát nyomon követik. Ehhez a törvényjavaslathoz még hetekig lehet módosító indítványokat benyújtani. Tehát ez nem egy zárt rendszer. Ez egy első javaslat, amelyhez a mai napon és azt követően a bizottsági szakban, aztán a részletes vitánál lehet módosító indítványt benyújtani. Tehát aki konszenzusra törekszik, az tud találni lehetőséget.

Köszönöm szépen, elnök asszony. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
151 201 2004.05.17. 0:15  201-202

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Azt szeretném kérni frakciónk nevében, hogy tartsunk szünetet, amíg a költségvetési bizottság tagjai visszaérnek a bizottsági ülésről.

Köszönöm szépen.(Felzúdulás az ellenzéki padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
151 444 2004.05.17. 1:47  435-454

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Nyitray Képviselő Úr! Én a következőt mondanám: tényleg sikerült egy jó gumicsontot találni, mert hosszan el fogunk tudni vitatkozni arról, hogy mi a definíció, de én megfordítom. Együtt élünk ezzel a valamivel, amit időnként terrorizmusnak nevezünk, de úgy fordítanám, ha ezt kivesszük mint feladatot, mint sokadik, n-edik feladatot - tehát nem az első helyen kiemelt feladatot -, akkor ki végzi ezt el. Ha ez nem szerepel a törvényben, akkor hogyan lesz lehetőség arra, hogy valaki alkalmazni kezdje a magyar fegyveres erőket.

A 4. ponttal kapcsolatban a következőt mondanám. Tisztelettel kérem a képviselő urat, ha alaposabban elemezné a 22. § (4) bekezdését, azért ott hangsúlyosan szerepel, hogy a honvédelemről szóló törvény keretei között, a keretein belül, és az irányítás egyéb jogi eszközei és a belső rendelkezések. Ez nem más, mint egy tudatosan fölépített hierarchia, amire tényleg szükség van. Egy szervezet működéséhez indokolt, hogy megfelelő jogi hierarchia álljon rendelkezésre.

Azt gondolom tehát, hogy szükség van rá, és tisztelettel kérem önöket, hogy ne ragaszkodjanak ennek a két indítványnak az elfogadásához. Ha csak ezen múlik tényleg, hogy kétharmados lesz, akkor azt gondolom, hogy talán egyezségre lehet jutni.

Köszönöm szépen a figyelmet, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
153 10 2004.05.19. 10:01  1-111

GÖNDÖR ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ma arról fogunk vitatkozni, hogy hogyan csökkentsük az adónkat, eltűnt az az alcím, hogy a Medgyessy-kormány adópolitikája. Meggyőződésem, hogy amikor ellenzéki képviselőtársaim elkezdtek felkészülni a vitanapra, rájöttek, hogy annyi pozitív dolgot lehet ma elmondani, hogy inkább elálltak ettől a kezdeményezéstől. (Taps az MSZP soraiban.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez az adópolitika igazságosabb, egyszerűbb, és kevesebb adót kell fizetni. A kormányzatoknak a gazdasági tevékenységet befolyásoló eszközei közül az adók és a kiadások mindig kiemelt szerepet kapnak; kevesebb adót fizetni, több támogatást, közkiadást szorgalmazni - ennek az ellentmondásnak a feloldása, és felelősen az egyensúly megteremtése. Az adózás és az adózással kapcsolatos fogalmak nem újkoriak. A magyar történelemben a XI. századtól vannak ennek forrásai, és akkor már három fő típus jelent meg: felségjog alapján a király, uralma okán a földesúr és a hagyományt őrző egyházjog szerint az egyház. Cicero azt mondta: “Az adók az állam idegei, ezek nélkül képtelen lenne működniö. A Révai nagylexikon a következőt mondja: “Az adót az állam a közszükségletek fedezetére szedi be, állami szolgáltatások igénybevétele nélkül rovandó leö.

Az adóelkerülésnek is nagy hagyományai vannak az országban, ehhez szeretném megemlíteni a kapuadót és az állandóan résen lévő kormányt, amely füstadóval próbálta meg kivédeni ezt az elkerülési lehetőséget. A közteherviselés 1848 óta a feudális kiváltságukról lemondó rendek által megvalósult.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az adó - ahogy az államtitkár úr elmondta - a költségvetés bevételi oldalának meghatározó eleme, de a másik oldalon az emberek, a vállalkozások jövedelmét jelentősen befolyásoló tényező, nagy valószínűséggel ezért szerepel minden választási kampányban kiemelt helyen. Az adó mértéke, a közterhek csökkentése, az igazságos közteherviselés és ezzel egyidejűleg a szociális támogatások rendszerének alakítása és fedezetének megteremtése a kormányprogramban is kiemelt helyen szerepel.

 

(9.50)

A kormányprogram tartalmazta a kormány adófilozófiáját, és ebben én első helyen hadd emeljem ki az igazságos közteherviselést. Ha az egyenlők egyformán adóznak, akkor ebből egyenesen következik, hogy a nem egyenlők között különbséget kell tenni. Az adózás igazságossá tétele oly módon valósítható meg miszerintünk, hogy az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezőknek csökken az adóterhe, és hosszú távon minden jövedelem adózzon. Mi komolyan gondoljuk, hogy a munkavállalók adóterhei tovább csökkenjenek az eddigieken túl is, és a társadalom igazságérzetét bántó adókedvezmények köre szűküljön. A különadózó jövedelmekről is kell gondoskodnunk a jövőben, és hosszú távon megvalósítani, még egyszer hangsúlyozom, hogy minden jövedelem viseljen majd adót. Az adócsökkentés a bérből és fizetésből élőknél rendkívül fontos, de a vállalkozásoknál a versenyképességet segíti.

Az adózás egyszerűsítése, amiről beszélt államtitkár úr, szintén rendkívül fontos, részben csökkenti az adózók terheit, a másik oldalon hozzájárulhat az adófizetési fegyelem javulásához. Szeretném hangsúlyozni, ha valaki kézbe vette a 2003. évi Bulletint, abban látszik, hogy a kint lévő adók aránya nem lett rosszabb. Tehát az elmúlt években az adóhivatal jól dolgozott.

