Készült: 2019.10.15.00:06:02 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
4 112 2010.05.20. 3:16  107-174

GULYÁS GERGELY, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója: Tisztelt Országgyűlés! A ma délutáni ülésén az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága az előterjesztést megtárgyalta, és azt általános vitára alkalmasnak találta. A szavazásnál kizárólag a Szocialista Párt tartózkodott, a többi frakció képviselői a javaslatot támogatták.

Az érvek hasonlóak voltak ahhoz, amit Répássy Róbert képviselőtársunk előadott. A javaslat egyrészt eleget tesz a népszavazás véleményt nyilvánítani szándékozó résztvevői többségi véleményének. A népszavazás kétségkívül nem volt érvényes, de a véleményt nyilvánítani szándékozók többsége a kettős állampolgárság megadása mellett foglalt állást.

A bizottság is úgy ítélte meg, hogy a javaslat összhangban áll a nemzetközi joggal, semmilyen extraterritoriális hatálya nincsen, egyedi kérelemre adja meg azokban az esetekben és azokkal a jogosultsági feltételekkel az állampolgárságot, amit a törvényjavaslat világosan rögzít.

Szintén üdvözlendő, hogy ez a törvényjavaslat véget vet annak a kettős megkülönböztetésnek, amit az előterjesztő is említett, hiszen az eddigi állampolgársági törvény vérségi alapon különbséget tett egy Egyesült Államokban élő magyar, illetve egy Erdélyben élő magyar között, noha a különbség éppen az volt, hogy az utóbbi soha nem költözött el a lakóhelyéről, mégis az előbbi volt jogosult arra, hogy az állampolgárságot megszerezze.

A bizottságban felmerültek bizonyos kérdések, különösen a nyelvismeret igazolásával kapcsolatosan, azonban úgy ítéljük meg, és a többség úgy ítélte meg, hogy ezek a végrehajtási rendeletekkel pontosan rendezhetőek.

Fontosnak tartjuk azt, hogy a státustörvény jelenlegi formájában ellentétes ezzel a törvényjavaslattal, tehát ott ezt a koherenciazavart majd ki kell küszöbölni, ugyanis fontosnak tartanánk azt, hogy a jogosultság feltételei között a végrehajtási rendeletekben azt is rögzíthessük, hogy a magyarigazolvány önmagában is igazolja a jogosultságot, azonban jelen pillanatban a magyarigazolvány igénylésének is feltétele a külföldi állampolgárság, tehát ezt mindenféleképpen meg kell majd szüntetni, de erre a státustörvény módosítása, illetve a végrehajtási rendeletek lehetőséget adnak.

Szintén fontos, hogy ez a törvényjavaslat nem dönti el a választójog kérdését, nem is foglalkozik azzal. A választójogi törvény során erről is lehet tárgyalni, a bizottságnak ezért ebben a kérdésben nem kellett állást foglalnia.

Úgy gondoljuk, még egy fontos szempontot figyelembe kell venni, ez pedig főleg a szlovák tiltakozások kapcsán jegyzendő meg. Egyetlenegy államnak sincsen nemzetközi jogi kötelezettsége arra vonatkozóan, hogy a saját állampolgárai nyilvántartását más államokkal ismertesse, ezért aztán függetlenül attól, hogy más államok milyen szankciókat helyeznek kilátásba az állampolgárság megadása esetére, úgy gondoljuk, hogy ha a magyar államigazgatás megfelelően működik, ennek nincs, nem lehet és nem is lesz jelentősége.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz, a KDNP, az LMP és a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
5 53 2010.05.21. 18:15  48-105

GULYÁS GERGELY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Mindenekelőtt engedjék meg, hogy szeretettel köszöntsem én is az itt megjelent áldozatokat, megjelent jogi képviselőiket és mindazokat, akik ezeknek a sérelmeknek az enyhítésében valamilyen formában közreműködtek. (Taps a Fidesz, a KDNP, a Jobbik és az LMP soraiban.)

Az előttünk fekvő határozati javaslattervezet elnevezése a törvényhozás szigorú kritériumainak tesz eleget. Címe: az állami mulasztások, illetve az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatait megillető kártérítésekről szóló országgyűlési határozat. Ez azonban valójában nem más, mint egy megkésett, de még mindig időszerű igazságtételi törvény. Tárgya két, egymástól részben eltérő, részben azonosságokat mutató esemény - időrendi sorrendben haladva -: a 2006. augusztus 20-i tűzijáték során történt, emberéleteket is követelő tragédia, és a 2006 őszén elkövetett, súlyos testi sérelmeket és maradandó fogyatékosságot okozó rendőri jogsértések. A két eseményt összeköti az állam mulasztásban, illetve tevékeny magatartásban megnyilvánuló vitathatatlan felelőssége.

