Készült: 2024.03.28.14:42:08 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
204 42 2009.04.21. 20:08  15-169

TÁLLAI ANDRÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Ha Molnár Albertet tovább hallgattuk volna, akkor kezdenénk azt hinni, hogy Magyarországot Kánaánnak hívják, a miniszterelnökünket pedig úgy, hogy Gyurcsány Ferenc. Hála istennek egyik sem igaz.

De hogy a konkrét dolgokra is reagáljak, én is mondok mindjárt öt- vagy hatféle mutatót. Az államadósság a Fidesz-kormány idején 53 százalék volt, ma 73 százalék. Az újraelosztás mértéke 50 százalék fölött van, hét év alatt egyetlen százalékot sem sikerült belőle letornászni. Az inflációs adat az európai uniós országok tekintetében az utolsó három rossz között van. A munkanélküliek száma ma Magyarországon 563 ezer fő. Tíz-tizenöt éve nem volt ennyi munkanélküli Magyarországon. Az Európai Unió kimutatása szerint a makromutatók alapján ma Magyarország a 27. helyen van. S ha az adóterhelés összegét nézzük, a tb-járulékot és az adóterhelést, akkor azt látjuk, hogy az Európai Unióban összességében, összevontan a személyi jövedelemadók és a járulékok tekintetében Magyarországon a legmagasabb az adóterhelés. Ha tudja Molnár Albert, akkor ezeket majd cáfolja meg.

S akkor térjünk vissza az adótörvényre, mert Molnár Albert is mindenről beszélt, a sorkatonaságtól kezdve egészen addig, hogy Litvániában mennyit esett a terhelés, csak éppen arról az adótörvényről nem mondott egy árva szót sem, amit neki támogatni kellene, és amely az első lépés lenne ahhoz, hogy ezt az országot kihozza a válságból. Egyébként nagyon különleges ez az adótörvény, és tanulságos is lehet az új miniszter számára is, hiszen mégiscsak az előző kormány nyújtotta be. Akkor Gyurcsány Ferencnek hívták a kormányfőt, aki időközben persze megbukott, különleges módon: a saját frakciója buktatta meg, úgy, ahogy ő annak idején Medgyessy Pétert hátba támadta. Most a saját frakciója nyújtott be ellene bizalmatlansági indítványt, és teljesen megdöbbentő módon azt maga Gyurcsány Ferenc is megszavazta. Ez valószínűleg világpolitikai történelmi pillanat volt, hogy a kormányfő saját maga ellen szavazott.

Ezt a törvényjavaslatot egyébként Veres János pénzügyminiszter nyújtotta be. Veres János pénzügyminiszterről Bajnai Gordon új miniszterelnök azt mondta, hogy kiváló munkát végzett, egyensúlyba hozta az országot. Nyilvánvalóan azért mondta ezt, mert Veres János szavazatára továbbra is szüksége van, de ezek szerint a munkájára nincs szüksége, mert az általa benyújtott törvényjavaslat tárgyalásánál ő már mint frakcióvezető-helyettes nincs jelen.

Bizony felelőssége van a miniszterelnöknek, a pénzügyminiszternek és a volt gazdasági miniszternek abban, hogy Magyarország ide jutott. Hová is jutott? Aki még nem tudja ma Magyarországon, hogy mit jelentett számára az MSZP-SZDSZ-kormányzás az elmúlt hét évben, az a következő hónapokban - ha meg is fogja valósítani a kormány ezt a válságkezelő programját - meg fogja tudni. Jövedelemcsökkenés, áremelkedés, munkahelyek megszűnése, növekvő bizonytalanság - ez a Gyurcsány-kormány kormányzásának az eredménye. S bizony részévé fog válni ez az adótörvény-javaslat is.

Bevallom őszintén, kicsit érthetetlen számomra, hogy Oszkó Péter, aki közismerten jó adószakértő és szakember - hogy milyen politikus, az majd ki fog derülni, de azt kell hogy mondjam, hogy az első döntése nem jó: nem kellett volna nevét adnia ehhez az adótörvényhez, és nem kellett volna felvállalni ezt a miniszteri expozét. Már csak azért sem, mert - ahogy ő maga is elmondta - ennek az adótörvénynek a nagyobbik része nem fog valóra válni, hiszen a 2010-re vonatkozó elképzelések majd ki fognak kerülni belőle, és egy új adótörvény fog bejönni a Ház elé. Mi is szeretnénk többet tudni arról, hogy ez hogyan is tud majd megvalósulni, hiszen azt mondta a miniszter úr, hogy a 2010-re vonatkozó adóelképzeléseket még tavasszal meg fogja tárgyalni az Országgyűlés. Igazából az érdekelne bennünket, akkor hogyan képzeli, hogy a jelenlegi adótörvény-javaslatból adótörvény lesz, mert úgy gondoljuk, hogy ha ennyi minden változik ebben az adótörvényben, akkor ezt vissza kellett volna vonni, és Oszkó Péter nyugodtan előállhatott volna a saját adótörvényével, s azt tisztességesen és korrektül lett volna ideje a parlamentnek - az adóterheléseket is, 45 napos kihirdetési idővel - végigtárgyalni. Engedje meg, hogy ezt a döntését politikailag rossznak minősítsem, mert ezzel a döntésével csak tovább növelte a bizonytalanságot. Nem tudni, hogy akkor ön most felvállalja-e elődjének az adópolitikáját, mi több, arra még rá is fejel - mert néhány kérdésben, majd elmondom, hol, rá is tesz -, vagy pedig azt mondja, hogy a saját nevéhez, Oszkó Péter nevéhez köthető adópolitikát szeretne ebben az országban folytatni. Ezt az első lépést ön elmulasztotta, s véleményem szerint ez nem volt jó döntés.

Nem értem, hogy ha egy újabb adótörvénycsomag fog a parlament elé jönni, amely a 2010-es változatot fogja tartalmazni, azt miért nem már a költségvetés fő számainak az ismeretében szeretné miniszter úr beterjeszteni. Hiszen az adótörvények és a költségvetési törvények mégiscsak szorosan összefüggenek, hiszen azok a számok, amelyek az adótörvényben elfogadásra kerülnek, azok kell hogy a költségvetésben is visszajöjjenek. Netán nem az-e a hátsó szándék vagy gondolat, tisztelt miniszter úr, hogy esetleg nem lesz már ideje önnek vagy ennek a kormánynak ősszel egy új adótörvényt behozni a parlament elé? Esetleg van egy olyan elképzelés, hogy az adótörvényt 2010-re elfogadja az Országgyűlés, aztán pedig új választások, előrehozott választások kiírására kerül sor? Mert egyébként mi indokolja azt, hogy a 2010-re vonatkozó törvénycsomag új javaslatként még tavasszal idejöjjön az Országgyűlés elé?

Nagyon megdöbbentett a miniszteri expozénak az a része, amelyben vagyonadót és nagyon komoly megszorításokat emleget a miniszter úr. Engedjék meg, hogy én is ezzel foglalkozzam, hiszen maga a miniszter sem azzal a törvényjavaslattal foglalkozott, ami a parlament és az Országgyűlés előtt van.

(11.20)

Az expozéjában arról beszélt, hogy neki úgy egyébként - most tegyük félre, ami előttünk van törvényjavaslat - milyen elképzelései vannak arra, hogy az adótörvényeket hogyan kellene változtatni. Hozzáteszem, hogy az általa elmondottak közül nagyon-nagyon sok szimpatikus dolog is van, különösen ami az adóegyszerűsítésre, az adó csökkentésére való törekvést jelenti.

Azt kell mondjam, a miniszter úr expozéja tovább növelte a bizonytalanságot és az én véleményem szerint sajnos a bizalmatlanságot is a kormány irányában. Nem egy egységes, az új miniszter által, nevével fémjelzett elképzelés került a parlament elé, és ez véleményem szerint ebben a helyzetben nem szerencsés.

Néhány olyan kérdésről beszélnék, hogy mi az, amit még Oszkó Péter hozzátett Veres János elképzeléséhez. Ugyanis véleményem szerint ha azt mondjuk, hogy Bajnai Gordon 120 százalék Gyurcsány, márpedig a válságkezelő program alapján ezt mondhatjuk, akkor azt kell hogy mondjuk, Oszkó Péter 150 százalék Veres János. (Zaj az MSZP soraiból.) Azért 150 százalék Veres János, mert Veres János az áfát 20 százalékról csak 23-ra akarta emelni, Oszkó Péter pedig már 20-ról 25-re, és ez évente körülbelül mintegy 160-180 milliárd forinttal többet fog az emberek zsebéből kivenni. Oszkó Péter már nem akarja eltörölni a különadót, Veres János még el akarta törölni a különadót. Tehát véleményem szerint igaz az, és ez körülbelül 500 milliárd forinttal többet fog jelenteni majd az adózók számára, így vagy olyan formában, áremelés formában vagy adóelvonás formájában. Oszkó Péter személye tehát a mai napon a parlamentben az adózóknak mintegy 500 milliárd forint többletet jelent, és nem tudom, hogy ezt hogyan sikerül majd megcáfolni.

Néhány példát szeretnék bemutatni azzal kapcsolatban, hogy hogyan gondolkodnak más országokban a válságkezelés tekintetében. Miért mondja a Fidesz azt, hogy a Bajnai-kormánynak is rossz a válságkezelő programja? Engedjék meg, hogy én most nemzetközi példákat mondjak, soroljak fel, és azon keresztül bizonyítsam be, hogy azokban az országokban, amelyeket Molnár Albert említett, hogy milyen nagy a baj, még nagyobb, mint Magyarországon, ott milyen lépéseket tesznek a válságkezelésre. Például Lengyelországban. Lengyelországban is csökkentek a munkahelyek, azonban a kormány azt mondta, hogy a vállalkozások tekintetében a munkabérek kifizetésére a kormány állja az 50 százalékot, a tulajdonosok pedig állják a másik 50 százalékot, és erre jelentős összegeket különítettek el. Lengyelországban 24 milliárd eurót szán a kormány a kisvállalkozások támogatására, valamint a megújuló energiaforrások fejlesztésére.

Kérdezem én: Magyarországon konkrét törvényjavaslat, kormánydöntés, országgyűlési döntés van-e, volt-e az elmúlt, most már lassan háromnegyed évben a válságkezelésre vonatkozóan, ami arról szólt, hogy közvetlenül a kisvállalkozásokat kell megtámogatni? Nincsen. Éppen fordítva van. Magyarországon adóemelés van a kisvállalkozások számára, hiszen mindenki tudja, hogy a társasági adó 16 százalékról 19 százalékra való emelése és a kedvezmények megszüntetése valójában adóelvonást jelentett. Tehát Lengyelországban éppen ellenkezőleg csinálják, mint Magyarországon: Lengyelországban támogatják a vállalkozásokat, Magyarországon elvonnak tőlük.

Nézzük Csehországot! Csehországban 2010 végéig forintban számolva 440 milliárd forintos gazdaságösztönző csomagot állítottak össze. Csehországban ezen túl csökkenteni fogják a tb-járulékot, ha hisszük, ha nem; Csehországban lényegesen alacsonyabb a társadalombiztosítási járulék mértéke, mint Magyarországon, és azt is csökkentik. Tehát amikor majd Magyarország lépni fog a járulékcsökkentésben, akkor sajnos a különbség, a környező országokkal szemben a hátrányunk ugyanúgy meg fog maradni.

Csehországban roncsautók leadásához személygépkocsi-vásárlási kedvezményt biztosítanak fogyasztásösztönzés címén. Ha hisszük, ha nem, Csehországban emelik a munkanélküli-segélyt és a családi pótlékot is. Magyarországon, hallhatjuk, éppen ellentétes folyamat van. Magyarországon a szociális juttatásokat csökkentjük, a családi pótlékot befagyasztjuk és csökkentjük, és semmilyen fogyasztásösztönző lépés nincsen.

Számítások szerint a cseh költségvetés hiánya 1,5 százalékról 4 százalékra fog növekedni, a GDP 4 százalékára fog növekedni Csehországban. Hogyan létezik az, hogy egy ország, Csehország, amely jobb gazdasági helyzetben van költségvetésileg, mint Magyarország, bevállalja azt, hogy 3 százaléknál magasabb költségvetési hiányt fog generálni, csak azért, hogy a gazdaságot ösztönözze, a fogyasztást növelje, hogy az emberek több pénzt tudjanak költeni, több pénzt tudjanak fogyasztani, és valójában ezért többet kelljen termelni? Mert a gazdaság ösztönzése és beindítása arról szól, hogy hogyan tudunk úgy hatással lenni a gazdaság szereplőire, hogy többet tudjanak termelni a válságos időszakban.

Még egy környező ország Szlovákia, a csodaország. Szlovákiában februárra már hét törvényt fogadott el a szlovák parlament, amely kizárólag csak válságkezeléssel és gazdaságösztönzéssel kapcsolatos. Mondok egy példát: Szlovákiában az éves adómentes szja-alapot növelni fogják, ami havi szinten 9,5 euró többletbevételt fog jelenteni a szlovák állampolgárnak. Hogy létezik az? Szlovákiában képesek arra, hogy fogyasztásösztönzés címén többletbevételt adjanak a munkavállalók számára. Azonkívül könnyítik az adóleírást. Nálunk éppen fordítva van, hiszen a mentességeket és a kedvezményeket most szüntetjük meg. Itt van benne a törvényjavaslatban, szinte az összes mentességet meg fogja szüntetni a parlament, ha ezt elfogadja. Ismert, hogy ott is az új gépkocsik vásárlására támogatást biztosítanak.

Tehát egyértelmű, hogy míg Magyarországon az a cél egy mai MTI-hír alapján, hogy 7-8 százalékkal csökkenjen az emberek fogyasztása, én most elmondtam három környező országot, ahol pedig az a cél, hogy az embereket valamilyen formában - így vagy úgy, adókedvezmény, családi pótlék, munkanélküli-segély növeléséből - többletjövedelemhez jutassák, és növeljék ezáltal a fogyasztásukat. Sorolhatnám a példákat. Ausztráliában az időseket segítik és az első lakásvásárlókat támogatják - Magyarországon a lakásvásárlási támogatást a Bajnai-kormány csökkenteni akarja -, az alacsony jövedelműeket támogatják. Hollandiában vidékfejlesztésre adnak pénzeket.

Két országban, bármilyen hihetetlen, csökkenni fog az általános forgalmi adó. Az egyik India, amelynek - úgy gondolom - a világgazdaság tekintetében meghatározó szerepe van, a másik pedig Nagy-Britannia. Mindkét ország azt mondja, hogy ebben a helyzetben az általános forgalmi adót kell csökkenteni. Magyarország mit mond? Veres János miniszter 3 százalékkal, Oszkó Péter miniszter 5 százalékkal növelné az általános forgalmi adót. Miért megyünk mi szembe a világgal? Miért kell nekünk épp az ellenkezőjét csinálni? Miért akarja a világ azt, hogy a fogyasztás növekedjen az adott országokban? Miért akarja ezt adócsökkentéssel, közvetlen támogatásokkal, és miért akar Magyarország mást?

Talán ezért tart itt Magyarország. Ezért mondjuk mi azt, hogy nem jó a válságkezelő programja ennek a kormánynak, mert csak adóemelésben és megszorításban tud gondolkodni. Összességében Magyarországon sem beruházásösztönzés, sem munkahelyteremtés, sem infrastruktúra-fejlesztés. Arról vannak kijelentések, csak cselekvés nincsen, hiszen az európai pénzek felhasználásának a gyorsítása a mai napig egy perccel, egy nappal nem gyorsult meg, pedig óriási szükség lenne rá, keresletélénkítés, jövedelemnövekménnyel, adókedvezményekkel, az adóleírásoknak az egyszerűsítésével.

Azt gondolom, hogy amit a Gyurcsány-Bajnai-kormány akar, egyszerűen megvalósíthatatlan. Nem lehet magas kamatpolitika mellett gazdaságot élénkíteni. Nem lehet, mert nem fogják a hitelt igénybe venni, és nem fognak tudni a gazdaságba pénzt pumpálni. Nem lehet tudatos keresletcsökkentés mellett gazdaságnövekedésre ösztönözni. Nem lehet! Ha kevesebbet fogyasztunk, kevesebbet kell az országban termelni.

(11.30)

Nem lehet adóemelések mellett - mert senki nem mondta, hogy ebben a törvényjavaslatban is adócsökkentés lenne, legfeljebb adóátrendezés van, legföljebb, valójában pedig teljesen egyértelmű elemzők szerint is, hogy adóemelés van -, nem lehet azt várni adóemelések mellett, hogy valójában munkahelyek teremtődjenek Magyarországon, vagy munkahelyeket lehessen megőrizni. Én úgy gondolom, nagyon megfontolandó és átgondolandó, miért ilyen válságkezelést választott a jelenlegi kormány, ami alkalmatlan arra, hogy az országot kihúzza a bajból. Nem lehet áfaemeléssel inflációt csökkenteni. Tehát olyan gazdaságpolitikai ellentmondások vannak ebben az adótörvénycsomagban is, vagy éppen nincsenek benne dolgok, mert kimaradtak belőle, ami teljes mértékben azt bizonyítja, hogy a jelenlegi kormány, ezzel az adótörvénnyel legalábbis azt bizonyítja, hogy alkalmatlan a válságkezelésre.

Ez a törvényjavaslat bebizonyította azt, hogy az új kormány valójában a régi kormány politikáját kívánja folytatni, csak azt még megfejeli; az előbb bizonyítottam be, hogy az adótörvénnyel hogyan. Még többet szeretne az emberektől elvonni, azt szeretné, hogy még kevesebbet fogyasszanak az emberek, aminek az eredménye az lesz, hogy még rosszabbul fognak élni. Nem tudja megvalósítani az eltervezett gazdaságpolitikai célokat; nem alkalmas a devizaválság kezelésére; nem alkalmas olyan közeg kialakítására, amely közegben a kamatokat Magyarországon csökkenteni lehet. Nem alkalmas a munkahelyek megőrzésére, azért nem, mert hiába van az 5 százalékos járulékcsökkentés benne, amikor a másik oldalon a társasági adó ugyanolyan mértékű marad, a rehabilitációs hozzájárulás mértékét pedig fölemeli az adótörvény-tervezet; az étkezési hozzájárulások terén, az adómentes juttatások terén pedig ugyanúgy visszaszedi a járulékban adott csökkentést. Tehát az összhatása egyenlő a nullával.

