Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes rendészeti és migrációs tárgyú törvények módosításáról, valamint egyes törvényeknek a vízuminformációs rendszer bevezetésével összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig.

A törvényjavaslatot a képviselőtársaim a T/11209. számon, a bizottsági ajánlásokat pedig a T/11209/1., 2. és 4. számon megismerhették.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Avarkeszi Dezső államtitkár úrnak. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat több, egyaránt fontos célt szolgál. A törvényjavaslat egyik célja az Európai Unió vízuminformációs rendszere, vagyis röviden VIS hazai működtetéséhez és a kijelölt magyar hatóságoknak e vízumadatbázishoz való hozzáféréséhez szükséges jogharmonizáció.

Az érintett törvények módosítása a közösségi joggal való összhang megteremtése okán elengedhetetlen. E jogharmonizációs kötelezettségünk három európai uniós jogi normából fakad. Ezek egyrészt a vízuminformációs rendszerről és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről szóló 767/2008/EK rendelet, az úgynevezett VIS-rendelet, másrészt a vízuminformációs rendszerhez a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében betekintés céljából történő hozzáférésről szóló 2008/633/IB tanácsi határozat, az úgynevezett VIS-határozat, harmadrészt pedig az 562/2006/EK rendeletnek a vízuminformációs rendszer schengeni határ-ellenőrzési kódex keretében való alkalmazása tekintetében történő módosításáról szóló 81/2009/EK rendelet. Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 10. cikkében foglalt úgynevezett hűségklauzula értelmében ugyanis a tagállamok - így Magyarország - az e szerződésből, illetve a Közösség intézményeinek intézkedéseiből eredő kötelezettségek teljesítésének biztosítása érdekében megteszik a megfelelő, általános vagy különös intézkedéseket.

A VIS-rendelet és a VIS-határozat 2008. szeptember 2-án léptek hatályba, tényleges alkalmazásukra azonban a Bizottság, illetve a Tanács által megállapított időponttól kerül sor. Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint a központi VIS tesztelése sikerességének függvényében a vízuminformációs rendszer előreláthatólag 2010 őszén kezdi meg tényleges működését. Az ehhez szükséges jogszabály-módosításoknak tehát, tekintettel a kellő felkészülési idő követelményére, ezt megelőzően meg kell születniük.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A VIS a vízumeljárás során keletkezett személyes és más adatok cseréjét megvalósító összeurópai adatbázis, ennek magyarországi alkalmazásának feltételeit teremti meg az önök előtt fekvő törvényjavaslat.

A VIS beindulását követően a beadott vízumkérelmek vonatkozásában az uniós szintű VIS fogja tárolni az uniós tagállamokban, így a magyar hatóságok eljárásában keletkezett vízumadatokat. A vízumeljárás során keletkezett kérelmek adattartalmának a tagállamok közötti megoszlása nagyon fontos eszköze a vízumhamisítás, a többes vízumkérelmezés és az úgynevezett vízumshopping elleni fellépésnek, és mint ilyen, az illegális migráció elleni küzdelem keretében használt fontos szűrőként funkcionál majd.

Fontos kiemelni, hogy a vízumkérelmező harmadik országbeli állampolgároknak a VIS-ben tárolt személyes adatai körében biometrikus azonosítók, azaz arcfénykép és ujjnyomat is szerepelnek. A vízumkiadás során ezek megkönnyítik a kérelmezők azonosítását, illetve a más uniós tagállamokban benyújtott kérelmek összevetését. További fontos változás lesz, hogy az Európai Unió külső határain, így belátható ideig az ukrán és a szerb határon, valamint rövidebb ideig a horvát és román határon a határátkelőhelyeken belépésre jelentkezéskor a vízumkötelezett harmadik országbeli állampolgárok ellenőrzése magában foglalja majd a VIS-ből történő lekérdezést a vízumbélyeg sorszáma alapján, és az úgynevezett ujjnyomat-verifikációt, amely alapján a vízumbirtokos személyazonossága megállapítható.

A törvényjavaslat emellett a vízuminformációs rendszerbe felvitt adatokhoz betekintés céljából történő hozzáféréssel rendelkező egyes hatóságok - rendőrség, valamint az idegenrendészeti, illetve menekültügyi hatóságként eljáró Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal - kijelölését és konkrét jogosultságaikat megállapító törvénymódosításokat is tartalmazza.

