Készült: 2020.08.05.01:52:27 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

161. ülésnap (2000.09.28.),  418-444. felszólalás
Felszólalás oka Részletes vita lefolytatása
Felszólalás ideje 31:45


Felszólalások:   350-418   418-444   444      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Tekintettel arra, hogy a felszólalások végéhez értünk, megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván-e még valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.)

Tekintettel arra, hogy egyetlen képviselőtársam sem jelezte felszólalási szándékát, megkérdezem a belügyminiszter urat, hogy kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Pintér Sándor jelzésére.) A belügyminiszter úr most nem kíván válaszolni.

Az általános vita lezárására a módosító javaslatok házszabályszerű benyújtása érdekében a pénteki ülésnap végén kerül sor.

 

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Soron következik az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Az előterjesztést T/2917. számon, a bizottságok együttes ajánlását pedig T/2917/44. számon kapták kézhez. Megkérdezem a hatáskörrel rendelkező bizottságokat, hogy kívánnak-e előadót állítani a részletes vitában. (Senki sem jelentkezik.) Nem kívánnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat és a módosító javaslatok összefüggései alapján indítványozom, hogy a részletes vita három szakaszból álljon. Kérem Vidoven Árpád jegyző urat, ismertesse az indítványomat.

 

DR. VIDOVEN ÁRPÁD jegyző: Tisztelt Országgyűlés! Az elnöki javaslat a következő. Az első szakaszban a törvényjavaslat 1. és 2. §-aihoz, a közvetítői eljárás céljait tartalmazó rendelkezésekhez érkezett módosító javaslatokat és az ezekkel összefüggő indítványokat tárgyaljuk meg, az ajánlás 1-11., továbbá 16., 23., 28., és 33. pontjai alapján.

A második szakaszban a kamarai szervezet és a kamarai feladatok szabályozását tartalmazó rendelkezésekhez érkezett indítványokat vitassa meg az Országgyűlés, a 12-35. pontok alapján. A költségekre vonatkozó nyelvtani módosítást tartalmazó 36. számú ajánláspont is ebben a szakaszban szerepeljen. Az utolsó szakasz pedig a hatályba léptető rendelkezéshez kapcsolódó indítványokat tartalmazza az ajánlás 37., 38. és 39. pontjai alapján.

 

ELNÖK: Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadja-e a javasolt vitaszerkezetet. Kérem, kézfelemeléssel szavazzanak. (Szavazás.)

Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége a javasolt vitaszerkezetet elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Megnyitom a részletes vita első szakaszát az ajánlás 1-11., továbbá 16., 23,. 28., 33. pontjai szerint. Két képviselőtársam írásban jelezte hozzászólási szándékát. Kérem őket, hogy a részletes vita szakaszaiban jelezzék, hogy melyik az a szakasz, amelyben hozzászólásukat el kívánják mondani.

Megkérdezem tehát, hogy ki kíván felszólalni ebben a vitaszakaszban. Schvarcz Tibor képviselő úrnak adom meg a szót, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr.

 

DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő jogszabályról, amelynek most a részletes vitája folyik, azt lehet elmondani, hogy jó jogszabály, és a módosításokkal még jobbá tehető. Ez egy amerikai példa átvételéből adódik, hiszen Amerikában ezt a módszert már széles körben alkalmazzák. A '70-es években a szolgáltatók között felmerülő jogviták 57 százalékában alkalmazták ezt.

A 9. ponttal kapcsolatban szeretnék egy módosító javaslatot megvédeni. A "szolgáltatás" szó törvényjavaslatba való visszavételét szeretnénk elérni, hiszen ez a beterjesztett javaslat szerint korábban beavatkozás, majd szolgáltatás volt, majd magatartásra módosult. Azért ragaszkodnánk a szolgáltatáshoz, mert az egészségügyben a szolgáltatás kiterjed az egész ellátási folyamatra, beleértve a gyógyszertári szolgáltatást is, és nem minden esetben van jogvita vagy probléma csak a magatartással vagy a beavatkozással szemben, hanem szélesebb körben alkalmazható lenne erre az esetre a szolgáltatás kifejezés.

Annál is inkább, mert ha a jogszabályba beengedjük a felsőfokú egészségügyi végzettséget, akkor ez semmiképpen nem csak orvost jelent, jelenthet gyógyszerészt és más egészségügyi végzettségű személyt is. Akkor tehát nem a felróható magatartás, hanem a szolgáltatás hibája miatt következhet be jogvita a szolgálatot végző és a szolgálatot igénybe vevő között.