Hiába akarja Bajnai Gordon a bizalmat visszaszerezni, azt ilyen törvényekkel nem lehet! Ilyen törvényekkel a gyurcsányi politikát lehet folytatni, aminek egyenes következménye az, ami a Gyurcsány-kormánnyal történt. Ne csodálkozzunk, hogy az emberek nem fogják támogatni ezt a csomagot, hiszen az, aki még azt mondja, hogy én képes vagyok áldozatvállalásra annak érdekében, hogy az ország kilábaljon most már ebből a bajból, mert borzalmas azt nézni, hogy mindenki jobban csinálja, mint mi, még azok az emberek is azt mondják, hogy ha kicsit elemzik, értékelik ezeket a törvényjavaslatokat és az elképzeléseket, hogy bizony ez a törvényjavaslat, ez a kormány nem alkalmas arra, hogy az országot tovább vezesse. (Göndör István: Csak a Fidesz! - Kovács Tibor: Kizárólag a Fidesz!) Jó! (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
204 52 2009.04.21. 2:13  15-169

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Szabó Zoltán elfelejtette továbbolvasni a Jövőkép című kiadványt. Örülök neki egyébként, hogy idekerült, mert ez azt jelenti, hogy Szabó Zoltán a saját pártjának programját nem tudja olvasni, vagy nem ízlik neki. (Dr. Szabó Zoltán: Honnan veszed?) Elhiszem, hogy a nyugdíjak elvonása, a családi pótlék befagyasztása, a közszféra béreinek csökkentése nem kellemes olvasmány. A Jövőképben például az van, hogy "Második lépésben a gazdasági növekedés és az államháztartás egyensúlyi helyzete függvényében szükséges a vállalkozások adóterheinek jelentős csökkentése." (Dr. Szabó Zoltán: Ezt olvastam fel.) És azt is kimondja, hogy a foglalkoztatás terhei, Belgiumtól eltekintve, Magyarországon a legnagyobbak. Tehát ha abban egyetértünk, hogy adót kell csökkenteni, akkor értsünk egyet. Mi ezt mondtuk 1998-ban is, és tettük 2002-ig. (Kovács Tibor: És azután nem csináltatok semmit.) Önök viszont csak 2002-től mondják, és teszik az ellenkezőjét, az adóemeléseket.

Ami pedig Kóka Jánost illeti, mert elvileg az ő felszólalására nyomtam gombot, szerintem Kóka János a parlament egyik leghiteltelenebb politikusa. Úgy csinál, mintha ő a kormányzásban, a kormányzati felelősségben nem vett volna részt, és nem lett volna gazdasági miniszter. Igaz, a gazdasági miniszter az ő felfogása szerint nem felel az államháztartás egyenlegéért, de mondjuk, azért felelt volna Kóka János, hogy az autópályán dolgozó kisvállalkozások állami megrendelésből ki legyenek fizetve. Vagy azért felelt volna Kóka János, hogy ne beszéljen összevissza Magyarországról; például, hogy irigylik hazánkat, holott kiderült, hogy nem irigylik, hanem röhögnek rajta, és sajnálják Magyarországot. Vagy ne hasonlította volna pannon pumához.

Ezek a mondatai Kóka Jánost teljesen hiteltelenné tették, nem véletlen, hogy a népszerűségi lista máig utolsó politikusa Kóka János. (Balogh József, MSZP, közbeszól.) Ezek után ilyen beszédet mondani a parlamentben, és ilyen kiosztást tenni, úgy érzem, erre semmilyen jogalapja nincs. Kóka Jánosékat egy dolog vezérli: ne legyen új választás, mert akkor Kóka János nem mondhatja el magáról, hogy országgyűlési képviselő. Márpedig be fog következni, tisztelt képviselő úr. (Közbeszólások az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
204 156 2009.04.21. 1:42  15-169

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelettel köszöntöm, akik figyelik ezt a vitát. Szeretném közölni, hogy az ellenzéknek 1 perc 26 másodperce van, míg a kormánypártnak, az MSZP-nek 42 perc 45 másodperce. Tehát a fideszes képviselők nem azért nem szólnak a vitában, mert nem szeretnének vagy nincs mondandójuk, vagy esetleg egyetértenek a szocialistákkal, hanem azért, mert a parlamentben olyan helyzet van, hogy az SZDSZ 32 perce jogilag ellenzéknek számít, a gyakorlatban mindenki láthatta, hogy valójában az SZDSZ ma kormánypárt. Így a kormánypártoknak ma 64 perccel több idejük volt arra, hogy ezt a magyarázhatatlan adótörvényt megmagyarázzák a közvéleménynek.

Egyébként ez nem válságkezelő adótörvény. Elmondtam a vitában azt, hogy a világ hogyan kezeli a válságot: vállalkozások közvetlen támogatásával, beruházásösztönzéssel, gazdaságélénkítéssel, a fogyasztás serkentésével és nem a visszafogásával, adócsökkentéssel, jövedelemnöveléssel, járulékcsökkentéssel. Magyarországon éppen ennek az ellenkezője történik. Magyarországon megszorítás van, Magyarországon elvonás van, hiszen a szocialisták nem tudnak másban gondolkodni, ha az ország bajban van.

Azt szeretném mondani, nem támogatjuk ezt az adótörvény-tervezetet, és nem támogatjuk a kormány által valószínűleg tömegével benyújtott módosító indítványokkal sem, hiszen annak az elvén, a filozófiáján, hogy az emberek rosszabbul fognak élni, nem fog tudni változtatni. A Fidesz a világgal és Európával (Az elnök csenget.) szeretne tartani, nem pedig a szocialistákkal. Ez az utolsó véleményünk az általános vitában erről az adótörvényről. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
204 160 2009.04.21. 0:25  15-169

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Azt javasolom, az MSZP-frakció kezdeményezze, hogy a 40 perc 28 másodperces idejéből adjon át valamennyit az ellenzéknek, mert úgy nem lehet vitatkozni, hogy az ellenzéknek nincs ideje, Kovács Tibor pedig rendszerint a Fideszt kéri számon. Csináljunk valamit, szavazzuk meg, hogy a hátralévő 40 perces időben az ellenzék is szólhasson valamennyit, mert így túl egyoldalú lesz a vita, és attól félünk, hogy nem lesz élvezhető.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
205 235 2009.04.27. 6:10  220-290

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Persze, nagyon fontos kérdés, hogy az áfakulcsátállásnál hogyan kell majd technikailag ezt megoldani, de szerintem van ettől sokkal fontosabb: miért is van szükség itt 20 százalékról 25 százalékra emelni az áfakulcsot?

(19.10)

Egy nagyon különleges vita ez, hiszen a Gyurcsány-kormány benyújtott egy adótörvény-javaslatot - Veres János pénzügyminiszter úr, és akkor még Keller László államtitkár volt, ő is egyetértett vele -, hogy legyen 20-ról 23 százalékra történő áfaemelés. Ha jól látom, az új pénzügyminiszternek és az új kormányzatnak összesen annyi ötlete van az áfával kapcsolatban, hogy emeljük meg még 2 százalékkal.

Miért van erre szükség? Szabó Lajos képviselőtársunk szépen elmondta a módosító javaslat lényegét, hogy ezt majd meg kell emelni, és aztán majd milyen jó lesz. Én nem hiszem, hogy csodálatos dolog képviselőknek amellett érvelni, hogy az emberek zsebéből még vegyünk ki éves szinten 400-500 milliárd forintot - merthogy bizony ez ennyit jelent.

Az pedig - hogy is mondjam? - arcátlanság, hogy 20-ról 18 százalékra levinni itt néhány alapvető élelmiszer áfáját - és most megtudhattuk, hogy még ráadásul a mézeskalács nem is fog majd a 18 százalékos áfával adózni, pedig én nagyon kedvelem, de hát majd megfizetem a 25 százalék áfát. (Keller László: Adunk kölcsön neked!)

Tehát azt hiszem, hogy meg kellene ezt fontolni és meg kellene gondolni, és a válságkezelést, ha már annak nevezik - nem is válságkezelő programnak, hanem tervnek nevezte ma a miniszterelnök -, akkor átgondolni, hogy miért nem lehet, mondjuk, Nagy-Britannia vagy éppen India példáját követni, ahol például csökkentik az áfakulcsot, és így teremtenek keresletbővítést, keresletnövekedést azáltal, hogy a fogyasztásnövelésen a termelést tudják fokozni és tudják növelni. Ez is egy módszer, ebben a két országban ezt teszik.

Magyarországon a válságkezelés semmi mást nem jelent, mint azt, hogy a költségvetési egyensúlyt megpróbálni kordában tartani, mert ha a költségvetési egyensúly nem lesz kordában, akkor megbukik a kormány. És ha megbukik a kormány, akkor új választásokat kell kiírni. És az új választástól pedig olyan remegés van itt a túloldalon, hogy az már egyszerűen hihetetlen. Uraim, hát ezért kell áfát emelni, hogy önök még hatalomban maradjanak itt néhány óráig vagy hónapig? Mert ez körülbelül ennyiről szól. Kérdezzük már meg az embereket odakint, hogy mit szólnak ehhez az 5 százalék áfaemeléshez!

Az áfakulcsok története, az meg aztán már nevetséges az MSZP meg az SZDSZ szempontjából. Uraim, amikor önök átvették a hatalmat, 12 és 25 százalékos áfa volt. Ha jól értem, most már a felső kulcs visszakerül a 25 százalékra. Az alsó kulcs is pedig kvázi most már 25 százalék lesz, néhány terméket kivéve lesz 18 százalékos. Azaz a gázenergia áfája 25 százalék lesz, a vízenergiára tett áfa 25 százalék lesz, alapvetően az élelmiszerek nagy többségének az áfája 25 százalék lesz. Őszintén, milyen érzés kormánypártinak lenni, hogy miközben megy a kormányzás, és hú de jó kormánypártinak lenni, aközben lényegében az alapvető élelmiszerek és az energia áfáját duplájára megemelik? Milyen érzés ez? Most komolyan! Ez lesz az eredménye majd a hét- vagy a nyolcéves kormánypártiságnak, hogy ki fogunk állni az emberek elé, és azt fogjuk mondani, a költségvetési bizottság háta mögé bújva - most is a módosító javaslatokkal -, hogy a duplájára, 12-ről 25 százalékra fölemeltük azoknak az áfáját, amik az emberek alapvető, mindennapi szükségletei?

Ebben kellene elgondolkodni, és talán ezt még itt az utolsó napokban, órákban nem vállalni, Kékesi képviselő úr. Ne vállaljad te ezt! Ne szavazd meg, és beszéld rá képviselőtársaidat is! Ez nem vezet sehová, ez az embereknek rosszat akar.

Vagy azt javaslom, hogy meg kéne szavazni a Fidesz módosító javaslatát. A Fidesz módosító javaslata áfa tekintetében azt mondja - a 63. módosító javaslat például -, hogy az alapvető élelmiszerek áfája csökkenjen 5 százalékra, azért, hogy az embereken segítsen az Országgyűlés. Segítsen, hiszen az 5 százalékos csökkenés érezhetően élelmiszerár-csökkenést jelenthetne, és bizony egy nehéz helyzetben lévő család költségvetésében érezhetően javulást tudna eredményezni.

Azt hiszem, hogy nem jó az az út, amikor azt mondja az Országgyűlés többsége, hogy az az egyetlen megoldás, ha az emberektől többet fogunk elvenni, többet fogunk kivenni a zsebükből, azáltal, hogy többet fizettetünk velük olyan alapdolgokért, amelyeket mindennap meg kell tudni vásárolni.

Pettkó Andrásnak pedig csak annyit mondanék, hogy jó lenne eldönteni, hogy most ellenzéki képviselő vagy kormánypárti képviselő. Tehát amikor azt mondja, hogy "ellenzéki képviselőtársam", akkor azt nekem mondja? Mert én úgy tudom, hogy Dávid Ibolya elnök asszony bejelentette, hogy támogatják a válságkezelő tervet. Nem tudom, hogy Pettkó András hallott-e róla. Ez számomra azt jelenti, hogy például ezt az áfaemelést is majd meg fogják szavazni, tehát az MDF, illetve a volt MDF-es képviselők. Tehát az első dolog az én számomra az (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy valaki most ellenzéki vagy kormánypárti.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
205 249 2009.04.27. 2:14  220-290

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Keller Lászlót idézem: nem lehet Magyarországot ugyanabba a csoportba sorolni, mint a többi európai országot. Miért nem, Keller képviselő úr? Miért nem? Miért vagyunk mi gyengébbek, mint más országok? 2002-ben, amikor a választást meg tetszettek nyerni, Medgyessy Péter miniszterelnök kitűzte az euróbevezetés dátumát. Azt mondta, hogy a magyar gazdaság jó állapotban van. A költségvetést tartalékokkal vették át. Magyarország gazdasági makromutatói az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országok sorában a legjobbak voltak, a tíz csatlakozó ország közül a legjobbak voltak.

(19.30)

Tessék mondani, mit tetszettek csinálni az elmúlt hét évben? Csődbe vinni ezt az országot? Ezért aztán, a felelősségét nem átérezve, feláll Keller képviselő úr, és azt mondja, Magyarországot most már nem lehet azok közé az országok közé sorolni, mint a többi európai uniós országot.

Képviselő Úr! Miért is nem? Akkor a felelősséget is tessék elvinni, ne csak a ténymegállapítást!

(Az elnöki széket dr. Áder János, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Amit Szabó Lajos mond, persze, egyetértünk, válságot kell kezelni - persze, mert válságba vitték az országot. Válságot kell kezelni, egyensúlyt kell javítani, gazdaságot növelni, meg szerkezetet váltani.

Képviselő Úr! Ez az áfatörvény ezek közül mit old meg? Hogy válságot nem kezel, az biztos! Mert az emberek vannak válságban! Az emberek vannak válságban! Nekik ez többletkiadást és nehezebb megélhetési körülményeket fog jelenteni. Gazdaságot növel? Amikor a keresletet csökkenti, a fogyasztást fogja csökkenteni - hogyan lehet úgy gazdaságot növelni? Sehogy nem lehet! Ez az áfaemelés nem fog gazdaságot növelni! Szerkezetváltásról szó nincs ebben a törvényben! Az adótörvény szerkezete változik ebben a törvényjavaslatban? Nem változik az égadta világon semmi! Semmi, semmi nem oldódik meg ezzel a törvényjavaslattal! Semmi! Csak az önök népszerűsége, ami már nincs, a támogatottsága még tovább fog csökkenni. Az országnak ez a törvényjavaslat rosszat fog tenni. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
205 261 2009.04.27. 6:08  220-290

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz módosító javaslatot nyújtott be 12. és 13. sorszámon, amely arról szól, hogy a családi pótlék és az oktatási támogatás címén megszerzett bevétel a jövőben se legyen adóköteles. Igazából nem is érthető, hogy ezzel az intézkedéssel mit szeretne elérni az előterjesztő. Érthetetlen számomra, hogy az eredeti javaslatot miért támogatják a kormánypárti képviselők, hiszen az a cél, hogy a költségvetési egyensúlyt javítsuk, ezzel a tétellel semmiképpen nem lesz elérhető. Kizárólag azt sikerül elérniük azoknak a képviselőknek, akik megszavazzák ezt a javaslatot is, hogy bizonyos családok esetében nominálértékben is csökken a családi pótlék és az egyéb támogatások összege. Ahogy a bizottsági üléseken nem támogatták az általunk benyújtott javaslatot, félő, hogy az eredeti javaslat a parlamentben majd meg fogja kapni a többséget. Semmi értelme nincs se a költségvetési egyensúly javítása, se társadalmi szempontból annak, hogy a családtámogatásra adott összegeket bevigyük az adózási rendszerbe.

Ilyen értelemben a családi pótlék alaptámogatás. A Fidesz idején három részből állt a családtámogatási rendszer, volt egy alaptámogatás, a családi pótlék, amely a jövedelemtől független volt, volt a családi adókedvezmény, amelyet azok vehettek igénybe, akik munkával és jövedelemmel rendelkeztek, a harmadik pedig a rászorultsági alapon működő családtámogatási rendszer volt. A törvényjavaslat nem fogalmazza meg, hogy mi ezzel a társadalmi cél, mit szeretne elérni ezzel a kormányzat, hacsak nem az, hogy néhány fiskális szemléletű köztisztviselő most a politikán keresztül eléri a célját, mert válságidőszak van, és ilyenkor minden rossz ötletnek, javaslatnak is itt van az ideje, mert ilyenkor úgyis meg vannak fegyelmezve a képviselők. Például önök egyetlenegy módosító javaslatot se adtak be ehhez a törvényjavaslathoz, és szinte a tartalom megvizsgálása nélkül, automatikusan megszavaznak mindent. Félek attól, hogy ez a javaslat is az ilyen gondolkodásnak, az ilyen parlamenti demokráciának fog az áldozatául esni.

Mindenképpen fontos lenne, hogy a személyi jövedelemadó-törvényben olyan változások legyenek, amelyek nem jelentenek pozícióromlást a jövedelmet szerzők esetében. Az erre irányuló törekvés megtalálható a törvényjavaslatban. De akkor lesz egész, amikor meg fogjuk ismerni a 2010-es elképzeléseket is, hiszen ami a törvényjavaslatban benne marad, az egyértelműen ennek az évnek a változását szolgálja. Jó lenne, ha a kormánypárti képviselők vagy államtitkár úr egyértelmű választ adnának arra, hogy mi az elképzelésük az étkezési utalvánnyal és az üdülési csekkel kapcsolatosan, támogatják-e azt az elképzelést, hogy az teljes egészében kerüljön be az adórendszerbe, és - ahogy az előttem szóló képviselő már elmondta - lényegében megvonják majd azoktól az emberektől, akiknek a munkáltatója ezt adómentesen juttatta, de ha adókötelessé válik, akkor a többletteher miatt nyilvánvalóan nem fogja adni ezt a dolgozóknak.

(19.50)

Az a probléma ezzel a csomaggal, ami a személyi jövedelemadó-rendszeren belüli módosításokat illeti, hogy ezek látszatintézkedések, mélységében nem kezelik azokat a problémákat, amelyek a személyi jövedelemadó-rendszerben megvannak. Ez látszatkezelés - csinálunk is valamit, meg nem is csinálunk semmit. A legnagyobb hibája ennek a kormányzatnak egyébként az, hogy minden problémához így közelít; közelít is, meg nem is közelít, csinál is valamit, ugyanakkor nem ér el semmit.

Ezért jutott egyébként ide az ország hét év alatt. Ha valamibe belefogunk, és azt mondjuk, hogy a személyi jövedelemadó rendszerét meg fogjuk reformálni, és európai szintűvé tesszük, azt végig kell tudni csinálni. Erre önök nem voltak képesek az elmúlt hét évben, és ez a törvényjavaslat, ami előttünk van, sajnos teljes egészében ezt bizonyítja. Mi próbáltunk segíteni azáltal, hogy az adóköteles jövedelemből kivegyük, még egyszer mondom, a családi pótlékot és az oktatási támogatást, de úgy tűnik, hogy összezár a koalíció, és az ellenzéki képviselőknek egyetlenegy módosító javaslatát sem támogatta. Sajnos félő, hogy ez a módosító javaslatunk is az önök áldozatául fog esni, nem fogják támogatni. Ez nagyon sajnálatos lesz jó néhány százezer családnak.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
205 269 2009.04.27. 5:46  220-290

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Úgy látom, a kormánypárti vagy kormánypártinak mondott képviselőknek elment a kedvük a vitától. Ezért engedjék meg nekem, hogy a vita e szakaszában a 17. módosító mellett érveljek, amit jómagam nyújtottam be. Ez összességében a társadalombiztosítási járulékok csökkentését szorgalmazza, amit az eredeti törvényjavaslat is megtesz egyébként.

(20.00)

Szeretném azt mondani, hogy igen, ez a jó irány. Ez jól kezdődik. Tehát az, hogy a társadalombiztosítási járulékot csökkenteni kell, képviselőtársaim, ez a helyes. Csak egy probléma van. Érdemben kellene csökkenteni! Mert az a csökkentés, amit önök kezdeményeznek, hogy a minimálbér kétszereséig, és utána majd lesz valami, ez nem működik.

