Készült: 2020.07.04.21:04:58 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
4 2 2018.05.18. 1:16  1-5

DR. HARGITAI JÁNOS, a Mentelmi bizottság elnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A szóban forgó megüresedett mandátumot a Nemzeti Választási Bizottság 983/2018. számú, 2018. május 11-én kelt határozatával Potocskáné Kőrösi Anita asszony részére kiadta. Ez a határozat május 14-én 16 órakor vált jogerőssé, a mandátumlevél átadására május 14-én került sor.Ahogy elnök úr említette, a Mentelmi bizottság természetesen ma reggel ülésezett, a benyújtott szükséges iratokat áttekintette, a képviselő asszony összeférhetetlenségi nyilatkozatát is látta. Ez alapján meg tudtuk állapítani, hogy vele szemben összeférhetetlenség nincs, tehát képviselői jogait gyakorolhatja. A Mentelmi bizottság egyhangúlag javasolja a Háznak a mandátum igazolását. Köszönöm. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
7 36 2018.06.11. 2:13  33-38

DR. HARGITAI JÁNOS, a Mentelmi bizottság elnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nem megismételve azt a tényt, amit már elnök úr itt az Országgyűléssel ismertetett, arról tájékoztatom az Országgyűlést, hogy a Nemzeti Választási Bizottság 984/2018. számú, 2018. május 31-én kelt határozatával Kocsis-Cake Olivio úr részére kiadta a megüresedett mandátumot. A határozat 2018. június 3-án, 16 órakor lett jogerős. A megbízólevél átadása még aznap megtörtént. A Mentelmi bizottság egy héttel ezelőtti ülésén megvizsgálta a beadott, a mandátumigazoláshoz szükséges iratokat. Képviselő úr jelezte, hogy összeférhetetlenségi ok vele szemben nem áll fenn, tehát képviselői jogait gyakorolhatja. Ezek utána a Mentelmi bizottság egyhangúlag úgy határozott, hogy javasolja az Országgyűlésnek Kocsis-Cake Olivio úr mandátumának igazolását.

A Nemzeti Választási Bizottság arról is tájékoztatta a bizottságunkat 985/2018. számú, 2018. május 31. napján kelt határozatában, hogy Hohn Krisztina asszony részére adja ki a Lehet Más a Politika jelölő szervezet megüresedett mandátumát. Ez a határozat is június 3-án, 16 órakor vált jogerőssé. Szinten ezen a napon került sor a mandátum átadására.

(14.20)

A Mentelmi bizottság egy héttel ezelőtt a Hohn Krisztina asszony által benyújtott iratokat is vizsgálta. Megállapította, hogy a szükséges iratok rendben vannak, a képviselő asszony is jelezte számunkra, hogy vele kapcsolatban összeférhetetlenségi ok nem áll fenn, így képviselői jogait gyakorolhatja. A Mentelmi bizottság az ő esetében is egyhangúlag úgy döntött, azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy az Országgyűlés Hohn Krisztina asszony mandátumát igazolja. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
13 20 2018.06.27. 29:28  1-132

DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! A Jobbik első vezérszónoka, talán a második azt mondta, hogy itt két világ csatázik, amikor ezt a törvénytervezetet tárgyaljuk. A túloldal ugyan sok frakcióba szakadozottan ül, tehát az ellenzékre gondolva, de mégis azt gondolom, egy egységes világot képviselnek, amikor velünk szembejönnek. És ebbe az egységes világba a Jobbik is beletartozik.Az ő gondolkodásukra, most elsősorban a szocialista kormányra gondolok, amikor ők alkottak költségvetéseket 2010-ig, talán az volt a jellemző, hogy „szerezz forrásokat”  a „szerezz” mögött nyilvánvalóan, azt gondolom, külföldről, hitelből szerezz forrásokat -, lesz, ami lesz, és a saját társadalompolitikai céljainknak megfelelően ezeket a forrásokat osszuk szét. A kereszténydemokrata költségvetési gondolkodás nem ilyen, hogy szerezz forrásokat és ezeket a forrásokat osszuk szét. Margaret Thatcherre hivatkozom, hogy a szocialistákat mindig eléri az a baj, hogy előbb-utóbb kifogynak más pénzéből. Az ilyen típusú gondolkodásra ez mindig igaz.

Az a költségvetés-politika, amit mi képviselünk 2010 óta, nem arra épül, hogy szerezzünk forrásokat, hanem termeljük meg a forrásainkat, álljunk a saját lábunkra. A források egy részét fordítsuk működésre, a jövőre gondolva fordítsunk jelentős forrásokat beruházásokra, és nyilvánvalóan a saját céljainknak, társadalompolitikai céljainknak megfelelően történik egy költségvetésen belül is, természetes módon, egy újraelosztás, a mi gondolkodásunknak megfelelően ez elsősorban a családok támogatását jelenti.

A Jobbik ugyan még nem volt kormányon, de ugyanazt a gondolkodást képviseli. Itt lehet szavakkal nagyszerű kritikákat megfogalmazni, de amit a tetteikben csinálnak a mindennapokban, az ugyanaz a gondolkodás, mint amit a szocialista kormány is képviselt: szerezz forrásokat. Magánembertől, tiltott pártfinanszírozás útján, és azokat használd saját céljaidra. (Z. Kárpát Dániel: Ez egy költségvetési vita.) Amikor a baj nagy, amikor lefülelik őket, akkor újra forrásokat szereznek, most már a választóktól. Vannak választók, akik kegyesen támogatják is őket  tőlük hallom a sajtón keresztül; hogy így van-e, nem tudom. De már ezeket a forrásokat is elköltötték. És majd lesz, ami lesz.

Tehát ez a gondolkodás kétségtelenül ugyanaz, amit a szocialisták képviselnek. Ilyen szempontból, tisztelt jobbikos képviselőtársaim, igaz az, hogy az önök túloldali egységes világa képviseli azt a gondolkodást, amit itt felvázoltam. Mi egy egészen más gondolkodást képviselünk a költségvetési politikánkban. Nemcsak ebben a költségvetésben, amiről majd beszélni fogok, hanem ez így van 8 éve, amióta a második és a harmadik Orbán-kormány benyújtotta mindig a maga költségvetéseit. Mindig ezt a konzervatív, kereszténydemokrata költségvetési politikát képviseltük, és ennek van eredménye. Akkor is van eredménye, ha a Jobbik ezt megkérdőjelezi, a jobbikos vezérszónokok ezt megkérdőjelezik.

Ezt az eredményt egyébként a választások igazolják. Itt nemrég eredményt hirdettek. Nekem úgy tűnik, hogy ezt a Jobbik még nem vette észre. Azt gondolom, hogy a választási sikereink mellett alapvetően és döntően az az érv van, hogy sikeres a költségvetési politikánk. Az emberek nagy többsége racionálisan gondolkodik, és ezt a választások során tudja kimutatni. Azért szavaznak mellettünk, mivel meghaladtuk azt a helyzetet, amit a szocialistáktól 2010-ben megörököltünk, és ezt az emberek a mindennapos életviszonyaikban is érzik, hogy ez ma már egy más ország. Mert ma már eljutottunk odáig, hogy a gazdaság minden szektorában bérfejlesztésekre vagyunk képesek vagy a gazdaság képes ezeknek a bérfejlesztéseknek a kitermelésére. Tehát amikor a választóink, a választópolgárok megítélnek minket, a saját teljesítményünket, a közös teljesítményünket ítélik olyannak, ami alapján nekünk a folytatásra adtak lehetőséget. Ez az a gondolkodás, amit az ellenzék nem tehet félre, vagy ha félretesz, akkor mindig tévúton fog járni. Erre figyelmeztetem a jobbikos képviselő urakat is. A többieket nem tudom, mert még nem szólaltak meg, ezt csak utánam fogják megtenni.

Érdemes visszatekinteni, mielőtt a most beterjesztett költségvetési tervezetet megítéljük, hogy milyen állapotot kellett meghaladnunk, mert enélkül, ennek az állapotnak a felvázolása nélkül a beterjesztett törvény sem értelmezhető. Tizedik évfordulóját üljük annak a tragikus eseménynek, tíz évvel ezelőtt is néhányan itt voltunk a parlamentben, amikor kimondva vagy kimondatlanul tudtuk, hogy az ország államcsődben van. Vagy legalábbis az államcsőd előtti állapothoz elérkeztünk valamikor 2008 őszén. Tíz évvel ezelőtt.

Ezt az államcsődöt akkor a szocialista kormány azzal tudta elhárítani, hogy nagyon ügyesen, nagyon gyorsan 20 milliárd euró hitelt vett fel nemzetközi pénzintézetektől, az IMF-től. Ennek eredménye volt az akkor, hogy a magyar választó azonnal nem érezte meg az államcsődöt. Továbbra is lehetett nyugdíjakat fizetni és az állami közkiadásokat teljesíteni. Ezt követően a Bajnai-kormány természetesen élt a korrekció kényszerével, megszorításokat alkalmazott, és így jutunk el 2010-hez, amikor az Orbán-kormány veszi át a kormányzást.

Mi az, ami jellemezte még az akkori állapotokat azon az egyszerű és nagyon szomorú tényen kívül, hogy az államcsőd megérintette Magyarországot Görögországgal együtt? Itt jegyzem meg, nézzük meg, hogy a görögök ma hol tartanak, és hol tart ma Magyarország, mivel az Orbán-kormány az államcsőd kezelésére egészen más gazdaságpolitikát alkalmazott, mint amit a nemzetközi pénzvilág kínált számunkra. Mindenfajta támadás, ami tíz éve ér minket, ide vezethető vissza. Zajlanak ezek a támadások, persze mindig ideológiai síkon, alkotmánymódosításokról, Stop Sorosról és bármifajta nagyon fontos dolgokról, de az egésznek a fundamentuma az az egészen más gazdaságpolitika, amivel a világban érvényesülő pénzügyi trenddel szembement Magyarország, és ezt nehezen emészti a boldog nyugati világ, ami ma még másként szerveződik.

Találkoztunk azzal az állapottal, hogy az első Orbán-kormány idején mi képesek voltunk arra, hogy csökkentsük az államadósságot, a szocialista kormányzás eredményeként az az államadósság 80 százalék fölé ment. Mindig előkerül a Házban, amikor mi az eredményeinket méltatjuk, egy közép-kelet-európai összevetés (sic!), és sokszor megkapjuk azt a kritikát, hogy ha mi eredményekről beszélünk, akkor nézzünk rá a közép-kelet-európai versenytársainkra, és ha ott még jobb számokat látunk növekedés tekintetében vagy bármilyen tényező tekintetében, akkor legyünk szerények.

(10.50)

Ezt a kritikát egyébként el is fogadom, csak hozzáteszem, hogy a közép-kelet-európai versenytársainknak nem kell egy ilyen irdatlan államadóssággal birkózniuk. Még a szocialista érában sem cipeltek magukkal akkora államadósságot, amivel Magyarország mindig küszködött, és ők nem is voltak olyan balgák, mint a szocialista kormány, hogy az egekbe tornázták volna fel ezt az államadósságot.

Tehát Magyarország minden évben, amikor a költségvetését elkészíti, igen, a továbbiakban is, a további években is, belátható ideig az államadósság törlesztésére kénytelen hatalmas összegeket fordítani, de hála istennek, GDP-arányosan egyre kevesebbet. Másra lehetőségünk nincs, mint hogy egy egyre növekvő GDP-vel ezt az államadósságot lassan kinőjük. A múlt terhes öröksége akkora, hogy másra gondolni sem lehet.

Nemcsak a magyar állam volt eladósodva, hanem el voltak adósodva az önkormányzatok, a vállalatok és a magánszemélyek is, tehát az államháztartás minden szereplője nyakig úszott az adósságban. Ezzel valamit tenni kellett. Ezért az Orbán-kormánynak kormányzása második ciklusában elsősorban válságot kellett kezelnie. Ez az államadósság, amiről beszélek, ennek jó része, meghatározó része devizában volt, ezért az ország nagyon sérülékeny volt. Emlékezzünk vissza, itt csak utalok azokra a keserves döntésekre, hogy az államháztartás különböző szereplőit hogyan próbáltuk megszabadítani attól a csapdától, amibe csak részben önmaguk lavírozták magukat, hiszen ehhez kormányzati és banki biztatást is kaptak. Azt a kritikát is elfogadom, hogy még ma is vannak olyanok, magánszemélyekre utalok elsősorban, akik még mindig várhatnának és joggal várnak tőlünk segítséget, de a probléma alapvető részét, azt gondolom, kezelni tudtuk.

Aztán mi jellemezte a foglalkoztatás területén azt a világot, amit meg kellett haladnunk? Kevés volt a foglalkoztatott. Utalt miniszter úr az expozéjában, sőt a fideszes vezérszónokok is utaltak arra, hogy az akkori helyzethez képest 750 ezer emberrel többen vannak foglalkoztatottak. (Gréczy Zsolt: Londonban!) Akkor 750 ezer emberrel kevesebb dolgozott. Sőt, akik dolgoztak, azoknak egy része sem fizetett adót. Egy olyan adórendszert örököltünk, amely a kollektív hazugságra épített.

Egyrészt nem ösztönzött a többletmunkára, mert a többletmunkát adóztatták, a személyi jövedelemadóra gondolok, másrészt a közepesen, a magasan keresőktől jövedelmet vontak el, és a nagyon keveset keresők, a minimálbéren foglalkoztatottak pedig adómentesen éltek. Ez volt az a kollektív hazugság, amire építettük az adópolitikánkat: fizess minimálbért, abból nem kell fizetni, és a többit add oda zsebbe! Na, ezt a rendszert kellett felszámolnunk. Sokszor még mindig ezért kapunk kritikát a túloldalról, mert ezt a rendszert meghaladtuk.

Arról már beszéltem, hogy hitelekből gazdálkodtunk nyakló nélkül, eladósodtunk. Nyilvánvalóan ezt a helyzetet kezelnünk kellett. Az országnak nem voltak igazi erőforrásai, vagy legalábbis nagyon szűkösek voltak az erőforrásaink. A bankrendszer meghatározó része külföldi tulajdonban volt. A közművek és az energiaszektor külföldi tulajdonban volt. A médiaszektor külföldi tulajdonban volt. Nincs idő itt arról beszélni, de meghaladtuk ezeket az állapotokat, ma már minden szektorban a magyar tulajdonosi többségről tudunk számot adni.

A torz adószerkezetet is megemlítettem azzal, amikor mondtam, hogy egy kollektív hazugságra épített, és nem ösztönzött az érdemi munkára, mert a többletmunkát nem becsülte meg a kormány az adószerkezeten keresztül. Ezt az állapotot azzal haladtuk meg, hogy dinamikusan csökkentettük a személyi jövedelemadót, ma egy egységes 15 százalékos kulccsal adóznak azok, akik munkát végeznek.

Áfa  igen, megkapjuk mindig azt a kritikát, hogy Európában a legmagasabb áfakulcsot alkalmazzuk. Ez igaz, hogy 27 százalékos általános adókulcs nincs, de ha számításba vesszük azt is, hogy hogyan csökkentettük nagyon fontos területeken az áfát, akkor ez már árnyalja ezt a képet.

Nyilvánvalóan, ha a bért terhelő adókat csökkentjük, akkor valahol egy másik területen a költségvetés mozgásterét megtermelve adókat is kell beszednünk. Továbbra is azt az elvet képviseljük, hogy jobb a fogyasztást adóztatni, és célszerű a bérekre rakódó adókat csökkenteni. A társasági adót Európában példátlanul 9 százalékra csökkentettük.

Tehát amikor ezt a nyolc évet, amit leírtam önöknek, értékeljük, és az ott elért eredményeinket is felvillantottam, akkor azt mondhatom, hogy kezdtük egy válságkezeléssel. Emlékeztetnék azokra a gazdaságpolitikai döntésekre, amelyeket akkor unortodoxnak írt le a magyar gazdaságpolitika. Ma már ezek egyre inkább elfogadottak a világban. Aztán következett egy növekedésösztönző fázis, és most, amikor erről a költségvetésről tárgyalunk, akkor már a növekedés fenntartásában tudunk gondolkodni. Ma már ezt természetesnek tekintjük, de nagyon keserves út volt, mire idáig eljutottunk.

Joggal jellemezzük ezt a költségvetést azzal az egy mondattal, hogy ez a biztonságos növekedés költségvetése, és ezen belül a biztonságos növekedésen belül is négy célt szolgál a beterjesztett költségvetés. Magyarország biztonságának megőrzését és növelését; azt gondolom, hogy a választók erre nekünk egyértelmű felhatalmazást adtak, és itt most nemcsak a gazdasági biztonságra gondolok, hanem az ország, az államhatárok megvédésére és nyilvánvalóan ennek gazdaságpolitikai vetületeire. A másik ilyen cél a már elért növekedés fenntartása. A harmadik, és ez következetesen végigkíséri az elmúlt nyolc évet, a családok támogatása, a negyedik pedig a teljes foglalkoztatásra való törekvés.

Azt, hogy ez a költségvetés biztonságra épít – megjegyzem, mindig minden polgárnak az egyik legfontosabb célja, az egyik legfontosabb mutatója, az egyik legfontosabb értéke, amikor a biztonságra törekszünk -, az is mutatja, hogy a költségvetés megnöveli az eddig is jelentős tartalékok szintjét, ahogy a miniszteri expozéban elhangzott, a tavalyi év másfélszeresére. Igen, mert válságjelenségek érzékelhetők a világban, mert az Egyesült Államok és a világ többi része között elindult egy kereskedelmi háború és nyilvánvalóan a magyar költségvetésnek erre reagálnia kell. Konzervatív, kereszténydemokrata költségvetési gondolkodás az, amikor jelentős tartalékokkal készül egy költségvetés.

Eredményként tekinthető-e az, amikor a miniszter úr expozéjában arról ad számot, hogy a 2013 óta elmúlt időszakban beszélhetünk egy növekedési fordulatról, onnan számolva 3,6 százalék az átlagnövekedés Magyarországon? A jelenlegi költségvetésben ennél többel kalkulálunk, de ez az átlagszám, ez a 3,6 százalékos átlagszám, és azt gondolom, hogy egy üdvözölhető szám, mindig több, mint az európai növekedési átlag. Ha ezeket a számokat tartani tudjuk, tehát 4 százalék körül legalább növekedni tud az ország az elkövetkezendő időszakban, akkor folytatódhat az a tendencia, amit az Orbán-kormány mindig is produkálni tudott. Történik egy felzárkózás Magyarország és a fejlett nyugati világ között  ránk fér ez. Ha a rendszerváltás óta nézzük az időszakot, akkor ez a felzárkózás, konvergencia nem feltétlenül érvényesül, olyan mértékben biztos nem érvényesül, ahogy szeretnénk, csak itt is hozzáteszem azt, hogy a zuhanás a szocialista kormányzás időszakában következett be, a konzervatív, kereszténydemokrata kormányzás időszakában azonban egy érdemi felzárkózás történik, a 3,6 százaléknyi átlagnövekedés is ezt tükrözi.

Az is fontos megjegyzése volt a miniszternek, hogy ezt a növekedést nem úgy érjük el, hogy nyakló nélkül hiteleket veszünk fel. Nem is veszünk fel, legfeljebb hiteleket cserélünk ki, a régi kedvezőtlen hiteleket újítjuk meg új hitelekkel.

(11.00)

Mi nem gondolkodunk ebben a költségvetési évben sem a hiteleink növekedésében. Tehát úgy értünk el növekedési fordulatot, hogy közben az államadósságot fokozatosan csökkenteni tudtuk. 70 százalék alá fog esni reményeink szerint az államadósság a 2019-es évben, sőt miniszter úrnak volt egy optimista becslése  remélem, ezt tartani is tudjuk -, hogy majd a ciklus végére, tehát négy év múlva arról adhatunk számot, hogy 60 százalék alá esik ez az államadósság. Ez nagyon szép, ambiciózus cél, nyilvánvalóan küzdeni is fogunk érte, hogy ez megvalósuljon.

Foglalkoztatás. 3,8 százalékos munkanélküliségi rátánál tartunk most, és 4,4 millió foglalkoztatottunk van. Értékeljük azt, hogy ez 750 ezerrel több ember, mint amikor meghirdette a miniszterelnök úr ezt a programot. Tíz év alatt egymillió plusz munkahelyet ígért. Azt gondolom, hogy időarányosan ez többé-kevésbé teljesül is.

A foglalkoztatás persze nemcsak mechanikusan emberek foglalkoztatásának millióival, százezreivel írható le; az is fontos, hogy ezek az emberek, akik ott foglalkoztatottak, akkor azon a helyen elégedettnek érezhessék magukat. Én fontosnak gondolom itt megemlíteni a 2016-ban kötött bérmegállapodást. Önmagában, hogy egy költségvetés vagy egy ország kormányzása képes arra, hogy a partnereivel, a foglalkoztatókkal sok évre előre megállapodjon, ez egyrészt bizalmat is feltételez. Azt gondolom, hogy ez a bizalom a jelenlegi kormány irányába megvan a munkáltatók részéről, ezért voltak képesek egy bérmegállapodást kötni, és nyilvánvalóan feltételez egyfajta gazdasági stabilitást is. Hosszú távra, több évre csak az tudja elkötelezni magát vagy azok a partnerek tudják elkötelezni magukat, akik egymásban megbíznak, és egyszerűen az eddig követett gazdaságpolitika eredményeként biztosak is abban, hogy amiben megállapodnak, az megvalósulhat.

Ennek eredménye az, hogy nőttek a reálbérek az utóbbi időszakban. Varga miniszter úr úgy fogalmazott, hogy 63 hónapja nőnek a nettó reálbérek. Ez 2017-ben 10,3 százalékos növekedést jelentett. Ez 2018-ban is folytatódni fog, és úgy kalkulálunk, hogy 2019-ben is.

Nyilvánvalóan a foglalkoztatottság viszonylag biztató számai mögött ott van a 9 százalékos társasági adó. Persze, hogy egy ilyen kedvező társaságiadó-szintnél a külföldiek is itt akarnak beruházni. A beruházási aktivitás növekedése az ország hosszú távú gazdasági növekedését eredményezheti.

4000 milliárdot fordítunk fejlesztésekre. Megint csak a jobbikos vezérszónokra utalok, amikor kritikaként megkapjuk, hogy mennyire kiszolgáltatottak vagyunk mi az Európai Uniónak, amikor  mondják ők  a fejlesztéseink nagyrészt európai uniós forrásokra épülnek. Hát nyilvánvalóan, ha tagjai vagyunk egy európai közösségnek, az Európai Uniónak, ahol közös gazdálkodás is folyik, magyar befizetések is történnek, természetes, hogy építünk azokra a forrásokra, amelyek külföldről  külföldről?, az nem is külföld -, amelyek Brüsszel irányából megszerezhetők. 2019-ben 2000 milliárdnyit akarunk kifizetni azoknak, akik ezeket a beruházásokat megvalósítják. De 4000 milliárdról beszélünk összességében 2019-ben. Ebből az következik, hogy 2000 milliárd, tehát a fejlesztésre szánt források fele hazai forrásokra épít.

Én emlékszem azokra a költségvetési időszakokra, amikor álmodni nem mertünk arról, hogy egy huncut fillér hazai forrást fejlesztésekre tudjunk költeni. Vagy volt európai uniós forrás valamilyen mértékben, és akkor jutott fejlesztésekre, vagy ha valamiért nem volt korábban, akkor nem voltak hazai fejlesztések, mert a magyar gazdaság ezeket nem termelte meg, ezek nem voltak ott a magyar költségvetésben.

Nő a kiskereskedelmi forgalom. Ez a legbiztosabb jele annak, hogy az emberek zsebében több pénz van, és ezért képesek többet fogyasztani, többet költeni. Itt jegyzem meg azért, hogy lássuk árnyaltan ezt a képet, mert amikor azt mondjuk, hogy nő a kiskereskedelmi forgalom, akkor gondoljunk arra, hogy persze ez a Sparban, a Tescóban és egyéb nagy áruházláncokban nő, de Baranya, Zala megye és más kistelepülések, kisfalvak kis boltjaiban ez nem érződik. Tehát amikor a kormánynak lehetősége lesz arra gondolni, hogy ne csak általánosságban örvendjünk ennek a ténynek, hogy nő a kiskereskedelmi forgalom, próbáljuk azokat a kiskereskedőket előbb-utóbb valamilyen módon pozitívan segíteni, ahol ez nem igaz, mert mondom, ez a kiskereskedelem egészére igaz, de a Tesco, a Spar, a Lidl, az Aldi és a többi számai eltakarják azt a nem túl üdvös valóságot, ami Baranya kistelepülésein van az ottani kiskereskedelmi egységek tekintetében.

Beszéltem arról, hogy átlagban 3,6 százalékkal növekedett a magyar gazdaság az utóbbi években. 2019-ben 4,1 százaléknyi növekedéssel kalkulál a kormány 2,7 százalék infláció mellett és 1,8 százalékos hiánycéllal. Fontos megjegyezni azt, hogy most már több év óta képesek vagyunk arra, hogy a magyar állam működésére csak annyit költsünk, amennyi egyébként rendelkezésünkre áll. Összegészében már csak azért nincs nullszaldós költségvetésünk, mert a hosszú távú beruházásaink érdekében fogadjuk el ezt az 1,8 százalékos hiánycélt. Tehát hiányunk csak azért van, mert hosszú távon gondolkodunk, és beruházásokra fordítjuk ezt a többletet.

Szakpolitikai célokra  mert nyilvánvalóan még várható ennek kapcsán kritika  is képesek vagyunk többletforrásokat biztosítani. Persze lehet majd azt mondani, hogy miért nem még többet, meg ha más kormányozna, akkor még több lenne. De én eredménynek tekintem azt, hogy a ’19-es költségvetés oktatásra 15 milliárddal szán többet, egészségügyre 101 milliárddal és közbiztonságra  döntően honvédelemre  156 milliárddal. Bár ezen lehetne spórolni, és bár ezt lehetne más irányba vinni, de a világ olyan, hogy erre költeni kell!

NATO-kötelezettségeink alapján is elvárás velünk szemben, hogy a GDP 2 százalékának megfelelően fordítsunk honvédelmi kiadásokra. Az Egyesült Államok más típusú gondolkodása is jelzi azt, hogy megunta Trump elnök úr azt, hogy a NATO-partnerek nem költenek eleget a hadseregre; de a határaink mentén tapasztalható nehéz világ  Baranyából ezt közelről látjuk  még évtizedekig fennmarad. A józan eszünk alapján is azt mondom, hogy igen, költeni kell katonákra, seregre, határvédelemre, mert most egy ilyen világot élünk. Ezért én üdvözlöm ezeket a nagyobb honvédelmi kiadásokat. Megjegyzem, a választó erről a kérdésről, mert ez valahol a választási kampány fókuszában volt, markánsan döntött, és ehhez nekünk biztatást is adott.

Családpolitika. Minden költségvetési gondolkodásunknak hosszú éve a fókuszában van. A miniszter úr úgy fogalmazott, hogy 2000 milliárdot költünk családpolitikára; valószínű, hogy az Európai Unió tagállamai közül GDP-arányosan messze a legtöbbet. Ez egy helyeselhető törekvés. Sok kormányzati cikluson át kell ezt tennünk, hogy ennek mérhető eredményei legyenek. A családpolitikánknak most is van eredménye. Ha mi komolyan hiszünk abban, hogy Magyarország jövőjét nem a gazdasági bevándorlókra építjük, mert meggyőződésem szerint ez az út sehova nem vezet, akkor csak önmagunkra építhetjük, családpolitikára kell többet költenünk, és ezt tesszük is, amikor bölcsődéket fejlesztünk.

Az étkezést hadd emeljem ki. Mindig központi kérdés, hogy mennyi gyerek étkezik ingyen. Most is itt rögzítsük a világnak, hogy ebben a 2019-es költségvetésben is ott van minden forrás arra, hogy minden rászoruló gyerek ingyenes étkeztetéshez jusson, és nyilvánvalóan az ingyenes tankönyvellátási program is folytatódni tudjon.

A hatéves bérmegállapodást már érintettem. Itt csak arra utalok, hogy ennek eredményeként a szociális hozzájárulási adó 2019-ben 2 százalékkal csökken, 17,5 százalékra.

Életpályamodellek. Volt egy olyan mondatom, hogy fontos az, hogy a magyar költségvetési és gazdaságpolitika eredménye az embereknél is megjelenjen. Ez alapvetően nyilvánvalóan bérekben jelentkezik. Örvendetes az, hogy a katonák, rendvédelmi dolgozók bére további 5 százalékkal tud növekedni 2019-ben, és az egészségügy bizonyos szegmensében is további 8 százalékos béremelés várható.

(11.10)

Az önkormányzatokat, önkormányzati köztisztviselőket szóba hozom; tényleg nagyon rájuk fér már az a fizetésemelés, amit itt a kormánytisztviselők mellett ez a költségvetés megcéloz. Az a technika, amit alkalmazni fogunk  ha jól látom, 11 milliárd van erre elköltve, és majd valamifajta pályázati rendszerben a gyengébben teljesítő, nehezebb sorsú önkormányzatokhoz kerülhet ez az összeg. Én jobban örültem volna, ha valami normatív rendben került volna, de ez is megoldás arra, hogy a fizetések végre ellépjenek arról a szintről, ahol vannak, és amit már célszerű meghaladni.

Az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács véleményére csak annyiban térek ki  az Állami Számvevőszéket húsz éve figyelem, azt, amit nekünk, képviselőknek mond -, soha ilyen pozitív számokat még nem mondott a költségvetés megalapozottsága kapcsán, a bevételi tervezés és a kiadások tervezésének a realitása kapcsán is.

Tehát azt gondolom, hogy egy olyan költségvetés van a Ház előtt, ami megalapozott, ami folytatja az eddigi konzervatív gazdaságpolitikai gondolkodást, ezért a kereszténydemokrata frakció a fideszesekkel egyetemben ezt tárgyalásra messzemenően alkalmasnak gondolja, sőt jó szívvel támogatja, még az ellenzéknek is megfontolásra javasolja. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
16 36 2018.07.02. 1:26  35-37

DR. HARGITAI JÁNOS, a Mentelmi bizottság elnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Még január 19-én az esti órákban a Budapesti Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti ellenőrzést tartott a IX. kerületi Határ úton. Burány Sándor képviselő úr gépjárműve is ennek az ellenőrzésnek lett alárendelve. A képviselő úrral légalkoholmérő eszközt fújattak meg, közismert nevén szondát. Ez a szonda enyhe fokú alkoholos befolyásoltságot jelzett. A képviselő úr ott a helyszínen az intézkedő rendőröknek elismerte, hogy fogyasztott alkoholt a járművezetés megkezdése előtt, a legfőbb ügyész ezért indítvánnyal fordult az Országgyűléshez, mert álláspontja szerint a Btk. 236. § (1) bekezdésbe ütköző, ittas állapotban elkövetett járművezetés vétségének megalapozott gyanúja forog fenn ebben az esetben.