 

 

(18.40)

 

Ezt azért is tartanánk fontosnak, hiszen a szolgáltatás kifejezés az egészségügyben most már egyre inkább elterjedt. Itt nemcsak a magatartás, hanem a szolgáltatás színvonala, a szolgáltatás milyensége, időbenisége is lehet jogvita tárgya. Mindenképpen mi ezt szeretnénk visszavenni.

Ha az elnöknő megengedi, akkor rátérnék egy picit a másik szakaszra, mert kicsit összefügg a mondandóm azzal.

 

ELNÖK: Ha kérhetem, csak és kizárólag annyiban, képviselő úr, amennyiben ezt a vitaszakaszt érinti.

 

DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP): A 21. §, azt hiszem, már a második szakaszba tartozik. Köszönöm szépen.

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Hozzászólásra következik Csáky András képviselő úr, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjából.

Öné a szó, képviselő úr.

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen, elnök asszony. Meggondolásra érdemesnek tartom Schvarcz képviselő úr mondandóját, habár a 7. pontban magam voltam, aki a "beavatkozás" helyett a "magatartás"-t javasoltam, illetve ugyanitt a "szolgáltatóval szembeni" meghatározás kivételét, hiszen nem egyirányú kapcsolatról van szó, hanem kétirányú kapcsolat történik minden ilyen esetben. Tehát ha csak a "szolgáltatóval szembeni"-t hagyjuk benne a törvényjavaslatban, akkor ez azt jelenti, hogy a szolgáltató a szolgáltatást igénybe vevővel szemben semmiféle ilyen eljárást nem kezdeményezhet.

Úgy gondolom, a "magatartás" lefedi az egészet, de most gondolkozom rajta, nem lehetne-e egy csatlakozó módosítóval "beavatkozás és magatartás"-ra módosítani az egészet, és akkor úgy gondolom, meg tudunk abban állapodni, és gondolom, a beterjesztő is elfogadja, hogy akkor ez így kompletten lefedi az egészet. Hiszen a szolgáltatásba nem feltétlenül értendő bele egyértelműen a magatartás. A magatartást az esetek túlnyomó többségében nem is a szolgáltatást igénybe vevők, hanem a hozzátartozók szokták általában kifogásolni. Tehát ha ez így a kormánynak, illetve az Igazságügyi Minisztériumnak megfelelő, szerintem egy kapcsolódó módosítóval át lehet hidalni. Akkor kérem, hogy adja be képviselő úr vagy beadhatom én is. Majd megbeszéljük.

Köszönöm szépen.

 

ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt hiszem, képviselő urak meg fognak ebben egyezni. Tisztelt Képviselőtársaim! Selmeczi Gabriella képviselő asszony kíván szólni ugyanehhez a vitaszakaszhoz, a Fidesz képviselőcsoportjából. Képviselő asszony!

 

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! A szociális és egészségügyi bizottság ülésén a törvényjavaslat, törvénytervezet eme szakaszánál is konszenzus mutatkozott meg. Mindannyian úgy értékeltük, hogy hasznos a törvényjavaslat, és jobbító szándékkal szólt mindenki hozzá. Én két pontot emelnék ki a törvényjavaslatból. Az egyik azon szabályok korrekciója és azon szabályokra vonatkozó módosító javaslatok, amelyek az összeférhetetlenséget szabályozzák. Mi ezt a magunk részéről támogatni tudjuk, azt az elvet, azt az elképzelést, hogy legyenek összeférhetetlenségi szabályok a mediátorok, illetve az érintett felek, intézmények között.

A másik ilyen nagyon fontos kérdés, hogy valójában ki lehet a közvetítő tanács tagja, kik lehetnek mediátorok. Itt szintén támogatjuk azokat a javaslatokat, amelyek arra irányulnak, hogy valójában bővítsük azon személyeknek a körét, akik ennek a tanácsnak a tagjai lehetnek.

Köszönöm szépen.

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Kérdezem önöket, ki kíván még ebben a vitaszakaszban felszólalni. (Nincs jelentkező.) Tekintettel arra, hogy több képviselőtársam nem jelezte felszólalási szándékát, tisztelt képviselőtársaim, a részletes vita e szakaszát lezárom.