A módosító javaslatom lényege az, hogy a társadalombiztosítási járulék mértéke 10 százalékkal csökkenjen, valóban érdemi tehercsökkenést jelentsen a gazdaság szereplőinek. Egyébként ezt ők maguk is elmondják. Ez egyébként nem lehetetlen, hiszen ha visszagondolunk egy kicsit - nem mondom, melyik kormány, jó? de 2002 előtti időszakra - 1998-ra, '99-re; 10 százalékkal csökkent a társadalombiztosítási járulék mértéke. És jó hatással volt a gazdaságra, munkahelyeket tudott teremteni, 200 ezer munkahelyet teremtett akkor a járulékcsökkentés mértéke.

Önök megint félnek valamitől. Mitől félnek? Mitől félnek? Ha járulékot csökkentünk, akkor azt úgy kell csökkenteni, hogy versenyképesek legyünk. Az ezzel a probléma, hogy egyébként is már le vagyunk maradva sajnos az Európai Uniót tekintve a munkabérek közterheinek a nagysága miatt, de ha ilyen kis mértékben vagyunk képesek csak csökkenteni, akkor semmilyen versenyhátrányt nem vagyunk képesek ledolgozni.

Gondoljuk el! Csehországban, ahol már eleve alacsonyabb a társadalombiztosítási járulék, az élőmunka-közteher, ők ugyanezt a lépést megteszik. Nekünk sokkal nagyobbat kellene vágni, sokkal nagyobbat kellene lépnünk, minimum legalább 10 százalékot! És ha úgy gondolják önök, hogy csak úgy lehet járulékot csökkenteni, hogy közben a költségvetést tolom, nyúzom, és akkor is előteremtem a forrását, akkor pedig csinálják azt, hogy teremtsék elő a másik 5 százalék forrását is, de végre egyszer valamit oldjanak már meg! Mondják azt, hogy a társadalombiztosítási járulék kérdését meg fogjuk oldani, és 10 százalékkal lecsökkentjük, és nemcsak a minimálbér duplájáig, hanem minden élőmunkateherre! Álljanak ki, és mondják azt, hogy a költségvetést úgy át tudom szabni, hogy ha ez a mániájuk, hogy csak úgy lehet közterhet csökkenteni, ha az egyenlegét akkor is megkeresem, és akkor is ráterhelem az emberekre!

Semmit, ez az adótörvény-javaslat semmit az égvilágon nem old meg. (Babák Mihály: Semmit.) Most már legalább önök is azt mondják, hogy járulékot kell csökkenteni. Ez egyébként óriási eredmény. De hát könyörgök, 2002 óta mondjuk, hogy járulékot kell csökkenteni! Azért 2009-ben eljutni ide, hogy jó, tényleg, csökkentsük egyébként - csökkentsük, egy kicsit. Ezzel mit érnek el? Hogy elmondják az országban, hogy csökkentettük a járulékot. Mikor meg bemennek majd a tulajdonosok a céghez, és át kell utalni a közterhet, akkor meg azt veszik észre, hogy nem vehető észre ez a tehercsökkenés, hát minden maradt a régiben. És akkor utána jön a csodálkozás, hogy miért nem hisznek már nekünk az emberek. Miért nem hisznek már nekünk a munkaadók? Miért nem hisznek már nekünk a munkavállalók? Ezért nem hisznek.

Ezért nem hisznek. Mert ha egyszer eljutottak oda, hogy csökkentünk, akkor tessenek úgy csökkenteni, hogy annak legyen nyertese mindenki! Egyébként, ha önök csinálják meg, legyenek önök politikai értelemben a nyertesei! De így?! Ennek senki, az, akit érint, és az, aki dönt, az sem lesz ennek nyertese. Hiszen, ahogy mondtam, nem lesz érdemi és nem lesz érzékelhető.

Ezért még egyszer mondom, Kékesi Tibor, szavazzák meg a 17-es módosító javaslatot. Ha gondolja, kapcsolódó módosítóval vegye át tőlem a módosító javaslatot, hogy kormánypárti legyen, de ebben 10 százalékos csökkenés van, és higgye el nekem, az országnak, a gazdaságnak az segítene, ha a járulékot ilyen mértékben sikerülne lecsökkenteni. Ezért nyújtottam be ezt a módosító javaslatot. Az utolsó szó jogán is érvelek mellette, mert higgyék el, ez a módosító javaslat megoldaná az élőmunka-közteher kérdését Magyarországon, legalábbis egy ideig, amíg a szomszédos országaink, akikkel mi versenyzünk, nem lépnek tovább. Mert félő, hogy ők is tovább tudnak lépni a cseh mintához hasonlítva.

Javaslom még egyszer, hogy a 17-es módosító javaslatot támogassák. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
205 277 2009.04.27. 2:04  220-290

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Molnár Albert képviselőtársamnak mondom. Úgy csökkentett járulékot a Fidesz, hogy a költségvetésből nem hiányzott a járulék összege, de nem azért, amit ön mondott, hanem azért, mert akkor növekedett a gazdaság, csökkent a munkanélküliség, egyre többen dolgoztak, egyre többet termeltek, és volt miből megfizetni a megemelt minimálbér után a járulékot.

Egyébként az nem igaz, hogy a tételes egészségügyi hozzájárulás emelésével és a 10 százalékos csökkenéssel emelkedett a közterhek mértéke, hiszen ha 50 ezer forint volt a minimálbér, annak a 10 százaléka 5 ezer forint, és annyival nem emelkedett a tételes egészségügyi hozzájárulás.

Önök ezt nem értik! Statikusan gondolkodnak. Csak összerakják azt, hogy mennyi jön be, mennyi megy ki - hú, ha nem egyezik, akkor már nagy baj van! Bízzanak Magyarországban! Nem bíztak az országban, nem bíztak az emberekben! Bízni kell! A magyar ember nagyon leleményes és szeret dolgozni. Önök azt nem ismerték föl, hogy ha csökkentjük időben a járulékokat, csökkentjük a közterheket, az adókat, akkor a magyar ember meg fogja termelni a költségvetésnek. Egyébként volt egy szocialista politikus, aki erre rájött, miniszterelnök is volt: Horn Gyula.

A társasági adó mértéke - ott van önök előtt. Nem igaz, hogy az elmúlt hét évben nem lett volna lehetőség arra, hogy a közterheket érdemben csökkentsék. Csak tudják, képviselőtársak, mi volt a baj? Az volt a baj, hogy önök azt hitték, a közpénz arra való, hogy két kézzel szétszórjuk, és megvásároljuk belőle a szavazatokat. Olyan gazdaságpolitikában, ami megtermeli az eredményeit, ami megtermeli a költségvetésnek a többletet, önök ilyenben nem tudnak gondolkodni, és ez az adótörvény is ennek a gondolkodásnak az eredménye és ennek a terméke, és ezért nem fog semmit megoldani. (Babák Mihály: Ezért rossz! - Tatai-Tóth András: Ha ilyen jól tudod, miért buktatok meg? - Babák Mihály: Elcsaltátok! Tüneményes vagy!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
205 283 2009.04.27. 2:14  220-290

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Képviselő Úr! Lehet itt bűvészkedni, hogy a foglalkoztatottság így, meg a foglalkoztatottság úgy. Térjünk vissza ahhoz az adathoz, hogy mennyi a munkanélküliek száma, jó?

A Fidesz-kormány idején, amikor átadta a kormányzást, mennyi volt a munkanélküliek száma? 300 ezer körül volt, 300 ezer alá is ment. Most mennyi a munkanélküliek száma, képviselő úr? 563 ezer.

Aztán lehet itt mellébeszélni, hókuszpókuszolni a foglalkoztatottsággal meg ezzel-azzal-amazzal; ki kell menni az emberek közé, és megkérdezni, hogy miért vesztették el a munkahelyüket, elvesztették-e a munkahelyüket. Ennyi a kérdés.

Ön most amellett érvel, hogy nem kell járulékot csökkenteni, mert valójában nincs is annak semmi eredménye. De van eredménye. A járulékcsökkentés igenis nagyon-nagyon jó hatással van a gazdaságra. Ma a gazdaságnak minden szereplője azt mondja, hogy Magyarország fejlődésének az egyik gátja a magas élőmunkateher. Ön most amellett érvel, hogy kis lépésekben kell menni.

De az elmúlt hét évben egyetlen százalékkal nem csökkentették a társadalombiztosítási járulék mértékét! Komolyan mondja, hogy a kormányzásuk nyolcadik évében előjönnek azzal, hogy a minimálbér duplájára vonatkozóan 5 százalékkal csökkentjük a járulékot? És az elmúlt hét évben mi volt? Ha így tudja, hogy a foglalkoztatottságra milyen hatással van a társadalombiztosítási járulék csökkenése, miért nem tették ezt meg?

Én csak azt mondom, hogy annak a mértéknek és annak az összegnek, amit önök most szeretnének, semmilyen hatása nem lesz, azon kívül, hogy ki lehet állni a televízióban, és el lehet mondani, hogy csökkentettük.

(20.20)

De itt jön vissza a hitelesség kérdése, hogy higgyék el, nem fogják érezni az emberek, mint ahogy egyébként a 2 százalék áfacsökkenést sem fogják érezni. Abszolút nem fogják érezni! Csináltak is megint valamit, meg nem is csináltak. Azt szeretném bizonygatni önöknek, hogy ez az adótörvény pontosan az elmúlt hét év tükre, hogy nem csinálnak vele semmit, de szeretnének. Nem szeretni kell, hanem benyújtani, dönteni és megszavazni! Ezt kérem önöktől. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
206 34 2009.04.28. 15:06  17-43

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Ahogy az előttem szólók is jelezték, valóban ritka jelenség az, hogy az Országgyűlésben olyan előterjesztést tárgyalunk, amelyben a képviselők egységesek, hiszen általában mindannyian támogatják az Állami Számvevőszék jelentésének az elfogadását, és a jelentés tartalmából olyan elemeket emelnek ki, amelyek elfogadhatók. Tehát az Állami Számvevőszék megállapításait el kell tudni fogadni, és abból alapvetően a jövőre vonatkozó következtetéseket kell tudni levonni.

Az Állami Számvevőszék 2008-ban is elvégezte a munkáját, mint ahogy azt a jelentés tartalmazza. Ahogy már elhangzott, 78 témát terveztek, és ebből 53 jelentés készült el, amelyik nyilvánossá vált. Az ellenőri napok száma 55 817 volt, ez némi csökkenést mutat, elsősorban a takarékossági és ésszerűségi döntések eredményeképpen. Az Állami Számvevőszéknek törvényben és jogszabályokban meghatározott, évente vagy kétévente visszatérő állandó feladatai vannak. Érdekes megvizsgálni, hogy a rendelkezésre álló kapacitás milyen jellegű munkát végzett. A munka kétharmada a költségvetés, az elszámolás és a helyi önkormányzatok vizsgálatával foglalkozik, és csak egyharmada egyéb költségvetési és más kérdésekkel.

Az Állami Számvevőszéktől már megszoktuk, hogy mindig határidőre elvégzi a feladatát, mindig nagyon alapos, részletes, precíz és magas szakmai színvonalú jelentéseket tesz le az országgyűlési képviselők asztalára. Érezhető, látható, tudható, hogy nagyon képzett, magasan kvalifikált, hozzáértő szakemberek végzik ezt a munkát, akik nem kis tapasztalattal rendelkeznek, hiszen az Állami Számvevőszék vezetői már évek, évtizedek óta végzik ezt a munkát, s ez a jelentéseikben, a munkájuk eredményében teljesen visszatükröződik.

Az Állami Számvevőszéknek azonban nemcsak ellenőrzési feladatai vannak. Engedjék meg, hogy ezek közül kiemeljek néhányat. Az egyik ellentmondásos jogkör az ellenjegyzési jogkör, amely a költségvetés fizetőképességét fenntartó hitelek esetében az Állami Számvevőszék elnökét illeti meg. Itt szeretném elmondani - amit a jelentés is tartalmaz -, ellentmondás az, hogy a projektfinanszírozó hitelek felvételét például nem kell előzetesen ellenjegyezni. Ezek általában kormányzati, állami beruházások finanszírozását jelentik. De érthetetlen számomra az is, hogy az ország sorsát hosszú évtizedekre meghatározó hitelek - a Nemzetközi Valutaalaptól 12,5 milliárd euró, az Európai Közösségtől 6,5 milliárd euró, a Világbanktól pedig 1 milliárd euró - felvételét sem ellenjegyezte az Állami Számvevőszék, azért, mert a Pénzügyminisztérium szakállamtitkárának írásbeli nyilatkozata alapján ez a folyó fizetési mérleg finanszírozását szolgálja, nem pedig a költségvetés fizetőképességét, amit én erősen kétlek. Az emberben van egy hiányérzet, hogy ezek szerint a kormányzat ilyen alapon valóban teljesen ellehetetlenítheti az országot, totális eladósítást tud megvalósítani - amit egyébként a jelenlegi kormány sajnos meg is tett -, hiszen semmiféle kontroll nincs, még csak az Állami Számvevőszék elnökének sem jut ez az előzetes véleménynyilvánítási, ellenjegyzési jog. Hiszen mint látható, Magyarországon ezermilliárdokat lehet felvenni úgy, hogy a törvényben biztosított jogát sem kell vagy nem tudja gyakorolni az Állami Számvevőszék.

(11.00)

Véleményezési joga is van az Állami Számvevőszéknek, itt elsősorban a számviteli törvény módosítására vonatkozóan és a könyvvizsgálók minősítésével kapcsolatban fejt ki véleményezési jogkört az Állami Számvevőszék. Javaslattételi jogköre van az állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek és az egyéb szervezetek felügyelőbizottsági elnöki jelölési folyamatában.

Közérdekű bejelentésekre, javaslatokra is reagál az Állami Számvevőszék. Nagyon érdekes, hogy például az elmúlt évben 293 ilyen közérdekű bejelentés érkezett, ebből 115 állami szervezettől vagy önkormányzattól, és 147 bejelentés érkezett telefonon, ezekre az Állami Számvevőszéknek mind-mind egyenként reagálnia szükséges.

A szabályozásra váró feladatok tekintetében - ez az Országgyűlés mai ülésén is szóba került - nagyon fontos kérdésnek tekintem, hogy az állami vezetők vagyongyarapodásának vizsgálatáról szóló törvényt az Országgyűlés mielőbb módosítsa. Érthetetlen, hogy a 2008. június 2-án a Miniszterelnöki Hivatalhoz eljuttatott állami számvevőszéki javaslatra a kormányzat miért nem reagált érdemben. Az nem válasz, hogy azért kell az Állami Számvevőszéknek tennie, mert az Állami Számvevőszékben mindenki megbízik. Hogyha egyszer ez a rendszer alkotmányellenes, akkor ezt mielőbb meg kell tudni szüntetni, de nem reagált a kormányzat az Állami Számvevőszéknek az önkormányzati ellenőrzési rendszer továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatára sem. Ezzel csak azt akartam bizonyítani, hogy az Állami Számvevőszék nemcsak hagyományos értelemben vett ellenőrzési feladatot végez, hanem az elmúlt években a törvény által feljogosított egyéb feladatai is vannak, illetve a hitelellenjegyzésre vonatkozóan azt emeltem ki, hogy lennének.

(Az elnöki széket dr. Világosi Gábor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

És akkor jön az örök téma, ez pedig arról szól, hogyan hasznosulnak az Állami Számvevőszék jelentései, javaslatai. Örülök annak, hogy a kormány jelen lévő képviselője, az államtitkár úr azt mondta, hogy igazából az Állami Számvevőszék jelentése, munkája tükre a központi igazgatás munkájának. Ő nem azt a szót használta, hogy a kormány munkájának, ha megengedi, én azt a szót használom: igen, az Állami Számvevőszék a jelentéseivel, illetve az éves összegzésével a kormány munkája elé tükröt tart.

Nem értek egyet Herényi Károly képviselő úrral, aki az Országgyűlést ostorozta, hogy az Országgyűlés nem végzi el az ellenőrzési tevékenységét. Véleményem szerint ez nem így van. Itt alapvetően a hatalom gyakorlóit, a hatalmat végrehajtó szervezeteket kell számon kérni, és az országgyűlési munkának, a képviselői munkának a különféle formái, a bizottságokban végzett munka és az Országgyűlés plenáris ülésén végzett munka éppen ezt szolgálja, és sok esetben természetes dolog az, hogy ezt az Állami Számvevőszék jelentéseit figyelembe véve fogják végezni.

Megmondom őszintén, ha valakinek nincsen ideje, de mégis szeretne ezzel a kérdéssel foglalkozni, akkor azt javasolom, olvassa el az összegzést, ez mindössze három oldal, ez a negyedik, ötödik, hatodik oldalon található meg, ma többen idéztek belőle. Ha ezt valaki elolvassa, akkor azt hiszem, rádöbben arra, hogy Magyarország miért van ilyen helyzetben társadalompolitikai szempontból, miért van ilyen helyzetben belpolitikai szempontból, miért van ilyen helyzetben gazdasági, költségvetési szempontból, és egyáltalán ez az ország miért van ilyen állapotban. Ez a három oldal, tisztelt képviselőtársaim, mindent tartalmaz.

Meg kell jegyeznem: az Állami Számvevőszék, ahogyan mondtam, a magas szakmai színvonal mellett nagyon udvariasan, úriember módjára fogalmaz a jelentéseiben, de azért azt is látni és tudni kell, hogy aki tud olvasni, az a sorok mögött tudja, mi lenne az a feladat, amit a kormánynak, az államnak - hozzáteszem, valóban az Országgyűlésnek, az Országgyűlés többségének, adott esetben kétharmados többségének is - el kellene végeznie.

Nem szeretnék ismétlésekbe bocsátkozni, de az mégiscsak megdöbbentő megállapítás, hogy az Állami Számvevőszék valóban évek óta beleütközik az állami feladatok meghatározatlanságába, hiszen hogyha az állam feladata nincs meghatározva, akkor senki másé sincsen, nyilvánvalóan az önkormányzatok és az egyéb szervezetek feladata sincs ezek szerint meghatározva, szabályozva Magyarországon. Azt kell mondanom, hogy az Állami Számvevőszéknek az a táblázata, ami - még egyszer hangsúlyozom - a harmadik oldalon található az újraelosztás és a jövedelemcentralizáció százalékos mértékének alakulásáról, ez mindent elmond az MSZP-SZDSZ-kormány elmúlt hétévi tevékenységéről. Az újraelosztás tekintetében nem tudott előrelépni a kormányzat, és a jövedelemcentralizáció mértéke is magasabb, mint amikor 2002-ben megszerezte a kormányrudat.

Uraim, tudom, ezek tények. Az Állami Számvevőszék megjelöli, honnan veszi az adatait. Itt most nem egy-két év tendenciáit látjuk magunk előtt, hanem hét év eredményeit. Hét év alatt nem sikerült elérnie a jelenlegi kormányzatnak Magyarországon az állandóan emlegetett újraelosztáshoz a költségvetési főszám GDP-arányos mértékének a csökkentését, azaz hogy ne az állam legyen az elosztásban a főszereplő. Ebben nem sikerült semmit előrelépni. Ennek a következménye az, hogy nyilvánvalóan az adóbeszedésben a jövedelmek központosításában, a jövedelemcentralizációban sem sikerült előrelépni. Ez az egy táblázat teljes egészében tükrözi a kormányzat tevékenységét és munkáját.

