Készült: 2019.10.15.00:01:54 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

57. ülésnap (2015.03.18.), 12. felszólalás
Felszólaló Dr. Vadai Ágnes (független)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 14:11


Felszólalások:  Előző  12  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VADAI ÁGNES (független): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy abban nincsen közöttünk vita, hogy a rendvédelmi szervek dolgozóinak anyagi, erkölcsi és szakmai megbecsülése mennyire fontos. Éppen ezért ironikus, már-már bántó volt, amit a kormánypárti képviselőktől némi amnézia után hallottam.

Miniszter úr az expozéban azt mondta, hogy ne felejtsük el, hogy ezek a kollégák bennünket és a családjainkat is megvédik. Miniszter úr, bennünket erre nem kell emlékeztetni, mi ezt tudjuk, hiszen az itt ülők mindegyike tudja, és a magyar polgárok nagy többsége, aki egyébként a törvényeket betartja, szintén tudja.

A kormánypártok képviselői a megbecsülésről beszéltek a rendvédelmi dolgozók kapcsán, és valóban ellenzéki képviselőtársaim itt említették megbecsülés gyanánt, ahogy önök megbecsülték egyébként a rendvédelmi dolgozókat, a szolgálati nyugdíj ügyét, amelyet egyébként ellenzékben még vehemensen védtek, amikor az akkori kormány meg szerette volna csinálni a belső reformot, majd megérkeztek kormányra, és olyan kedves szavakkal illették a rendvédelmi dolgozókat, mint Kádár-huszárok, mint Gyurcsány rendőrei. Én nem szeretem ezeket a kifejezéseket, nem is nagyon szoktam használni, hogy Orbán rendőrei vagy Pintér rendőrei, mert helytelennek tartom; mert azt gondolom, hogy ők a magyar polgárok érdekében tevékenykednek, a rendőrök a rendvédelmi szervek dolgozói, ők Magyarország rendőrei.

De ha már a megbecsülésről beszélünk, képviselőtársaim, azért önök voltak azok, akik elfogadtak egy semmisségi törvényt egy olyan ember javaslatára, aki aztán ajándékul megkapott az Alkotmánybíróságban egy pozíciót, önök pedig nyilván a törvényjavaslatban nagyon világosan kimondták, hogy a rendőr hazudik ‑ mindezt politikai indíttatásból, miniszter úr.

Nagyon fontos az illetményrendszer, nagyon fontos a jogbiztonság. De azért én szeretném azt is világossá tenni azoknak, akiknek még lehetőségük van hallgatni a parlament ülését és a magyar választópolgárok számára, hogy önök a megbecsülést akkor tartják fontosnak, hogyha egyébként mindenkit, akiről úgy gondolják, hogy el kell takarítani az útból, eltakarítottak, beülnek a kormányzati pozíciókba, majd ebből a pozíciókból oktatnak bennünket arról, hogy ne felejtsük el, hogy egyébként a rendőrök milyen munkát végeznek.

És nyilvánvaló, azért volt itt egy 2006-os ősz, annak a jegyzőkönyveit végigolvasva igen érdekes dolgot tapasztalunk, képviselőtársaim. Az akkori ellenzéki képviselők, mostani kormánypárti képviselők nem a rendőrök oldalára álltak; hozzáteszem, nem is a köztársaságéra. Milyen megbecsülésről beszélnek önök, képviselőtársaim? Milyen megbecsülésről?! Kádár-huszár? Hazudik a rendőr? Elvonjuk a szolgálati nyugdíjat ‑ és most benyújtanak egy törvényjavaslatot, amely törvényjavaslat az illegitim Alaptörvényre hivatkozik. És illegitim az Alaptörvény, mert nem versengő politikai nézetek jó kompromisszumaként született meg, hanem az önök diktátuma. Az önök diktátuma! Itt ellenzéki képviselőtársaim beszéltek már olyan kérdésekről, amelyeket lehet és kell módosítani.

Szerintünk az egész ebben a formájában, különösen azért, mert az Alaptörvényre alapoz, és kimondja, hogy itt 2010 után indult el minden jó… ‑ Kósa képviselő úrnak szeretném mondani, hogy áldásos tevékenységüket tapasztalja már meg egyébként az országban. Az, hogy önök milyen áldásos tevékenységet végeztek, kérdezze már meg a rendvédelmi szervek dolgozóit vagy azokat a volt rendvédelmi dolgozókat, akik az önök áldásos tevékenységének a következtében egyébként sokkal kevesebb jövedelemmel rendelkeznek, mi több, egy jelentős részük fogta magát, és elhagyta az országot. Nagyon fontos az önök áldásos tevékenysége, csak éppen nem a választópolgárok számára, hanem a saját környezetük számára.