Ezenfelül a javaslat kijelöli azokat a hatóságokat és a garanciákkal körbebástyázott adathozzáférési jogaikat, amelyek a VIS-hez bűnüldözési célból hozzáféréssel rendelkezhetnek: rendőrség, vám- és pénzügyőrség, Nemzetbiztonsági Hivatal, Információs Hivatal, Katonai Biztonsági Hivatal, továbbá a kétlépcsős hozzáférés megteremtése érdekében a hazai, úgynevezett központi hozzáférési pontokat: Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, a Nebek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter és a honvédelmi miniszter.

(9.40)

Az előterjesztés további sürgető jogharmonizációs kötelezettségünknek is eleget tesz. Megteremti a közösségi vízumkódex létrehozásáról szóló 810/2009/EK rendelet, az úgynevezett vízumkódex hazai alkalmazásának lehetőségét, törvényi szintű jogszabályi kereteit. A vízumkódex az Európai Unió hivatalos lapjában 2009. szeptember 15-én jelent meg, amelynek legtöbb rendelkezését már 2010. április 5-étől alkalmazni kell. A vízumkódex a 6 hónapos időszakban 3 hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízumok, az úgynevezett rövid időtartamú vízumok kiadásának eljárására és feltételeire vonatkozik, amely korábban is teljes körben közösségi szabályozás tárgya volt, azonban ez a szabályozás nem rendeleti szintű szabályok keretében történt.

A vízumkódex közvetlenül alkalmazandó és közvetlen hatállyal bíró rendelet formájában jeleníti meg a már létező szabályokat. A hazai migrációs tárgyú törvények hatályos rendelkezéseit a rövid időtartamú vízumok kiadásának eljárására és feltételeire vonatkozó jelenlegi közösségi szabályozásnak megfelelnek. A hazai szabályok kialakítására azért volt szükség, mert a korábbi közösségi szabályozás nem rendeleti szintű volt. A vízumkódex az Európai Közösséget létrehozó szerződés 249. cikke értelmében közvetlenül alkalmazandó és közvetlenül hatályos közösségi rendelet, azaz a hazai jogszabályok helyébe fog lépni, amivel párhuzamos hazai szabályozást tilos fenntartani, következésképpen a közösségi rendelettel konkuráló hazai szabályozást meg kell szüntetni.

A törvényjavaslat tehát a vízumkódex 2010. április 5-étől alkalmazandó rendelkezései kapcsán tartalmaz deregulációs és technikai jellegű módosító szabályokat. A törvényjavaslat a Fővárosi Bíróság tehermentesítése és a menekültügyi eljárások egyidejű felgyorsítása céljából meg kívánja szüntetni a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességét a menekültügyi hatósági döntésekkel szemben előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelmek tekintetében. Annak érdekében, hogy a szolgáltató igazságszolgáltatás elvéből következő követelmények érvényesülhessenek, továbbá a Fővárosi Bírósághoz érkező roppant ügymennyiség csökkenjen, így az ott maradó ügyek elbírálása során az ésszerű határidőn belüli ítélkezés biztosítható legyen, szükségessé válik a menedékjogról szóló törvény, valamint a polgári perrendtartás módosítása.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A törvényjavaslat többségét kitevő, előbbiekben említett módosítások mellett olyan rendészeti tárgyú törvénymódosításokat is tartalmaz a javaslat, amelyek az uniós és a hazai jog összehangolását, az Alkotmánybíróság határozataiból fakadó törvényhozási kötelezettségek teljesítését, továbbá a hazai jogalkalmazói gyakorlatban felmerült problémák megoldását célozzák. E tekintetben a rendőrségről szóló törvény módosítása egyrészt a testüreg-átvizsgálás kapcsán az Alkotmánybíróság 132/2008/AB határozatának tesz eleget. E határozat alapján ugyanis, mivel alapjog-korlátozással járó intézkedés, a rendőrségi törvényben kell szabályozni azt, hogy a rendőrségi fogdába történő befogadáskor az élet vagy a testi épség védelme, valamint bűncselekmény megelőzése érdekében a fogvatartott teste átvizsgálható legyen.

