Felszólalás adatai

Az általános vitát lezárom.

Tisztelt Országgyűlés! Arra figyelemmel, hogy módosító javaslat nem érkezett, részletes vitára nem kerül sor. Most az előterjesztésről kell döntenünk.

Kérdezem önöket, elfogadják-e az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződés és kiegészítő dokumentumai Oroszországi Föderáció viszonylatában való részleges felfüggesztéséről szóló T/4979. sorszámú törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 270 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 42 tartózkodás mellett elfogadta.

Az előterjesztő indítványozta, hogy az Országgyűlés elnöke kérje az imént elfogadott törvény sürgős kihirdetését a köztársasági elnöktől. Kérdezem önöket, hozzájárulnak-e ehhez. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a sürgős kihirdetési kérelemhez 271 igen szavazattal, 43 nem ellenében, tartózkodás nélkül hozzájárult.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája. Gulyás Gergely képviselő úr, Fidesz, önálló indítványa T/4996. sorszámon a honlapon megismerhető.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Gulyás Gergely képviselő úrnak, a napirendi pont előadójának.

GULYÁS GERGELY (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A javaslat egy nagyon rövid 79. §-t illeszt a még hatályos alkotmány rendelkezései közé. Eszerint az Országgyűlés az alaptörvény 26. cikk (3) bekezdésében meghatározottak szerint 2011. december 31-éig megválasztja a Kúria elnökét.

Gyakorlatilag egy technikai szabály végrehajtása az alaptörvényt hatályba léptető átmeneti rendelkezések 11. cikkében foglaltaknak, amely szerint a Legfelsőbb Bíróság, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és elnöke jogutódja az ítélkezési tevékenység tekintetében a Kúria, a bíróságok igazgatása tekintetében - sarkalatos törvényben meghatározott kivétellel - az országos bírósági hivatal elnöke. A Legfelsőbb Bíróság elnöke, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke és tagjai megbízatása az alaptörvény hatálybalépésével megszűnik. Ez tehát a most még jelen vita tárgyát nem képező átmeneti törvény rendelkezése.

Annak érdekében, hogy a folyamatosság biztosítható legyen, hogy az új szerv, a január 1-jével hatályba lépő alaptörvényben az ítélkezési tevékenység legfőbb fórumát jelentő Kúria vezetésében folyamatosság legyen, ennek a javaslatnak az elfogadása szükséges.

Kérem ezért a képviselőtársaimat, hogy támogassák a javaslatot. Köszönöm. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megkérdezem, hogy a kormány részéről kíván-e valaki felszólalni. Igen, megadom a szót Rétvári Bence államtitkár úrnak.

DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Tisztelt Ház! A kormány a javaslatot támogatja.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem, hogy az alkotmányügyi bizottság kíván-e előadót állítani. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok.

Képviselői felszólalások következnek. Megkérdezem, kíván-e valaki szólni. Ketten is, hárman is jelentkeztek. Megadom a szót elsőként Bárándy Gergely képviselő úrnak, MSZP.

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Technikainak semmiképp nem minősíteném ezt a rendelkezést, hiszen az, hogy ez a szabály egy kiegészítő szabálya egy másiknak, azaz úgy is fogalmazhatnék, hogy nem egy jogszabály, hanem két jogszabály együtt teremti meg azt a helyzetet, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökét menesztik, azt gondolom, nem tekinthető technikai rendelkezésnek.

A javaslat egész egyszerűen úgy foglalható össze - de hogy korrekt legyek, más rendelkezésekkel együtt és közösen -,s hogy önök a mandátumának lejárta előtt menesztik a Legfelsőbb Bíróság elnökét. A helyzet az, hogy az alaptörvény elfogadásakor még nem tudták, hogy mitévők legyenek, ezért abba nem írták bele ezt a rendelkezést. Meglehetősen sokan, többek közt egyébként maga az elnök úr is szóvá tette, hogy jó volna erről rendelkezni, most, hogy már az alaptörvény hatálybalépése szinte egy hónapon belülre került, jó lenne tudni azt, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke marad vagy megy. Most már tudjuk, hogy menni fog.

