Készült: 2020.10.02.01:08:57 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

188. ülésnap (2009.02.16.), 8. felszólalás
Felszólaló Dr. Dávid Ibolya (MDF)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 8:07


Felszólalások:  Előző  8  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. DÁVID IBOLYA (MDF): Elnök Asszony! Miniszterelnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Hemingway egyszer írt levelet testvérének, s a levelet így kezdte: "Ne haragudj rám, nem volt időm végiggondolni levelem tartalmát, ezért bőbeszédű leszek és sokat írok."

Miniszterelnök úr, ez volt az érzésem a mai egyórás beszéd kapcsán, hogy egyfajta előkészítetlenséget próbált elkendőzni miniszterelnök úr ezzel a rendkívül hosszúra nyúlt beszéddel. Mint amilyen előkészítetlen volt a parlament rendkívüli ülése is; egyetlen írásos előterjesztés, egyetlen hatáselemzés, háttérszámítás nélkül ül le a Magyar Országgyűlés ilyen rendkívül nehéz időben, rendkívül fontos kérdéseket megtárgyalni.

Miniszterelnök úr, ez az egy óra inkább emlékeztetett egy egyetemi előadásra, semmint egy miniszterelnöknek a válságkezelő, konkrétumokkal teli programjára, merthogy erről a katedrás előadásról is nekem leginkább az jutott eszembe, hogy 2006 talán januárjában vagy februárjában miniszterelnök úr több helyen tartott előadást kis pálcával, diagramokkal, s magyarázta el mindenkinek a nagy médianyilvánosság mellett, hogy dübörög a gazdaság, hogy elérkezett az adócsökkentés ideje. Aztán fél év múlva, pontosan 180 fokkal ennek ellentétét ismét kis pálcákkal, diagramokkal, nagyon teátrális módon bizonygatta, hogy miért kell 180 fokkal fordulni, és érvelt önnön korábbi féléves érvei ellen.

Azóta is félévente hallunk ilyen katedrára emlékeztető előadásokat, pedig valójában a miniszterelnöknek egészen másféle műfajban kellene a parlamentben megnyilatkoznia, hiszen nem elméleti kérdésekről és nem filozofikus okfejtésekről kellene itt szót ejteni, hanem törvényekben, törvénytervezetekben megfogalmazható programokról, folyamatosan az előző programok végrehajtásáról és az elért eredményekről. Arról már nem is beszélek, hogy legalább középtávú, egymásra építkező, logikus előterjesztésekre volna ahhoz szükség, hogy nyertesei legyünk ennek a rendszerváltozásnak és az európai uniós csatlakozásnak.

Miniszterelnök úr, az elmúlt 2-3 hét is arra emlékeztetett engem, mint amit láthattunk "A tanú" című filmben, amikor Pelikán József ül a fa tetején, kerekre nyílt szemmel nézi, hogy hömpölyög a víz, és aztán rádöbben, hogy itt valami tényleg nem stimmel.

Nos, valóban nem, de, miniszterelnök úr, amikor a világban már mindenki a válságkezelésre készült - azok az országok, akikkel ön is elkezdte a mai beszédét -, akkor Magyarországon a kormány legyintett a folyamatokra, akkor nem figyelt a külföldi készülődésre, és most, fél évvel később is csak egy olyan szóbeli előterjesztéssel érkezik miniszterelnök úr a parlamentbe, ami kapcsán szóval szavakra lehet válaszolni mindenféle háttérelemzés nélkül.

Pontosan 114 napja annak, hogy 2008 októbere elején Gyurcsány Ferenc és Veres János rádöbbent, hogy itt tényleg valami nem stimmel. Ekkor a nyilvánosság előtt elismerték, hogy nemcsak az oldalszele fog megérinteni minket a válságnak, hanem lehet, hogy a kellős közepén találjuk magunkat.

Nos, örvendetes, hogy azt hallhattuk, hogy sok-sok vargabetű után most a kormány ismét soha nem látott reformokra készül, de nem mehetünk el szó nélkül amellett, miniszterelnök úr, hogy a súlyos károkat okozó fáziskésésről nem beszélnénk. Szeptemberben, amikor már a világ és a hazai elemzők többsége is a válság begyűrűzésére figyelmeztetett, akkor ön azt mondta, a szociális transzferekhez nem nyúl a kormány, hiszen - idézem -: "a nehezén már túl vagyunk, csak ezt még nem ismerte fel az ország". Ekkor az adóreform Gyurcsány Ferenc szóhasználatában még egyet jelentett a brutális megszorításokkal, és mint mondta, adócsökkentésből nem lesz képzettebb magyar polgár.

