Készült: 2020.08.05.13:20:44 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

241. ülésnap (2001.11.26.),  1-4. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 10:28


Felszólalások:   1   1-4   5-6      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Megkérek mindenkit, hogy foglaljon helyet. Köszöntöm az Országgyűlés tagjait és mindazokat, akik figyelemmel kísérik a munkánkat. Az Országgyűlés őszi ülésszakának 22. ülésnapját megnyitom. Bejelentem, hogy az ülés vezetésében Németh Zsolt és Világosi Gábor jegyző urak lesznek segítségemre. Bejelentem továbbá, hogy az MSZP képviselőcsoportja november 27-ére Gyárfás Ildikó képviselő asszonyt frakcióvezető-helyettessé megválasztotta. (Szórványos taps az MSZP padsoraiban.)

 

Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a Független Kisgazdapárt frakcióvezetője arról tájékoztatott, hogy Koppánné Kertész Margit november 15-ei hatállyal kilépett a képviselőcsoportból. A Házszabály 22. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a képviselő asszony jegyzői tisztsége ezzel egyidejűleg megszűnt, a továbbiakban pedig függetlenként folytatja a munkáját. Az üléstermi helyének kijelöléséről intézkedtem.

 

A mai napon - szokásainknak megfelelően - a napirend előtti felszólalásokkal kezdjük a munkát. Elsőként megadom a szót Selmeczi Gabriella képviselő asszonynak, Fidesz-Magyar Polgári Párt.

 

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az emberi történelem az egymást követő generációk együttélésében alakul, de egy adott, nemzedéknyi időszakban az éppen akkori felnőtt, aktív korosztályok alakítják. Ezért ma miénk a felelősség, hogy azt a világot, melyet nem ajándékba, csak kölcsönbe kaptunk elődeinktől, megőrizzük és továbbadjuk utódainknak - ha lehet, egy kicsivel jobb, élhetőbb, emberségesebb világként.

Ahhoz azonban, hogy világunk valóban jobb és emberségesebb lehessen, mi magunk sem feledkezhetünk meg azokról, akiktől a kölcsönt kaptuk. A ma együttélő három nemzedéket, unokát, szülőt, nagyszülőt azonban nemcsak az erkölcsi felelősség, a generációkon átívelő szolidaritás erkölcsi kényszere kapcsolja egymáshoz. A mai kereső korosztály és a mai nyugdíjasok azért is egymásra utaltak, mert azokat a javakat, azt a nemzeti vagyont, amelyekkel ma értéket lehet termelni, a mai nyugdíjasok teremtették meg egykor. Viszont csak a jelenlegi munka lehet a fedezete a mostani nyugdíjaknak, hiszen az elmúlt évtizedek során az egykori nyugdíj célú befizetéseket nem tette félre, nem tartalékolta, hanem felélte az egykori államhatalom. Nincs tehát olyan tőke, melynek kamataiból nyugdíjat lehetne fizetni, az erre célra fordított összegeket a ma dolgozó korosztályoknak kell megtermelni.

A Fidesz-Magyar Polgári Párt, amikor azt hirdeti, a jövő elkezdődött, pontosan tudja, hogy a múlt megértése nélkül, a folyamatosság megélése nélkül nem lehet jövőt építeni. Ahogy ezt Kierkegaard, az egzisztencializmust megalapozó filozófus mondta: "Az életet csak visszafelé lehet megérteni, de odafelé kell élni." Ha tehát visszatekintünk elődeink életére, azt kell látnunk, hogy akik ma nyugdíjasok, átélték a második világháború borzalmait, gyerekfejjel vagy fiatal felnőttként harcoltak, haltak a frontokon, vagy szenvedtek a fogolytáborokban, a Gulágok poklában. Megélték, ha megélték az elnyomás, a nyomor, a kiszolgáltatottság, majd forradalmunk és szabadságharcunk vérbe fojtása után a terror, a rettegés éveit és a tespedés, a fortélyos félelem, a horizont nélküli élet évtizedeit. Csak a legnagyobb tisztelet illeti meg őket, mert mindezek ellenére felépítették és ránk hagyták ezt az országot; ám, mint mondtuk, nem örökbe, csak kölcsönbe.

