Készült: 2024.04.19.05:08:45 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

183. ülésnap (2000.12.13.), 18. felszólalás
Felszólaló Tóbiás József (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó Ifjúsági bizottság
Felszólalás oka Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése
Videó/Felszólalás ideje 5:13


Felszólalások:  Előző  18  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

TÓBIÁS JÓZSEF, az ifjúsági és sportbizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Jellemző szintén, hogy az ifjúsági és sportbizottság a munka törvénykönyvéről szóló módosítócsomagot mindössze négy percben tárgyalta a bizottságban, és a bizottság képviselője nem jelent meg ma az ülésteremben, tehát ezek szerint nem fontos - az általános vitára való alkalmasságot igazolandó - a parlamentben elmondani a bizottsági véleményt.

Az ifjúsági és sportbizottság kisebbségi véleményének előadójaként az első megállapításom az, hogy a magyar kormány a jogharmonizáció keretében 2000. december 31-ig hat európai irányelvre vállalt kötelezettséget, amelyet jól látunk, hogy technikailag kivitelezhetetlen - ez az első csúszása a kormány ígéreteinek.

A másik - és ez már a fiatalokra vonatkozik, elhangzott a Gazdasági Minisztérium előadásában - nem más, mint az Európai Unió minimumának bevitele a munka törvénykönyvének módosításába, tehát nem tett többet a jelenlegi kormány, mint hogy megtette azt, amit az európai irányelvekből következően a pályakezdő és a fiatal munkavállalók pozitív diszkriminációja kapcsán be lehetett tenni. Azt gondolom, ez egyáltalán nem nevezhető még a fiatalok szempontjából sem eredménynek, hiszen nemcsak generációs alapon kell ezt megközelíteni, hanem fiatal családok és fiatal munkavállalók szempontjából is, márpedig ez a javaslat azzal a családpolitikával gyökeresen szembehelyezkedik, amelyet a Fidesz-kormány két éve próbál bizonyítani ebben a társadalomban. Méghozzá a munkaidőkeret, a kirendelés szabályai, a pihenőidő és a túlóra emelése az, amely elszakíthat munkavállalókat családjuktól, a gyermeknevelésre fordított időt szűkíti le, és egy kiszolgáltatott, instabil helyzetbe helyezi a munkavállalót, legyen az fiatal vagy legyen az idős. A munka törvénykönyvének azt a filozófiáját, hogy stabil, kiszámítható viszonyokat teremtsen egy jóléti társadalom eléréséhez, ez a törvénytervezet általában véve nem fogadja el.

 

 

(9.50)

 

Hivatkozik az európai uniós előírásokra, miközben azon változások egyike sem vezethető le, sőt visszafelé hat abból a minimumból, amelyet megfogalmaz az Európai Unió.

Egy példát említenék: például a kölcsönzés, a kölcsönbe adás rendszere, hiszen a munkavállalóknak az európai uniós országok közötti átjárhatóságát szeretné biztosítani. Ehhez képest a kormány előterjesztése nem más, mint országon belül teremt egy kölcsönzési gazdasági rendszert, amely - mondjuk úgy - egyszerűen instabillá és kiszolgáltatottá teszi a munkavállalót, ha a mai gazdasági viszonyok között szeretne élni.

A következő ilyen a tudásalapú társadalommal összefüggésben a törvény módosítása. Gondolom, azzal mindenki egyetért, hogy mi szeretnénk, ha ez a nemzedék és a jövő nemzedéke egy első generációs európai állampolgár lehetne. Ehhez minőségi tudás biztosítása szükséges. Ehhez képest a folyamatos munkarend bevezetése olyan negatív szabályozás, amely a jövő generációjának a hamarabbi elhasználódását teszi lehetővé. Szeretném megkérdezni: ez a cél?

Az európai uniós irányelvekben szerepel néhány olyan pozitívum is, amelyet szívesen javasolnánk a kormányzat figyelmébe, mégpedig az alapszabadság mértéke jelen pillanatban a 18. életévig érvényes. Azt gondolom, hogy ezt ki lehetne terjeszteni akár 26-30 éves életkorig is, valamint - ami a legfontosabb - a tudásalapú társadalom, a tanulmányi szabadság egyszerre túl bőkezű, viszont mindezt a szabadság terhére, fizetés nélkül kellene megtennie ma a fiatalnak.

Vegyék figyelembe, tisztelt képviselőtársaim, hogy ma Magyarországon mennyibe kerül egy diploma megszerzése, és rendeljék hozzá, hogy ha valaki munkavállalás mellett szeretne tanulmányokat folytatni, hogyan oldható meg az a szabadság terhére, amelyet ma nem fizet a munkaadó.

Végezetül, mi azt gondoljuk, hogy a törvénytervezet nem az első az elmúlt két évben, amely úgy kerül a parlament elé, hogy az érdekegyeztetési folyamatban még a szakbizottságokban sem születik megegyezés ebben a kérdésben, és nem szeretném azt vélelmezni, azt a cinikus megjegyzést, hogy talán 60 nap még rendelkezésére áll majd a kormánynak, miközben megkezdi a tárgyalását, hogy a szociális partnerek megpróbálják majd kiegészíteni ezeket a javaslatokat.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  18  Következő    Ülésnap adatai