Megnyitom a részletes vita második szakaszát, az ajánlás 12-36. pontjai szerint, a már tárgyalt pontok kivételével. Elsőként megadom a szót Schvarcz Tibor képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Pár képviselőcsoportjából; őt követi majd Erkel Tibor képviselő úr, a MIÉP frakciójából.

Öné a szó, képviselő úr.

 

DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. A 21. §-sal kapcsolatosan szeretnék szólni. Ha a 12., 11. §-ba beengedjük a felsőfokú egészségügyi végzettséggel rendelkezőt, mindenféle megkötés nélkül, akkor a 21. §-ban mindenképpen szükség lenne pontosan meghatározni azoknak a körét, akiket kizárunk ebből. Tehát ne lehessen közvetítő, aki a fenntartóval, biztosítóval, beteggel, munkaviszonyban s a többi - nem akarom megismételni ezt a módosító javaslatot. Ezt azért tartjuk fontosnak, mert ha ismereteim nem csalnak, akkor az egészségügyben készül egy olyan jogszabálytervezet, amely az orvosokat szellemi szabadfoglalkozásúvá teszi.

Ha szellemi szabadfoglalkozásúak lesznek az orvosok, akkor gondolom, más egészségügyi végzettségűek is hasonlóan szellemi szabadfoglalkozásúakká válnak. Akkor viszont konkrétan meg kellene határozni, hogy milyen viszonyban nem lehetnek mediátorok, és kit nem képviselnek, hiszen ha szabadfoglalkozásúak, akkor egyszerre több intézménnyel is állhatnak munkaviszonyban, jogviszonyban, lehetnek ott, annál az intézménynél szakértőként alkalmazva vagy valamilyen más részfoglalkozásban.

Az, hogy csak a köztisztviselői jogviszonyt határozzuk meg, egy picit szűkíti ezt a kört. Pontosan meg kellene határozni, milyen munkaviszony és jogviszony az, amelyik kizárja őket ebből a közvetítői körből, mert teljesen más lesz az alkalmazási feltételük. Ismerve, hogy komoly piacokért és komoly összegekért folyhatnak esetleg kártérítési és szolgálati perek, ezeket jogilag pontosan le kellene szabályozni, hogy egy olyan intézménynél ne lehessen valamilyen módon alkalmazva, aki egy másik intézménynek közvetít, mert ez esetleg a piacvesztését segítené elő annak az intézménynek, vagy esetleg, ne adj' isten, részrehajló lenne a mediátor egy másik intézménnyel vagy azzal az intézménnyel szemben, amelynél ugyan nem köztisztviselői jogviszonyban van, de valamilyen szerződéses munkaviszonyban dolgozik. Tehát pontosan ki kellene zárni azoknak a körét, hogy kik nem lehetnek mediátorok, milyen esetekben, és milyen módon nem szerepelhetnek ezekben a jogvitákban.

Hasonlóan, a hozzátartozókkal, illetve a jogvitákban állókkal szemben is pontosan fel kellene sorolni ezeket a kritériumokat, ugyanúgy, mint az ügynököknél vagy más ilyen foglalkozásúaknál. Amiből ezt a törvényszakaszt mi beemeltük, már egy működő jogi formula. Szerintem nagyon szerencsés lenne ezt ugyanitt alkalmazni.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Erkel Tibor képviselő úrnak, a MIÉP képviselőcsoportjából. Képviselő úr!

 

ERKEL TIBOR (MIÉP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Én az 5. és a 10. §-hoz szeretnék hozzászólni, ez a 17., 18. számon benyújtott módosító indítványunk; fordított sorrendben, már csak azért is, mert a részletes indoklás vonatkozó szakasza a 10. §-t az eljárás leglényegesebb elemének nevezi, nevezetesen: a titoktartási kötelezettségről van szó.

Módosításunk a következőképpen szól, a 10. § (1) bekezdése: "A közvetítőket, a feleket, a szakértőket és a biztosítót a közvetítő eljárás folyamán titoktartási kötelezettség terheli." - tehát a folyamán. "A titoktartási kötelezettség kiterjed a beteg orvosi titoktartáshoz fűződő jogára, az egyezség tartalmára és az eljárás során elhangzottakra. Az eljárás befejezését követően a titoktartási kötelezettség már csak a beteg orvosi titoktartáshoz fűződő jogára terjed ki."