Amiről feltétlenül beszélnünk kell, a központi és a helyi adók aránya. Ahogy Pál Tibor államtitkár úr elmondta, mi felelősen gondolkodva úgy oldottuk meg az iparűzési adó terheinek csökkenését, hogy közben a társasági adó alapját csökkentettük. Így ma már a befizetett iparűzési adónak 125 százaléka mértékéig számolhatják el költségként vagy adóalap-csökkentésként a vállalkozások, úgy, hogy közben nem csökkent az önkormányzatok adóbevétele.

Hadd szóljak a vállalkozások versenyképességének növeléséről néhány mondatban. Fontosnak tartottuk a társasági adó mérséklését, a beruházásokat ösztönző adókedvezmények szélesítését és a foglalkoztatást segítő kedvezményeket, s külön az új jogintézményt, az eva bevezetését, sőt annak további kiterjesztését.

S néhány konkrétumot hadd említsek még meg. Az igazságosabb közteherviselés elvébe nálunk beletartozott az, hogy a minimálbér adóját csökkentettük, és ezzel lényegesen javítottuk a vállalkozások versenyképességét. Képviselőtársaim, 21,4 százalékos reálbér-növekedés mindössze 4 százalékos többletterhet jelentett a vállalkozások számára! Ugye, önök még emlékeznek - vagy önök közül sokan -, hogy az előző kormány mennyit kaszált a minimálbér emelésekor? Nem akarok erre időt vesztegetni - terhelte vég nélkül a munkáltatókat, és csökkentette a foglalkoztatási hajlandóságot. A mai gyakorlatban a reálbér gyors növekedése nem rontja a versenyképességet, és nem csökkenti a foglalkoztatási hajlandóságot. A kormánynak a gazdaság fejlődési pályára állítása mellett, ezzel összhangban kellett végrehajtani az adópolitikáját.

Képviselőtársaim! A személyi jövedelemadónál sokat beszéltünk már a minimálbér adócsökkentéséről, de összességében az adóterhelés 22 százalékról 20,7 százalékra csökkent. Úgy, ahogy Veres János államtitkár úr elmondta, érdemes némi időt szentelni arra, hogy az egyes kereseti kategóriákban hány ponttal csökkent az átlagos adóterhelés; erről majd képviselőtársaim fognak beszélni. Meg vagyok győződve arról, hogy az a havonkénti 6000 forint, ami a kis jövedelműek zsebében maradt, az ő élethelyzetükön sokat javított. Tudjuk, hogy ez nem elégséges, de azért nagyon fontos azt kimondani, hogy ma a minimálbérből mindössze 12,5 forint terhet kell fizetni a korábbi 25-tel szemben.

Szeretném, ha ma beszélnénk az igazságos adórendszer keretében arról, hogy szükséges-e egy negyedik adósáv, annak hol legyen a sávhatára, és mekkora legyen a mértéke. Az adórendszerben mi, úgy, ahogy Vojnik államtitkár asszony elmondta, igenis ösztönözni akarjuk, az öngondoskodásra biztatni az állampolgárokat. Ezért növeltük duplájára az élet- és nyugdíjbiztosítással kapcsolatos kedvezményeket.

Tisztelt Képviselőtársaim! Még néhány mondat a vállalkozásokról. Az tény, hogy 18-ról 16 százalékra csökkent a társasági adó, de ami ennél sokkal lényegesebb, a fejlesztési adókedvezmény, a gyorsított amortizáció, s hogy a középvállalkozások számára is kiterjesztettük az új beruházásokhoz biztosított adóalap-kedvezményt. Az egészségügyi hozzájárulás csökkentése már nemcsak vállalkozói kedvezmény, hanem a foglalkoztatás ösztönzésének lényeges eleme.

Tisztelt Képviselőtársaim! Új jogintézmény - az eván túl - az ökoadók rendszere, amelynél a környezetvédelemben a környezetterhelés a szempont, hogy a károsanyag-kibocsátók fizessenek, és ezt fokozatosan vezettük be, hogy legyen lehetőség az értékelésre, az elemzésre.

Tisztelt Képviselőtársaim! A koalíció tagjai és a kormány tudja, hogy egy „ adokö többet ér három „ ígérd megö-nél. Puszta ígéretekkel nem sokra megy a magyar.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
153 58 2004.05.19. 1:27  1-111

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Azt gondolom, képviselőtársaim, hogy az, hogy Font képviselő úr magáról milyen bizonyítványt állít ki (Font Sándor: Nem neked kell kiállítani, ez a jó!), hogy vagy tájékozatlan, vagy egyszerűen butaságokat beszél, de meg vagyok győződve arról, hogy ebben a Házban mindenki tudja, hogy 2003 júliusáig volt csökkenés az előző kormány intézkedéseinek, a belföldi fogyasztást ösztönző, Varga Mihály nevével fémjelzett gazdaságpolitikának. 2003 harmadik negyedéve óta egyfolytában és folyamatosan növekszik, Font képviselő úr, az infláció. Nem mondok mást, tessék, talán a jegybankelnöknek hisz. A jegybankelnök most korrigálta a korábbi várakozásait. (Font Sándor: 6,9-re korrigálta 7,4-ről! - Varga Mihály: A nyugdíjasokat kérdezd meg!) Ez az infláció nem elszabadult, ez kézben tartott, mindenegyes tizedét meg lehet indokolni. Ön 7 fölöttiről beszélt, képviselő úr. Szóval nem kellene riogatni azért az embereket, nem kellene ezt a beteges hisztériát kelteni, amit ön tesz.

Abból viszont a választóknak és nekünk is elegünk van, hogy azokat kedvezményezzék - mint ahogy tették négy éven keresztül -, akiknek a legnagyobb a jövedelme, ők kapták a legnagyobb adókedvezményt, és érzéketlenek voltak a minimálbéren élők és a kis-, átlag alatti jövedelműekkel szemben. (Domokos László: Jaj, jaj! - Közbeszólások a Fidesz soraiból. - Dr. Veres János: Így van!) Tessék megnézni a számokat, képviselő úr!

Köszönöm szépen. (Varga Mihály: Szégyelld magad! Arcátlan! - Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
153 96 2004.05.19. 2:05  1-111

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én Varga Mihály és Font képviselő uraknak szeretném tisztelettel a figyelmükbe ajánlani: tudom, hogy nagyon nehéz, de 2002 volt az első olyan év, amikor Magyarországon csökkentek a személyi jövedelemadók és tovább fog csökkenni. Ebben mi elkötelezettek vagyunk.