Mi történt az említett eseményekkor? A 2006. augusztus 20-i tűzijáték nézőit a szabadban érte a vihar, és ennek következtében öten életüket vesztették, több mint 300-an pedig megsérültek. Közülük többeknél szintén maradandó fogyatékosságot, legalább egy esetben élethosszig tartó teljes lebénulást eredményezett a katasztrófa.

A pártosság vádját elkerülendő, a történtek jogilag is releváns körülményeinek felidézésére a tárgyban készült két vizsgálati jelentést, dr. Szabó Máténak, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának 3969/2006. számú jelentését, valamint a Miniszterelnöki Hivatal által készített összefoglaló vizsgálati jelentést hívom segítségül. Utóbbi felidézésével talán sikerül az elfogultság vádját elkerülnöm, mivel a korábbi kormányzati gyakorlatot jól szemléltető módon a vizsgálati jelentés elkészítésével azt a szervet bízták meg, amelynek vezetője egyébként a jelentés jóváhagyója, az a Szilvásy György, aki mint az események lebonyolításáért az állam részéről felelős Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a történtek első számú politikai felelőse.

Az augusztus 20-i tűzijátékot a kormány nevében a Miniszterelnöki Hivatal rendelte meg, és a Nexus Reklámügynökséggel kötöttek szerződést 250 millió forintért. Az Országos Meteorológiai Szolgálat már napokkal augusztus 20-át megelőzően előre jelezte a tűzijáték napján várható hidegfrontot és a nagy valószínűséggel hozzá kapcsolódó felhőszakadásokat, jégesőket, szélviharokat.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat 2006. augusztus 20-án reggel háromnegyed tíztől folyamatosan küldte az általános riasztásokat az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak. A figyelmeztető előrejelzések a Meteorológiai Szolgálat weboldalán is az egész nap folyamán olvashatóak voltak. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 6 óra 23 perckor megkapta a közép-dunántúli régióra vonatkozó legmagasabb szintű piros riasztást, a Meteorológiai Szolgálat pedig 6 óra 40-kor általános tájékoztatót küldött a katasztrófavédelem részére a kialakult veszélyes időjárási helyzetről.

A Meteorológiai Szolgálat ügyeletese 7 óra 39 perckor küldte a katasztrófavédelem részére az újabb piros szintű riasztást, amely szerint a közép-magyarországi régiót nyugat felől 90 kilométer/óra körüli viharos széllel kísért zivatarzóna éri el. A katasztrófavédelemnek tehát 1 óra 29 perccel a vihar előtt rendelkezésére állt az az információ, amelynek birtokában egyértelműen el kellett volna halasztani a tűzijátékot.

Az üzenet elolvasását hitelesen rögzítő visszaigazolásból azonban az derül ki, hogy a riasztásról szóló e-mailt csak többórás időbeli késéssel, 11 óra 36 perc körül olvasták el a katasztrófavédelemnél. A rendőrség este 8 óra 20 perckor is tájékozódott ettől függetlenül a Meteorológiai Szolgálatnál, ahol megkapta a kellő információt, hogy Budapest térségében zivatar és viharos erejű szél várható. Ezt a tényt a meteorológia háromnegyed 8 után egy perccel ismételten megerősítette a rendőrségnek.

Székesfehérváron, Siófokon és Kaposváron, tekintettel a rendkívüli időjárásra, lemondták a tűzijáték megrendezését. A fővárosban mégis mintha mi sem történt volna, este 9 órakor elkezdődött a tűzijáték, és 8 perccel ezután Budapestre lecsapott a vihar.

(15.00)

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

(A jegyzői székben Földesi Gyulát
Móring József Attila váltja fel.)

A mintegy másfél millió néző pánikszerűen menekült, pár percre leállították a tűzijáték-rakéták kilövését, hogy aztán még a vihar befejezése előtt folytathassák azt. A tűzijáték idejére lekapcsolt közvilágítást csak a tűzijáték, illetve a vihar végén, 9 óra 23 perckor kapcsolták vissza, rendőrségi utasításra.

A viharban több mint háromszáz ember megsérült, öt ember életét vesztette. A személyi sérüléseket szinte kivétel nélkül a kidőlő fák, háztetőkről lehulló cserepek és az összedőlt sátrak okozták. Egy erdélyi magyar házaspár azért veszítette életét, mert a csónakjuk az erős szél miatt felborult, és a Dunába fulladtak.

A Miniszterelnöki Hivatal által vezetett kormányzati vizsgálat megállapította, hogy a tűzijáték szervezői a szerződés előkészítésekor, valamint a tűzijáték lebonyolításával kapcsolatban nem jártak el kellő gondossággal, nem biztosították a nemzeti és állami ünnepek, valamint más kiemelkedő fontosságú rendezvények előkészítéséről és lebonyolításáról szóló 2106/2005. kormányhatározatban előírt koordinációt. Demszky Gábor főpolgármester is elismerte, hogy a törvényekben és rendeletekben szabályozott riasztási és értesítési rendszer nem működött megfelelően.