 

(18.50)

 

Indoklásként szeretném a változtatáshoz felhozni, hogy a módosító javaslat célja a közvetítői eljárás átláthatóságának és a betegek érdekeinek a fokozott biztosítása. A közvetítői eljárás során a titoktartási kötelezettség elősegíti az egyezség létrejöttét, az eljárást követően azonban ez sem a betegnek, sem a társadalomnak nem érdeke. Mivel a beteg-szolgáltató konfliktusban a beteg a kiszolgáltatottabb, a beteg a sértett fél, ezért indokolt a titoktartási kötelezettségnek a beteg érdekeit szem előtt tartó korlátozása. Az eljárás befejezése után a relatív nyilvánosság akadályozza nemtelen egyezségek kötését, egyúttal bizonyos mértékű társadalmi kontrollt is jelent, ugyanakkor kedvező az eljárás társadalmi gyakorlatának kialakítása szempontjából.

Engedjék meg, hogy ezt még kiegészítsem a következőkkel. Ugyanis a csendben és titokban lezárt ügyek éppen a veszélyeztetettek elől zárják el a hibák és mulasztások későbbi kivédésének, kizárásának lehetőségét, azok elől tehát, akik az alkunak még nem részesei: a későbbi betegek és maga a vétlen orvostársadalom. A közvetítői eljárás titoktartási kötelezettsége a feleket mintegy cinkossá teszi, a vétkes lehetőséget kap, hogy megvásárolja a sértett hallgatását. Ez lehetőség, s ha gyakorlattá válik, lehet a szolgáltató üzleti érdeke, de semmiképpen sem a betegeké vagy a még egészséges társadalomé.

Magyarázhatjuk úgy is, hogy ez a titokparagrafus maga a műhiba titkosítása, már csak az lehet még kérdés, hogy hány évre. Ez gorombának tűnik mint feltevés, de azt hiszem, hogy bárki, aki higgadtan figyeli a szavaimat, megértheti, hogy a felvetésünk a tisztességesen, korrekten és jó szándékkal dolgozó orvostársadalom és a betegek, a társadalom érdekeit szolgálja.

A második felvetésünk nem kizárólag a MIÉP, hanem azt hiszem, hogy számos más szervezet fejében megfordult az 5. §-ra vonatkozóan. Tekintettel arra, hogy a minél magasabb szakmai garancia, amely a tanács létrejöttét és a névjegyzékbe felvettek összeállítását illeti, egyúttal garancia az előbbi probléma megoldására is, hiszen titkosításra az abszolút korrekten lefolytatott tárgyalások után nincs igazából szükség, mert ha az teljes megnyugvással végződik, akkor nincs titok.

Tehát javaslatunk szerint a MISZK-névjegyzékbe azt veszi fel, aki jogi vagy orvosi végzettséggel rendelkezik, legalább 15 éves szakmai gyakorlata van, és a külön jogszabályban meghatározott közvetítői tanfolyamot elvégezte. Indoklás: a módosítás célja magasabb szakmai garancia biztosítása. A felsőfokú egészségügyi végzettséggel rendelkezők a közvetítői eljárás tárgyát illetően nem rendelkeznek megfelelő szakismerettel és rálátással. Szükség esetén szakértőként természetesen igénybe vehetők. A közvetítői eljárásban a jogvita tárgyának mérlegeléséhez jelentős szakmai tapasztalatra van szükség, ezért indokolt a közvetítők nagyobb szakmai gyakorlatának előírása.

Köszönöm szíves türelmüket.

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Hozzászólásra következik Csáky András képviselő úr, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjából. Képviselő úr!

 

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen, elnök asszony. Mielőtt a kijelölt pontokkal kapcsolatban elmondanám a javaslatomat, hadd reagáljak az Erkel képviselő úr által elmondottakra általánosságban, hogy nagyon nehezen értjük meg magának az egész eljárásnak a lényegét, és pont ezért fogadtuk el azt a bővített kört (Dr. Hende Csaba bólogat.), hogy ne csak jogi és egészségügyi végzettségű, hanem más egyéb felsőfokú végzettséggel rendelkező személyek is részt vehessenek ebben az eljárásban, illetve mediátorok lehessenek, hiszen nagyon nehezen tudunk elszakadni a bírósági emlékképektől - mintha egy ítélőszék lenne ez az egész, holott nagyon távol áll ettől. Én is bevallom őszintén, miután külföldi anyagokat kaptam és olvastam át ezekről a kérdésekről, akkor jöttem rá végeredményben, hogy egy teljesen más dologról van szó.