A továbbiakban, Font úr, ön megpróbált itt egy csődállapotot fölvázolni. Szeretném önt tájékoztatni arról, hogy csak a jogi személyiségű társaságok száma egy év alatt 16 ezerrel nőtt a megszűnések után is, de ugyanígy nőtt a jogi személyiséggel nem rendelkező vagy azon magánszemélyek száma, akik adószámot váltottak ki.

Továbbmegyek. Ha nem hisznek nekünk, akkor talán hisznek annak, és lehet, Domokos úr, hogy ön is úgy gondolja, hogy esetleg butaságot beszélt a jegybankelnök, de én azt gondolom, a jegybankelnök tükrözi az ő munkáját, azt, hogy a gazdaság pozitív irányba változik.

Szeretném még elmondani, hogy a beruházási kedvezmények - és ebben értünk egyet Varga Mihállyal - már 2003-ban és 2004-ben is megjelentek az adórendszerben, és ezen az úton mi tényleg továbbmegyünk.

A foglalkoztatási cél, amiről szóltak szocialista képviselőtársaim - az egészségügyi hozzájárulás, tehát a bérrel nemcsak az adók, hanem a járulékok is növekednek -, hogy nem növeljük a vállalkozások terheit, és komolyan gondoltuk, amikor azt mondtuk, hogy megszüntetjük a hozzájárulás fix összegét. Ez az egyik stabil elem. De hosszan lehetne a sort folytatni arról, hogy milyen kedvezményeket adunk az 50 éven felülieknek, a gyesről visszatérőknek csak azért, hogy a foglalkoztatás érdemben változzon. Tehát azt hiszem, hogy az, amiről ön beszél, ha figyelmesen elolvasnák az adótörvényeket - akár a társasági, akár a személyi jövedelemadóról szólót -, már megtalálnák bennük, de mi tovább folytatjuk a csökkentést.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)

 

(13.40)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
154 201 2004.05.24. 0:10  200-202

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Öt perc türelmet kérünk, hogy Mandur alelnök úr beérjen az ülésterembe. Köszönöm szépen. (Zaj, közbeszólások az ellenzéki padsorokból: Jaj! - Mandur László belép az ülésterembe. - Taps.)

 

(17.10)

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
154 203 2004.05.24. 0:21  202-205

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! A szocialista frakció nevében kérem, hogy hat óráig rendeljen el szünetet. (Felzúdulás és közbeszólások a Fidesz soraiban.) Tárgyalási szünetet kérek a frakció nevében. Igen, képviselőtársaim, nem kiabálni kellene, hanem a bent lévő kártya alapján szavazni!

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
154 226 2004.05.24. 0:30  223-232

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Csak szeretném a figyelmébe ajánlani, hogy a kizártak között nem szerepelt a 3. számú indítvány, és ha megnézzük a kiegészítő ajánlást, akkor láthatjuk, hogy a 2. és a 3. számú indítvány egymást kiegészíti, egymás mellett is elfér.

Köszönöm szépen. Kérem ezért, hogy a 3. számú indítványról is szavazzunk, a T/9938/111. számú ajánlás 3. pontjáról.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
154 228-230 2004.05.24. 0:50  223-232

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): A kiegészítő ajánlás 3. pontjáról.

ELNÖK: Értelmezésünk szerint az Orosz-féle módosító javaslat kizárta ezt a lehetőséget. Ismét képviselő úré a szó.

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nem jó, ha mi ketten vitatkozunk, de szeretném a figyelmébe ajánlani, hogy a 3. számú ajánlási pontban a holtágakhoz való kapcsolódás is szerepel, ami a 2. számú indítványban nincs. Tehát addig azonos, de ez a plusz mondatrész még idetartozik.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
154 281 2004.05.24. 0:24  252-293

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Frakciónk nevében a Házszabály 59. § (2) bekezdésére hivatkozva, 15 aláírás átadásával tisztelettel kezdeményezem, hogy a vitát zárjuk le. (Közbekiáltások az MSZP soraiból: Helyes! Bizony ám! Nincs vita. - Taps ugyanott.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
154 295 2004.05.24. 1:55  294-308

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP), a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a törvényjavaslat a magán-nyugdíjpénztári tagok társadalombiztosítási rendszerbe való visszalépéséről szól.

A magán-nyugdíjpénztári tagok döntő többségének 2002. december 31-én és valamennyi pénztári tagnak ugyanez 2003. december 30-án zárult le mint lehetőség, hogy visszakerüljön a társadalombiztosítás rendszerébe. Aki nem lépett vissza, nyugdíjazása esetén az első pillérbeli társadalombiztosítási nyugdíjának csak a 75 százalékát kapja meg, ezt egészíti ki a magán-nyugdíjpénztári felhalmozás alapján járó ellátás 25 százalékával.

A pénztártagok közül sokan a visszalépési lehetőség lezárulása után értesültek arról, hogy mennyivel kedvezőtlenebb helyzetbe kerültek, mert még nagyon rövid időt töltöttek el a magán-nyugdíjpénztári rendszerben.

 

(21.20)

 

A probléma megoldására egy tartós megoldást javaslunk; egy olyan megoldást, amely egyes csoportokat nem preferál, hanem mindenki számára elfogadható. A megoldási javaslat szerint amennyiben a visszalépés feltételei fennállnak, annak kezdeményezésekor a pénztártag egyéniszámla-követelését a magánnyugdíjpénztár a társadalombiztosítási rendszerbe visszautalja. Ezt követően a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv nem a 75 százalékos mértékű, hanem a teljes összegű nyugellátást állapítja meg és folyósítja.

Köszönöm szépen a figyelmüket, és kérem, hogy támogassák a javaslatot. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
154 307 2004.05.24. 1:25  294-308

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Néhány gondolatban hadd reagáljak, mert úgy érzem, hogy képviselőtársaim felvetettek valós problémákat, de van néhány félreértés. Lezsák képviselő úrnak mondom, hogy a 15 év, amiről beszélünk, nagyon következetes, mert amikor a törvényt elfogadtuk, eredendő alkalommal is a 47 éven felüli korosztály számára a törvény erejénél fogva megtiltottuk a belépési lehetőséget, tehát másoknál ez nem fordulhat elő.