A 2006. szeptemberi és októberi utcai zavargásokat a kormányzat megrendelésére és szempontjai szerint egyértelműen elfogultan elemző úgynevezett Gönczöl-jelentés is a 173. oldalán a következőket állapította meg - szó szerint idézem: "A 2006. augusztus 20-i tűzijátékkal kapcsolatos események és a szeptember-októberben történtek azt mutatják, hogy a rendőrség és a katasztrófaelhárítás nem megfelelően készült fel a tömegesemények kezelésére. Vihar, békés demonstráció, tömeget mozgósító társadalmi, kulturális rendezvény alatt és után számítani kell válsághelyzetek kialakulására. Ezek elhárítása és a károk enyhítése csak előre megtervezett, szigorúan betartott hatósági együttműködéssel valósulhat meg."

Az alkotmány 54. § (1) bekezdése alapján a Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez. Az állampolgári jogok védelme általános, amelyet az állam különböző szervezetei egymással együttműködve, együttesen kötelesek ellátni.

A 12/2001. alkotmánybírósági határozat értelmében az állampolgárok jogainak védelme valamennyi állami szerv feladata. A bekövetkezett, emberéleteket is követelő tragédiát megfelelő előrelátással és óvatossággal, körültekintő szervezés esetén el lehetett volna kerülni, de legalább jelentős mértékben csökkenteni lehetett volna.

A fenti tények ismeretében az események jogi értékelése és az állami kárfelelősség megállapítása nem lehet vitás. Aki mégis ezt kívánja tenni, az nem csupán a jelen határozati javaslat előterjesztőivel áll vitában, hanem az állampolgári jogok országgyűlési biztosával, sőt Szilvásy Györggyel is - bár ez utóbbi ma kétségkívül kevésbé veszélyes, minthogyha néhány évvel ezelőtt állt volna fenn a nézeteltérés. (Derültség a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)

Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség többször hangsúlyozta, hogy az elmúlt négy év egyszerre volt időszaka az államszervezet komoly működési zavarainak és az állami felelőtlenségnek. A tűzijáték ügye mindkettőre jó példa. A szétesett államigazgatás különböző országos hatáskörű szervei még közvetlenül fenyegető, súlyos vészhelyzetben sem képesek a rendelkezésre álló információkat egymással megosztani, a katasztrófa elhárítása érdekében hatékonyan együttműködni. Majd miután Szilvásy György és az ombudsmani jelentés is más-más hangszerelésben, de egyértelműen súlyos mulasztásokat és jogellenes eljárásokat tárt fel a katasztrófa elhárításáért felelős szervek működésében, ezt követően az állam még az áldozatok kártérítési követeléseiről sem hajlandó tárgyalni, azoknak a jogalapját a nyilvánvalóan fennálló jogellenesség esetében sem ismeri el. E határozat ezt a helyzetet orvosolja.

A 2006 őszén történtek -, ami a határozati javaslat másik tárgya - széles körben ismertek, mégis muszáj újra és újra megemlékezni róluk. Ha majd a magyar demokrácia rendszerváltozást követő első két évtizedét történelmi távlatból visszatekintve vizsgálják, akkor egyértelművé válik, hogy több mint másfél évtizeddel a rendszerváltozás után volt két hónap, és különösen egy nap, 2006. október 23-a, amikor egy kormány, semmibe véve a jogszabályokat, a rendszerváltozás legnagyobb vívmányát, a jogállamot függesztette fel. Több mint három évvel a történtek után, politikai pártállástól függetlenül, minden demokratának emlékeznie és minden jóakaratú embert emlékeztetnie kell arra, hogy ami 2006 szeptemberében és az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján tartott Fidesz-megemlékezés után történt, és ami az ügyben azóta történik, példátlan és szomorú története demokráciánknak. Ekkor példátlan módon az állam nem csupán elmulasztott eleget tenni egy bejelentett és a rendőrség által tudomásul vett rendezvény kapcsán a gyülekezési jog biztosítására vonatkozó kötelezettségének, hanem a kormány politikai játékszerévé lefokozott, azonosító szám nélküli rendőrök, a hatalom vélhetően fennálló előzetes és bizonyosan fennálló utólagos támogatásával tömegesen követtek el bűncselekményeket a rendezvényen részt vevő, a gyülekezés alkotmányos alapjogát békésen és törvényesen gyakorló állampolgárokkal szemben. Nehéz másutt példát találni arra, hogy jogállamban hasonló előfordulhatott volna.

A legszörnyűbb mégis az, hogy a történtek - néhány kivételtől eltekintve - mind ez idáig következmények nélkül maradtak. Miután az európai tiltakozást és elmarasztalást kiváltó rendőrségi fellépés kapcsán a hazai politikai viták kereteit nem a jogszabályok és az alkotmányos gyakorlat, hanem az akkori kormányoldal hazugságai határozták meg, érdemes először tisztázni a jogi helyzetet.