Tulajdonképpen a 8 év vagy 15 év szakmai gyakorlat irreleváns, mert ahogy Erkel képviselő úr is mondta, ha szükség van valamilyen szakmai kérdés eldöntésére, és a törvényben is benne van, akkor úgyis szakértőt lehet bevonni. Tehát itt a hangsúly inkább azon a képzésen van, amelyben ezek a listára került személyek részesülnek. Ez a megjegyzésem.

Én az ajánlás 15., 19., 20., 22., 24., 25. és 30. pontjaihoz szeretnék tényleg nagyon röviden néhány mondatot mondani. Kérdés volt, hogy a közvetítői névjegyzékbe kerülő személyek esetében, ha időközben összeférhetetlenség alakul ki, akár munkajogi, akár büntetőjogi okok miatt, akkor ezt milyen módon kell regisztráltatni, illetve hogyan értesül erről a kamara. Itt lényegében két megoldási variációt próbált a Magyar Demokrata Fórum a javaslatával benyújtani. Az egyik az, hogy akkor, amikor a közvetítőt a kijelölésről a kamara értesíti, és a közvetítőnek nyilatkoznia kell arról, hogy elfogadja ezt a közvetítői szerepet az adott ügyben, egyben nyilatkoznia kelljen arról is, hogy összeférhetetlenség nem áll fenn vele szemben; ez a 15. pont. A másik variáció pedig az, hogy ha ez az összeférhetetlenség időközben keletkezik a közvetítő esetében, akkor ezt 30 napon belül jelentenie kelljen. Megmondom őszintén, még mindig gondolkozunk, hogy melyik variációt preferáljuk.

A 19. pontban azt javasoljuk, hogy a 8 éves szakmai gyakorlatot Magyarországon kelljen letölteni, hiszen az elmúlt években tapasztalhattuk, hazatelepülések és egyéb módon, pláne ha az Unióhoz csatlakozunk, akkor ez nem lesz ritka, és akkor olyanok is praktizálhatnak, illetve elméletileg olyanok is bekerülhetnek a közvetítői névjegyzékbe, akik nem Magyarországon szerezték ezt a szakmai gyakorlatot. Látszólag egy picit ellentmondok saját magamnak az előzőekhez képest, de mi úgy gondoljuk, hogy azért a magyar viszonyok speciális viszonyok, azért nem árt, ha néhány évet legalább itt tölt az, aki ilyen tevékenységre vállalkozik. Bár erre ellenérv volt, hogy nem feltétlenül kell választani ilyen személyt, de mi úgy gondoljuk, hogy azért nem árt, ha berakunk egy ilyen pontosítást vagy módosítást.

Az ajánlás 20. pontjában egy pontosítást javasoltunk, hogy a közszolgálati viszonyt köztisztviselői viszonyként határozzuk meg. Jóllehet a törvény indoklásában egyértelműen benne van, hogy a közszolgálati viszony alatt a köztisztviselőit érti a törvényalkotó is, és a '92. évi XXIII. törvény is leírja a köztisztviselők jogállását, de úgy gondoljuk, hogy mi nem jogászoknak írjuk ezeket a törvényeket, hanem jogi szempontból laikus állampolgároknak, és itt példaként azt hoztuk fel, hogy a többek között alkotmánybírók által is szerkesztett jogi lexikon a közszolgálati jogviszony alatt egyértelműen leszögezi azt, hogy alá tartozik a köztisztviselői és a közalkalmazotti jogviszony is. Mivel a törvényalkotó szándéka nem az volt, hogy a közalkalmazottakat kizárja ebből a körből, ezért mi ezt a pontosítást javasoljuk.

Az ajánlás 24. pontja érdekes kérdés volt. A törvényjavaslatban az van, hogy az eljárás megkezdésekor a szolgáltató biztosítóját mindenkor kötelező értesíteni és ezekbe a tárgyalásokba bevonni. Többféle szempontból aggályosnak tartottuk ezt a kérdést, hiszen maga a biztosító is szolgáltatást végez az egészségügyi intézmények esetében.

