Készült: 2024.03.28.15:34:10 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

125. ülésnap (2011.10.27.), 42. felszólalás
Felszólaló Törő Gábor (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 12:05


Felszólalások:  Előző  42  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

TÖRŐ GÁBOR (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A 2010 májusában hivatalba lépett kormány gazdasági csapdahelyzetet örökölt. A 2002-ben elkezdődött felelőtlen gazdaságpolitika hatására az államadósság a GDP 53 százalékáról 80 százalék fölé emelkedett, ezzel egyidejűleg a megszorítások politikája kudarcot vallott, és ellehetetlenítette a gazdasági növekedést. A kormány gazdaságpolitikájának alapja az államadósság csökkentése és a költségvetési egyensúly helyreállítása melletti szilárd elkötelezettség, amelyet a 2008-ban kezdődő válság után kialakult sérülékeny nemzetközi pénzügyi, gazdasági helyzetben is következetesen érvényesíteni kíván. Magyarország 2012. évi költségvetésében ezért meg kell teremteni mindazon feltételeket és eszközöket, amelyek megvédik Magyarországot és a magyar gazdaságot a világgazdaságban zajló folyamatok miatt előálló kockázatoktól. A magyar gazdaságpolitika emellett a munkahelyteremtésre, a gazdasági növekedésre, a versenyképesség növelésére épül. Mindezekkel szoros összefüggésben valósul meg az államadósság csökkentése, amely mérséklődő államháztartási hiányt is feltételez. Külön felhívnám a figyelmet arra, hogy a hiány csökkentését a 2012. január 1-jétől hatályos alaptörvényben előírt adósságcsökkentési kötelezettség is megköveteli. Ezáltal Magyarország teljesíti az Európai Bizottság és az Európai Tanács azon elvárásait, hogy tartósan 3 százalék alatt legyen a költségvetési hiány.

Habár a körülöttünk zajló, nemzetközi színtéren is megfigyelhető folyamatok azt bizonyítják, hogy az Európai Unió még éveken keresztül egy elhúzódó pénzügyi, gazdasági válsággal küzdő övezet lesz, nekünk ebben a környezetben kell sikeresnek lennünk. Az elhúzódó válságot alapvetően az okozza, hogy az országok jelentős része nem tudja megállítani államadósságának növekedését. Mi viszont büszkén jelenthetjük ki, hogy 2011-ben elkezdtük csökkenteni az államadósságot, és a közeljövőben is elkötelezettek vagyunk e mellett, hogy az államadósság tovább csökkenjen. E célt szolgálja a bürokrácia további csökkentése, a takarékossági intézkedések bevezetése, valamint az adócsalási kiskapuk bezárása.

A kormány 2011-ben a Széll Kálmán-tervvel nekilátott az ország átszervezésének. A Széll Kálmán-terv egyszerre veszi célba az államadósság csökkentését, a gazdasági és társadalmi élet rosszul szervezett és ezért az államadósság újratermelődését okozó területeinek átszervezését, valamint egyidejűleg segíti a gyorsütemű gazdasági növekedés beindulását is. Az adósság leszorítása hosszú távon nem lehet sikeres a növekedés beindítása nélkül, ezért a már meghozott döntések és a Széll Kálmán-terv intézkedései is a hosszú távú növekedést ösztönzik. A tervre épülő konvergenciaprogram 2012-re a GDP arányában 2,5 százalékos hiánycélt határoz meg.

Az Állami Számvevőszék is értékelte az államháztartásról szóló törvénnyel és a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló törvénnyel kapcsolatos előírások teljesítését, illetve a 2012. évi költségvetési javaslat fő irányainak összhangját a Széll Kálmán-tervre épülő konvergenciaprogrammal. Ezzel összhangban a Költségvetési Tanács jelentésében azt olvashatjuk, hogy a 2012. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat alapvetően megfelel a kormány által kitűzött legfontosabb gazdasági célok elérésének.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az általam már megemlített és hangsúlyozott takarékos költségvetési tervezés a teljesség igénye nélkül az alábbiakban valósul meg: a költségvetési szerveknél szigorodnak a pénzköltési szabályok; erőfeszítéseket teszünk a munkajövedelmükből élők számának további növelésére; megkezdődik a nagy ellátórendszerek átalakítása; elindul az önkormányzatok átszervezése, a központi igazgatás racionalizálása. A központi költségvetés adóssága 2012 végére, a hiány és az egyéb finanszírozandó tételek hatása várhatóan 243 milliárd forinttal, majd' 20 milliárd forinttal csökken, ami a GDP 66,4 százaléka. Ezáltal folytatódik a 2011-ben elkezdődött folyamat, és az államadósság rátája az eladósodottság további csökkenéséhez vezet. A 2012. évre kitűzött jelentős javulás mutatja egyrészt, hogy Magyarország elindul az adósságcsökkentés irányába, másrészről jelzi, hogy ha nem kellene az adósság terheit cipelnie az országnak, akkor a GDP közel 4 százalékát kitevő mintegy 1000 milliárd forintot más közfeladatok ellátására lehetne fordítani.

A már említett kedvezőtlen világgazdasági körülményekre való tekintettel az államadósság csökkentésének elemi érdekét szem előtt tartva biztosítani kell a kitűzött hiánycél eléréséhez szükséges költségvetési bevételeket, és meg kell szüntetni az adózási kiskapuk igénybevételének lehetőségét.

