Készült: 2020.09.19.15:25:34 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

332. ülésnap (2013.12.03.), 66. felszólalás
Felszólaló Dr. Hörcsik Richárd (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:35


Felszólalások:  Előző  66  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A 3. és a 6. ajánlási pontokhoz szeretnék röviden hozzászólni. Ékes József képviselőtársam említette, hogy a nemzeti fejlesztési terv 2030-as, hosszú távú koncepciójának az első fontos pillére az uniós költségvetés 2014-2020-as szakasza.

Nos, valóban, ebben a hosszú távú koncepcióban mind-mind visszaköszönnek azok a hazai prioritások, amelyek a 2014-2020-as uniós költségvetés magyar prioritásainak legfontosabb tételei. Nagyon helyesen tehát a 2030-as, hosszú távú nemzeti fejlesztési koncepció harmonizál az Európai Unió Európa 2020-as stratégiájának és kohéziós politikájának a céljaival. Ezt egyébként az úgynevezett partneri megállapodás rögzíti.

Ennek a véglegesítés alatt álló megállapodásnak tehát a célja az, hogy Magyarország a következő pénzügyi időszakban egy fenntartható, magas hozzáadott értékű, termelésre és foglalkoztatásbővítésre épülő gazdasági növekedést érjen el. Ez pontosan egybevág az Európai Unió Európa 2020-as stratégiájával. Ezért a jövőbeli operatív programoknak a magyar gazdaság erősítését, különösen a munkahelyteremtést, továbbá a kis- és közepes vállalkozások fejlesztését kell szolgálniuk.

Engedje meg, elnök úr, hogy csak röviden utaljak erre az öt pontra, ami a nemzeti fejlesztési tervben előjön, és ami szintén visszaköszön a 2014-2020-as költségvetési prioritásokban is.

Az első ilyen, hogy a gazdasági szereplők versenyképességét javítsuk, és a nemzetközi szerepvállalásokat fokozzák. Tehát a magyar kis- és közepes vállalkozásoknak a közép-európai régióban próbáljunk meg segítséget adni.

A második a foglalkoztatás növelése például a gazdaságfejlesztési, a foglalkoztatási, oktatási, társadalmi befogadási szakpolitikák által, tekintettel a területi különbségekre.

(11.00)

A harmadik, legalább ilyen fontos: az energia- és erőforrás-hatékonyság növelése, a negyedik a társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése, és az ötödik a gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása.

Szeretném számszerűleg is említeni, hogy milyen források bevonása történik mindehhez, amit elmondtam. A legtöbb forrás, várhatóan mintegy 1200 milliárd forint a foglalkoztatás ösztönzésére jut 2014-2020 között. Úgy hiszem, hogy ez megfelelően irányt ad annak, hogy ezt az irányt folytatni kell 2020 után is, ami megjelenik egyébként a nemzeti területfejlesztés 2030-as hosszú távú programjában is. Megjegyzem, hogy ez az összeg a duplája a korábbi, hétéves időszaknak.

A kis- és közepes vállalkozások versenyképességének a javítására több mint 1100 milliárd forint jut. A harmadik legtöbb forrás, közel 900 milliárd forint a közlekedésre, több mint 800 milliárd forint, a jelenlegi keret háromszorosa az energiahatékony gazdaságra jut, míg a kutatás-fejlesztésre, az innovációra több mint 700 milliárd forint lesz várhatóan, a jelenleginek a duplája.

Végül még néhány szót szeretnék szólni arról, hogy milyen újdonságok jelennek meg a 2014-2020-as tervezési időszakban, ami egyébként már beépül és harmonizál a "Nemzeti Fejlesztés 2030 - Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban" is.

Az első ilyen, hogy a 2007-2013-as időszakban az uniós források gazdaságfejlesztésre fordított aránya csak 16 százalékot tett ki. A 2014-2020-as időszakban a kormánynak az az egyértelmű szándéka, hogy az új programozási időszakban az uniós pénzek 60 százalékát közvetlen gazdaságfejlesztésre fordítja. Azt hiszem, hogy ez egy óriási ugrás.