A törvényjavaslat másik jelentős újítása, hogy szabályozásra kerül az úgynevezett leplezett figyelés. A schengeni végrehajtási egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló törvény jelenleg, helytelenül, az eljárás jellegének leplezéséről, illetve a kilétét leplező fedett nyomozó igénybevételéről rendelkezik. Ezek a jogintézmények azonban nem azonosak a schengeni végrehajtási egyezmény szerinti leplezett figyeléssel, így szükség van a hazai szabályozás uniós kompatibilitásának megteremtésére. Ez azonban a 2007. évi CV. törvény, az úgynevezett SIS-törvény mellett szükségessé teszi a rendőrségről szóló törvény, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény, valamint a vám- és pénzügyőrségről szóló törvény módosítását is annak érdekében, hogy a leplezett figyelésre irányuló figyelmeztető jelzésre vonatkozó találat esetén teendő intézkedésekre vonatkozó szabályok megalkotásra kerüljenek. A leplezett figyelés egy kiegészítő rendőri vagy vám- és pénzügyőri intézkedés, amely mindig egy alapintézkedéshez kapcsolódik, ezért önállóan nem alkalmazható.

A rendőrségről szóló törvény további érdemi módosításának indokai a következők. A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távol tartásról szóló törvény alkalmazhatósága érdekében szükséges a törvényben az előállítás lehetőségének biztosítása, illetve a megfelelő adatkezelési szabályok megteremtése. A külföldi határrendészeti feladatot ellátó szervek tagjaira vonatkozó rendelkezések pontosítása - összhangban a vonatkozó európai uniós normákkal - azért szükséges, hogy a Frontex, azaz az Európai Határőrizeti Ügynökség keretében történő együttműködések során a külföldi határrendészeti feladatot ellátó szervek tagjai saját szolgálati fegyverüket és kényszerítő eszközeiket tarthassák maguknál.

A szabálysértésekről szóló törvény 2010. január 1-jétől megteremti a központi szabálysértési nyilvántartást. Ennek megfelelően indokolt a törvényt kiegészíteni azzal, hogy a rendőrség a törvényben meghatározott feladatai teljesítése érdekében adatot kérhet e a nyilvántartásból.

A rendőrségről szóló törvény 2007. évi átfogó módosítása során a kerékbilincs alkalmazásával és a járművek elszállításával kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendelet kiadását lehetővé tevő felhatalmazó rendelkezés 2008. január 1-jei időponttal történő hatályon kívül helyezésére került sor. A kormányrendelet módosításához azonban elengedhetetlen megfelelő törvényi felhatalmazás, amelyet újból megállapít a javaslat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében elmondható: a törvényjavaslat által megteremteni kívánt törvénymódosítások az Európai Unió jogának való megfelelést szolgálják, valamint alkotmányossági és jogalkalmazói gyakorlati követelményeknek eleget téve nagymértékben javítják a vonatkozó rendészeti szabályozások koherenciáját és hatékonyságát. A törvényjavaslat jogharmonizációs célú rendelkezései esetében európai uniós tagságunkból fakadóan a nem cselekvés közösségi jogsértést és a VIS, valamint a vízumkódex nem megfelelő hazai alkalmazását eredményezné, amely akár teljes jogú schengeni tagságunkat is veszélyeztetheti.

Mindezekre tekintettel kérem önöket, támogassák a törvényjavaslatot.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a honvédelmi bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Rába László képviselő úrnak, a bizottság előadójának, ötperces időkeretben.

Parancsoljon, képviselő úr!

RÁBA LÁSZLÓ, a honvédelmi és rendészeti bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A honvédelmi és rendészeti bizottság ajánlása egyes rendészeti és migrációs tárgyú törvények módosításáról, valamint egyes törvényeknek a vízuminformációs rendszer bevezetésével összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslathoz. Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága mint első helyen kijelölt bizottság a törvényjavaslatot 2009. november 23-ai ülésén megtárgyalta, és egyhangú döntésével általános vitára alkalmasnak találta.

A honvédelmi és rendészeti bizottság véleménye szerint a törvényjavaslat elfogadása szükséges az Európai Unió vízuminformációs rendszerének magyarországi alkalmazásához. Az amszterdami szerződés az Unió egyik fő célkitűzéseként fogalmazta meg a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megteremtését. A vízuminformációs rendszer kialakítása e célkitűzés megvalósítása érdekében tett alapvető fontosságú kezdeményezés. A vízuminformációs rendszer a vízumkérelmekkel kapcsolatos adatok tagállamok közötti cseréjének megkönnyítésével javítani fogja a közös vízumpolitika végrehajtását, a csalás elleni küzdelmet, és fokozza a külső határátkelőhelyeken, illetve a tagállamok területén végzett ellenőrzések hatékonyságát.