A Mentelmi bizottság a mai ülésén tárgyalta az ügyet, és 6 egyhangú szavazattal  a jelen lévő Burány képviselő úr indítványára is  azt javasoljuk az Országgyűlésnek, egyrészt hogy a képviselő úr tisztázhassa a felelősségét, másrészt hogy az Országgyűlés a saját tekintélyét óvja meg azzal, hogy felfüggeszti a képviselő úr mentelmi jogát az adott ügyben. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
18 177 2018.07.16. 2:05  176-183

DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): Tisztelt Államtitkár Úr! E hónap 4-én a HVG-ben, majd aztán később másik hírportálokon is olvastam hasonló tartalmú írásokat, a HVG-n így jelent meg: megint leállították a mohácsi Duna-híd építését. Persze tudom, hogy leállítani már csak azért sem lehetett, mert építésről még szó nincs, előkészületekről van szó, az előkészületeknek pedig biztató kezdete volt. Az újságíró azt sugallja, mintha a kormány letett volna a szándékáról, ami remélem, és persze tudom is, hogy nincs így. Sőt, azt is sugallja elég egyértelműen, hogy az ő álláspontja, az újságíró álláspontja az lenne, hogy ezt a hidat meg se kellene építeni. Mi, mohácsiak, Mohácson élők, térségben élők ezt határozottan másként gondoljuk, másként gondoltuk tegnap és ma is.

Ennek a hídnak a megépítése nemcsak a városnak az érdeke, ami az egyetlen olyan város, ami a Duna két oldalára települt (Arató Gergely: Budapest…!); érdeke az országnak, Mohács egy hármas határ mentén fekszik, a magyar-szerb-horvát határ mentén fekszik, és ennek minden logisztikai előnyét ki kellene tudnunk használni.

Ez el is kezdődött azzal, hogy odatelepítettük a határkikötőt, a kormány döntött egy közforgalmi kikötő megépítéséről, erre forrásokat is biztosított, és ebbe a sorba illeszkedne be a Duna-híd megépítése is. A tavalyi év tavaszán miniszterelnök úr egy mohácsi fórumon, a mohácsi nagy vágóhíd átadása során a feltett felvetésemre azzal válaszolt, hogy ő szorgalmazza a mohácsi Duna-híd megépítését, nemcsak azokkal az indokokkal, amit én ott elmondtam, hanem ő vetette fel azt is, hogy ő szükségét látná annak, hogy a nagyvárosokat kelet-nyugati irányban is összeköthetővé tegyük. A mi esetünkben ez nyilvánvalóan Pécs-Szeged összekötésének javítását jelentené.

Na, ezek után robbant a HVG cikke ott, a térségben, ezért kérdezem államtitkár urat, hogy mi a helyzet most a Duna-híd előkészületeivel, és milyen lépések várhatók a folytatásban.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
18 181 2018.07.16. 1:03  176-183

DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm, államtitkár úr, a válasza megnyugtató. Nyilvánvalóan kalkulálnunk kell azzal, hogy még az előkészületek is éveket vesznek igénybe, és utána jöhet majd csak az építés. Azt azonban én bizton remélem, hogy ha 500 évvel ezelőtt a Csele-patakon áthaladni is tragikus véget jelentett az akkori országvezetőnek, 500 évvel később  ’26 még messze van  egy nagy nemzetpolitikai és emlékezetpolitikai esemény előtt áll az ország. Látva a kormány szándékát, látva azt, hogy milyen határidőkkel valósulhat meg a Duna-híd kivitelezési előkészülete, én azt remélem, hogy a kormányzati ciklus vége felé már döntést lehet hozni a konkrét kivitelezésről, és ha erre képesek leszünk, akkor a mohácsi csatavesztés után 500 évvel, sőt valamivel előtte meg is valósulhat a mohácsi Duna-híd. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
22 70 2018.09.17. 1:55  69-71

DR. HARGITAI JÁNOS, a Mentelmi bizottság elnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság átiratában indítványozta Bangóné Borbély Ildikó országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését rágalmazás vétsége miatt, Németh Szilárd István feljelentése alapján. (Moraj az ellenzéki pártok padsoraiban.  Kunhalmi Ágnes: Ó!) Az ominózus eset vagy írás, ami a feljelentésre okot adott, még a választási kampányban történt. A 24.hu internetes portálon jelent meg az alábbi mondat, amit Bangónétól pontosan idéznek. Így hangzott: „Az első betekintés után gyanítjuk, hogy a kamupártokra adott aláírások jelentős részben megegyeznek a fideszes jelölt, Németh Szilárd aláírási ívein szereplő adatokkal.”Tehát ez az a mondat, amit a képviselő úr sérelmezett, mert állítása szerint ez valótlanságokat tartalmaz, és ezek a valótlanságok az ő becsületének csorbítására alkalmasak. Így indítványt tett. A bizottságunk megállapította, hogy itt egy magánindítványról van szó és a bizottság többségi szavazással úgy döntött, hogy követve az eddigi gyakorlatunkat, magánvádas indítvány esetén azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy ne adja ki Bangóné mentelmi jogát az Országgyűlés. Köszönöm a figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
22 72 2018.09.17. 1:53  71-73

DR. HARGITAI JÁNOS, a Mentelmi bizottság elnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ezt az esetet is a Mentelmi bizottság a mai ülésnapján tárgyalta. Szintén még a választási kampányra visszanyúló történetről van szó. A Budapest II. és III. Kerületi Bíróság azt indítványozza, hogy Szabó Timea országgyűlési képviselő jogát függesszük fel rágalmazás vétsége miatt Menczer Erzsébet feljelentése alapján. A feljelentésre okot adó történések március 16-án történtek. Egy hasonló Facebook-bejegyzés - nem olvasom fel önöknek - történt április 3-án. Azt követően a választási kampányban a Facebook-bejegyzésben megfogalmazott állítások egy szórólapon is megjelennek, és mindennek nyomatékosítása kapcsán még április 4-én Menczer képviselő asszony irodájának ajtaján is megjelennek Szabó Timea állításai. A bizottságnak azt kellett itt is mérlegelnie, hogy az indítvány tartalmilag egy magánindítvány. Ha alkalmas is a becsület csorbítására, ahogy azt a feljelentő állította, a Mentelmi bizottság mégis követte az eddigi töretlen gyakorlatát, és azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy az adott ügyben ne függesszük föl Szabó Timea mentelmi jogát. Köszönöm a figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
22 138 2018.09.17. 2:08  137-144

DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszterhelyettes Úr! Az előbbi emelkedett pillanatok után szinte szentségtörés a magyar gazdaságról beszélni, de azt gondolom, mégis az Országgyűlés méltóságához tartozik, hogy a politikai szezon indítása kapcsán a magyar gazdaság teljesítményéről is beszéljünk, és az azonnali kérdésemmel a kormánynak is megadjam a lehetőséget arra, hogy kifejtse az álláspontját. Annál is inkább, mivel tavasszal nagyon kedvező növekedési számokról tudtunk számot adni, a magyar gazdaság növekedése közelítette az 5 százalékot. Azt is állíthatjuk, hogy ez a növekedés végre nem az eladósodottságon alapul, mint korábban a szocialista kormányok idején, ha volt egyáltalán növekedés.

Biztatóak azok az elmozdulások is, amelyek a foglalkoztatás területén történtek. Tíz évvel ezelőtt 3,2 millió ember volt foglalkoztatott, ma a foglalkoztatottak száma a 4,5 milliót közelíti. Az utóbbi évek legörvendetesebb teljesítménye, nyilvánvalóan az előzőekből adódóan is, hogy dinamikusan nőnek a bérek, dinamikusan nőnek a reálbérek, és azt vetíthetjük előre, hogy ez a tendencia az elkövetkezendő időszakban is megmaradhat. Ha nemzetközi kitekintésben mérjük a magyar gazdaság növekedését, akkor is azt mondhatjuk, hogy minimum kétszerese az Európai Unió növekedésének, és egész Európában a magyar növekedés az élbolyhoz tartozik.

Azt szeretném kérdezni az államtitkár úrtól, hogy a magyar gazdaság teljesítményét ön a kormány képviselőjeként hogyan értékeli, mik azok a tendenciák, amelyekre felhívná a figyelmet. A kérdésem oda akar igazán kifutni, hogy milyen mozgáslehetőséget teremtenek mindannyiunk számára a magyar gazdaság örvendetes növekedési adatai.

Köszönöm a figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
22 142 2018.09.17. 1:05  137-144

DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): Államtitkár Úr! Ha az ország gazdasági teljesítményéről beszélünk, akkor mi azt gondoljuk, hogy sikerekről adhatunk számot, és muszáj óvatosnak lennünk, mert mindig lehet szebb számokat elvárni és szebb számokat kívánni akár a növekedés tekintetében, ami az embereknek, a magyaroknak a legfontosabb. A bérhelyzetük tekintetében, tehát a dinamikus bérnövekedés ellenére is lehet nagyobb bérek reményében élni, és azt gondolom, akik ezt gondolják, azok ezt joggal gondolják. Egy kormány gazdasági teljesítményét mindig meghatározza az a bázis, ahonnan indult nyolc évvel ezelőtt. 2008 őszén, mindannyian tudjuk, csődhelyzetbe került a magyar költségvetés, a magyar költségvetési gazdaság, és erről a mélypontról kellett elemelnünk az országot. Ennek fényében nyilvánvalóan örvendetesek azok a számok, amelyekről ön itt számot adott.

Azt kérem, hogy olyan költségvetési politikát folytasson továbbra is a kormány, hogy ez a tendencia tartós maradhasson. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
31 10-12 2018.10.17. 16:43  1-96

DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: (A mikrofonja nem működik.) Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Úr! Számvevőszéki Elnök Úr! (Közbeszólások: Hangot!)

ELNÖK: A kártya be van helyezve? (Dr. Hargitai János: Be van!) Kérem segíteni! Azonnal hozzák a kiegészítő mikrofont. (Megtörténik.) Természetesen az órát visszaállítjuk.

DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Úr! Számvevőszéki Elnök Úr! A jobbikos képviselőtársam felszólalására csak annyiban kívánok reagálni, hogy nem hiszem, hogy nekünk itt dicshimnuszokat kellene zengenünk, erre tényleg nincs. ok. Mi csak azt mondjuk, hogy haladunk, és ebben a haladásban a 2017-es zárszámadás minket megerősít. Ezt vitatni nehéz. Ha egyszer egy újságíró fel akarná dolgozni ezt a vitát, ami ilyenkor itt zajlik, ez egy nagyszerű feladat lenne, mert az, amiről mi beszélünk a költségvetés nagy magasságaival és ezeket a számokat elemezve, az a választóknak valószínűleg sokszor érthetetlen. De érdekes lenne összevetni ilyenkor azokat a megszólalásokat, amelyeket képviselőtársaink és nyilvánvalóan jómagam is tettünk, amikor elfogadtuk azt a költségvetést 2016 közepén, aminek most a zárszámadását tárgyaljuk. Komikus helyzeteket lehetne egy ilyen kisfilmben megrajzolni arról, hogy akkor mivel jöttek elő az ellenzéki képviselők, és lám, hogyan teljesült ez a költségvetés 2017-ben. Erre utalt Szűcs Lajos képviselőtársam, amire én azt mondtam, hogy ez azt mutatja, hogy haladunk. Nyilvánvalóan önmagában nem is lehet vagy nehéz értékelni egy év költségvetését. Egy költségvetési folyamról van szó. Az Orbán-kormány költségvetési produktumait most már jó ideje lehet értékelni, hisz hosszú ideje kormányon vagyunk, és nyilvánvalóan kell is értékelni.

Továbbra is kitartok azon álláspontom mellett, hogy ha az Orbán-kormány sikeres, a választók ilyennek ítélték meg, ezért választanak újra minket, alapvetően azért tud a kormány sikeres lenni, mert rendbe tette a költségvetési gazdálkodást. Amikor az ellenzéki párt, a velem szemben ülők voltak hatalmon, na, arra mindent lehetett mondani, csak azt nem, hogy rend volt a költségvetésben és rend volt a gazdaságban. Soha egyetlen szám nem teljesült abban az időben, soha felelősen nem gazdálkodtak. Lehet elvitatni az Orbán-kormány teljesítményét, hogy jó célokra költ-e, van-e társadalmi víziója, de komikus, amikor ezt vitatja el tőlünk a jobbikos képviselő, hogy van-e az Orbán-kormánynak társadalmi víziója. Ha valamiben erősek vagyunk, akkor ez az. Sokszor kormánypárti képviselőként úgy élem meg, hogy akár ezekből a víziókból vissza is vehetnénk, és a hétköznapi megvalósításra, a vízióink megvalósítására nagyobb energiát fordíthatnánk, de a víziók elvitatása, amit jobbikos képviselőtársam itt elővezetett, az valószínűleg egy nagyon komikus helyzet.

Egy ilyen anyag megrajzolása, ha egyszer egy újságíró erre vállalkozik, azért is lenne egy jó feladat, mert a választóink, akik ezt a vitát esetleg nézik, rájönnének arra, hogy bár nagy számokról beszélünk, de valójában, amikor az ország költségvetését vagy a költségvetési gazdálkodását megítéljük, akkor teljesen hétköznapi dolgokról beszélünk; olyan hétköznapi dolgokról, mint amit minden egyes család a saját éves költségvetése és költségvetési gazdálkodása kapcsán megtesz.

Amikor erre a zárszámadási vitára készül az ember, nyilvánvalóan átnézi a törvény alapvető megállapításait, az Állami Számvevőszéknek azt a nagyszerű anyagát, amit az orrunk elé tesz. Mert az leegyszerűsítve a lényeget megmutatja nekünk. Itt térek ki megint az előbbi megszólalóra. Jobbikos képviselőtársam hiányol bizonyos dolgokat, amit szerinte nem mutat be kellőképpen ez a törvény. A Számvevőszék anyaga világosan utal arra, hogy az államháztartási törvény megmondja, miről kell szólnia a végrehajtási törvénynek, milyen szerkezetben kell idehozni az Országgyűlés elé, milyen tartalmi elemeket kell bemutatni, és az összeállítás logikájáról is beszél. Az Állami Számvevőszék ez alapján, ha úgy tetszik, a törvényi parancs alapján végzi el a maga ellenőrzését és hozza ide az értékelését. Ez alapján mondja azt, amit az expozéjában a Számvevőszék elnöke tett. Ha a jobbikos képviselőtársaim pluszban hiányolnak valamit, akkor jöjjenek elő azzal az indítvánnyal, hogy módosítsuk az államháztartási törvényt, hogy ők nagyobb áttekintést kaphassanak arról, ami szerintem eddig is világosan működött. De erről egyébként lehet beszélni.

Amióta egy tisztességes alkotmányos környezetben zajlik a magyar költségvetési gazdálkodás, és ez az Alaptörvény megalkotása óta van, azóta a folyamatok megváltoztak. Én kormánypárti képviselőként is szkeptikus voltam a tekintetben, hogy attól, hogy az Alaptörvénybe beillesztünk egy tisztességes, viszonylag részletes közpénzügyi fejezetet, itt utalok arra, hogy a régi alkotmányunk alig tartalmazott mondatokat közpénzügyek kapcsán, attól önmagában, hogy ezt az Alaptörvényben rendezzük  adósságfék, hogy csak egy dolgot említsek , ettől ez betartható lesz és működni tud-e a napi valóságban. Hisz a múlt gyakorlatát láttam a szocialista kormányok esetén. Teljesen mindegy volt, hogy le volt valami írva, vagy nem volt leírva, ők csak hitelt vettek fel és költöttek. Ebből állt a költségvetési gazdálkodás. De azt kell mondanom ennyi év tapasztalata után, hogy a közpénzügyi fejezet, az adósságfék és más rendelkezések igenis működni tudnak a gyakorlatban, ha van egy olyan kormány, aki felelősen akar gazdálkodni. Mert a felelős gazdálkodás alappillére az, hogy kötelezettséget csak a rendelkezésre álló keretek között vállalok, és megpróbálok a rendelkezésre álló keretek között maradni.

Így teszi ezt minden egyes család. A magyar családok még talán ma is ismerik az egykori magyar Postatakarékpénztár takarékossági tízparancsolatát. Akár ennek alapján is elemezhetném ezt a költségvetést, amikor azt mondom, hogy e tízparancsolat 2. pontja az volt, hogy élj beosztással. Ezt ez a kormány betartja, az előző kormányok nem tartották be. Ez a felelős költségvetési gazdálkodás: gazdálkodom és nem csak költök, nem csak kihasználva azt a konjunkturális helyzetet, ami akkor a pénzpiacokon volt, nyakló nélkül hiteleket veszek fel, és ezt a pénzt valamilyen logikával elosztom a társadalom szereplői között. Tehát élj beosztással  mondta a Magyar Királyi Takarékpénztár tízparancsolatának 2. pontja.

Dolgozz és keress!  mondja az 1. pont. Nem igaz, hogy nem látja az ellenzék a kormány vízióját. Mit mondunk évek óta? Munkaalapú társadalom. Meg kellett szüntetni azt a gyakorlatot, hogy milliókat Baranyában, Orbánságban és máshol arra kárhoztattunk, hogy csak némi kis segéllyel otthon tartottuk őket. Bevontuk őket a munka világába. Nem a legcsodálatosabb dolog közmunkán élni, de ahhoz képest, amit meg kellett haladni, már csodálatos dolog. Ez a zárszámadási tervezet is arról ad számot, hogy 2017-ben bőven 4 millió fölött volt a munkavállalók száma, 38 ezer fővel csökkent a közmunkások száma. Nyilvánvalóan azért csökkent, mert elmentek a munka világába. Tehát ennek a tízparancsolatnak az 1. pontja tud működni, ha a kormány megteszi azokat a lépéseket, hogy munkához segíti ezeket az embereket. Dolgozz és keress!  a kettő együtt jár.

Ennek a zárszámadási törvénytervezetnek talán a legfontosabb eleme  a miniszteri expozé is erre tért ki, erre tért ki a számvevőszéki elnök úr is elsők között  az a hatéves bérmegállapodás, amit 2016-ban kötött a kormány azokkal a szereplőkkel, akikkel ezt megköthette. Hat évre előre! Álmodni nem tudtam volna arról, húsz éve vagyok itt a parlamentben költségvetési bizottságban tagként, hogy egyszer egy ilyennel találkozom a szocialista kormányok idején. Hat évre előre látva, és lám, működik a dolog! Ami azt jelentette, hogy csökkentsük a munkáltatók terheit, és emeljük meg a minimálbért, a szakmunkás-minimálbért, és ez 2017-ben már működött a gyakorlatban.

(10.50)

A 3. pontja ennek a tízparancsolatnak az, hogy jegyezd a kiadásaid, és vesd össze a bevételeiddel. Ide rendszeresen visszatérhetek. Ez az, amit nem tettek meg az előző kormányok, de megteszi a jelenlegi kormány, mert felelősen gazdálkodik

Tégy félre nem várt kiadásokra! Amikor egy költségvetést megtervezünk, mindig jelentős tartalékokkal tervezzük meg azt. Ez is az átlátható és felelős gazdálkodásnak egy eleme. Sokszor kritika éri ezt a gyakorlatot a túloldalról, mondván, ezzel a kormánynak nagy-nagy mozgáslehetőséget adunk az ilyen pénzek elköltésében. A kormány most is elszámolt azzal, hogy mire költötte ezeket az összegeket.

Az expozéban elhangzott az, hogy magát a költségvetést egyszer módosítottuk, 2017 tavaszán, fölfelé. Nem a kényszerek miatt mozgósítottunk, hanem a lehetőségek miatt mozgósítottunk, és költöttünk azokra a célokra, amiről itt a miniszter úr számot adott. S a kormány nyilvánvalóan a saját hatáskörében is rendelkezett azokról az összegekről, amikről rendelkezhetett, és nagyon sok társadalmilag hasznos célra költött.

Ennek a tízparancsolatnak a 8. pontja: szeresd az otthonodat és törekedj családi házat szerezni! Igen, a magyar néplélekben ez benne van, mi tulajdonban szeretünk élni. A világ más tájain nem biztos, hogy ez így van. Itt megint jobbikos képviselőtársamra utalok; bérlakásprogram. Még egyszer mondom, a magyar családi házakban vagy lakásokban szeret élni. Nem biztos, hogy a magyar gyakorlat a helyes, és nem is biztos, hogy a bérlakásprogrammal ezt szembe kell állítani. De az nem igaz, hogy nincsenek ilyen programok. Az én településemen, Bólyban  hogy csak egy kisvárost említsek  most is zajlik egy ilyen program. Voltak európai uniós források arra, hogy ha egy település ilyen célt látott fontosnak maga előtt, akkor tudjon bérlakásokat építeni, fiataloknak, akik két évig egy ilyen lakásban élni fognak, és onnan fognak majd továbbköltözni a saját családi házukba vagy lakásukba.

Gondolj az öreg napjaidra!  mondja ennek a takarékossági tízparancsolatnak a 9. pontja. Ez a régi tízparancsolat nyilvánvalóan arra utalt, hogy az ember takarékoskodik, és készül arra az időszakra, amikor már nem lesz aktív korú. Ilyen programok is futnak. Itt említem meg a tegnapi vitát. Tegnap látszatra pont egy ilyet szüntettünk meg, egy takarékossági lehetőséget szüntettünk meg, amikor a lakás-takarékpénztár átalakításával az állami támogatásokat a jövőre vonatkozóan kivontuk ebből a rendszerből. De miért tesszük a mi logikánk szerint? Nem azért, mert azt a pénzt másra akarjuk költeni. Továbbra is azt gondoljuk, amit az Alaptörvény nekünk mond, hogy a közpénzeket törvényesen és célszerűen szükséges elkölteni. Mi ennek az eddigi megtakarítási módnak a célszerűségét vitattuk el, mert azt mondjuk  megint az Alaptörvényre hivatkozva , hogy a közpénzeket eredményesen kell kezelnünk, és ha 70 milliárd forintot fordítunk egy olyan célra, ami nem hasznosul úgy, ahogy mi azt elvárnánk, akkor ezt a 70 milliárd forintot lehetőleg ugyanebben a célban tartva, de más módon kell felhasználni. Tehát a tegnapi nap vitája után én azt is mondom magunknak, hogy teremtsük meg újra azt a jogszabályi környezetet, amiben valamilyen hasonló technikával, de hatékonyabban működnek az erre szánt közpénzek.

Itt jegyzem meg, a tegnapi vitánk után nem telt még el egy nap, s máris megszólaltak ezek a bizonyos alapkezelők, az OTP vezetője, a Fundamenta vezetője, az Erste vezetője, s mind-mind normálisan és higgadtan, okosan szólalt meg. A Bankszövetség ma már nyilatkozik arról, hogy mit javasol a kormánynak. (Moraj a DK soraiban.) Tehát úgy tűnik, hogy a világnak ezek a szereplői tudják a dolgukat, keresik a kiutat, nem sivalkodtak. Visszautalok itt arra, amit az ellenzék tegnap produkált, az egyszerűen komikus volt. Már egy nappal később az élet ezeket az ostobaságokat meghaladta, amit tegnap önöktől hallottunk.

Gondolj az öreg napjaidra! A magyar gazdaság többletjövedelmet produkál – elhangzott, hogy 3,1 százalékra terveztük meg ezt a költségvetést és 4,1 százalékra teljesült. Varga Mihály ennek indokát is adta, szerinte ebbe a plusz 1 százalékos növekménybe a hatéves bérmegállapodás jócskán belejátszik, és nyilvánvalóan azt is tudjuk, hogy 2016-tal szemben 2017-ben már az európai uniós források is működtek a magyar gazdaságban, ezért a 2016-os kisebb, szerényebb növekedést már egy jelentősebb növekedés kísérte. A 3,1 százalék tervezetthez képest 4,1 százalékra teljesíteni egy GDP-növekedést szép felfutás, azt gondolom, és ebből a nyugdíjasoknak is jár az, ami a törvény értelmében nekik jár. 2017-ben tudtunk először nyugdíjprémiumot fizetni. Ma már tudjuk azt, hogy ezt az idei évben is meg tudjuk majd tenni, s ennek a prémiumfizetésnek és az Erzsébet-utalványnak az idős lakosság körében is megvan a kedvező fogadtatása.

Az idővel, ellenzéki képviselőtársaim idejével is gazdálkodni akarok, Mellár professzor úr mondta nekem, hogy el kell mennie, hálás azért, ha nem beszélem ki az időt; nem baj, hogy ezt elkotyogtam, nem is akarom kibeszélni az időt. Visszatérek még egy gondolat erejéig azért, hogy ne öntömjénezzem a kormány sikereit, ennek a takarékossági tízparancsolatnak a 10. pontjára: a takarékosság hazafiság. Ez egy nagyon bölcs gondolat. Azok a családok, amelyek eszerint élnek, hazafiként élnek. A kormány, ha korelvárás az, hogy a takarékosság hazafiság, ezt évek óta teljesíti.

Mindig teljesülnek a költségvetés főszámai, csökken az a hihetetlen mértékű adósság, amit önök az országra szabadítottak. Lehet vitatni, eximbanki vitákra utalok, de nem érdemes róla beszélni, az európai szabályozó szervek eldöntötték a kérdést, be kell számítani az adósságrátába az Eximbank mérlegszámait. Ez a vita számomra eldőlt, de így is csökken a magyar államadósság, azaz 2017-ben ezekkel a nehézségekkel is a kormány teljesítette az Alaptörvény elvárásait  az adósságfékre utalok , és teljesítette a Magyar Királyi Postatakarékpénztár egykori 10. pontját, amely azt mondta, hogy a takarékosság hazafiság.

A kormány itt jelesre vizsgázott, ellentétben önökkel, akik a hazafiság tekintetében sokszor megbuktak már a költségvetési viták során annak idején is, de ez már történelem. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
34 46-48 2018.10.29. 1:32  43-50

DR. HARGITAI JÁNOS, a Mentelmi bizottság elnöke: (Hangosítás nélkül.) Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Balog Zoltán… (Közbeszólások: Nem halljuk!  Cseresnyés Péter: Feljebb kell rakni a mikrofont!)

ELNÖK: Képviselő úr, a kártyája bent van. Akkor próbáljunk meg segíteni, képviselő úr hangját eljuttatni a patkó másik részén ülőkhöz is.

DR. HARGITAI JÁNOS, a Mentelmi bizottság elnöke: (Hordozható mikrofonba:) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Balog Zoltán október 17. napjával mondott le a mandátumáról. Az erre illetékes jelölő szervezet, a Fidesz és a KDNP megtette a maga indítványát. Ennek megfelelően a Nemzeti Választási Bizottság dr. Budai Gyula részére kiadta a mandátumot. Ez a bizottsági döntés jogerőssé vált október 28-án, 16 órától. Így a Mentelmi bizottságnak lehetősége volt a benyújtott iratokat megtekinteni. Megállapítottuk, hogy az iratok rendben vannak. Budai Gyula képviselő úr rendelkezett írásban arról, hogy összeférhetetlenség vele kapcsolatban nem áll fenn. Így a Mentelmi bizottság egyhangúlag megállapíthatta, hogy a mandátumigazolás feltételei fennállnak. Ezt egyhangúlag tettük, és ezt javasoljuk a tisztelt Országgyűlésnek. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
34 52 2018.10.29. 1:47  51-53

DR. HARGITAI JÁNOS, a Mentelmi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ahogy az elnök úr felvezetőjében elhangzott, a legfőbb ügyész az átiratában Simonka György képviselő úr mentelmi jogának felfüggesztését kéri az Országgyűléstől költségvetési csalás bűntette, különböző, vesztegetéseket érintő tényállások megvalósulása és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt. Ezek közvádas ügyek.A tényállás felderítése után, a Csongrád Megyei Vám- és Pénzügyőri Iroda munkája alapján jutott el erre az álláspontra a legfőbb ügyész: különböző termelői-értékesítési csoportokhoz és szervezetekhez  amelyek európai uniós vagy költségvetési forrásból voltak támogatva  eljutó források jogellenes megszerzésére irányult ez a tevékenység. A legfőbb ügyész alaposnak gondolja a gyanút, ezért az Országgyűléshez fordult. Ahhoz, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség egy országgyűlési képviselő estében az iyenkor szükséges nyomozásokat lefolytathassa, nyilvánvalóan szükséges a mentelmi jog felfüggesztése.

A Mentelmi bizottság a mai bizottsági ülését követően egyhangúlag javasolja az Országgyűlésnek a mentelmi jog felfüggesztését, követve azt a töretlen gyakorlatot, amit a bizottság és az Országgyűlés ilyen ügyekben eddig is követett. Tehát azt javasoljuk, hogy a képviselő úr mentelmi jogát ebben a tárgykörben függesszük fel. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
34 198-200 2018.10.29. 2:37  197-206

DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): Mivel ez a második ilyen ülésnap, kérem, hogy elnök úr nézesse meg majd.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Természetesen az időt kérem visszaállítani. Hargitai János képviselő urat illeti a szó.

DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Nyolc és fél évvel ezelőtt, 2010-ben, amikor a jelenlegi adórendszert bevezettük, akkor azt reméltük, hogy sikerül egy olyan adórendszert megalkotnunk, ami stabil, hosszú távra tervezett, és ugyanakkor mindig a szükséges módosításokat is elvégezzük ezen az adórendszeren. Ez azért is volt fontos, hogy végre egy stabil adórendszere legyen az országnak, mert előtte azt szoktuk meg, hogy évente, koncepció nélkül változtak az adószabályok, és ennek minden gazdasági kárát az ország annak idején meg is sínylette.

Talán ha ennek a nyolc és fél évnek az adórendszerében bekövetkező legfontosabb szabályrendszer-változásokat kellene felidéznem, akkor mindenképp szóba hoznám a személyijövedelemadó-rendszerben bekövetkezett változásokat. Létrehoztunk egy egykulcsos rendszert, és ezt az egy kulcsot is folyamatosan csökkentettük 15-ről 16 százalékra. (Sic!) Ugyanígy egyszerűsítettük a társaságijövedelem-adót. Európa egyik legversenyképesebb rendszerét hoztuk létre azzal, hogy csak 9 százalékkal adóztatjuk a társaságokat.

Mindig is célul tűztük ki, hogy a folyamatos adócsökkentések mellett adóegyszerűsítéseket is végezzünk, hisz ha ezt meg tudjuk tenni, akkor ez növeli az adórendszer versenyképességét. Az adórendszer fókuszába mindig a családokat helyeztük, és a kicsi és közepes vállalkozásokat is.

A már elfogadott, 2019-re elfogadott adórendszerben is vannak ilyen mozgások, sőt, az az adótörvény, amely most a Ház elé kerül a holnapi nappal, szintén tartalmaz ilyen változtatásokat.

