Készült: 2020.07.04.21:41:51 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

127. ülésnap (2020.05.07.), 8. felszólalás
Felszólaló Dr. Hargitai János (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:15


Felszólalások:  Előző  8  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár Úr! Két Somogy megyei megszólaló után következem. Azon gondolkodtam, hogy vane eltérés a két somogyi megszólaló között. Hát, a fideszes képviselő úr nyilvánvalóan elmondta azt, amit mi gondolunk a válságkezelésről meg erről a törvényről, de a jobbikos képviselő asszony mondataiból is én elsősorban a jót vettem ki, ő mindig szakemberként nyilatkozik adótörvényekről az előélete folytán, ezért kötve is van a tényekhez, nem tud olyan szónoklatokat mondani, mint ahogy a túloldalról általában ezt megteszik. Nyilván megfogalmazza a képviselő asszony, hogy ahol van egy kis kedvezmény, az lehetne több, ezzel mind egyetértünk. Mi is azt gondoljuk, hogy mindig lehet nagyobb számot mondani, de erre vagyunk most képesek.Mielőtt a konkrét törvény fontosabb pontjaiba én is belenyúlnék, két általános dolgot hadd jegyezzek meg. Az egyik a koronavírus-törvénnyel összefüggő vitára akar visszanyúlni: azokat a méltatlan és igaztalan kritikákat, amelyek itt elhangoztak a parlamentben, ennek a két pénzügyi törvénynek a tárgyalása is ékesen cáfolja. Ugyanakkor megkaptuk önöktől, hogy itt az idők végeztéig rendeleti kormányzás jön, nem lehet látni semminek a végét, és felfestették az égre az ördögöt, csak ez az ördög semmilyen módon nem látszik. Ugye, most olyan törvényeket tárgyalunk, amelyek már kalkulálnak azzal, hogy vége lesz egyszer a veszélyhelyzetnek. A kormánynak csak a veszélyhelyzet idejére van mozgási lehetősége. Hála istennek, hogy van, mert gyorsan tud reagálni bizonyos kérdésekre, de mivel vége lesz ennek a veszélyhelyzetnek, optimista is vagyok e tekintetben, ezért a kormány által meghozott jogszabályokat törvényekkel kell kísérni, ha azt akarjuk, hogy bizonyos rendeletek élete a veszélyhelyzet után is megmaradjon. Mind a két törvénytervezetben gyakorlatilag erre látunk példákat.

A másik, amit szeretnék elöljáróban elmondani, az a 2016. november 24-ei megállapodás a kormány és a munkavállalók között. Én akkor, amikor erről beszéltem itt a parlamentben, kormánypárti képviselőként is azt mondtam, hogy ha ezt mi tartani tudjuk, na, az már önmagában csoda, mert nem ezt szoktam meg, hogy hosszú távon is működnek megállapodások a kormány és a gazdasági szféra között.

Az utóbbi évek egyik legfontosabb megállapodása, ilyen szempontból döntés a kormány részéről ez a hatéves bérmegállapodás, és nyilvánvalóan ennek betartása jócskán hozzájárult ahhoz, hogy dinamikusan növekedtek Magyarországon a bérek, a bérek növekedése belső fogyasztást generált, ennek jótékony költségvetési kihatásait is élveztük, és mindezt a példátlanul növekvő pályát, amit egyébként az Európai Bizottság elemzései épp a mai napon is megerősítenek, töri ketté a járványhelyzet, és majd amikor egy kis idő múlva a jövő évi költségvetéssel fogunk foglalkozni, akkor gyakorlatilag az elért eredményeink büszkeségének tudatában valahol megint újra kell kezdeni azt a gazdasági építkezést, amit ilyenkor meg kell tenni.

Ezek a törvények is már gyakorlatilag ezt szolgálják. Azt is mondhatnám, hogy a magyar költségvetés volt olyan helyzetben, hogy nem kell drasztikusan mást gondolni az eddigi adópolitikánkról, mint amit gondoltunk normál békeidőben, és egy ilyen válsághelyzet idején is tartani tudjuk az eredeti elképzeléseinket, ami ugye, hosszú évek óta arról szól, hogy bért és a bérhez tapadó adókat csökkentsük, és ha valahol adóemelésre kényszerülünk, akár csak átmeneti ideig, akkor azok ne a bérhez és a foglalkoztatáshoz tapadjanak, hanem a kereskedelmi tevékenységet, a fogyasztást adóztatjuk.