A bűnüldözés szempontjából kiemelt jelentősége van annak, hogy a tagállami hatóságok az Unió jogi aktusaiban meghatározott súlyos bűncselekmények üldözése érdekében hozzáférhetnek a rendszerben tárolt adatokhoz.

(9.50)

A törvényjavaslat egyhangú támogatása világosan jelzi, hogy a honvédelmi és rendészeti bizottság fontosnak tartja az Európai Unió tagállamai között kibontakozó fokozott bűnügyi együttműködést. E fokozott együttműködés révén előzhető meg, hogy a belső határok megszűnése az egységes belső piac működésének javítása és az uniós polgárok szabadságainak kiszélesítése mellett a bűnözők helyzetét is megkönnyítse.

A bizottsági vitában a Magyar Helsinki Bizottság felvetésére lényegében egy kérdés nyílt ki. A törvényjavaslat szerint a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességéből a kérelmező tartózkodási helye szerinti megyei bíróságok illetékességébe kerülne át a menedékjogi eljárások lefolytatása. A Helsinki Bizottság véleménye szerint ez a jogszabály-módosítás nemhogy javítja, hanem csökkenti a hatékonyságot, tekintettel arra, hogy a megyei bíróságok nem rendelkeznek menedékjogi eljárások lefolytatásához szükséges infrastrukturális háttérrel és szakmai tapasztalattal.

Az előterjesztő képviseletében dr. Turi András szakállamtitkár a bizottsági ülésen kifejtette, hogy az illetékességi szabályok megváltoztatása a Fővárosi Bíróság leterheltségének csökkentése érdekében szükséges. A Fővárosi Bíróság az előírt 60 napos határidőn belül nem tud megbirkózni az évi több mint ezer üggyel. Az eljárások elhúzódása miatt a menekültek helyzete az elvárhatónál jóval lassabban rendeződik. Az új szabályozás bevezetésével együtt járó nehézségek mérséklése érdekében a kormány megtette a szükséges intézkedéseket. A menedékjogi ügyek lefolytatását segítő infrastruktúra a megyei bíróságok rendelkezésére fog állni, és a Bíróképző Akadémia megindítja a menekültügyi közigazgatási bírók képzését. A honvédelmi és rendészeti bizottság álláspontja szerint ezt a kérdést a parlamenti vita során körbe kell járni, azonban ez nem érinti a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát.

Mindezek alapján a honvédelmi és rendészeti bizottság nevében a törvényjavaslatot általános vitára ajánlom a tisztelt Országgyűlésnek.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a hozzászólás lehetőségét. Elsőként Mécs Imre képviselő úrnak, az MSZP-frakcióból. Parancsoljon, képviselő úr!

MÉCS IMRE (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! (Az egyik képviselő köhög a teremben.) Tessék?

ELNÖK: Parancsoljon, képviselő úr!

MÉCS IMRE (MSZP): Valami zajt hallottam. Elnézést kérek!

ELNÖK: Köhögött valaki, véletlen volt. Parancsoljon!

MÉCS IMRE (MSZP): Igen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Egy nagyon fontos törvénycsomagot tarthatnak a kezükben, amelynek a pontos címe: egyes rendészeti és migrációs tárgyú törvények módosításáról, valamint egyes törvényeknek a vízuminformációs rendszer bevezetésével összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat.

A törvényjavaslat egy sor törvényt módosít, elsősorban a rendőrségről szóló törvényt, a nemzetbiztonságra vonatkozó törvényt, azonkívül pedig a migrációs törvényeket, amiből kettő is van, valamint, ahogy államtitkár úr mondta, a vám- és pénzügyőrségre vonatkozó törvényt.

A törvényjavaslat elsődleges célja az, hogy megteremtse az Európai Unió egységes vízuminformációs rendszerét - amelynek az angol rövidítése, Visa Information System alapján a továbbiakban VIS-ként fogom én is emlegetni -, Magyarországi alkalmazásának jogszabályi alapjait. Emellett a javaslat több törvény technikai jellegű módosítását is tartalmazza, Magyarország teljes jogú schengeni tagságából eredő feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében. Ezenkívül, ahogy államtitkár úr is említette, adósai voltunk az Alkotmánybíróságnak a 132/2008. (XI. 6.) határozatában előírt jogalkotási kötelezettséggel, amelyben a rendőrségi törvényt ki kellett egészítenünk, több erős személyiségi jog törvényes korlátozását lehetővé téve.