Kérdésem feltételével én arra kívánom a lehetőséget megadni államtitkár úrnak, hogy a saját szempontjait mérlegelve, összegezve emelje ki a ’19-es adóévben működő adórendszer legfontosabb jellemzőit (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) és azokat a változtatásokat, amelyeket most fogunk megszavazni. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
34 204 2018.10.29. 1:04  197-206

DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): Az adórendszer az, ami a költségvetés bevételi oldalát alapozza meg, ezért sem lehet ezen az adórendszeren sűrűn változtatásokat tenni, nyilvánvalóan nem is indokolt. 2008 után egy csődhelyzetben lévő ország kormányzását vettük át, és ezt a csődhelyzetet sikerült meghaladnunk. Ma már egy állandóan növekvő gazdasága van az országnak, amit többek között ez a versenyképes adórendszer alapoz meg.A kereszténydemokrata frakció eddig is támogatta a kormány azon törekvéseit, amelynek fókuszában a családi adórendszer áll és a magyar kis- és középvállalkozások adóztatása. A holnapi adómódosítási vita elébe ilyen szempontból érdeklődéssel nézek, és azt javasoljuk a kormánynak, hogy továbbra is ezen az adópolitikai úton haladjon, ami az eredményeinket megalapozta. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
35 40 2018.10.30. 7:30  33-58

DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az előbb Z. Kárpát Dániel képviselő úr azt kifogásolta az első mondatában, hogy egyfajta salátatörvény van előttünk, és ezt ő nehezen tudja kezelni. Utána határozottan elkezdett másról beszélni, ami alig tárgya ennek a törvénycsomagnak.Akkor az első állításával kapcsolatban mi a jogi helyzet? Ha ez egy salátatörvény, fogjuk fel valamelyest salátatörvénynek, lehetséges-e így tárgyalni ezt a törvényt? Nyilvánvalóan lehetséges. Egyszer volt gondunk a salátatörvényünkkel, amire én vissza tudok emlékezni, akkor még az volt a gyakorlat, hogy a költségvetési törvény nem önmagában lett tárgyalva, hanem a költségvetési törvényhez nagyon sok más törvény is kapcsolódott egy törvénycsomagban. Ezt a gyakorlatot az Alkotmánybíróság felszámolta, és azt mondta, hogy a költségvetési törvényt önállóan tárgyaljuk. Azóta az a gyakorlat, hogy a költségvetést megalapozó törvényeket, amelyek önmagukban, jellegükből adódóan egy salátatörvény-csomagot alkotnak, külön tárgyaljuk.

Ha a salátatörvényeket úgy ab ovo el kellene vetni, és összefüggő dolgokat nem lehetne egyfajta salátatörvényben tárgyalni, nyilvánvalóan az lehetetlenné tenné ilyen esetben a jogalkotást. Erre a legjobb példa a költségvetést megalapozó törvények tárgyalása. Ez a saláta azért nem olyan nagy. Azzal az állítással egyetértek, amit képviselő úr mondott, hogy ha valaki most minket hallgat, nagy valószínűséggel odább nyomja a készüléket, mert egy nehezen értelmezhető törvény.

Muszáj tárgyalnunk ezt a törvényt, az európai uniós tagságunkból az adódik, helyesen, hogy az Európai Unió intézményrendszerében tagállamok között ahhoz, hogy egy egységes joganyag létrejöjjön és működni tudjon, jogharmonizáció mindig is volt és nyilvánvalóban a jövőben is lesz. Itt most egy irányelv átültetése folyik a gyakorlatba és egy rendelet beépítése. Mert gyakorlatilag ennek a módosításnak e két európai uniós joganyagnak az implementálása a legfontosabb kérdése.

Itt most arra lehetőségünk nincs, hogy egy irányelv átültetése során egyébként annak majd milyen következményei lesznek a pénzügyi rendszerben. Ma egyébként tárgyalunk olyan más törvényeket, amelyek hazai kis- és középvállalkozásokat helyzetbe hoznak. Z. Kárpát Dániel ott is megszólaló lesz talán, ezeknél a javaslatoknál is.

Az irányelv átültetése során az államtitkár úr kitért arra az alapvető gondra, hogy az Európai Uniót is elérte nyilvánvalóan egyfajta pénzügyi válság, illetve a tagállamokat elérte, Magyarországot ez külön sújtotta; emellett Európának az is óriási gondja, hogy szinte minden tagállamra jellemzően elöregedéssel kell szembenéznie Európának. Az persze jó, hogy az emberek sokáig élnek, de a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága tekintetében gondot is jelent. Ezért a szabályozást a nyugdíjrendszerekre vonatkozóan észszerűsíteni kell, erősíteni kell sokkal inkább.

És ami fontos, hogy valamit lefordítsunk itt a minket hallgatóknak: a határon átnyúló szolgáltatások bevezetését is ösztönözni kell. Tehát itt olyan konstrukcióról van szó, hogy ha egy tagállamban valamilyen nyugdíjintézmény bevezetett egy konstrukciót, akkor a jövőben lehetősége lesz a magyar jogban is arra, hogy ezt tagállamok között is átadjuk. Tehát átvegyünk olyan intézményeket a magyar nyugdíjrendszer szolgáltatói rendszerében, amik eddig nem voltak honosak.

Az értékpapírosítási rendelet teljesen új terület, Magyarországon eddig ez nem volt szabályozva. Ennek lényegének megragadása azt jelenti, hogy a hitelezőnek vagy más kezdeményezőnek a jövőben lehetősége lenne arra, hogy a hiteleit vagy más eszközeit újrafinanszírozza azáltal, hogy értékpapírokká alakítja át ezeket a hiteleket, mégpedig egy különleges célú gazdasági egység beiktatásával történne ez.

(11.10)

Fontos, és ez megint talán mindannyiunk számára fontos, mert ezzel előbb-utóbb találkozni fogunk: bankszámlával szinte minden magyar állampolgár rendelkezik, a bankszámlákhoz kapcsolódó szolgáltatások köre rohamosan nő, és az elkövetkezendő időszakban az informatika fejlődésével is ez várható, a bankszámlánkat vezető pénzintézetek viszont valamilyen mértékben privilegizált helyzetben voltak és vannak. Ennek a rendeletnek az átültetése most azt fogja eredményezni, hogy a kártyaalapú szolgáltatók készpénzt helyettesítő fizetési eszközöket meghonosítanak, tehát tekintse őket egyfajta harmadik félnek, az egyik fél a számlavezető, a másik én vagyok, aki erre megbízást adok, és a harmadik fél úgy fog tudni a mi pénzügyi számláinkhoz hozzáférni, hogy nem lesz a számlavezető és a harmadik fél között külön szerződéses intézményrendszer. Tehát ez megkönnyíti az ilyen új típusú pénzügyi szolgáltatások bevezetését, viszont követelményként joggal adódik, hogy adatvédelmi szempontból a számlavezető és a harmadik fél részéről az új szolgáltató esetében ezek az adatkapcsolatok biztonságosak legyenek.

Az államtitkár úr említette azt is, hogy két törvényt is módosít ez a  maradjunk ennél  salátatörvény. A hitelintézeti törvény egy szanálás esetén egy új kielégítési erősorrendet állapít meg, és ami szintén mindannyiunkat többször érinthet, a biztosítási törvény módosítása. Sokszor találkozunk azzal, hogy amikor gépjárművet vásárolunk, vagy más esetben lakást vásárolunk, vagy adott esetben utazunk, az ilyen szolgáltatásokat nyújtók más kiegészítő szolgáltatásként biztosítási szolgáltatásokat is nyújtanak nekünk. Ha ezt teszik, ami nem az alapvető tevékenységük, akkor szigorúbb ügyfél-tájékoztatási szabályok fognak érvényesülni.

Tehát én azt gondolom, hogy egyrészt kötelezettségünk ezt tárgyalni európai uniós szabályokból adódóan, másrészt az államtitkár úrnak azon állítása szerint, hogy a pénzügyi szektor megbízhatóbb működését szolgálja ez az előterjesztés, sőt annak valamelyest élénkítését, határokon átnyúló szolgáltatások erősítésére gondoljunk, azt gondolom, az ellenzék részéről is nyugodtan támogatható ez a törvénycsomag  a KDNP ezt fogja tenni. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
35 134 2018.10.30. 14:50  127-168

DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A tegnapi nap folyamán az azonnali kérdések során is el tudtam mondani azt a véleményemet, hogy fontosnak gondolom, hogy Magyarországnak egy stabil adórendszere van. Ez a stabil adórendszer nagyban megalapozza a költségvetés bevételi oldalát. Ezt az adópolitikát most már több mint nyolc és fél éve, 2010 óta folytatjuk. Az a szabályrendszer, ami most előttünk van, teljes mértékben illeszkedik abba a gondolkodásba, amit eddig képviseltünk. Ez eddig sikeresnek bizonyult, hisz abból a gazdasági válsághelyzetből, amiben az előző kormány hagyta az országot, sikerült eljutni oda, ahol éppen most tartunk, ahol egy költségvetés elfogadása során növekedésről beszélhetünk, ami alapvetően örvendetes. S nyilvánvalóan ennek az egésznek a kulcsa az az új típusú adópolitika, amit, mondom, nyolc és fél éve következetesen képviselünk. Amikor ilyen törvények vannak előttünk, akkor mindig azt vizsgálhatjuk, ami a célunk volt, hogy ahogy a gazdaság lehetőségei nőnek, a különböző adóterületeken további kedvezményeket adjunk a nyolc és fél évvel korábbi állapothoz képest a magyar családoknak, a kis- és középvállalkozóknak. A másik cél, amit vizsgálhatunk: mindig indokolt bürokráciát csökkenteni és egyszerűbb adózási szabályokat létrehozni. Amikor ezt az adótörvénycsomagot vizsgáljuk, akkor megint elmondhatjuk róla, hogy ez egy salátatörvény. Örülök annak, hogy ez most nem volt kritika tárgya. Ez megint példa arra, hogy nem is lehetne más típusú törvényben tárgyalni ilyen adótörvényi változtatásokat, mert ha ezeket mind külön akarnánk tárgyalni, akkor nyilvánvalóan karácsonyig se jutnánk a dolgok végére, tehát érdemes csomagban, egyfajta salátatörvényben tárgyalni az ilyen típusú módosításokat.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Sokféle módon közelíthetünk egy ilyen törvénycsomaghoz. Nagyon sok területet érint a szabályozás, államtitkár úr a legfontosabbakra ki is tért. Én abban a logikában, amit felvázoltam, amit mindig célul tűzünk magunk elé, hogy adócsökkentésekre milyen példákat tudunk most hozni, és egyszerűsítésekre milyen példát tudok felhozni, én ezt a logikát fogom valamelyest követni, és utána az adóigazgatásban bekövetkező fontos változásokról még külön szólni szeretnék.

Mivel két dolgot nehezen tudok ebben a logikában elhelyezni, ezért ezekre külön kitérek. Az egyik az, amit Z. Kárpát képviselő úr is szóba hozott, a lakásáfa kapcsán bekövetkező változás 2019-ben, 5 százalékról visszaemeli a kormány 27 százalékra az áfát. Nem titkolom, én is azok közé tartozom, akik azt remélték, hogy erre nem kerül sor, tudjuk őrizni az 5 százalékos kicsi áfát az újlakás-építéseknél. A kormány erre a továbbiakban nem lát lehetőséget. De erre azt mondani, hogy ez valamifajta brutális változtatás, amit a képviselő úr itt megfogalmazott, nos nem, egyáltalán nem az. Ez egy várható lépés volt, hisz a 27-ről 5 százalékra történő áfacsökkentést már eredetileg is csak egy határozott ideig fogadta el az Országgyűlés. S ha ezt nem hosszabbítja meg egy törvény, akkor ennek a határozott időnek a leteltével nyilvánvalóan visszaáll az eredeti helyzet.

A másik ilyen lépést, ostorozni a lakás-takarékpénztári rendszernek nem a megszüntetését, hanem az átalakítását, és azt mondani, hogy itt valami negatív folyamatok indultak el, megint nem tudom osztani, mert azt a pénzt, amit megtakarítunk azon a rendszeren, hogy onnan kivettük az állami támogatást, a családi otthonteremtés keretében hasznosítjuk. Tehát megint nincs arról szó, hogy elveszünk valamit, hanem állami támogatásokat úgy hasznosítunk, ahogy mi azt hatékonyabbnak gondoljuk. Tehát ez volt az a két tétel, amikre azt mondtam volna, hogy nem illeszkedik bele az én gondolkodási logikámba, ezért hoztam ezt szóba. Hogy a lakásmegtakarítások mennyire fognak működni a jövőben, olvashattuk már híradásokban, hogy a Fundamenta már előjött egy új konstrukcióval, azt a Nemzeti Bank jóváhagyta. Tehát lakáskasszás megtakarítások a jövőben is lesznek, még ha az állam által eddig adott források más területen fognak is hasznosulni.

Visszatérve arra, amit előrevetítettem, sőt még egy dolgot, ami eddig nem volt kritika tárgya, azért, hogy ne is legyen, szóba hozok. Az év tavaszán hoztuk meg az adócsomagunkat, módosítottuk az adószabályokat, és most már ezekhez a szabályokhoz is hozzányúlunk. Erre egyszerű demagógiával lehetne azt mondani a túloldalról  hála istennek, nem tették , hogy pontatlan a szabályozás, a kormány milyen munkát végez.

Nem erről van szó. Nagyon jól tudjuk, akik már láttunk ilyen jogszabályokat, hogy nagyon nehéz pénzügyi tárgyú törvényeket tökéletesen szabályozni, szinte sohase sikerül. Ilyenkor a jó megoldás az, hogy ha vannak visszajelzések az adóalanyok oldaláról, akkor ezeket a korrekciókat megtesszük, és nem megyünk be jogvitába, ami elhúzódó bírósági eljárásokat eredményez, hanem pontosítjuk a jogszabályokat. Tehát az, amivel a törvényalkotó itt él, nem a gyengeség jele. Én üdvözlöm azt a megoldást, hogy hozzányúlunk, és pontosító szabályokat állapítunk meg még olyan jogszabályok kapcsán is, amiket tavasszal hoztunk létre, és, mondom, nem hosszú jogvitába szaladunk bele.

Az adócsökkentésekre nyilvánvalóan a legszebb példa, amit itt ki lehet emelni, az az áfakörben érvényesül, kisvállalkozókat érint. Az eddigi 8 millió helyett a jövőben 12 millió forint erejéig választhatják az alanyi mentességet, és ez 600 ezer kisvállalkozót érint. Nyilvánvalóan a magyar gazdaság, a magyar költségvetés megengedheti magának azt a „luxust”, hogy ezeket a kedvezményeket ennek a körnek adja. Én azt gondolom, hogy nem lesz luxus, mert további bevételeket fog hozni a költségvetésnek, ha ezek a kisvállalkozók erősödni tudnak.

Kicsi módosítás, de akkor is módosítás, és könnyítést jelent a pénzügyi szervezetek különadója. Egy nagyon kicsi mértékben a felső plafon csökken.

A tranzakciós illeték több helyen eltörlésre kerül. Mondok két példát. Megemlíthetem azokat az önkormányzatokat, amelyek bekerülnek ebbe az úgynevezett ASP-rendszerbe, és a Kincstár lesz a számlavezetőjük. Bizonyos tranzakciósadó-fizetési kötelezettségtől ezek a számlamozgások mentesülnek.

Fontosabb, és ez már magánszemélyeket is érint, egyre több magánszemély képes arra, hogy a megtakarításait államkincstári vásárlások során realizálja. Ezzel részben a magánszemélyek fizetik az államadósság belső hiányát. Ez eleve örvendetes. Ilyenkor az Államkincstár által vezetett befektetési számlájuk és a más normál számlájuk közötti pénzmozgások is tranzakció-illetékmentesek lesznek.

Ebbe a körbe sorolom  nem volt még kritika tárgya, azért mondom, hogy ne is legyen  a sportlétesítmények fejlesztését. Hála istennek, örvendetesen halad az élet minden területén. Nehézséget is jelent, ezt bevallom, hisz üzemeltetni is kell ezeket a létesítményeket. A továbbiakban lehetőségként megjelenik az, hogy ezek a taoforrások üzemeltetésre is fordíthatók lesznek.

Kicsi tétel, de megemlítem, hogy az illetéktörvény módosítása során kis könnyítések lesznek illetékkötelezettségek eltörése kapcsán.

Az adózás rendjét érintően: ha eddig feketén foglalkoztatott valaki munkavállalókat és az adóhatóság rajtakapta, akkor fölkerült egy negatív listára. Erre a negatív listára persze joggal került fel, ha ilyet tett bármelyik munkavállaló, és ameddig ezen a listán volt, különböző támogatásoktól, pályázatoktól esett el. Itt is könnyítések vannak. Amíg a listán van, ezek a hátrányok nyilvánvalóan érik, de ha a listáról lekerül, akkor nem kell plusz még egy évig ezeket a hátrányokat elszenvednie, mint ahogy az eddigi szabályok szerint elszenvedte, hanem azonnal hozzájuthat azokhoz a lehetőségekhez, amikből addig részesedett, amíg nem volt ezen a negatív listán.

(17.00)

Egyszerűsítések kapcsán is több dolgot szóba lehet hozni, mondok néhányat. Magáncélra is használt cégautók bérlése esetén a jogalkotó felépít egy vélelmet, és azt mondja, hogy 50 százalék ilyen használat, 50 százalék olyan használat, és ezután kell áfát fizetni; ami persze, ha az adott szervezet vállal egy nagyobb bürokráciát és tételesen elszámol ezekkel a tételekkel, akkor ez egy megdönthető vélelem. Tehát választhatja a számára más, kedvező szabályokat, de azt gondolom, ez egy jó gondolkodás, ami itt tapasztalható.

Adóazonosító jel használata kapcsán, a magánszemélyek az 1 százalékukról az adóbevallásaik során rendelkezhetnek. 2018 óta már nem követeli meg a jogszabály azt, hogy abba a zárt borítékba az adóazonosító jelet is feltüntessük. Néhány adózó már ’17-ben is így gondolkodott, ezért ez egy rendezetlen helyzet. Mivel megengedheti magának a költségvetés, ezért itt is, azt gondolom, helyesen, úgy rendelkezünk most, hogy azok, akik ’17-ben sem tüntették fel ebben a zárt borítékban az adóazonosító jelüket, nem szenvednek hátrányt, és eljut az 1 százalék oda, ahhoz az egyesülethez, civil szervezethez, egyházhoz, ahová éppen szánták.

Az adózás rendjéről ír a törvényi szabály. A nyomozó hatóságok, amikor a munkájukat végzik, nyilvánvalóan az adóhatóságot is keresik, és adatokat kérnek tőlük. Hogy ezt ne tegyék nyakló nélkül, történjen ez ügyészi felügyelettel és csak az ügyészi felügyelet mellett, ügyészi engedéllyel lehet ilyen adatokat kiadni. Ezt is egy racionális, egyszerűsítő lépésnek veszem.

Államtitkár úr szóba hozta a munkavállalók széles körét érintő egyszerűsítést. Eddig elvárta tőlük, hogy a saját munkavállalójukkal kapcsolatban mindenféle adatot nyilvántartsanak, a diploma számát, hol adták ki, miért adták ki az illetőnek, milyen képesítése, képzettsége van. Ezek mind-mind olyan adatok, amik, azt gondolom, fölöslegesen terhelték eddig ezt a rendszert. Ez kivezetésre kerül.

És még folytatni lehet a sort, de én inkább néhány kérdést szóba hozok az adóigazgatási eljárás kapcsán, amit fontosnak tartok. Határidők: ugye, amikor a jogszabályokat változtatjuk, mindig arra törekszünk, hogy az államigazgatás szereplői, így az adóhatóság is a lehető leggyorsabban intézze el az ügyeinket. Mégis vannak az ügyintézés során olyan periódusok, amiket nem lehet az ügyintézésbe beleszámítani.

Itt ezek most pontosításra kerülnek, ha az ügyintézési határidőben az adóhatóság adatot kér a magánszemélytől vagy cégtől, mire ő válaszol, ezek nyilvánvalóan nem lehetnek részei ennek az elintézési határidőnek, mert az megbénítaná az adóhatóság működését. Ugyanakkor most már taxatíve felsorolja a törvény, hogy pontosan mik ezek a lehetőségek, amik lehetőséget adnak az ügyintézési határidő módosítására. Fontos, hogy itt egy taxatív felsorolás jön be a jogszabályba.

Újságírókkal gyakran van dolgunk. Itt az újságírókat érintő pontosítások is bekerülnek az adott szabályba, amit helyeslek, hiszen más eljárási törvényekben ez a lehetőség megvolt. A jövőben az adózási szabályokban is megjelenik az, hogy ha egy újságíró a forrását védeni akarja, és az adóhatóság egy eljárásban őt tanúzásra vagy alapszolgáltatásra szólította fel, akkor az újságíró eddig jogszerűen nem mondhatta azt, hogy mivel védem az informátoromat, nem adok adatot. A jövőben ezt megteheti. Helyeslem ezeket a szabályokat.

Kiadmányozás körüli pontatlanságok miatt is sokszor előfordul, hogy az adóhatóság vesztese egy bírósági eljárásnak. Ezért most részletes szabályokat állapít meg itt a törvény, hogy egy adóhatározatban a rendelkező rész után megfogalmazandó indokolásnak milyen sorrendben mit kell tartalmaznia, többek között a kiadmányozásra vonatkozóan is. mert nem mindig a hatáskör gyakorlója az, aki a kiadmányozó. Ezeket a kérdéseket helyre teszi most a törvény.

Az időm elfogyott, ezért több dolgot nem említek meg. Én azt gondolom, hogy a törvényjavaslat jó szívvel támogatható, mert illeszkedik abba a gondolkodásba, amit nyolc és fél éve képviselünk ilyen adószabályok terén, hogy hozzunk észszerűsítéseket, könnyítéseket, ami az adóbürokráciát csökkenti, és ott, ahol lehet, és a feltételek megteremtődnek, effektíve kedvezményeket is adjunk családoknak, vállalkozásoknak. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
53 22 2019.02.18. 1:07  22-24

DR. HARGITAI JÁNOS, a Mentelmi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Mentelmi bizottság az ülésén az elmúlt alkalommal megvizsgálta a szóba hozott képviselőjelölt urak mandátumát. Megállapítottuk, hogy az arra jogosult jelölő szervezetek tették meg a jelölést.A Nemzeti Választási Bizottság a mandátumokat a képviselőjelölteknek kiadta. Az összes lehetséges dokumentumot mindegyik képviselő úr beadta a mandátumvizsgáló bizottságnak, így megállapítottuk, hogy a mandátumuk betöltésének semmilyen akadálya nincs; azzal a megjegyzéssel, hogy Hollik képviselő úr esetében még összeférhetetlen helyzet van, tehát a mandátumát addig gyakorolni érdemben nem tudja, ameddig ezt fel nem oldja.

Tehát azt javasoljuk, hogy a mandátumot a Ház hitelesítse mindhárom képviselő esetében. (Taps a kormánypárti padsorokban. - Gyöngyösi Márton közbeszól. - Néhány ellenzéki képviselő visszatér az ülésterembe.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
53 26 2019.02.18. 0:46  25-27

DR. HARGITAI JÁNOS, a Mentelmi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Ahogy elhangzott, Budai Gyula ügyét a Mentelmi bizottság tárgyalta. Egy magánszemély volt a feljelentő, becsületsértés vétsége miatt tett feljelentést. A Mentelmi bizottság egyhangúlag úgy döntött, ahogy hosszú ideje ezekben az ügyekben eljár, mivel magánvádas ügyről van szó, és egyébként a megszólalás, amit Budai Gyula ebben a tárgyban tett, az abszolút a politikai térben hangzott el Czeglédy Csabát érintő ügyben, egyhangúlag úgy foglalt állást a Mentelmi bizottság, hogy tartjuk magunkat ahhoz a gyakorlathoz, mint eddig, és magánvádas ügyekben a képviselő mentelmi jogát nem kívánjuk kiadni. Ezt javaslom a Háznak is. Köszönöm. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
60 36 2019.03.18. 1:15  33-37

DR. HARGITAI JÁNOS, a Mentelmi bizottság elnöke: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Dr. Simani Silva örmény szószóló mandátuma még a tavalyi év június 7-én szűnt meg, lemondott a szószóló a megbízatásáról. Természetesen a Nemzeti Választási Bizottság még a tavalyi év közepén, egész pontosan június 13-án rendelkezett is a megüresedett mandátumról, és azt kiadta dr. Serkisian Szevánnak. Ez a határozat június 16-án, a tavalyi évben, 16 órakor jogerőre emelkedett, de a szószóló csak most március 7-én vette át a mandátumát. Benyújtotta nyilvánvalóan a Mentelmi bizottságnak a szükséges iratokat, így a bizottság a mai ülésen megállapította, hogy a mandátumigazolásnak a feltételei fennállnak. Ezt egyhangúlag javasoljuk is az Országgyűlésnek, azzal a megszorítással, a szószóló úr arról is tájékoztatott minket, hogy még most is fönnáll egy olyan jogviszonya, ami a szószólói jogviszonnyal összeférhetetlen. Nyilván annak feloldásáig a szószólói jogviszonyból fakadó jogait gyakorolni nem tudja.

Tehát egyhangúlag azt javasoljuk, hogy az Országgyűlés igazolja ezt a mandátumot. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokból.  Szórványos taps az ellenzék soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
60 38 2019.03.18. 1:27  37-40

DR. HARGITAI JÁNOS, a Mentelmi bizottság elnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ahogy elhangzott, a legfőbb ügyész átiratában indítványozza Farkas Gergely országgyűlési képviselő úr mentelmi jogának felfüggesztését a választás rendje elleni bűntett miatt.A cselekmény még a választási kampány időszakára nyúlik vissza, amikor is Farkas Gergely a Bács-Kiskun megyei 5. számú egyéni választókörzet képviselőjelöltjeként ajánlatot tett egy LMP-s képviselőjelölt asszonynak, Midi Melánia Mirabellának, 600 ezer forintot ajánlott, az addigi kampányköltségei kifizetését, ha visszalép. A képviselőjelölt asszony ezt visszautasította. Hangfelvétel és elektronikus levél támasztja alá a gyanút.

A Mentelmi bizottság a mai ülésén, amelyen Farkas Gergely képviselő úr is egyébként jelen volt, megtárgyalta az ügyet. Farkas Gergely képviselő úr is a mentelmi jogának felfüggesztését javasolta, ezt kéri az Országgyűléstől. A Mentelmi bizottság, látván, hogy közvádas ügyről van szó, követve az eddig gyakorlatát, egyhangúlag azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy Farkas Gergely országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben adja ki. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
64 38 2019.04.01. 0:57  35-40

DR. HARGITAI JÁNOS, a Mentelmi bizottság elnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Hegedűs Lorántné lemondásával a Jobbik Magyarországért Mozgalom jelölő szervezet országos listáján megüresedett egy mandátum, ahogy az elhangzott. Ezt a mandátumot a Nemzeti Választási Bizottság dr. Gyüre Csaba részére március 25-én kiadta. Ez a határozat jogerős. A megbízólevelét a képviselő úr március 28-án átvette. A Mandátumvizsgáló bizottság a mai ülésen a jelen lévő tagjai egyhangú döntésével áttekintette nyilvánvalóan a benyújtott iratokat. Megállapította azt is a képviselő úr jelzése alapján, hogy Gyüre Csabával szemben összeférhetetlenség nem áll fenn, ezért a Mentelmi bizottság egyhangúlag javasolja az Országgyűlésnek, hogy Gyüre Csaba országgyűlési képviselő mandátumát igazolja. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
71 22 2019.06.12. 5:05  21-24

DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A jövő héten fogjuk tárgyalni, illetve kezdeni a költségvetés tárgyalását  a 2020-as költségvetésről van szó , és természetesen az azt megalapozó törvénycsomagot, ezen belül is az adótörvényeket. Minden országgyűlési ciklusban ennek a nyári időszaknak, biztosan mondhatom, hogy a legfontosabb törvénye, amelynek megtárgyalása előttünk van. Ez alkalmat is ad minden parlamenti frakciónak arra, hogy ahhoz a társadalomképhez, amit egy kormány a törvény beterjesztésével az Országgyűlés elé tesz, valamilyen módon viszonyuljon, és a frakciók kifejtsék ennek kapcsán az álláspontjukat. Szerencsés esetben a mi törekvésünk az, hogy ez megtörténik, és július 12-én ezt a törvényt el is fogjuk fogadni, remélhetőleg az önök támogatásával. Egy költségvetésben jó esetben van egy hosszú távú társadalomkép, hisz egy-egy költségvetés önmagában nehezen értelmezhető. Mindig költségvetések láncolatát célszerű értelmezni. Azért mondtam azt, hogy jó esetben van benne egy társadalmi vízió, mert én húsz éve vagyok a költségvetési bizottság tagja, és a szocialista időszakból nehezen fogalmaznék meg egy olyan társadalmi víziót, amit az akkori költségvetések tükröztek.

Az Orbán-kormány esetében azonban ez egészen biztosan így van. 2010 óta jelentős forrásokat fordítunk családtámogatásokra, és ezt tesszük évről évre. Csak emlékeztetem a képviselőtársaimat a valamikori adórendszer átalakítására, amivel nagy léptékben csökkentettük a személyi jövedelemadót éveken keresztül, és a családoknak jelentős támogatásokat adtunk, valamint és az azóta meghozott intézkedésekre.

A hosszú távú célokon, társadalomképen kívül mindig van a költségvetésnek valamifajta aktualitása. Ilyen sajnálatos aktualitás a bevándorlással kapcsolatos problémák kezelése, ami a költségvetés nézőpontjából egy alapvetően biztonságpolitikai kérdés, vagy az eurózóna lassulása, amire a költségvetésünknek reagálnia kell. Idő hiányában erről hosszan nem beszélek, de nem állom meg, hogy ne jegyezzem meg, hogy ennek a 13 plusz 1 pontos akciótervnek, amelyet a kormány megfogalmazott, utolsó pontja a magyar szuperállamkötvény.

Ezt a szót azért használom, mert most az Indexen azt olvasom, hogy ebből a szuperállamkötvényből egy hét alatt 529 milliárdot vett meg a magyar lakosság. Ez két dolgot jelez: sikeres az állampapír, és van miből megvenni ezeket a forrásokat. Ez a magyar gazdaságpolitika és az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának eredménye.

De térjünk rá arra, amit családpolitikának gondolunk ebben a költségvetésben, és ami hosszú távú céljainkat is szolgálja. Eddig is GDP-arányosan Magyarország Európában a legtöbbet fordított a családtámogatásokra. A 2020-as költségvetésben ez az öszszeg bőven 2228 milliárd forint lesz, ami rendelkezésünkre áll. Ez a ’19-es költségvetéshez, a most folyó költségvetéshez képest is 224 milliárddal több. Ezek örvendetes számok.