Miután az elnök nagyon markánsan bírálta a bíróságok átalakítására vonatkozó kormányzati előterjesztést, úgy véljük, úgy látjuk, hogy megpecsételődött a sorsa. Jelen törvényben és egy másikban ez együttesen erről szól; ugyanúgy egyébként, mint ahogy annak idején a Költségvetési Tanács elnökének, amikor bírálni merte az önök költségvetését, megszüntették a mandátumát annak lejárta előtt egy egészségügyi törvényhez benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslat elfogadásával. Ez legalább egy fokkal jogtechnikai szempontból elegánsabb, mint az volt, azonban a hatását tekintve semmivel nem jobb, mint az.

Ugyanis a Fidesz, úgy tűnik, és most már ezt bátran kijelenthetjük, és ez nem előítélet, hanem utóítélet, nem tűri a kritikát, azt, aki mégis ilyet fogalmaz meg, elbocsátja, kirúgja (Szatmáry Kristóf: Kilövi a szemét.) de egy biztos, hogy valamilyen módon megbosszulja. Példát statuál mindenkivel szemben, aki nem megfelelően paríroz.

(22.10)

Nem szokatlan persze önök számára az, hogy mandátum lejárta előtt bocsátanak el valakit vagy valakiket, hiszen az OVB-t testületileg robbantották szét, mert az önök számára nem megbízható emberekből állt.

Miért kell mennie a Legfelsőbb Bíróság elnökének? Megkérdezem most is, és meg fogom kérdezni ott is, ahol nem az újraválasztásról van szó, hanem valóban a menesztésről van szó. Azért, mert megváltozik a testület elnevezése? Önmagában az, hogy a Legfelsőbb Bíróságról Kúriára változik, az indok arra, hogy annak a vezetőjét elbocsássák? Hadd éljek egy olyan példával, ami talán érzékelteti azt, hogy önök valójában semmi mást nem akarnak, mint hogy egy olyan vezetőt, aki önök felé nem lojális, azt eltávolítsák. Az ombudsmannak is megváltozik a titulusa, megváltozik a rendszer, ő mégis marad a helyén. A Legfelsőbb Bíróság Kúriára változik, annak az elnöke nem marad a helyén. Ez ilyen egyszerű, tisztelt képviselőtársaim. Az tehát, hogy most technikai módosításnak titulálják ezt a javaslatot, azt gondolom, nem állja meg a helyét, azért nem állja meg a helyét, mert egy másik javaslattal összhangban kell értelmezni, és így már nagyon is tartalmi.

Ezt a javaslatot az MSZP nem fogja támogatni, ahogyan a másikat sem. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A következő hozzászóló Schiffer András frakcióvezető úr, LMP.

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr, köszönöm a figyelmet. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Babák Képviselő Úr! A tizenharmadik alkotmánymódosítás van előttünk másfél év alatt, azt gondolom, ez egy igen tekintélyes teljesítmény.

Hogy miért és mennyiben nem igaz az, amit Gulyás képviselőtársam az imént mondott, hogy ez csak egy technikai módosítás lenne, arra elég egyszerű megfejtés van: akkor, amikor önök az alaptörvényt elfogadták, pontosan lehetett látni, hogy milyen személyzeti lépésekre lehet szükség. Nem tartották akkor, illetve az elmúlt hónapokban fontosnak ezt az alkotmánymódosítást. Jelzem, feltétlen jogtechnikai szükségszerűség nincs is mögötte, hiszen elég lenne kimondani azt, hogy a Legfelsőbb Bíróságnak jogutódja a Kúria, és különösebb bűvészkedés nélkül a Kúria elnökét január 1-jétől Baka Andrásnak hívnák. Úgyhogy lássunk világosan: a tizenharmadik alkotmánymódosítás egyben a sokadik személyre szabott törvényalkotási produktum. Ez a lex Baka, aminek egyetlenegy célja van, hogy a bírói fórum első emberét ne Baka Andrásnak hívják január 1-je után.