További intézkedések: a személyi jövedelemadó esetében részlegesen kivezetjük a szuperbruttósítást; a társasági adózás területén az adóbevételek kiszámíthatóbbá tétele érdekében 2012-től az elhatárolt veszteség az adóalap 50 százalékáig lesz felhasználható.

A másik oldalon támogatjuk a lakáshoz jutást. A 2012. évi állami lakáspolitika kiemelt célja a polgárok öngondoskodásának segítése, a lakáscélú előtakarékoskodásra való ösztönzése. Ennek megfelelően már az idei évben megnövekedett a lakás-takarékpénztári megtakarítások támogatási időszaka, illetve kibővült a kedvezményezettek köre. A módosítások hatására emelkedett továbbá az egy szerződéssel elérhető maximális szerződéses összeg is. A lakásépítési támogatások 2012. évi kiadási előirányzatának összege 120 milliárd forintot tesz ki, amely a jelenleg is működő támogatási jogcímeken túl tartalmazza a jelzáloghitelük fizetésében 90 napon túli késedelemben álló adósoknak nyújtható kamattámogatások finanszírozási forrását is.

A szociálpolitika átalakítása következtében csökken az ellátások száma, valamint az ellátórendszer egyszerűsítése révén áttekinthető és kiszámíthatóbb rendszer jön létre, kiszűrhetővé válnak a párhuzamos ellátások. A családi támogatások rendszerével a társadalom alapját képező családfenntartást segítjük.

A helyi önkormányzatok 2012-ben hitelforrások nélkül csaknem 3200 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, ehhez a központi költségvetés mintegy 1140 milliárd forintot biztosít.

A szakmai és pénzügyi szabályozásban határozottan megjelenik a foglalkoztatási szándék, megszűnik a munkavállalással szembeni ellenösztönző hatás. A cél az, hogy a valóban rászorultak változatlanul számíthassanak a szociális háló biztonságára, de az egyén ösztönözve legyen a munkaerőpiacra való visszatérésre. 2012-ben valamennyi településen biztosítva lesz majd a normatív segélyekhez nyújtandó önrész, és hatékonyabban fogjuk segíteni a valós gondokkal sújtott önkormányzatokat.

2011 szeptemberétől a korábbi gázár- és távhőtámogatás beépült az önkormányzati lakásfenntartási támogatásba. Az új, kedvezőbb feltételek mentén jelentősen megemelkedik e támogatásban részesülők száma. Ezáltal a megnövekvő önkormányzati kiadásokhoz 26,5 milliárd forintos többletforrást biztosít a jövő évi költségvetés.

Keserű tapasztalat, hogy számos önkormányzat nem tett eleget a gyermekétkeztetéshez és a tankönyvellátáshoz kapcsolódó szociális kedvezményekre vonatkozó törvényi kötelezettségének. A törvényjavaslat immár a pénzügyi szabályozás eszközeivel is elősegíti e kötelezettségek betartását azzal, hogy az étkeztetéshez és a tankönyvellátáshoz kapcsolódó normatívákat jövőre a kötött támogatások közé sorolja.

Végül a szívemnek oly kedves sportról és annak támogatásáról néhány szót. Feladatunk, hogy támogassuk a londoni olimpián és paralimpián történő részvételt, valamint valamennyi kiemelt hazai rendezésű sporteseményt. A versenysport mellett figyelmet érdemes a szabadidősport, a diák- és hallgatói sport s ezek támogatása. A sportlétesítmények állapotának javítása elengedhetetlen. Ha minőségi eredményt és kikapcsolódást szeretnénk elérni, további beruházások szükségesek.

(10.40)

A települési, megyei és fővárosi önkormányzatot lakosságszám alapján illeti meg a normatív hozzájárulás a kötelező alapfeladataihoz, valamint szolgáltatásai megszervezéséhez. A központosított előirányzatból támogatást igényelhet a települési önkormányzat, többcélú kistérségi társulás a tulajdonában lévő, sportlétesítményként üzemelő létesítmény fejlesztésére, felújítására, illetve új sportlétesítmény létrehozására. Az igényelhető maximális támogatás mértéke 20 millió forint.

Fejezeti kezelésű előirányzatként megjelenik a versenysport támogatása, az országos sportági szakszövetségek akadémiai rendszerének kialakítása, az olimpiai mozgalommal összefüggő feladatok támogatása, a sporteredmények, a sportszakmai tevékenység anyagi elismerése, utánpótlás-nevelés, fogyatékosok sportjának támogatása, a szabadidősport támogatása, a diák- és hallgatói sport támogatása, a sport népszerűsítése, valamint a Magyar Sport Háza támogatása.

A 2012. évi költségvetésről összegezve elmondható, hogy fő célja az euróválság negatív hatásainak elhárítása, amelynek biztosítására mintegy 300 milliárd forint tartalék épül be a büdzsébe. Ez a költségvetés kedvezőbb helyzetbe hozza Magyarországot más európai országhoz képest, míg a 2002-2010 közötti kormányok egy kedvezőbb nemzetközi helyzetben kedvezőtlenebb helyzetbe manőverezték az országot.

Véleményem szerint a 2012-es költségvetési év a válságzónától való elrugaszkodás éve lesz, amely mindenkit segít abban, hogy előbbre jusson. Kérem, támogassák igen szavazatukkal; a javaslat elfogadását jómagam is javaslom.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  42  Következő    Ülésnap adatai