Nézzük meg röviden, hogy mire kíván költeni a családvédelmi akcióterv realizálása kapcsán a kormány. Ebben a költségvetésben megvannak a források a babaváró támogatásra, a költségvetés megteremti a forrásait annak, amiről döntött a kormány, és kibővítette a CSOK kedvezményes hitellehetőségeit.

Döntöttünk az akciótervben arról is, hogy a gyermekes családok jelzáloghitel-átvállalásának fedezetét is a költségvetés fogja megteremteni. Gondolom, népszerű intézkedése a kormánynak, és itt teremtjük meg a fedezetét a nagycsaládosok autóvásárlási támogatásának. Bölcsődeépítésre 2020-ban még több forrás áll rendelkezésre, mint idén; a választókörzetemben, Szászváron is átadtunk egy ilyen bölcsődét.

A négygyerekes anyák szja-mentességét megteremti ez a költségvetés; a nagyszülőknek gyedet biztosít; az ingyenes tankönyvellátás évek óta folyik, most kiteljesedik, a 2020-21-es tanévtől kezdve ez teljessé válik.

Talán ezek voltak a legfontosabb pontjai a családvédelmi támogatási rendszerünknek, amiről lehetőségünk lesz a jövő héten eszmét cserélni.

Azt gondolom, az ellenzéki pártok is kifejthetik akaratukat és támogató hozzászólásaikat majd a költségvetés tárgyalása során. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(10.00)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
73 236 2019.06.17. 12:58  227-266

DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Hogy mennyire nehéz ez a műfaj, amivel most is birkózunk, amikor a költségvetést megalapozó sokféle törvényről kellene egyszerre szólni, ezt az én szenvedésem is majd igazolja ennek kapcsán, de Kárpát képviselő úr megszólalása is ezt erősítette bennem, ő is ezzel kezdte. Igazat is adok neki, nehéz ezekről a törvényekről úgy beszélni, hogy az alapvető törvényt, amit csak két nap múlva kezdünk el tárgyalni, a költségvetést ne érintenénk, vagy az adótörvényeket ne hoznánk ide, mert ha valami megalapozza a költségvetést, nyilvánvalóan alapvetően az adótörvények. Ezek is fontosak, ez az 59 törvény, ami ebben a salátacsomagban itt van, de nyilvánvalóan az adótörvények összessége még inkább megalapozza a költségvetést. Nem is akarom megnyitni ezt a vitát. Kárpát képviselő úr mindig előhozza az áfatörvény ostorozása kapcsán a magyar 27 százalékos felső áfakulcsot. Itt nehéz lenne azt mondani, hogy nincsen ilyen. Én érvként elmondhatom azt, hogy az utóbbi években nagyon sok áfatételt ebből a 27 százalékos kulcsból levittünk a kedvezményesen adózó körbe, az 5 százalékos körbe. Ha már a 27 százalékot mint nagyon magas áfakulcsot hangsúlyozzuk, akkor azért az igazságnak is tartozunk egy mondattal, hogy a 2020-as költségvetésben az átlagáfa 21,3 százalék. Tehát lehet ezt a mantrát nyomni, hogy 27 százalék, de az átlag ennyi, ha ezt statisztikailag vesszük, és 2020-ban ez még 0,2 százalékkal csökkent 2019-hez képest. De majd részleteiben beszélünk ezekről az adótörvények módosítása során már a holnapi napon.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Államtitkár úr azzal kezdte, hogy ez a három beterjesztett törvény, amit most már tradicionálisan évek óta folytatunk így, ez a rendszer gyakorlatilag bevált. Mondjuk ki, még akkor is, ha tudom jól, hogy két nap múlva, amikor a költségvetési törvényt tárgyaljuk, már előre hallom, neveket tudnék mondani, akik majd érvelnek mellette, hogy légvárra építjük a költségvetést, nem látszanak még az előző évi végszámok és mi mégis tervezünk, és majd sokszor módosítani kell ezt a költségvetést. Jól tudjuk, hogy ez nem így van. Az Orbán-kormány költségvetései egy évtizedre visszamenőleg megalapozottak, minden lényeges szám mindig megállt, és nyilvánvalóan okkal feltételezzük, hogy ez 2020-ban is ilyen szempontból igaz. Tehát az az államtitkári állítás, hogy ez a költségvetés, ennek a korai beterjesztése és a korai elfogadása  a megalapozó törvényekre is gondolok  nyilvánvalóan minden adózónak, minden cégnek, minden magyar személynek, aki kapcsolatban van a magyar gazdasággal, a biztonságát szolgálja, és a tervezhetőségét, az előreláthatóságát segíti a gazdaságnak, és ezért mondom azt, hogy bevált ez a rendszer, hogy már fél évvel korábban elfogadjuk ezeket a törvényeket. Nem is megyünk úgy el nyári szabadságra, hogy ezt idén ne tudtuk volna megtenni.

És persze ki kell emelni azt is, hogy nyilvánvalóan mi azt gondoljuk  és ez egyébként vitathatatlan , hogy az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának vitathatatlan eredményei vannak. Én mindig hozzáteszem, hogy a kormányzati politika sikere ezen áll vagy bukik. Ha légvárakra épülne a mi gazdaságpolitikánk, akkor bármit képviselnénk más területen, az mind megvalósíthatatlan lenne, és a választási eredményeinkben is ez a megalapozott gazdaságpolitika köszön vissza, főleg akkor, ha ezt összevetik az előző szocialista kormányok költségvetési és gazdaságpolitikájával, ami persze ellenkező tendenciákat indított el az országban.

Higgyék el, a választók tudják, hogy úgy 2008-2010 táján, amikor átvettük a kormányzást, milyen tendenciák voltak a magyar gazdaságban, milyen állapotban volt a költségvetés, és ezt mi most már egy évtizeden keresztül hogyan konszolidáltuk, és hogy állítottuk növekvő pályára ezt a gazdaságot. Nyilvánvalóan, államtitkár úr utalt erre, beszélni is fogunk majd róla, hogy amikor majd a gazdaságvédelmi akciótervről beszélünk, és annak aktuális intézkedéseiről, akkor erről azért beszélünk, mert a magyar gazdaságnak ezt az eredményességét, amit kiküzdöttünk hosszú évek alatt magunknak, nyilvánvalóan őrizni szeretnénk egy olyan Európai Gazdasági Térben, ahol azért lassulás várható, mi mégse szeretnénk feláldozni azokat az eredményeket, amiket a magyar költségvetés évek óta biztosított.

És ami szintén jellemző ránk, az a tudatos társadalompolitika, ami a költségvetésbe öntve van  ezt másként mondhatom családpolitikának. 2010 óta következetesen képviseljük ezt a politikát, és nyilvánvalóan a 2020-as költségvetésben is hatalmas összegeket, 2200 milliárdnál többet költünk családpolitikára. Tegyük hozzá, és mondjuk büszkén, hogy GDP-arányosan Európában a legtöbb összeget a magyar kormány fordítja családpolitikára.

(19.00)

Ez így volt a most folyó költségvetési év során, és ezt is sikerült vagy 220 milliárd forinttal meghaladnunk ilyen szempontból.

Ezt az 59 törvényt, amit itt most sorra számba lehetne venni, nyilvánvalóan teljesen fölösleges az összeset szóba hozni, egyikünk sem tette meg, én két területet, két átfogó területet emelek ki. Az egyik az önkormányzatokat érintő rendelkezések, ezek persze több helyen, több törvényben is meg vannak fogalmazva, az első ilyen, amit szóba hozhatok, a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvények módosítása. Amikor ezt említem meg és az önkormányzatokat említem, akkor itt emlékeztetnem kell a tisztelt Házat szintén arra a tragikus örökségre, amivel az Orbán-kormánynak kellett megbirkóznia, hogy valamivel több mint ezermilliárdnyi önkormányzati adósságtól kellett az önkormányzatokat megszabadítani. Nyilvánvalóan azóta a magyar törvények, de a törvények végrehajtásaként a kormány törekszik arra, hogy ez a folyamat ne tudjon megismétlődni, igyekszik féken tartani az önkormányzatok eladósodását. Nincsenek is ilyen tendenciák, de nyilvánvalóan ezeken a szabályokon azért szükséges itt-ott korrekciót tenni, most is tesszük azt, amikor a kormányzatnak egy-egy ilyen ügylet elbírálása kapcsán nagyobb mozgásteret adunk. Utalok itt arra, hogy a kormány vizsgálhatja azt, hogy az önkormányzat képese megvalósítani azt az adott ügyletet, amiért ő kölcsönt venne fel, adósságot venne magára, képese megvalósítani úgy, hogy ez ne eredményezzen eladósodást. Vagy megalapozotte ez az adósságfelvevési szándék, és majd ha felveszi és működtet ebben egy intézményt, akkor nem leszneke ennek további költségvetési többletkiadásai. De mondom, ez csak egy mérlegelési lehetőség, és ezt észszerű ilyen szempontból mérlegelni.

Ebben a körben lehet megemlíteni azt  és ezt államtitkár úr szóba hozta , ami az egyszerűsítés felé mutat. Ha már egyszer egy kormány megítélte, és azt mondta, hogy rendben van, vedd fel, te drága önkormányzat, ezt a hitelmennyiséget, mert értelmes célokra veszed fel, de ha a lehívás összegén kíván az önkormányzat változtatni, akkor ezért már ne kelljen a kormányhoz folyamodnia, vagy önkormányzati kezesség és garanciavállalás esetén sem kell a kormányt megszólítani.

Fontos szabály az is, hogy olyan közvetett vagy közvetlenül 100 százalékban önkormányzati tulajdonban lévő társaság esetén, ha az 50 millió alatti hitelt akarna felvenni, tehát kis összegű hitelt venne fel, akkor a továbbiakban nem kell ehhez kormányzati engedély.

Tehát a kormány egyszerre észszerűsít, ugyanakkor rugalmasabbá is teszi ezeket a sokszor macerás eljárásokat, mert az önkormányzatok időnként nehezen tudják kivárni ezeket a döntéseket. A kormány viszont joggal figyel ezekre az ügyekre, említettem: azt nem szeretné nyilvánvalóan, ha még egyszer az a kedvezőtlen tendencia bekövetkezne, ami már bekövetkezett egyszer, és ez az eladósodottság.

A másik, amit itt meg lehet említeni az önkormányzatok kapcsán, ezt fontosnak gondolom szóba hozni, a falugondnoki rendszert érintő változtatás. Eddig 600 fős települések élhettek ezzel az intézménnyel, ezt a kormány most 800 főre emeli. Én ezt jónak gondolom. Olyan körzetben vagyok képviselő, ahol sok a kistelepülés, nem mindig egészséges folyamatok zajlanak az én nézőpontomból ezeken a kicsi településeken, és ezért azokat a szolgáltatási lehetőségeket, amiket ezen intézményen keresztül működtetni lehet egy faluban, azt jó, ha a falvak többségének vagy nagyobb többségének megengedjük, jelesül most már a 800 fős települések esetén is lehetséges a falugondnoki szolgálat bevezetése.

A nemzetiségi törvény módosítása is egy kicsit ebbe a körbe tartozik. A névjegyzék létrehozása, a szavazatszámlálás mindig vita kérdése, nemsokára ezt újra gyakorolni fogjuk az őszi kisebbségi, nemzetiségi önkormányzati választások kapcsán, azok a pontosítások is, amelyek ott meg vannak fogalmazva, számomra észszerűnek tűnnek.

Itt utalok arra, hogy amikor önkormányzati törvényekről beszélünk, akkor több helyen is jelzi az anyag azt, hogy kétharmados törvényekről van szó. Ha az ellenzéknek van segítsége minket ehhez hozzásegíteni, akkor ezekben az ügyekben is ezt teheti, ahogy ezt a jobbikos képviselő úr előrevetítette azzal, hogy bizonyos esetekben a kormány törekvéseit támogatni tudja, más esetben pedig azt ostorozta.

A gyermekvédelmi rendszerről szeretnék két érdemi dolgot kiemelni. Ebben az ágazatban is mindig rögzítünk bizonyos díjakat, évről évre rögzítjük a térítési díjakat, ebben a rendszerben most a bölcsődei vagy a családi bölcsődei térítési díj maximumára gondolok. De ami ennél egy fontosabb dolog és sokakat érinthet: ha gyermekjóléti intézményt az önkormányzat át akar adni egyháznak, akkor ezt eddig terhelte az a kötelezettség is, hogy azt a bizonyos kiegészítő támogatást is adnia kellett az önkormányzatnak. Erre a továbbiakban nincsen lehetőség, tehát ha úgy tetszik, az önkormányzatnak észszerű mérlegelésén múlik, hogy a saját fenntartásában működike jobban ez a rendszer vagy esetleg egy egyházi fenntartónál.

Az Erzsébet-utalványok, anélkül, hogy a részletekről beszélnék: igen, én is sajnálom, most már nem is az Európai Unió döntését, mert az Európai Bíróság fektette meg most már végső soron ezt a szerintünk jól működő rendszert. Ilyen szempontból nincs is jelentősége, hogy milyen okok miatt, versenyjogi szabályok megsértését látta benne; mi azt gondoljuk, hogy csak a saját nemzeti érdekeinket érvényesítettük, amikor ezt a rendszert bevezettük. De ez egy vitán felüli, okos és jól működő rendszer volt, és én azt fontosnak gondolom, hogy a kormány azokat a célokat, amit ebben a gyermekvédelmi ágazatban Erzsébet-utalványokon keresztül a régi formában működtetett, azt pénz formájában, de ugyanúgy, vagy ha nem is ugyanúgy, de érdemben továbbviszi.

Ez az a két ágazat, amit önkényesen ki akartam emelni ebből az 59 törvényből, és azt gondolom, hogy olyan három törvény tárgyalását kezdjük el, amit jó szívvel támogathatnának ott a túloldalon is, hogyha a szokásos politikai leosztáson, „az ellenzék mindent tagad” képletén felülemelkednének. Ezt nem fogják tenni, mert persze nem fogják tenni, én azért, aki végig fogom ülni ezt a három napot, kíváncsi leszek arra, hogy mik azok az ügyek, amik mellett önök pozitívan szólnak, mert az előbb a jobbikos képviselő nekem ilyennek tűnt, a végén mégiscsak kritikát fogalmazott meg, és pozitívumot alig lehetett hallani. (Rig Lajos: Általában ez az ellenzék dolga!) De ez a szerepükből adódik, nincsen ebből olyan sok gond. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
74 36 2019.06.18. 15:12  29-49

DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Úr! Nem feladatom ellenzéki vezérszónokok megszólalását minősíteni, de udvariatlan lennék, ha nem térnék vissza legalább egy mondat erejéig Kőrösi Anita megszólalására. Amit itt hallottunk, az teljesen szokatlan ebben a műfajban, hogy egy ellenzéki képviselő jól láthatóan belülről beszél, tehát érti, hogy miről beszél; nem ez szokatlan, tehát nem így akarom minősíteni az ellenzéki képviselőket, hanem egyszerűen reálisan szól hozzá, és nem támadja azt értelmetlenül, amit fölösleges támadni, és megfogalmazott kritikai észrevételeket, ahol ő kritikát lát. Erre a tónusra, erre az ellenzéki megszólalásra mondom azt, hogy na, ehhez ebben a Házban nem nagyon voltunk hozzászokva. (Taps a Jobbik és a kormánypárti képviselők soraiban.) Az ellenzéki szónoknak szólt a taps, én csak elismertem azt, amit hallottam.A képviselő asszony azt is mondta, hogy nem lepődött meg az adótörvényben foglaltak miatt, mert a családvédelmi akcióterv és a gazdaságvédelmi akcióterv mint politikai dokumentumok megfogalmazásai tükröződnek vissza ebben az adótörvény-tervezetben. Én azzal egészítem ki ezt a gondolatot, hogy ez persze hogy nem meglepő, hisz a kormány tíz éve, azt mondom, következetes akkor, amikor gazdaságpolitikát vagy adópolitikát fogalmaz meg, és azokat törvénybe önti.

2010-ben, amikor átvettük az ország kormányzását, az nyilvánvaló volt számunkra, hogy azzal a gazdaságpolitikával és azon belül azzal az adópolitikával, amit az előző kormány folytatott, ami csődbe juttatta az országot  persze a hivatkozási alap mindig az, hogy gazdasági világválság volt, és ez nehéz helyzetbe hozta az országot, csak mi ehhez hozzátesszük, hogy mi vagyunk az az egyetlen ország vagy azon kevés országok egyike, akit elsodort ez a gazdasági válság, és ennek mégiscsak az akkori magyar gazdaságpolitika ágyazott meg , tehát hogy azzal szakítanunk kellett, ez teljesen nyilvánvaló volt. Következetesen képviseltük a kezdetekben és képviseljük most is azt, hogy a bért terhelő adókat csökkentettük, mára egy olyan személyijövedelemadó-rendszerünk van, ami az Európai Unió szintjén is versenyképes, talán a harmadik legkedvezőbb személyijövedelemadó-kulcsot alkalmazzuk az Európai Unióban. A társasági adóban a legversenyképesebbekké váltunk. Az áfa tekintetében mindig megkapjuk kritikaként azt, hogy van egy nagyon magas áfakulcsunk, 27 százalék. Ez így is van, én azonban hozzáteszem mindig azt  és itt az Állami Számvevőszék anyagára hivatkozom , hogy 2020-ban az áfa átlagos adóterhelése 21,3 százalék, és ez 0,2 százalékkal kevesebb, mint 2019-ben. Tehát következetesen tartjuk azt a gondolkodást, hogy a bérjellegű adók csökkentése, és inkább a fogyasztást terheljük meg.

Fontosnak gondolom ebben az időhorizontban azt, hogy képesek voltunk egy következetes gazdaságpolitika végrehajtása kapcsán, hogy hat évre meg tudtunk állapodni munkavállalók szervezeteivel a bérek növeléséről, és ennek megfelelően a munkáltatók segítéséről, hogy ezeket a nagyobb béreket, minimálbéreket, szakmunkás-minimálbért és minden mást fizetni tudjanak, ennek megfelelően, ha ez bekövetkezik  és ez be is következett , az állam a terheiket is csökkenti.

Következetes a kormány gondolkodása abban is, hogy az adók csökkentése mellett az adókat egyszerűsíti, átláthatóbbá teszi. Erről a két területről akarok részletesebben szólni. Kezdem talán az adóegyszerűsítés logikájával és gondolkodásával. Azért is vagyok könnyű helyzetben, mert a most itt a parlamentben lévő államtitkár úr, Izer Norbert nemrég  a Magyar Nemzetben vagy hol jelent meg egy cikk  tökéletesen bemutatta ezt a gondolkodást, és nem tehetem meg, hogy ezt ne ismertessem önökkel.

Az államtitkár úr arról beszél, hogy 2018 végén még 60 közteher terhelte az érintetteket, és ezt egy ciklus alatt egyharmadával csökkenteni akarjuk. Megemlíti azt, hogy már kivezetésre került a magánszemélyek egyes jövedelmeit terhelő 75 százalékos különadó, megszűnt a hitelintézeti különadó, a kulturális adó, a baleseti adó a biztosítási adóba olvadt bele, az egészségügyi hozzájárulás pedig a szociális hozzájárulási adóba került be.

(11.30)

2020-ban  és ez már ehhez a törvénytervezethez vezet, amit most tárgyalunk  négy adóval fogunk csökkenni. A nyugdíjjárulék, ami 10 százalékos, a természetbeni egészségügyi járulék, ami 4 százalékos, a pénzbeli egészségügyi járulék, ami 3 százalékos, és a munkaerőpiaci járulék, ami 1,5 százalékos, egy adóteherbe olvad össze. Tehát ez egy nagyon jelentős egyszerűsítés; nem négy számlára kell a vállalkozásoknak utalniuk, hanem egy számlára, és ez jelentős könnyebbség nyilvánvalóan egy vállalkozásnak.

A negyedik pedig, amit az államtitkár úr megemlít, és a törvényben nyilvánvalóan vissza is köszön, az egyszerűsített vállalkozói adónak, az evának a kivezetése. Indokként ő azt hozza fel, és itt adatokat közöl az interjújában, hogy 2006-ban még 99 ezer adózó nyúlt az evához vagy alkalmazta az evát, azóta ez a szám 19 ezerre lecsökkent. Látszik az, hogy ez az adó versenyképtelenné vált; attól vált versenyképtelenné, hogy a kormány időközben kedvezőbb adózási feltételeket kínált fel a vállalkozóknak. Az evából kikerülők választhatják a kisadózók vállalkozói tételes adóját, a katát, vagy a kisvállalati adót, a kivát, ráadásul itt a szabályozás olyan, hogy ehhez bármikor csatlakozni lehet, bejelentés alapján már a következő hónapoktól ezekben az adónemekben adózhatnak a vállalkozók.

Az egyszerűsítés kapcsán, amit mi, magánszemélyek már 2017 óta ismerünk és élvezhetünk is, az adóhivatal ’17 óta elkészíti a személyijövedelemadó-bevallásunkat, egyre többen élnek ezzel, nyilvánvalóan ez nagy könnyebbség a magánszemélyeknek, az adózóknak. Cégek esetében is ugyanez a törekvés, 2021-től a legtöbb céges adóbevallást is az adóhivatal fogja elkészíteni. Ez a gyakorlat már a jövedéki adók bevallása tervezeteinek előkészítésével havonta meg is indult, és a cégek ezzel már találkoznak. Tehát ezek azok a mozgások, amelyek az adórendszerben az átláthatóbb adópolitikát jelentik, az egyszerűsítéseket jelentik, a kevesebb adót jelentik, ami a cégek számára és minden adózó számára nyilvánvalóan könnyebbséget jelent.

A most benyújtott adótervezetben az egyszerűsítések mellett képviseljük, mint ahogy már említettem, következetesen azt a gondolkodást is, hogy csökkentjük az adókat. Nyilvánvalóan ezt azért tudjuk megtenni, mert az a gazdaságpolitika, amit a kormány már jó ideje folytat, vitathatatlanul eredményes. Tállai államtitkár úr az expozéjában utalt az első negyedév növekedési számaira, 5,3 százalékkal növekedett a gazdaság. Ha ezt a nagyon szép számot nem is tudjuk fenntartani egy olyan európai vagy világgazdasági környezetben, amiben a növekedés csökkenésével kell kalkulálnunk, de nyilvánvalóan azokat az eredményeket, amiket a magyar gazdaságpolitika produkált, őrizni akarjuk; ezt fogalmazta meg a gazdasági akcióterv, és ennek az akciótervnek az intézkedései adócsökkentések formájában itt vannak ebben a törvénytervezetben. A legfontosabbakat hadd említsem meg, és egyben rögzítve azokat a számokat is, amennyi kiesést jelent majd ez az adócsökkentés a kormánynak, illetve a költségvetésnek, de ami a költségvetésnek kiesés, az az adózóknak bevételi többlet, mert nem az állam felé fizetik, hanem gazdálkodnak ezekkel az összegekkel.

Már szóba került, én is megemlítem a kiva adókulcsának 13-ról 12 százalékra csökkentését, ami 5 milliárd forint költségvetési kiadást jelent. Az eva eltörléséről már beszéltem. A fejlesztésiadó-kedvezmények értékhatárának csökkentése hároméves lépcsőben. 2020-ben ez a költségvetésnek mínusz 1,5 milliárdot jelent, ’22-ben mínusz 6 milliárdot és ’23-ban mínusz 10 milliárdot. A kereskedelmi szálláshelyek áfakulcsának csökkentéséről beszéltek a képviselőtársaim és az államtitkár úr is  egy kedvezményes 5 százalékos kulcsba történik az átsorolás. Ugyan a 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulás kiterjesztésre kerül, de a kettőnek az együttes tétele még így is 22-24 milliárd költségvetési kiesést jelent az államkasszának. A reklámadó kulcsát átmenetileg nulla százalékra soroljuk be, ez mínusz 17,2 milliárd forint kiesést jelent.

A legörvendetesebb változtatás a családpolitikai akciótervünk, az emberekkel való konzultálásunk eredményeként. A négy gyermeket nevelő édesanyák kedvezménye  ők életük végéig személyijövedelemadó-mentesek lesznek  22 milliárd forint kiesést jelent. A Jobbik vezérszónoka is szóba hozta, tegnap is szóba került: persze, hogy jobb lenne ezt a háromgyermekesek esetében is megtenni, ezt a költségvetés egyelőre nem tudta felvállalni, de azt gondolom, hogy így is nagy eredmény, hogy erre a magyar gazdaságpolitika már képes, és valószínűleg hosszú távon is erre mi építeni fogunk. Tehát az, amit Kőrösi képviselő asszony szóba hozott, nem egy elvetendő gondolat, most egyelőre itt tartunk, és erre voltunk képesek.

1 milliárd forint többletbevételt  hogy egy ilyen tételt is mondjak  jelent majd a költségvetésnek az, hogy a létrehozandó vagy létrejövő vagyonkezelő magánalapítványok is nyilvánvalóan adózni fognak, itt egy valamelyes költségvetési bevétel is származik. A pénzügyi tranzakciós adó, amit válságszituációban, a szocialista kormányzás örökségeként vezettünk be, amikor adóbevételeket kellett produkálnunk (Mesterházy Attila közbeszól.), unortodox módon, eredményesen is működött, itt csökkentés várható. 20 ezer forintig a csekken való befizetés illetékmentes lesz, és bevezetünk egy 6 ezer forintos maximumot is, ez 5 milliárd forint kiesést jelent a költségvetésnek.

Ezek voltak talán a legizgalmasabb tételek. Újra mondom, hogy ami kiesés a költségvetésnek, az megtakarítás a magánszemélyeknek és a vállalkozásoknak.

E miatt a következetes gazdaságpolitika miatt mondhatja azt az Állami Számvevőszék, és itt most az Állami Számvevőszék anyagaiból idézek, hogy az adócsökkentések és egyszerűsítések mellett is  tehát csökkentések és egyszerűsítések mellett is  vagy talán éppen ezért nőnek az adóbevételek a 2020-as költségvetésben, méghozzá 1366 milliárd forinttal. Tehát ez egy 13,7 százalékos növekedés. A növekedésből a gazdálkodó szervezetek 17,1 százalékkal többet fognak teljesíteni, a fogyasztáshoz kapcsolódó adók bevételnövekedése 14 százalék, és a lakosság befizetésének növekedése összességében 11 százalék. Tehát úgy tudunk költségvetési többletbevételt produkálni, hogy csökkentjük az adókat.

Pár évvel ezelőtt, amikor a kormány erre a gondolkodásra ráállt, a gazdasági szakértők jelezték minden irányból, hogy ez mennyire lehetetlen; az Orbán-kormány gazdaságpolitikája évek óta igazolja, hogy ez lehetséges. Ugyanis a megfizethető mértékű adót nem fogják elcsalni a vállalkozók, ezáltal is nő a gazdaság teljesítménye, és a növekvő, az egyre nagyobb éves GDP nyilvánvalóan többletadó-bevételeket is generál a költségvetésnek.

Tehát én azt gondolom, hogy ez a következetesség, ez a gondolkodás, ami hosszú évek óta kíséri a kormány gondolkodását, ebben az adópolitikai törvénytervezetben is tetten érhető, ezt kívántam én itt röviden bemutatni adócsökkentések és egyszerűsítések formájában. Bátran ajánlom a képviselőtársaimnak, kormányoldalon ezt tennem se kell, mert ez természetes, de ellenzéki oldalon is ajánlom azt a gondolkodást, amit, Kőrösi Anitától itt hallhatták, fontoljanak meg, hogy mik az adótörvénynek (Mesterházy Attila közbeszól.) azok a mozzanatai, amelyeket önök is támogatni tudnak.

Nyilvánvalóan tudom, hogy a végszavazás során nemet fognak nyomni, ez a parlamenti matematikából (Közbeszólások az ellenzék soraiból, többek között Mesterházy Attila: Nem biztos! Ilyen jó beszédek után átgondoljuk!) következik. Mesterházy Attila itt a közbevetésével ezt meg is erősíti (Mesterházy Attila: Abszolút!), ezt mi értjük, de azt is értékeljük, ha reális elemzéseket is hallunk önöktől. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(11.40)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
75 16 2019.06.19. 27:08  1-117

DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Urak! A Jobbik, látom, keresi a hangját. Tegnap Kárpáti Anita az én értékelésem szerint az adótörvényekről reálisan beszélt… (Z. Kárpát Dániel: Legalább a neveket írd fel, ha kritizálni akarsz!) Bocsánat, Kőrösi Anita reálisan beszélt, megfogalmazott kritikai észrevételeket is, de alapvetően olyan tónusban beszélt, ahogy azokról az adótörvényekről lehet. Ma visszajött a Jobbik másik vezérszónoka, és elmondta azt, amit tőle évek óta hallunk. Majd a társadalom, az önök szavazói is eldöntik előbb-utóbb, hogy kinek van igaza. (Z. Kárpát Dániel: Ez nagyon szakmai érv!) Mert persze, amikor a költségvetésről beszélünk, akkor számokról is beszélhetünk, sőt beszélünk is számokról, csak ezeket sokféleképpen lehet értékelni, ezt én elfogadom. Hallottunk tegnap is egy értékelést, hallottunk ma is egy egészen más típusú értékelést. Azért mondtam, hogy keresik önök még az igazi hangjukat, de ez az önök leckéje.Amikor egy költségvetést tárgyalunk, akkor valójában költségvetési folyamatokat lehet csak elemeznünk. Tehát azt kell néznünk, hogy ez a 2020-as költségvetés hogyan illeszkedik abba a költségvetési folyamba, amit már az előző évek során megéltünk. És akkor itt térek ki erre a gondolatsorra is, amit az előbb Z. Kárpát Dániel mondott, hogy mi öt éve gyakorlatilag légvárakra építjük a költségvetést, elhangzik ez a vád, mert év közepén elfogadjuk már a következő év költségvetését, akkor, amikor még nincs meg az előző év zárszámadása. Igazat adnék neki, ha egyetlen példát tudna mutatni ebben az öt évben, hogy egyetlen számunk egyszer ne teljesült volna. Ha egyet tud mondani, akkor önnek már részben igaza lehet, de öt év alatt egyetlen ilyet se tudott felmutatni. Tehát szó nincs arról, hogy ezek a költségvetések légvárra épülnek, ezek öt év óta, sőt tíz év óta teljesülnek minden fő számot tekintve, és biztosak lehetünk abban, hogy ez 2020-ban, a most elfogadásra kerülő költségvetésben is így lesz.

