Készült: 2020.03.30.07:23:07 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

76. ülésnap (2011.03.22.), 85. felszólalás
Felszólaló Nógrádi Zoltán (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:32


Felszólalások:  Előző  85  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

NÓGRÁDI ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem lehetséges, hogy az emberi élet beteljesüljön anélkül, hogyha nincs kellő önismerete, és nincs emberi sors, amely ki tudja teljesíteni önmagát, hogyha nincs kellő önbecsülése. Nos, hogyha emberi létünknek ez a két alappillére nélkülözhetetlen, akkor közösségi létünk, a nemzetünk jövője szempontjából is így kell ezt értékeljük. Nem létezik magyar lét, nem létezik nemzeti jövő, ha nincs kellő önbecsülésünk és nincs kellő önismeretünk. Ha pedig ez megvan, akkor szükséges azt papírra vetni, és szükséges azt a széles nyilvánosság elé tárni, akár más népekkel is tudatni, mondván: akkor számíthatnak a magyarság jóindulatára, jó partnerségére és jövőbeni együttműködésére, hogyha ezt az önismeretet, ezt az önbecsülést visszatükröződni látjuk más népek arcáról is.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Képviselőtársaim! Az új alkotmány ezt az önismeretet és ezt az önbecsülést és ennek legfontosabb pilléreit és értékeit rögzíti, egészen Szent István király művétől kezdődően. Én is szeretném ezt kiemelni, mint ahogy többen a hozzászóló képviselőtársaim ezt megtették, két alapvető szempontból. Az egyik: Szent István király azt a kormányzati felelősséget és azt a kormányzati következetességet, akaratot és szándékot testesíti meg és szimbolizálja a mai kor számára, amellyel nekünk kell ma a változó világban megmenteni a hazát, megmenteni a nemzetet a jövőnek, és biztosítani a boldogulást a következő generációknak, az utánunk jövő generációknak.

Tisztelt Jelenlévők! Az alaptörvény rögzíti pontos helyünket és státusunkat, ami földrajzilag úgy hangzik, hogy Kelet és Nyugat határán vagyunk itt Európában. Azt is mondhatjuk, hogy fájdalmas örökség ez, hiszen történelmünk megannyi vérzivataros eseménye pont ezt a kelet-nyugati törésvonalon való elhelyezkedésünket bizonyítja, illetve ennek a következményeit kellett viselnünk sok-sok évszázadon keresztül. De mégis büszkék vagyunk erre, hiszen magyar népünk és magyar nemzetünk évszázadokon keresztül, történelmi események sorozatán keresztül bizonyította és biztosította Európát lojalitásáról.

A mai korban ennek az üzenete nem más, mint az, hogy a mai generációk vagy az utánunk jövő generációk, bárhova is veti őket az élet, bárhova veti őket a sors, Európa bármely országában, bármely városának, utcájának köveit fogják koptatni, nekik ott felemelt fejjel kell járniuk. A magyar elkövetkezendő generációk és jövő generációk tagjainak kivívta a magyar történelem azt a megbecsülést, amely mentén emelt fejjel járhatnak bárhol itt Európában, hiszen nemcsak az európai közösség és értékek és kultúra iránti elkötelezettségünket bizonyítottuk vérzivataros csatákon és történelmi eseményeken keresztül, hanem bizonyítottuk a szabadság szeretetét és a szabadság iránti oldhatatlan elkötelezettségünket is. Mert azzal együtt, hogy védtük Európát és védtük a tőlünk nyugatabbra fekvő népek boldogulását, jólétét és értékeit, ezzel együtt, amikor éppen Európa nem zúdított a nyakunkba valamiféle kemény eseményt, akkor magunkért kellett küzdenünk szabadságharcok és forradalmak sorozatán keresztül, bizonyítva ezzel, hogy ennek a népnek az egyik legfontosabb feladata és legfontosabb értéke maga a szabadság.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szól az alaptörvény, a nemzeti hitvallás a nemzeti egység szükségességéről is. A magyar történelmet sokan nem ismerik kellőképpen határainkon kívül, nem ismerik kellőképpen más európai nemzettársaink. Ha tudnák és ismernék minden egyes részletét, akkor azt is tudnák, hogy mi viharos történelmünk során sokszor kerültünk nehéz és megalázott helyzetbe, de sokszor - sőt minden alkalommal - igyekeztünk megalázottan is, de emelt fejjel kikerülni minden történelmi nehézségből.

(16.30)

Mi azt gondoljuk, úgy érezzük - és ez fontos, hogy rögzítésre kerüljön írott formában is -, hogy az európai népekkel való együttműködésünket minden körülmények között alapfeltételként határozzuk meg, akkor is, ha ezek a népek a szórvány magyarság és az elszakított magyar nemzettestek egy részét fogadják be. Megköveteljük, hogy tisztelettel bánjanak velünk, mert mi magunk is tisztelettel bánunk más népekkel, és hogyha ez így van, akkor a megbecsülést mi magunknak is kikövetelhetjük, és hogyha ez így van, akkor azt is kijelenthetjük, hogy ha kiállunk a magyar nemzettársaink mellett, azt mindig a más népekkel való együttműködésben, más népek békéjének megbontása nélkül, de mindig az érdekeink, az értékeink és a saját nemzeti jövőképünk megvallása mellett kell hogy tudomásul vegyék.

Az önrendelkezés, amelyről szóltam szabadságharcaink kapcsán, az egyik legfontosabb pillére a magyar jövőnek, és ma már nemcsak politikai szempontból kell erről beszélnünk, hanem pénzügyi szempontból is. Meggyőződésem, és ezzel nem szeretnék semmiféle borús jövőképet festeni egy ilyen nagyszerű pillanatban, de mégis van olyan érzésünk, akár itt az Országgyűlésben, akár a mindennapi magyar jövőt megélve, hogy vannak olyan intézmények, vannak olyan csoportok, vannak olyan érdekek, amelyek a magyarságot, a mai magyar magyarságot és a jövő generációit a vesztesek oldalára akarják írni, de már nem más által, mint pénzügyi eszközök által, amely nem tesz mást, mint állandó robotban élő és állandó adósságszolgálatot nyögő néppé aljasítja le ezt a közép-európai nemzetet, amelynek a történelmi értékeit mindannyian ismerjük és tudjuk. Ezt nem szabad hagynunk tehát, és minden körülmények között kivívni, ahogyan kivívták katonai erővel, politikai erővel eleink, most magunknak azt a pénzügyi önrendelkezést, amellyel a magyar jövőt, az ezáltal biztosítható független jövőt meg tudjuk teremteni.

Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Én magam nagyon-nagyon sok szép gondolattal gazdagodtam ebben a vitában a mai napon, olyan nagyon-nagyon értékes alapvetésekkel, amelyeket remélem, nagyon sokan hallottak a rádió és a televízió nyilvánosságán keresztül.

Nekünk, mai magyar képviselőknek, akik itt ülünk a parlamentben és alkotmányozunk, egyetlenegy kérésünk lehet talán a gondviseléshez: mindazt az érzést, gondolatvilágot és értékrendszert, amit mi bele akarunk, bele tudunk és beleépítünk ebbe az alaptörvénybe, megértse a magyar nemzet, a magyar nemzet minden tagja értse úgy, ahogyan mi akarjuk, hiszen mi most helyettük és az ő nevükben gyakoroljuk a hatalmat.

Legyen hát ez az alaptörvény egy olyan közös gondolkodás és közös értelmezés első próbája a következő időszak nehéz magyar jövendőbeli feladatok mellett, amelyben egyformán értünk minden egyes gondolatot. Adja az Isten, hogy így legyen!

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  85  Következő    Ülésnap adatai