Tehát egy veszélyhelyzetben sem vagyunk kénytelenek feladni ezt az álláspontunkat, még akkor se, ha itt-ott ebben az előterjesztésben átmenetileg bizonyos szektorokat illetően adót növelő tételek is vannak.

Visszatérve erre a bérmegállapodásra, mert ezzel indít a törvénytervezet: fontos az, hogy mindig be tudtuk tartani azt, amit a kormány vállalt, mert még 2017-ben 27 százalékról 22 százalékra csökkentettük a szociális hozzájárulási adót, egy év múlva 19 százalékra, 2019-ben már 17,5 százalékon állt ez az adó, és most, 2020-ban is a válság hatására, ha úgy tetszik, a könnyítéseket továbbra is tartani tudjuk, tovább csökkentjük 15,5 százalékra, sőt a betervezett csökkentést, a betervezett döntésünket is előrehozzuk a válság hatására  mert ilyen szempontból Kőrösi Anitának igaza van, hogy ezek előre elhatározott döntések voltak , hogy a gazdasági szektoron könnyítsünk, és már 2020. július 1-jétől él a könnyítés.

Fontos az a szám, amit az államtitkár úrtól hallottunk, hogy az idei költségvetési évben 160 milliárddal hozzuk helyzetbe a vállalkozói világot, a következő költségvetési évben pedig ez 330 milliárd megtakarítást jelent számukra.

(9.30)

A törvényjavaslat és az expozé is megemlítette, hogy a minimálbér után nulla százalék ennek az adónak az adószázaléka, és ott, ahol kedvezményesen adóznak bizonyos körök, ott is csak 7,5 százalék. Nyilvánvalóan az 50 százalékból következik.

A törvénytervezet a következményeket is tárgyalja. A személyi jövedelemadó esetében, ami itt szóba került, a katás kisvállalkozókat érintő kedvező döntés: ugye, ez az a terület, amire azt mondtam, hogy a képviselő asszony csekély mértékűnek tartja azokat az elmozdulásokat, amelyek itt vannak. Vannak pozitív irányban, de nyilvánvalóan lehetne több is, ilyen szempontból egyetértek vele, de erre vagyunk most képesek.

Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás csökkentését említem még meg, 17,5 százalékról 15,5 százalékra, és a kiva adójának 12 százalékról 11 százalékra való csökkentését 2021. január 1-jétől.

Hitelintézeti különadó. Itt még egy külön mondat: beszéltem a magyar költségvetés általános helyzetéről, és azt mondtam, hogy nem kényszerülünk feladni azt az adópolitikai gondolkodást, amit eddig is képviseltünk. A hitelintézetek kapcsán azt kell megjegyeznem, a hitelintézetek stabilitása pedig arra ad lehetőséget, hogy átmenetileg, egyszeri befizetésként ők 55 milliárddal segítsék, ha úgy tetszik, a járvány elleni védekezést.

Ahogy én ezt a sajtón keresztül látom, a hitelintézetek ezt el is fogadták, képesek ennek az összegnek a teljesítésére (Z. Kárpát Dániel: Persze, hogy képesek, mert…), és ezeket öt év alatt a bankadóból nyilvánvalóan visszakapják. Tehát még tartóssá se kellett tennünk ezeket a rendelkezéseket, látszik, hogy ez egy egyszeri befizetés, és az egyszeri befizetés ellenértékeként öt éven keresztül ők leírhatják az egyszeri befizetéseiket.

Fontos, a beruházásokat érintő döntés: Magyarországon, hála istennek, viszonylag sok külföldi vállalat tevékenykedik, egy ilyen helyzetben félő, hogy a nyereségüket nagyobb mértékben vinnék haza az anyaországaikba. Hogy ezt ne tegyék meg, ezért a fejlesztési tartalék kapcsán, amit eddig is ismert a jogszabály, további könnyítéseket teszünk, és maximum 10 milliárd összegig akár az egész nyereségüket is ilyen célra használhatják fel, nyilvánvalóan az országon belül az elkövetkezendő négy évben, ezzel is ösztönözve őket arra, hogy Magyarországon fektessenek be.

A törvényjavaslat alapvetően kedvezményeket ad a gazdasági szférának és ezen keresztül a magánembereknek is, és  még egyszer mondom  konzekvensen illeszkedik abba az adópolitikai elképzeléssorba, amelyet hosszú évek óta képviselünk, és azt gondolom, hogy sikeresen is képviseltünk, ezért a KDNP-frakció örömmel támogatja a törvénytervezetet. (Taps a kormánypártok soraiból.)




Felszólalások:  Előző  8  Következő    Ülésnap adatai