A másik: ha valakit elbocsátanak, és munkanélküli lesz, az nem egyenlő azzal, hogy nyugdíjba megy. Tehát itt azokról van szó, akiknek a hatályos nyugdíjtörvény szerint már megvan a megfelelő számú szolgálati idejük ahhoz, hogy nyugdíjba vonuljanak. Csak róluk van szó. Csáky képviselő urat is tájékoztatnám, és mindkettőjüknek mondom, hogy nyitott vagyok módosító indítványok befogadására. Tudom, hogy már nyújtottak be képviselőtársaim olyan indítványt, amely, ahogy elmondtam a bevezetőmben, teljesen versenysemleges, és mindenféle csoport számára egyenlően nyitott legyen. Ezért kérem önöket, hogy a szerdai részletes vitában lesz lehetőségünk a módosító indítványokról beszélni, majd azt követően elfogadni a javaslatot.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
154 309 2004.05.24. 0:25  309-319

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelettel kérem, hogy a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló T/7730. számú javaslatról is döntsünk, mert erről korábban döntöttünk, de a Ház nem volt határozatképes, a határozatképesség helyreállítását követően viszont az elnök úr ezt elfelejtette föltenni szavazásra.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
154 311 2004.05.24. 0:23  309-319

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Nem szeretném bírálni az ön ülésvezetését, de a Házszabály azt is kimondja, amit Harrach elnök úr elmulasztott, hogy fel kell szólítani a frakciókat a Ház határozatképességének helyreállítására. Mi ezért kértünk szünetet, helyreállítottuk, és közben ő mégsem tette fel szavazásra. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
154 313 2004.05.24. 0:22  309-319

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Elnök Úr! Tájékoztatom önt, hogy Harrach elnök úrnál nem volt ügyrendi javaslatom. Szándékosan vártam ki azt, hogy a végére érjünk, és együtt szavazzunk a többi részletes vitára bocsátásról. Nem volt köztünk akkor vita, nincs ismétlés. (Közbeszólás a kormánypárti oldalon: Szavazzunk!) Kérem, hogy szavazzunk az én ügyrendi javaslatomról. (Közbeszólás a kormánypárti oldalon: Így van!)

 

(21.40)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
154 315 2004.05.24. 0:09  309-319

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Elnök Úr! Köszönöm, egy percre sincs szükségem: kérem, hogy hívja össze a házbizottságot, most azonnal. (Közbeszólások: Így van! Addig maradjatok! - Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
154 348 2004.05.24. 0:20  347-348

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. A korábban tett ügyrendi javaslatomat a házbizottság összehívására vonatkozóan ezennel visszavonnám. Köszönöm szépen. Az ügyrendi bizottsághoz fordulok majd kéréssel Deutsch elnök úr viselkedését illetően.

Köszönöm szépen. (Babák Mihály: Viselkedés? István! Milyen kifejezés? Bíráljuk az elnököt?)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
156 118 2004.05.26. 0:37  113-174

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Én csupán egy apró dologra szeretnék reagálni. Nem akarom, hogy tudatlanul haljon majd meg Halász képviselő úr, és lehet, hogy ő elhitte Deutsch Tamásnak azt a valótlan állítását, amit tett hétfőn este levezető elnökként.

Képviselő Úr! Én az előző kormányzás idejéből, amikor ön is itt ült a parlamentben, csak két dolgot emelek ki, mindet nem sorolom fel. Egyszer Torgyán József miniszterként kezdeményezte a területfejlesztési törvény lezárását, önök lezárták vita nélkül, és a Fidesz-frakció a költségvetési vitát zárta le anélkül, hogy elmondhattuk volna a véleményünket.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
156 176 2004.05.26. 3:23  175-177

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Most elmondom, és akkor a határozathozatalokkor már nem kell zárszót mondanom.

Tisztelt Országgyűlés! Egy nagyon nagy jelentőségű, habár kis terjedelmű törvénymódosításról van szó. A probléma az volt, hogy azok a magán-nyugdíjpénztári tagok, akik időközben nyugdíjba mennek, és még kevesebb mint tíz év takarékosságot tudnak maguk mögött, nagyon hátrányos helyzetbe kerülnének akkor, ha úgy mennének nyugdíjba, hogy a nyugdíjuk 75 százalékát az első pillérből, a társadalombiztosítási rendszerből kapnák, és a 25 százalék helyett jóval kisebb összeget kapnának a magán-nyugdíjpénztári rendszerből.

A Pénzügyminisztériummal és a Szociális és Családügyi Minisztériummal folytatott egyeztetések eredményeként két képviselőtársam, Korózs Lajos és Schvarcz Tibor képviselő urak olyan módosító indítványokat nyújtottak be, amelyek teljesen versenysemlegesek, hadd használjam ezt a kifejezést. Tehát nem tesznek különbséget a fegyveres szervezetek, a köztisztviselők, a közalkalmazottak között, tehát egyszerűen megnyitják a lehetőséget a visszalépésre mindazoknak, akik már betöltötték, vagy tíz éven belül betöltik a magán-nyugdíjpénztári tagság megkezdését; tíz éven belül betöltik, vagy a nyugdíjszolgáltatásra jogosultságot szereznek. És nagy különbség van a garantált 25 százalék között... - ők nyilatkozhatnak arról, hogy az első pillérből kívánják a nyugdíjukat megkapni. Ebben az esetben a magánnyugdíjpénztár köteles az eddigi megtakarításokat átutalni a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe.

(15.20)

Ezzel a megoldással még olyanok is élhetnek, akiknek már megkezdődött a nyugdíjszolgáltatásuk. Nekik vissza kell fizetni az eddigi összeget, és az eredeti állapot helyreállítását követően ők is nyilatkozhatnak és kérhetik a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből a támogatást.

Ezek az indítványok az 1., a 2. és a 8., ezeket támogatni fogom a határozathozatal során. Azokat az indítványokat nem sorolom fel, amelyeket nem támogatok, mert azok mind szűkítést tartalmaznak ehhez képest, visszalépést pedig nem lenne célszerű támogatni.