Ne csodálkozzunk, hogy azután a következő megállapítások is teljes mértékben ehhez kötődnek. A központi közigazgatásra vonatkozóan nem sikerült az elvi alapok tisztázása, a szükséges döntések hiányában nem valósult meg a feladatokhoz és az ellátásokhoz szükséges források összehangolása, de nincs stratégiai tervezés, stratégiai alkotás, és annak nincs előzetes és utólagos hatásvizsgálata sem. Nincsenek meghatározva a szabályozási, szervezési keretek, nem sikerült a kisebb, hatékonyabb állam megteremtésére irányuló kormányzati célrendszert megvalósítani. A nagy központi ellátórendszerek tekintetében a legfontosabb strukturális és finanszírozási kérdésekben nem sikerült előrelépni. 2007-ben például a társadalombiztosítási kasszát 780 milliárd forinttal egészítette ki az állam, ez 2008-ban növekedett 835 milliárdra, ez a központi költségvetés hiányát növelte. Az oktatási szférában ugyan több ésszerűsítő és kiadáscsökkentő részintézkedésre került sor, de az általános tudásszinten nem sikerült javítani. Nem lettek jobbak a sajátos minőségi mutatók sem, és nem felel meg az oktatási rendszerünk a modern gazdaság igényeinek.

Azután folytathatnánk a sort: a foglalkoztatási színvonal sem tudott erősödni és növekedni, és ez nemcsak a gazdaság visszaeséséből adódik, hanem itt hosszabb távon leküzdendő strukturális és minőségi akadályai is vannak az előrelépésnek. Ma már szó volt az önkormányzati rendszer reformjáról, nem sikerült előrelépni ebben a kérdésben sem, de ugyanúgy szükség lenne egy nemzetgazdasági fejlesztéspolitikára. Az Állami Számvevőszék megjegyzi, hogy konszenzuson alapuló stratégiára van szükség, amelynek része kellene hogy legyen a nemzetgazdasági tervezési rendszer, a reálfejlesztés és a pénzügyi tervezési rendszer. Ha ezt mind-mind sikerülne megvalósítani, akkor nemcsak egy korszerű, megbízható rendszert sikerülne kialakítani Magyarországon, hanem a bizalomteremtésben is nagyon komoly lépéseket tudna tenni az ország. Nagyon fontos lenne mindezek megvalósítása a közbizalom megerősítése érdekében.

(11.10)

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Folytathatnám a sort, talán a legtanulságosabb történet a 2009. évi költségvetés összeállításával kapcsolatos, ahol az Állami Számvevőszék előre felhívta a figyelmet, hogy problémák lesznek. Nem lett volna szükség a miniszterelnöknek a januári 100-200 milliárdos költségvetést érintő bejelentésére, hogy hiányzik ennyi összeg a költségvetésből, ha elolvasta volna az Állami Számvevőszék figyelmeztető jelentését.

Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében szerettem volna rávilágítani arra, hogy az Állami Számvevőszék milyen előremutató gondolatokat hoz a jelentésében. Szeretném elmondani, hogy a Fidesz frakciója megköszöni az Állami Számvevőszék 2008. évi munkáját, a jelentést elfogadja, és az országgyűlési határozatot egységesen fogjuk megszavazni, és gratulálunk az elmúlt évi munkához.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
213 14 2009.05.25. 5:05  13-16

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Amint tudjuk, a Bajnai-kormány benyújtotta a második adótörvénycsomagját is. Ez az adótörvénycsomag igazából egy salátatörvény, amely eléggé átláthatatlanra, bonyolultra és ellentmondásosra sikeredett.

Valójában a problémákat csak felszínesen kapirgálja. Összességében: nem én mondom, hanem szakértők, szakszervezetek, kamarák mondják, hogy nehezíti a munkavállalók helyzetét, és nehezíti a vállalkozások helyzetét is.

Nem keresi a kiutat a válságból, nem növeli a versenyképességet, és nem teremt munkahelyet, ugyanakkor pedig növelni fogja az inflációt, és ami a legrosszabb, hogy bizonyítja ez az adótörvénycsomag kiszolgáltatottságunkat a Nemzetközi Valutaalapnak.

Az adótörvénycsomag elhibázott, és szellemében ugyanaz, mint az elődeié, a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormányé. Valójában azt jelenti, hogy a médiában beszéljünk adócsökkentésről, a valóságban azonban adóteher-átrendezésről, adónövelésről és összességében életszínvonal-romlásról van szó. Elhibázott, mert korai a 2010-ben hatályba lépő adótörvényt most a Ház elé hozni. Korai, hiszen a válságnak ki tudja, őszre még milyen hatása lesz az országban, és a jövő évi adótörvénynek a válságot is kellene kezelni.

(13.50)

Politikailag labilis ez az adótörvény azért, mert nincs mögötte költségvetés és valószínűleg nem is lesz, ugyanis az európai parlamenti választás beláthatatlan belpolitikai következményeket hozhat, négy éve például miniszterelnök-cseréhez vezetett. Most könnyen vezethet a ma még parlamentben meglévő MSZP-SZDSZ-többség felbomlásához, akik csak egytől félnek, éppen az új választásoktól.

Az új miniszter könnyedén átvette elődjei kommunikációját, azonnal arról beszél, hogy húsz éve nem látott adócsökkentés van az adótörvényekben. Én úgy gondolom, miniszter úr, hogy ön szakértő miniszterként nem fejtette ki az igazság teljes részletét, ezért engedje meg nekem, hogy segítsek önnek ebben.

Nézzük, mi a valóság! Önök az elmúlt húsz év legnagyobb nyugdíjcsökkentését hajtották végre ebben az évben azzal, hogy elvették a 13. havi nyugdíjat. Ez körülbelül 3 millió embert érint. Önök az elmúlt húsz év legnagyobb jövedelemcsökkentését hajtották végre a közszférában azzal, hogy elvették a közszférában dolgozók 13. havi juttatását. Ez körülbelül 700 ezer embert érint. Önök az elmúlt húsz év legnagyobb áfaemelését hajtották végre akkor, amikor 20-ról 25 százalékra emelték fel a áfa mértékét. Ez Magyarország minden polgárát érinti, azaz 10 millió embert. Önök az elmúlt tíz év legnagyobb jövedékiadó-emelését hajtották végre július 1-jén 5-6 százalékkal, január 1-jén pedig 9-10 százalékkal. Ezzel a legnagyobb mértékben emelték az üzemanyagok árát, és ki tudja, hogy ez milyen hatással lesz az inflációra. Egy biztos: ezáltal jelentősen emelkedni fognak az élelmiszer- és egyéb árak. Valójában ez is minden magyar embert érint hazánkban.

A vagyonadó bevezetése pedig, miniszter úr, az utóbbi ötven év legigazságtalanabb döntése lesz. Ezt újkori szocialista államosításnak nevezik az emberek, ugyanis az államosítás volt hasonló mértékben fájó és igazságtalan a magyar társadalomnak, mint amire most önök készülnek. Ráadásul, ha jól értem, már csak 200 ezer ingatlant érint, és mindössze 50 milliárd forint bevételről van szó. Miniszter úr, nem mondja komolyan, hogy ezt a cirkuszt megérte az ország előtt végigvinni és végigcsinálni!

Nézzük meg, összegezzük, hogy azok a döntések, amiket felsoroltam, valójában hány embert is érintenek! Kinek lesz jó majd ez az adótörvény? Kinek csökkenti majd az adóját? Beszéltem 3 millió nyugdíjasról, 700 ezer közszférában dolgozó emberről, akiknek egészen biztosan alacsonyabb lesz a jövedelmük, de beszélni kell a másfél millió minimálbéren vagy akörül élő emberről, akiknek ez az adótörvény semmiféle többletet nem hoz, ugyanakkor pedig az étkezési utalvány és az üdülési csekk elvételével, valamint a már említett áfa- és jövedékiadó-emeléssel az életük lényegesen drágulni fog. De beszélhetnék még az 568 ezer munkanélküliről és több mint 200 ezer olyan emberről, aki szociális támogatásból él.

Tisztelt miniszter úr, ez 6 millió ember! Ez az adótörvény 6 millió embernek egészen biztosan nem hoz jobbat. Kérdezem, akkor kiről beszél ön, amikor az elmúlt húsz év legnagyobb adócsökkentéséről beszél. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
216 22 2009.06.09. 5:14  9-207

TÁLLAI ANDRÁS, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési bizottság hosszasan tárgyalt, a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvényjavaslat vitája hosszú ideig tartott, és ezt még kiegészítette természetesen a vagyonadóról szóló törvényjavaslat vitája is. Alapvetően a bizottsági ülés azzal indult, hogy államtitkár úr egy hosszas vetítéssel egybekötött előadást tartott arról, hogy a törvényjavaslat igazából mit is tartalmazott, és csak azt követően indulhatott el a vita.

Elöljáróban mondom, hogy a költségvetési bizottságban az ellenzéki képviselők papíron többen vannak, mint a kormánypárti képviselők, azonban az SZDSZ-es képviselők szavazatával, akik ellenzékiek, de mégis támogatták a költségvetési bizottságban az általános vitára való alkalmasságot, ez a törvényjavaslat többséget kapott. Utána - tudjuk - az SZDSZ bejelentette egy külön sajtótájékoztatón, hogy ők mégsem támogatják így, ebben a formájában az adótörvényt. Ezzel csak arra szeretnék utalni, hogy elég kaotikus állapot van most jelenleg politikai szempontból az adótörvények vitája kapcsán, kétséges ennek a parlamenti elfogadottsága is.

Hogy miért, erre szeretnék néhány érvet elmondani, amelyet a valóban ellenzéki képviselők, tehát itt fideszes és KDNP-s képviselőkre gondolok, a költségvetési bizottság ülésén elmondtak. Többek között elhangzott, hogy nem látszik az a gazdaságpolitikai irány, amibe ez az adótörvény-javaslat beleilleszkedik, hiszen egy jelentős válságkezelési csomagot kellene, kellett volna a kormánynak beterjeszteni az Országgyűlés elé. Sajnos ez az immár második adótörvény-javaslat sem kezeli igazából ezt a válságot. Valójában ez az adótörvénycsomag is egyetlenegy kérdést kezel, az államháztartási hiánynak a lefaragását, ez az elsődleges és az egyetlen szempontja a jelenlegi kormánynak is az adótörvényekkel kapcsolatosan, illetve az IMF szerződésnek a betartását. Egy egészségügyi példával kifejezve nyilván az orvos előír a betegnek valamit, hogy mit kell neki megcsinálni, hogy a lélegeztető gépet le ne vegyék róla, és ez a kormány azért, hogy ezt az IMF lélegeztető gépet ne vegyék le az országról, mindenre képes, csak hogy még az életben maradást próbálja kifejezni.

Tehát az alapvető problémája ennek az adótörvénycsomagnak az ellenzéki képviselők szerint, hogy semmiféle gazdaságpolitikai irányba nem illeszkedik bele. Kísértetiesen hasonlít a 2006-os adóátrendezéshez; ahogy fogalmazott az egyik képviselő, régi trükkök, régi emberek, hiszen 2006-ban is, emlékezünk rá, egy ötéves adócsökkentési programot követően valójában adóemelésre került sor. A jelenlegi adótörvénycsomag valójában egy valóságos adóátrendezés, nem jelent tényleges adóteher-csökkenést, hiszen ha összevetjük a személyi jövedelemadó rendszerében bekövetkező esetleges adóteher-csökkenést a más törvényekben megfogalmazott elvonásokkal, akkor azt láthatjuk, hogy ez jelentős jövedelemcsökkenés az emberek számára, ugyanakkor pedig az adóteher csökkentése ezt nem fogja kompenzálni.

Azt láthatjuk, hogy a kormányzat egy kommunikációs tréningnek tekinti ezt az adótörvénycsomagot, és nem a valóságról beszél akkor, amikor az elmúlt húsz év legnagyobb adócsökkentéséről beszélnek, ez nyilvánvaló mellébeszélés, ez nyilvánvaló hazugság. Ezt egy felelős kormány akkor, amikor elveszi a nyugdíjakat, elveszi a köztisztviselők bérét, amikor emeli a jövedéki adót, amikor emeli az áfát, amikor emelkedik az infláció, nem mondhatja. Ez a valóságnak csak egy icipici szelete, semmi másra nem való, mint hogy az embereket becsapják, az embereket átverjék. De a vasárnapi eredmény jól mutatja, hogy az embereket most már nem lehet becsapni és nem lehet átverni, így ezzel az adótörvénnyel sem fog sikeredni.

Ezért a költségvetési bizottság ellenzéki tagjai nem támogatták ezt a törvényjavaslatot. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
216 60 2009.06.09. 19:05  9-207

TÁLLAI ANDRÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Természetesen rendhagyó módon először engedjék meg nekem, hogy Kovács Tibor Fideszt érintő megjegyzéseire reagáljak először is. (Babák Mihály: Nem mondott igazat.) Ha jól emlékszem, Kovács Tibor azt mondta, hogy a Fidesz programjában ez és az van. Ez már egy beismerés, képviselő úr, mert eddig az volt a baj, hogy a Fidesznek nincs programja. Tehát most már, ha jól értem, akkor a Fidesznek legalább van programja. (Kovács Tibor: Van, de mi van benne? - Babák Mihály: Rosszul olvasod.)

A másik: amikor a vagyonról beszélünk, nagyon sajnálom, hogy a szocialista képviselőknek a vagyonról a kisemberek lakása jut eszébe. Higgyék el, hogy vagyonelem még nagyon-nagyon sokféle van a vidéken élő nyugdíjas és kisemberek lakásán kívül, és mikor a Fidesz "Cselekvés" című iratáról beszélünk, akkor az egyéb vagyonelemekre gondolunk, és nem másra. (Kovács Tibor közbeszól.)

A harmadik megjegyzés pedig: köszönöm szépen Kovács Tibor tanácsait a Fidesznek, azonban szívesebben hallgatnánk egy közgazdász véleményét, mert köztudott, hogy Kovács Tibor Ploeştiben végzett olajmérnök, és nem biztos, hogy az ország gazdasági és adóügyeihez ő ért éppen a legjobban. (Babák Mihály: Nem ért hozzá.) De ez legyen az MSZP dolga! (Dr. Szabó Zoltán közbeszól.)

Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásom kezdetén politikai helyzetértékelést szeretnék tenni, mert végül is az országot mégiscsak az érdekli legjobban, hogy mi történt vasárnap, és higgyék el nekem, nem az, amit most az Országgyűlés csinál, hanem az, hogy mi lesz majd annak a következménye, ami vasárnap a választáson történt. (Dr. Szabó Zoltán közbeszól.) Az jól látható, hogy az MSZP-frakció nem fogta fel a választás eredményét. Mindent ugyanúgy csinál, mintha ezt az országot továbbra is nagy többséggel, támogatottsággal, az SZDSZ-szel karöltve irányítanák, és nem veszik figyelembe azt, hogy az emberek teljes egészében elfordultak az MSZP-től, a győztes pártból egy középpárt lett, amit majdnem utolért a Jobbik - néhány százalék híján -, egyébként több megyében a Jobbik le is győzött, és azt gondolom, ez elgondolkodtató lehetne mindenki számára a Szocialista Pártban. Az SZDSZ-t nem akarom minősíteni, mert van nekik elég bajuk; ők legalább beismerték, hogy van nekik elég bajuk.

De hogy jön ez ide? Úgy jön ide, tisztelt képviselők, hogy ennek a kormánynak nincs politikai támogatottsága. (Domokos László: Úgy van.) Nincs politikai támogatottsága onnantól kezdve, amikor kilépünk ebből a teremből, és mégiscsak az ebben a teremben lévő embereket azok az emberek választották meg, akik a termen kívül vannak, több mint 8 millió állampolgár. Ha lenne önöknek önkritikájuk, akkor most azt mondták volna hétfőn délután, hogy ezt az adótörvényt visszavonják, és jöjjön egy olyan politikai erő, amelynek jelentős társadalmi támogatottsága van, és az intézze tovább az ország politikai, gazdasági, adó- és költségvetési ügyeit. Önök ezt nem tették, most itt vagyunk, vitázunk - lehet, hogy a semmin. Mert ennek az adótörvénynek a politikai támogatottsága kétséges. Nem lehet tudni, hogy az SZDSZ támogatottsága megmarad-e, az SZDSZ elnöke lemondott, a hét végén fognak tanácskozni például arról, hogy támogatják-e az előrehozott választást. Akkor most mondják meg nekem, hogy mi értelme ennek az egész vitának! (Babák Mihály: Menjünk haza! - Dr. Szabó Zoltán: Menjetek!)

Ami az adótörvényt illeti, más szempontból azt gondolom, más tekintetben is elhibázott. Egyrészt egy szempontból túlságosan későiek ezek a lépések. Minden más országban tudta a kormányzat azt, hogy már az elmúlt évben meg kell hozni azokat a döntéseket, amelyek kezelni tudják a válságot. Magyarországon - tudjuk - nem születtek meg sajnos ezek a döntések, tehát egy politikai válsággal is szembe kellett nézni, aminek a következményeit ma is viselnie kell az országnak.

Más szempontból viszont túlságosan korai. Hiszen gondoljuk csak el, hogy a törvény hatálybalépése jövő január 1-je. Akkor miért kapkodunk azzal, hogy júniusban el kell fogadni, hiszen maga az MNB elnöke mondta, hogy felmérhetetlen, hogy Magyarországra a válság a következő hónapokban milyen hatással lesz. Tehát ő figyelmeztette az országot arra, hogy bizony még nem biztos, hogy a válságnak a mélyén vagyunk, kiszámíthatatlan dolgok történhetnek. Tehát arra is kellene hogy választ adjon majd a jövő évi költségvetés, illetve az adótörvény.

Nagyon fontos hiányosság az, hogy nincs, nem látható mögötte a költségvetési megalapozottság. Ez az adótörvény a levegőben fog lógni, ha netán az Országgyűlés el fogja majd fogadni. Nincs mögötte költségvetési megalapozás, és igazából az embernek úgy tűnik, mintha ez inkább csak kommunikáció lenne a kormánypártok részéről, hogy el tudjuk azt mondani, hogy csökkentettük az adókat, ami még ráadásul nem is igaz; ami ráadásul nem is igaz, hogy valójában csökkennek az adók, de egyébként ebben semmi új nincs. Ugyanez történt 2005-ben, amikor az ötéves adótörvénycsomagot elfogadtatták az Országgyűléssel, majd 2006 júliusában azt vissza is vonták. A teljes, totális hiteltelenség jellemzi a mai kormánypártokat, az MSZP-t és az SZDSZ-t, legalábbis ami az adótörvényeket illeti. (Babák Mihály: Adósság az életünk.)

Egy pillanatra tekintsünk azért vissza, hogy mi is történt valóban az elmúlt hét évben - míg önök kormányoztak - az adótörvények kapcsán! Azt - gondolom - mindannyian tudják és sejtik, hogy ez az utolsó adótörvény, amit önök fognak megalkotni. Tehát azért ebben a pillanatban illő kicsit értékelni azokat az adótörvényeket, amelyeket önök fogadtak el. A jövedelemcentralizáció 2002-től mind a mai napig 4 százalékkal növekedett. (Dr. Szabó Zoltán közbeszól.), azaz az emberektől a pénzelvonás mértéke. Ez számokban kifejezve azt jelenti, hogy évente több mint 1300 milliárd forintot von el a jelenlegi kormányzat az emberektől, csak azért, mert önök úgy változtatták meg az adótörvényeket, és nem azért, mert többet termelnek.