 

 

(19.00)

 

Jóllehet, ennek a szolgáltatásnak az igénybevétele kötelező jellegű, de az, hogy melyik szolgáltatót veszi igénybe az egészségügyi intézmény, az már szabad tárgyalások eredményeként jöhet létre. Nagyon könnyen elképzelhető, hogy - különösképpen kisebb súlyú esetek esetében - az intézménynek nem érdeke bevonni a biztosítót a tárgyalásba, különösképpen, ha az megegyezéssel zárul. Tudom, hogy nagyon durva az analógia, de gondoljunk a Cascóra, a bonus-malus-rendszer esetében, ha kisebb koccanás van, akkor nagyon sokszor inkább zsebből kifizetjük, hogy ne kerüljünk rosszabb kategóriába a biztosító esetében. Félő, hogy ilyen esetben a biztosító a kisebb súlyú esetekre hivatkozva a későbbiek folyamán a szolgáltatás díját megemelheti, és el tudunk képzelni olyan szituációt, amikor az egészségügyi intézmény nem érdekelt abban, hogy a biztosító jelen legyen ezeken a tárgyalásokon. Ezért javasoljuk azt, hogy a szolgáltató úgy is nyilatkozhasson, hogy a közvetítői eljárásban a biztosítójának a részvételét mellőzi. Ez nyilvánvalóan azzal jár, hogy azt kockáztatja, hogy a biztosító a későbbiek folyamán nem hajlandó a kárigényt teljesíteni.

A 25. pontban egy elég nyilvánvaló elírásból fakadó ellentmondást kívánunk feloldani, méghozzá azt, hogy a törvényjavaslat 6. § (3) bekezdése azt mondja ki, hogy a meghívóban tájékoztatni kell a feleket a képviselet lehetőségéről, illetve módjáról, továbbá fel kell hívni a feleket arra, hogy az üggyel kapcsolatos ismereteiket és irataikat lehetőleg az első ülésen tárják a tanács elé. Tehát ez egy megengedő fogalmazás: ha akarja, odatárja, ha akarja, akkor nem. Ugyanakkor a 8. § (1) bekezdése kimondja, hogy a felek az első ülésen a rendelkezésre álló okiratokat is kötelesek bemutatni. Ezt ellentmondásosnak véljük, és ezért a 6. § (3) bekezdéséből az "és irataikat" megnevezést javasoljuk kivenni. Ezt az előterjesztő elfogadta.

Maga az egész eljárás lényege az, hogy reményeink szerint csökkentse a bírósági eljárások számát. Pont ezért egy ilyen kezdeményezés esetén az esetleg függő vagy folyamatban lévő bírósági pereket is fel kell függeszteni, és azt szüneteltetni kell, vagy véglegesen, ha megegyezés van, vagy az eljárásig, ha nincs megegyezés.

Joggal merült fel a kérdés, hogy mi van, ha ezt elfelejtik az érintett felek, hogy ezt valamilyen módon indirekt módon is kényszeríteni kellene, hogy ennek a kötelezettségnek tegyenek eleget. Ezt úgy látjuk megoldhatónak, ha a törvényjavaslatba betesszük azt, hogy ha a bejelentést bármelyik fél elmulasztja, akkor a közvetítői eljárást meg kell szüntetni. Ennyi.

Köszönöm szépen.

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Schvarcz Tibor képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából, két percben kért hozzászólási lehetőséget. Öné a szó.

 

DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Erkel képviselőtársam hozzászólására kívánok reagálni. Senki sem kívánja itt eltitkolni a műhibákat, hiszen ennek a jogszabálynak nem ez a lényege, hogy műhibákat titkol el és azokat titkosítja örökre vagy bizonyos időszakra. A műhibák és az orvosi tévedések és hibák esetén a jelenleg érvényes egészségügyi törvényben meghatározott módon kell eljárni, hiszen a kórházban a boncolások során már visszajelentési kötelezettség van, vagy bárkinek, akinek erről tudomása van, annak visszajelentési kötelezettsége van. Tehát nem a műhibák eltitkolásáról van itt szó, hanem arról van szó, hogy ha valamilyen módon jogvita keletkezik a szolgáltató és a beteg között, akkor ne mindjárt a médiához, ne mindjárt a sajtóhoz és ne mindjárt bíróságra kerüljenek a dolgok. Ezek az adatok, amelyeket az első tárgyaláson feltárnak, érzékeny, szenzitív adatok, úgy a szolgáltatóra, mint a betegre vonatkozóan, és ezeknek a titoktartása kell hogy megtörténjen, és nem a műhibák eltussolása.