Érdemes visszatekinteni arra, hogy egyáltalán Baka András hogyan került a Legfelsőbb Bíróság élére. Baka András, amikor először Sólyom László jelölte a parlamentnek, akkor történetesen elsősorban az akkori kormányoldal, a szocialisták és a szabad demokraták fúrták meg, gyanúsították meg mindenféle pártelfogultsággal; önök megszavazták, alkalmasnak találták; majd a második körben végre az akkori Országgyűlés kétharmada megválasztotta Baka Andrást a Legfelsőbb Bíróság elnökének. (Dr. Rétvári Bence: A harmadik volt!) Bocsánat, a harmadik, mert közben Havasiné Orbán Máriát is kétszer leszavazta az akkori Országgyűlés. Egy szó, mint száz, önök több alkalommal, nem is olyan régen Baka Andrást alkalmasnak találták ennek a pozíciónak a betöltésére.

Az, hogy léteznek független intézmények egy alkotmányos demokráciában, és a független intézmények élén álló személyeket egy mégoly nagy parlamenti többség sem cserélgetheti kénye-kedve szerint, ennek van egy fontos garanciális, ha úgy tetszik, az egész rendet biztosító funkciója. Az, hogy önök úgy gondolják, a kétharmad birtokában bármit meg lehet tenni, ez további lépés abba az irányba, hogy gyakorlatilag nincsenek ellensúlyok ebben a rendszerben. Bármilyen hatalmi ágról van szó, bármilyen hatalmi ellensúlyról van szó, mindenkinek számolnia kell azzal, hogy elérheti a végzete; ha valamilyen lépése, valamilyen nyilatkozata nem tetszik a kétharmados többségnek, akkor önök egy laza alkotmánymódosítással, ha kell, útilaput kötnek a talpára. Erről szól ez a röpke kis technikai alkotmánymódosítás, és ez ennyiben valóban nemcsak Baka Andrásról szól, hiszen ez megint egy újabb világos üzenet, hogy mindenki tartsa magát ahhoz, amit a kétharmados többség tőle megkíván.

Szeretném nem először és feltehetően nem utoljára felhívni a figyelmüket arra, hogy egy jogállam, egy alkotmányos demokrácia pontosan arról szól, hogy egy mégoly nagy parlamenti többség hatalma sem lehet korlátlan, a parlament hatalma sem lehet korlátlan. Önök, amit megcsinálnak, ez természetesen az írott jog alapján jogszerű, csak éppen egy jogállam akkor működik, ha vannak bizonyos íratlan játékszabályok, és ilyen íratlan játékszabály az is, hogy nem lehet az alkotmányt aszerint rángatni, hogy a mindenkori parlamenti többség, a kétharmados többség melyik független közjogi méltóságot akarja éppen megrendszabályozni, vagy éppen hogyan kívánja a teljes közjogi szerkezetet a pillanatnyi politikai érdekei alapján átalakítani.

Ez a törvényjavaslat szégyenletes, egy olyan közjogi méltóság elmozdítására irányul, aki bizonyította a pártatlan, független működését az elmúlt években, és akit igazán nem lehet azzal vádolni, hogy egyébként akár csak bármelyik ellenzéki párthoz húzna. Önök egy olyan közjogi méltóság eltávolítását készítik most elő, aki nagyon világos programmal lépett a Legfelsőbb Bíróság elnöki székébe. Azok a célok, amelyeket Baka András kitűzött maga elé, sok tekintetben egyébként összecsengtek azzal, amit tavaly az első igazságszolgáltatási csomag vitájában Répássy államtitkár úr elmondott. Egyetlen bűne volt Baka Andrásnak: szembeszállt azzal az ámokfutással, amit itt önök az alkotmányozás során az igazságszolgáltatással műveltek.