Az új adónemek bevezetésében és az adók emelésében egyszerűen hihetetlenül ötletesek és bátrak voltak. Most felsorolnék néhány olyan adónemet, amelyeket önök vezettek be az elmúlt hét évben, véleményem szerint ezzel bizonyosan világcsúcstartó ez a kormányzat, hiszen 17 adónemet számoltam össze. Néhányat az Alkotmánybíróság is már sokallt; a társadalom nem tudta azt mondani önöknek, hogy na, most már ebből elég, de legalább az Alkotmánybíróság mondta.

Nézzük tehát: levegőterhelési díj, vízterhelési díj, talajterhelési díj, energiaadó, innovációs járulék, regisztrációs díj, vállalkozói járulék, úgynevezett telefonadó, pénzintézetek kamatkülönbözeti adója, vállalkozások különadója, hitelintézetek különadója, magánszemélyek különadója, házipénztáradó, elvárt adó, eva, ekho, luxusadó. Ez 17, és most jön a 18., a vagyonadó. Gratulálok! (Babák Mihály: Skandalum!)

Mindemellett felemelték az áfakulcsot 12 százalékról 25 százalékra, a társasági adó kulcsát 16 százalékról 20-ra - a plusz 4 százalékkal -, majd most be fogják vezetni 19-cel. Többször emelték a jövedéki adó mértékét, nem csökkentették a járulékok mértékét egyetlen százalékkal sem, beígérték a helyi iparűzési adó eltörlését, nem lett belőle semmi, és a már említett ötéves adócsökkentési programból sem lett semmi. Ha az az adócsökkentési program ma hatályban van, ma Magyarország Európában versenyképes ország lenne, és nem ezek lennének a mutatói. (Babák Mihály: Úgy van.)

Ennek az adópolitikának mi lett a következménye? Az lett a következménye, hogy ma teljes egészében versenyképtelen Magyarország az Európai Unióban. Amikor átvették a kormányzást, akkor a csatlakozni kívánó országok közül Magyarországnak voltak a legjobb mutatói, a középmezőnybe tartoztunk volna egész Európában, ma egyértelműen kullogunk a mezőny végén.

(12.30)

Magyarországon a legbonyolultabb az adórendszer, legnagyobb a bürokrácia, legmagasabb az élőmunkateher, legmagasabb az adóteher, legkisebb a foglalkoztatás mértéke, és itt nő legjobban a munkanélküliség. De ami döbbenetes: itt a legkisebb az állami tulajdon, legnagyobb az államadósság mértéke, és az egyik legnagyobb inflációjú ország ma Magyarország. Nem lehet tudni, hogy Magyarországon mikor történik meg az euró bevezetése; ez az egyetlen ilyen európai uniós ország. Közben IMF-hitelt vett fel Magyarország, és teljesen megdöbbentő módon Magyarországon - egyedül itt - kirobbant az úgynevezett off-shore botrány, amelynek az a lényege, hogy Magyarország miniszterelnökének, az MNB elnökének és a pénzügyminiszternek off-shore cégei vannak külföldön. Ez azt jelzi, hogy ők is elégedetlenek a magyar adórendszerrel, ezért jobbnak látják a befektetéseiket, a jövedelmüket kint off-shore cégekben leadóztatni. Ez elképesztő! Ezek után tárgyaljuk ma a szocialista-szabad demokrata kormányzat utolsó adótörvényét.

Uraim! Hiába szólalt meg a lelkiismeretük, egy adótörvénnyel nem lehet már a dolgokat rendbe tenni. Önök hét év alatt az adózási szabályaikkal teljesen tönkretették az országot, az embereket kifosztották, a vállalkozások tartalékait elvonták, perspektívát nem adtak a vállalkozásoknak, és ma itt állunk a gazdasági válság kellős közepén egy olyan országban, ahol az embereknek - hogy úgy mondjam - nincs kedvük dolgozni, hiszen azt látják, hogy ami többletenergiát, többletmunkát tesznek a családjukért vagy önmagukért, azt a kormány a következő pillanatban lenyúlja és elveszi tőlük. Úgy lehet egy országot adópolitikai szempontból tönkretenni, mint ahogy azt önök tették az elmúlt hét évben.

Világos, hogy változásokra van szükség, világos, hogy ezt a lejtmenetet meg kell próbálni megállítani, de ahhoz, hogy ez megtörténjen, egy erős, hiteles, biztos politikai támogatottsággal, de legalább társadalmi lojalitással rendelkező kormányra van szüksége az országnak. Jelenleg a Bajnai-kormány egyikkel sem rendelkezik. A Bajnai-kormány teljes egészében hiteltelen adóügyben. Aki nem Magyarországon adózza le a jövedelmét, az ne álljon a parlament elé, és ne mondja azt, hogy uraim, ilyen és ilyen adótörvényt szeretnénk, s azt szeretném, ha a jövőben így és így adóznának, mert ez teljes egészében hiteltelen.

Tisztelt Országgyűlés! Ebben az évben már a második adótörvényt tárgyaljuk. Az első adótörvény lényege a költségvetési egyensúlynak még lehetőleg ebben az évben történő helyreállítása volt. Annak a legfontosabb eleme az áfaemelés, amely az embereknek éves szinten 300-400 milliárd forint többletkiadást fog jelenteni. Jött az ötlet, hogy a 2010-re vonatkozó változásokat egy önálló adótörvénybe teszi bele az új pénzügyminiszter.

Nézzük meg, hogy valójában mi is ennek a tartalma! A személyi jövedelemadó átrendezése terén halljuk a kommunikációt, hogy a jövőben a jövedelemszerzők 90 százaléka fog az alacsonyabb kulccsal adózni. Azt viszont elfelejtik hozzátenni, hogy a jövőben a társadalombiztosítási járulék a bruttó bérhez lesz hozzácsatolva, s a társadalombiztosítási járulék után is adót kell fizetni. Ezzel automatikusan megemelkedik az adóztatás szintje, és könnyedén lehet sávot emelni, mert az egyének bruttó jövedelme a társadalombiztosítási járulék mértékével növekszik, és az adózni fog. Jól hangzik az, amit önök mondanak, de valójában nem igaz, mert a szuperbruttósítás - ahogy elnevezték - lényege nem más, mint az, hogy megszűnik a munkáltatói társadalombiztosítási járulék. A jövőben a munkáltató nem tudja azt mondani, hogy magasabbak a járulékok, mert nem lesz munkáltatói teher, hanem csak a jövedelmet szerzőnek lesz terhe, ami a bruttó bér része lesz. Ne feledjük el, hogy amikor ezt kommunikálják, akkor valójában egy kicsit mellébeszélnek, és az igazság másik oldalát - azt, hogy teljes egészében átrendeződik a személyi jövedelemadó rendszere - elfelejtik hozzátenni. Való igaz, hogy a számítások alapján egy bizonyos rétegnek, a 200-240 ezer forint bruttó keresetűeknek - tehát már a járulékkal megemelt jövedelem esetén - több fog maradni a borítékban.

Ezzel szemben én azt kérdezem, mi lesz azzal a 3 millió emberrel, akinek elvonták a 13. havi nyugdíját, mi lesz azzal a közszférában dolgozó több mint 700 ezer emberrel, akinek elvonták a 13. havi keresetét, mi lesz azzal a több mint 1 millió emberrel, akik minimálbért keresnek, nekik ugyanis nem csökken az adóterhelésük, mi lesz az 568 ezer munkanélkülivel, akinek nincs jövedelme és így adója sincs, s mi lesz a több mint 300 ezer szociális segélyen, támogatáson élővel. Az ő adójukkal mi lesz? S mi lesz azokkal a családokkal, amelyek gyermeket nevelnek, hiszen a gyermekeknek adandó juttatások nem növekednek?

Uraim, önök azt mondják, hogy a Magyarországon élő tízmillió ember 90 százaléka az alsó kulccsal fog adózni, én meg azt mondom, hogy a társadalom 90 százaléka biztosan rosszabbul fog élni, még úgy is, hogy a személyi jövedelemadó-rendszer változtatása a társadalom egy részének nominálértéken bizonyosan kedvező lesz, de ha benzint vagy élelmiszert vásárolnak, akkor ezt a többletet a jövedéki adó meg az áfa emelkedése miatt azonnal vissza kell adniuk. Aki ma arról beszél, hogy a személyi jövedelemadó-változás érdemben kedvezőbb életet hoz, az nem mond Magyarországon igazat. Senkinek nem lesz jobb! Ha összerakjuk az önök által már elfogadott és ezután elfogadandó törvényeket, és azt egy családra, egy emberre tekintve vizsgáljuk meg, akkor azt látjuk, hogy az országban senkinek nem lesz könnyebb, mindenkinek nehezebb lesz, mert vagy a jövedelme csökken, vagy az árak emelkedése miatt többet fog majd kiadni.

Valóban kedvező változás az 5 százalékos járulékcsökkentés - ez igaz -, de még így is az utolsók között leszünk Európában a járulékok mértékét illetően. Az eho mértéke 11 százalékról 27 százalékra emelkedik, a rehabilitációs járulék pedig több mint az ötszörösére. Nincs áttörés a járulékok tekintetében sem. A versenyképességünk legfeljebb minimálisan fog javulni, emiatt a befektetők nem fognak olyan döntést hozni, hogy Magyarországra telepítik a vállalkozásaikat, tehát az alapvető célt nem tudjuk elérni.

Összességében: ez az adótörvény átláthatatlan, bonyolult, tele van ellentmondásokkal, nehezíti a vállalkozások és a családok helyzetét és életét, nem keresi a kiutat a válságból, nem növeli a vállalkozások versenyképességét, a munkahely-megtartásban nem jelent érdemi segítséget, a munkahelynövelésben egyáltalán nem fog hatást gyakorolni, az áfaemelés miatt az infláció lényegesen növekedni fog, tehát magasabbak lesznek az árak, és ami a legfájdalmasabb, hogy ez az adótörvény növeli a kiszolgáltatottságunkat a Nemzetközi Valutaalapnak, hiszen az adótörvényeket és minden gazdasági törvényt, még a költségvetési törvényt is csak a Nemzetközi Valutaalap jóváhagyásával lehet elfogadni. Több olyan elemet is tartalmaz még ez az adótörvény, amely nem támogatható, ezeket a bizottsági véleményekben, illetve a már elhangzott vezérszónoklatokban érzékeltette a Fidesz frakciója, és a következő felszólalók is részletesen el fogják mondani, hogy melyek azok az elemek, amelyek a frakció részéről nem támogathatók.

Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm, hogy meghallgatták a Fidesz-frakció véleményét. Tisztelettel kérjük, hogy az elhangzottakat szívleljék meg. (Taps a Fidesz soraiban.)

(12.40)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
216 70 2009.06.09. 2:14  9-207

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Szeretném megköszönni Szabó Zoltánnak, hogy figyelte a felszólalásomat, és reagált rá. Igaz, hogy a két percből 1 perc 55 másodpercet a személyemmel és egyéb dolgokkal foglalkozott, és csak két érdemi megjegyzést tett.

Az egyik az, hogy bevallotta - és ezt nagyon tisztelem önben -, hogy nem lesz adócsökkentés ezekkel az adótörvény-javaslatokkal. Viszont van egy kis probléma, képviselő úr. Mert ezek szerint a kormányzati kommunikáció vétett, mert mind a pénzügyminiszter, mind pedig a miniszterelnök úr maga mondta itt a parlamentben, hogy az elmúlt 20 év legnagyobb adócsökkentése történik meg, ha elfogadja az Országgyűlés ezt az adótörvény-javaslatot. Tehát itt óriási félreértés van. Egyezik a véleményünk: nincs adócsökkentés ezzel az adótörvény-javaslattal. Bár hozzáteszem, a törvény általános indokolásában és a mellékelt pénzügyminisztériumi elemzésben célként egyértelműen ez van meghatározva, hogy ezt szeretnék elérni, hogy versenyképesebbé váljanak a vállalkozások, és maguk a családok is a nagyobb jövedelemmel Magyarországon.

A másik pedig: igenis problémának látom, hogy nincs a háttérben költségvetés, és nem látjuk a költségvetés főszámait. Nem tudom, hogy ön, amikor polgármester volt, hogyan tervezte meg, mondjuk, az önkormányzat költségvetését; mi Mezőkövesden úgy csináljuk, hogy leülünk, és megnézzük, mennyi bevétel várható, azzal mit és hogyan szeretnénk változtatni, és megnézzük, hogy miket szeretnénk elérni a kiadási oldalon. És ha hiszi, ha nem, a kettő, lényegében az adóbevételi tervek és a költségvetés együtt készül el.

Engem megdöbbent, hogy önnek természetes az, hogy ebben az országban a 2010. évi költségvetés nem így fog készülni; hanem kvázi lesz egy elfogadott adótörvény-javaslat, aztán vagy lesz költségvetés, vagy nem lesz költségvetés. Ebből jönnek ki a hülyeségek, hogy úgy mondjam, és ebből jön ki az, hogy egy költségvetésnél nem lehet majd a főszámokat tartani.

Erre a veszélyre hívtam fel a figyelmet, és most is állítom, hogy ennek az adótörvénynek az egyik legnagyobb hibája ez. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
216 86-88 2009.06.09. 2:09  9-207

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! (Moraj az MSZP és a Fidesz soraiban. - Az elnök csenget.)

ELNÖK: Tállai András képviselő úr, öné a szó.

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Szabó képviselő úrnak mondom: össze tetszett téveszteni a két adótörvényt, mert egyet már egy hónappal ezelőtt tárgyaltunk a parlamentben, és az az érv, amit ön mondott, hogy ennek nem az a célja, hogy adócsökkentés, az ott volt igaz. Tehát ennél az adótörvénynél, már ha tetszik figyelni, a kormányzati szereplők azt mondják, hogy ez adócsökkentés. Tehát elég súlyos hibát követett el Szabó Zoltán, hogy nem figyeli a vitát, csak beszaladozik a parlamenti vitákra, be-bedob egy-egy csúnya mondatot.

Ami az államtitkár úr szavait illeti, hogy ez 200 milliárd forint adócsökkentést jelent: mélyen tisztelt államtitkár úr, nézzük, a családok esetében mit jelenthet ez a személyi jövedelemadó-csökkenés. Ha azoknál a családoknál, például a nyugdíjasoknál, ahol elveszik a nyugdíjat, ugyebár az adótörvénynek semmilyen hatása nincsen. Azoknál, majdnem másfél millió embernél, akik a minimálbér vagy akörül rendelkeznek jövedelemmel, semmilyen nemű adócsökkentést nem jelent ez az adótörvény, de nem jelent a munkanélkülieknek semmilyen nemű adócsökkentést, nem jelent a szociális támogatásban részesülőknek, nem jelent a gyermekeknek, és a sort folytathatnám. Tehát akik az átlagjövedelem körül, 200 ezer, 240 ezer forint bruttó körül keresnek, azoknak jelent némi adócsökkentést, a társadalom egészének, négyötödének vagy 90-95 százalékának ez az égvilágon semmit nem jelent, de életszínvonal-csökkenést jelent, jövedelemcsökkenést jelent. Tehát ennyit erről.

Ami pedig a vállalkozásokat illeti, meg kell kérdezni őket, a társaságiadó-változások, a rehabilitációs hozzájárulás, az eho, az üdülési csekk, az étkezési járulék megadóztatása mennyi többletterhet fog nekik jelenteni. Összességében lehet, hogy szám szerint kijön önnek a 200 milliárd forint, de ha az összhatását nézzük, sem a családoknak, sem a vállalkozásoknak nem jelent ez adócsökkenést. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
216 124 2009.06.09. 2:19  9-207

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Ami az adócsökkentést illeti ezen adótörvény kapcsán, úgy gondolom, hogy mégiscsak vissza kell tekinteni arra, hova is jutott ez az ország az adóterhelést, az adócentralizációt tekintve. Remélhetőleg senki nem vitatja azt a számot, hogy a GDP-hez mérten több mint 4 százalékkal növekedett az adócentralizáció az önök kormányzásának az ideje alatt. (Kovács Tibor: Nem igaz! - Göndör István közbeszól.) Ez azt jelenti, hogy Magyarországon a vállalkozásoknak és a családoknak 2002-höz képest évente 1200-1300 milliárddal több adót kell befizetniük a költségvetésbe, mint amit 2002-ben fizettek.

(15.20)

Tisztelt Képviselők! Ilyen tekintetben nézzék meg azt, ami most előttünk van. Én elfogadom önöknek, hogy nyilvánvalóan az az irány, hogy csökkenjen a járulék 5 százalékkal, természetesen jó irány, de nézzük meg, hogy mi van a másik oldalon cserébe. Ez sem tisztán járulékcsökkentés. Növekszik az eho. Így van? Növekszik az adómentes természetbeni juttatások adója, az lényegében járulékszerű növekedés. Úgy gondolom, az a probléma, hogy miután gazdaságilag és költségvetésileg egy olyan helyzetbe hozták önök az országot, hogy ősszel majdnem be kellett jelenteni az államcsődöt, lehet itt ugrándozni azzal, hogy majd én adót fogok csökkenteni, lehet ígérgetni, lehet mondani a levegőbe, lehet kommunikálni, de az a helyzet, hogy az önök saját gazdaságpolitikájának következményeként egyszerűen képtelenek adót csökkenteni. Ha nem tudják a költségvetés kiadásait lefaragni, akkor innentől kezdve az adócsökkentést el kell felejteni.

A kiadáscsökkentésre pedig igenis csak egy felelős kormányzás, egy hozzáértő kormányzás képes. Önök erre nem voltak képesek. Innentől kezdve érdemi adócsökkentésről önök már nem tudnak beszélni, majd csak egy következő kormány. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
216 136-138 2009.06.09. 3:07  9-207

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Szeretném jelezni, nem értünk egyet azzal, hogy sorozatban kormánypárti képviselők kapják meg két percre a szót. Egyébként is a kormánypárti képviselőknek kétszer annyi idejük van.

ELNÖK: Képviselő úr, ismerkedjen meg a Házszabállyal, amely előírja, hogy az ülésvezetést nem lehet kritizálni - ez az egyik.

A másik: elmondok egy konkrét példát. Ha egy MSZP-s képviselő kér szót két percre, majd utána öt fideszes, akkor nyilvánvalóan mind az öt fideszes az előtte szóló MSZP-sre kíván reagálni. A kétperces felszólalásnak az a lényege, hogy reagál. Nem egymásra akarnak reagálni, hanem az előtte szóló MSZP-sre. Meggyőződésem szerint ezért az a logikus, ha sorrendet követünk.

50 másodpercet kérek majd a Fidesz idejéhez hozzáadni.

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen, hogy elnök úr az érveim alátámasztotta. Akkor most már tételesen elmondhatom Kovács Tibornak, hogy én miben csökkenteném a kiadásokat. Csökkenteném az autópálya-építés tekintetében. Nem engedtem volna, hogy Magyarországon háromszor annyiért építsenek autópályákat, mint Európában átlagban (Kovács Tibor: Mint ahogy építette annak idején a Vegyépszer!), és nem engedtem volna, hogy álközbeszerzésekkel így vagy úgy eltüntessék az állami pénzeket, és jelentősen megemeljék az államadósságot. Lehet vigyorogni! Nem engedtem volna, hogy a MÁV hosszú éveken keresztül ilyen szervezetlenül gazdálkodjon. Ez nem gazdálkodás, hanem pazarlás. Ugyanezt tettem volna a BKV-val is. Nem engedtem volna, hogy az MVM-től egy trükkel, egy csalással 16 milliárd forint tűnjön el. Nem engedtem volna, hogy az állami vezetők az átlagjövedelem tízszeresét-hússzorosát keressék. Azt is felülvizsgáltuk volna, hogy a multicégeknek az egyedileg adott adókedvezmények az államnak, az országnak megtérülnek-e, hogy az alkalmazottak után fizetnek-e annyi járulékot és adót. Nem engedtem volna, Kovács úr, hogy annyi állami céget, háttérintézményt hozzanak létre, mint amennyit önök az elmúlt hét évben létrehoztak. Ha ezt összeadja, ez évente több mint ezermilliárd forint. Csak ennyiről van szó.

