Készült: 2020.05.25.13:03:35 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

249. ülésnap (2005.09.27.), 26. felszólalás
Felszólaló Halmai Gáborné (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:36


Felszólalások:  Előző  26  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HALMAI GÁBORNÉ (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem véletlen, hogy éppen mindig a költségvetési törvény beadása előtt készül el a zárszámadási törvény, hiszen meggyőződésem szerint a zárszámadási törvény tárgyalásának nagyon sokféle funkciója van, ezek közül az egyik funkció a tényleges leltár készítése, a tényleges leltár elkészítése minisztériumonként és az államháztartás egészében. A tényleges leltár elkészítése mellett az ÁSZ minden évben vizsgálja a törvényességet, a számszerűséget, de a legfontosabb feladat mégiscsak az, hogy tendenciákat nézzünk meg, és ennek függvényében tervezzük meg a jövőt.

Saját szakterületemen, a kultúrában több szempontból is érdemes volt átnézni és elemezni az előző év zárszámadását. Érdemes megvizsgálni azt, hogy merre mentek a folyamatok, milyen feladatokat végeztünk el, hol van változatlanul elmaradás, milyen újdonságok segítették a kultúra szereplőit és fogyasztóit, és hol van szükség újragondolásra.

Először nézzünk néhány újdonságot! Nagyon fontos terület a közgyűjtemények modernizációja, a muzeális gyűjtemények széles körben való hozzáférhetővé tétele, az állami múzeumok ingyenességének bevezetése. Ezzel párhuzamosan nagyon fontos az önkormányzati múzeumok állandó kiállításainak tartalmi és infrastrukturális megújítása. Az első tárgyalásokon mindenki azt prognosztizálta, hogy az ingyenessé tétel még nehezebb helyzetbe hozza majd az egyébként sem bővelkedő intézményrendszert, de a tények mást mutattak. Az adott év bevételi előirányzata a tervezetthez képest 15 százalékkal növekedett, ezen belül a működési bevételek 50 százalékkal haladták meg az eredeti előirányzatot.

Tovább elemezve a számokat az is kiderül, hogy különösen a közgyűjteményeknél nagyarányú a növekedés, az intézmények az állandó kiállítások ingyenességét egyéb rendezvényekkel és időszaki kiállításokkal ellensúlyozni tudták. Természetesen az sem mindegy, hogy milyen körülmények között dolgozva végzik mindezt. Történtek a területen olyan beruházások, amelyek hosszú távra is alakítják a lehetőségeket. A központi beruházások közül megvalósult a Páva utcai zsinagóga Holokauszt Múzeummá és Dokumentációs Központtá alakítása, a terveknek megfelelően folytatódott a Magyar Nemzeti Múzeum nagyrekonstrukciója a Természettudományi Múzeum újabb épületeinek felújításával, ezzel a múzeum és vidéki intézményeinek látogatószáma elérte a 620 ezret. Elkészültek a Szabadtéri Néprajzi Múzeum dél-dunántúli tájegységének új épületei is. 2004-nek volt az ideje, amikor elindult az Alfa-program, ami kimondottan a vidékre tekintett. 2004-ben 13 vidéki intézmény felújítására került sor 320 millió forint támogatással, amely összességében országosan a látogatószámot másfél millióval megnövelte.

A fentiek azt jelzik, hogy minden, területre fordított összeg szolgálta tehát a kulturális értékek megőrzését, és amennyiben ezek az értékek korszerű formában, esztétikus környezetben, a technika újabb lehetőségeinek kihasználásával és még érdekesebben vannak bemutatva, ez feltétlenül hozzájárul az érdeklődés megnövekedéséhez is. A közgyűjtemények támogatása a 2004. évben 15,7 milliárdról 17,8 milliárdra nőtt. Ugyancsak az értékek megőrzését, az értékteremtők és értékőrzők megbecsülését szolgálta 2004-ben a népművészet mestereinek járadékát törvénybe foglaló intézkedés, valamint a World Folkloriáda sikeres megrendezése is. A nemzeti örökség program keretében pályázatokon keresztül 58 hazai és 35 határon túli örökségvédelmi program részesül támogatásban 68 millió forint értékben.