Én megértem a tisztességes és jól dolgozó orvosok aggódását, de ez a történet, ez a jogszabály nem erről szól. Lesz majd egy javaslatom a végén, hogy a két minisztériumnak ezt az egész jogintézményt el kellene kezdeni a hatálybalépéstől kezdve népszerűsíteni, reklámozni, hogy van ilyen, és pontosan elmagyarázni a szakmai és nem szakmai szövetségeknek, civil szervezeteknek, hogy milyen lehetőségek adódnak ebben. Senki nem akar itt a jogszabály mögé bújni és eltussolni azokat, akik tévednek, hibát követnek el. Azok már büntetőjogi kategóriák, ott már felróható magatartás van. Ez a törvény erről nem szól, és ezt ki is kerüli. Ez csak a keletkezett jogviták gyorsabb, egyszerűbb orvoslásáról szól.

Köszönöm.

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Erkel Tibor képviselő úr kért ugyancsak két percben hozzászólási lehetőséget, a MIÉP képviselőcsoportjából. Öné a szó.

 

ERKEL TIBOR (MIÉP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Biztos vagyok abban, hogy sem Schvarcz képviselő úrral, sem Csáky képviselő úrral úgynevezett kemény vitánk nincs, de szeretnék emlékeztetni arra, hogy valamennyi, az általános vitában felszólaló képviselő megemlítette, hogy Magyarországon - Európában másutt is - a műhibák szaporodnak, a szolgáltató és a beteg közötti konfliktusok szaporodnak. Éppen ezért szükség van arra, hogy... - és innentől kezdve tárgyaljuk ezt az egyébként rendkívül hasznos és pozitív törvényt.

Tehát adva van egy ok és van egy okozat. Ez a törvény az okozattal foglalkozik, és az okra nincs visszahatással véleményem szerint abban az esetben, ha ez a bizonyos titoktartási kötelezettség olyan széles körű, mint amelyet a törvény előír.

Tehát mi kizárólag azt vitatjuk, hogy akkor, ha ez az intézmény létrejön és működni kezd, nem kell foglalkozni a törvénynek azzal, hogy és mi van azokkal az esetekkel, amelyeknek nem szaporodni, hanem csökkennie kellene - erről szól a javaslatom. Erről szól egyébként az is, amit Csáky képviselőtársam tovább feszegetett, és amelyről szeretném megemlíteni, hogy mind a Kórházszövetség, mind a MOK vezetése ajánlásában támogatóan nyilatkozott, természetesen nem ezzel a javaslattal összefüggésben, hiszen a módosító indítványt hamarabb nyújtottuk be, mint ahogy a levelek megérkeztek volna tőlük. De ők is úgy vélték, hogy a tanács tagjainak magasabb képzettségűnek és szakmailag magasabb rangúnak kell lenniük. Többek között azért is, mert jelenleg még képzésre van szükség, mint ahogy Csáky képviselő úr is megemlítette, és addig, amíg ez a képzés nem fejezte be a munkáját, addig a jelenleg adott képzettségűeknek kell ebben részt venniük.

Köszönöm.

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót két percben Csáky András képviselő úrnak, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjából. Képviselő úr!

 

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Erkel képviselő úr, higgye el, hogy nyolc év alatt is lehet annyi tapasztalatot szerezni, mint tizenöt év alatt. Van az a mondás, hogy a szénium a bölcsőben kezdődik. Nem hiszem, hogy ez egy kardinális kérdés.

A titoktartás körül talán az adhat félreértésre okot, hogy a büntetőügyi kategóriák egy teljesen más kategória, az megy a maga törvényi útján. Ez a rész inkább a polgári peres ügyek kezelésére szolgál, és a polgári peres ügyek kezelése kapcsán igenis bizonyos fokú határt szabni kell a nyilvánosságnak, illetve a titoktartással kapcsolatos kérdéseknek. Úgyhogy itt valószínűleg az lehet a félreértés oka, hogy nagyon könnyen, megvallom, először én is mindig csak a műhibaperekre gondolok. Ha ott gondatlanság vagy egyéb bizonyítható, az automatikusan megy a maga útján, ahogy Schvarcz képviselő úr mondta, de ezekben az esetekben ez a törvény az esetek túlnyomó többségében polgári perekre, illetve büntetőügyek utáni polgári perekre - mert azok is követhetik egymást kártérítés formájában - azokra vonatkozik.

Köszönöm szépen.

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván-e még valaki felszólalni a vita e szakaszában. (Senki sem jelentkezik.)

Tekintettel arra, hogy több képviselőtársam nem jelezte felszólalási igényét, a részletes vita e szakaszát is lezárom.