Ha önök hiteles gazdaságpolitikát csináltak volna - Gyurcsány Ferenc Őszödön elismerte, hogy nem ezt csináltak, hanem hazudoztak összevissza -, akkor az országnak nem kellene ilyen magas kamatfelárat fizetnie, Európában nem Magyarországon lenne a jegybanki alapkamat toronymagasan a legmagasabb, ami köztudott, hogy mit jelent az országnak, illetve a vállalkozásoknak és a lakosságnak. Ha Kovács úr ezeket összeadja, akkor rájön, hogy miből jönne össze egy jó költségvetési politika, és mi lenne az adócsökkentés egyik alapja.

A következő kétpercesben el fogom mondani a másikat is. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
216 148 2009.06.09. 2:04  9-207

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen. Először is szeretném megköszönni az egyik televíziónézőnknek, hogy miután felsoroltam, hogy mivel lehetne költséget megtakarítani, még SMS-ben elküldte, hogy a kormányzati negyed 10 milliárd forintját kihagytam, és valószínű, csak hozzáteszem, hogy a 4-es metrónak is lesz egy elég komoly számlája majd a végén. Az is az önök számláját fogja majd terhelni, csak az a baj, hogy az ország fogja megfizetni.

Közbeszerzés, tisztelt Göndör úr, Vegyépszer és Betonút. Magyar tulajdonú cég, magyar alkalmazottakkal. (Közbeszólás az MSZP soraiból: És?) Ezt fájlalja ön, hogy akkor a Fidesz ideje alatt (Keller László: És még hány ilyen magyar cég van?) magyarok építették az autópályát, most pedig franciák, olaszok és portugálok, akiknek alvállalkozóként dolgoznak a magyarok töredéknyi díjért és pénzért, és ráadásul ki sem fizetik őket. Ez az önök eredménye. Erre aztán büszkék lehetnek!

Amiket az autópálya-építésre mondtam, azt az Állami Számvevőszék jelentése alapján mondtam, uraim, nem én találtam ki. Például a völgyhíd építése műszakilag teljes egészében indokolatlan volt. (Kovács Tibor: A Fidesz tervei alapján!) Nemcsak pénzügyi kérdések ezek, hanem szakmai és műszaki kérdések is, és önök ezt sem tudták előkészíteni.

Úgy gondolom, Keller úr, hogy igenis büszkének lehet lenni arra, ami 1998-2002 között történt. Tudja miért? Tudja, mennyi volt ekkor a költségvetési hiány? 2,5 százalék volt Magyarországon a költségvetési hiány. Tudja, mennyi volt az államadósság mértéke? 53 százalék a GDP-hez mérten. Most tudja, mennyi? 83 százalék. Tudja, mennyi állami vagyont adtak önök el? Több mint 3000 milliárdot. Fölemelték az adókat, eladósították az országot, és eladták az állami vagyont. És most 17 százalékos támogatottsággal, 500 ezer szavazattal még van képük a parlamentben felállni és számon kérni azt az időszakot, amikor a Fidesz kormányzott! Vegyék tudomásul, hogy akkor az ország pénzügyileg, gazdaságilag, társadalmilag és morálisan is teljesen rendben volt, önök pedig lezüllesztették. Erre most ne legyenek büszkék! (Göndör István: 9 százalék feletti hiány volt, képviselő úr! - Taps a Fidesz soraiban. - Közbeszólás ugyanott: Úgy van!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
216 156 2009.06.09. 2:21  9-207

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen. Keller László Képviselő Úr! Tükröt! (Babák Mihály: Hazudni állandóan!) Meg kell nézni az ön tevékenységét: hogyan végzett mint közpénzügyi államtitkár? Leváltották. Hogyan végzett mint polgármester? Leváltották. És hogyan végzett mint pénzügyi államtitkár? Leváltották.

Keller Úr! Én csöndben maradnék az ön helyében, és nem hátrafelé mutogatnék, hanem megnézném a saját tevékenységemet, először azt értékelném, és utána állnék fel a parlamentben.

Miután nagyon fogy az időnk, engedjék meg nekem azt, hogy a vagyonadó bevezetése ellen érveljek, megpróbáljak olyan érveket felhozni, amit talán elfogadnak. Az egyik érv szerintem az, hogy nagyon meg kellene fontolni, hogy vissza kellene vonni, mert ennek az adónak a parlamentben sincs politikai támogatottsága. Meg kell hallgatni az "álkoalíciós" partnert, az SZDSZ-t, elmondják, hogy így ők sem támogatják a vagyonadó bevezetését. Aztán meg kellene vizsgálni alkotmányossági szempontból, egyáltalán kiállja-e az alkotmányossági próbát. Aztán mérlegre kellene tenniük, hogy a költségvetésnek mit is jelent ez most már így, ebben a formájában. 15 milliárd, 20 milliárd, 30 milliárd forint? Tényleg ér ennyit az a politikai veszteség, amit önök elszenvednek? És meglátják, középpártból kis párt lesz még a végén, és nagyon közre fog játszani a vagyonadó, ha mégis megcsinálják.

Úgy gondolom, ezeket az érveket önöknek mint politikusoknak figyelembe kellene venniük, de azt is meg kellene nézni, hogy igazságos-e ez a rendszer így bevezetve, így, ilyen értékalapon, hogy nem vesz figyelembe alapdolgokat a jelenlegi értékelési rendszer. Ennek a jogi következményeit számba kellene venni.

Legutoljára pedig: lehet, hogy önök nem érzékelik - mert nem járnak emberek közé - a társadalmi elutasítottságot. Az emberek lényegében egy államosításnak élik meg ezt az új vagyonadót. Úgy érzik, a szocialisták visszajöttek, és újra elkezdődik az államosítás. Ezt komolyan mondom, ezt a baloldali szavazók mondják nekem, menjenek ki, hallgassák meg! Felejtsék el a vagyonadót! Ne bántsuk, ne sértegessük ezzel az embereket, a magyar embereket!

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
216 188 2009.06.09. 2:15  9-207

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Bevallom őszintén, hogy vártam a mai vitát. Az érdekelt a mai vitából, hogy a szocialista képviselők viselkedése, érvelése a vasárnapi eredmények tudatában vajon változik-e, egy kicsit visszább fognak-e, megpróbálják-e reálisan nézni az országban történteket, egyáltalán azt, hogy a választópolgárok hogyan állnak önökhöz, mi a véleményük önökről, az önök kormányzásáról. Teljesen megdöbbentő volt a mai vita. Nem tudom, hogy önök kikre hallgatnak, hogy ki hat önökre. Hogy az ellenzék nem, azt hosszú évek óta tudjuk. Hogy az Európai Unió nem, azt is évek óta tudjuk. De hogy senki nincs önökre hatással? Azt azért nehezen lehetett hinni, hogy a választópolgárok sincsenek hatással az Országgyűlésben a szocialista képviselőkre. Önöknek semmijük nem változott meg. Gondolkodjanak már el! Olvassák már el a szavazási végeredményt! Ötödére csökkent a szavazóbázisuk. Valamit rosszul csinálnak - vagy mindent. De hogy a parlamenti érvelésük rossz, az egészen bizonyos.

Hogy hét év kormányzás után az adótörvények vitájában az legyen az egyetlen érvük, hogy a Fidesz mit csinált 1998 és 2002 között, az mindent elárul. Uraim, az önök támogatottsága tovább fog csökkenni. Nem tudnak érvet mondani a benyújtott adótörvény mellett. Komolyan mondom, számomra egyszerűen sajnálatos volt a mai vita. Sajnálatos, hogy Kovács Tibor feláll, és továbbra is azzal foglalkozik, hogy a Fidesz, a Fidesz, a Fidesz. A Fidesz, mélyen tisztelt Kovács Tibor, ezen a választáson közel 60 százalékot ért el, 40 százalékkal többet, mint önök. Ezen gondolkozzanak el! Mi se csinálunk mindent jól, de azért egészen bizonyos, hogy valamit jobban csinálunk, mint önök, a támogatottság ezt mutatja.

Köszönöm szépen. Még van 36 másodpercem, ezt majd szeretném kihasználni. (Taps a Fidesz soraiban. - Göndör István: Hadd mondja el!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
216 194 2009.06.09. 0:41  9-207

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Szeretném jelezni, hogy a Fidesznek 31 másodperce maradt, az MSZP-nek továbbra is 47-48 perce van, ugyanis nem tudom, milyen szabály alapján (Dr. Szabó Zoltán: Ház!) a kormánypártiak kétszer annyi időt kapnak egy vitában (Közbeszólások az MSZP soraiból: Házszabály!), mint az ellenzéki képviselők. Uraim, ez a vita teljesen értelmetlen így, egyébként nem csak az adótörvény vitája. Igazából annak van igaza, aki azt mondja, hogy az Országgyűlés munkája értelmetlen. Önök semmiből nem tanulnak (Dr. Orosz Sándor: Te tetted azzá! - Dr. Józsa István: Ki mondta ezt? - Göndör István: Miért tetszik átverni ezt az országot?).

Ha a választópolgárok szavazatából és akaratából önök nem képesek tanulni (Dr. Józsa István: Olvass alkotmányt!), akkor önök semmiből nem fognak tanulni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Ezért kellene, hogy a parlament feloszlassa magát, semmi másért egyébként. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Úgy van! - Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
216 198 2009.06.09. 0:56  9-207

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz nem azért nem válaszol Keller László felszólalására, mert nem tudna mit mondani rá (Közbeszólások az MSZP soraiból: Ez nem ügyrendi! Nem ügyrendi!), hanem azért, mert elfogyott az ideje. (Göndör István: Azt már az elnök elmondta, hogy ez Házszabály...!) Köszönhetjük ezt annak, hogy az SZDSZ - és ezt semmilyen Házszabály nem írja alá - egyébként ellenzékinek vallja magát, de kormánypártiként viselkedik. Ez a Fidesznek mínusz 80 percébe kerül.

Megkérem a képviselőket, a jövőben tartsanak az Országgyűlésben - az MSZP-sek nyilván, már csak nekik van idejük - frakcióülést, és lehetőleg olyanokkal, akik nem tudnak reagálni az Országgyűlésben, ne kezdjenek személyeskedni, mint azt Keller László tette. Időt nem kérek, mert azt a legutóbbi adótörvény vitáján megtettem, és sajnos Göndör István azt közölte, hogy csúnyán kértem az időt, és nem részesültem - most ezt nem teszem meg.

További jó vitát, frakcióülést az MSZP-nek, reméljük, hogy kidolgozzák a ténylegesen jó adótörvényt.

Köszönöm. (Dr. Józsa István: A Fidesz kivonul! - Göndör István: Összesen két képviselőt tetszettek bejelenteni a vitában!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
217 68 2009.06.15. 2:03  67-74

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Az utóbbi időben a közvéleményt leginkább foglalkoztatja az a kérdés, hogy a vagyonadót vajon elfogadja-e az Országgyűlés, és ha igen, akkor annak mi lesz a tartalma.

A közvélemény teljes egészében elutasítja a vagyonadó bevezetésének tervezetét, a társadalom nem tudja ezt elfogadni, és nem támogatja a vagyonadó tervezetét. Érthetetlen a kormány ragaszkodása az adónemhez, hiszen politikai támogatottsága sincs, az SZDSZ egészen más vagyonadó-tervezetet támogat, mint amit a kormány benyújtott az Országgyűlés számára. Érthetetlen abból a szempontból is, hogy a költségvetés egyensúlyát sem fogja jelentősen javítani, hiszen az elképzelések szerint 15, 30 vagy esetleg 50 milliárd forint bevétel származik ebből. De igazságossági szempontból sem támogatja a társadalom, az ország, hiszen igazságtalannak érzik azok az emberek, akik adózott pénzükből, illeték megfizetése mellett, hosszú távú hitel felvételével szerezték meg a lakásingatlanjukat. Érthetetlen, miért nem hallgatja meg ezeket az érveket a kormányzat.

Kérdezem öntől, miniszterelnök úr: valójában ki akarja bevezetni a vagyonadót? Valóban a Nemzetközi Valutaalap írja elő önök számára, a kormányzat számára? A Nemzetközi Valutaalap erőlteti rá az országra ezt az új, igazságtalan adónemet? Vagy az önök politikai céljai között szerepel ez a teljes egészében elutasított új törvénytervezet?

(14.10)

Kérem miniszterelnök urat, válaszoljon erre a kérdésre és arra is, hogy valójában önök most melyik formáját támogatják a vagyonadónak. Azt, amit az SZDSZ benyújtott a parlament elé módosító javaslatok formájában, vagy ragaszkodnak az eredeti törvényjavaslatban meglévő tartalomhoz?

Várom válaszát. (Szórványos taps a Fidesz és KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
217 72 2009.06.15. 1:05  67-74

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tehát nem a Nemzetközi Valutaalap írja elő az önök számára, Magyarország számára, hanem a Bajnai-kormány kívánja az embereket terhelni az új adónemmel, a vagyonadóval. Miniszterelnök úr, az érvei nem jók. Azért nem jók, mert a vagyonadó nem alkalmas a hosszú távú válságkezelésre.

A vagyonadó egy többletterhet jelent az emberek számára, és ma, ahogy a szavaiból kitűnik, ön sem tudja, hogy az Országgyűlés melyik változatát fogja elfogadni. Mert ha önök nem támogatják az SZDSZ javaslatát, hogy minden ingatlanra terjedjen ki, akkor ezt az adót az Országgyűlés nem fogja elfogadni, tehát nyilvánvalóan engedni szükséges majd.

Úgy gondolom, miniszterelnök úr, hogy át kellene gondolni, és a vagyonadó tervezetét vissza kellene vonni, és az embereket nem kellene hergelni, bosszantani ezzel az új, igazságtalan adóval. Kérem, fontolja meg a társadalom kérését. (Szórványos taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
224 266 2009.09.28. 6:32  261-267

TÁLLAI ANDRÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Érdekes dolog ez, hogy ellenzéki képviselőként kezdhetem meg a vezérszónoki felszólalást. Ez talán jelzi azt, hogy milyen törvényjavaslat van előttünk, hiszen úgy látom, hogy néhány frakció nem is képviselteti magát itt a vitában, tehát nyilvánvalóan ők is úgy gondolják, hogy ez az adótörvény-javaslat leginkább technikai jelentőségű, és leginkább abból a szempontból van jelentősége, hogy mint az Európai Unió tagja azokat az európai uniós irányelveket, amelyeket 2008-ban határoztak meg, átültessük a magyar törvényi rendszerbe, a magyar jogszabályokba.

Egy megjegyzést itt azért hadd tegyek, hiszen a kormány azt mondta, hogy nem fog több adótörvény-javaslatot benyújtani az Országgyűlésnek, a júniusban elfogadott adótörvény-javaslattal - amely a következő évre, 2010-re vonatkozik - lezárta lényegében az adótörvények tárgyalását. Most mégis hallhatjuk, hogy egyrészt van ez a törvényjavaslat is - ami azért nagyon komoly, tehát jelentős és nagy horderejű módosításokat tartalmaz -, és van egy másik törvényjavaslat, aminek még a vitája nem kezdődött meg az Országgyűlésben, ami szintén tartalmaz nagyon komoly adótörvényi változásokat, tehát mégiscsak legalább kétféle adótörvény-javaslat itt van a parlament előtt.

Úgy gondolom, hogy az előttünk lévő, lényegében az áfatörvényt módosító, helyesbítő törvényjavaslaton mi egymással politikai alapon biztosan nem fogunk vitatkozni.

(20.00)

Tehát nyilván azt az ellenzék, a Fidesz is elismeri, hogy ezt a jogszabály-változást meg kell vagy esetleg már meg kellett volna hoznia a többi adótörvény-változásokkal.

Én is kiemelném azt a változást - és úgy gondolom, hogy itt megfelelő médiát kell hogy kapjon ez, és fel kell hívni az adózók figyelmét -, hogy bizony a törvényjavaslat szerint, amennyiben a parlament el fogja fogadni, akkor a teljesítés helyének a változása egy nagyon nagy horderejű változás, hiszen itt azért azt tudni kell, hogy ezzel egyrészt az adózó bevallási kötelezettsége, másrész az adófizetési kötelezettsége fog alapvetően változni. Úgy gondolom, hogy erre fel kell készíteni az adózókat, és úgy érzem, hogy talán egy kicsit kevés idő fog erre maradni, de bízzunk abban, hogy az elfogadást követően ez megfelelő nyilvánosságot fog kapni, és a szakma ezt megfelelően tudja értelmezni, és az életbe lépést követően ezt majd megfelelően tudja alkalmazni.

Nagyon érdekes a törvényjavaslatnak az a része, hogy vannak olyan módosítások, amelyek csak 2015-ben fognak majd hatályba lépni. Tehát azt hiszem, hogy ebben a tekintetben az a vád nem érheti az előterjesztőt és a törvényalkotót, hogy nem lesz elegendő idő ennek a bevezetésére. Hozzáteszem, hogy ezek a változások azért itt a lakossági fogyasztás tekintetében nagyon nagy horderejű változásokat tartalmaznak. Tehát a szolgáltatást nyújtóknak itt nagyon komolyan fel kell arra készülniük, hogy ezeknek a változásoknak majd meg tudjanak felelni.

Azt hiszem, támogatandó az a törekvés is, hogy az adócsalások, az áfacsalások kiszűrése ellen egy hatékonyabb küzdelmet kell folytatni, és a közösségen belüli termékforgalomra vonatkozó információcserének és -áramlásnak már van gyakorlata, és ez a szolgáltatásokkal is bővülni fog. Bár jelentős többletadminisztrációt fog jelenteni bizonyos tekintetben a havi gyakoriságú információnyújtás, ugyanakkor abból a szempontból, azt hiszem, támogatható, hogy ez minden bizonnyal hatékonyabban fog működni az adócsalásokkal, az áfacsalásokkal szemben.

Úgy gondolom, hogy a törvényjavaslat tartalmát tehát vitatni nem lehet, azzal alapvetően egyetértünk, és nagyon bízom abban, hogy ezeknek a változásoknak az elfogadásával a magyar adózók fel tudnak készülni, és meg fognak tudni felelni ezeknek az európai uniós irányelveknek azzal, hogy ezek a magyar adótörvénybe, az áfatörvénybe, az adózás rendjéről szóló törvénybe és az eváról szóló törvénybe is bekerülnek.

Úgy gondolom, nem véletlen egyébként, hogy ilyen rövid felszólalások vannak a törvényjavaslat kapcsán, hiszen ahogy már említettem, említettük, alapvetően technikai jellegű változásokról van szó. Tehát az áfatörvényt nem szabja át, bizonyos tekintetben, legfőképpen a teljesítés helyére vonatkozóan, annak értelmezésével, illetve az ehhez kötődő adózás rendjéről szóló törvénynek a módosításával kapcsolatban, tehát a bevallásoknak, illetve a bevallások gyakoriságára vonatkozóan, illetve a nyilatkozattételi kötelezettségre vonatkozóan tartalmaz változásokat az adózók irányában.

