Készült: 2020.01.28.23:50:22 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

247. ülésnap (2001.12.11.), 282. felszólalás
Felszólaló Tállai András (Fidesz)
Beosztás pénzügyminisztériumi politikai államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka interpellációt szóban megválaszolja
Videó/Felszólalás ideje 4:02


Felszólalások:  Előző  282  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Igen, egyetértünk, a pénzügyi tárca normatív módon biztosít forrásokat a helyi önkormányzatok feladatellátásához. Teszi mindezt a mindenkori költségvetési törvény 3. számú mellékletében leírt jogcímek és feltételrendszer szerint. Ennek keretében a gyámhivatali, építésügyi hatósági és okmányirodai tevékenységek elvégzéséhez is hozzájárul a tárca.

A képviselő asszony kérdése természetesen ezen túlmutat, hiszen az iparűzési adóerő-képesség alapján működő jövedelemkiegészítési rendszer létjogosultságát kérdőjelezi meg. Meggyőződésem, hogy a mindenkori önkormányzati szabályozásnak kettős célja van. Egyrészt a hozzájárulásoknak feladatorientáltan kell eljutni a településekhez, ezt oldja meg az előbb említett támogatási rendszer, másrészt az egyes önkormányzatok általános jövedelemtermelő képességét is figyelembe kell venni a feladatellátás esélyegyenlősége közelítése érdekében. Ez utóbbit az átengedett személyi jövedelemadó kiegyenlítési rendszere kívánja megvalósítani.

Az önkormányzati törvény arra ad garanciát, hogy az önkormányzat rendelkezzen a feladat ellátásához szükséges bevételekkel. Egyetértek képviselő asszonnyal abban, hogy a felvetett kérdése nem pusztán egy városhoz kötődik, hanem a költségvetési törvényben elfogadott jövedelemkiegyenlítésben érintett valamennyi településhez.

Nem tudok viszont egyetérteni azzal a közelítéssel, amely valamilyen feladatcsoport elvégzéséhez szükséges feltételek meglétét megkérdőjelezi egy adott szabályozási megoldásban.

A különböző szakmai törvények minden önkormányzat számára azonos kötelezettséget írnak elő, ezért a törvényalkotó kötelessége, hogy a költségvetési törvényben olyan szabályozási konstrukciót valósítson meg, ami az önkormányzati szféra egészében méltányos forráselosztást eredményez.

Az Alkotmánybíróság határozata e tekintetben egyértelműen fogalmaz: "Annak, hogy mely önkormányzatoknál eredményezik a szabályok a központi támogatások kiegészítését és melyeknél annak csökkentését, nem a jogi szabályozásban, hanem a települések eltérő objektív adottságaiban és ezzel összefüggésben az önkormányzatok iparűzésiadó-bevételi lehetőségeiben vannak."

Tisztelt Ház! A szabályozás középpontjában a helyi önkormányzatoknak a képződés helyén maradó személyi jövedelemadó-bevétele és iparűzési adóerő-képessége együttesen számított, egy lakosra jutó összege áll. Amelyik településnél ez az összeg a törvényben rögzített küszöböt nem éri el, ott a költségvetés ezt kiegészíti, ahol viszont a jelzett érték ezt a bizonyos küszöböt 25 százalékkal meghaladja, ott az önkormányzatot megillető normatív hozzájárulások összegébe a többletet egy bizonyos algoritmus szerint számítják be.

Megjegyzem, hogy az iparűzési adóerő-képesség, ami minden bizonnyal képviselő asszony által jól ismert: a maximálisan alkalmazható 2 százalékos adókulcs helyett 1,2 százalékos szorzóval számítják, azaz a realizálható adóbevételek mintegy 60 százalékát jelenti. Budaörs esetében a települést megillető normatív állami hozzájárulások 908 millió forint összegébe 806 millió forint helyi adóerő-képességet számítanak be 2002-re. Látható, hogy e településnél a beszámítás után még maradt adóerő-képesség, így is a rá jellemző településkategória országos átlagának több mint 2,5-szerese. Ez a mutató kifejezi a város körzetközponti szerepét azáltal, hogy a vonzáskörzet lakói helyben adóznak vásárlásaik során.

Tisztelettel kérem képviselő asszonyt válaszom elfogadására. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  282  Következő    Ülésnap adatai