A VIS-rendszer működése. A VIS-rendszernek az a célja - illetve ez tautológia, tehát a VIS-nek az a célja -, hogy a vízumadatok tagállamok közötti cseréjét biztosítsa. A vízuminformációs rendszer a strasbourgi székhelyű központi vízuminformációs rendszerből, a tagállami interface-ekből és az ezekkel összekapcsolódó kommunikációs infrastruktúrából áll.

A rendszer működtetését a 767/2008/EK rendelet szabályozza; a továbbiakban ezt VIS-rendeletnek nevezi a törvényjavaslat. A VIS-rendelet a tagállamokban közvetlenül hatályos és közvetlenül alkalmazandó, így a tagállami jogalkotás a VIS működését szolgáló vagy kiszolgáló hazai kiegészítő szabályozás meghatározására korlátozódik. A vízumkérelmező adatait a vízumhatóság rögzíti a VIS-ben. A megbízható azonosítás érdekében a VIS biometrikus adatokat is tartalmazni fog, arcképet és ujjlenyomatot.

Az Unió területére belépéskor a határrendészeti szervek a VIS alapján ellenőrzik a belépésre jelentkező személyek személyazonosságát és beutazási jogosultságát, ami magában foglalja az ujjnyomat ellenőrzési lehetőségét is. A rendőrség mélységi ellenőrzés keretében is jogosult az intézkedés alá vont személy személyazonosságának megállapítása céljából ellenőrizni a VIS-ben tárolt adatokat.

A 2008/633/IB tanácsi határozat - amit VIS-határozatnak fogunk nevezni - lehetővé teszi, hogy az Europol és a tagállamok kijelölt bűnüldöző hatóságai terrorcselekmény és egyéb súlyos bűncselekmények felderítése, megelőzése érdekében adatokat igényeljenek a VIS-ből. A hozzáférés szabályait a VIS-határozat is részletesen meghatározza, amihez képest a törvényjavaslat további garanciális elemeket is tartalmaz, az adatvédelmi elvek maradéktalan érvényesülése érdekében.

A VIS-ből adatot csak a kijelölt hatóságok kijelölt szervezeti egységei igényelhetnek, ha alaposan feltehető, hogy a megismerhető adat nélkül az EU tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvényben meghatározott bűncselekmények - ilyen elv példálózóan, de elsődlegesen a terrorizmus, emberkereskedelem s a többi - eredményes megelőzése, felderítése, nyomozása érdemben nem biztosítható.

A törvényjavaslat, ahogy már említettem, a rendőrség, a vám- és pénzügyőrség, a Nemzetbiztonsági Hivatal, az Információs Hivatal és a Katonai Biztonsági Hivatal számára teszi lehetővé adatok igénylését a központi rendszerből. A kérelmeket a nemzeti központi hozzáférési ponthoz kell eljuttatni. Amennyiben a kérelem megfelel a törvényi feltételeknek, a nemzeti hozzáférési terminál vagy pont végrehajtja a szükséges lekérdezést, és biztosítja a kérelmező hatóság számára az igényelt információkat. A nemzeti központi hozzáférési pontként a bűnüldöző szervek esetében a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ - NEBEK -, a titkosszolgálatok tekintetében a felügyeletet ellátó miniszter által kijelölt szervezeti egység fog eljárni.

A törvényjavaslat összesen 53 paragrafust tartalmaz, és egy sor törvényt módosít, éppen azért, mert nagyon széles területet foglal el. Felsorolnám azokat a főbb elemeket, amelyekkel foglalkozik a törvényjavaslat. A schengeni végrehajtási egyezménnyel összhangban a törvényjavaslat lehetővé teszi a bűnüldöző szervek számára a leplezett figyelésre irányuló figyelmeztető jelzést. Amennyiben a rendőr észleli, hogy az intézkedés alá vont személlyel szemben leplezett figyelést rendeltek el, a törvényben meghatározott információkat megküldi a figyelést elrendelő szervnek úgy, hogy ennek ténye az intézkedés alá vont személy számára rejtve maradjon.

A törvényjavaslat ezenkívül pontosítja a SIS-ben elhelyezhető, a beutazási és tartózkodási tilalomra vonatkozó figyelmeztető jelzésre vonatkozó részletes szabályokat.