Köszönöm szépen a figyelmet. Bízom benne, hogy a parlament rövid időn belül el fogja fogadni, és támogatni fogja a törvényjavaslatot.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
224 272 2009.09.28. 2:40  267-273

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nem szeretném az előttem szóló államtitkár úr és képviselő úr szavait megismételni, hiszen elég részletesen ismertetve lett, hogy a törvényjavaslatra, amely három törvényt módosít, lényegében ugyanazok vonatkoznak, mint az előző törvénycsomagra, olyan szempontból, hogy közösségi jogharmonizációs kötelezettségnek tesz eleget az Országgyűlés, amikor el fogja fogadni a három törvény módosítását. Azt tudom mondani, hogy a Fidesz-frakció támogatni fogja a törvény elfogadását. Egyetértünk azzal, hogy a 312/2009. és az 1192/2008/EK bizottsági rendelet előírásai kerüljenek be a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvénybe, a Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvénybe és a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényjavaslatba.

Annyi megjegyzésem lenne, hogy a tartalmát, hangsúlyozom, elég részletesen hallhattunk itt a törvényjavaslatnak; időszerűnek tartjuk a kulturális örökségek védelméről szóló törvény módosítását. Egyetértünk azzal, hogy újra kell szabályozni a műtárgykiviteli engedélyezési rendszert, hiszen az már nem tölti be a szerepét, a rendeltetését. A 2004-es EU- és a 2007-es schengeni csatlakozásból eredően Magyarországon megszűnt mindenfajta rendszeres ellenőrzés a belső határokon.

(20.20)

Ugyanakkor pedig a műtárgyforgalom jelentősen megélénkült és felgyorsult, tehát lényegében az ellenőrzési rendszer így nem működik; ugyanakkor pedig a jogszabályok nagyon bürokratikusak, hosszadalmasak és nagyon költségesek, semmiféle előny nem következik a jogkövetésből. Ez a törvényjavaslat megpróbálja ezt helyére tenni. Úgy gondolom, hogy ez támogatandó javaslat az elmondottak szerint.

Még egyszer hangsúlyozom, tehát frakciónk támogatni fogja a törvényjavaslat elfogadását, olyannyira, hogy módosító javaslatot sem kívánunk benyújtani a törvényjavaslathoz.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
227 89 2009.10.06. 2:03  19-280

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Valószínűleg ez a világ egyetlen olyan parlamentje, sőt mondhatnám, demokráciája, ahol a kormánypártiaknak majdnem kétszer annyi idejük van indokolni egy törvényjavaslatot, mint az ellenzéknek. (Kovács Tibor: Ugyanannyi ideje van, mint az ellenzéknek.) Köszönhető ez az SZDSZ nevű párt - vagy nem is tudom minek a - kétszínűségének, de reméljük, hogy majd a választáskor ezt a választópolgárok tolerálni fogják. (Göndör István: Köszönhető a Fidesz két vezérszónokának.)

(14.50)

Tisztelt MSZP-sek! A 8. költségvetést terjesztik egymás után a parlament elé, önöknek megadatott ez a lehetőség, és azt kell mondjam, hogy a 8. a legrosszabb.

Pedig ha valaki ügyesen és jól kormányoz, akkor éppen fordítva csinálja. Éppen fordítva csinálja, hiszen a választás évére csinál olyan költségvetést (Közbeszólások az MSZP padsoraiból.), amire az emberek azt mondják, hogy ez igen, ez elfogadható, ez valóban az ország jobbítását akarja, azt akarja, hogy az emberek jobban éljenek.

Önök az elmúlt hét évnek a termékét, a bizonyítékát, hogy úgy mondjam, az utolsó dokumentumot terjesztették ide a parlament elé, ami azt bizonyítja, hogy önök képtelenek a kormányzásra. És mindezt megfejelik a költségvetési vitában azzal a gúnnyal és azzal a cinizmussal, hogy ezért még mindig az ellenzéket, még mindig a Fideszt, még mindig Orbán Viktort és a '98-2002 közötti kormányt teszik felelőssé.

Uraim, ez a költségvetés vállalhatatlan, ez semmi mást nem akar, csak az önök túlélését. Hát örüljenek, néhány hónapig még önök leszek a kormánypárti képviselők! De ne feledjék el, egyszer minden véget ér, egyszer jön az elszámolás a választópolgárokkal, egyszer jön az elszámolás a joggal. Ez a költségvetés azt támasztja alá, hogy önöknek ezért a tettükért, a költségvetésért is és az előző hét évért is felelniük kell. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiból. - Közbeszólás: Úgy van!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
229 4 2009.10.08. 10:15  1-185

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Valóban, a 2010. évi költségvetés általános vitájának az utolsó napjához értünk, hiszen holnap már a megalapozó törvények vitájával folytatódik a parlament ülése, s ahogy hallhattuk, a mai napon lezárásra kerül az általános vita.

Tudjuk, hogy az MSZP-SZDSZ-kormány - most ugyan csak az MSZP írta alá, de az SZDSZ is meg fogja szavazni, mint ahogy azt már hallhattuk - két ciklus alatt immár a nyolcadik költségvetését terjeszti be az Országgyűlés elé. Ha valaki ért a kormányzáshoz és az esküje alapján végzi a munkáját, az tudja, hogy a ciklus utolsó évi költségvetésének kellene a legjobbnak lennie. Különösen igaz ez akkor, amikor egymás után két ciklusban folytathatja egy párt - illetve két párt - a kormányzást. Most épp ennek az ellenkezőjét láthatjuk. A nyolc év alatt az MSZP-kormány most nyújtotta be az ország számára a legveszélyesebb, legrosszabb, legelfogadhatatlanabb költségvetését. Hogy jut el egy kormányzó párt oda, hogy kormányzásának a nyolcadik évében azt, amit az azt megelőző években adott, az emberektől, az országtól lényegében visszavonja?

Elhangzott az is - az előző felszólaló is mondta -, hogy ezt a válság okozta. Engedjék meg nekem, hogy a felszólalásomban néhány olyan adatot mondjak el, amelyekkel ezt szeretném cáfolni. Az ország nem 2008 őszén jutott válságba, hanem az MSZP és az SZDSZ kormányzásával jutott válságba. Kérdezem tehát önöket - nem elszámoltatni akarok, csak kérdezni -, hogyan létezik az, hogy Magyarországon az önök kormányzása alatt az államadósság nagysága 8200 milliárdról közel 20 ezer milliárdra növekedett. Hogyan lehet az, hogy az önök kormányzása, tehát hét és fél év alatt több hitelt vettek fel az országnak, mint a Kádár-korszak alatt összesen? Miért volt szükség ekkora pénzre?

S ha a bevételgyűjtéseket számoljuk, akkor azt is hozzá kell tenni, hogy önök valószínűleg világrekordot állítottak fel abban, hogy hány új adónemet vezettek be - közel húszat -, és hogy a meglévő adónemeket hogyan emelték az elmúlt években. Hogyan létezik az, hogy Magyarországon az önök kormányzása alatt az elvonás mértéke nem csökkent, hanem növekedett, a jelenlegi költségvetésben is meghaladja a GDP 50 százalékát? A harmadik tétel pedig, ami még a bevételszerzéshez tartozik, az állami vagyon értékesítése. Az önök kormányzása alatt évente hozzávetőleg 1000 milliárd forint állami vagyont adtak el. Adjuk csak össze! Emelték az adókat, új adókat vezettek be, növelték az államadósságot a világon a legnagyobb mértékben, és olyan ütemben adták el az állami vagyont, amire nincs más nemzetközi példa. Ez alapján egy olyan országban kellene élnünk, ahol ott van már a Kánaán, az emberek jól érzik magukat, s minden közösségi szolgáltatásra jut megfelelő pénz, az egészségügyre, a közlekedésre, mindenre. Ha úgy gondolják, hogy valótlant állítok, akkor cáfolják meg a bevételszerzési tevékenységüket illetően.

S amikor berobbant a válság, mindezt megfejelték az IMF-hitellel, európai uniós országként elsőként Magyarország szorult rá arra, hogy az IMF-hitelt felvegye, és ezzel lényegében meghatározta az ország következő húsz évét, a következő húsz év költségvetését.

Nézzük meg, hogy az a mérhetetlen nagy kapzsiság, ami a bevételek összegyűjtését jelentette az MSZP-kormány számára, mit eredményezett az embereknek! Vizsgáljuk meg a munkanélküliségi adatokat! Az önök kormányzása alatt a munkanélküliség folyamatosan növekedett.

A munkanélküliségi ráta 2002-ben még 5,7 százalék volt, most - láthatjuk - 10 százalék fölötti. Az Állami Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint közel 550 ezer munkanélküli van Magyarországon, amikor átvették a kormányrudat, 300 ezer volt, tehát önök a munkanélküliek számát az elmúlt hét évben megduplázták, ami valószínűleg szintén világrekord.

De ha megvizsgáljuk, hogy hogyan alakult az emberek reáljövedelme, hogyan alakult a nyugdíjasok helyzete, azt kell látnunk, hogy önöket mindig kizárólag csak politikai érdekek vezérelték; azok a politikai érdekek, hogy amikor jön a választás, akkor ígérjünk és adjunk, s amikor elmúlik a választás, akkor ezeket vonjuk szépen vissza. Összességében az emberek reáljövedelme ahhoz viszonyítottan, hogy mennyi költségvetési bevételt vontak be, megdöbbentően alacsonyan növekedett.

De említhetném például az árak növekedését, kiemelve egy-egy terméket, a benzin, a tej vagy a gáz árának a növekedését, összehasonlítva Magyarország GDP-növekedésével. Míg a GDP mintegy 40 százalékkal növekedett az önök ideje alatt, addig az árak, az alapvető élelmiszerárak is jelentősen, a többszörösére növekedtek. A gázárról nem is beszélve: amikor elkezdték a kormányzást, 39 forint volt egy köbméter gáz, ami száz forinttal növekedett az elmúlt időszak alatt. De megvizsgálhatnánk az állami főiskolai, egyetemi helyek számát - érdekes módon azok is csökkentek -, megvizsgálhatnánk a MÁV és a BKV adósságának a növekedését, ami az önök kormányzásának ideje alatt többszörösére, négy-ötszörösére növekedett, de megvizsgálhatnánk az egy állami alkalmazottra kifizetett végkielégítések számát is, ami szintén többszörös növekményt mutat, és folytathatnánk a sort a végtelenségig.

Azt gondolom, hogy az a tevékenység, amit önök végeztek az elmúlt hét és fél év alatt, s ami ki fog kerekedni majd nyolc évre, súlyos károkat okozott az országnak, és hosszú időre lesz szükség ahhoz, hogy az országot újra jó pályára lehessen állítani. Magyarországnak például a mai napig nincs kijelölt euróbevezetési céldátuma, egyetlenként az európai uniós országok között. Tudjuk, hogy Magyarországon az autópálya-építés háromszor annyiba került, mint egy normál európai országban, tudjuk, hogy más országokban kétszer vagy háromszor olyan hosszú metróvonalat építenek ugyanakkora összegből, mint Magyarországon, amit itt ráadásul még nem is képesek megépíteni, ilyen drágán sem.

Ha megvizsgáljuk azt, hogy mi az önök kormányzásáról a nemzetközi minősítő intézetek véleménye, akkor láthatjuk, hogy az önök kormányzása alatt az összes hitelminősítő intézet jelentősen csökkentette Magyarország minősítését és besorolását. A legtöbb kritikát Magyarország kapta az Európai Uniótól, többek között 2005-ben, amikor többször dobták vissza a konvergenciaprogramot, egyedül Magyarországét, amit önök egyszerűen nem tudtak elkészíteni. De megvizsgálhatnánk az ÁSZ-jelentések változását, hogy az elmúlt hét évben hogyan változtak, hogy lettek egyre keményebbek és kritikusabbak, vagy azt, hogy mennyire nem vették figyelembe az Állami Számvevőszék jelentését a mostani költségvetés készítésekor sem. De vizsgálhatnánk a versenyképesség helyzetét is. Például a Világgazdasági Fórum listája alapján az Orbán-kormány idején 28. helyen volt Magyarország, míg az önök kormányzása alatt eljutott a 62. helyre, és most nagy öröm, hogy visszajöttünk az 58. helyre.

(8.20)

De megvizsgálhatjuk, mondjuk, a korrupciós helyezésünket is. Azt kell látni, hogy az önök kormányzása az ország számára a korrupciós megítélésben is csak rosszabbat, rosszabbat, egyre lecsúszó "teljesítményt" hozott.

Tehát az, hogy önök kénytelenek voltak egy ilyen költségvetést az ország elé hozni, amelyben beismerik a teljes, totális kormányzati alkalmatlanságukat, nem az elmúlt év őszén kezdődött, az akkor kezdődött, amikor önök a kormányrudat magukhoz vették hazugságokkal, az emberek becsapásával, és ezt 2006-ban is folytatták. Tehát ez a költségvetés az önök kormányzásának, az önök politikai teljesítményének a költségvetése, amelyet a magyar emberek nem tudnak, nem képesek elfogadni, és úgy gondolom, hogy ezt, amikor lehetőségük lesz, az önök számára ki is fogják majd fejezni.

Köszönöm. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
229 8 2009.10.08. 1:03  1-185

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen. Nem lesz szükségem két percre. Török Zsolt képviselő úrnak mondom, hogy felszólalása álságos volt. Önnek felelősségről beszélni, azt hiszem, egyszerűen képtelenség. Ez a költségvetés felelőtlen, brutálisan megszorító, és az embereknek rosszat fog hozni. Rosszat fog hozni a magyar családoknak, rosszat fog hozni a magyar vállalkozásoknak, és mindez azért van, mert önök az elmúlt hét évben felelőtlenül, törvénytelenül, pazarló módon bántak a közpénzzel. (Török Zsolt: Sokat költöttünk az önkormányzatokra.) Bizonyítékképpen mondom önnek, olvassa el az újságot, hogy önnek hány párttársa ül most börtönben azért, mert a közpénzekkel nem úgy bánt, ahogy azt a törvények előírják. (Török Zsolt: Ahogy a fideszesek sem.)

Ezután úgy gondolom, az az állítás, hogy ez a költségvetés felelős, valótlan állítás. Ez a költségvetés annak a terméke, amit műveltek önök az országban az elmúlt hét évben. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiból.)

(8.30)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
229 122 2009.10.08. 2:18  1-185

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Egészen biztos voltam abban, hogy Keller képviselő úr felszólalása után a Fidesz-frakciónak szólni kell. (Dr. Szabó Zoltán: Ki sem bírtuk volna.) Egyszerűen döbbenet az, amit a képviselő úr művel!

Úgy gondolom, az önkritika helyett és a saját felelősségének, frakciójának, képviselőtársainak a megkeresése helyett újra visszafelé mutogat, újra a Fideszre, újra Orbán Viktorra, és a nyolc évvel ezelőtti kormányzásra. (Keller László közbeszól.) Nem kell idegeskedni, képviselő úr, el fog az jönni. Ahelyett, hogy arra keresné a választ, Keller úr, hogyan lehet az, hogy Magyarország adósságállománya az önök kormányzása alatt 12 000 milliárd forinttal nőtt. Minden magyar magánszemélyre jut ebből az adósságból 1,2 millió forint. Egy négytagú családra az önök kormányzása alatt 5 millió forint államadósság jut. 5 millió forint két közepes autó ára vagy egy kisebb lakás ára. Ezt herdálták el önök a kormányzásuk alatt.

Inkább arra keresné a választ, képviselő úr, hogy az önök kormányzása alatt hogyan lett 200 ezerrel több munkanélküli! Hogyan vesztette el 200 ezer ember a munkáját a nagyszerű kormányzásuk alatt és a hátramutogatásuk alatt? (Göndör István: Válság van.) 400 ezer új munkahelyet ígértek ennek az országnak, ma 550 ezer munkanélküli van. Egyetlen munkahelyet nem teremtettek.

Arra keresse inkább a választ, képviselő úr, és adjon nekem most választ, hogy Magyarország a Világgazdasági Fórum alapján a versenyképességben az önök kormányzása alatt hogyan rontott 30 helyet! Hogyan csúszott le a 28. helyről az 58. helyre? Erre tessék válaszolni a Parlament falain belül! Vagy arra tessék válaszolni, hogy a korrupciós indexben Magyarország miért csúszott le 8-10 helyet, csak az elmúlt két-három évben! Arra tessék válaszolni, hogy miért Magyarországon építik a legdrágábban az autópályát! Miért Magyarországon építik a legdrágábban a metrót, és miért rontotta most is egy hitelminősítő Magyarország minősítését? Ezekre kellene... (Keller László: Javult, nem romlott. - Közbeszólások az MSZP padsoraiból.)

Ez nem elszámolás, képviselő úr, ezek csak kérdések a parlamentben. Legyen szíves, válaszoljon rá! (Taps a Fidesz padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
229 174 2009.10.08. 6:55  1-185

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Szabó Zoltán próbálkozik, nem tudom, hányadjára szólal már fel, hátha felhergeli a fideszes képviselőket. Mi szívesen reagálnánk, de tudja, képviselő úr, merthogy az SZDSZ-nek az egyórás ideje a kormánypártoknak a támogatottságát növelte és az ellenzéktől vett el, ezért van ön ilyen helyzetben, hogy a vita végén beszélhet annyit, amennyit akar. Egyébként gratulálok. Úgy gondolom, hogy önnek megvan az új szakmája a választások utánra, tehát minden bizonnyal pék szakmát választott, úgyhogy sok sikert majd hozzá.

Így a vita végén nekem két szó jutott eszembe a 2010. évi költségvetés vitájáról, hogy hosszú volt és értelmetlen. Bevallom őszintén, hogy erről a költségvetésről nem is lehet máshogy vitázni. Gondoljuk csak el, ez a költségvetés teljesen érzéketlen a magyar vállalkozásokhoz, azokhoz, akik megtermelik a javakat, a magyar családokhoz, a magyar nyugdíjasokhoz, az oktatáshoz, az egészségügyhöz, a köztisztviselőkhöz, a közalkalmazottakhoz. Ez a költségvetés az emberekkel, a családokkal nem foglalkozik. Ez a költségvetés egyetlenegy dologgal foglalkozik: a hitelezővel. Azt is mondhatnám, azzal a hitelezővel, aki a betegnek odaadta a lélegeztetőgépet, és azt mondja neki, hogy ha nem azt csinálod, amit mondok, nem törleszted a lélegeztetőgép lízingjét, akkor leveszem rólad. Ez van Magyarországgal.

Ez a költségvetés senki másnak nem jó, csak annak, aki a kölcsönnel tavaly ősszel, az IMF, a Valutaalap és a Világbank megmentette ezt a kormányt attól, hogy a világ szégyenére csődbe vigyen egy európai uniós országot. Senki más javát nem szolgálja.