A szolgálati nyugdíj ügye ebben a törvényjavaslatban sincsen elrendezve. Nincsen elrendezve! Nem ad megoldást arra, amit egyébként önök is pontosan tudnak. Persze, könnyű azzal jönni, képviselőtársaim, hogy mert aki az irodában ül, az miért kap szolgálati nyugdíjat. Az a probléma, képviselőtársaim, kormánypárti képviselőknek mondom, hogy önök úgy gondolták, hogy akkor vágnak. Rögtön vágnak, nem gondolkodnak! Nem foglalkoznak azzal a rendőrrel, aki az utcán van, nem foglalkoznak azzal a tűzoltóval, aki egyébként kihúzza a balesetet szenvedetteket az autóból, nem foglalkoztak azokkal a rendőrökkel, akik baleseten helyszínelnek, azokkal a tűzoltókkal, akik tüzet oltanak, és még tudnám sorolni. Mert abból indultak ki, hogy milyen jó, hogy megint a rendvédelmi szervek dolgozóival szembe lehet fordítani a civil világot. Szeretnék gratulálni. Ebben remek ‑ remek! ‑ munkát végeztek. Az önök áldásos tevékenysége ebben kiváló volt.

Ami a szabadságjogokat illeti, szerintem a rendőri állomány és nyilván nemcsak a rendőri, hanem a rendvédelmi állomány is tisztában van azzal, hogy amikor egy ilyen hivatást választ magának, akkor a szabadságjogai korlátozásra kerülnek. Ezért és emellett, hogy a szabadságjogai korlátozásra kerülnek, nyilvánvalóan, ahogy az esküből is következik, ugye, a fegyveres szerveknél az életük feláldozásával, a rendvédelmi szerveknél az életük kockáztatásával hajtják végre ezt a feladatot.

De az nem azt jelenti, képviselőtársaim, hogy ezeket az embereket behajítjuk a rendszerbe, az életüket kockáztatják, az alapszabadságjogaikat megnyirbálják, és egyébként cserébe ez a közösség, amit úgy hívnak, hogy haza, nem ad semmit. Szeretném mondani, hogy a szolgálati nyugdíj egyébként ennek a kompenzációs rendszernek a része volt, és nem csak Magyarországon. Tehát aki ismeri a nemzetközi világot, az pontosan tudja, hogy ez része annak a juttatási rendszernek, amivel egyébként a haza és a hazában élő állampolgárok közössége, no meg persze a mindenkori kormányzat megköszöni ezt az áldozatos munkát.

Természetesen, amikor szabadságjogok korlátozásáról van szó, önöknek ez nem szokott gondot okozni. Ezt tapasztaltuk már nemcsak a rendvédelmi szervek dolgozóinál, hanem az átlag választópolgár szintjén is, tehát ez nem okoz önöknek gondot.

(10.20)

Itt sem abból indulnak ki, mint ahogy eddig is tapasztaltuk, hogy a rendvédelmi dolgozó, szolgáljon bár rendőrként, tűzoltóként vagy éppen bv-sként, alapvetően jó ember a szó jó értelmében. Rögtön abból indulnak ki, hogy tuti biztos, hogy ezek az emberek a Facebookon ‑ a Facebook került előtérbe, de nyilván vannak más internetes felületek, Twitter, Instagram, és még lehet sorolni ‑ rögtön olyat fognak tenni, és azért tegyük bele, korlát nélkül, ész nélkül azt, hogy egyébként ezt lehet korlátozni. Tegyük bele a törvénybe, ez az önök álláspontja. Mi lenne, és akkor ez egy hatalmas nagy újítás lenne az önök rezsimjében, ha abból indulnának ki, hogy az emberek úgy általában jók, hogy a rendőrök, a bv-sek, a tűzoltók, még egyszer sorolhatnám az összes rendvédelmi szerv dolgozóját, alapvetően hűséges akar lenni, nem önökhöz, hanem ehhez a hazához és mindahhoz, amit ez a haza megtestesít. Ha ebből indulnának ki, azt gondolom, a szabadságjogok korlátozása tekintetében is máshogyan gondolkodnának.

