Készült: 2020.05.25.14:06:21 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

228. ülésnap (2005.05.24.), 16. felszólalás
Felszólaló Halmai Gáborné (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó Kulturális bizottság
Felszólalás oka Ismerteti a bizottság véleményét
Videó/Felszólalás ideje 4:25


Felszólalások:  Előző  16  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HALMAI GÁBORNÉ, a kulturális és sajtóbizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Miniszter Úr! Képviselőtársaim! A kulturális bizottság a törvénytervezetet, pontosabban, a módosítást a május 24-ei ülésén tárgyalta. Abban egyetértett mindkét fél, hogy a 2001-ben elfogadott törvény egy akkor nagyon hasznos kezdeményezés volt, de voltak olyan elemei, amelyek azóta pontosításra szorulnak. Ez a módosítási javaslat tulajdonképpen erre irányul.

Ami újdonság ebben a javaslatban, a következő. Megtörtént a javaslat szerint a fogalomrendszer újragondolása és pontosítása, olyan fogalmak, mint a próbafeltárás, a régészeti megfigyelés bekerült a törvénytervezetbe. Szóba került - ahogy a miniszter úr is mondta - a világörökség, valamint a nemzeti történeti emlékhely intézményeinek bevezetése a jogszabályba. Ennek jelentőségéről mindannyian meg vagyunk győződve. A fokozódó beruházási hajlandóság okán a régészeti örökségvédelem eszközeinek megerősítése is fontos feladata volt ennek a módosításnak. Pontosítani kellett a műemlékvédelem sajátos tárgyaira vonatkozó szabályozást, amelyet szintén megtett a tervezet, és a közigazgatási törvény eljárásainak rendelkezéseit is pontosította. Nagyon fontos tehát, hogy olyan területekre tért ki, amelyek az elmúlt időszakban problémaként jelentek meg.

Magában a kulturális bizottságban a vita elsősorban akörül bontakozott ki, hogy a meglévő hiányosságokat teljes egészében pótolni tudta-e ez a tervezet, valamint arra, hogy a mellékletekben a jelenleg felsorolt műemlékek sorsa milyen irányba indult el. A bizottságban is elhangzott, és ez frakciónk és a kulturális bizottság többségének a véleménye is, hogy ez a tervezet “Az örökségvédelem pénzügyi eszközrendszerének felhasználásaö című fejezetben olyan további lehetőségeket nyitott meg az adó-, illetve pénzügyi kedvezményrendszer lehetőségeire, ami 15 éves adóssága a mai Magyarországnak. Ugyan maga a törvénytervezet ebben az ügyben nem a konkrét megoldásokat adta, hiszen ezeknek a végrehajtási rendeletekben kell majd pontosulni, ugyanakkor ez egy nagyon fontos területe ennek a törvényjavaslatnak.

Az is szóba került, hogy a múzeumok és a beruházások viszonya hogyan alakul, és bár ez tulajdonképpen a múzeumi törvény kérdése, de nagyon fontos elemek bekerültek ebbe a javaslatba, például az, hogy a területileg illetékes múzeumnak és az ásató szervnek polgári jogi szerződést kell kötnie, és az örökségvédelmi törvény alkalmazójának ezt a megkötött szerződést kimondottan szakmailag ellenőriznie kell. Erre van jóváhagyási jogköre.

 

(9.50)

Nagyon fontos volt az is, és felmerült a bizottságban, hogy a korábbi törvénytervezetben volt egy olyan fogalom, a “nem ismert lelőhelyö fogalma, amelyet most az ellenzék pontosítani kívánt volna. Ahogy ez annak idején 2001-ben, a törvényjavaslat tervezése időszakában is egy nem eléggé pontos fogalom volt ahhoz, hogy ez törvényi szabályozás alá kerüljön, ugyanúgy ebben az esetben is azért nem történhetett meg most a módosítás keretében a szabályozás, hiszen ez egy olyan jogi fogalom, amelynek pontos tisztázása nélkül nem elősegítené az ügyet, hanem inkább visszatartaná.

Nagyon fontos az a kérdés, hogy összességében ez a törvényjavaslat milyen irányba viszi el az eredeti törvényjavaslatot. A bizottság többsége úgy találta, hogy a törvény megerősíti az értékvédelmet, és a különböző fogalmak pontosításával az egyes szereplők számára is sokkal konkrétabb feladatokat, jogköröket határoz meg.

Éppen ezek figyelembevételével a bizottság 11:8 arányban a módosítási javaslatot általános vitára alkalmasnak találta.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  16  Következő    Ülésnap adatai