Igen, Baka András kiállt a bírói szervezet független működése mellett, kiállt a bírói szervezet szakszerű működésének a biztosítékai mellett, tiltakozott azért, hogy a teljesen értelmetlen 62 éves korhatárt önök az alkotmányban rögzítették, és ezzel veszélyeztetik a bíróságok normális működését. Ez a bűne Baka Andrásnak, ezért készülnek önök az ő eltávolítására.

Köszönöm. (Taps az LMP és az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A következő hozzászóló Gyüre Csaba képviselő úr, Jobbik.

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! Másfél évvel ezelőtt túl lettünk egy elég hosszú kormányzati időszakon, egy 8 éven, amit, azt hiszem, egyikünk sem sír vissza a jobb oldalon lévő kis csapaton kívül. Sok mindent nem nagyon szerettünk abban az időszakban. Nem szerettük azt, hogy nemzetrontó, országrontó politika volt, nem szerettük azt, egy átlagember nem szerette azt, hogy kifejezetten Magyarországon a kettős mérce bevezetésre került, és az SZDSZ-MSZP koalíció folyamatosan ezt a kettős mércét alkalmazta, és ezt a kettős mércét látjuk jelen pillanatban a Fidesz-KDNP részéről is, amióta kormányzati pozícióba kerültek. Ha mást bizonyítékként nem hozunk fel, akkor az alkotmánymódosításokat nyugodtan felhozhatjuk.

Éppen Schiffer képviselőtársam, frakcióvezető úr beszélt arról, hogy ez jelen pillanatban a tizenharmadik alkotmánymódosítás, amely röpke másfél év alatt idekerült a tisztelt Ház elé. Ez a kettős mérce végig arról szólt, hogy amikor az ellenzék szeretett volna bármilyen alkotmánymódosítást felvetni, akkor a többségnek mindig az volt az álláspontja, hogy itt van az új alaptörvény, abba majd belevesszük, majd az alkotmány-előkészítő eseti bizottsághoz ezt tessenek beterjeszteni, ott majd beszélünk róla, majd az új alaptörvénynél figyelembe vesszük. Tehát amikor ellenzéki javaslat volt, az abban a pillanatban nem érdekes, majd a jövőben azt megbeszéljük, amikor a Fidesz-KDNP-nek volt szüksége rá, abban a pillanatban behoztuk. Így lett belőle, hogy eljutottunk másfél év alatt a 13 alkotmánymódosításig. Ez a kettős mérce, amelyre azért jó lenne, ha figyelne a kormányzati többség, mert nem éppen szimpatikus senki számára, és nem biztos, hogy ez az országot is előre fogja vinni.

De a jelenlegi fő kérdés ezen belül az, hogy mi lesz a Legfelsőbb Bírósággal, mi lesz a Kúriával, és Bárándy képviselőtársam felvetette azt a kérdést, hogy igen, valóban, marad-e Baka András a Legfelsőbb Bíróság elnöke vagy sem, és ő most már tudja, hogy az a válasz, hogy nem marad. Megmondom őszintén, én már régen tudtam, hogy nem marad, mert teljesen nyilvánvaló volt a Fidesz-KDNP politikájából, hogy itt egyetlenegy olyan vezető tisztségviselő sem maradhat ebben az országban, akit nem a Fidesz-KDNP nevez ki, aki nem oda teljesen hű, akiben száz százalékig megbízhatnak, nem egy olyan vezető lesz.

(22.20)

Így nyilvánvaló volt, hogy a Legfelsőbb Bíróság jogutódjának - és itt kérdéses a jogutódlás kérdése - vajon ki lesz a vezetője. Tehát nyilván nem csak akkor lehetett tudni, amikor Baka András itt felszólalt a pulpituson, és elmondhatta a véleményét az új bírósági szervezeti, működési törvényről, a bírák jogállásáról szóló törvényről, hanem azt már jóval előtte is lehetett tudni, hiszen a Fidesz személyzeti politikája, a kiválasztási politikája szerintem mindenki számára teljesen nyilvánvalóvá tette, hogy ő is le lesz váltva.