Megnyitom az utolsó vitaszakasz a 37., 38. és 39. pontok alapján. Megkérdezem, hogy ki kíván felszólalni. (Dr. Csáky András jelentkezik.) Megadom a szót Csáky András képviselő úrnak, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjából. Képviselő úr!

 

 

(19.10)

 

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen, elnök asszony. A 39. pontban javasoltuk azt, hogy pont az ilyen kényes adatvédelmi kérdések miatt az igazságügy-miniszter és az egészségügyi miniszter ne csak a közvetítői képesítés megszerzésnek módjára, illetve ezek meghatározásának módjára kapjon felhatalmazást, hanem törvényi felhatalmazást kapjon a névjegyzékbe vezetett adatok körének meghatározására is. Úgy gondolom, ez az adatvédelmi törvénnyel szinkronban van, ezért javasoljuk, és támogatásra is talált.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót Schvarcz Tibor képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából.

Képviselő úr!

 

DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. A 38. §-nak egy kiegészítését javasolnám megfontolásra a tisztelt előterjesztőnek, amelyben arról szólunk, hogy felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter és az igazságügy-miniszter, hogy a közvetítői képesítés követelményét, a képesítés megszerzésének módját, továbbá a közvetítő eljárás költségelemeinek összegét együttes rendeletben megállapítsa. Ezt a rendeletet valamilyen módon ki kellene terjeszteni arra, hogy gondoskodjon arról, hogy milyen módon lehetne ezt az egész törvényt hatálybalépése után népszerűsíteni, elterjeszteni és propagálni a szakmai és nem szakmai fórumok előtt, hogy minél hamarabb és minél gyorsabban ki tudja fejteni áldásos tevékenységét olyan tekintetben, hogy csökkenjenek a jelenleg folyó peres eljárások, és gyorsabban lehessen megoldani ezeket a jogvitákat.

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy kíván-e még valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Senki nem kíván felszólalni.

Tisztelt Országgyűlés! Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vita e szakaszát és a részletes vita egészét lezárom.

Megkérdezem Hende Csaba politikai államtitkár urat, hogy kíván-e most válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Hende Csaba: Nem.) Államtitkár úr jelzi, hogy nem kíván most válaszolni a vitában elhangzottakra, hanem majd a későbbiekben.

Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatokról történő határozathozatalra következő ülésünkön kerül sor.

 

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Soron következik a kötelező gazdasági kamarai tagság megszűnésével összefüggő cégeljárásról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Az előterjesztést T/2929. számon, a bizottságok együttes ajánlását pedig T/2929/11. számon kapták kézhez.

Megkérdezem a hatáskörrel rendelkező bizottságokat, az alkotmányügyi és a gazdasági bizottságot, kívánnak-e előadót állítani a részletes vitában. (Senki sem jelentkezik.) Nem kívánnak előadót állítani.

Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztéshez nyolc módosító javaslat érkezett. Erre és a közöttük lévő összefüggésekre figyelemmel indítványozom, hogy a részletes vita egy szakaszból álljon.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a javasolt vitaszerkezetet. Kérem, kézfelemeléssel szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm szépen.

Név szerintit ugyan nem fogok elrendelni a létszámra tekintettel, bár ezt megtehetném, de a Ház jól látható többsége támogatja a javasolt vitaszerkezetet.

Tisztelt Országgyűlés! Megnyitom a részletes vitát az ajánlás 1-8. pontjai alapján. Megkérdezem, hogy ki kíván felszólalni. (Senki sem jelentkezik.)

Tekintettel arra, hogy felszólaló nincs, tisztelt Országgyűlés, felszólaló hiányában a részletes vita e szakaszát és a részletes vita egészét lezárom.

Megkérdezem Hende Csaba politikai államtitkár urat, hogy kíván-e... (Dr. Hende Csaba: Nem.) Természetesen nem kíván az államtitkár úr válaszolni az elhangzottakra.

Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatokról történő határozathozatalra következő ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Megköszönöm mai munkájukat, mai ülésnapunkat bezárom. Holnap, azaz pénteken reggel nyolc órakor folytatjuk munkánkat. Kívánok önöknek jó pihenést és természetesen jó éjszakát! Viszontlátásra holnap reggel nyolc órakor.

 

(Az ülésnap 19 óra 14 perckor ért véget.)

 

 

 

 




Felszólalások:   350-418   418-444   444      Ülésnap adatai