Még egyszer megköszönöm mindenkinek, aki jobbító szándékkal állt ehhez a törvényjavaslathoz. Külön köszönöm a kormányzati képviselőknek, hogy támogatták ezt az indítványt, és tényleg egy olyan problémára tudtunk most megoldást kínálni, amely már nagyon régóta izgatta az Országgyűlés egyes tagjait.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
159 54 2004.06.21. 0:19  51-58

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ajánlás 15., 16., 17., 21. és 30. pontjait visszavonom.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
159 85 2004.06.21. 0:17  84-88

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem kívánok élni a tízperces időkerettel, mivel több hónapos egyeztetés előzte meg ennek a törvényjavaslatnak a benyújtását. Tisztelettel kérem önöket, hogy támogassák.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
160 31 2004.08.27. 0:22  26-38

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Támogatjuk az indítványt, csak később nem lesz lehetőségem megszólalni. Arra szeretném önt kérni, hogy ne a személyi javaslatok után, hanem a jövedéki adóról szóló törvényjavaslat után kerüljön sorra. Tehát eggyel hozzuk előbbre majd a határozathozatalt.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
160 208 2004.08.27. 3:05  199-219

GÖNDÖR ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló T/10920. számú törvényjavaslatot frakciónk támogatja.

Amikor a jövedéki törvényt módosítottuk, nem az adóbevétel növelése volt a cél, hanem a jó minőségű ellátást, a tisztességes termelőket, szolgáltatókat akartuk támogatni. A hamisítás elleni határozott fellépés vezérelte döntésünket. Beláttuk, hogy az adminisztrációs teher nagyobb, mint az elvárható eredmény, ezért négypárti konszenzus alakult ki, és június 21-én lett volna lehetőségünk arra, hogy ezt a törvényjavaslatot elfogadjuk. A mai napig nem magyarázható, hogy ellenzéki képviselőtársunk akkor miért akadályozta meg a határozathozatalt. Már rég magunk mögött tudhatnánk ezt a helyzetet.

A továbbiakban szeretném kérni képviselőtársaimat, hogy támogassák azt az indítványt, amelyet képviselőtársaimmal együtt benyújtottam, mert az a meggyőződésünk, hogy itt a probléma nagyobb annál, mint amit leszűkítenek a standolásra. Az a javaslatunk, hogy - egyetértve az előterjesztőkkel - helyezzük hatályon kívül a 110. § (10) bekezdését, de módosítsuk ugyanennek a paragrafusnak a (7) bekezdését a színvonalas, jó minőséget kínáló vendéglátás érdekében.

A bor esetében egyről ötre emeljük a bontott palackban választékonként nyitva tartható mennyiséget - ez a kormány és a vendéglátás képviselői közötti érdekegyeztetés eredménye. Mindannyiunk érdeke a jó minőségű ellátás, ennek érdekében kérem önöket, hogy támogassák ezt az indítványt.

Befejezésül szeretném felhívni a figyelmet arra, amiben hitem szerint a patkó minden oldala érdekelt, hogy a hamisítást, úgy, ahogy Kovács Tibor a kisebbségi véleményében elmondta, minél határozottabban visszaszorítsuk. Ehhez megvan a megfelelő intézet; az ősz folyamán törvényt kell alkotnunk annak érdekében, hogy a hamisításhoz megfelelő szankció is párosuljon.

Még egyszer kérem önöket, hogy a módosítással együtt fogadjuk el a törvényjavaslatot.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
160 288 2004.08.27. 1:06  263-391

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Herényi képviselő úrnak vagy frakcióvezető úrnak szeretném elmondani, mert lehet, hogy nem emlékszik, de ne maradjon a levegőben.

Tisztelt Képviselő Úr! Akkor, amikor a privatizációs bevételekről egy költségvetési módosító indítvány keretében döntött a Ház, többségben voltak az ellenzéki képviselők, akik ezt támogatták, és kisebbségben voltak a szocialista képviselők, akik ezt támogatták. A mai napig is vállalom és azt állítom, hogy az államadósságot az állam kezelésében lévő vagyon eladásából igenis fontos törleszteni, és ezzel megszabadultunk olyan adósságszolgálattól, ami a költségvetést könnyebbé tette, és így lehetett a gazdaságba több pénzt pumpálni, amit bizonyít az, hogy a gazdaság növekedett, mert ’98-ban közel 6 százalékos gazdasági növekedéssel tetszettek átvenni a kormányzást.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
164 50 2004.09.14. 4:58  23-53

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! (Berényi Lajos felé fordulva:) Tisztelt Elnök Úr!

Egy ilyen nagy terjedelmű jelentés kapcsán, azt hiszem, egyetlen hozzászóló sem mulasztja el, hogy kellő tisztelettel és köszönettel legyünk a Közbeszerzések Tanácsa felé, mert egy alapos és mindenre kiterjedő jelentés van előttünk. Ugyanakkor a vezérszónokok is arról beszéltek - és ha valaki egy kicsit odafigyel a dologra, szinte naponta találkozunk közbeszerzési gyakorlattal, jóval vagy rosszal -, aminek én szeretnék hangot adni, hogy nekünk mint képviselőknek mi a kötelességünk. Az egyik az, hogy örömmel tapasztalom, hogy most nyugalom van a közbeszerzés körül, és nincs politikai ráhatás, mert számukra hihetetlenül fontos a nyugodt légkör, amellett, hogy megfelelő jogi feltételeket is teremtsünk a munkájukhoz.

 

(11.40)

 

Hangsúlyozom ezt azért, mert a gyakorlatban, amiről Keller László beszélt, hogy egyre több embert képeznek ki közbeszerzés alkalmazására vagy jó lefolytatására, ugyanakkor mindig jelennek meg új trükkök, új megoldások, amelyek ugyan jogkövetőnek látszanak, de ha valaki alaposabban tanulmányozza, akkor vélelmezhető, hogy mögötte nem minden történik szabályosan.

Én a tegnapi nap folyamán az Értesítőben megjelent néhány pályázat eredményhirdetését tekintettem át a felkészülés során. Kérem képviselőtársaimat, gondolják végig, hogy valaki pályázat-előkészítés és tanulmány címén mindössze egy százezer forintos tanulmányt készít, de ezen a címen mindenki mást kizár egy későbbi, mondjuk, százmillió forintos közbeszerzési folyamatból azon a címen, hogy ő rendelkezik a kellő információval a munka elvégzéséhez. Ránézésre nem lehet benne semmi szabálytalant találni. Ugyanakkor azt gondolom, és erősítem azt, amit Keller László elmondott, hogy nekünk segíteni kell azt, hogy valóban a jog eszközeivel kényszerítsük ki, hogy a közpénzekkel való takarékoskodás minden területen érvényesüljön.