A gyülekezési jog a véleménynyilvánítás szabadságából levezethető alkotmányos alapjog. Ennek gyakorlására a gyülekezési törvényben meghatározott kereteken belül mindenki jogosult. Az Alkotmánybíróság több határozatában részletekbe menően kifejtette, hogy a gyülekezési jog biztosításával kapcsolatosan az államot milyen kötelezettségek terhelik. A gyülekezési jog tartama a tudomásul vett rendezvényre való eljutás és az onnan való eltávozás biztosítását is magában foglalja, amellyel kapcsolatosan az államnak aktív, tevőleges magatartási kötelezettsége áll fenn.

Az Alkotmánybíróság 55/2001. számú határozatában egyértelművé teszi - idézem: "(...) a gyülekezéshez való alkotmányos alapjog érvényesülése nem csak az állam illetéktelen beavatkozásával, hanem mások, például az adott tüntetést ellenérzéssel szemlélők, ellentüntetők és más rendzavarók ellenében is védelemre szorul. Más szóval az államot pozitív kötelezettségek is terhelik a gyülekezési jog érvényesülésének biztosítása érdekében."

Az Alkotmánybíróság a hivatkozott határozatban utal az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatára, amely szerint a gyülekezéshez való jog magában foglalja azt a jogot is, hogy "az állam biztosítsa: a jogszerűen tartott gyűlést vagy felvonulást mások ne zavarhassák meg".

Az Alkotmánybíróság 64/1991. határozata megállapította, hogy az állam kötelessége az alapvető jogok tiszteletben tartására "nem merül ki abban, hogy tartózkodnia kell megsértésüktől, hanem magában foglalja azt is, hogy gondoskodnia kell az érvényesülésükhöz szükséges" feltételek biztosításáról. Az Alkotmánybíróság 55/2001. határozata szerint ebből következik, hogy "a hatóságnak szükség esetén akár erő alkalmazásával is biztosítania kell a jogszerűen tartott gyűlések lebonyolítását, illetőleg meg kell akadályoznia, hogy azt mások megzavarják".

A konkrét eset kiindulópontja tehát nem a hazug kormányzati és rendőri vezetés egyetlen érve, nevesül, hogy a tudomásul vett rendezvénnyel egyidejűleg milyen más, be nem jelentett erőszakos megmozdulásokra került sor, hanem az, hogy a rendőrség a gyülekezéshez való alkotmányos alapjog biztosítására vonatkozó kötelezettségének nem tett eleget, sőt a rendőrségi törvény vonatkozó rendelkezéseit megsértve, azonosító szám nélkül eljáró rendőrök a televízió- és fényképfelvételek tanúsága szerint tömegesen követtek el brutális bűncselekményeket. Az üggyel kapcsolatosan azóta is naponta kell szembesülnünk a kettős nyelv, a hazugságok és az elhallgatott igazságok furcsa egyvelegével. Míg az új rendőrfőkapitány már azt is megengedi magának, hogy a 2006. október 23-án történektől elhatárolódva úgy nyilatkozzon, hogy "hadd ne minősítsem az elmúlt év rendőri fellépését, nem én álltam a szervezet élén, nem az én tisztem", addig az irányítása alatt álló rendőrségnél számtalan esetben hiányzik az egyértelmű támogatás ahhoz, hogy a további tekintélyvesztést eredményező, jogalap vonatkozásában eldöntött kártérítési pereknek elébe menve, anyagi jóvátételt nyújtsanak a barbár rendőrségi fellépés legalább azon áldozatainak, akik sérüléseik folytán a mai napig munkaképtelenek, és kilőtt szemmel vagy törött csontokkal, korábbi egzisztenciájukat elveszítve a mindennapi megélhetésért küzdenek.

Ennek ellenére meg kell állapítsuk azt is, hogy a 2007-ben kinevezett rendőri vezetés az idő múlásával egyre inkább árnyaltan áll a történtekhez, több esetben már méltányos kártérítések kifizetésére is sor került. Ezen-kívül több áldozatnak a kártérítési perben sikerült nem vagyoni kárigényét érvényesítenie. Jelen törvény azokra az esetekre vonatkozik, ahol a jóvátételre a mai napig sem került sor, noha a kárigény jogalapja egyértelműen megállapítható.

Összességében a 2006. október 23-i rendőri brutalitás mértéke és következmények nélkülisége alkalmas arra, hogy a jogállamba vetett közbizalmat megrendítse.

(15.10)

A nyilvánosságra hozott adatok szerint a rendőrségi akció kapcsán 206 esetben indult büntetőeljárás. Itt fontos megjegyezni: hogyha hat rendőr ütlegel és rugdos egy embert, az egy büntetőeljárásnak számít. Ebből 39 esetben került sor vádemelésre, jogerős ítéletre, tehát jogerős elítélésre pedig csak tíz alatti számban, miután az ügyészség a maszkos, azonosító szám nélküli rendőr bűnelkövetőket ennyi esetben tudta egyértelműen azonosítani. Ez a kártérítések jogalapját nem érinti, hiszen ahhoz elegendő az az ügyészségi határozati megállapítás, hogy az áldozat sérelmére a bűncselekményt rendőr követte el.