Amikor azt állítom önöknek, hogy költségvetési folyamatokat kell elemezni, akkor ezzel azt is mondom, hogy csak úgy van értelme beszélni a 2020-as költségvetésről, ha megnézzük, hogy honnan indultuk 2010-ben. 2010 azért egy kapaszkodó, mert azóta tervezzük mi a költségvetést, és előtte megörököltünk egy valamifajta helyzetet, amire nekünk akkor reagálnunk kellett. Emlékeznek még, tisztelt képviselőtársaim, arra a helyzetre, hogy 2008 őszén csődbe került ez az ország. Ezt önök a túloldalon se vitatják. Akkor egy rendkívül gyorsan felvett hitel mentette meg az országot a konkrét csődhelyzettől. A konkrét csődhelyzet azt jelentette volna, hogy másnap a közszolgáknak nem tudnak fizetést adni, vagy nincsenek nyugdíjkifizetések. Ezt a Gyurcsány-Bajnai-kormány akkor egy gyors hitelfelvétellel elkerülte, ezt a drasztikus hitelt, amit akkor felvettek azért, hogy az országot megmentsék a csődtől, azóta az Orbán-kormányok visszafizették. Nyilvánvalóan a magyar gazdaság teljesítménye van természetesen emögött, a magyar adófizetők, a magyar emberek erőfeszítése van amögött, hogy vissza lehetett fizetni ezt a hatalmas összeget.

Akkor azt lehetett mondani, hogy az államháztartás minden egyes szereplője nyakig el volt adósodva. Nyakig el volt adósodva az állam, nyakig el voltak adósodva a vállalatok, nyakig el voltak adósodva az önkormányzatok és sajnos a családok is. Akkor is beszélhettünk a családok helyzetéről. A családokat az jellemezte, körülbelül egymillió családot, hogy devizaadósságban úsztak. Ezt az adósságtömeget, ezt az eladósodottsági helyzetet nyilvánvalóan kezelni kellett, és ezt 2013-ig különböző válságkezelő intézkedésekkel a magyar gazdaságpolitika, a magyar költségvetési politika teljesítette is. Azóta 2013 egy fordulópont ebben a költségvetési folyamban. 2013-at tekinthetjük egy olyan évnek, amikor már növekedési pályára tudtuk állítani a költségvetést. Tehát addig az addigi gondok kezelése folyt alapvetően, azóta pedig növekedési pályán van az ország gazdasága, az ország költségvetési helyzete.

Azt jól tudtuk 2010-ben, amikor átvettük a kormányzást, hogy az a gazdaságpolitika, az a költségvetési politika semmilyen szinten nem folytatható, amit önök képviseltek. Mert leegyszerűsítve, azzal számolt, hogy mások pénzéből éltek, kihasználva a világgazdaság akkori pénzbőségét, nyakló nélkül vettek fel hiteleket, máról holnapra éltünk, mások pénzéből éltünk, de előbb-utóbb, ahogy az a szocialistáknál, nemcsak Magyarországon, hanem mindig bekövetkezik, kifogynak ezekből, mások pénzéből, mások előbb-utóbb megunják azt, hogy nekünk nyakló nélkül hiteleznek, elbizonytalanodnak abban, hogy mi ezeket vissza tudjuk fizetni, behúzzák a féket, pénzcsapokat elzárják, és következik az a bizonyos csődhelyzet.

Na, ezzel szakítani kellett. Az Orbán-kormány azt mondta, hogy munkaalapú társadalmat kell építeni, szakítani kell azzal a folyamattal, hogy mondjuk, egy Csehországgal összevetve  ugyanakkora ország, mint mi, az akkori állapotokról beszélek , ott egymillió emberrel több dolgozik, mint Magyarországon. Egy szomszédos ország miért képes erre, mi erre miért nem vagyunk képesek? Mert az önök gondolkodásában akkor az volt, hogy a társadalom egy részét segélyen tartják, aprópénzekkel itt-ott vigasztalják őket, és majd csak lesz valami. Mi akkor azt mondtuk, Orbán Viktor miniszterelnök kijelentése, hogy egymillió munkahelyet kell produkálnunk tíz év alatt. Én se hittem benne, hogy képesek leszünk. Húsz éve vagyok a költségvetési bizottság tagja, sokszor láttam korábban is nagyszerű mondatokat, elsősorban a szocialista kormányoktól, soha nem teljesült semmi, nem bíztam abban, hogy erre képesek leszünk. De ma, hála istennek, azt mondhatom, hogy abból az egymillió munkahelyből azóta 800 ezer munkahely lett, és ma már 4,5 millió ember dolgozik ebben az országban. Nyilvánvalóan ez a nagy fordulat jócskán szerepet játszik abban, hogy ma más gazdasági pozíciókkal, más költségvetési helyzettel számolhatunk egy költségvetés megalkotása során.

A bérek ott voltak, ahol. Bérekről mindig óvatosan beszél az ember, mert én mondhatok bérnövekedést, amit én a magyar gazdaság eredményének tekintek, de önök a túloldalon mindig tudnak egy nagyobb számot mondani. Tehát ezért az ember itt óvatos, de ha a realitásokat nézzük, az az egyetlen számadat, amit Varga miniszter úr az expozéjában elmondott, hogy ’10-hez képest, ’18-cal összevetve az átlagkereset 11 százalékkal nőtt, ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy átlag magyar ember kapott, megtermelt egy plusz 13. havit magának.

(11.00)

Azt, amit önök elvettek, a magyar gazdaság ilyen szinten visszaadta a magyar embereknek.

Ha a 2020-as költségvetésre térek, mivel mégiscsak politikusok vagyunk, és nem csak közgazdászok, akik számokat mondanak, a 2020-as költségvetés kapcsán is azt kell mondanom, hogy folytatódik az a társadalompolitikai vízió, amit az Orbán-kormány 2010 óta képviselt. Ennek a társadalompolitikai víziónak a kulcsa, a lényege a családok megerősítése, a társadalom alapsejtjének erősítése, annak az alapsejtnek az erősítése, amit a világban lévő folyamatok minden módon rombolnak, azt a magyar gazdaságpolitika és a költségvetési politika erősíteni akarja. Akkor, amikor családokat erősítünk, én kereszténydemokrata politikusként azt mondom, hogy ez egy igazi kereszténydemokrata gondolkodás.

Az is kereszténydemokrata gondolkodás, hogy egy költségvetést nem légvárakra építünk. Óvatosan tervezünk, tudatosan tervezünk, és következetesen végrehajtjuk azt, amit a költségvetésben terveztünk.

Tartjuk a hiánycélt, nem úgy, mint korábban, hogy soha nem tartották a hiánycélt. Kár megemlítenem, már az ország tudja, minden évben tartottuk a hiánycélt. Most majd kitérek rá a későbbiek során, hogy 1 százalékra tervezünk, 1 százalék hiánycélra tervezünk. A maastrichti kritérium azt várja el tőlünk, hogy 3 százalék alatt tartsuk a hiánycélt. Mi már 1 százaléknál tartunk. De honnan indultunk? Én még emlékszem azokra a költségvetésekre, megint visszagondolva a Gyurcsány-kormány, Bajnai-kormány időszakára, amikor a hiánycél 8 százalék fölött volt. Ma 1 százalék hiánycélra tervezünk. Ezek óriási eredmények, és azért mondom, amikor költségvetési folyamatot értékelünk, akkor ezeket a számokat csak értékelni lehet.

Ahhoz, hogy a társadalompolitikai víziónkat, ami a családok megerősítését szolgálja, teljesíteni tudjuk, és ne csak egy évre tudjuk teljesíteni, hanem tartósan tudjuk teljesíteni, ezek a folyamatok, amelyeket mi elindítunk a családok megerősítése kapcsán, évről évre több pénzt igényelnek.

Ezt csak akkor tudjuk teljesíteni, ha a magyar gazdaságot olyan állapotban tartjuk, amilyen állapotban most van. És ha nehezedik is a világgazdasági környezet, ha lassulás következik be a világgazdaságban, ha Németország lassul, ha a brexit miatt kiszámíthatatlan folyamatok várnak valamilyen módon Európára, akkor is tartanunk kell tudnunk azt a növekedést, amit valamilyen módon elértünk, vagy ha szerényebben fogalmazok, azt a célt, amit szintén megfogalmaz a kormány, hogy lehetőleg 2 százalékkal jobban növekedjünk, mint az Európai Unió átlaga.

Boldogabbak leszünk, ha a 4 százalék körüli növekedési mutatókat, amit az utóbbi években produkálunk, tartani tudjuk. Még szebb lenne, hogyha az a növekedés, amit az első negyedévben produkáltunk, több mint 5 százalék, ilyen növekedési számokban lehetne gondolkodni. Tudom, hogy rövid távon nem realitás egy ilyen magas növekedésben gondolkodni, de talán azt a célt reálisan tűzhetjük ki magunknak, hogy az EU átlaga fölött 2 százalékkal növekedjen a magyar gazdaság, mert ez tartósan felzárkózást jelentene Európa fejlettebb részéhez, és megteremtődnének évről évre azok a források a magyar gazdaságnak, tehát nem hitelfelvételekkel, hanem a gazdaság önerejéből előteremthetnénk azokat a forrásokat, amivel a társadalompolitikai víziónkat finanszírozni tudjuk hosszú távon is. Ugyanis családpolitikai támogatási rendszert bevezetni akkor van értelme, ha ezt hosszú távon csinálni tudjuk, márpedig ez mi hosszú távon akarjuk a költségvetésben is megvalósítani. Ehhez pedig egy stabil gazdaság kell. Erről szól, amiről majd beszélni fogok, nyilvánvalóan a gazdasági akcióvédelmi tervi gondolkodás és annak költségvetési lecsapódása, amivel el akarjuk érni, hogy azt a viszonylag kedvező magyar növekedést őrizni tudjuk és céljainkat finanszírozni tudjuk.

De az egésznek a hátterében ott van egy olyan kérdés is, amiről muszáj beszélnünk, ez a biztonság kérdése. Lehetnek nekünk társadalompolitikai vízióink, akarhatjuk, hogy működjön a magyar gazdaság  ha nem tudunk biztonságos Magyarországot teremteni, akkor ebből semmi nem lesz, ezért a biztonság egy kulcskérdés.

Mi azt az utat nem választottuk, amit Európa másik fele kínálna nekünk: ha kedvezőtlenek a demográfiai folyamatok, akkor engedjük be a külföldieket, akár más kultúrákból. Mi azt mondjuk, hogy ez nem működik. Azt látjuk, hogy Nyugat-Európában sem működik. Mi ebből nem kérünk. Ezért építünk a magyar családok ösztönzésére, segítésére, a gyermekvállalás ösztönzésére. Amikor azt mondjuk, hogy nekünk a gyerek a legfontosabb, el akarjuk érni, hogy Európa is úgy tekintsen ránk, hogy ez az ország egy családbarát ország; még fontosabb az, hogy a saját állampolgárai ilyennek ítéljék meg Magyarországot.

Tehát mivel a biztonság ilyen szempontból felértékelődik, ezért biztonságosan kell tervezni, még konzervatívabb módon kell tervezni, mint ahogy eddig tettük. Erre már utaltam, hogy 1 százalék hiánycél van megcélozva a 2020-as költségvetésben, és az eddigi nagy tartalékokat további módon növeltük, és a GDP 1 százalékát tartalékként is megképeztük.

Biztonságon belül természetesen közbiztonságot is értünk, a honvédelem erősítését is értjük, a rendőrség erősítését is értjük, mindazokat a kérdéseket, amelyek megteremtik azt a biztonságos Magyarországot, hogy a külföldi tőke idejönni akarjon, befektetni akarjon, hogy továbbra is a világ viszonylatában is a tizedik legkedveltebb befektetési célország legyünk, és a többi, és a többi.

Ha a fő számokat csak felsorolom, miniszter úr is megtette, amire a költségvetés épül  amire én Z. Kárpát Dánielnek azt mondtam, hogy mindig teljesülnek tíz év óta ezek a fő számok, miért ne teljesülnének 2020-ban -: 4 százalék növekedési ütemről van szó, 2,8 százalék inflációs cél, 1 százalék hiány, amit már sokszor szóba hoztam, és 1 százalék tartalék.

Hogy ezek után a költségvetés legfontosabb kérdéséről beszéljek én is, néhány kérdés, ami a költségvetésünk magva, az a társadalompolitikai cél, ami a családok támogatását jelenti. A családokkal való, az emberekkel való konzultáció után megszületett a családvédelmi akcióterv, a 2020-as költségvetés pedig számokba öntve, törvénybe öntve azt a politikai célt, amit az akcióterv megfogalmazott a magyar családok elvárásainak megfelelően, az gyakorlatilag most visszaköszön a 2020-as költségvetésben.

A személyijövedelemadó-törvényben egy nagyon fontos változás lesz, én ezt lényegesnek gondolom, hogy a négygyerekes édesanyák életük végéig adómentességet fognak a jövőben élvezni. Ez 22 milliárd forint kiesést jelent a költségvetésnek, de ennyi megtakarítást jelent a nagy, sok gyermeket vállaló családoknak. A 2020-as költségvetési évről beszélek. Aztán babaváró támogatás  csak felsorolásszerűen , családi otthonteremtési kedvezmény kibővítése, második gyerek után járó jelzáloghitel-csökkentés, és a már mások által is szóba hozott 2,5 millió forintos, nagycsaládosokat érintő autóvásárlási támogatás. Ezekre mind-mind fedezetet biztosít a 2020-as költségvetés.

Ha nagy számot akarok mondani, hogy összességében mit költünk családtámogatásra, akkor ez a szám a 2020-as költségvetésben 2200 milliárdnál is több. Tegnap is, a jelenleg folyó költségvetést értve a tegnap alatt, GDP-arányosan a magyar kormány költötte a legtöbbet családtámogatásokra. Ez egy év alatt több mint 200 milliárd forinttal tovább növekszik. Ezért mondtam azt, hogy ez egy olyan rendszer, amit elindítottunk, ami éveken keresztül egyre több pénzt igényel, és ezt csak a gazdaság egyre növekvő mértékéből, rendszeréből tudjuk kitermelni.

Itt jön akkor számításba a gazdaságvédelmi akcióterv, amit azért hív életre a kormány, és azért önti a költségvetés számaiba, mert meg akarjuk őrizni azt a gazdasági helyzetet, amit sikerült elérnünk. Főleg 2010-hez képest ez egy nagyon fényes helyzet, tehát a szocialista kormányok hátrahagyott hagyatéka után egy viszonylag kedvező helyzetben van a magyar gazdaság. De ahhoz, hogy ezt őrizni tudjuk, gazdaságpolitikai intézkedésekre is szükség van.

Ezekről már tegnap az adótörvények vitája során nyilvánvalóan beszéltünk, hisz alapvetően az adótörvény az, ami a költségvetés bevételi oldalát megalapozza.

(11.10)

Itt most csak röviden, felsorolásszerűen a legfontosabb intézkedések: a szociális adó 2 százalékpontos csökkentése már a folyó költségvetésben 144 milliárd megtakarítást jelent a vállalkozásoknak, 2020-ban 156 milliárd megtakarítást hoz ez a vállalkozásoknak. A kiva, a kisvállalkozásokat érintő adó 1 százalékpontos csökkenése is szerepel a költségvetésben, 13-ról 12 százalékra csökken ez az adó. A reklámadót átmenetileg megszüntetjük. A turizmus áfáját a legmagasabb adókulcsból az 5 százalékos kedvezően adózó kulcsba tesszük.

Kistelepülések. Ez egy kicsit válasz akar lenni megint a jobbikos képviselő felvetésére, aki minden alkalommal a bérlakásprogramot hozza szóba. Z. Kárpát Dánielt és másokat is várunk a kistelepülési világban, ahol mi is élünk: nagyon kedvező feltételeket kínál az állam nemcsak egyszerűen egy bérlakás megszerzésére, hanem a saját lakás megszerzésére. Ötmillió forintig még az áfát is visszakapja Z. Kárpát Dániel, ha Baranyában a 3. számú választókerületben keres életlehetőséget magának.

Kutatás-fejlesztésekre 150 milliárd forintot biztosít ez az akcióterv, ez 32 milliárddal több, mint amennyi erre eddig jutott.

A szuper államkötvény sikerességéről én most nem akarok hosszan beszélni, bár szívesen megemlítem ezt is. Azt mondtam, hogy a magyar családokat valamikor az jellemezte, hogy nyakig úsztak az adósságban, az volt az a tragikus helyzet, ahonnan indultak. Ma a magyar családok államkötvényeket vásárolnak. Tudom, hogy nem minden család, nem akarok demagóg lenni! Tudom, hogy nem minden család. De mégiscsak a magyar családok vásárolnak ma tömeges mértékben államkötvényeket.

Nem a külföldieknek vagyunk kiszolgáltatottak, ha már adósságunk van, hogy csak a csillagokban lévő magyar államadósságot, a 83 százalékot említsem, ahonnan indultunk. Ma 70 százalékról beszélünk. Ha két év költségvetésére előtekintünk, akkor már hatvan-valamivel fognak kezdődni a számok. A maastrichti kritérium 60 százalék elérését várná el tőlünk. El tudták volna képzelni 2010-ben, amikor nyakig úsztunk az adósságban, hogy majd kilenc év múlva arról beszélünk, hogy ezt az adósságot kinőhetjük? Persze, visszautalhatok megint a jobbikos vezérszónok mondataira, hogy abszolút számot illetően még mindig nő a magyar államadósság, és ő azt szeretné, ha nem így lenne. Én is ezt szeretném. De ez illúzió! Kinőni lehet csak ezt a magyar államadósságot. Attól, hogy egyre inkább teljesít a magyar gazdaság, hogy egyre nagyobb lesz a GDP; az a felhalmozott államadósság, amit megörököltünk, tisztelt szocialisták, önöktől, azt kinőjük, és a GDP arányában egyre kisebb lesz. Én boldog vagyok e tendenciák láttán. Nyilvánvalóan ő is, csak hát miért mondaná el a realitásokat, miért ne az adósság abszolút számáról beszélne. Nyilvánvalóan az Európai Unió kritériumrendszere is azt várja el tőlünk, hogy GDP-arányosan csökkenjen az államadósság, és ez, hála istennek, ütemesen csökken. Ez a reális költségvetési tervezés eredménye, a tudatos költségvetési tervezés eredménye, és még inkább annak az eredménye, hogy ez a kormány be is tartja a költségvetési törvényt, és tudatosan törekszik az államadósság leszorítására.

Ugye, említettem azt, hogy mindennek az előfeltétele a biztonság, ezért a biztonságra költeni kell. Varga miniszter úr úgy fogalmazott  a költségvetés kiadási oldalát villantom fel , hogy minden lehetséges kiadási tétel, amire egy állam költ, növekedett, így a biztonságot jelentő rendőrségi költségvetés, honvédelmi költségvetés is jelentősen növekedett. (Demeter Márta: Helyes!)

De hogy ne csak a biztonság körében mozogjak, néhány számadat. A családokra, mint már mondtuk, több mint 220 milliárddal többet költünk a kiadási oldalon. 48 milliárddal többet költünk, mint a folyó költségvetésben, ’19-hez viszonyítva 48 milliárddal többet fogunk költeni oktatásra, 184 milliárddal több jut az egészségügyi kiadásra. A bérek természetesen fontosak. Nem elégszünk meg azzal a bérszínvonallal, ahol ma ez az ország tart, bár itt is jelentős elmozdulások vannak. A következő évben a közszférában, tehát ahol az állam generálja a béreket, bérekre 238 milliárddal költünk többet, biztonságra pedig összességében 174 milliárd forinttal költünk többet.

Néhány dolgot a fejlesztésekről. A vidéki világ várja ezeket a mondatokat, amit itt el kell mondanunk. Azt, hogy a „Modern városok” program folytatódik a maga 4000 milliárdos költségvetésével, azt természetesnek tekinthetjük, hisz ez a folyamat évek óta megy. De a „Magyar falu” programot a most folyó költségvetésben vezettük be, és a most folyó költségvetésben a tartalékból van ez finanszírozva. Ez azt is jelentette volna vagy jelenthetné, hogy ha a jelenleg folyó költségvetés számai nem úgy teljesülnek, ahogy ezt a kormány elvárná, akkor nyilvánvalóan ilyen esetben csak a tartalékhoz tud nyúlni, és borulhatna a „Magyar falu” program.

Látjuk az idei év költségvetési reálfolyamatait, nincs ilyen veszély. A tartalékból az idei évben azt a 150 milliárdot, amit a magyar falvakra szánunk, finanszírozni tudjuk. A 2020-as költségvetésben már nem a tartalékból fizetjük ezt a programot, hanem beépültek a költségvetésbe. Itt csak a nagyságrendeket illetően elmondom, hogy ez továbbra is egy 150 milliárdos tétel lesz; ahogy idén is közutakra körülbelül 50 milliárdot költünk, ez így lesz majd a következő költségvetési időszakban. Aki ismeri a magyar vidéket, tudja, hogy ez nagyon fontos. A településeken a fejlesztéseket tekintve szép folyamatok tudtak már eddig is megvalósulni, de ha a falvakból ki kell mozdulnunk és odébb kell mennünk a járásszékhelyre vagy egy másik településre, akkor lehetetlen útviszonyokat kell leküzdeni, ezért a közútfejlesztési program rendkívül fontos. Ezt a polgármesterek egyébként első helyen igénylik is mindig.

A falusi CSOK megint a családokat illeti. Visszautalok arra, amit Z. Kárpát Dánielnek üzentem, hogy nem egyszerűen bérlakások, hanem normál lakásviszonyok megteremtése viszonylag kedvezően megtörténhet a magyar vidéki világban. Ez 50 milliárd forinttal lesz támogatott. És az az intézményfejlesztés, ami nagyon sok programon keresztül Gyopáros Alpár kormánybiztos irányításával ebben a költségvetési évben is folyik, az a jövő költségvetési évben is 50 milliárd forint erejéig folytatódik.

Az autópálya-programban nyilvánvalóan megint csak utakról van szó. Fontos, hogy eljussanak az autópályák az országhatárig, hogy ez a program folytatódjon. Erre a költségvetés 2020-ban is megteremti a feltételeket, és hazai forrásból vasútfejlesztésekre is jut.

Még hosszan lehetne beszélni a költségvetésről. Azzal zárom a gondolataimat, hogy visszaidézem önöknek azt, amit már említettem, hogy egy költségvetés a kormány, a parlamenti többség társadalmi vízióját akarja megvalósítani. Ez a társadalmi vízió, amit mi következetesen képviselünk, a családok megerősítését jelenti, ez áll a költségvetés középpontjában. Ehhez meg akarjuk teremteni az aktuális világgazdasági helyzethez igazodóan a gazdasági feltételeket, és mivel tudjuk, hogy mindennek hátterében egy biztonságos Magyarország kell hogy legyen, hogy mindezek megvalósuljanak, ezért költünk a biztonságra is. Ez egy konzervatívan megtervezett költségvetés, amelynek társadalmi, politikai céljai lelkesítenek minket, a KDNP-frakcióban lévőket. Ezért azt javasoljuk a túloldalnak is (Arató Gergely: Legyünk mi is lelkesek?), ahogy tegnap a jobbikos vezérszónok asszony tette  remélem nem ártok ezzel neki, hogy már sokadszor említem (Arató Gergely: De!) , keressék meg azokat a pontokat, amelyek a költségvetésben támogathatók. Tudom, hogy nincsenek abban a helyzetben, hogy a végén a költségvetést is megszavazzák, de legalább beszéljünk reálisan azokról a társadalmi és költségvetési folyamatokról, amelyek kapcsán egy költségvetésről beszélni lehet. Ha így egymást segítjük a gondolkodás szintjén, akkor már megérte itt órákat időznünk egymással. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
80 152 2019.07.01. 2:00  151-158

DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár úr! Napokkal ezelőtt figyeltem fel arra, hogy választókörzetem két települése, Majs és Véménd is Szolgáltató Önkormányzat Díjat kapott. Jól ismerem ezen önkormányzatok tevékenységét. Egyébként mindkét települést hölgy polgármester asszony vezeti. Az eredményes települési munkájukat eddig is nyomon követtem. Nyilvánvalóan egykori polgármesterként és országgyűlési képviselőként is érdekel az önkormányzatokat körülölelő feltételrendszer. Amikor e díjra felfigyeltem, akkor ennek utánakutatva azt láttam, hogy ezt a díjat egy 1,2 milliárd forintból finanszírozott kiemelt projekt részeként ítéli oda a kormányzat. Ezt a „Széchenyi 2020” programon belül hirdettük meg.Nyilvánvalóan mindannyian tudjuk és így is értékeljük az önkormányzatok működését, hogy a demokratikus Magyarország alappillére az önkormányzati rendszer. Ezt a rendszervátás óta így gondolja a KDNP-frakció is. Tudjuk jól, hogy az emberek közérzetét nagyban meghatározza, hogy milyen feltételek között tud működni egy települési önkormányzat, és érdekeltek is vagyunk mindannyian abban, hogy az önkormányzatok eredményesen működjenek, mert ezáltal fejlődnek a települések és fejlődik az ország.

Ezért kérdezem államtitkár urat, hogy mi az a cél, amit közvetlenül szolgál ennek az elismerésnek az adományozása. Másként kérdezve: milyen közvetlen előzménye volt a díj odaítélésének? A harmadik kérdésem pedig az, hogy milyen eredmények elismeréseként ítélik oda a Szolgáltató Önkormányzat Díjat. Várom az államtitkár úr válaszát. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

(16.40)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
80 156 2019.07.01. 1:09  151-158

DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm, államtitkár úr, a válaszát. Az önkormányzatok életében fontos változás volt a törvénynek az a módosítása, amikor az állami feladatokat elvontuk az önkormányzatok feladatköréből, az állam maga látja el ezeket a feladatköröket. Az egészségügyi szolgáltatások körére gondolok: kórházak működtetése, általános iskolai oktatás; egyszóval, minden olyan, ami állami feladat, és indokolatlanul terhelte meg az önkormányzatokat. Amióta az állam ezt maga látja el, azóta az önkormányzatok jobban képesek megfelelni azoknak a feladatoknak, amik csak a saját települések lakosságát érintik, a különböző szolgáltatások szervezését.Amit ön említett, a közösségszervezés; egy kicsi település tegnap is így működött. Nem véletlenül itt is két kisebb települést díjaztak. Én ezt az irányt, ezt a gondolkodást csak bátorításra ajánlom a kormány részére, és remélem, folytatódni is fog valamilyen formában az ilyen típusú önkormányzati munka elismerése. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
82 32 2019.07.08. 1:25  31-36

DR. HARGITAI JÁNOS, a Mentelmi bizottság elnöke: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elnök úr által elmondottakat kiegészítendő azt tudom mondani a Háznak, hogy a Nemzeti Választási Bizottság július 2. napján hozta meg a döntését: Gyöngyösi Márton megüresedett mandátumát Balczó Zoltán György képviselő úrnak, dr. Kepli Lajos mandátumát egy azt követő határozatában pedig Nunkovics Tibor képviselő úrnak kiadta. A Nemzeti Választási Bizottság döntései július 5-én 16 órára jogerőssé váltak. A Nemzeti Választási Bizottság július 8-án adta át a két képviselő úrnak a megbízóleveleket. Ezeket nyilvánvalóan az érintettek beadták a Mentelmi bizottságnak, így tudtunk ma az ülés előtt tárgyalni. A Mentelmi bizottság  megvizsgálva a benyújtott dokumentumokat, és észlelve azt a tényt, amit a képviselő urak közöltek, aminek a lényege, hogy velük kapcsolatban összeférhetetlenség nem áll fenn  a mai bizottsági ülésén egyhangúlag döntött: azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy a tisztelt Ház igazolja Balczó Zoltán György és Nunkovics Tibor országgyűlési képviselők mandátumát. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
82 139 2019.07.08. 2:29  138-143

DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Talán kevesen emlékeznek már arra, hogy 2010-ben, amikor átvettük a kormányzást, 12 százalék magasságában volt a munkanélküliség. Akkor kevesen gondoltuk  én sem , hogy eltelik alig tíz esztendő, még nincs is tíz esztendő, és ez a munkanélküliségi mutató ma 3,4 százalék. Ez az Európai Unióban is az egyik legkedvezőbb adat.A munkanélküliség csökkenése nyilvánvalóan összefügg a kormány sikeres gazdaságpolitikájával. Ha sikerül egy olyan gazdaságot működtetni a kormánynak  márpedig úgy tűnik, hogy sikerül , ami tartósan növekszik, akkor ez a gazdaság munkaerőt szív fel, és ezt a munkaerőt valamilyen módon biztosítani is kell.

Kevesen gondoltuk akkor, amikor a miniszterelnök úr meghirdette tíz évvel ezelőtt, hogy célszerű a munkaerőpiacra egymillió pluszmunkaerőt bevonni, hogy ezt tíz év alatt sikerrel fogjuk teljesíteni. Ma azt mondhatjuk a közvéleménynek, hogy 800 ezerrel többen dolgoznak, mint 2010-ben. Ezeknek a többletfoglalkoztatottaknak csak egy töredéke ma már a közfoglalkoztatott. A közfoglalkoztatásról persze én úgy gondolkodom, hogy az egy jó intézkedés volt akkor, jó intézkedés ma is. Emberek tízezreit hoztuk be lehetetlen életkörülményekből a munkaerőpiacra, és foglalkoztattuk őket átmenetileg közfoglalkoztatásban. Ezeknek az embereknek jó része ma már önállóan, a normál munkaerőpiacon is megállja a helyét.

Kérdezem, hogy hogyan gondolkodik a kormány ezekről a legfrissebb munkanélküliségi mutatókról, a 3,4 százalékról; pontosabban arról, hogy milyen további lehetőséget lát a kormány arra, hogy további foglalkoztatottakat vonjunk be a magyar munkaerőpiacon. Baranyában, Békés megyében talán még vannak olyan tartalékok, ahol ez lehetőség. Én ezt a KDNP nevében indokoltnak is gondolom, ezért kérdezem államtitkár urat, hogy a kormány hogy gondolkodik erről a lehetőségről. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
82 143 2019.07.08. 0:38  138-143

DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm a válaszát, államtitkár úr; azt is, hogy külön erre a területi dimenzióra is kitért, amit Baranya kapcsán felvetettem, mert tudom, hogy ez az intézkedés, amit ön az utolsó mondataival szóba hozott, Baranya megyét is érinteni fogja. Azt gondolom, a jövő évi költségvetés is, aminek elfogadása előtt vagyunk  jó eséllyel gondolok arra, hogy ezt pénteken el is fogadjuk , teremt forrásokat ahhoz, hogy a foglalkoztatás további növelésében merjünk és megalapozottan higgyünk. Köszönöm, államtitkár úr, a válaszát. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
83 46 2019.07.12. 3:21  45-49

DR. HARGITAI JÁNOS, a Mentelmi bizottság elnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ahogy elhangzott, a legfőbb ügyész átiratában indítványozza Demeter Márta országgyűlési képviselő asszony mentelmi jogának felfüggesztését hivatali visszaélés bűntette miatt. Az átküldött iratokból megállapítható, hogy Demeter Márta akkor még a Honvédelmi bizottság alelnökeként 2018. szeptember 19-én Kecskeméten belépett a repülőbázisra, és ott a honvédelmi miniszter előzetes tudtával repülési naplóba tekintett bele. Az ott lévő szakreferens tájékoztatta a képviselő asszonyt arról, hogy azok az adatok, amelyekbe betekint, közérdekből nem nyilvánosak. Demeter Márta képviselő asszony ott Kecskeméten megismert egy olyan engedélyokiratot is, amely 2018. szeptember 6-ai keltezésű, és ebben az arra illetékes parancsnok engedélyezi azt, hogy Ciprusról Kecskemétre egy katonai repülőgéppel egy Orbán Flóra nevű fiatal hölgy is utazhasson. Tehát ezeket a tényeket a képviselő asszony megismerte.