Ezért amikor a jövőről gondolkozunk, szüleinkre, nagyszüleinkre is gondolunk. Legalább részben vissza kell kapniuk, amit életükben elvettek tőlük, és azt is, amit még nyugdíjukból is elvett az előző kormány Bokros-csomagja. Legalább olyan arányban kell nőni nyugdíjuknak, mint ahogy a keresők jövedelmei nőnek, vagyis az inflációnál nagyobb mértékben. A kormány eddigi intézkedései is ezt célozták. '98 óta minden évben jobban emelkedtek a nyugdíjak, mint az infláció. Az idei évben 15,9 százalékkal nőttek a nyugdíjak, jóval nagyobb mértékben, mint az infláció. Mindez a növekedés persze azonnal elolvadt volna, ha hallgatunk Medgyessy Péter szirénhangjaira, és piaci alapú gázárakat engedünk alkalmazni. (Dr. Vojnik Mária: Az elment 50 milliárdról is beszélj! - Felzúdulás a Fidesz padsoraiból. - Az elnök csenget.) Hogy ez mit jelent a gyakorlatban, azt több száz településen tudják az országban, ahol tartályos gázzal kénytelenek fűteni, és ezért akár havi 50-60 ezer forintos fűtésszámlát kell fizetni. Mi nem ezt az utat járjuk. Ezért nem engedtük, hogy a MOL az inflációt meghaladóan emelje a gázárakat. (Koltai Ildikó: Így van!)

Köszönjük azon képviselőtársainknak, a kormánypártiaknak és ellenzékieknek egyaránt, akik három héttel ezelőtt a zárszámadás elfogadásával lehetővé tették, hogy a nyugdíjasok számára közel 70 milliárd forintot adhassunk. Szánjuk azon MSZP-s és SZDSZ-es képviselőtársainkat, akik nem tudtak felülemelkedni gyűlöletükön és a "nem" gombot nyomták meg a nyugdíjak emelésére. (Koltai Ildikó: Így van!)

 

 

(14.10)

 

 

A generációk közti szolidaritást, az idősek társadalmi szerepének elismerését szolgálja az is, hogy a gyest nagyszülő is igénybe veheti, ha már úgyis ő foglalkozik a gyerekkel. A polgári koalíció döntése következtében pedig a jövő év január 1-jétől az a nyugdíjas, aki munkát vállal, nyugdíja után már nem adózik. Ez így helyes és igazságos. (Közbeszólások az MSZP és az SZDSZ soraiból.)

Mivel pedig a keresők és a nyugdíjasok számaránya alapvetően határozza meg a kifizethető nyugdíjak mértékét, a kormány családpolitikája is - mellyel a születések számának növelését szeretné elérni - olyan befektetés a jövőben, melynek hasznát elsősorban a leendő nyugdíjasok élvezik majd. Mert hisszük, csak az érdemli a jövőt, aki megbecsüli a múltat.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

ELNÖK: A kormány nevében Harrach Péter miniszter úr kíván válaszolni az elhangzottakra. (Bauer Tamás: Keményen!) Bocsánat, nem Bauer Tamást mondtam, hanem Harrach Pétert. (Derültség és taps a kormánypártok soraiban.)

 

HARRACH PÉTER szociális és családügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Valóban én is nagy különbséget látok Bauer Tamás és közöttem (Derültség a kormánypártok soraiban.), de azt hiszem, ez egyértelmű és nyilvánvaló. (Közbeszólások az MSZP és az SZDSZ soraiból.) Én megköszönöm a mögöttem ülő képviselőknek, hogy figyelemmel fogják végighallgatni a beszédemet.