Másodszor: a jelenlegi 16 operatív program helyett, ami sokszor átláthatatlan volt, 9 operatív program keretében tervezik a források felhasználását - ez egyszerűsíti a pénzeknek a lehívását is.

Harmadszor: a korábbi központi irányítású rendszer, az NFÜ helyett központi koordinációval - amit a Miniszterelnöki Hivatal végez - intézményrendszer kerül kialakításra, ahol az irányító hatóságok a szakpolitikáért felelős tárcák irányítása alá tartoznak. Tehát egyszerűbb eljárásrendek kidolgozása alatt állnak, leváltva a korábbi, sokszor bizony komoly adminisztratív nehézségekkel járó eljárásrendeket. Én úgy hiszem, hogy ez is alapvetően meg fogja gyorsítani a következő ciklusban az európai uniós pénzek lehívását.

Negyedszer: további cél volt a pénzügyi eszközök hozzáférhetőségének a javítása. Várhatóan a visszatérítendő források részaránya emelkedni fog a vissza nem térítendőkkel szemben, vagyis több olyan konstrukciót tervezünk, amely lényegében 0 százalékos hitelként értelmezhető. Tehát úgy hiszem, hogy ez is alapvetően hozzájárulhat a forrásfelhasználás elősegítéséhez.

Ötödször: a valós térségi decentralizáció - erről nagyon sok szó hangzott el - például megyei szinten valósul meg, a térségileg decentralizált fejlesztési csomagok tervezésének felelősei tehát a megyék, a kis- és közepes városok és térségeik, a megyei jogú városok és térségeik. Itt alapvetően az Európai Unió egyik alappillérének az elképzelése, a szubszidiaritás elképzelése jelenik meg.

A hatodik: a következő időszak szabályozásában jelentős előrelépés, hogy a vidékfejlesztés terén a LEADER-módszertanként már közismert közösségvezérelt helyi fejlesztéseket a kohéziós politika és a halászat alapjaiból is lehet finanszírozni, és ezzel tagállami szándék esetében megvalósulhat a helyi akciócsoportok több alapból történő finanszírozása. Ez nagyon-nagyon lényeges az úgynevezett vidékfejlesztés finanszírozása szempontjából, hogy a helyiek szava legyen a döntő. Fontos eredmény, hogy a helyi fejlesztési tervek kiválasztása akár két körben is történhet, továbbá hogy a helyi fejlesztési stratégiák által lefedett területek előírt jellemzőitől megfelelő indoklás esetében a tagállam eltérhet.

Tisztelt Képviselőtársaim! Én úgy hiszem, hogy mindezek visszaköszönnek sűrített formában abban a "Nemzeti fejlesztés 2030 - az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióról" szóló előterjesztésben, amely egyrészt harmonizál az Európai Unió célkitűzéseivel, tehát senki nem mondhatja azt, hogy mi nem igyekszünk az európai célokat teljesíteni, mert az európai célok a mi céljaink is, például a kis- és közepes vállalkozásoknak a fejlesztése vagy éppen a fiatalok munkanélküliségének a csökkentése. Tehát ezért fontos, hogy ez az anyag, amely előttünk van, egyrészt azokat a prioritásokat veszi elő, amelyeket az Európai Unióban hallottunk, éppen tegnap az Európai Parlamentben mondtam el mindezt, hogy ez a harmonizáció mennyire fontos és lényeges, amit egyébként a spanyol kormány is lassan realizál a programjában. Tehát ugyanúgy megjelennek a fejlesztések azon prioritásai az ő programjainkban, és most már látszik, hogy ezen az úton, amelyen mi elindultunk 2010-ben, a válságból lassan kijövünk, és ez más országokban is követendő, például a spanyol gazdaság egy részében is.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  66  Következő    Ülésnap adatai