(10.00)

Figyelemmel a schengeni végrehajtási egyezmény rendelkezéseire, a jövőben nem lesz lehetőség a SIS-be figyelmeztető jelzést elhelyezni a magyar állam által megtérítési kötelezettséggel megelőlegezett költség vissza nem térítése és a kiszabott szabálysértési bírság meg nem fizetése esetén. A törvényjavaslat elfogadását követően a tilalmakat csak a hazai adatbázisban lehet nyilvántartani.

A Frontex keretében történő együttműködés elősegítése érdekében a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy más tagállamok határrendészeti feladatokat ellátó szerveinek tagjai az államuk szabályai szerint rendszeresített kényszerítő eszközöket és lőfegyverüket maguknál tarthassák. Ez egy nagyon fontos dolog.

A törvényjavaslat jelentős deregulációt hajt végre, elkerülve ezzel a közvetlenül alkalmazandó EK-rendeletekkel való párhuzamos szabályozást. Mivel Magyarország jelentős schengeni határokkal rendelkezik - gondoljunk csak az ukrán, a szerb, a horvát határra, valamint, mivel Románia még nincs a schengeni szerződés hatálya alatt, a román határokra -, nagyon fontos feladatok hárulnak a magyar államra, ezért fokozott a felelősségünk. Ezért fontos az, hogy jó törvényt hozzunk, és minden ebben részt vevő szereplő szervezet maximálisan teljesítsen.

Fel kell hívni a figyelmet a fokozott adatvédelemre, amely részben kollektív, részben nemzeti feladat. Már az előzetes bizottsági véleményből is kiderült, hogy aggályok merültek fel a bírói ág átszervezésével kapcsolatban. Úgy gondolom, nagyon fontos, hogy a bírósági ág hatékonyan, gyorsan intézkedjen, hiszen emberek sorsáról, életéről van szó, és ez nem mindig sikerült az elmúlt időben.

Fontosnak tartjuk a törvényjavaslatot azért is, mert az Európai Unió integrálódása egyre nagyobb léptekkel erősbödik, és most, amikor végre hatályba léphet a lisszaboni szerződés, és sokkal hatékonyabbá válhat az Európai Unió működése, új jogintézmények is jöttek létre, úgy gondolom, hogy ez a mindnyájunk érdekét szolgáló törvényjavaslat nagyon fontos. Ezért jó szívvel megvitatásra és elfogadásra ajánlom a tisztelt Háznak.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm képviselő úr hozzászólását. Írásban előre jelentkezett Kontrát Károly képviselő úr, a Fidesz-frakcióból. Képviselő úrnak adom meg a szót. Parancsoljon!

DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő T/11209. számú törvényjavaslat több pontban is minősített többséget igénylő törvényeket módosít. Elöljáróban el kell mondanom és le kell szögeznem, hogy a Fidesz-KDNP-frakciószövetség szerencsésnek tartja, hogy az IRM a javaslat benyújtása előtt szakmai konzultációra hívta a frakciók szakértőit, előzetesen megkereste pártszövetségünk védelmi kabinetjének vezetőjét, és az egyeztetést követően nyújtotta be a törvényjavaslatot.

A törvényjavaslat elsősorban technikai módosításokat tartalmaz, azonban a VIS-rendszer - ahogy azt az előttem szólók már érintették -, továbbá a közösségi vízumkódex átvezetése a magyar jogrendszerbe nagyon fontos kérdéskör. A törvényjavaslat szakmai szempontból is támogatható elképzelésekkel áll elő. Frakciószövetségünk az első helyen kijelölt honvédelmi és rendészeti bizottságban támogatta a törvényjavaslat-csomagot.

Részletesen átvizsgálva az előttünk fekvő törvényjavaslatot azt mondhatjuk, szembetűnik, hogy a törvényjavaslatban szereplő módosítások sok, egymással összefüggésben nem lévő hatályos törvény módosítására tesznek javaslatot. Kritikaként meg kell fogalmaznunk, hogy úgynevezett salátatörvény-szerűen szerepelnek ezek a javaslatok. Ezt az eljárást mi nem tartjuk szerencsésnek, sőt egyértelműen hibának tartjuk, és a törvényjavaslat hibájának rójuk föl.