Mégis fontos kérdés: józan ésszel feltehető-e, hogy a törvények betartására felesküdött rendőrök százai több különböző helyen, egymástól teljesen függetlenül, véletlenszerűen intézkedtek, soha korábban nem tapasztalt törvénytelen brutalitással védtelen és békés polgárokkal szemben? Vajon elképzelhető-e, hogy semmilyen összefüggés nincs e törvénysértő cselekmények és a felderíthetetlenséget eredményező, szintén törvénysértő azonosíthatatlanság között? E kérdésekre egyértelmű a felelet, megválaszolásukra azonban a határozati javaslattervezet csak a preambulumában foglaltak erejéig válaszolhat, a többit miniszterelnöki megbízott fogja vizsgálni.

Félreértés ne essék: az erőszakos tüntetőket és a köztörvényes bűncselekmények elkövetőit akkor is elítéljük, ha a felháborodás jogossága nem vonható kétségbe. E kérdésben a Fidesz álláspontja mindig is egyértelmű volt. Még az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után három nappal is a Fidesz-frakció gyakorlatilag egységesen támogatta a TV-ostromot konkrétan és az erőszakos tüntetőket általánosságban elítélő, szintén országgyűlési határozati formában elfogadott javaslatot.

Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztők meggyőződése, hogy a kárpótlás megtörténte nemcsak az áldozatok érdeke, hanem a magyar államé is. Az áldozatok esetében az okozott sebek keletkezésének körülményeit nem lehet meg nem történtté tenni, de begyógyítani vagy legalább enyhíteni igen. A demokratikus jogállam becsületén esett szégyenfolt sem mosható már le úgy, mintha azt a rendszerváltozást követően sohasem mocskolták volna be, de az államnak jogi és erkölcsi kötelessége jóvátenni az áldozatoknak mindazt, ami jogszerűen lehetséges.

Végül emlékezzünk meg azokról is, akik e sebek enyhítésében és begyógyításában már akkor élen jártak, amikor az állam még bűnözőként tekintett saját áldozataira. Mondjunk köszönetet a "Ne féljetek" Alapítványnak és dr. Erőss Pálnak, a kuratórium elnökének. Köszönet azoknak az adományozóknak, akik akár néhány ezer forinttal igyekeztek enyhíteni azt a borzalmas helyzetet, amelybe a legsúlyosabb sérelmet elszenvedett, munkaképtelenné vált vagy állásukat vesztett áldozatok kerültek. Mondjunk köszönetet azoknak a jogvédő szervezeteknek és ügyvédeknek, akik a jogállam válságos óráiban ingyen vállaltak védelmet vagy láttak el képviseletet; és köszönet mindazon politikusnak, akik a jó oldalon álltak.

A szomorú tény azonban örökre a rendszerváltozás utáni történelmünk része marad. 2006. október 23-a nem a szabadságot zászlajára tűző forradalom félévszázados évfordulójának emléknapjaként, hanem az éppen 1956 törekvéseivel igazoltan létrejött jogállam fekete napjaként vonul be a nemzet jóérzésű polgárainak emlékezetébe. Ismerjük el a 2006 ősze miatt fennálló állami felelősséget és a 2006. augusztus 20. napján tapasztalt állami felelőtlenséget! Az igazságtétel több évig váratott magára, most azonban itt az idő, hogy ez végre megtörténjen.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz, a KDNP, az LMP és a Jobbik soraiban.)

(Göndör István elfoglalja jegyzői helyét.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
5 82 2010.05.21. 2:09  48-105

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Miután itt ültem az előző öt percben, annyit azért tisztázzunk korrekt módon, hogy Balog Zoltán nem azt mondta, hogy bárkinek ne lenne a megfelelő időkeretben joga hozzászólni, kizárólag azt mondta, hogy a Szocialista Pártnak ebben az ügyben erkölcsi alapja egy szóra van, arra, hogy bocsánat, semmi másra. (Taps a Fidesz, a KDNP, a Jobbik és az LMP soraiban.) Ezzel pedig én egyetértek, de ez nem érinti azt, hogy akár Bárándy Gergely képviselőtársunknak, akár Steiner Pál képviselőtársunknak vagy bárki másnak a teljes időkeretet lehetősége van kihasználni; mi ezt erkölcsileg tartjuk alaptalannak.

