Készült: 2024.04.23.20:39:18 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

165. ülésnap (2004.09.20.), 10. felszólalás
Felszólaló Kovács László (MSZP)
Beosztás külügyminiszter
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 5:13


Felszólalások:  Előző  10  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Én azt gondolom, nem jó, hogy ha egy képviselő egy ilyen súlyú kérdéssel kapcsolatban fölvet néhány gondolatot, akkor azt az ellenzéki oldal bizonyos - alapzajnak is beillő - morgással kíséri. Én azt gondolom, valamennyiünk felelőssége, hogy egy ilyen kérdésről ne érzelmi alapon, és főleg ne belpolitikai megfontolások szerint döntsünk, hanem felelősen, talán olyan felelősséggel vagy legalább olyan felelősséggel, amilyennel a Fidesz mérlegelte ezt a kérdést, amikor kormánypárt volt. (Domokos László közbeszól.)

(A jegyzői székben Vincze Lászlót dr. Vidoven Árpád váltja fel.)

Mindenekelőtt szeretném tisztázni azt a félreértést, hogy sokan kettős állampolgárság megadásáról beszélnek; a kérdés nem az, Magyarország nem tud kettős állampolgárságot adni, Magyarország magyar állampolgárságot tud adni. Az, hogy elismeri-e a magyar jogrend a kettős vagy többes állampolgárságot, ez az igazi kérdés, és erre a XIX. század vége óta igen a válasz, a magyar jogrend elismeri a kettős és többes állampolgárságot. Kérdés az, hogy hogyan lehet megszerezni a magyar állampolgárságot annak, aki ezzel nem rendelkezik. Ennek megvannak a maga szabályai, többek között az állandó magyarországi lakhely egy feltétele. Az, amiről most szó van, tulajdonképpen az, hogy szükség van-e erre a feltételre, ragaszkodjunk-e ehhez a feltételhez, vagy e feltétel nélkül is meg lehessen adni.

Szeretném még azt is aláhúzni - mert erről is szó van a vitában -, hogy lehet-e kedvezményes eljárással honosítani azt, aki ezt kérelmezi. Igen, a magyar szabályok lehetővé teszik, hogy az, aki magyar állampolgár volt, vagy magyar nemzetiségűnek vallja magát, kedvezményes eljárással, ne nyolcéves itt-tartózkodás, illetve ittlakás után, hanem egyéves ittlakás után beadhassa az állampolgárság megszerzése iránti kérelmét. Azt is tartalmazza ez a szabály, hogy az ehhez szükséges bevándorlási engedélyt is - ami meg kell előzze az állampolgársági kérelem benyújtását -, aki magyar állampolgár volt, vagy magyar nemzetiségűnek vallja magát, kedvezményes, gyorsított eljárásban kapja meg.

Eörsi képviselő úr felvetett egy sor kérdést, és azt gondolom, hogy ezeket a kérdéseket igenis felelősen végig kell gondolni, végig kell gondolnia majd a kormánynak, amikor javaslatot tesz a parlament elé, ha a népszavazás eredményes lesz. Ilyen kérdés, hogy meglesz-e a négy parlamenti párt konszenzusa egy ilyen súlyos, kétharmados kérdéshez, mert az előzmények - amire Eörsi képviselő úr is utalt - nem ezt jelezték. Azután: pontosan milyen jogosítványokkal jár majd az ily módon megadott magyar állampolgárság? Hiszen azt hiszem, kézenfekvő az a dilemma, hogy helyénvaló-e, ha valaki úgy lesz magyar állampolgár, hogy semmilyen állampolgári kötelezettségnek nem kell eleget tennie, viszont az állampolgári jogok teljes körét élvezi, hiszen nem Magyarországon adózik, hogy csak a legkézenfekvőbbet említsem, de minden, nem biztosítás alapú kedvezmény, hanem állampolgári jogon járó kedvezmény természetesen neki is járni fog.

Fölvetődik az a kérdés, lehet-e mindezt a Kárpát-medencére korlátozni. Én azt gondolom, hogy nem lehet, ilyen diszkriminációt nem lehet bevezetni, hogy csak a Kárpát-medencében élő magyar nemzetiségűek kapják ily módon, tehát állandó lakóhely nélkül a magyar állampolgárságot. Akkor nyilván ezt is ki kell terjeszteni az öt földrész valamennyi olyan állampolgárára, aki magát magyar nemzetiségűnek vallja, vagy eleve magyar állampolgár volt.

Kérdés az is, hogy mit szólnak a szomszédok, és csak szeretnék utalni egy félreértésre. Amikor a korábbi szerb kormányfő egyszer azt mondta, hogy nekik semmi kifogásuk nincs, akkor fölhangzott a kórus, hogy no lám, a szerb kormányfő megadná - nem tudom persze, hogy ő mit ad meg Magyarország helyett -, de a magyar kormány hezitál, holott arról volt szó, hogy ő bizonyos feltételekhez kötötte, csak erről a sajtó elfelejtett beszámolni. Mit szólnak hozzá a határon túli magyar szervezetek? Amikor itt volt a MÁÉRT 2003. decemberi tanácskozása, kértük, hogy készítsenek hatástanulmányokat. Az RMDSZ kivételével senki nem készített ilyet.

Úgyhogy, tisztelt Ház, a kérdés meglehetősen bonyolult, és egy felelős döntéshez igenis ezeket végig kell gondolni. A kormány azon van, hogy megfelelő szakértői tanulmányok készüljenek, és ezeket természetesen nyilvánosság elé fogjuk tárni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(13.30)




Felszólalások:  Előző  10  Következő    Ülésnap adatai