Talán minden itt ülő emlékezik arra, amikor - a kormányfő szavait használom - erős és messzilátó megegyezés programjáról beszélt Gyurcsány Ferenc, amely egyszerre képviselte az erősödő gazdaságot, és óvta a szociális biztonság ügyét. A miniszterelnök október 7-én fogalmazott úgy, hogy a rendszerváltozás óta most a legerősebb az állam finanszírozóképessége. Habár akkor már az egész világon mindenki munkálkodott a válság okozta károk kivédésén, és minden kormány sorban dolgozta ki a válságkezelő programot.

No, röviddel ezután nálunk is nemzeti csúcs volt, és aztán rövid időn belül az IMF megmentette az erős finanszírozóképességgel rendelkező magyar államot. Közel négy hónapja fogott hozzá a kormány a válságkezelő programhoz, de úgy, hogy azóta is a válságkezelő program megtervezésének a fázisában vagyunk. Négy hónap elegendő idő lett volna a cselekvésre, ezzel szemben a szavak és a tervek fogalmazódtak csak meg.

Eddigi mértékadó becslések szerint körülbelül 25 ezer honfitársunk veszítette el az állását, és az előttünk álló hónapokban ez az ötszörösére nőhet. A kormány eddigi intézkedései hatására nem sikerült megállítani az országot a lejtőn, a gazdaság recesszióba fordult, s rémisztő az, amit olvashattunk minap: a Goldman Sachs bankcsoport londoni befektetési részlege például 4,2 százalékos gazdasági visszaesést jósol 2009 egészére.

Adja Isten, hogy ne legyen igaza ennek a felmérésnek, azonban minden válságkezelésnek az a lényege, hogy gyorsan, határozottan és a legrosszabb fordulatra készüljön fel. No, mi erre készülünk október 15-e óta. Talán most még sikerül, miniszterelnök úr, rövid időn belül 200 milliárdot összeszedni különböző fiókokból. Ám mi lesz akkor, ha valóban 4-5 százalékos lesz a visszaesés, és amikor már 500-600-700 milliárddal csökkenhet a büdzsé bevétele?

Tisztelt Miniszterelnök Úr! A Magyar Demokrata Fórum az elmúlt beszédből - és sajnos rövidre kell fognom - az öt elvvel kapcsolatban szeretné leszögezni, hogy a miniszterelnök úr még vitatkozott velünk akkor, amikor sok olyan dolgot megfogalmaztunk a nemzeti adószabadság programban vagy akár a középosztály 13 pontjában pontosan másfél évvel ezelőtt, amikor ön nem volt hajlandó lépéseket tenni az élőmunkaterhek csökkentésére a fogyasztási terhek rovására, nem volt hajlandó azokban a lépésekben a "segélyért munkát" programban a kezdő lépést sem megtenni. Amikor mi egy olyan programmal álltunk elő, ami az 1 százalékos gazdasági növekedés kapcsán fogalmazódott meg a köreinkben, akkor ön azt lesöpörte. Ez volt a nemzeti adószabadság program.

Ma már az élet ezen a programon azért lépett túl, mert válság van, és ma komoly válságkezelő programokat kellene tenni, nem pedig azokat, amelyeket miniszterelnök úrnak két éve, három éve vagy akár egy évvel ezelőtt kellett volna megtennie ahhoz, hogy a gazdaság növekedő pályára jusson Magyarországon.

Sajnos, a válság kezelésére vonatkozó komoly előterjesztést a miniszterelnök úr ide nem hozott. Nem hiszem, hogy érdemi választ várt ma a pártoktól akkor, amikor egyetlenegy (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) hatáselemzést és háttérszámítást nem osztott meg velünk mindarról, amiről ön beszélt.

Köszönöm a figyelmét. (Taps az MDF, szórványos taps az SZDSZ soraiban.)




Felszólalások:  Előző  8  Következő    Ülésnap adatai