De még nem is ez a legnagyobb probléma, hanem az, hogy hogyan. Amikor bekerült ide a törvény a tisztelt Ház elé, és erről vitáztunk, hát én már akkor kerestem, hogy hol van ebben a törvényben, a bírák jogállásáról szóló törvényben, aztán a bíróságok szervezetéről szóló törvényben, hol van, hogy mikor fogjuk választani a Kúria elnökét, mikor fogja az Országgyűlés választani. Hiszen az új alaptörvényben sincs benne, és miután többször is végiglapozgattam a törvényt, és nem találtam, hát mondtam, ezt biztosan elfelejtették. Szerintem ezért kerül most sorra ez az alkotmánymódosítás, és az is kérdéses, hogy egyáltalán jogszerű-e ez az alkotmánymódosítás, hogy lehet-e egy olyan törvényre alapozott módosítást hozni, amely még nincs is hatályban. Hiszen az alkotmány 79. §-a, amely most tervezeti szinten van előttünk, ez a még hatályba nem lépett alaptörvényre vonatkozik, annak is a 26. cikkének a (3) bekezdésére, hogy az alapján választja meg a Kúria elnökét.

Hát kérdéses - ez egy alkotmányossági aggály -,s hogy lehet-e egyáltalán a hatályba nem lépett alaptörvény szerint megválasztani a Kúria elnökét. Tehát egy ilyen róka fogta csuka helyzetbe került most a kormányzati többség, ezért álláspontom szerint ez nem megfelelő lépés arra, hogy ezt a helyzetet megoldják. Itt jön be a kérdés, és ez már az alkotmányügyi bizottságban is fölmerült, hogy egyáltalán mi lesz akkor, hogyha nem sikerülne megválasztani a Kúria elnökét. Akkor maradna a Legfelsőbb Bíróság elnöke addig az időpontig, amíg nem lesz megválasztva a Kúria elnöke? De hát egyértelműen megkaptuk a választ, hogy ilyen nem lesz, ez nem létezik. Tehát a mostani vezetőkre nem vonatkozik még az a szabály, amelyet a Fidesz-KDNP behozott mind a legfőbb ügyész esetében, mind pedig majd a bíróság szervezetének a vezetője esetében, így gyakorlatilag, ha nem lesz kétharmados többséggel megválasztva az utód személye, akkor tulajdonképpen a 9 év lejárta után akár életfogytig is be lehet tölteni ezt a pozíciót. Illetve ebből az is kiderül, hogy a Legfelsőbb Bíróságnak nem biztos, hogy a Kúria lesz a jogutódja, bár akkor megkérdezném azt, hogy akkor vajon majd a legfelsőbb bírósági bíráknak is pályázni kell, hogy kinevezzék őket bírónak a Kúriába. Tehát itt ez is fölvetődik alkotmányossági aggályként ebben a kérdésben.

De a legfontosabb kérdés - és egyetlen gondolat, amire még szeretnék kitérni -,s hogy ha már a Legfelsőbb Bíróságnak új elnevezése van, és Kúriának nevezik, és ennek új vezetője lesz, akkor most már csak egy kérdés maradt bennem tisztázatlanul, hogy 2011. december 31-éig vajon fogunk-e új államfőt választani Magyarországon. Vajon fogunk-e új miniszterelnököt választani Magyarországon? Hiszen 2012. január 1-jétől változik az ország elnevezése, eddig Magyar Köztársaság volt, innentől pedig Magyarország lesz. Tehát akkor ugyanezzel a logikával új miniszterelnököt és új államfőt is kellene választani ebben az országban.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik és az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A következő hozzászóló Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr, Jobbik.