A közművelődés területén folytatódott, bár megítélésünk szerint nagyon szerény mértékben az 1999-ben megkezdődött revitalizációs program. 2002 és 2004 között összesen 227 intézmény revitalizációjára került sor 1,17 milliárd forint értékben. Ennek az évnek az újdonsága volt a Magyar Művelődési Intézet szervezeti és tartalmi megújítása. 2004-ben kezdődött meg az intézmény regionális irodáinak kialakítása, amely azután alapját képezte az idei évben először kiírt úgynevezett közkincsprogramnak, amely kimondottan a vidék, a vidék kulturális felemelkedését szolgálja. Tudjuk, hogy ez a folyamat még nagyon az elején tart, és erre a területre még több forrást, még több energiát kellene fordítani, de ennek további feltételeit is meg kell majd teremteni.

Nagyon fontos intézkedése volt a 2004-es évnek a mozgóképtörvény kialakítása, amely 2004. április 1-jén lépett hatályba, és még ugyanebben az évben 4,6 milliárd forintos támogatást vitt erre a területre. 27 filmtámogatási program került meghirdetésre, amelyből 55 százalékot tett ki a filmgyártás támogatása, a filmterjesztést 20 százalékkal, a működési költséget 25 százalékkal emelte meg. Nagyon fontos tehát, hogy elindult a film általános támogatása, de ezen belül ismét egy vidékre való utalás az, hogy 8 helyszínen 80 millió forint értékben az artmozik megújítása is elkezdődött.

Újra kell gondolni mégis a más területekhez, például a turizmushoz, a vidékfejlesztéshez való kapcsolódási lehetőségeket, hogy ezáltal is a terület forrásokhoz jusson. Mindenki emlékszik rá, hogy az úgynevezett külföldi kulturális évadok, amelyek közül 2004-ben az angliai évad folytatódott, olyan sikeresek voltak, hogy ennek számtalan visszajelzését láthattuk a médiában, hiszen a turizmus területéről számtalan olyan elemzés hangzott el, amely azt mutatta, hogy ezek a kulturális évadok megnövelik az érdeklődést Magyarország iránt, ide látogatókat, érdeklődőket vonzanak, aminek nyilvánvaló hatása van a gazdaság alakulására és az ezzel kapcsolatos infrastrukturális fejlesztésekre.

(10.10)

A közművelődésben a művészeti támogatások területén jelentős szerepe van a nemzeti kulturális alapprogramnak. Tudjuk, hogy a nemzeti kulturális alapprogram bevételi forrása a kulturális járulék, és éppen ebben az évben voltak ott elmaradások, mégis 2004-ben az NKA által támogatott pályázatok száma 12,8 százalékkal nőtt, összegük pedig 23,6 százalékkal emelkedett. Ez azt jelenti, hogy a hivatalos állami és önkormányzati intézményrendszeren túl a kultúra területén működő művészeti csoportok, együttesek és új kezdeményezések ezen az úton juthattak meglehetősen magas támogatáshoz. Mindez persze korántsem lenne elegendő ahhoz - ha a kultúra egészéről beszélünk -, hogy elégedettek legyünk, hiszen maga az alapadat, amely szerint a GDP 2,2 százaléka fordítódik erre a területre, szerintünk is elégtelen.

Éppen ez az év és az idei év is mutatja, hogy számos szerkezeti átalakításra, új összefogásokra, a kultúra területét erősítő gazdasági megerősítésekre, a kultúra és a gazdaság értékelvű kapcsolatának megteremtésére is szükség van ahhoz, hogy a megkezdett folyamatok folytatódni tudjanak. Mindenki által ismert, hogy abban az évben elindult és azóta kiteljesedett a közigazgatás korszerűsítése, ezen belül a kistérségek programjainak a felerősödése, amelyben az első évben elsősorban a könyvtárszakmai terület támogatására írtak ki önálló pályázatokat. Reményeink szerint - csakúgy, mint a többi folyamat, amely elkezdődött - ez a folyamat is folytatódni fog, de ez már a következő évi költségvetés tervezésének lesz a programja.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  26  Következő    Ülésnap adatai