Képviselőtársaim, az mindig nagyon jó, amikor egyébként fizetésemelés van. Annak mindig mindenki örül. Nyilván az egész törvényjavaslat eköré épül fel, és már előre látom ennek a kommunikációját, hogy aki ezt nem szavazza meg, az nem támogatja a rendvédelmi dolgozók juttatásainak emelését. Ez nyilván nincs így, de ismerjük ‑ hogy mondjam ‑, ez a politikai része ennek a dolognak. Azért szeretnék emlékeztetni és nyilván a minisztérium is emlékszik arra, hogy az egykulcsos 16 százalékos adó az állományban jelentős problémát okozott. A miniszter úr az expozéjában tulajdonképpen, de majd kijavít, ha nem így van, félig-meddig elismerte, hogy a vezető állomány a 16 százalékkal jól járt. Tehát ki járt jól a 16 százalékkal? Az, aki sokat keresett, a legfelsőbb kör. Azt már nem tette hozzá, csak én teszem hozzá, hogy nyilvánvalóan az járt rosszul, aki alacsonyabb beosztásban van.

Azért ne feledkezzünk el arról, hogy bármennyire is áldásos volt, ahogy azt Kósa képviselő úr mondta, a Fidesz tevékenysége, mégiscsak becsúszott egy 27 százalékos áfa, és mégsem olyanok itt a gazdasági viszonyok és mégsem olyan jó itt az élet, mint ahogy azt elmondták. Nyilvánvaló, hogy a bérkompenzációról majd akkor lehet hosszú távon beszélni, ha ennek valóban látjuk minden évben a költségvetésben meglévő összegét. A Belügyminisztériumnál látjuk ezt, tehát nem a Miniszterelnökségnél, egyéb helyen, hanem konkrétan a Belügyminisztériumnál. És nyilvánvalóan látjuk, hogy okoz-e a rendszeren belül bérfeszültséget, hogy valójában megtartják-e önök a szavukat. Mert ebben azért nem olyan jók. A propagandában, az áldásos tevékenységben nagyon jók, de abban, hogy a szavukat megtartsák, nem annyira.

Elhangzott, hogy ez egy szigorúan zárt hierarchikus rendszer, és ebben valóban nincs is közöttünk vita, de azért nagyon fontos, hogy nem droidok ülnek a rendszerben. Ne tessenek ma már úgy gondolni a rendőrre, vagy éppen a bv-sre, a tűzoltóra, hogy neki az a dolga, hogy ha kiadják a parancsot, akkor ész nélkül, gondolkodás nélkül csinálja ezt. Nyilvánvalóan a törvényjavaslatban is van erre utalás. De azért ők is csak emberek, tisztelt képviselőtársaim! Nekik is vannak érdekeik, amelyeket képviselni kell. Az teljesen nyilvánvaló, hogy a Mussolini-féle mintára megalkotott MRK nem alkalmas erre a feladatra. Önök nem annyira támogatják ezt a szakszervezeti dolgot, különösen akkor nem, ha abban fideszesektől eltérő politikai nézetű emberek ülnek, de az MRK, amely az állam által fenntartott szakszervezet, semmi más, nem alkalmas arra, hogy képviselje ezeknek az embereknek az érdekeit, még akkor sem, ha egyébként nagyon szép papírokat tudnak írogatni. Nem alkalmas! Azt elfogadom és tudomásul veszem, szerintem azzal nem is volt probléma, hogy egy ilyen rendszerben a szakszervezeti működés szabályozása fontos, hiszen itt egy olyan területről van szó, amely a nemzet biztonságát, az ország rendjét érinti. De azért a szakszervezettől eljutni odáig, hogy egy Mussolini-féle hivatásrendet dobnak össze ‑ azt gondolom, hogy azért valahol vannak átmenetek, és talán érdemes lett volna ezen elgondolkodni.

Összességében a bérfejlesztés szabályozása, nyilván­valóvá tétele, az eddig nem létező jogbiztonság, ezek pozitív dolgok. De az, hogy ez a törvényjavaslat, amely emberi életeket határoz meg, egy olyan Alaptörvényre építve, amely ‑ még egyszer mondom ‑ a mi politikai álláspontunk szerint illegitim, mert nem versengő politikai nézetek jó kompromisszumaként született meg, hanem az önök kizárólagos nézeteit képviseli; egy olyan törvényjavaslat, amely számára természetes, hogy a rendvédelemben dolgozókat az MRK az, ami képviseli, egy olyan törvényjavaslat, amelyet megelőz az önök elmúlt négyéves magatartása a Kádár-huszártól, a szolgálati nyugdíj megszüntetésétől, a „szolgálati járadékos” kifejezés elfogadhatatlan bevezetésén át, a semmisségi törvény megszavazásáig, a rendőrök megalázásáig… ‑ egy ilyen törvényjavaslat nem támogatható.

A Demokratikus Koalíció képviselői éppen ezért ezt a törvényjavaslatot és az összes többi javaslatot nem fogják támogatni. Köszönöm szépen.




Felszólalások:  Előző  12  Következő    Ülésnap adatai