Viszont két kérdés még felmerült, és nagyon gyorsan szeretnék rá reagálni. Technikailag, nem tudom, hogy Steiner Pál szándékosan akarta-e félreérteni vagy nem értette a javaslatot, de az állam lehet magánjogi fél is. Ezekben az esetekben, amikor beperelik a rendőrséget, akkor ilyen minőségben van jelen, semmi akadálya nincs annak, hogy megegyezzen. Eddig ráadásul az volt a gyakorlat - és ez lesz majd a különbség -, hogy az alap nélküli vagy túlzott kártérítési igényeknél a rendőrség azt sem fizette ki, amit jogosnak talált. Tehát tett mondjuk, egy 5 millió forintos vagy 2 millió forintos kártérítési igényre egy ajánlatot 500 ezer forintra, és amikor erre nemet mondott az igény érvényesítője, akkor a rendőrség ahelyett, hogy kifizette volna az 500 ezer forintot, és ezt beszámíttatta volna, és folytatódott volna a per, azt mondta, hogy ha nem egyezünk meg teljesen, akkor éhezz tovább, vagy kilőtt szemmel nem tudsz dolgozni, de mi nem segítünk a te problémádon, ha nem egyezünk meg.

(17.10)

Tehát ez egy tűrhetetlen gyakorlat volt. Ez ezen változtat, az állam ki fogja fizetni azt a kártérítési összeget, amelyet indokoltnak tart. Ha ezt meghaladja a követelés, és már indokolatlan, akkor természetesen azt lehet perben továbbra is érvényesíteni.

Végül egy mondat: kockakövek ügyében mindenkinek elkerülte a figyelmét az, amire én is hivatkoztam. Már volt egy országgyűlési határozat, amiben a Fidesz is egyhangúlag ítélte el az erőszakos tüntetők magatartását. Ehhez tartjuk magunkat; ez a határozat meg a rendőri erőszakról szól.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz, a KDNP, a Jobbik és az LMP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
5 100 2010.05.21. 1:23  48-105

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Csak nagyon röviden venném igénybe a tisztelt Ház türelmét. Az 1. pontja a javaslatnak, ami a normatív rész, egyértelműen szabályozza, hogy szeptember 17-e és október 25-e között, tehát nem áll fenn sem pontatlanság, sem inkoherencia, csupán azért hivatkozik a preambulum a 19-e és 22-e közötti időszakra, mert szeptemberben akkor történtek a legsúlyosabb esetek, illetve október 23-ára, mert az meg az októberi csúcspontja az eseményeknek.

A 2. pontban foglalt szűkítő feltételekkel kapcsolatosan pedig nem értünk egyet Gaudi képviselőtársammal, egész egyszerűen azért, mert ez egy szimbolikus határozat. Ez alapján itt nem zárja ki természetesen a kártérítési körből, hiszen a Ptk. alapján, illetve az egyéb irányadó jogszabályok alapján jogosult lehet kártérítésre az, aki mondjuk, bűncselekményt követ el, de az ezzel szembeni rendőri fellépés aránytalan és túlzott, ez ettől még fennállhat, de ezen határozat alapján, ami egy ünnepélyes és szimbolikus aktus is kíván lenni, nem tartjuk azt indokoltnak, hogy az, aki bűncselekményt követett el, kapjon kártérítést. Amennyiben az ítélet téves, valóban, itt már szerintem is belép az a korlát, amiről beszéltünk, hogy a bíróságot ilyen módon mi nem bírálhatjuk felül. Véleményt szerintem mondhatunk, és helyes is, ha mondunk, de felül nem bírálhatjuk, úgyhogy ez kizárólag csak erre a határozatra vonatkozik, viszont szerintem indokoltak ezek a szűkítések.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
5 110 2010.05.21. 2:10  105-175

GULYÁS GERGELY, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Röviden szeretném ismertetni az emberi jogi bizottság többségi véleményét, ami az első három módosító javaslattal kapcsolatosan egyértelműen és kétséget kizárólag támogató volt. Mi is úgy ítéltük meg, hogy sem az, hogy a bíró mérlegelési jogát valamelyest szűkíti a törvény, illetve igazából még nem is a mérlegelési jogot szűkíti, hanem kötelezettséget ró a bíróra, hogy amennyiben a középmértéktől eltér, úgy abban az esetben ezt indokolnia kell, ez nem minősül alkotmányellenesnek, mint ahogy az is tény, hogy ha valaki igen súlyos bűncselekményt, igen súlyos erőszakos bűncselekményt harmadszor követ el, akkor ott nyilván a speciális prevenció szempontjai már-már eltűnhetnek, és a generális prevenció, a társadalom védelme az, amit előtérbe kell helyezni.

Ami a negyedik módosítást illeti, ez alapvető szabadságjogokat is érint, és még az emberi jogi bizottságnak a javaslatot támogató többségében is erős aggályok merültek fel azzal kapcsolatosan, hogy vajon ez a szabályozás ilyen módon kiállja-e az alkotmány próbáját, és az Alkotmánybíróságnak mi lesz a véleménye. De kétségkívül nekünk is zsinórmértékül szolgál az, amit a köztársasági elnök az aláírásával kimondott mint véleményt, és úgy gondoljuk, hogy erre tekintettel, továbbá arra tekintettel, hogy az emberi jogi bizottságban is többségben lévő kormánypártoknak ez választási ígérete volt, ezért a kormánytöbbség támogatta ezt a javaslatot. Az alkotmányossági aggályokat pedig majd csak egy alkotmánybírósági határozat oszlathatja el arra nézve, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának ilyen mértékű korlátozása megengedhető-e vagy sem.