(11.50)

Ezt követően október 16-án a képviselő asszony, élve országgyűlési képviselői jogával, Benkő Tibor honvédelmi miniszterhez és Pintér Sándor belügyminiszterhez is írásbeli kérdést intézett, ahol már alap nélkül ezeket a tényeket elferdítve arról érdeklődik, hogy hogyan történhetett meg az, hogy a miniszterelnök lánya utazott egy ilyen katonai repülőgépen. Még aznap, amikor ezeket az iratokat elküldte az Országgyűlés Hivatalának, lefényképezte ezeket, és a saját Facebook-profiljára is feltöltötte ezeket, és ott hasonló tartalmú kommenttel látta el ezeket az adatokat.

A nyomozati iratok alapján az látszik, hogy itt a célzat arra irányult, hogy közérdekből nem nyilvános adatok meghamisításával a képviselő asszony a Magyar Honvédséget és Orbán Viktor miniszterelnök urat szerette volna negatív társadalmi megítélésben feltüntetni, és arra helyezni… (Dr. Vadai Ágnes: Ezek hazugságok!  Közbeszólások az ellenzék soraiból.) A legfőbb ügyész a cselekményt a Btk. 305. § c) pontjába ütközőnek minősíti, hivatali visszaélés bűntettének megalapozott gyanújára alkalmasnak gondolja. A bűncselekmény megalapozott gyanúját tanúvallomások és okiratok támasztják alá.

A mai mentelmi bizottsági ülésen a képviselő asszony megjelent, és ott kifejtette az álláspontját. Az Országgyűlés Mentelmi bizottsága többségi szavazással követte az eddigi gyakorlatát, és 4 igen szavazattal, 2 nem ellenében azt indítványozza az Országgyűlésnek, hogy az adott ügyben a képviselő asszony mentelmi jogát függessze fel az Országgyűlés. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
83 50 2019.07.12. 2:24  49-51

DR. HARGITAI JÁNOS, a Mentelmi bizottság elnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ahogy elhangzott, dr. Serkisian Szeván Simon nemzetiségi szószóló mentelmi jogának felfüggesztését indítványozza a Fővárosi Törvényszék. Az a cselekménysor, amelyre ezt alapozzák, még 2014 októberében, az akkori nemzetiségi kisebbségi választásokra nyúlik vissza, akkor a szószóló még nem rendelkezett mentelmi joggal, hisz nem volt a kisebbség szószólója, hanem egy kulturális egyesület színeiben indult a választásokon. A cselekmény, amelyet a nyomozati iratokból látunk, azt alapozza meg, a vád szerint 13 rendbeli, ebből háromszor társtettesként és tíz esetben bűnsegédként követte el azt a cselekményt, amit a Btk. 350. § (1) bekezdés e) pontja ír le, és az a választás rendje elleni bűntettet jelenti. Röviden azzal írhatnám le, amit a sajtón keresztül mindig etnobizniszként hallottunk: hajléktalan személyeket kerestek fel hajléktalanszállón, némi anyagi előny ígéretével és anyagi juttatással rávették őket arra, hogy vallják magukat örmény nemzetiségűnek és regisztráljanak az örmény listán, és a választás napján hozzásegítették őket ahhoz, hogy a szavazatukat is leadják. Ha ezt jól abszolválták, akkor ezt az anyagi ígéretet anyagi előnnyé is változtatták. Ez van az eseménysor mögött a szószóló úr esetében is és mások esetében.

(12.00)

A bíróság nyilvánvalóan észlelte, hogy Serkisian Szeván időközben mentelmi joggal rendelkezik, az Országgyűlés szószólója, és ezért fordul az Országgyűléshez, megállítva addig az eljárást, amiben azt kéri, hogy függesszük fel az ő mentelmi jogát.

A Mentelmi bizottság mai ülésén a szószóló úr hosszasan kifejthette álláspontját. Közvádas ügyről lévén szó, itt a Mentelmi bizottság egyhangúlag döntött amellett, hogy az adott ügyben a szószóló mentelmi jogát függesszük fel. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
85 66 2019.10.21. 2:30  65-69

DR. HARGITAI JÁNOS, a Mentelmi bizottság elnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A legfőbb ügyész átiratában indítványozta Varju László képviselő úr mentelmi jogának felfüggesztését, választás rendje elleni bűntett miatt.A nyomozati eredmények alapján a tényállás a következőket állapította meg. 2018. február 12. napján Budapesten egy IV. kerületi kávézóban találkozott két országgyűlési képviselő képviselőjelölti minőségében. Az egyik Varju László, a Demokratikus Koalíció jelöltje, a másik Horváth Imre, volt MSZP-s képviselő, akkor független képviselőjelölti minőségében. A találkozó során Varju László képviselő úr Horváth Imrét arról győzködte, arról tájékoztatta, hogy sikeres csak akkor lehet az ő oldaluk a választások során, ha a Fidesz jelöltjével szemben egy jelöltet indítanak. Ezért a beszélgetést úgy folytatta, hogy lehetőség szerint Horváth Imre a választásoktól álljon el, tehát a képviselő úr passzív választójogának befolyásolására tett kísérletet. Horváth Imre ezt visszautasította. A beszélgetés során szóba került, hogy Varju László képviselő úr Horváth Imre költségeit is hajlandó lenne megtéríteni. Mindezek alapján az átirat ezt a cselekményt minősíti, éspedig a Btk. 350. § (1) bekezdés e) pontjába ütköző cselekményként írja le, tehát a választási eljárás rendje elleni bűntettre utal ez a minősítés.

Mi az, ami a megalapozott gyanút alátámasztja? Az átiratból kiolvasható, hogy önmagában a feljelentés, bizonyos adatgyűjtések, valamint a találkozó során készített hangfelvétel, amelyet adatkérés útján szerzett be a Legfőbb Ügyészség.

A Mentelmi bizottság ma tárgyalta ezt az ügyet, amin Varju László képviselő úr is jelen volt. A bizottság előtt kifejtette, hogy ő semmiféle bűncselekményt nem követett el. A Mentelmi bizottság többségi szavazással hozta meg a döntését. Látván, hogy közvádas ügyről van szó, azt indítványozza a bizottság az Országgyűlésnek, hogy Varju László országgyűlési képviselő mentelmi jogát az adott ügyben függessze fel. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
87 10 2019.10.24. 24:04  1-94

DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Úr! Számvevőszéki Elnök Úr! Azt gondolom, amikor Szűcs Lajos képviselőtársam azt mondta, hogy talán a 2018-as költségvetés zárszámadása kapcsán ellenzéki képviselők elnézést kérhetnek azért, mert annak idején, a költségvetés elfogadása során ezt-azt állítottak a költségvetésről, amikor ezt az elnézéskérést várta, természetesen nem gondolta komolyan, hisz ez a szereposztás ezt nem is teszi lehetővé. Nyilvánvalóan az ellenzéki képviselők a zárszámadás vitája során is megteszik azokat a bíráló észrevételeiket, amelyek tőlük teljesen természetesek. Ezt hallottuk most Z. Kárpát Dánieltől is.Nem mintha nem lenne muníciójuk, amikor bírálnak költségvetést vagy költségvetési folyamatokat. Mi nem gondoljuk, hogy az, amit csinálunk, úgy tökéletes, ahogy van. A zárszámadás és a költségvetés mégiscsak számokról szól, számokról pedig óvatosan beszélünk, mert minden számnál lehet nagyobbat mondani. Ez nem könnyű, meg is teszik ilyenkor képviselők, vannak eredmények.

De nézzünk egy közép-kelet-európai összevetést: vannak eredményeink! Ezeket mind mi is tudjuk, tehát nem gondoljuk, hogy annál, ami most az asztalon van, csodálatosabbat el nem lehet képzelni (Z. Kárpát Dániel: Megnyugodtam!), de az igazi, reális összevetés az  és én majd erre teszek többször kísérletet , hogy honnan indultunk és hova jutottunk.

Mindig megjegyzem, hogy a közép-kelet-európai összevetések fontosak, mert körülbelül ez az az országcsoport, amelynek tagjai ugyanazt a történelmet élték meg, mint mi, ezért az ilyen kitekintés is hasznos. Amikor ezt megtesszük, akkor én mindig elmondom önöknek, amit önök persze tudnak, hogy mi vagyunk az egyetlen ország, amely olyan hatalmas adóssághegyeket örökölt még a rendszerváltás előtti időkről, amit ezek az országok nem cipelnek, és mi ennek a terhét bizony még évtizedeken keresztül cipelni is fogjuk.

Tetszett az a megközelítés, amit számvevőszéki elnök úr tett, az a történelmi megközelítés, hogy visszanyúlt gyakorlatilag 1848-ig és a későbbi időkre, amikor az akkori jogszabályok megalapozzák az Országgyűlés költségvetési jogát, benne az akkori ellenőrző szervezet, a mai Állami Számvevőszék szerepét.

Az a szerepfelfogás is tetszik, amelyet az Állami Számvevőszék részéről most már évek óta tapasztalok és talán egyre inkább tapasztalok, hogy a maga álláspontját úgy fejti ki egy költségvetés vagy a költségvetés zárszámadása során, hogy nemcsak szűken számokról beszél, nemcsak a törvényi minimum teljesítésére törekszik, hanem az elnök úr gondolataiban is társadalompolitikai gondolatok vannak, és ha úgy tetszik, úgy foglal állást egy zárszámadás elfogadása során az adott törvénytervezetről, hogy egyben kiolvasható belőle az is, hogy az ő intézménye, mondjuk, a továbbiakban mit sugall az Országgyűlésnek. Ez a szerepfelfogás az én álláspontom szerint csak helyeselhető.

Mivel önmagában egy költségvetési év nehezen értékelhető, fontos az, a 2018. év értékelése során legfontosabb az, hogy vizsgáljuk, honnan indultunk és hová jutottunk. Ez lehetőséget ad arra, hogy én ne csak az 1848-as törvényekre utaljak vissza, amit megtett elnök úr, ezért én nem teszem, hanem az Alaptörvényünkre. Ugyanis az Alaptörvény abban az időszakban születik, amikor mi kényszerből is, meg a saját szándékaink szerint is radikálisan szakítani akarunk azokkal a folyamatokkal, amelyek a költségvetési gondolkodást jellemezték, és amelyek tökéletesen csődhelyzetbe vitték 2010-re az országot.

Amikor megalkottuk az Alaptörvényt, annak végre lett mára egy vaskos, közpénzekkel foglalkozó fejezete, nyolc szakasz, az Alaptörvénynek nagyon meghatározó része. Meggyőződésem, hogy az Alaptörvényben megfogalmazott gondolatok és azok a kényszerek, amelyeket mi szándékosan húztunk magunkra, sem teszik lehetővé számunkra azt, hogy úgy gondolkodjunk gazdaságpolitikáról, költségvetési politikáról, ahogy tették elődeink, mert az könnyen leírható volt: ha pénzbőség van a világgazdaságban, nyúljunk mások pénzéhez, költsük el, aztán majd lesz valami. Körülbelül ez volt a költségvetési politika lényege az önök idejében. Ennek eredménye lett az, hogy az első Orbán-kormány, mondjuk, 56 százaléknyi GDP-arányos államadósságából ezt önöknek sikerült felvinni 80 százalékra, és igen, ennek terheit nyögjük ma is és nyögni fogjuk sokáig.

Most is azt mondom: nincs más lehetőség, csak ennek az államadósságnak, ha úgy tetszik, kinövése. Lehetne nyilvánvalóan úgy is gondolkodni, hogy a megtermelt pluszforrásokat sokkal nagyobb mértékben államadósság törlesztésére fordítanánk, ez viszont a növekedéstől vonna el lehetőséget. Tehát én azt gondolom, hogy itt jó úton jár a kormány, és eredménynek tekintem azt, hogy ebben az időszakban, tehát 2010-től kezdve most a 2018-as költségvetésig 70,2 százalék a GDP-arányos államadósság, és az 80-ról indult. Nem egészen tíz év alatt 10 százalékpontot sikerült ezen szorítani. Ezek jó tendenciák, és nyilvánvalóan ez folytatható is.

De még az Alaptörvénynél maradva néhány gondolat erejéig, ha már szóba hoztam, az Alaptörvény kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodást vár el a kormánytól. Azt is mondja az Alaptörvény, hogy közpénzekkel való gazdálkodás átlátható és nyilvános szerkezetben kell hogy történjen. Ezért előírja azt is, és ezeket a kérdéseket mind vizsgálni lehet és teszi az Állami Számvevőszék, hogy a költségvetési törvény és a zárszámadási törvény, tehát a költségvetés végrehajtási törvénye azonos szerkezetben készüljön, átlátható legyen, és észszerű részletességgel tartalmazza a bevételi és kiadási tételeket.

Az ÁSZ ennek kapcsán nagyon sok megállapítást tesz, én csak a legfontosabbakat idézem, mert képviselőként ezeket kell mérlegelnünk. Az Állami Számvevőszék azt mondja a képviselők elé letett anyagában, hogy az adatok, amelyeket a zárszámadási törvény tartalmaz, megbízhatóak, a 2018-as zárszámadás valósághű. Ezt az állítást fogalmazza meg a Számvevőszék. Azt is mondja, hogy a Pénzügyminisztérium az államháztartási törvény szabályait maximálisan betartva, megfelelő szerkezetben, megfelelő tartalomban készítette el ezt a törvényt, hozzáteszem, megfelelő időben, és így tudjuk most tárgyalni ezt a tervezetet.

(10.50)

Azt is megállapítja az Állami Számvevőszék, hogy a költségvetési intézményrendszer, tehát a teljes intézményrendszer a közpénzekkel való gazdálkodás szabályszerűségét biztosította. Ezek mind alaptörvényi, tehát alkotmányos elvárások. Ezek formai megközelítések voltak, de nyilvánvalóan nagyon fontosak.

Ha a tartalmi kérdésekre térünk rá, itt tudunk már érdemben vitázni, ez ad nekem lehetőséget arra, hogy visszatekintsek a problémás időszakra, és 2018-at annak fényében értékeljük, hogy honnan indultunk és hová jutottunk. És ha ezt vizsgáljuk, akkor megállapíthatjuk, hogy minden probléma ellenére, amit esetleg önök jogosan felvetnek egy-egy részletkérdés kapcsán, a 2018-as költségvetési év a legjobb költségvetési év 2010-hez képest. A makroszámok ezt igazolják. Ez azért tudott megvalósulni 2018-ra, mert 2010 óta a kormányfő gondolkodása a költségvetésről és a gazdaságpolitikáról változatlan volt. 2018-ban is a hiányt alacsonyan akarta tartani a kormány, és tartotta is. Fontos volt számára, hogy csökkenjen az államadósság  az Alaptörvényre visszautalva persze ez alaptörvényi elvárás is , növekedjen a versenyképesség, bővüljön a foglalkoztatás, és az ország növekedési potenciálja erősödjön.

A hiány kapcsán megállapíthatjuk, hogy 2018-ban 2,4 százalékra volt tervezve a hiány, és 2,3 százalékra teljesült. Ha visszatekintek mindig oda, ahonnan indultunk, emlékezzünk arra, egy dolog, hogy a szocialista kormány milyen hiánycélokat tervezett bele a költségvetésbe, a valóság mindig teljesen más volt, mert a hiány rendszeresen elszállt. Persze, az nem magától száll el, hanem hagyták, hogy ezek a folyamatok így alakuljanak, és ennek eredménye volt az államadósság drasztikus megugrása az első Orbán-kormányhoz képest. Én eredménynek tekintem, hogy 2018-ban már arról adhatott számot ez a zárszámadási törvény, hogy GDP-arányosan 70,2 százalékra sikerült mérsékelni a valamikor jóval nagyobb államadósságot.

Biztos vagyok benne, hogy az utóbbi évek költségvetési gazdálkodásában, gazdaságpolitikai gondolkodásában egy nagyon fontos momentum volt a 2016 végén elfogadott megállapodás a kormány és a gazdaság különböző szereplői között. Álmodni nem mertünk korábban arról, hogy erre egyszer valaha képesek leszünk. Most több évre előre sikerült megállapodni a gazdasági szereplőkkel. Ez kiszámítható környezetet jelent a gazdaság szereplői számára, és az eredmények tetten érhetők a mindenkori költségvetésekben és a mindenkori zárszámadásokban.

Ennek a megállapodásnak az eredménye az, hogy növekednek a bérek, nyilvánvalóan a munkáltatók döntései folytán, hisz ők biztosan számíthatnak arra, hogy ennek megfelelően a kormány csökkenti az ő adóterheiket. Ez ennek a megállapodásnak a lényege. Ennek eredménye az, hogy mivel a gazdaság szereplői számára van egy kiszámítható gazdaságpolitikai környezet, növekedik az ő beruházási hajlandóságuk  a 2018-as növekedési számokban ez nagyon visszaköszön , és a kormányzat céljainak megfelelően nőtt és nő a foglalkoztatottság. Nyilvánvalóan a megállapodásnak is köszönhetően az átlagbérek 10 százalékkal tudtak nőni, ami hihetetlenül szép eredmény, bár lehetne hasonlókat is teljesíteni az elkövetkezendő években. Nehéz lesz, sőt, nem lehet ezt tartósan teljesíteni, de azt gondolom, hogy ez a 10 százalékos növekedés egy említésre méltó, szép eredmény.

Összességében azt mondhatom, hogy 2018 végén már a hatodik olyan negyedévet éltük meg, amikor 4 százalék fölött volt a gazdaság növekedési üteme. Az EU-n belül a 2018-as év a harmadik legnagyobb ütemű növekedést hozta, erre büszkék lehetünk. Z. Kárpát Dániel sem vitatta, államtitkár úr pedig hosszasan ecsetelte is, hogy ez a növekedés most már egy sokkal egészségesebb gazdasági szerkezet növekedése, tehát több szektor közös teljesítményének eredménye ez a növekedési ütem.

Az nagyon fontos, hogy 2018 egy olyan költségvetési év volt, amikor a növekedésünket a külső tényezők kevésbé ösztönözték, sőt fékezték, már negatív folyamatok voltak a nemzetközi gazdaságban, ezt a növekedést mégis produkálni tudtuk. Tervezetszinten 4,3 százalékra terveztük a növekedést, és ezt 5,1 százalékra sikerült teljesíteni.

Lehet, hogy vitatható, hogy miért pont GDP-számokról beszélünk. Azért beszélünk erről, mert a világ GDP-számokban méri az országok teljesítményét, és ha csak ezt a számot mondom, akkor nem kérdés az, amit államtitkár úr mondott, és én csak ráerősítettem, hogy ez, ha úgy tetszik, az eddigi legsikeresebb költségvetési évünk, és annak a zárszámadása. Az ország belső tényezői is jócskán hozzájárulnak ehhez a növekedéshez.

Jól jellemzi ezt, hogy a háztartások fogyasztása 4,9 százalékkal tudott növekedni 2018-ban. S a másik nagyon fontos dolog: megint visszaköszön az, amit mondtam a hatéves megállapodásaink kapcsán. Kiszámítható gazdasági környezet, a nemzetgazdasági beruházások 17,1 százalékkal nőnek a tervezett 12,9 százalék helyett. Tehát egy jelentős növekedési, beruházási többletről beszélhetünk.

Sok minden belejátszik ebbe, nyilvánvalóan az uniós források ügyes felhasználása is. Eltökélt célunk volt, hogy ezeknek a pénzeknek jó részét a gazdaságnak biztosítjuk. Utalok itt egy tényezőre, az otthonteremtési programra, ami jócskán befolyásolta a nemzetgazdasági beruházásokat, de a vállalkozások saját kapacitásnövekedése is; tehát amikor a vállalat azt mondja, hogy van jövőm ezen a magyar piacon, akarok beruházni, akarok növekedni, mert a kormány gazdaságpolitikája is megágyaz ennek.

S persze  előbb a jobbikos képviselő úr bírálta ezt  nyilvánvalóan olyan tényezők is belejátszanak ebbe, hogy Európa legalacsonyabb társasági jövedelemadóját fizettetjük az itt megtelepedő vállalkozókkal. Ez is egy olyan tényező, ami ösztönzi a beruházásokat. Az export 2018-ban 4,3 százalékkal nőtt, az import 6,8 százalékkal. Még mindig elmondhatjuk azt, hogy a külkereskedelmi mérleg 2018-ban is többletet mutatott, bár csökkenő többletet, mint korábban. Ezekből a megjegyzésekből is értünk, hogy ez egy csökkenő többlet, de továbbra is többlet.

A foglalkoztatottak a társadalompolitikai gondolkodásunk homlokterében mindig ott vannak. Az Orbán-kormány 2010-ben indulva egy világos társadalomképpel rendelkezett, és nemcsak cselekvő kormány akart lenni, hanem a valóságban is cselekvő kormányként mutatta meg magát.

Ez nagyon jól megmutatja magát mindig abban, hogy milyen foglalkoztatási mutatókat örököltünk 2010-ben, és hova jutottuk el mára. Csak 2018-ban 1,1 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma, ráadásul úgy, hogy a versenyszférában 2 százalék a növekedés, a közszférában pedig 0,3 százalékos a csökkenés. Elsősorban a közfoglalkoztatottak száma csökken.

Tehát működik az a gazdaságpolitikai gondolkodás, hogy átmenetileg, amíg a családok bajban vannak, ameddig nagyon nagy a munkanélküliség, addig mankót adunk azoknak a szegény sorsú egyéneknek, akik korábban évtizedeken keresztül nem jutottak munkához, egy munkaalapú társadalomban őket is valamilyen módon foglalkoztatjuk. A közfoglalkoztatás nem a világ legcsodálatosabb dolga, de a semmihez képest nagyon sok, s mára eljutottunk oda, hogy gyakorlatilag elfogynak a közfoglalkoztatottak, mert a normál munkaerőpiac felszívja őket.

2018-ban 4,5 millió ember volt foglalkoztatott, a munkanélküliségi ráta ennek megfelelően 3,7 százalék volt. Megint visszautalhatnék arra, hogy honnan indultunk: 10 százalékos vagy 10 százalék feletti munkanélküliségi adatokról is beszámolhatnánk, és ez most 3,7 százalék. Ma már az ország több pontján munkaerőhiány van, keresik és vadásznak a munkaerőre. Nyilvánvalóan a 2018-as év viszonyleg szép foglalkoztatási eredményei mögött a munkavédelmi akciótervek eredményessége is ott van, amiről külön lehetne beszélni.

(11.00)

Az inflációt tervezet szintjén 3 százalékra terveztük, ez 2,8 százalékra teljesült, tehát szerényebb volt, mint amennyire azt terveztük. Igen, én is megemlíthetem azt, ami az embereket elsősorban érinti, mert talán kevésbé az autó, bár az autó is, mert nyilvánvalóan minden család autót használ, tehát a gépkocsik árának növekedése, de nem ez az izgalmas kérdés, hanem sokkal inkább az élelmiszerárakban bekövetkezett  zöldségre, gyümölcsre gondolva, bizonyos tejtermékekre gondolva  növekedés az, ami itt megemlíthető.

Az államadósságról már a mondandóm elején szóltam, itt csak ráerősítek, hogy 2011-ben GDP-arányosan 80 százalék volt a magyar államadósság, 2018-ban ez 70,2 százalék. Soha ne legyen szűk tíz évünk rosszabb, ilyen mértékben csökkenjen az államadósság, akkor tényleg kinőjük ezeket az iszonyatos terheket, amiket az ország eddig is cipelt, és még sajnos sokáig cipelnie kell. Z. Kárpát Dániel is megemlítette az államadósság belső szerkezetének változását, fontos, a kormány nagyon sokat tett érte, 2011-ben még 53 százalék volt a devizaarány, ez 2018-ban 23 százalékra csökkent, és a külföldiek mint az államadósság hordozói 65 százalékról 36 százalékra csökkentek. Tehát ezek nagyon fontos belső elmozdulások.

Ezek a jó gazdaságpolitikai mutatók, amit 2018-ban teljesíteni tudott az ország, persze  ahogy az államtitkár úr fogalmazott  lehetőségeket is adott az országnak, és nyilvánvalóan a lehetőségek között én is elsősorban a családpolitikai intézkedéseket emelem ki, mert ez mutatja meg leginkább a kormány társadalompolitikai gondolkodását. Nyilvánvalóan én elfogadom akár azt a kritikát is, amit a jobbikos vezérszónok mondott: lehet egy családpolitikai intézkedéssort úgy is megközelíteni, hogy de voltak kilakoltatások, és az mennyire rosszul érinti az adott családot, ez kétségtelen, így van, ha egy van, az is több, mint aminek lennie kellene, de egy zárszámadási törvényben, egy költségvetés végrehajtása során mégiscsak a nagy számokról kell beszélni, és ha a nagy számokról beszélünk a családok éve kapcsán, akkor fontosak az áfát érintő intézkedések.

Nemcsak azt kell elmondani, hogy 27 százalék a felső áfakulcs  ami igaz , de évről évre és 2018-ban is hoztunk a legszegényebb embereket érintő döntéseket, amikor ezt a 27 százalékos áfakulcsot 5 százalékra mérsékeltük; hogy mik ezek, ezeket most nem említem meg az idővel gazdálkodás reményében. Továbbá otthonteremtés kapcsán 10 millió forint egyszeri lehetőség a családoknak, a kedvezményes hitelek konstrukciója, a jelzáloghitelek mérséklése a gyerekszám növekedése esetén, anyasági támogatások kiterjesztése azokra a magyar anyákra, akik nem az országon belül nevelik a gyermekeiket. Nagyon fontos annak az intézményrendszernek a gazdagítása, ami a családokat körbeveszi, minden mutató azt mondatja nekünk, hogy nemcsak az a fontos, hogy pénzben milyen megtakarításokat biztosítunk a családoknak vagy milyen támogatást adunk egy-egy családnak, ami a család pénztárcáját közvetlenül érinti, hanem fontos az az intézményrendszer is, ami a családokat körbeveszi. Kicsikről lévén szó, pici gyerekekről lévén szó a bölcsődei környezetre utalok. Impozánsok azok a számok, amit a kormány költeni tudott és költeni akar a jövőben is bölcsődék fejlesztésére, és még folytathatnám a sort.

A család nyilvánvalóan nem csak a fiatalokból és az aktív szülőkből áll, ezért fontos az, hogy a család másik tagjáról, a nyugdíjasról hogyan tudunk gondolkodni. Örvendetes az, hogy 3 százalékkal növekedtek 2018-ban a nyugdíjak, összevetéseket is tett az államtitkár úr az expozéjában is, így értékelni tudta azt, hogy a nyugdíjak reálértéke az elmúlt szűk tíz évben hogyan növekedett. Fenn tudtuk tartani a nők negyvenéves programját, és így tovább, és így tovább. Ennyit röviden a családtámogatásokról mint lehetőségekről.

A normális költségvetési gazdálkodás időben is normális kell hogy legyen, tehát mindig óvatosan költünk még az év során is. Lehetőségünk volt arra, hogy az év végén 184 milliárd forint olyan kiadásról döntsön a kormány a hatáskörében, amivel, azt gondolom, fontos közfeladatokat tudtak finanszírozni az év végén  bizonyos nemzetpolitikai feladatok, egyházak, sport, és így tovább, és így tovább.

Egy szó mint száz: én csatlakozom ahhoz, amit az államtitkár úr mondott, mert én is így gondolom, hogy azt a társadalompolitikai gondolkodást, amit következetesen képviselünk 2010 óta, megalapozza egy szigorú költségvetési politika, és minden  ha úgy tetszik  szakmapolitikai sikerünket, amit az életben esetleg elérünk, és persze önök mindig vitatnak, mindent ez alapoz meg. Az Orbán-kormánynak most már évtizedek óta a legerősebb egyik politikája a költségvetési politika, és a költségvetési politika sikere  ellentétben azzal, ami korábban történt  alapoz meg mindent. Én pedig azt gondolom, és ezt megerősítem, hogy 2018-ban azt mondhatjuk, hogy ez a sikeres költségvetési év is, amely növekedésről adott számot, a legsikeresebb költségvetési év volt. Legyen figyelmeztető számunkra, hogy 2018-ban már egy negatív külső környezetben tudtuk még elérni ezeket az eredményeket. Biztosnak látszik, hogy az elkövetkezendő évek nem olyanok lesznek, hogy a magyar gazdaság lehetőségeit a külső környezet fogja ösztönözni, ezért még inkább keresni kell azokat a lehetőségeket, amelyekkel a belső tartalékainkat tudjuk ösztönözni: különböző akciótervek a gazdaság számára és további kedvező döntések a családok számára, amivel mégis őrizhetjük azt a nagyon szép növekedést, amit az utóbbi időkben elértünk, vagy legalább mérsékelhetjük a visszaesést.

Államtitkár úr, az ön és apparátusának munkájához is gratulálok, mert az nyilvánvalóan ebben jócskán benne van, a számvevőszéki elnök úrnak pedig köszönjük az inspiráló mondatait. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
89 120 2019.11.04. 1:47  119-121

DR. HARGITAI JÁNOS, a Mentelmi bizottság elnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A legfőbb ügyész átiratában indítványozta Aradszki András képviselő úr mentelmi jogának felfüggesztését közúti baleset gondatlan okozása vétsége miatt. A nyomozati anyagokból a következő tényállási elemek állapíthatók meg. A baleset 2018. december 26-án kora délután történt Érden. A képviselő úr az elsőbbségadás kötelező jelzést nem vette figyelembe, ezért egy motorkerékpárt vezető fiatalemberrel ütközött az ő személygépkocsija. A motorkerékpáros ugyan a megengedettnél nagyobb sebességgel haladt, jogosultsága sem volt motorkerékpár vezetésére, a képviselő úr nagyon körültekintően, nagyon lassan haladt az útkereszteződésben, mégis a tényállásokból az állapítható meg, hogy ha körültekintőbb a képviselő úr, akkor talán elkerülhető lett volna ez a közlekedési baleset. A sértett orrcsonttörést szenvedett, arckoponyája tört, és kisebb zúzódásokat is szenvedett.

