Felszólalás adatai

DR. CSIHA JUDIT, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság megtárgyalta a számára kiadott interpellációkra adott válasz körülményeit, és e körben meghallgatta a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter képviseletében Csizmár Gábor államtitkár urat.

(14.50)

Az interpelláció - mint az ismert - a Magyar Nemzet április 23-24-ei cikkei alapján született, amelynek nyomán a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter soron kívüli vizsgálat lefolytatását rendelte el annak megállapítására, hogy a 2002. május 27-e és 2003. december 31-e közötti időszakban születtek-e a Miniszterelnöki Hivatalban és a hozzá tartozó közigazgatási szerveknél, egységeknél olyan szerződések, amelyek bármifajta magánnyomozói vagy a magánnyomozással összefüggő tevékenységre, tanácsadásra vagy egyéb biztonsági szolgáltatásra irányulnak. A vizsgálat kiemelten kezelte Keller László akkori államtitkár szakterületét, lévén, hogy maga az interpelláció ezt a területet helyezte a fókuszba, és ebben a körben azt külön vizsgálta, hogy valamifajta szerződés született-e, vagy bármifajta kifizetést teljesített-e a hivatal, illetőleg a szakállamtitkárság az interpellációban említett Finder Bt. és System Consulting Zártkörű Részvénytársaság javára.

Az államtitkár úr - hasonlóan az Országgyűlés plenáris ülésén tett nyilatkozathoz - arról tájékoztatta a bizottság tagjait, hogy semmiféle, ezzel az üggyel összefüggésbe hozható szerződésmegrendelés nem született, ezzel összefüggő kifizetés sem a két interpellációban említett cég, sem más cégek irányában nem volt, ezzel összefüggő irat az irattárakban nem volt föllelhető. Ez azt jelenti, hogy a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, illetőleg a hozzá tartozó egységek azt vizsgálhatták - és erre a parlamenti jog tartalmaz megfelelő jogintézményeket -, hogy jogszerű volt-e, és kikkel álltak kapcsolatban, amikor ilyen megállapodásokat kötöttek, és azt állapították meg, hogy az interpelláció által érintett tevékenységgel kapcsolatosan ilyen nem történt.

Természetesen azt senki nem zárja ki, hogy ha a Miniszterelnöki Hivatal tevékenységén, hatáskörén, hatókörén kívüli magatartás, illetőleg tevékenység során valamilyen jogszabályba ütköző vagy jogszerűtlen magatartás észlelhető, akkor ennek kivizsgálása nem a már említett miniszter feladata és feladatköre, hanem egyéb, a jogrendben meglévő szervezetek, nyomozó hatóságok és más intézkedésre jogosult szervezetek dolga.

Ezt a választ lényegében megismételte az államtitkár úr a bizottság ülésén, és a bizottság többségének az volt az álláspontja, hogy már a plenáris ülésen adott válasz is megfelelt az interpellációs válasz igényelte követelményeknek, és ugyanígy megfelelt az államtitkár úr nyilatkozata és tájékoztatása a Házszabálynak, illetőleg a vonatkozó rendelkezéseknek.

A kisebbségi vélemény, illetve a bizottság egynémely tagjainak fölszólalása azonban nem erről szól, hanem azt tette szóvá elsősorban az egyik interpelláló képviselő úr, hogy Keller László államtitkár úr ellen feljelentés született a tevékenységét illetően (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és a legfőbb ügyész a mentelmi jog felfüggesztését igényelte a Háztól, azonban ez nem született meg. Ez a kitétel természetesen kívül esik az interpellációs válasz körén, ennélfogva azt ajánlja a bizottság az Országgyűlésnek, hogy utólag is ítélje helyesnek a miniszteri választ.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)