De összességében a Szocialista Párt képviselőinek tartózkodásával, illetve az LMP képviselőjének ellenszavazatával a bizottság nagy többségben támogatta a javaslatokat. Köszönöm. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
7 117 2010.05.26. 4:45  1-192

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Kijelölt Miniszterelnök Úr! Gazdaságpolitikáról a jogállam irányába váltva a kormányprogramot tanulmányozva észrevehetjük, hogy annak ötödik fejezete úgy szól, hogy a demokratikus normák helyreállítása.

(15.20)

Az a tény, hogy ez az öt fő fejezet egyike, már önmagában súlyos kritikája az elmúlt nyolc év kormányzati hatalomgyakorlásának. Tudjuk azt, hogy az elmúlt nyolc év során a kormányzati hatalom egyszerre üresítette ki a demokráciát - gondoljunk csak a népszavazás intézményével kapcsolatos méltatlan vitákra -, és vette semmibe a jogállamot.

Beszéltünk már ebben a Házban 2006 őszéről, azonban azt látni kell, hogy ez egy folyamat volt. Ez a folyamat nem 2006-ban kezdődött, hanem már 2002-ben, amikor december 1-jén a kormányzati hatalom olyan tüntetést vert szét - azóta már a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság által is megállapított módon jogellenesen -, ahol a tiltakozók az ellen kívántak demonstrálni, hogy a hivatalban lévő magyar miniszterelnök Erdély elcsatolásának évfordulóján román kollégájával akart pezsgővel koccintani. Ezzel kezdődött, és ezt követően a gyülekezési jog törvénytelen korlátozása folytatódott éveken keresztül.

Nyilvánvaló, hogy az a fajta szabadságkorlátozás, amelyre az elmúlt években sor került, a társadalom számára kevésbé fájdalmas, mint az ország eladósodása és elszegényedése. Azonban mindenkinek szeretném felhívni a figyelmét arra, ha a világ államaira gondolunk, akkor eltekintve azoktól az államoktól, ahol a természeti kincsek tárháza önmagában biztosítja a gazdaságot, ott általában jólét és demokrácia, az emberi szabadságjogok teljessége együtt jár. Úgy gondoljuk, hogy az előző időszaknak a jólétet tönkretevő és a szabadságot megvonó politikája helyére a szabadság és jólét rendjének kell állnia.

És ha a rendnél vagyunk, akkor ugyanezt láthatjuk szabadság és rend vonatkozásában. Tudjuk azt, hogy a szabadság rend nélkül anarchiába fulladhat, a rend pedig szabadság nélkül diktatúra lehet. Azonban azt is látni kell, hogy az elmúlt négy évben páratlan bravúrral a kormányzati többségnek sikerült megvalósítani azt, hogy miközben a szabadságjogok korlátozására több alkalommal került sor jogsértő módon, aközben a rend helyett rendetlenség és - különösen vidéken - borzalmas viszonyok vannak a közbiztonság terén is. Azt kell tehát mondanunk, hogy a szabadság és a rend együttes helyreállítása és egyensúlyának megtalálása kulcsfeladat a következő évek szempontjából.

Szabadság és rend azonban nincsen jól működő igazságszolgáltatás nélkül. Magyarországon ma nincs jól működő igazságszolgáltatás. A kormányprogram ugyancsak a lassú büntetőeljárásokról tesz említést, de meg kell jegyezzük, hogy az embereknek ugyanannyira sérelmes az, ha egy egészen egyszerű polgárjogi követelést kívánnak érvényesíteni, arra is évekig kell várniuk. Úgy gondoljuk, hogy a bírósági statisztikák a jelen formában még arra sem alkalmasak, hogy a diagnózis kimondható legyen. Tehát először is világosan át kell azt tekinteni, hogy mennyi ideig tart pontosan egy per - ezekbe mondjuk, a szünetelés meg a peren kívüli egyezség ne számítson bele, hiszen a jelenlegi statisztikákból még ezt sem lehet megállapítani, hogy pontosan egy per valójában az ítélethozatalig, a végrehajthatóságig meddig tart -, és ezt követően lehet foglalkozni azokkal a területi aránytalanságokkal, amelyek amúgy is az igazságszolgáltatásban fennállnak. Ezek a területi aránytalanságok vezetnek egyébként elsősorban oda, hogy ma már Budapest és Pest megye területén egy bírónak átlagosan ötször-hatszor annyi ügye van, mint egy vidéki kollégájának. Úgy gondoljuk, hogy ez nemcsak az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét sérti, de lehetetlenné teszi azt is, hogy ebben ennek a hárommilliós térségnek az igazságszolgáltatása tervezhetően és rendesen működjön.