A mai bizottsági ülésen Aradszki képviselő úr megjelent, a saját felelősségét az adott ügyben elismerte, s azt is jelezte, hogy már ott a hatósággal közölte, hogy lemond a mentelmi jogáról. Nyilvánvalóan a képviselő úr azt feltételezte, hogy ez egy szabálysértési tényállás lesz, mivel a sérülések nyolc napon túl gyógyultak, ezért került az ügy az Országgyűlés elé. A bizottságunk 6 igen szavazattal az Országgyűlésnek azt javasolja, hogy a képviselő úr mentelmi jogát az adott ügyben függessze fel. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
89 122 2019.11.04. 4:17  121-125

DR. HARGITAI JÁNOS, a Mentelmi bizottság elnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A legfőbb ügyész úr átiratában indítványozza Varju László országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését garázdaság vétsége, valamint súlyos testi sértés bűntette miatt. A nyomozati anyagokból az alábbi tényállás olvasható ki, amit ismertetek az Országgyűléssel.2018. december 16. napján, egy tüntetéssel párhuzamosan, este 21 óra 15 perckor több képviselő az MTVA Kunigunda utcai székházába lépett be, képviselői jogállásukra hivatkozva természetesen beengedték őket.

Az MTVA A épületébe kerültek. (Zaj az ellenzéki padsorokban. – Az elnök csenget.) Ott a biztonsági főnök figyelmeztette a képviselőket arra, hogy bizonyos helyekre nem léphetnek be. Ezt az ott lévő képviselők és Varju képviselő úr is vitatták. A biztonsági főnököt arról tájékoztatták, hogy a szerkesztőségek helyiségébe szeretnének bemenni, mert bizonyos követeléseket akarnak beolvasni.

Másnap történnek az igazán érdekes események. Másnap 10 óra 20 perckor Varju képviselő úr a többiekhez képest is nagyobb elkötelezettséggel akarta érvényesíteni képviselői jogait vagy vélt képviselői jogait. (Folyamatos zaj az ellenzéki padsorokban.) Ahogy az átirat fogalmaz, a fegyveres biztonsági őrség sorfalának nekirontott, lökdösődés és dulakodás alakult ki közöttük. Ennek során megragadta az egyik biztonsági őr vádliját. Ez a cselekmény önmagában alkalmas arra, hogy kirívóan közösségellenes és erőszakos magatartásnak minősítsék ezt a cselekedetet.

16 óra 30 perckor, tehát aznap délután folytatódnak az eseménynek. Ekkor a képviselő úr az MTVA C épület első emeletére akar felmenni, fel is jut oda, a vezérlőhelyiségeket és a szerkesztőségek ajtajait célozza ekkor meg. A fegyveres biztonsági őrök megakadályozzák abban, hogy ezekbe a helyiségekbe bejusson. Ekkor a biztonsági parancsnok elrendeli a képviselő úr kivezetését. Varju László ellenállást tanúsít, földre fekszik vagy földre veti magát. A földről őt felemelni akaró biztonsági őrök egyikének lábát elkapja, azt kirántja. Így az a biztonsági őr a földre zuhan, és a vállán sérül meg, (Folyamatos moraj az ellenzéki padsorokban.  Az elnök csenget.) nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenved.

A cselekmény minősítése a Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint a Btk. 339. § (1) bekezdésébe ütköző garázdaság vétsége, valamint a Btk. 164. § (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés szerint minősülő súlyos testi sértés bűntettének megállapítására alkalmas. Ezt a megalapozott gyanút tanúvallomások, igazságügyi orvosszakértői vélemény, okirati bizonyítékok alapozzák meg. A Mentelmi bizottság mai ülésén képviselő úr is megjelent, ott kifejtette azt az álláspontját, hogy ő bűncselekményt nem követett el, jogellenes magatartást nem tanúsított, mindössze saját testi épségét védte.

Közvádas ügyről lévén szó, a Mentelmi bizottság többségi döntéssel döntött úgy, 4 igen, 2 nem szavazattal, hogy az adott ügyben az országgyűlési képviselő mentelmi jogát az Országgyűlés függessze fel. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
93 32 2019.11.18. 0:46  31-35

DR. HARGITAI JÁNOS, a Mentelmi bizottság elnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Mirkóczki Ádám lemondása után a Jobbik pártlistáján megüresedett mandátumot, ahogy itt már elhangzott, a Nemzeti Választási Bizottság Dudás Róbert képviselő úrnak adta ki. Ez a határozat november 7-ei keltezésű, így a határozat november 10-én jogerőssé vált. A Mentelmi bizottság a mai ülésen a benyújtott iratokat megvizsgálta, azokat rendben lévőnek találta. A képviselő úr nyilatkozott arról, hogy vele kapcsolatban összeférhetetlenségi helyzet nem áll fenn, ezért a Mentelmi bizottság egyhangú döntéssel döntött, és javasolja az Országgyűlésnek, hogy Dudás Róbert országgyűlési képviselő úr mandátumát igazolja az Országgyűlés. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
96 10 2019.11.21. 13:37  1-20

DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Szándékaim szerint négy kérdéskörről beszélnék, a részleteket mellőzve, a szervezeti mozgásokról, eljárási kérdésekről, bizonyos hatáskörök átrendezéséről, és fontosnak gondolom a jogorvoslati kérdések taglalását, még akkor is, ha ezt egy másik kapcsolódó törvény bontja ki érdemben. De nyilvánvalóan egy ilyen eljárásnak a jogorvoslati eljárás is része.Akkor, amikor a kormányhivatalok átalakításának törvényjavaslatát tárgyaljuk, azt tudjuk, hogy egy olyan intézményről beszélünk, aminek alaptörvényi megalapozása van, legalább két oldalról is. Egyrészt eljárási oldalról. Az Alaptörvény XXIV. cikke azt mondja, hogy minden magyar állampolgárnak az állami eljárásokban részrehajlás nélküli eljárást garantál az állam számukra, tisztességes eljárást garantál a számukra, és mindezeket az eljárásokat észszerű határidőkön belül oldja meg. Nyilvánvalóan ehhez kell egy szervezet, amin keresztül ezeket a garanciákat a mindenkori kormány a saját rendszerének működtetése során érvényesíteni tudja.

(15.00)

És maga az Alaptörvény jelöli meg ezt a szervezetet is, amikor egy megyei térben, hiszen megyékre szervezetten élünk, azt mondja, hogy egy ilyen megyei térben a kormány általános hatáskörrel rendelkező államigazgatási intézménye pont ez a kormányhivatal. Nyilvánvalóan mások is, de ez az általános hatáskörrel rendelkező.

Néhányan részt vehettünk, törvényalkotóként meg mindannyian ennek a rendszernek a felállításában. Tudjuk jól, hogy 2010 előtt mennyire szerteszét futó, széttagolt államigazgatási rendszer működött egy-egy megyei térben, úgy, hogy minden minisztériumnak megvoltak a maga intézményei, szervezetei a megyékben. Ezek sokszor egymással nem is kommunikáltak, holott ugyanannak a kormánynak az államigazgatási rendszere működött ezekben a különböző egységekben. Ezért nagyon nagy áttörést jelentett önmagának az egységes kormányhivatali rendszernek a létrehozása és az egyre inkább történő bővítése. Mert az évek során egyre több, akkor szakigazgatási szervnek hívott egység került be a kormányhivatalokba.

Legalább ilyen fontos lépés volt, amire az államtitkár úr az expozéjában ki is tért, magának a járási hivatali rendszernek az egységes kormányhivatalon belüli létrehozása a magyar közigazgatási tradíciókat követve. Azt mondom tehát, hogy létrejött egy olyan észszerű struktúra egy megyei térben, amit kétségtelen, hogy az első körben, 2011-ben nem tudtunk a maga tökéletességével megalkotni, ezért igazítunk most is rajta, de én ezt normálisnak és természetesnek tekintem. Azt mondhatom, hogy 2011 óta ami ebben a rendszerben történik, azért egy irányba mutat. Nagyon kevés olyan mozgás van, hogy azt érzékeljük, hogy na, talán valami elhibázott volt, és akkor visszafelé teszünk korrekciót. Egy kicsi most ebben van, erről is nyilvánvalóan beszélek. Nincs az a bölcs jogalkotó, aki azonnal eltalálja, hogy mit hogyan kell tenni. Egy ilyen nagy rendszert célszerű igazítani, ha ehhez megfelelő tapasztalattal már rendelkezünk. Ennyit a korábbi szervezeti mozgásokról.

Ami ebben a törvényben most szervezeti mozgásként meg van jelölve, csak egyetlen dolog. Megszűnnek a megyeszékhelyi járási hivatalok. Ezzel azt mondtuk, hogy a megyeszékhelyi járások kvázi különlegesek voltak, más hatáskörrel rendelkeztek, mint a többi járás. Ezt visszavisszük, ha úgy tetszik, a megyei központba, a kormányhivatali központba, ahol egyébként ott is a helye.

Itt olyan eljárásokról van szó, amelyek speciális szaktudást igényelnek, kevés van belőlük egy évben az adott megyei térben, ezért fölösleges széttelepíteni minden járási hivatalba. Ezeknek ott van a helyük a kormányhivatalban. Az állampolgár nézőpontjából gyakorlatilag édesmindegy, hogy a megyeszékhely településén intézik ezeket az ügyeket vagy magában a kormányhivatalban, mert az ugyanazon a településen van. De szervezeti oldalról megközelítve helyénvaló ez a javaslat, ami előttünk van, hogy a kormányhivatal feladatkörébe kerüljenek ezek a kérdések.

Eljárási kérdések. Anélkül, hogy egy-egy eljárás részleteibe belemennék, azt a szemléleti változást kell értékelni, ami nem ebben a törvényben fogalmazódik meg, hanem már eddig is előkerült, ez csak megerősíti ezeket a folyamatokat. Államtitkár úr szintén beszélt erről. Az engedélyezések helyett egyre inkább menjünk el, ott, ahol az észszerű, olyan eljárások felé, ahol az állampolgárnak, a magánszemélynek, a vállalkozónak csak bejelentési kötelezettsége van. A szavaknak súlya van. A régi államot tükrözi az, amikor mindent hat pecséttel engedélyezek vagy tiltok. Vagy megbízom a jogkövető állampolgárban, és megelégszem azzal, hogy ő a cselekményét azzal is megkezdheti, hogy a hivatalnak bejelenti azt a lépéssort, amit el fog indítani. Persze, az államnak lehetősége van, meg kell is ezeket ellenőrizni, de mégis, egy rugalmasabb, ha úgy tetszik, egy kulturáltabb, egy oldottabb eljárási rendet erősít meg ez a törvénytervezet.

Hatásköri kérdésekről kettő olyanról akarok csak beszélni, amit a sajtó felkapott. Az egyik, amit talán kevésbé értékeltek, „a szabálysértési ügyek hol rendeződjenek?” típusú kérdés. Akkor, amikor a kormányhivatalokat létrehoztuk, azzal találkoztunk, hogy ahány jegyző, annyi szabálysértési hatóság, de a kormányhivatal elődszervezeteiben is voltak ilyen ügyek, meg a rendőrségnél is. Tehát az államigazgatás vagy a közigazgatás több szereplője járt el szabálysértési hatóságként. Már amikor a kormányhivatalokat létrehoztuk, akkor a jegyző helyett ezeket a hatásköröket bevittük a kormányhivatalba.

Nagyon kevés helyen tapasztaltuk azt a gondot, amit Gyüre Csaba itt felvet, hogy ha a hatáskör mozog, a hatáskört szolgáló infrastruktúra is mozog, ha nem is tulajdonba, de használatba. Ezer esetből 999-szer gond nélkül az önkormányzatokkal meg lehetett egyezni. Azt gondolom, hogy most sem lesz másként, hiszen a korábbi gyakorlatot eleveníti fel most is ez a törvény. Elviszi a szabálysértési ügyintézést egy helyre, egy másik államigazgatási intézménybe, a rendőrséghez, és ez rendjén van. Én is azt gondolom, hogy önmagában az, hogy a rendőrségnél van ez az ügy, egységesen fogják ezt kezelni, és talán az állampolgár oldaláról egy kicsit komolyabban veszik. Ha valami jogszerűtlent csinálok, és a rendőrség bajmolódik velem, annak talán nagyobb a hatása, vagy egy kicsit több visszatartó hatása van, mint ha ezt egy civil tisztviselő tenné. Tehát én ebben nem látok gondot.

Nem is ezt kapta fel a sajtó, sőt ezt jónak látta. Az építésigazgatást kapta föl a sajtó, mert itt indulásnál felemás megoldásokat hoztunk. Beszélhetünk erről teljesen nyíltan, a frakciónkban annak idején is ezekről a kérdésekről beszéltünk. Amikor az építésigazgatás telepítésének ügye volt kérdéses, akkor is az eredeti koncepció az volt, hogy ez kormányhivatali hatáskör. Az önkormányzat szabályoz, létrehozza a maga rendeletét, ebben a rendeletében lefekteti az alapkérdéseket, megcsinálja a helyi jogszabályt, és a helyi jogszabály gyakorlati alkalmazása már államigazgatási feladat egy-egy építésigazgatási, engedélyezési ügyben.

Eredetileg is azt akartuk, hogy ez a kormányhivatalba kerüljön. Bent voltak még a polgármesterek a parlamentben, és nyilvánvalóan vita vitát követ ilyenkor. Akkor azt a félmegoldást csináltuk meg, hogy a komolyabb, nagyobb településeken, most a nagyobb településeket egyszerűsítsük le a járásszékhely településekre, egyébként a főváros minden kerülete ilyen, plusz a főváros szintjén is ott maradtak ezek a hatáskörök. Magyarán az önkormányzati jegyzők jó részétől ezt a hatáskört elvettük, az erősebb pozícióban lévők esetében meg ott hagytuk. Ez a kompromisszum született meg.

Nyilvánvalóan ez nem különösebben helyeselhető, ezért van, hogy most a törvényalkotó, az államtitkár úr arra tesz itt javaslatot a kormány képviselőjeként, hogy fejezzük be ezt az akkor elkezdett folyamatot, és a szabályozás maradjon az önkormányzatoknál, a szabályozás kapcsán az adott aktusok végrehajtása pedig jöjjön a kormányhivatali rendszerbe. Azt gondolom, ez egy helyeselhető lépés, és semmilyen hatáskört nem von el az önkormányzatoktól. Egységes szemléletű lesz a végrehajtás, és nem ahány önkormányzati egység, annyiféle gondolkodás és végrehajtás.

A következő kérdéskör a jogorvoslat. És itt azt a gondolkodást, amit Gyüre Csaba felvetett, részben osztom, mert amit a képviselő úr mondott, mind-mind mérlegelendő és felvethető. Ugye, eddig az volt a gyakorlat, hogy az államigazgatás alsó szintjén meghozott döntéshez egy felsőbb szintű államigazgatási egységben még mindig egy államigazgatási rendben meghozott döntéssel lehetett jogorvoslatot keresni. Most meg azt mondjuk, hogy egyfokúvá tesszük ezt a döntési rendszert, és a járási szinten meghozott döntés ellen már azonnal a bírósági fórumrendszer érvényesül.

Államtitkár úr az expozéjában is mondta, hogy ez nyilvánvalóan mérlegelés kérdése volt. Megnézték, hogy az osztrákoknál ez a rendszer hogyan sült el. Átmeneti nehézségek után az osztrákoknál beállt a rendszer. Én is ezt remélem, de én is azt gondolom, megint az állampolgár nézőpontjából, hogy ha a járási hivatal meghozta a döntését és én protestálni akarok ellene, akkor egyszerűbb dolgom van, ha az államigazgatási rendszeren belül egyszerűen fellebbezek egy ilyen döntés ellen. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az államigazgatáson belül marad a döntés.

Tehát ha jogelveket nézek, és nagyon nagy tisztességet akarok belevinni ebbe az eljárásba, akkor azt mondom, hogy a független bíróságon, ha úgy tetszik, garanciát kell hogy kapjon az az állampolgár, aki valamiért nem akarna éppen megbízni az államigazgatási döntési rendszerben. Nehezebb azt a jogorvoslati formát igénybe venni azok miatt az indokok miatt, amit képviselő úr mondott, ugyanakkor azt gondolom, adhat többletgaranciát, hogy az államtól független intézmény bírálja el ezeket a kérdéseket.

(15.10)

Ezért én azt gondolom, hogy ennek hozadéka is van. Még nem a most tárgyalandó törvény kérdése, de én idehozom, mert fontos, hogy ha már többek között az ellenzéki képviselők hatalmas ellenállása miatt, ami európai méretekben is zajlott, az egész közigazgatási bíráskodás elleni fellépésükre utalok, ami teljesen indokolatlan volt, lásd a Velencei Bizottság döntéseit, a kormány mégis félreteszi ezt az ügyet, és azt mondja, hogy rendben van, nemcsak a közigazgatási felsőbíróságot nem hozza létre, hanem még a közigazgatási bíróságok most meglévő rendszerét is beállítja vagy beépíti a rendes bírósági rendszerbe, ha már elmegyünk ezen az úton, én helyeslem ezt a lépést. Itt akkor a jogorvoslat útja, a járási hivatal ellen protestálok ügyfélként a döntés ellen, mindjárt fordulhatok, ahhoz az, azt hiszem, nyolc törvényszékhez, nagyobb városokba koncentrálódó közigazgatási bíróságokhoz, amelyek persze a rendes bíróság részei lesznek, és másodfokon megyek a Kúriához. Azt gondolom, létrehozunk egy olyan rendszert, ami tiszta, ami megkérdőjelezhetetlen, és a szándékunk is ilyen.

Gyüre Csaba azt mondta, hogy sokszor mozgattuk ezt a rendszert. Én nem gondolom, hogy sokszor mozgattuk volna. Én 2011 óta mérem a világot, és még egyszer mondom, a magyar államigazgatási rendszer legfontosabb szereplőinek ügyéről beszélünk. Az ügyfelek ezzel a rendszerrel találkoznak. Fontos a minisztériumi világ itt, Budapesten, de az ügyfél nem a minisztériumba jár, hanem ezekbe a kormányhivatalokba, ezekbe a járási hivatalokba, a kormányablakokba, és így tovább, és így tovább. Ha ezeknek a működésével szemben bizalom van, mert egyszerűek és átláthatók az eljárások, mert jogorvoslat garantált ezekben az eljárásokban, akkor jól működik az állam; ezt az állampolgárok meg fogják hálálni. Akkor szolgáltató az az állam, ami tegnap még nem volt szolgáltató. Azt gondolom, hogy ezek a lépések, amelyek ebben a törvényben megfogalmazódtak, mind-mind ebbe az irányba mennek, ezért ez támogatandó, a KDNP-frakció meg támogatni is fogja. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
99 34 2019.12.02. 1:24  31-37

DR. HARGITAI JÁNOS, a Mentelmi bizottság elnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az elnök úr által elmondottakat azzal egészítem ki, hogy Tóbiás József megüresedett mandátumát kiadta a Választási Bizottság Szakács László képviselő úr részére. Ez megtörtént 2019. november 20-án, tehát ekkori keltezésű ez a határozat, így 23-án ez jogerőssé vált, megtörtént a megbízólevél átvétele. Szakács László képviselő úr arról tájékoztatta a Mentelmi bizottságot, hogy vele kapcsolatban összeférhetetlenség nem áll fenn, ezért a Mentelmi bizottság egyhangúlag döntött arról, javasolja az Országgyűlésnek, hogy Szakács László képviselő úr mandátumát igazolja az Országgyűlés.A másik esetben a Demokratikus Koalíció képviselője, László Imre mondott le. Erre a megüresedett helyre, ahogy elhangzott, Sebián-Petrovszki László képviselő úrnak adta ki a mandátumot a Nemzeti Választási Bizottság. Ez a döntése a bizottságnak már szintén jogerős, a képviselő úr átvette a megbízólevelét. Minket arról tájékoztatott, hogy vele kapcsolatban összeférhetetlenségi ok nem áll fenn. A szükséges iratokat benyújtotta, ezért a bizottság itt is egyhangúlag döntött arról, javasolja, hogy az Országgyűlés igazolja a képviselő úr mandátumát.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

(14.30)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
99 86 2019.12.02. 3:02  85-90

DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Ilyenkor, év vége felé, elfogadott költségvetés ismeretében és ismert adótörvények ismeretében is célszerű gazdaságpolitikáról beszélni, már csak azért is, hogy az Országgyűlés nyilvánosságán keresztül is tájékoztassuk az államháztartás különböző jövedelemtulajdonosait arról, hogy a következő év milyen változásokat takar számukra.Örvendetes az, hogy a sajtón keresztül a Statisztikai Hivatal jelentéseit megismerve arról adhatunk számot, hogy végre egy olyan növekedése van az országnak, amit kiegyensúlyozottnak tekinthetünk, ellentétben azokkal a növekedésekkel, amit az előző kormány idején itt-ott megszokhattunk, ami külső hitelfelvételekre épített, és ezeken keresztül átmenetileg érhettünk el akkor sikereket, de ezeknek a sikereknek mindig komoly ára volt, mert ezt eladósodás követte.

(15.50)

Most nem egy ilyen növekedéssel nézünk szembe, és ez a növekedés, ami ugye 5 százalék volt az utóbbi negyedévben, az Európai Unió országai között is egy nagyon dicséretes növekedés, végre az ország belső gazdasági tartalékaira épül. Ha 2010-re visszatekintek, és felidézek egy-két nagyon fontos gazdaságpolitikai lépést, ami a mai eredményeinket megalapozza, akkor nyilvánvalóan beszélhetnék az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetéséről, ami akkor nagyon nagy viharokat vert, ennek a személyi jövedelemadónak a 15 százalékra történt csökkentéséről, de ugyanilyen nagyon radikális gazdaságpolitikai lépés volt a társasági adók szintjén a társasági adónak a 9 százalékra történő csökkentése. Jó ideje dinamikus bérnövekedésekről adhatunk számot egy alacsony infláció mellett, ezek nyilvánvalóan örvendetes elmozdulások, és mindezekkel tudjuk finanszírozni azokat a társadalompolitikai lépéseket, amelyek közül a legfontosabb számunkra a családpolitikai intézkedéscsomag.

Éppen ezért kérdezem az államtitkár urat, hogy ha ismerjük is az elfogadott költségvetést, és látjuk az adópolitikai irányokat, mégis mik azok az intézkedések, amelyeket az államtitkár úr kiemelne ezek közül, amelyek a jövő évben várhatók, és amelyek garanciát adhatnak arra, hogy ez a gazdaságpolitikai sikeresség folytatódjon, és ezen keresztül finanszírozni tudjuk társadalompolitikai elképzeléseinket is. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
99 90 2019.12.02. 0:31  85-90

DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm, elnök úr. A szóba hozott adóegyszerűsítések és részben -csökkentések megtakarításokat hoznak a vállalkozásoknak. Joggal reméljük azt, hogy a költségvetés főszámai így tarthatóak lesznek, amiből finanszírozhatóak lesznek a továbbiakban is a társadalompolitikai törekvéseink, ezen belül elsősorban a családtámogatási rendszer. Megnyugtató volt, amit mondott, a válaszát elfogadom. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
105 50 2020.02.17. 1:13  49-52

DR. HARGITAI JÁNOS, a Mentelmi bizottság elnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Gréczy Zsolt 2019. december 31. napjával mondott le a mandátumáról, így a Demokratikus Koalíció mint jelölő szervezet listáján egy képviselői hely megüresedett. Ezt a helyet a Nemzeti Választási Bizottság január 30-ai határozatával Varga Zoltán részére kiadta. Ez a határozat február 2-án 16 órától kezdve jogerős, így a Mentelmi bizottság a mai nap tárgyalhatta ezt a mentelmi ügyet, az ilyenkor szokásos iratok benyújtása a bizottsághoz megtörtént. Varga Zoltán képviselő úr arról tájékoztatott minket, hogy vele kapcsolatban összeférhetetlenségi ok nem áll fenn, ezért a Mentelmi bizottság a mai ülésén egyhangúlag döntött úgy, hogy az Országgyűlésnek javasolja Varga Zoltán országgyűlési képviselő úr mandátumának igazolását.

Köszönöm. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
107 79 2020.02.24. 3:06  78-83

DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt tíz évben számos nagy horderejű gazdaságélénkítő és köztehercsökkentő intézkedést hozott a kormány. Ennek eredményeképpen ma azt mondhatom, hogy Magyarországon érdemben gazdaságépítő munka folyik. A Kereszténydemokrata Néppárt frakciója nevében is gondolom, hogy együtt lehetünk büszkék az ország gazdasági teljesítményére. Hol vannak már azok az idők, amikor az IMF hitelét nyögtük, amikor az államadósság és a költségvetési hiány az egekbe szökött? Hol vannak már a rossz gazdálkodást folytató évek? Hol van már az az időszak, amikor a munkanélküliség az egekben volt?! Most azt mondhatom, hogy folyamatosan nőnek a bérek, a foglalkoztatottság 70 százalék feletti, a munkanélküliségi ráta 3,4 százalék alá csökkent, a társasági adó az Európai Unióban a legkisebb mértékű, a személyi jövedelemadó is a harmadik legalacsonyabb szinten van.

(15.30)

A foglalkoztatás számára kedvező a gazdasági környezet, a kisvállalkozásokra is kedvező feltételek vonatkozhatnak. Ennek összegzéseként talán ki lehet jelenteni azt, hogy hosszú ideje stabil politikai és gazdasági környezet veszi körbe a magyar vállalkozásokat. Ez egyben kedvez a vállalkozásoknak, és vonzza a nemzetközi befektetőket is.

Tisztelt Államtitkár Úr! Ha a KSH adatait vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy 2019-ben 4,9 százalékkal nőtt a GDP. Ha az Eurostat adatait vizsgáljuk, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy európai összevetésben is első helyen áll ez a növekedés. Az euróövezettel szemben 3,7 százalékos, a teljes EU-val szemben 3,4 százalékos a magyar gazdaság növekedési többlete. Ez messze meghaladja azokat a célokat, várakozásokat, amiket a kormány mindig is elvárna önmagától, ezt a 2 százalékos növekedési többletet. Ugyanakkor azt is látjuk, államtitkár úr, hogy az eurózóna növekedése lassul, egy stagnáló környezetre kell felkészülnünk. Éppen ezért joggal vetődik fel bennünk, hogy azok az eredmények, amiket eddig magunknak tudhatunk, tarthatóak-e.

Kérdezem ezért az államtitkár urat, hogy ön minek értékeli, hogyan értékeli a 2019-es 4,9 százalékos növekedést. Hogyan tekint az eurózóna és az európai gazdaság növekedésére, hogyan értékeli azt? És ami a legfőbb kérdés: milyennek látja a magyar gazdaság növekedési kilátásait az elkövetkezendő időszakban? (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
107 83 2020.02.24. 0:39  78-83

DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): Azt gondolom, hogy ha vannak társadalompolitikai céljaink, márpedig vannak, és folyamatosan megújulnak, ezeknek a sikerességéhez, megvalósításához az kell, hogy stabil legyen a költségvetési politikánk és ennek megfelelően a gazdaságpolitikánk. A kormány ezen a területen vitathatatlanul sikeres volt, és azt gondolom, hogy ha az a következetesség az elkövetkezendő időszakban is megmarad  márpedig a válaszából látom az eltökéltséget , akkor ezeket a társadalompolitikai célokat meg is tudjuk majd valósítani. A válaszát köszönettel fogadom el. (Taps a kormánypárti padsorokban.  Közbeszólás ugyanott: Így van!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
110 36 2020.03.09. 1:04  33-38

DR. HARGITAI JÁNOS, a Mentelmi bizottság elnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Pintér Tamás képviselő úr október 28-án a tavalyi évben mondott le. Az azóta február 16-án megtartott időközi országgyűlési választáson Kálló Gergely képviselő úr szerzett mandátumot. Ezt a mandátumot az ottani választási bizottság a részére ki is adta, a határozat február 24-én 16 órától kezdve jogerős. Azóta február 27-én megtörtént a megbízólevél átadása is. A bizottságunk a mai ülésnap előtt ülésezett, megvizsgálta az ilyenkor szükséges benyújtandó iratokat, azokat rendben találta. Kálló Gergely képviselő úr nyilatkozott arról, hogy vele kapcsolatban összeférhetetlenségi ok nem áll fenn, ezért a Mentelmi bizottság egyhangúlag javasolja az Országgyűlésnek, hogy Kálló Gergely országgyűlési képviselő mandátumát igazolja.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
110 42 2020.03.09. 0:45  41-43

DR. HARGITAI JÁNOS, a Mentelmi bizottság elnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A mai mentelmi bizottsági ülésünkön az elnök úr által szóba hozott indítványt a Mentelmi bizottság tagjai megismerhették. A Mentelmi bizottság indítványomra a mai ülésén is követte azt az eddigi töretlen gyakorlatát, hogy nem tartalmilag vizsgálja az indítványozó állításait, hanem a vizsgálat arra irányul, hogy közvádról vagy egy magánindítványról vane szó. Miután a bizottság ezzel szembesült, hogy ez egy magánindítvány, ezért majdnem egyhangúlag, 5 igen szavazattal, 1 nem ellenében azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy az adott ügyben a képviselő úr mandátumát ne függessze fel. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
113 128-130 2020.03.23. 2:18  127-136

DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): Igen.

ELNÖK: Igen. Hargitai János képviselő urat illeti a szó.

DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A gazdaságvédelmi akcióterv munkájáról szerettem volna önt kérdezni, szerettem volna önt megszólítani. Ezt meg is teszem, de az élet mindig felülírja az elképzelésinket egy ilyen válsághelyzetben, amiben most az ország van. Az ember nyilvánvalóan polgármesterekkel, orvosokkal, többek között a mohácsi kórház vezetőjével is egyeztet, és érdeklődik az eszközellátás kapcsán. A velük való beszélgetés kapcsán tudom, hogy nem ideális a helyzet. Ezt sosem állítottuk, ugyanakkor örvendetes az, hogy ma már Keletről, Kínából eszközöket tudtunk beszerezni.

Azt gondolom, egyetérthetünk miniszterelnök úr mai okfejtésével, amiben ezeknek az eszközöknek az eljuttatását jelentette az egészségügyben dolgozó legveszélyeztetettebb munkakörben lévő dolgozókhoz. Azt gondolom, hogy ez ennek a krízishelyzet kezelésének a legfontosabb eszköze. Ugyanakkor azt is remélem, hogy persze túl leszünk ezeken a szorító gondokon, és ezért nagyon fontos az, hogy mi az, amit a kormány tenni tud, milyen irányokat céloz meg a magyar gazdaság jövőbeni működőképessége kapcsán.

Örvendetes, hogy eddig a magyar gazdaság az elmúlt években akár 5 százalékkal is növekedni tudott. Amikor megterveztük a folyó évi költségvetést, akkor nem ilyen helyzetre készültünk. Ez a veszélyhelyzet, ami a koronavírus támadása kapcsán létrejött, nyilvánvalóan minden gazdaságpolitikai törekvésünk újragondolását is feltételezi.