Ehhez hozzátartozik az is, hogy a jogszabályokat korrigálnunk kell. Most az az időszak van, amikor nem az a kérdés, hogy nem olyan régen módosítottuk a közbeszerzési törvényt, mondjuk, európai uniós jogharmonizáció címén, hanem egy ilyen jelentés, a közbeszerzést vizsgálók, ellenőrzők tapasztalatai alapján, ha kell, akkor módosítsunk újra. Nem akarom megismételni azokat a tételeket, amelyeket Keller László elmondott, a tegnapi döntésünk alapján itt lesz már egy hét múlva a Ház asztalán. Lesz lehetőségünk újra vitatkozni és kiskapukat bezárni, mert ez a mi feladatunk. Ezzel tudjuk segíteni a közbeszerzést bonyolítók, a közbeszerzést ellenőrzők munkáját. Azt gondolom, ha kell, akkor egy év múlva újra vissza kell térnünk, az egy év múlva előttünk lévő jelentés alapján. Számomra ezért mindig nagyon szimpatikus, amikor a jelentésben is azt tapasztalom, hogy hol vannak a kiskapuk, mi az, amiben kell - és sürgős intézkedés kell - az Országgyűlés, az országgyűlési képviselők részéről.

Még egyszer a frakciónk nevében is köszönöm a munkájukat, további sok sikert kívánok, és kellő türelmet is, mert ezen a területen bizony nem ritka az indulat, a feszültség, mert aki veszít, az elég nehezen törődik bele ma, amikor verseny van minden területen, újabb megrendelések megszerzéséért. Nekünk viszont tényleg segítenünk kell azt, hogy a közpénzeket a lehető legjobban és a leghatékonyabban költsük el.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
165 194 2004.09.20. 0:42  181-195

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A szocialista frakció támogatja a T/10731. számú indítvány tárgysorozatba-vételét. Támogatjuk azért, mert meg vagyunk győződve arról, hogy ez a kérdés számtalan olyan problémát vet fel, amelyet itt a parlament falai között kell hogy megvitassunk.

Ehhez én egyetlen záró mondatot tennék Kelemen képviselő úrnak. A vita alkalmas lesz arra is, hogy megbeszéljük, vajon korábban ez a kérdés miért nem került napirendre.

Köszönöm szépen, elnök asszony. (Font Sándor: Nem voltunk az Unió tagja! - Taps az MSZP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
166 167 2004.09.21. 2:07  150-287

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én Varga Mihály vezérszónoki megszólalására szeretnék, mégpedig többször két percben reagálni.

Bizony, képviselő úr, rettentően hosszú volt az az út, mi is úgy látjuk, mire elértük azt, hogy a jegybank elnöke a jelentésében leírta, hogy a gazdaságban vége szakadt annak a folyamatnak, hogy a fogyasztás vezérli a növekedést, hanem helyette már az export és a beruházások. Ha így mondta volna, ebben egyetértenénk, de sajnos nem ezt tette.

A munkahelyteremtéssel kapcsolatos kifogásaira. Elfogadom, hogy ez kevés, de az egészségügyi fix járulék csökkentése - nem is akármilyen mértékben -, amit önök évről évre növeltek, ez csökken, és ez a munkahelyteremtés irányába hat. Hogy a minimálbéren az adóterhelés megszűnt, ez nem jelent bérnyomást a munkáltatókra - ez munkahelyteremtést jelent, versenyképesség-javulást jelent a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak egyaránt.

Azt sem hagyhatom szó nélkül, hogy ön azt mondja, nem kaptak segítséget. Az adótörvények vitájánál majd részletesen fogunk erről beszélni. Mi úgy gondoltuk, és azt valósítottuk meg, hogy az adótörvényekben minden vállalkozás számára biztosítottuk a kedvezményt, nemcsak annak az alig tízezer kiválasztott vállalkozásnak, amelyek az önök döntései alapján részesülhettek a Széchenyi-terv kedvezményeiben.

A másik, ami rettentően fontos - és erre később térnék vissza -: a képviselő úr beszélt a hiány mértékéről, és közben még most is többletkiadásokat hiányolt. (Varga Mihály közbeszólása.) Szóval el kellene dönteni, képviselő úr, hogy vagy többletkiadások... (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) Vissza fogok erre térni a lakástól kezdve, sok minden más kapcsán.

Köszönöm szépen, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
166 175 2004.09.21. 2:03  150-287

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Folytassuk akkor, képviselő úr! Írva vagyon a zárszámadásban, elolvashatta volna, hogy a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben a fejlesztési tartalék adómentesen, a nyereség 25 százalékáig, és évente legfeljebb 500 millió forintig... - ezt biztos, hogy nem fogja megtalálni a Széchenyi-terv támogatási rendszerében. Ez csak egy apróság abból, hogy mennyire nem tárgyszerű a képviselő úr.

Lakástámogatás, ez a következő. Szeretném az ön figyelmébe ajánlani, hogy az, amit ön elmondott, hogy három változás volt, ez igaz. Csak akkor tegyük hozzá, hogy ezzel együtt 21 százalékkal magasabb a lakástámogatásra fordított összeg a költségvetésben, mint annak előtte volt. Képviselő úr, lehet vitatkozni, el lehet mondani, hogy valóban megszüntettük a 30 millió forintos hitelt, valóban elmozdítottuk a hitelt a fiatalok, a gyerekes családok és az első lakáshoz jutók irányába - ez igaz, ezt vállaljuk, de ezzel együtt 21 százalékos növekedés van.

 

(17.20)

Én meg azt várom el, hogy legalább önök azt mondják, hogy ez igen, mert ez pozitív változás az emberek sorsának javítása érdekében.

A következő az export-import. Képviselő úr, azt mondta, hogy nem éltünk a konjunktúra lehetőségével. Azt gondolom, és szeretném akkor, ha ön kimondaná, Magyarországon lényegesen gyorsabb volt a gazdasági növekedés, mint az Unió átlaga vagy az Unió fejlettebb részében a növekedés, és az export-import a negyedik negyedévben - és én csak 2003-ról beszélek, nem 2004-ről, mint ön az EU-választásban -, ott már olyan is előfordult, ahol az export meghaladta az importot; tehát hozzájárult ahhoz, hogy a mérleg pozíciója javuljon.

