Készült: 2020.02.19.09:32:22 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

267. ülésnap (2013.04.09.), 38. felszólalás
Felszólaló Bartos Mónika (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó Fenntartható fejlődés bizottsága
Felszólalás oka Ismerteti a bizottság véleményét
Videó/Felszólalás ideje 4:22


Felszólalások:  Előző  38  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

BARTOS MÓNIKA, a fenntartható fejlődés bizottságának előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. A fenntartható fejlődés bizottsága tegnap napirendjére tűzte és megtárgyalta az előttünk fekvő javaslatot. A bizottság 11 igen, 5 nem és 1 tartózkodó szavazattal döntött az általános vitára való alkalmasságról. Elmondható az, hogy a bizottságban nagy vitát váltott ki a javaslat. Elhangzott a bizottsági ülésen is, hogy a javaslat fő indoka az, hogy a mi vízgazdálkodási törvényünket összhangba hozzuk a víz keretirányelvvel.

Most nálunk jelenleg kötelező a víz visszatáplálása, a termálvizek visszatáplálása, de a víz keretirányelv ezt engedélyhez köti. A javaslat azt teszi lehetővé, hogy a víz-visszatáplálási kötelezettség választható lehetőség legyen. A bizottsági ülésen több képviselőtársamtól elhangzott, és ebben a bizottság egyhangúlag foglalt állást, hogy Magyarország egyik legnagyobb természeti kincse a termálvízkészletünk, és ezt mindenképpen védeni kell és meg kell óvni. Az is elhangzott, az nagyon jó, hogy mivel az esetek különbözőek, ezért ez a javaslat lehetőséget kínál arra, hogy az egyes eseteket külön-külön és a saját specialitásuk szerint vegyük figyelembe és így tárgyaljuk.

Azt el kell mondanom, hogy a bizottságunk korábban már tárgyalta a termálvizek kérdését, és akkor is nagy vitát váltott ez ki, főleg amiatt, hogy szakmai körökben is eltérő a vélemény, a visszasajtolási kötelezettség mellett és ellen is szólnak érvek. Ezen az ülésen is volt arra hajlandóság a bizottság tagjai között, hogy ezt a vitát újra lefolytassuk, de végül erre nem került sor.

A fő kérdések, amelyek a képviselőtársaimat foglalkoztatták: az egyik az, hogy valóban a víz keretirányelvnek való megfelelés a cél, vagy a kertészeti termelést, az Alföldön való boldogulást szeretnénk-e ezzel segíteni. A másik kérdéskör az volt, hogy a víz-visszatáplálási kötelezettség többletköltséggel jár, és hogyan lehet azt biztosítani, hogy most, amikor kötelező ezt megtenni, így sem élnek vele a vállalkozók, ha pedig ez választható lesz, akkor hogyan lehet a termálvízkészlet védelmét mégis biztosítani.

A másik kérdéskör - ami talán elvi, de a gyakorlati szempontok alapján a gyakorlatban felmerül -, hogy hogyan lehet a fenntarthatóság kérdéseit a gazdasági stabilitással összeegyeztetni, melyik az elsőbbrendű, illetve melyik melyiket szolgálja, az egyik a másikat vagy a másik az egyiket.

Kérdés volt még az is, hogy Magyarország választhat-e szigorúbb szabályozást, mint amit az Európai Unió előír, illetve kérdés volt az, hogy hogyan szolgálhatja a termálvízkészlet védelmét a vízjogi engedély, illetve a visszatáplálási engedély. A válaszokból kiderült az, amit korábban is említettem, hogy az általános kötelezettség ellenére a visszasajtolás most sem gyakorlat. Az is kiderült, hogy ennek költsége, a környezetre való terhelés a különböző területeken eltérő, tehát ezt egyénenként, egyedenként kell vizsgálni.

És az is kiderült, hogy most a kertészeti termelésben használt, hajtatott fóliás vagy üvegházas termelésben hasznosított 3500 hektár 6-8 százalékánál használnak termálvizet fűtésre, ez az összes termálvízkészlet 0,29 százaléka, tehát elsősorban nem gazdasági cél, hanem a víz keretirányelvnek való megfelelés a javaslat indoka. Ezért is a bizottság úgy döntött, ahogy korábban említettem, hogy az általános vitára való alkalmasságát támogatja. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  38  Következő    Ülésnap adatai