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Az előttünk fekvő alkotmánymódosítás témájában csak igazából egy klasszikust szeretnék idézni. Egy rövid idézet, egyszavas, Z. Kárpát Dánieltől származik az idézet, úgy szól: szégyen. (Zaj, közbeszólások a kormánypárti padsorokból.) Ő ezt elég gyakran el szokta mondani az önök javaslataira, de ez az. (Közbeszólások, derültség az MSZP padsoraiban.) Ez azért az, mert önök azt az utat követik az alkotmányozással kapcsolatban... (Folyamatos zaj.) Kérem elnök urat, hogy biztosítsa a felszólalásom zökkenőmentes lefolytatását. (Az elnök csenget.)

Tehát azt az alkotmányozási gyakorlatot követi a kormánytöbbség, amit nem 2010 áprilisában kezdtek el. Nem sokan emlékeznek rá, általában én szoktam itt a Házban elmondogatni, de most megint elmondom, még ha kellemetlen is, hogy van az ilyen típusú abszurd alkotmánymódosításnak már gyakorlata. Mégpedig 2002 decemberéről beszélek - talán beugrik a fideszes és MSZP-s képviselőtársaknak, mert ugye, közös attrakcióban történt meg ez az alkotás -,s mégpedig az alkotmánynak az európai uniós csatlakozásra tekintettel történő módosítása. Ezzel rendelték az országot az Európai Unió alá, szuverenitásunkat felfüggesztették, alárendelték, illetve a 79. §-ba beillesztették a népszavazási kérdést. Ezzel kizárták a jogorvoslat lehetőségét a kérdéssel szemben, és ezt követően jött a tisztességtelen népszavazás, amelyben nem biztosították a nemleges oldal számára a korrekt feltételrendszereket, pénzügyi kereteket, csak az igenek kaptak támogatást. Betoltak minket az Unióba, és gyakorlatilag annak isszuk a levét a mai napig.

Ez a típusú alkotmányozás, és tényleg nem akarom bántani Gulyás Gergely képviselőtársamat, mert nyilván nem az ő felelőssége, hogy ez így alakult, nyilván ráadták ezt a feladatot, nagyon sokat dolgozunk vele - 2006. őszi igazságtétel, és remélem, hogy még sokat fogunk, illetve nem sokat fogunk dolgozni, minél előbb eredményt érünk el -,s de tényleg nem tudom megtenni, hogy ne kritizáljam, és ne utaljak arra a kulcselemre, amit Gyüre Csaba képviselőtársam mondott, mégpedig valóban az. Elfogadott a kormánytöbbség egy alaptörvényt. Ebben a vitában meghallgathattuk Bárándy Gergely képviselőtársam felszólalását - most egy picit hadd bántsam azért, illetve az MSZP-t -,s ugye, ők nem vettek részt az alaptörvény vitájában, tehát itt azért, hogy úgy mondjam, ez a hajó nekik ilyen értelemben elúszott, mert miért nem voltak ott velünk az alaptörvény vitájában, és miért nem segítettek az érveikkel abban, hogy meggyőzzük a kormánytöbbséget arról, hogy megfelelő tartalmú alaptörvény szülessen. Mert hogyha ilyen történt volna, akkor erre a módosításra sem lenne szükség.

Nyilván nem csak Baka András személyéről szól ez a történet, de ha már itt vagyunk, azért azt említsük meg, hogy a Jobbiknak nagyon sok oka lenne haragudni Baka Andrásra, hiszen többek között ő volt az, aki jogállamban megengedhetetlen módon a sajtóban megüzente, hogy a Jobbik gyakorlatilag végül is feloszlatható lenne, tehát úgymond, szinte várjuk a kérelmeket. Tehát egy ilyet mondott, ami miatt mi nagyon nem kellene hogy kedveljük Baka Andrást. De azért tett ő olyat is, ami viszont értékes, mégpedig azt, hogy szembement azzal az igazságszolgáltatási átalakítási modellel, amit önök megvalósítottak, amelynek következtében több mint 200 bíró januártól elveszti állását, és az a katasztrófahelyzet, ami az igazságszolgáltatást jellemzi, mind a fölsőbb, mind a középső és alsóbb szinteken gyakorlatilag az igazságszolgáltatás működőképességének a határvidékét jelenti.