Ez is a 2003. évhez tartozik. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
166 181 2004.09.21. 2:00  150-287

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Mádi Képviselő Úr! Nem is kaphattam volna jobb végszót, mert ezt ígértem Varga képviselő úrnak is, hogy vissza fogok térni. Igen, azt mondta alig egy fél órával ezelőtt a képviselő úr, hogy 6,1 százalékos a hiány, és hogy ez mekkora katasztrófa. Ő maga is, miközben a hiányt túlzottnak tartotta, mondott néhány olyan tételt, hogy a kiadásokat hol kellett volna tovább növelni - az, amiről ön beszél. El kellene döntenie a Fidesznek is végre, hogy miért aggódik jobban, a költségvetés hiányáért vagy a kiadások növeléséért, vagy esetleg valami harmadik dologért. Mert a mi felelősségünk az, hogy egyensúly legyen. A mi felelősségünk az, hogy megteremtsük az euró bevezetésének feltételét, de a mi felelősségünk az, hogy csak olyan mértékű hiánycsökkentést hajtsunk végre, amit a társadalom még el tud viselni. Azon belül igenis fontosnak tartjuk a szolidaritás és az igazságosság elvét.

Itt hadd említsem meg, hogy Varga Mihály képviselő úr megint csak érintőleg beszélt az energiaár-emelésről, de nem beszélt arról, hogy ma már három tarifa van, akár a villamos energiában, akár a gázszolgáltatásban, és a legalsó mérték az infláció mértékénél is kisebb mértékkel növekszik.

Tehát ez a kormány az, amely megoldotta, hogy nem a szegényekkel fizetteti meg a 3000-4000 köbméter gáz évi felhasználását, hanem igenis számukra lehetővé teszi, hogy ha takarékoskodnak - és ők nagyon takarékoskodnak -, akkor még az infláció mértékével sem kell megfizetniük ezt a díjat. Azt gondolom, hogy ez rendkívül lényeges, és ugyanez megvalósul a villamosenergia-szek-torban is.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
166 185 2004.09.21. 0:18  150-287

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Azt gondolom - és szívesen vállalnám azt, Arnóth Sándor, hogy tényleg üljünk vissza az iskolapadba. Ha a 9,9-ről 6,1-re nem csökkenés, képviselő úr, akkor önnek tényleg vissza kellene adnia a diplomáját. Nem tudok ennél többet.

Köszönöm szépen, elnök úr.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
166 189 2004.09.21. 1:28  150-287

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Így érdekes lesz, mert akkor tényleg érdemi vitánk van.

Tisztelt Mádi Képviselő úr! Szeretnék azért hivatkozni arra, hogy ha megnézi a statisztikákat, akkor azt is látni fogja, hogy a beruházásokban a feldolgozóipari beruházások részaránya növekedett meg. Talán elhiszi nekem vagy saját információinak, hogy nyilván ennek a következménye az, hogy az export folyamatosan és elég dinamikusan növekszik. Tehát ez, amikor azt mondtam az elején is, hogy igen, a gazdaság szerkezetében lényeges változás van. Addig, amíg az előző kormányzás idején - és az, amit ön fetisizál a lakásépítésben - majdnem kizárólag a lakásépítés takarta le a beruházási növekményt, ahelyett most egy egészséges változás van, és ez az, ami a hosszú távú növekedés, ez az, ami arról szól, amit Varga Mihály hiányol, hogy igenis, a konjunktúrát kihasználni, az Európai Unióban lévő pozitív folyamatokra, úgymond, felülni, és ezzel együtt menni.

Azt gondolom, hogy most még csak 2003-ról beszélünk, ezért a negyedik negyedévet ajánlom az ön figyelmébe, ezek a folyamatok tetten érhetők, és ha bizalmatlan, akkor nyugodtan nézze meg ennek az évnek a mögöttünk lévő hónapjait, hogy ez a tendencia tovább folytatódik.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
166 296 2004.09.21. 3:23  287-305

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az a törvényjavaslat, amely előttünk van, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi törvény módosítása kis terjedelmű, de valójában nagy jelentőségű.

Szeretném elmondani képviselőtársaimnak még egyszer, amit az államtitkár úr is elmondott, hogy a látható rendőrség programja keretén belül 10-15 százalékos illetményemelésre már sor került. (Dr. Kontrát Károly: Csak a rendőrök nem vették észre!) Ez, ami most előttünk van… - képviselő úr, szeretném az ön figyelmébe idézni, hogy a rendvédelmi szervek tárcaközi érdekegyeztető tanácsának az asztalánál ülő szakszervezetekkel történt megállapodás alapján kerül sor most erre a változtatásra, visszamenőleg 2004. január 1-jéig. Nem akarok részt venni abban a vitában, hogy ön azt mondta, hogy nem történt semmi. Az államtitkár úr beszélt a tűzoltópótlékról és még sok minden másról, én ezen az esti órán nem akarnám húzni az időt. Amire felhívnám a figyelmet, sőt beszélhetnék arról, lehet igényeket megfogalmazni. Ha ön részt vett volna a ma délelőtti ülésen, ahol a jegybank beszámolója körül vitatkoztunk, ott pedig a bérkiáramlást mint egyik elemet határozták meg képviselők a költségvetési egyensúlyi problémáknál.

Összefoglalva azt gondolom, hogy az, ami történik a rendvédelmi szerveknél, egy további kis lépés. Ugyanúgy, mint a társadalom más rétegeiben, ennél sokkal nagyobbra lenne igény, ez természetes. De ebben a változtatásban azért kifejezésre kerül, hogy a társadalom igenis elismeri a rendőrség munkáját. Bízom abban, hogy ez a változás is hozzájárul ahhoz, hogy a továbbiakban sem növekszik a fluktuáció a rendőrségnél, és azok a fizetések, amelyekről Pál Tibor államtitkár úr beszélt, a rendőrök számára már egy elfogadható, biztonságos megélhetést jelenthetnek a jövőben. Hiszem, hogy a rendőrök is tudják, ugyanúgy, ahogy a tűzoltók és más rendvédelmi szervek, hogy nem ez az utolsó lépés, ami történik a bérvonalon, de most az érdekegyeztetésnek megfelelően itt törvényt kell módosítanunk ahhoz, hogy ami a megállapodásban szerepel, végrehajtható legyen.