Nézzük a törvényjavaslat részleteit! A törvényjavaslat a 132/2008. (XI. 6.) alkotmánybírósági határozat alapján javasolja pontosítani a motozással kapcsolatos szabályozást. Itt elsősorban a testüreg-átvizsgálással kapcsolatos, a rendőrségi törvényben szereplő szabályozás módosítására vállalkozik az IRM. Meglátásunk szerint a javaslat ezen formája támogatható, az alkotmánybírósági határozat elveinek megfelelő. Az Alkotmánybíróság határozata megállapítja, hogy a rendőrségi fogdák rendjéről szóló 19/1995. (XII. 13.) BM-rendelet 16. § (1) bekezdése alkotmányellenes, ezért azt 2009. június 30. napjával megsemmisíti. Az Alkotmánybíróság hivatalból megállapította, hogy az Országgyűlés az alkotmány 8. § (2) bekezdésében az alapvető jogok korlátozására előírt törvényi szabályozási szint sérelmét okozó mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elő azáltal, hogy nem rendelkezett a büntetés-végrehajtási szervezet által végrehajtott előzetes letartóztatás, valamint elzárás során alkalmazható motozás szabályairól. Az Alkotmánybíróság határozata szerint az Országgyűlés jogalkotói feladatának 2009. június 30. napjáig köteles eleget tenni. Mivel ma már december 1-jét írjuk, az alkotmánybírósági határozat utolsó rendelkezése nem teljesült, de jobb későn, mint soha, mondhatnánk. A tervezett szabályozás álláspontunk szerint kielégítően kezeli ezt a problémát.

Tisztelt Országgyűlés! A tervezetben szerepel a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távol tartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény végrehajtásának szabályozása is. A szabályozás 2009. október 1-jén lépett hatályba, ennek végrehajtásához kívánja az IRM, illetve a kormány módosítani a rendőrségi törvényt azért, hogy ha a bántalmazás körülményei vagy a bántalmazó magatartása nem teszi lehetővé a helyszíni határozathozatalt, akkor őt a határozathozatalig a rendőr előállíthassa.

A rendőrségi törvény módosításával az adatkezelési szabályok is változnának a rendőrségi törvényben. A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távol tartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény parlamenti szavazásánál a Fidesz nem támogatta a javaslatot, éppen azért, mert nem tartottuk életszerűnek a rendőr által követendő szabályokat, azt, hogy egy többszereplős bonyolult, esetleg nehezen követhető, behatárolható családi konfliktusban az intézkedő rendőrre bízzunk fontos cselekvési jogosítványokat. Természetesen elfogadjuk, hogy az előttünk fekvő javaslat jogharmonizációs jellegű, azonban annak alapjaival sem értettünk egyet.

A törvénytervezet harmadik fontos része a Frontex keretében a Magyar Köztársaság területén szolgálati feladatot ellátó külföldi hivatásos személyek fegyverhasználati jogosultsága. A javaslat abból indul ki, hogy a Frontex keretében megvalósuló együttműködés kapcsán a határrendészeti feladatot ellátó szerv tagja szerinti államban rendszeresített kényszerítő eszköz vagy lőfegyver alkalmazható, kivéve, ha annak alkalmazását jogszabály tiltja, például sokkoló alkalmazása nem megengedett, még ha az egy másik tagállamban rendszeresítésre is került. Úgy ítéljük meg, hogy a javaslat ezen része támogatható, szakmailag elfogadható.

A tervezet módosítani javasolja a szabálysértési nyilvántartás szabályait is. A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXXIX. törvény 2010. január 1-jétől hatályos 27/H. §-a megteremti a központi szabálysértési nyilvántartást. A szabálysértési törvény úgy rendelkezik, hogy a rendőrség jogosult adatátvételre ebből a nyilvántartásból, azonban az IRM, illetőleg a kormány szerint a rendőrség adatigénylési jogosultságának megteremtése érdekében indokolt a rendőrségi törvény 84. § (2) bekezdését kiegészíteni azzal, hogy a rendőrség a törvényben meghatározott feladatai teljesítése érdekében adatot kérhet e nyilvántartásból.

Tisztelt Országgyűlés! A schengeni végrehajtási egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló 2007. évi CV. törvény alkalmazásával kapcsolatban a kormány véleménye szerint elsősorban a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok részéről merültek fel gyakorlati nehézségek.