Megint csak el kell mondanom - a költségvetési vitában már elmondtam, most egy kicsit többen vannak, többen tudják meg -,s hogy a Pest Megyei Bíróság épülete gyakorlatilag egy lerobbant hajléktalanszálló szintjén van, embertelen munkafeltételek között dolgoznak a bírók. Bólogat Varga István képviselőtársam, igazam van. Így van? Elképesztő körülmények között dolgoznak, ezzel kellene foglalkozni. 9 milliárd költségvetési támogatási többletet kértem a bíróságoknak a költségvetési törvényben, és láttam, 3 milliárd pluszra Lázár János is beadott javaslatot. Úgy érzem, ez kevés, tehát ezzel kellene foglalkozni, és nem azzal, hogy ezt a jelenleg kimúlásra ítélt alkotmányt... - hány gyönyörű szép nyilatkozatot mondtak el önök arról, hogy ez a jelenlegi alkotmány egy kukába való dolog, ami gyakorlatilag a zavaros évtizedeket amúgy is rosszul kezeli, és kell egy új alaptörvény. Most ehhez képest önök módosítják ezt az alkotmányt. Egyszerűen nem értem ennek az okát, és ami a legfontosabb, Gyüre Csaba képviselőtársam rámutatott: egy nem hatályos alaptörvényi rendelkezést léptettek hatályba, ami, azt gondolom, tulajdonképpen abszurditás.

Tehát a Kúria nevezetű intézmény jelenleg nem működik Magyarországon. Nem tudom, hogy ez mennyire egyértelmű, nem működik. Ez január 1-jétől fog működni, tehát kúriaelnököt ebből fakadóan január 1-je előtt nem lehet megválasztani, mert nincs ilyen szerv. Tehát ez egy jogi abszurditás, amit tesznek, ebből fakadóan kérem, hogy ezt a javaslatot Gulyás Gergely képviselőtársam fontolja meg, vonja vissza, és utána tulajdonképpen ezt egy megfelelő vitakeretben gondoljuk át, és majd január 1-jével válasszuk meg az új legfelsőbb bírósági vezetőt.

De hogy mennyire jó a Legfelsőbb Bíróságra járni: ma megnyertük a Gárda-tüntetés feloszlatási perét, jelentem. (Taps a Jobbik soraiban.) 2009. július 4-én ugyanis - a Bajnai-kormány időszakában - 216 embert jogellenesen állítottak elő, többek között Vona Gábort, Kiss Róbert volt gárdafőkapitányt.

(22.30)

Egy szégyen volt, ami zajlott, hogy megint Z. Kárpát Dánielt idézzem. És ennek nyomán (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) a Legfelsőbb Bíróság ma kimondta, hogy ez a tüntetésfeloszlatás jogellenes volt, jóvátétel, megbocsátás és kártérítés jár a gárdistáknak, és felelősségre vonás azoknak a rendőrvezetőknek, akiket a Bajnai-kormány öt nappal a tüntetésfeloszlatás után kitüntetett. Őket el kell távolítani a karból azonnal, Bencze Józseffel együtt (Az elnök ismét csenget.), aki jelenleg macedón nagykövet (Pörzse Sándor: Így van!) szégyenszemre! (Taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Mivel több felszólaló nem jelentkezett, megadom a szót az előterjesztőnek, Gulyás Gergely képviselő úrnak.

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az ellenzéki felszólalásokban volt egy egészen alapvető tévedés, amit ugyan még Bárándy képviselőtársamnál írtam fel, de utána valamennyi felszólaló elkövette, ezért most így egységesen reagálnék rá.