Nem akarom megismételni azokat a számokat, amelyeket az általános és a részletes indoklásban minden képviselőtársam elolvashat. Frakciónk támogatja ezt a törvényjavaslatot, és további sok sikert kívánunk minden rendvédelmi szerv dolgozójának.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
166 300 2004.09.21. 1:51  287-305

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mondhatnám azt is, hogy engem zavarba hoz a felelősen gondolkodó ellenzékünk.

Képviselő Úr! Az, amikor azt mondja, hogy még nincs előttünk a 2005. évre vonatkozó költségvetés, de már tudja és már benyújtja a módosító javaslatát, tökéletes. Ez tökéletes korrajz arról, hogy milyen felelősen gondolkodik az ellenzék akkor, amikor beszél (Dr. Kovács Zoltán: Ismerünk benneteket!) Varga Mihály volt pénzügyminiszter költségvetési hiányról, beszélnek az állam kiadásainak csökkentéséről, és közben azt mondja, hogy mi majd benyújtunk módosítót, tessék megszavazni. Szóval, képviselő úr, ez nem így működik!

Ez úgy működik - és én hiszem azt, hogy a rendvédelmi szervek dolgozói is tudják -, hogy nekünk, kormánypártoknak, a kormánypárti koalíciónak felelőssége van abban, hogy egyensúly legyen.

(20.30)

Ez pedig azt jelenti, hogy közalkalmazottak, köztisztviselők és benne a rendvédelmi szervezetek és még sok minden más terület, mondhatnám azt, amit Kovács Zoltán képviselő úr elmondott a zárszámadás kapcsán, hogy önkormányzatok - szóval, nekünk ebben egyensúlyt kell teremteni. Miközben egyetértünk abban, hogy jó lenne, az élet más területén nagyon sokan szeretnének a mai meglevő jövedelmüknél sokkal többet kapni, de én azt gondolom, hogy azok a valós számok - mert azt senki nem vitatta, amelyeket elmondott az államtitkár úr - beilleszkednek a ma Magyarországon meglevő bérrendszerbe. És nekünk ebben kell egyensúlyt, megfelelő egyensúlyt tartani. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
167 6 2004.09.27. 2:58  5-8

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Emberöltők óta természetes igény, hogy mindenki vállaljon részt a közterhek viselésében, vállaljanak nagyobb terhet azok, akiknek nagyobb a jövedelme. A szocialista-szabad demokrata kormány ebbe az irányba tett lépéseket az elmúlt két évben is. A kormány szándéka az igazságosabb személyi jövedelemadó-rendszer és a banki adó növelése. Több lehetőséget a nélkülözőknek, és több felelősséget várunk a tehetősektől. Tudjuk, hogy önként senki nem szeret adót fizetni, a kormány határozottan lépett fel a bankadó bevezetése mellett. Az emberek ezt támogatják.

Képviselőtársaim az elmúlt napokban tapasztalhatták azokat a lépéseket, amelyeket bankok és politikusok egyaránt tettek. A Fidesz három nap alatt négyféle véleményt fogalmazott meg. Nem voltak korábban restek a bankárkormányt fölemlegetni naponta többször, most, amikor határozottan állást kellene foglalni, hiányzik a felelősség és a mondanivaló. Próbálják leplezni, hogy négy éven át a tehetősek támogatását növelték. (Moraj a Fidesz soraiban. - Dr. Áder János: Minimálbér bevezetése.)

Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar gazdaság legtehetősebb szereplői a bankok. Igazságos tehát, ha tőlük várunk nagyobb felelősséget. A felelősség nemcsak a hozzájárulás a közjóhoz, a kormány társadalmi programjához, de felelősség az is, hogy a terheket maguk viselik, és nem hárítják az ügyfelekre.

Tisztelt Képviselőtársaim! A bankok adózás előtti nyeresége az elmúlt öt évben - hangosan mondom még egyszer: az elmúlt öt évben - 37 milliárdról 216 milliárdra növekedett, ebben az évben már a mesés 300 milliárdról esik szó. Ez olyan extraprofit, amely Európában is példátlan, és ebben a nyereségben része van az államilag támogatott lakáshitelek növekedésének is. Természetesen része az is, hogy időközben a banki nyereségadó az 1999. évi 35 százalékról 18 százalékra csökkent.

Mi a kormánytól ehhez hasonló kemény, de igazságos döntéseket várunk a jövőben is. Bátor kormányzást, határozottságot és következetességet kérünk, tetteket, amelyek lendületbe hozzák az országot.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
168 198 2004.09.28. 2:05  149-313

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tényleg így érdekes lesz a vita, mert sorozatban reagálunk Mádi képviselő úr hozzászólására. Azt gondolom, nem véletlenül ment ki az ülésteremből, mert tudta, hogy annak, amit mond, amit összehord, nincs meg a mögöttes tartalma. Én csak a következőre kérek egy fejbólintást ellenzéki képviselőtársaimtól: ugye önök is ismerik az adóerő-képességet és az arra vonatkozó számítási rendszert. Amikor Mádi László meghivatkozta a győri polgármester urat, akkor ő el tudta volna mondani, hogy neki ez mit jelent, mennyiben szolidáris más önkormányzatokkal, mert őt ez hátrányosan érinti. És lehetne beszélni arról a hét megyéről; Mádi képviselő úr próbálta is megkeresni, hogy kik vannak a teremben. Igen, létezik a hét megye preferált rendszere a költségvetésben, ez létezett korábban is, és létezik ma is.

Babák képviselő úr tiltakozik. Nos, egy megoldás az, ami ebben a zárszámadásban van. Tudom, hogy sokan és sok területen szerettek volna többet, de azt is szeretném, hogy amikor tiltakozik, megmondaná, honnan vette volna el azt a forrást, amit szeretne az önkormányzatoknak átadni. Mert az ugyanúgy igaz, amiről beszélt Jauernik képviselő úr is, hogy egészen más, ha valaki az arányszámokról beszél, mint ha az abszolút növekményt veszi figyelembe. Igaz az, hogy az önkormányzati szféra egy nagyon jelentős szelet az állami költségvetésben, de van más terület is, ahol kell fejlesztés, ahol kell bér és a fedezetét ennek is meg kell teremteni. Ez volt a mi felelősségünk és ez ma is.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr.