Felszólalás adatai

Az Országos Légvédelmi Parancsnokság 1944-ben ezeknek a támadásoknak a hatására úgy döntött, hogy létrehoznak egy repülőezredet. Ez lett a Magyar Királyi Honvéd Légierő 101. Puma vadászrepülő osztály, amely 1944. május 1-jén alakult meg. Jelszavuk: "Vezérünk a bátorság, kísérőnk a szerencse".

A vörös üvöltő pumafej vitéz nemes belényesi Heppes Aladár alezredes fejében született meg, amelynek szelleme a pilóták életét végigkísérte. Az első bevetés már 1944. május 24-én elkezdődött, és felvették a harcot a szövetségesek által indított B14, B24 és P51 típusú bombázókkal.

Kezdeti, nehéz sikerek után a taktika az ellenséges bombázókkal szemben egy macska-egér játék volt, amelynek célja az ellenséges gépek leggyengébb pontjainak megtalálása és semlegesítése. Az amerikaiak ezt felismerve, 1944. július 8-án légitámadást indítottak a Puma-szállás, a veszprém-jutasi repülőtér ellen. A repülőtérre dobott közel hétezer darab repeszbomba szerencsés módon a repülőgépekben és a kiszolgáló épületekben elenyésző kárt okozott, viszont 62 ember életét oltotta ki, a sebesültek száma 127 lett.

(1.30)

Az oroszok előrenyomulásával a Pumák bázisa nyugat felé költözött, Kenyeribe, Szombathelyre, majd Grosspetersdorfba. A Pumák összesen 108 légi győzelmet arattak az amerikaiak ellen, lelőttek 64 darab négymotoros bombázót és 47 kísérő vadászgépet. 1943-tól 1945-ig a magyar légierő a hazai és az orosz hadszíntéren összesen 396 igazolt légi győzelmet aratott.

A Puma-ezred életben maradt pilótái a háború végén amerikai hadifogságba kerültek, később voltak, akik hazajöttek. Az itthon maradottak közül sokan börtönbe kerültek, és a kommunista terror kínzásaiba belehaltak.

A Puma név 1988-ban éledt fel, majd 1992-ben alapították meg a Magyar Honvédség 59. Szentgyörgyi Dezső repülőbázis 1. vadászrepülő századát. A Puma Egyesület célja az egykori Magyar Királyi Honvéd Légierő nemes hagyományainak ápolása, a pilóták emlékének megőrzése.

A teljesség igénye nélkül bemutatom egypár Puma-pilóta háború utáni életútját.

Vitéz Szentgyörgyi Dezső 1945. május 3-án amerikai hadifogságba került, majd hazajött, és 1946-49 között a Maszovlet pilótája lett. 1950-ben koholt vádak alapján letartóztatják, és csak 1956-ban szabadul. 1957-től a Malév pilótája, több mint 5 millió kilométert repült. 1971. augusztus 28-án, a Malév koppenhágai járatának katasztrófája során repülőhalált halt.

Michna György családját 1945 után internálták, őt 1950-ben, a koncepciós perek kezdetén eltiltották a repüléstől. 1958-ban az indiai követségen a konzul sofőrje lett. Majdnem 15 évig dolgozott itt, később sofőrként ment nyugdíjba. Tavaly augusztus 26-án hunyt el.

Vitéz belényesi Heppes Aladár alezredes, a Pumák későbbi parancsnoka az USA-ban maradt, és 1988. augusztus 15-én hunyt el.

Idén március 14-én kísérték utolsó útjára Gersy Tamás nyugállományú őrnagy urat, volt pumás főhadnagyot a rákoskeresztúri temetőben.

És végezetül vitéz Pintér Gyula hadnagy, a veterán Puma-pilóták egyik utolsó tagja is lassan elrepül, hiszen e héten, március 21-én 15 órakor kísérik utolsó útjára az adonyi temetőben.

Isten nyugtassa őket az égi mezőkön!

Köszönöm figyelmüket.