Teljesen egyértelművé tettem azt, hogy nyilván az érdemi rendelkezés az az Országgyűlés elé már benyújtott, de még meg nem tárgyalt átmeneti törvényben van. Az átmeneti törvényhez kapcsolódó technikai rendelkezés ez az alkotmánymódosítás. Ezért nekem nincs kifogásom az ellen, hogy itt a késői órán is meghallgathattuk azokat a felszólalásokat, amelyeket majd szó szerint az átmeneti törvénynél el lehet mondani, ráadásul ott még helye is lesz ennek, hiszen amit önök érdemben vitatnak, az valójában az átmeneti törvény rendelkezése. De ez az alkotmánymódosítás nem ezzel foglalkozik, ennek csak következménye, méghozzá egy technikai következménye annak az érdemi rendelkezésnek, amit - hogy ne áruljunk zsákbamacskát - fel is olvastam.

Hogy a Fidesz tűri-e a kritikát vagy sem. Azért, ha valaki az átmeneti rendelkezéseket megnézi, akkor arra juthat, hogy mindösszesen két helyen történik váltás az új alaptörvény hatálybalépésével, és mind a két területen alapvető változtatások vannak. Az egyik az éppen az említett terület, az igazságszolgáltatás területe, ahol az eddig egy személyben betöltött tisztség, a Legfelsőbb Bíróság elnöki tisztsége és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöki tisztsége kettéválik, és a bírósági igazgatás érdemben változik. A másik ilyen tisztség szintén, ahol érdemi és komoly változtatás történt, az az adatvédelmi biztos, illetve az új adatvédelmi hatóság kérdése. Sehol máshol senkinek nem szűnik meg a megbízatása. Tehát lehet természetesen vitatkozni ezekkel a döntésekkel, de világos rendező elvet is fel lehet e mögött fedezni.

Végül szeretnék még arra reagálni, hogy nem teljesen értettem a jogtechnikai megoldással kapcsolatos kritikákat, ugyanis a javaslat egyértelműen fogalmaz, hogy itt nem az alaptörvény alapján járunk el, hanem az alaptörvényben rögzített eljárás szerint járunk el. Önmagában attól, hogy egy olyan eljárásra hivatkozik egy törvény, és úgy lép hatályba, ahol a hivatkozott törvény még nem lépett hatályba, az semmilyen jogi problémát, semmilyen jogi nehézséget nem vet fel.

Azt pedig egy képzett és elismert jogászhoz méltatlan megjegyzésnek tartottam, hogy vajon egy olyan szervnek, amely még nem működik és nem kezdte el a működését, annak meg lehet-e már választani a vezetőjét. Ha visszatekintünk a magyar történelem elmúlt két évtizedére, akkor azt látjuk, hogy majdnem az összes alkotmányos intézménynek a működése megkezdését megelőzően már megválasztotta az Országgyűlés az elnökét, elég az ombudsmanokra gondolni, az alkotmánybírákra gondolni - amikor az öt első alkotmánybírát az Országgyűlés megválasztotta, akkor az Alkotmánybíróság még értelemszerűen nem kezdte meg a működését. Tehát éppen a javaslat célja a folyamatosság biztosítása. Ilyen jellegű jogtechnikai kérdés nemhogy nem vethető fel, csak az ellenkező vethető fel alappal, mégpedig az Országgyűlésnek a jogállami intézményrendszer folyamatos működését szavatolni kell, és arra más megoldást nem lehet találni.

Úgyhogy mindezekre tekintettel kérem az Országgyűlést, hogy bocsássa részletes vitára a törvényt.

Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az általános vitát lezárom. Arra figyelemmel, hogy módosító javaslat nem érkezett, részletes vitára nem kerül sor. Az előterjesztés elfogadásáról jövő heti ülésünkön döntünk.

Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés elnöke H/5022. sorszámon bizottsági tisztségviselők és tagok cseréjére tett javaslatot. Felkérem Szűcs Lajos jegyző urat, ismertesse az elnöki javaslatot.

Felszólalások:   366   366-380   380-382      Ülésnap adatai