(10.10)

A legfontosabbnak tartott szabályozásváltozás a leplezett figyelés szabályainak törvényi szinten való megjelenítése. Az egyezmény 99. cikkelye tartalmazza, ugyanakkor a hazai jogrendszerben még ezt nem vezették át, a rendőrség így eddig nem tudott leplezett figyelésre irányuló figyelmeztető jelzéseket a rendszerbe helyezni.

Több vitát váltottak ki eddig a kerékbilincs szabályozásával kapcsolatos rendelkezések. A kormány elképzelései szerint módosítanák a rendőrségi törvény 45. §-át a kerékbilincs használatával, továbbá a gépjármű elszállításával kapcsolatos szabályozás érdekében. A részletszabályokkal a 143/1995. (XI. 30.) kormányrendelet foglalkozik, amely a rendőrségi törvény 2007. december 31-éig hatályos 100. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján került kiadásra. Ez a felhatalmazás azonban 2008. január 1-jével hatályon kívül helyezésre került, ezért újbóli rendelkezést kell életbe léptetni, hogy a kormányrendelet módosításra kerüljön.

A javaslat legfontosabb pontja az EU vízuminformációs rendszere, a VIS-rendszer hazai működésének magyar jogrendszerbe való átültetése. A kijelölt magyar hatóságoknak az adatbázishoz való hozzáféréséhez szükséges a jogharmonizáció, az érintett törvények módosítása a közösségi joggal való összhang miatt szükséges.

A VIS-rendelet és a VIS-határozat, valamint a schengeni határ-ellenőrzési kódex módosítása során közösségi normák átvételéről van szó. Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 10. cikkében foglalt hűségklauzula szerint a tagállamok a szerződésből, illetve a Közösség intézményének intézkedéseiből eredő kötelezettségek biztosítása érdekében általános és különös intézkedések megtételére kötelezettek. A VIS-rendelet és a VIS-határozat 2008. szeptember 2-án léptek hatályba, alkalmazásukra azonban a Bizottság, illetve Tanács által megállapított időponttól kerül sor. Ha minden jól megy, a tesztelés sikerességének függvényében 2010 szeptemberében kezd működni a rendszer. Ez az időpont az EU bürokráciáját ismerve azonban nincs még kőbe vésve.

Az Unió bel- és igazságügyi tanácsa kétéves tárgyalás után 2009. június 25-én elfogadta a közösségi vízumkódexről szóló tanácsi rendeletet. A rendelet rendelkezései 2010. április 5-étől, egyes rendelkezései 2011. április 5-étől lépnek hatályba; 6 hónapos időszakban 3 hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízumok kiadásának eljárására és feltételeire vonatkozik, amely korábban is teljes körben közösségi szabályozás tárgya volt, azonban ez a szabályozás nem rendeleti szintű szabályok keretében történt.

A kódex meglévő jogszabályok konszolidálását szolgálja ebből a szempontból. Ezekhez kétharmados többség kell a magyar jogszabályok szerint. A javaslat szakmai szempontból uniós jogharmonizáció miatt támogatható, hiszen amennyiben ez nem történik meg, ezt a parlament nem fogadja el, 2010 áprilisára kötelezettségszegési helyzet állhat elő április 5-ét követően. A jogalkalmazásban is problémák merülhetnének fel, mert párhuzamosságok jönnének létre a magyar, illetve az uniós jogszabályok alkalmazása miatt.

Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm figyelmüket, az általunk kifejtettek alapján a Fidesz-KDNP-frakciószövetség a törvényjavaslat elfogadását ajánlja.

Köszönöm. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm képviselő úr hozzászólását. Előre bejelentett felszólaló a monitoromon Tóth András képviselő úr, őt viszont nem látom a teremben. Úgyhogy megkérdezem önöket, kívánnak-e a törvényjavaslathoz hozzászólni. (Nincs jelzés.) Nem látok ilyet, a monitoromon sem látok ilyet. Megkérdezem Avarkeszi Dezső urat, kíván-e reagálni. (Dr. Avarkeszi Dezső: Nem.) Nem kíván reagálni.

Az általános vitát, képviselőtársaim, lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára várhatóan a következő ülésünkön fog sor kerülni.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az anyakönyvi eljárásról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A törvényjavaslatot önök a T/11207. számon, a bizottsági ajánlásokat pedig a T/11207/1-2. számokon megismerhették.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Avarkeszi Dezső államtitkár úrnak, a törvényjavaslat előadójának.

Parancsoljon!