Persze, ehhez kellett egy olyan miniszterelnök, aki a gazdasági világból jött, aki felszámolóbiztos volt; igaz, eltűnt a liba is, eltűnt a liba ára is - ő ma Magyarországon költségvetést csinál az országnak. Soha életében nem állt ki az emberek elé, soha nem kellett neki kampánybeszédet mondani, soha nem kellett az emberek véleményét meghallgatni. És persze, mellé kellett egy olyan pénzügyminiszter, aki azon dolgozott az elmúlt években, hogy adót takarítson meg a megbízóinak, aki ügyesen értelmezze a magyar törvényeket, és gyönyörű szépen kijátssza azokat. A pénzügyminiszter úrra szintén igaz ez: soha életében az emberek előtt egyetlenegy fórumon beszédet nem kellett mondani, soha nem érezte meg, milyen az, hogy a választók bizalmát elnyerni, milyen az, hogy az embereket meggyőzni nemcsak szavakban, hanem utána tettekben is arról, hogy amit én mondok, azt is fogom csinálni.

Ez a költségvetés, nehogy azt higgyék, uraim, hogy azzal, hogy a gyermekétkeztetés normatíváját esetleg visszaállítják - egyébként kétlem, hogy vissza fogják állítani; most azt mondják, hogy visszaállítják -, nehogy azt higgyék, hogy mert leültek a fogyatékosszervezetekkel, és most beadnak egy módosító javaslatot, ez a költségvetés rendben van. Uraim! Ez a költségvetés nincs rendben. Ennek a költségvetésnek nagy hibája volt ez, de nem ez a legnagyobb hibája. A legnagyobb hibája az, hogy olyan hatással lesz Magyarországra, amelyet önök véleményem szerint még fel sem tudnak fogni.

Azt is mondhatnám persze gúnyosan, cinikusan, hogy a növekedésnek a költségvetése. Tudják, miért? Azért, mert ennek a költségvetésnek a hatására nőni fog Magyarországon az elszegényedés.

(16.40)

Nőni fog azoknak a családoknak a száma, akik a létminimum alatt élnek. Nőni fog azon gyerekek száma, akik rászorultak lesznek majd az iskolában. Nőni fog azon nyugdíjasok száma, akik nem tudják majd fizetni a gázszámlát, és nem tudnak majd megélni. Az aktívak közül pedig nőni fog a munkanélküliek száma, azért fog nőni, mert egyetlen forint nincs ebben a költségvetésben, hogy azokat a cégeket, amelyek bajban vannak, segítse, támogassa és ösztönözze.

Ne jöjjenek az európai uniós forrásokkal! Ha azt ügyesen csinálták volna, akkor ma nem itt ülnének, hanem átadásokon lennének az országban. Az európai uniós források felhasználása rossz, lassú, megfinanszírozhatatlan, és nem érdekel senkit. Három éve folyik ez a projekt, ma már rég az átadásoknak kellene történnie.

Az a probléma, hogy nőni fog a felszámolás alatt lévő cégek száma a körbetartozások miatt és a megrendelések hiánya miatt, és ezáltal visszahat majd a munkanélküliekre. Nőni fog a bezárt iskolák száma az oktatás finanszírozása miatt, és nőni fog az adósság, nőni fog tovább az ország adóssága, az a baj, hogy ezzel párhuzamosan nőni fog most már majd az önkormányzatok adóssága az elmondottak szerint. Nőni fog a vállalkozások adóssága, mert valahogy túl akarják élni, és fönn akarják magukat majd tartani. (Göndör István: Ez mind a kormány hibája.) A legnagyobb probléma az, hogy nőni fog a családok adóssága is.

Uraim! Az egész országnak a versenyhátránya nő az Európai Unióban ezzel a költségvetéssel. Teljesen értelmetlen ezt a költségvetést így elfogadni. Nőni fog a távolság az euró bevezetésétől. Ez a költségvetés nem segíti az euró bevezetését. Ez a költségvetés teljesen lenyomja ezt az országot, kedvtelen, munkanélküli emberek lesznek, akik várják azt, hogy jöjjön egy új, jöjjön egy más. Úgy gondolom politikusként, önök számára is teljesen értelmetlen ezt a költségvetést támogatni. Ha önök politikából akarnak még élni, föl kell állni, ezt a költségvetést vissza kell vonni, és azt mondani, hogy mielőbb jöjjön az új választás (Keller László: Ezért.) - azért, hogy mérettessük meg magunkat.

Nagyon sok kérdés érkezett abban a tárgyban, hogy a Fidesz milyen javaslatokat tegyen. Most elmondok egyet, Járai Zsigmond mondta a közgazdász konferencián. Azt mondta, hogy 500-600 milliárd forintot meg lehet takarítani. Tudják, miből? A bürokrácia csökkentéséből - ahhoz persze erős kormány kell -, a korrupció csökkentésével, megszüntetésével - persze ahhoz is erős kormány kell, és erős társadalmi támogatottságú kormány kell -, és száz darab háttérintézmény megszüntetésével. 600-700 milliárd forintot lehet megtakarítani.

Uraim! Önöknek itt volt hét és fél évük, képtelenek voltak erre, önök pont az ellenkezőjét tették. Tudják, mi a legnagyobb baj? Ez a költségvetés önöknek a bukást jelenti (Az elnök csenget.), egye fene, de az országnak viszont a lemaradást.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
234 60 2009.10.20. 2:10  11-409

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Én még az előző vitához szeretnék csatlakozni. Én megértem a szocialista képviselőket, hogy nagyon várják a részletes vitát, azt gondolják, hogy a részletes vitával túl vagyunk a nehezén, a költségvetés vitáján, lehet szidni az ellenzéket, mert sok módosítót ad be, és aztán utána miénk a költségvetés. (Kovács Tibor: Nem. Komolytalan a dolog, az a probléma.)

Tisztelt Képviselők! Arra kérem önöket, hogy tiszteljék azt az alkotmányban biztosított képviselői jogot, amely szerint az országgyűlési képviselő bármelyik törvényjavaslathoz módosító javaslatot nyújt be. (Göndör István: Nem az a bajunk, András.) Az, hogy önök nem élnek azzal, hogy a saját választókörzetük problémáit ide hozzák az ország nyilvánossága elé, nem élnek azzal a lehetőséggel, hogy a parlament elé hozzák, hogy szavazzon róla a parlament, hogy elfogadja-e vagy nem, ez az önök joga.

Önök ezt csinálják nyolc éve. Nem foglalkoznak a választópolgárok érdekeivel. Amit a főnök mond, legyen az Medgyessy Péter vagy Gyurcsány Ferenc, vagy Bajnai Gordon, azt önök szó nélkül végrehajtják, majd bejönnek a parlamentbe, és elkezdik miatta szidni az ellenzéket. Egyszerűen fölháborító!

Ez a költségvetés nem azért rossz, mert az ellenzéki egyéni képviselők ennyi módosító javaslatot adtak be hozzá, és felhívták a választókerületüknek a problémáira a figyelmet, hanem úgy rossz, ahogy van. Hiába mosolyog, Göndör képviselő úr (Göndör István: Ne mondja már, hogy egy 25 milliós óvodafelújítás a költségvetés!), ha ön a választópolgárt az utca emberének nevezi, az ön politizálásáról ez mindent elmond, mindent elmond. És azzal, hogyha én azt mondom, hogy a mezőkövesdi kistérségben a szennyvízcsatorna-hálózatot be kell fejezni, ha én ezzel hülyítem az embereket, akkor nem én vagyok a hülye. Vagy ha azt mondom, hogy a mezőkövesdi kistérségben az utaknak a felújítását meg kell valósítani, és ebben a tíz-egynéhány-ezer milliárdos költségvetésben igenis ennek helye van, én azt gondolom, hogy én a képviselői alkotmányos jogommal élek.

Ez a költségvetés, még egyszer mondom, nem azért rossz, mert ezek a módosítók itt vannak, azért rossz, mert növeli a munkanélküliséget és csökkenti Magyarországon az életszínvonalat. Ezért rossz, és ezen változtassanak önök! (Szórványos taps a Fidesz padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
234 130 2009.10.20. 2:10  11-409

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen. Az oktatási kérdésekhez annyira nem értek (Arató Gergely: Ez nem szokott zavarni.), de mivel a Mezőkövesdi Kistérségi Társulásnak vagyok az elnöke, én elmondanám, hogy annak a rendszernek, amit Tatai-Tóth András és Kormos Dénes itt elmondott, milyen következményei lettek.

Be kellett zárni iskolát Egerlövőn, be kellett zárni iskolát Tiszabábolnán, be kellett zárni iskolát, óvodát Cserépváralján, be kellett zárni iskolát Tardon. Több településen a megszűnésnek a határán van az iskola. Egy-két tanulón, egy-két létszámon múlik, hogy most bezárják az adott iskolát vagy nem. A mezőkövesdi kistérségben ötven állás nélküli pedagógus van, akit a kistérségnek a vezetője most regisztrált, és sajnos ezeknek a száma egyre jobban növekszik.

De egyébként örömhír is van, az az örömhír, hogy viszont az iskolabuszoknak a száma jelentősen megnövekedett a kistérségben. Tehát az elmúlt hat évben a mezőkövesdi kistérség hat darab iskolabuszt tudott megszerezni. Hát, ennek van, aki örül, viszont azok, akiknek erre a buszra föl kell ülni az önök finanszírozási rendszere miatt, azt kell hogy mondjam, hogy nem örülnek.

Még egy kérdés, az európai uniós pénzeknek a felhasználása. Örömhír: a mezőkövesdi kistérség jelentős összeget nyert kompetenciaalapú oktatás bevezetésére és az esélyegyenlőségi programnak a megvalósítására és egyéb, ki nem mondható programokra. Köszönjük szépen, százszázalékos támogatás, 300 millió forint. Ez a 300 millió forint, uraim, ha valóban az oktatásra menne, ezekre a kistelepülésekre menne - amit elmondtam, hogy sajnos be kellett zárni az iskolákat -, akkor a mai oktatási rendszer a helyén lenne, és nem pedig az történne, amit önök akarnak, hogy a településeken szűnjenek meg az iskolák, az óvodák, a pedagógusok pedig munkanélküliek legyenek, mert az önök költségvetése és a benyújtott 2010-es is ezt fogja eredményezni. (Taps a Fidesz padsoraiból. - Közbeszólás: Így van.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
234 160 2009.10.20. 1:35  11-409

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Török Zsolt felszólalására szeretnék reagálni. Azzal kezdte a felszólalását, hogy nem voltak itt ellenzéki képviselők. Ahhoz képest, hogy a vitában úgy beszél, hogy beszalad, bedob valamit két perc alatt, általában ugyanazt elmondja, majd utána kimegy a teremből, mint ahogy most is láthatjuk - úgyhogy hiteltelen ilyen tekintetben is a felszólalása.

Ami viszont sérelmes és fájó, nemcsak nekem, hanem sok embernek, az, hogy ő egy temetőfelújítást nevetséges módosító javaslatnak tart. Ezt kikérem magamnak, azoknak az embereknek a nevében, akiknek a hozzátartozója abban a temetőben van. Sajnálatos, hogy ma Magyarországon eljutottunk oda, hogy az önkormányzatoknak nincs elegendő forrásuk arra, hogy erre az alapfeladatra, hogy a temetőt fel tudják újítani, legyen elég forrásuk. Úgy gondolom, hogy aki egy temetőfelújítási kezdeményezést nevetségesnek tart, azt vissza kell utasítani, és úgy gondolom, hogy az a képviselő a saját politikai személyiségéről és hozzáállásáról állít ki bizonyítványt az ilyen felszólalásokkal.

Ami pedig a gazdasági hátterét illeti, úgy gondolom, hogy ilyen munkálatokat is el kell végezni valakinek, és az a helyi kisvállalkozó, aki egy ilyen munkát kap, a válság idején igenis megköszönné azt, hogyha néhány millió forintos munkához jutna. Így van összefüggésben egyébként a két dolog.

Még egyszer mondom, különösen a halottak napjához közeledve kikérjük és elutasítjuk Török Zsoltnak ezt a felszólalását. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
234 212 2009.10.20. 2:11  11-409

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Csak egyetlen gondolat Ecsődi képviselő úr felszólalásához. Hogyha nincs mondandója mint kormánypárti képviselőnek a részletes vitában, akkor ne jöjjön be a parlamentbe! Tehát az ön szerint egy építő kormánypárti felszólalás a költségvetés részletes vitájához, hogy elkezdi bántani, leminősíteni az ellenzéki képviselők által beadott módosító javaslatokat, és ön tudatosan nem arról beszélt, hogy az ellenzéki képviselők mit és hogyan szeretnének megvalósítani az országban, a saját körzetükben, a saját településükön, hanem különféle megmagyarázhatatlan számszaki összefüggésekről beszél. Ma Magyarországon önnek mint kormánypárti képviselőnek ehhez a költségvetéshez, amely az embereknek a szegénységét fogja jelenteni, amely iskoláknak a bezárását, óvodáknak a bezárását fogja jelenteni, nyugdíjasok tízezreinek a megélhetés szélére sodródását fogja jelenteni, a rászorult gyermekek számának a növekedését fogja jelenteni, önnek ma a magyar parlamentben öt percben ennyi mondandója van.

Vegye tudomásul, képviselő úr, hogy a megválasztott országgyűlési képviselőknek alkotmányos és törvény szerinti joga, hogy a parlamentben a törvényjavaslatokhoz módosító javaslatokat nyújtsanak be. Önöknek joguk van ezt leszavazni, joguk van leszavazni, ezt meg is tették az elmúlt nyolc évben minden alkalommal, és most is meg fogják tenni. De ahhoz, vegye tudomásul, nincsen joga, hogy a benyújtott módosító javaslatokat és a mögötte lévő képviselői szándékokat minősítse. Az ön felszólalásának ez volt a lényege. Egy teljesen értelmetlen és hazug felszólalás volt, hiteltelen volt. Ez az ön képviselői koncepciója ma, ezt üzente ön a saját választópolgárainak, hogy önnek nincs a területére, a választókerületére (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) módosító javaslata, de a másikét, azt tudja bántani. Ez énszerintem elfogadhatatlan a parlamentben. (Kontur Pál: Úgy van! - Taps a Fidesz és a KNDP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
234 296 2009.10.20. 2:07  11-409

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen. Szeretném jelezni, hogy a Fidesznek ez az utolsó felszólalása televízióidőben, mivel a magyar parlamenti demokrácia szerint a kormánypárti képviselőknek még van további 74 percük, az ellenzéki képviselőktől viszont már a megszólalás jogát is elveszik, mióta az SZDSZ állítólag ellenzéki párt.

Szeretném elmondani ebben az egy percben, hogy teljesen jellemző önökre az, ahogy a költségvetéshez állnak, az, amit Török Zsolt a mai napon csinált. Én végigültem a mai ülést, Török Zsolt háromszor jött be a terembe, reggel, délben és délután, és szóról szóra ugyanazt mondta el mind a háromszor, ugyanis semmi más nem jutott róla eszébe, mint az, hogy Varga Mihálynak a temető felújítására beadott módosító javaslatát gyalázza. S amint megfigyeltük, a többi szocialista képviselő sem csinált mást. Ez tipikus lenyomata az önök nyolcéves kormányzásának. Semmi nem jut eszükbe az adott kérdésről, csak egyetlenegy dolog: a másik oldalon ülő Fidesznek, Orbán Viktornak és a fideszes képviselőknek a bántása, szidalmazása és felelőssé tétele.

Tisztelt Képviselők! Önök - mint ahogy az elmúlt hét évben is - koncepciótlanok a 2010-es költségvetést illetően. Koncepciótlanok, elképzelésük nincs arról, hogy egy országot hogyan kell vezetni. Ez megmutatkozott a 2010-es költségvetés általános vitájában is, és megmutatkozott a részletes vitában is. Azt gondolom, hogy az a hozzáállás, amit önök tettek, hogy bejönnek tízen-tizenöten képviselők, és bántják az ellenzéki módosító javaslatokat (Derültség az MSZP soraiban.), amelyek teljesen jogszerűen és az alkotmány értelmében vannak beadva, az minősíti az önök hozzáállását. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Most lehet nevetni, de úgy gondolom, ha a választópolgárok értékítélete is megérkezik majd önökhöz, akkor nem fognak így nevetni (Az elnök ismét csenget.), különösen, ha elfogadják a 2010-es költségvetést.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
250 102 2009.12.07. 2:06  101-108

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Egy különleges áfatörvény értelmezésében kérem a segítségét és a válaszát, álláspontját, hogy ön hogyan látja ezt a kérdést.

Egy közbeszerzési eljárás folytán, amelyet egyébként Veszprém megyei jogú város önkormányzata írt ki, egy hetilapot rendeltek meg, helyesebben annak szerkesztését, megjelenését és terjesztését, tehát kimondottan szolgáltatást pályáztattak meg. Az egyik pályázó tisztességesen, normál áfakulccsal - a pályáztatás idején 20 százalékkal, ma már 25 százalékos áfával - adta meg az ajánlatát, míg a másik pályázó tévesen értelmezve az áfatörvényt, a kedvezményes kulccsal, azaz 5 százalékkal. Úgy vette, hogy lapértékesítés és termékértékesítés, és így 15, illetve most már 20 százalékos árelőnyre tett szert egy másik vállalkozóval szemben, és persze a pályázatot így ő nyerte.

Úgy gondolom, az már csak a véletlen műve, hogy az, aki a tisztességes ajánlatot adta, és a törvényt helyesen értelmezte - ezt egyébként APEH-állásfoglalás is bizonyítja -, az egy magyar tulajdonú vállalkozás, és véletlen természetesen, hogy az, aki trükkösen értelmezte a törvényt, és később trükkösen adta ki a számlákat, ahogy már mondtam, 15-20 százalékos árelőnnyel, ő pedig megnyerte ezt a megbízást.

Kérdezem államtitkár urat, önnek mi erről a véleménye. Ha egy cég szolgáltatást végez, akkor ön szerint annak mennyi az áfakulcsa, és ön szerint elfogadható-e az Magyarországon, hogy ha egy közbeszerzési eljárás során az egyik pályázó a saját maga számára kedvezően értelmezi a törvényt, és így elnyeri a munkát, ezzel le tudja győzni a másikat, ez helyes eljárás-e? Ez az elv azt mutatja Magyarországon, hogy aki mer, az nyer. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Egyetért ön ezzel, államtitkár úr? (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
250 106 2009.12.07. 1:07  101-108

TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Akkor legyen szíves utánanézni az adott esetnek! Jó? Az APEH azt az állásfoglalást adta ki, hogy jelen esetben 25 százalékos áfával kell számlázni a szolgáltatást, a VPOP pedig - a cég állítása szerint - azt az állásfoglalást adta ki, hogy jó, hogyha 5 százalékos termékértékesítési áfával nyújtja.

Pont erre akarom felhívni az ön figyelmét, hogy mondjuk, a jelenlegi kormány, a Pénzügyminisztérium hatálya alá tartozó szervezeteknél milyen anomáliák vannak, és hogy ez mit jelent a magyar kis- és középvállalkozások számára; hogy az, aki a törvényt tisztességesen értelmezi, az bukik, veszt a közbeszerzés során. Úgy tűnik, hogy egyes vállalkozásoknak lehet azt, amit a kormány tett, amit Gyurcsány Ferenc mondott, hogy trükkök százai. Úgy tűnik, hogy ma már Magyarországon elfogadottá vált az, hogy úgy közbeszerezzünk, hogy trükköket alkalmazunk, és akkor elnyerjük a másik elől a munkát.

Egyébként pedig Veszprém városának ebben a kérdésben semmilyen döntési joga nincs, mert még Veszprém város önkormányzata sem írhatja felül az áfatörvényt, tisztelt államtitkár úr. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiból.)