Ezért kérdezem államtitkár urat, hogy mi a kormány gondolkodásának iránya a gazdaságpolitikai kérdések kapcsán. Milyen mozgáslehetőséget lát az idei költségvetésben ennek a nehéz helyzetnek a finanszírozására, és a jövő évi költségvetésben milyen irányt vesz a kormány? Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
113 134 2020.03.23. 1:03  127-136

DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): Államtitkár úr, ön is azok közé a képviselők közé tartozik, akik húsz éve, amióta képviselők, részt vesznek a mindenkori költségvetési vitán. Emlékeztetem mindannyiunkat, hogy sokszor mennyi kritikát kaptunk azért, mert a mindenkori költségvetésbe az utóbbi években hatalmas költségvetési tartalékokat képeztünk azért, hogy nehéz helyzetekben legyen mihez nyúlni. Nyilvánvalóan erre a költségvetés végrehajtása során a kormánynak adtunk felhatalmazást.Itt az élet igazolja, hogy ez mennyire indokolt volt, sőt, ha több tartalékot tudtunk volna képezni, az sem lenne elég. De ezeket a gazdaságpolitikai intézkedéseket, amelyeket a kormány most meghozott, bevételről mond le gyakorlatilag a kormány, azt azért tudja megtenni, mert racionálisan gazdálkodtunk, nem úgy, ahogy az előző kormányok ezt tették. Azt gondolom, hogy ezt a továbbiakban is így kell folytatni, és akkor megteremtjük a feltételeit a további gazdaságpolitikai intézkedéseknek. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
115 74 2020.03.30. 6:40  59-91

DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): Tisztelt Országgyűlés! Elnök Úr! Egy különleges helyzetben van az ország; olyan helyzetben, amilyenben még nem voltunk. Különleges jogrendi állapotban vagyunk, de szögezzük le, hogy ez egy Alaptörvényben rögzített helyzet. A kormánynak nemcsak lehetősége volt, hanem alkotmányos kötelezettsége is egy ilyen helyzetben a veszélyhelyzet kihirdetése. És igen, önök jól mondják, ez a veszélyhelyzet addig tart, amíg a veszély fennáll. A veszélyhelyzetet a kormány tudja megszüntetni.

Egy rendeletével a kormány kihirdette a veszélyhelyzetet, és sok más rendeletet alkotott eddig  és a jövőben is nyilvánvalóan a veszélynek megfelelően alkotni fog , és ezeknek az intézkedéseknek, ezeknek a rendeleteknek a hatálya jár le 15 naponként. Az Országgyűlés azzal szembesül, hogy ezt a helyzetet hogyan kezelje.

Önök azt mondják, hogy szabjunk egy határidőt, hogy meddig élhetnek ezek a rendelkezések, és akkor üljünk össze és vitázzunk erről a helyzetről. Mi meg azt mondjuk, hogy teremtsük meg a kormány számára az ideális feltételeket ennek a veszélyhelyzetnek a kezelésére, mert, képviselőtársaim, a tét nagy. A világon és Magyarországon is emberek halnak meg, kullogunk a vírus után. Az orvostudomány nem felkészült ma még ennek a vírusnak az ideális kezelésére  bízom benne, hogy ez csak ideiglenes állapot, de ma ez a helyzet , ezért ez a veszélyhelyzet nagy veszélyeket rejt számunkra. Ilyenkor önöknek nem azon kellene gondolkodniuk, hogy egy ilyen veszélyhelyzet időszaka alatt az önök alkotmányos lehetőségeit megpróbálják erősíteni, hanem be kellene állni a kormány mögé. Nem más mögé, azért a kormány mögé, mert a kormánynak van felhatalmazása arra, hogy operatív módon kezelje ezt a krízishelyzetet. A társadalomban nagyobb az összefogás  beleértve az önök szavazóit is  a kormány intézkedései mögött, mint az itt a parlamentben látszik.

Most önök azt kérik tőlünk, hogy a társadalomban meglévő viszonylagos egységet, bár támogatják a kormány intézkedéseit, de bontsuk meg, mégse adjunk ideális feltételeket a kormány működésének, hanem az önök politikai érdekeinek megfelelően önök valamilyen módon ellenőrizhessék a kormányt. Megjegyzem, erre a jövőben is lehetőségük lesz, mert a parlament ülésezni fog. Nem számolunk azzal, hogy egy olyan krízishelyzet jön létre, hogy a parlament ne tudna ülésezni  az már egy nagyon tragikus helyzet lenne , és ha a parlament ülésezik, akkor önök hétről hétre a parlament adta keretek között megkapják a lehetőséget arra, hogy ellenőrizzék a kormányt napirend előtti felszólalásokkal vagy az azonnali kérdésekkel, ahogy ezt eddig is tették és a jövőben is teszik, és erre legyen is meg minden lehetőségük.

Önök azt mondják, hogy egy egyszerű törvénnyel lerendezhettük volna ezt a kérdést, mert 50 százalékos többséggel dönthettünk volna arról, hogy felhatalmazzuk a kormányt arra, hogy a lejáró rendeletek hatályát hosszabbítsa meg. Elméletileg igazuk van, tehettük volna ezt is, de mi többre törekedtünk. Mi azt mondtuk, hogy ebben a veszélyhelyzetben, a katasztrófavédelmi törvény által megszabott keretek között  ez az a sarkalatos törvény, ami keretet ad a törvény mozgására  többre van szükség ahhoz, hogy a kormány sikeresen kezelje ezt a veszélyt, és ezt a koronavírus-törvény teremti meg.

Tehát mi nemcsak tűzoltásnyi lehetőséget akartunk adni a kormánynak, hanem érdemi mozgáslehetőséget. Ezt önök jól értik. Elméletileg helyeslik is azokat a döntéseket, amit a kormány eddig meghozott, csak önök bizonyos helyzetekben vitatkozni akarnak erről, és, ha úgy tetszik, az ellenség az arcát…, az ellenzék az arcát akarja megmutatni veszélyhelyzetben időszakonként. Hogy ez most 15 naponként történik, 90 naponként történik vagy félévenként történik, ez ilyen szempontból már egy részletkérdés.

Mi viszont azt mondjuk, hogy nem ez a fontos, hogy most vitázzunk a kormány döntéseiről, hanem sokkal inkább fontos az, hogy egységet mutassunk. A szavazás, ami egy óra múlva bekövetkezik, arról fog dönteni, hogy a parlament képes volte egy olyan egységet mutatni, amilyen egység egyébként a társadalomban van. (Balczó Zoltán: Így van.) Félek tőle, hogy a parlament megint alulmúlja ilyen szempontból a társadalmat.

Önök azt mondják, hogy semmi szükség (Balczó Zoltán: Nincs.) a koronavírus-törvény elfogadására, mert lám-lám, lejártak bizonyos intézkedések 15 nappal  utalok itt arra, hogy egy héttel ezelőtt nem adtak nekünk felhatalmazást arra, hogy azonnal elfogadjuk ezt a törvényt , és a kormány ezt mégis meg tudta oldani. De hogyan oldotta meg, tisztelt képviselőtársaim?

Háború van. Az ellenséget igazán nem is látjuk, mert ha lőnének ránk, akkor látnánk az ellenséget. Itt egy gyilkos vírussal találkozunk. Tekintsük ezt egy háborúnak. (Dr. Varga-Damm Andrea folyamatosan közbeszól.) Mit csinál ebben a helyzetben kényszerből a kormány? Megkéri az egyetem rektorait, hogy tartsák zárva az intézményeiket. Tehát kér. Megkéri a polgármestereket, hogy ne nyissák ki az óvodákat és a bölcsődéket. A tiszti főorvos egy normatív utasításban, ami nem is jogszabály  a saját szervezetét persze mozgathatja ezzel , egyébként megkéri a rendőröket  szó szerint megkéri a rendőröket , hogy az általa meghozott intézkedések végrehajtásában működjenek közre.

Önök azt gondolják, hogy ez ideális, hogy egy háborúban kérünk ahelyett, hogy a kormánynak egyértelmű mozgási lehetősége lenne arra, hogy parancsokat adjon, hogy döntéseket hozzon, és ezeknek a döntéseknek a végrehajtását számonkérje? Tökéletesen értik önök, hogy nagy különbség van kérés és egy egyértelmű parancsban megfogalmazott utasítás között. Mégsem képesek a kormány mögé odaállni, még ebben a krízishelyzetben sem, mert önöknek fontosabbak a politikai érdekeik, és ebben a veszélyhelyzetben is a saját politikai érdekeik tágítására törekszenek.

Mi ebben nem leszünk partnerek. Mi élünk azzal az alkotmányos felelősségünkkel, amit a választók ránk róttak, és egy óra múlva meg fogjuk szavazni ezt a törvényt. Boldogok leszünk, ha önökkel együtt tehetjük. Ha nem, önök nélkül is érvényesíteni fogjuk a választók akaratát. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
116 57 2020.04.06. 1:45  56-58

DR. HARGITAI JÁNOS, a Mentelmi bizottság elnöke: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A legfőbb ügyész átiratában kereste meg az Országgyűlés elnökét, tőle kapta az átiratot a Mentelmi bizottság. Ebben a legfőbb ügyész úr Boldog képviselő úrral szemben hivatali vesztegetés, vesztegetés elfogadásának bűntette, valamint versenykorlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban bűntette miatt kéri a mentelmi jogának felfüggesztését. A tényállási leírásokból megállapítható, hogy 2015-től kezdődően területi operatív programok…  emlékeztetőül: a megyei önkormányzatoknak van az ilyen programok elbírálásában jelentős szerepe. Ezek befolyásolásában, egy település esetében három pályázat sikeres előmozdításában vett részt a képviselő úr a legfőbb ügyész álláspontja szerint, és ezekben az eljárásokban közbeszerzési eljárásokat is befolyásolt, és előnyt fogadott el más társaival együtt. A cselekménysort megalapozzák lehallgatások, tanúvallomások és másfajta eljárási cselekmények. A bizottság tartotta magát ahhoz a gyakorlathoz, amit eddig mindig töretlenül követett: megállapította, hogy egy közvádas eljárásról van szó, és ezért egyhangúlag döntött arról, hogy a mentelmi jog felfüggesztését javasolja az adott ügyben. Egyben ezt Boldog képviselő úr írásban kérte is a Mentelmi bizottságtól. Köszönöm a figyelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
116 59 2020.04.06. 0:45  58-62

DR. HARGITAI JÁNOS, a Mentelmi bizottság elnöke: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A legfőbb ügyész átiratában rongálás vétsége miatt kérte a képviselő úr mentelmi jogának felfüggesztését. A tényállások között megállapítható, hogy még az európai parlamenti választások előtt Kálló Gergely három társával együtt a XI. és XII. kerületben a Fidesz és a KDNP plakátjait rongálta meg, 18 esetben hirdetőoszlopot, nyolc esetben hirdetőtáblát. Itt is közvádas ügyről van szó, ezért a Mentelmi bizottság egyhangúlag indítványozza az Országgyűlésnek, hogy a képviselő úr mentelmi jogát az adott ügyben függessze fel.

(16.10)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
122 40 2020.04.27. 5:04  39-42

DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ez az országgyűlési hét ennek a harminc évnek a jegyében is telik azzal, hogy a hét végén is az első szabadon választott Országgyűlésre fogunk emlékezni. Én a megszólalásomban is elsősorban gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozva kívánok visszatekinteni erre a harminc évre. Ennek apropóját az adja, hogy egy soha nem látott válsággal kell megküzdenünk, ami egy egészségügyi válság, egy vírus pusztítja a világot. Sokat nem tudunk még róla, bár az orvosok megfeszített módon dolgoznak a vírus ellen, de ennek gazdasági kihatásai is vannak.Azt gondolom, hogy amikor itt a parlamentben erről az egészségügyi helyzetről, a vírus pusztításairól beszélünk, akkor nekünk illene visszafogottnak lennünk, hisz itt orvosi, orvosszakmai kérdésekről van szó, itt az orvosok viszik a prímet, a nővérek viszik a prímet, megjegyzem, nagyon jól is teljesítenek. A mi feladatunk az lenne a válságnak ebben a metszetében, hogy összefogást hirdessünk, hogy erősítsük a kormány törekvéseit, és egységet sugározzunk.

Ehelyett én azt látom, hogy az ellenzék, persze ilyen a természetrajza, megtesz mindent azért, hogy rombolja a kormány intézkedéseit, hogy bizalmatlanságot szítson, és a válság utáni időkre készülve az önmaga politikai céljainak megágyazni kíván.

(12.20)

A közvélemény-kutatási számok persze nem azt jelzik, hogy ezt sikeresen teszik, de tegyék.

De ha már a válság gazdasági hatásairól van szó, akkor itt persze érdemben beszélhetünk, hiszen 30 év alatt ilyet már megéltünk. Kettőt mindenképpen, amelyikre mindannyian emlékezünk, még Tordai Bence is, akinek  és a mögöttük lévőknek  politikai tőkéje csak annyi van, amennyi a torkában van, a hangja, és azon keresztül leckéztet itt minket, hogy hogyan kellene egy gazdasági válságot kezelni. Az a kettő válságkezelés, amelyre biztosan mindenki emlékszik itt a parlamentben és a magyar közvéleményben: 1995, Bokros-csomag, ekkor csúcsosodik, erről majd még beszélni fogok néhány szót; és 2008, ezt önök úgy szokták mondani, hogy a gazdasági világválság megérintette az országot. Hozzá szoktam mindig tenni, persze mi ennek rendesen megágyaztunk, hogy ez a világválság majdnem elsöpörje az országot, tehát mindannyiunkat.

Érdekes helyzet az, hogy önök ennek a 30 évnek elsősorban az elején kormányoztak, mindig megvolt az a lehetőségük, hogy megágyazzanak ezeknek a válságoknak, sőt létrehozzák ezeket a válságokat, mert ha a Bokros-csomagra akarok utalni, akkor persze jól tudjuk, hogy nem az Antall-kormány ágyazott meg ennek, a Bokros-csomag egy következmény, de a válságot igazán a szocializmus összeomlása és a rendszerváltás hozta. A 2008-as válságot pedig az a lehetetlen gazdaságpolitika, amit a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány követett, ami gyakorlatilag abból állt: vegyük fel a világ minden pénzét, mások pénzét, a külföldiek pénzét, azzal vásároljunk magunknak népszerűséget, és ha persze elfogy ez a pénz, akkor majd jön egy másik kormány, és megoldja ezt a helyzetet. Ez mindig az Orbán-kormányra várt. Így volt ez a Bokros-csomag után is, az Orbán-kormánynak akkor volt négy éve a válság kezelésére. Megjegyzem, ezt sikeresen tette, az államadósságot lehoztuk a csillagokból. És utána jön megint a szocialista kormány, és megcsinálja az ellenkezőjét.

Azt látom, hogy az önök válságkezelési technikája egy dologra jó: társadalmi képük nincs, igazán nem is tudják, hogy mit akarnak csinálni, hogy az országot honnan hova akarják eljuttatni, ezért nem is tudnak jó döntéseket hozni. Társadalmi vízió, filozófia nélkül ez nem megy, és azzal a fajta alázattal, ami önökben van; és ez az alázat csak arra terjed ki, hogy a nemzetek feletti erőközpontok gondolatait minden módon végighajtani ebben az országban, és az ő gondolataikat megvalósítani, legyen ez IMF, legyen ez Európai Bizottság vagy a DK által most már képviselt európai egyesült államok víziója.

Ezzel szemben mi azt mondjuk  és az Orbán-kormány ezt bizonyította , munkaalapú társadalmat kell építeni, családtámogatási rendszert kell működtetni, nemzetben, Kárpát-Európában kell gondolkodni, és még egy válságot is ezekben a dimenziókban kell kezelni. Ezt 2008-ban sikerrel tettük, és azt gondolom, ha ezt a gondolkodási irányt tartjuk ennek a válságnak a kezelése kapcsán, akkor most is sikeresek lehetünk. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
127 8 2020.05.07. 9:15  1-35

DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Úr! Két Somogy megyei megszólaló után következem. Azon gondolkodtam, hogy vane eltérés a két somogyi megszólaló között. Hát, a fideszes képviselő úr nyilvánvalóan elmondta azt, amit mi gondolunk a válságkezelésről meg erről a törvényről, de a jobbikos képviselő asszony mondataiból is én elsősorban a jót vettem ki, ő mindig szakemberként nyilatkozik adótörvényekről az előélete folytán, ezért kötve is van a tényekhez, nem tud olyan szónoklatokat mondani, mint ahogy a túloldalról általában ezt megteszik. Nyilván megfogalmazza a képviselő asszony, hogy ahol van egy kis kedvezmény, az lehetne több, ezzel mind egyetértünk. Mi is azt gondoljuk, hogy mindig lehet nagyobb számot mondani, de erre vagyunk most képesek.Mielőtt a konkrét törvény fontosabb pontjaiba én is belenyúlnék, két általános dolgot hadd jegyezzek meg. Az egyik a koronavírus-törvénnyel összefüggő vitára akar visszanyúlni: azokat a méltatlan és igaztalan kritikákat, amelyek itt elhangoztak a parlamentben, ennek a két pénzügyi törvénynek a tárgyalása is ékesen cáfolja. Ugyanakkor megkaptuk önöktől, hogy itt az idők végeztéig rendeleti kormányzás jön, nem lehet látni semminek a végét, és felfestették az égre az ördögöt, csak ez az ördög semmilyen módon nem látszik. Ugye, most olyan törvényeket tárgyalunk, amelyek már kalkulálnak azzal, hogy vége lesz egyszer a veszélyhelyzetnek. A kormánynak csak a veszélyhelyzet idejére van mozgási lehetősége. Hála istennek, hogy van, mert gyorsan tud reagálni bizonyos kérdésekre, de mivel vége lesz ennek a veszélyhelyzetnek, optimista is vagyok e tekintetben, ezért a kormány által meghozott jogszabályokat törvényekkel kell kísérni, ha azt akarjuk, hogy bizonyos rendeletek élete a veszélyhelyzet után is megmaradjon. Mind a két törvénytervezetben gyakorlatilag erre látunk példákat.

A másik, amit szeretnék elöljáróban elmondani, az a 2016. november 24-ei megállapodás a kormány és a munkavállalók között. Én akkor, amikor erről beszéltem itt a parlamentben, kormánypárti képviselőként is azt mondtam, hogy ha ezt mi tartani tudjuk, na, az már önmagában csoda, mert nem ezt szoktam meg, hogy hosszú távon is működnek megállapodások a kormány és a gazdasági szféra között.

Az utóbbi évek egyik legfontosabb megállapodása, ilyen szempontból döntés a kormány részéről ez a hatéves bérmegállapodás, és nyilvánvalóan ennek betartása jócskán hozzájárult ahhoz, hogy dinamikusan növekedtek Magyarországon a bérek, a bérek növekedése belső fogyasztást generált, ennek jótékony költségvetési kihatásait is élveztük, és mindezt a példátlanul növekvő pályát, amit egyébként az Európai Bizottság elemzései épp a mai napon is megerősítenek, töri ketté a járványhelyzet, és majd amikor egy kis idő múlva a jövő évi költségvetéssel fogunk foglalkozni, akkor gyakorlatilag az elért eredményeink büszkeségének tudatában valahol megint újra kell kezdeni azt a gazdasági építkezést, amit ilyenkor meg kell tenni.

Ezek a törvények is már gyakorlatilag ezt szolgálják. Azt is mondhatnám, hogy a magyar költségvetés volt olyan helyzetben, hogy nem kell drasztikusan mást gondolni az eddigi adópolitikánkról, mint amit gondoltunk normál békeidőben, és egy ilyen válsághelyzet idején is tartani tudjuk az eredeti elképzeléseinket, ami ugye, hosszú évek óta arról szól, hogy bért és a bérhez tapadó adókat csökkentsük, és ha valahol adóemelésre kényszerülünk, akár csak átmeneti ideig, akkor azok ne a bérhez és a foglalkoztatáshoz tapadjanak, hanem a kereskedelmi tevékenységet, a fogyasztást adóztatjuk.

Tehát egy veszélyhelyzetben sem vagyunk kénytelenek feladni ezt az álláspontunkat, még akkor se, ha itt-ott ebben az előterjesztésben átmenetileg bizonyos szektorokat illetően adót növelő tételek is vannak.

Visszatérve erre a bérmegállapodásra, mert ezzel indít a törvénytervezet: fontos az, hogy mindig be tudtuk tartani azt, amit a kormány vállalt, mert még 2017-ben 27 százalékról 22 százalékra csökkentettük a szociális hozzájárulási adót, egy év múlva 19 százalékra, 2019-ben már 17,5 százalékon állt ez az adó, és most, 2020-ban is a válság hatására, ha úgy tetszik, a könnyítéseket továbbra is tartani tudjuk, tovább csökkentjük 15,5 százalékra, sőt a betervezett csökkentést, a betervezett döntésünket is előrehozzuk a válság hatására  mert ilyen szempontból Kőrösi Anitának igaza van, hogy ezek előre elhatározott döntések voltak , hogy a gazdasági szektoron könnyítsünk, és már 2020. július 1-jétől él a könnyítés.

Fontos az a szám, amit az államtitkár úrtól hallottunk, hogy az idei költségvetési évben 160 milliárddal hozzuk helyzetbe a vállalkozói világot, a következő költségvetési évben pedig ez 330 milliárd megtakarítást jelent számukra.

(9.30)

A törvényjavaslat és az expozé is megemlítette, hogy a minimálbér után nulla százalék ennek az adónak az adószázaléka, és ott, ahol kedvezményesen adóznak bizonyos körök, ott is csak 7,5 százalék. Nyilvánvalóan az 50 százalékból következik.

A törvénytervezet a következményeket is tárgyalja. A személyi jövedelemadó esetében, ami itt szóba került, a katás kisvállalkozókat érintő kedvező döntés: ugye, ez az a terület, amire azt mondtam, hogy a képviselő asszony csekély mértékűnek tartja azokat az elmozdulásokat, amelyek itt vannak. Vannak pozitív irányban, de nyilvánvalóan lehetne több is, ilyen szempontból egyetértek vele, de erre vagyunk most képesek.

Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás csökkentését említem még meg, 17,5 százalékról 15,5 százalékra, és a kiva adójának 12 százalékról 11 százalékra való csökkentését 2021. január 1-jétől.

Hitelintézeti különadó. Itt még egy külön mondat: beszéltem a magyar költségvetés általános helyzetéről, és azt mondtam, hogy nem kényszerülünk feladni azt az adópolitikai gondolkodást, amit eddig is képviseltünk. A hitelintézetek kapcsán azt kell megjegyeznem, a hitelintézetek stabilitása pedig arra ad lehetőséget, hogy átmenetileg, egyszeri befizetésként ők 55 milliárddal segítsék, ha úgy tetszik, a járvány elleni védekezést.

Ahogy én ezt a sajtón keresztül látom, a hitelintézetek ezt el is fogadták, képesek ennek az összegnek a teljesítésére (Z. Kárpát Dániel: Persze, hogy képesek, mert…), és ezeket öt év alatt a bankadóból nyilvánvalóan visszakapják. Tehát még tartóssá se kellett tennünk ezeket a rendelkezéseket, látszik, hogy ez egy egyszeri befizetés, és az egyszeri befizetés ellenértékeként öt éven keresztül ők leírhatják az egyszeri befizetéseiket.

Fontos, a beruházásokat érintő döntés: Magyarországon, hála istennek, viszonylag sok külföldi vállalat tevékenykedik, egy ilyen helyzetben félő, hogy a nyereségüket nagyobb mértékben vinnék haza az anyaországaikba. Hogy ezt ne tegyék meg, ezért a fejlesztési tartalék kapcsán, amit eddig is ismert a jogszabály, további könnyítéseket teszünk, és maximum 10 milliárd összegig akár az egész nyereségüket is ilyen célra használhatják fel, nyilvánvalóan az országon belül az elkövetkezendő négy évben, ezzel is ösztönözve őket arra, hogy Magyarországon fektessenek be.

A törvényjavaslat alapvetően kedvezményeket ad a gazdasági szférának és ezen keresztül a magánembereknek is, és  még egyszer mondom  konzekvensen illeszkedik abba az adópolitikai elképzeléssorba, amelyet hosszú évek óta képviselünk, és azt gondolom, hogy sikeresen is képviseltünk, ezért a KDNP-frakció örömmel támogatja a törvénytervezetet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
127 43 2020.05.07. 7:08  36-58

DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Úr! A második világháború előtti országgyűlési házszabály tiltotta a felolvasásokat a parlamentben akkor, hogy a képviselők monológokat olvassanak fel a parlamentben. Ez egy nagyon szép időszak volt. Hála istennek, azon ritka kivételeket éli a magyar parlament, amikor most ilyen pillanatok vannak. Mivel az expozéban elhangzott, hogy ez a törvény egy régi-új törvény, Szatmáry Kristóf azzal érvelt, hogy hogy állta ki az európai intézményrendszer próbáját ez a törvény, ezért a törvény részleteit én sem ismertetem, mindannyian ismerjük, inkább visszanyúlok az előző vitához, mert a dolgok összefüggnek. Annak örülök, hogy Varju képviselő úr visszajött, mert az ő mondatai indítanak arra, hogy visszanyúljak ahhoz a vitához  bár valójában ugyanerről fogunk beszélni vagy beszélek ennek a törvénynek a kapcsán is.

Ugye, én azt mondtam, képviselő úr, önnek és másoknak itt, hogy azt a komédiát, amit a koronavírus-törvény kapcsán elindítottak, én sajnálatosnak és szégyenteljesnek élem meg. De ennek csak egy vetületére utaltam itt, és azt mondtam, hogy most, amikor ezt a két pénzügyi törvényt tárgyaljuk, ez ékes bizonyítéka annak, hogy a veszélyhelyzet nem az idők végeztéig fog szólni, amivel önök vádoltak minket, hisz most már olyan törvényeket fogadunk el, amik a veszélyhelyzet után hatályosulnak. Ez tipikusan ilyen, erre utaltam. Ön ezt úgy reagálta le, hogy nem, mi felsültünk, mert most törvényesítjük a kormányrendeleteinket. Hogy ezt hogy lehetett kitalálni, az számomra rejtély. Ez a kormányrendelet a kiskereskedelmi adóról most is él, és élni fog a veszélyhelyzet végéig, a veszélyhelyzet másnapján pedig ez a törvény, amit most elfogadunk, lesz hatályos. Tehát szó nincs arról, hogy egy kormányrendeletet most törvényesítünk, hanem a veszélyhelyzet utáni helyzetre gondolva alkotunk egy törvényt.

Elhangzott, hogy ez a törvény vagy az akkori törvény a kiskereskedelmi különadóról megjárta az Európai Bíróságot. Ugyanakkor azt kell mondanom, hogy ez azon ritka esetek egyike, amikor az Európai Unió szerződésében kódolva van egy ilyenfajta vita. Tehát a gazdaság bizonyos szereplői, akiket ez a törvény annak idején érintett, és nyilvánvalóan elsősorban a nemzetközi kereskedelmi láncok, amik itt vannak Magyarországon, sérelmezték a parlament döntését, és azt megtámadták az Európai Bíróság előtt, és azt persze azzal az indokkal tették, hogy igazán a külföldieket sújtjuk mi adóval. Az Európai Bíróság meg nekünk adott igazat, és azt mondta, hogy nem, sávosan határozunk meg adókat, a kicsiket mentesítjük, a nagyok fizetnek, függetlenül attól, hogy ők külföldi befektetőként kereskednek itt, vagy hazai kereskedők.

Tehát ez egy racionális és értelmes vita, még egyszer mondom, amely az Európai Unió szerződéséből következik, és természetes módon a bíróság fogja kifejteni a végső álláspontot. Ez megtörtént. Csak arra emlékeztetem önöket: mikor vezetjük mi be ezt a kiskereskedelmi különadót? Akkor, amikor az önök romjait kell eltakarítanunk. Ez az az időszak, amikor a világ arra kapja fel a fejét, hogy unortodox gazdaságpolitikát folytat Magyarország a szocialista kormány után. Különös, szokatlan módon alkottunk jogszabályokat, adószabályokat, és ezt is ilyennek ítélték, de ez eredményes volt, mert azt a gondot, amit önök hátrahagytak, el tudtuk takarítani.

Witzmann képviselő úr hozta fel az előző vitában Margaret Thatchernek azt a legendás mondását, hogy a szocialisták előbb-utóbb kifogynak más pénzéből. Ez 2008 második felében bekövetkezett, amikor önök kifogytak más pénzéből. Bekövetkezett az államcsőd előtti állapot, és azok a mások utána újra pénzt adtak ennek az országnak, 20 milliárd eurót, 25 milliárd dollárt, és ezt az Orbán-kormány azóta visszafizette, mert természetesen úgy volt megállapítva minden, hogy a következő kormányra maradtak a terhek.

(12.20)

Az előző vitában önök számomra egy kicsit felfoghatatlanul az EBRD-vel kötött megállapodást sokszor, többször előhozták. Talán Szakács képviselő úr volt az első, aki szóba hozta, és utána más képviselők is folytatták ezt. Tudom, hogy nem elvárható önöktől az, hogy akkor, amikor gazdasági kérdésekről beszélünk, csak azért, mert önök 2008-ban, hát, rendkívül sikertelenek voltak gazdaságpolitikájukat tekintve  utalok itt megint arra, hogy csődbe vitték az országot , önmagában ezért majd visszafogottak lesznek, amikor most minket kritizálnak vagy bírálnak. Ha ezt gondolnám, hogy ez elvárható lenne önöktől, akkor teljesen naiv lennék. Nem ez a szerepük most, és ez teljesen rendben van.

De azt is gondolnám, hogy akkor, amikor az EBRD-vel való megállapodást előhozzák, amely alapvetően a bankszektort érinti, azért arra figyelmeztetem önöket, hogy a munkatársaiknak szóljanak, hogy készítsék elő önöknek a 282/2008. (XI. 28.) számú kormányrendeletet. Ez az alávetettségünk himnusza, tisztelt képviselő urak, ami ebben a kormányrendeletben le van írva. Akkor, amikor önök kaptak 20 milliárdot a nemzetközi intézményektől, hogy az államcsődöt elkerüljük, ebben a kormányrendeletben ezek a nemzetközi intézmények tollba mondták önöknek, hogy mit kell végrehajtaniuk ahhoz, hogy ahhoz a 20 milliárdhoz hozzájussanak.

Csak a legizgalmasabbakat vetem fel: közszférabérek befagyasztása, közszférában a 13. havi bérek elvétele (Arató Gergely: Visszaadtátok?), 13. havi nyugdíj elvétele, és így tovább, és így tovább. Tehát ezt önöknek minden gazdaságpolitikai vita előtt látniuk kellene, vagy fel kellene eleveníteniük ezt a kormányrendeletet, mert mondom, ez Magyarország alávetettségének himnusza, amibe akkor belekényszerültünk.

És az ilyen típusú törvények, mint amelyet most tárgyalunk, vagy újra idehoztunk, a kiskereskedelmi különadó is egy eszköz volt ahhoz, hogy azokat a romokat eltakarítsuk. A kereszténydemokrata frakció az ebben a törvényjavaslatban megfogalmazottakat támogatja.