Valóban igaza van a képviselő asszonynak, hogy a generációk közötti felelősségnek működnie kell. Engedjék meg, hogy ennek a felelősségnek néhány, számokban is megfogalmazható tényéről ejtsek szót! Az idén a januári, 10,3 százalékos nyugdíjemelést júniusban 3,5 százalékos kiegészítő nyugdíjemelés, novemberben pedig újabb 1,5 százalékos, már a kamatokkal is megnövelt nyugdíjemelés követte. Ezzel a nyugdíjak vásárlóértéke 2001-ben várhatóan 5,9 százalékkal nő. Ez a vásárlóérték-növekedés meghaladja a reálkeresetek növekedésének mértékét is.

A januári, 10,3 százalékos nyugdíjemelésben egy 3 százalékos mérték már a nyugdíjtörvényen felüli többletemelést jelentett annak érdekében, hogy az előző kormányzati ciklusban a nyugdíjasoknál sajnálatosan bekövetkezett jelentős, 11,9 százalékos vásárlóérték-csökkenést a kormány mind nagyobb mértékben visszapótolja. Ez a kormány programjában a nyugdíjak vásárlóérték-megőrzését deklarálta. A 2002. évi nyugdíjemeléssel együtt - a vásárlóérték megőrzésén túl - jelentős vásárlóérték-növekedés is történik. Összességében a 1999-2002. években a várható vásárlóérték-növekedés közel 16 százalékos. A 16 százalékos vásárlóérték-növekedés 2,7 százalékkal meghaladja a keresetek vásárlóérték-növekedését is.

Mindez a számok tükrében azt jelenti, hogy a 2001. évben az évközi többlet-nyugdíjemelések révén 62,7 milliárd forinttal többet juttatunk a nyugdíjasoknak - ebben az egy évben. 2001-ben és 2002-ben a nyugdíjemelések 3 százalékos többlete pedig közel 76 milliárd forintot jelent. Ez a kormány minden, most is hallott ellenzéki váddal szemben a '99-es differenciált emeléssel nem vett el 32,8 milliárd forintot. (Bauer Tamás: Ötvenkettőt.) Furcsa módon 52-ről beszélnek az ellenzékiek. Szívesen átadom ismét azt a számítást, ami bizonyítja, hogy az őáltaluk javasolt nyugdíjemelés 32,8 milliárd lett volna. De én nem ezen kívánok vitatkozni, hanem inkább arra utalnék, hogy a többlet-nyugdíjemelés 76 milliárd forintot tett ki, ami mindenféle számításnál is sokkal több az említett összegnél.

A legtöbbet - a '99. évi differenciált nyugdíjemelés miatt - az átlagosnál alacsonyabb nyugdíjból élőknek adta a kormány, annak a nyugdíjas rétegnek, amely nagy valószínűséggel a legnagyobb gondok közepette él. Azoknál a nyugdíjasoknál, akik '99-ben a maximális 25,5 százalékos emelést kapták, a vásárlóérték az időszak egészében 27,5 százalékkal nő, az átlagos 15,9 százalékkal szemben. Azoknál a személyeknél, akik '99-ben 11 százalékos nyugdíjemelésben részesültek, az időszak végére 12,8 százalékos vásárlóérték-emelkedés valósul meg.

 

 

(14.20)

 

Mindez egészében véve, még egyszer hangsúlyozni szeretném, a bérekhez képest 2,7 százalékos vásárlóérték-növekedést jelent.

Azt hiszem, hogy ezek a számok minden hangoskodásnál és idegeskedésnél jobban bizonyítják, hogy ez a kormány a tőle telhetőt megtette a nyugdíjasok érdekében; megvalósította azt a generációk közötti szolidaritást, amiről a képviselő asszony beszélt.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz és az FKGP soraiban.)

 




Felszólalások:   1   1-4   5-6      Ülésnap adatai