Végül a miniszterelnök-jelölti előterjesztés foglalkozott azzal, hogy Magyarország számára új alkotmány is szükséges. Úgy gondoljuk, hogy valóban az a kétharmados felhatalmazás, amit ez a kormánykoalíció kapott, egyszerre kötelez is bennünket arra, hogy azt az ideiglenes alkotmányt, amit '89-ben a kerekasztal-tárgyalásoknál ugyan újraírtak, de preambulumát tekintve, egyes jogintézményeit tekintve elavult, egy olyan új váltsa fel, amely megőrzi a parlamentáris demokráciát, azonban lehetővé teszi azt, hogy valamennyi magyar állampolgár büszke lehessen a saját alkotmányára.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
10 367 2010.06.01. 0:47  364-380

GULYÁS GERGELY, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az emberi jogi bizottság a törvényjavaslatot megtárgyalta, és azt általános vitára alkalmasnak tartotta. Részletesen végigvettük a törvényjavaslat egyes pontjait, és úgy ítéltük meg, hogy az összhangban van az általános önkormányzati létszámcsökkentéssel, illetve egy konkrét kivételtől eltekintve a kisebbségi biztos is támogató állásfoglalást fogalmazott meg, azt az egy konkrét kivételt pedig, ami a háromfős kisebbségi testületeket illeti, egy törvénymódosítás tudja orvosolni, és az meg fog történni.

Mindezekre tekintettel az emberi jogi bizottság többsége a javaslatot támogatja. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
10 371 2010.06.01. 2:03  364-380

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Röviden szeretném - a késői órára is tekintettel - a Fidesz álláspontját ismertetni. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség már a választási kampányban ígéretet tett arra, hogy az önkormányzati képviselők létszámát csökkenteni fogja. Ez a létszámcsökkentés értelemszerűen nem terjedhet ki csak az általános önkormányzatokra, hanem a kisebbségi önkormányzatokra is vonatkozik. Ez a javaslat ezt váltja valóra.

Úgy gondoljuk, hogy azok a testületek, amelyek így létrejönnek, még mindig működőképesek lesznek és alkalmasak arra, hogy a törvényben rögzített feladataikat ellássák. Ráadásul itt egy ezzel ellentétes folyamat mérsékléséről is van szó, mivel egyre több kisebbségi önkormányzat alakult meg országszerte, így a növekvő számú önkormányzatokból következőleg egyre nagyobb létszámú testületek jöttek létre, tehát ezt a folyamatot is fékezi a törvényjavaslat.

Végül a bizottsági ajánlásban nem tettem róla említést, de akkor most egy mondatban még kitérnék arra, hogy a legkisebb, 3 fős testületeknél valóban felmerült az a probléma, amit a kisebbségi biztos is jelzett a bizottság felé, hogy amennyiben itt bizottságot kell létrehozni a kisebbségi önkormányzaton belül, annak a bizottságnak legalább 3 tagja kell hogy legyen, és a többsége önkormányzati kisebbségi képviselő kell hogy legyen.

Miután az elnök és az elnökhelyettes nem lehet tagja a bizottságnak, így nem biztosítható a többség a bizottságon belül, ezért ott majd 1 fővel, illetve lehet, hogy 2 fővel meg kell növelni, de legalább 1 fővel meg kell növelni a kisebbségi önkormányzati testületek létszámát ahhoz, hogy ez a kritérium teljesíthető legyen. Úgy gondoljuk, hogy ezzel a korrekcióval ez a törvényjavaslat jól szolgálja a kisebb önkormányzatok költséghatékonyságának a célját, illetve jól szolgálja azt is, hogy ezek a kisebb testületek működőképesek legyenek, ezért a Fidesz frakciója támogatja a javaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
12 232 2010.06.07. 0:55  197-253

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Csak azért szólalok föl a témában, mert részben a felszólalások is túlléptek azokon a kereteken, amikre az előterjesztés kiterjed. Az előterjesztés kizárólag csak annak a bizottságnak a létrehozásával foglalkozik, ami majd az alapelveit az új alkotmánynak kidolgozza, tehát egyelőre csak erről van szó.

A másik kérdés pedig, hogy én értem a szándékot, hogy Horn Gyula feje fölé egy glóriát rajzoljunk, de azért azt is jegyezzük meg, hogy '94 és 98 között nem jött létre új alkotmány. A jelenlegi kormánytöbbségnek az a bevallott célja, hogy legyen új alkotmány, ez az elsődleges cél, és természetesen arra fog törekedni a kormánytöbbség, hogy e köré az új alkotmány köré minél szélesebb politikai konszenzus jöhessen létre, de nem szeretnénk azt, ha ez az új alkotmány létrejöttét megakadályozná.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
12 238 2010.06.07. 1:03  197-253

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm szépen. Schiffer András kérdezett, és úgy illik, hogy válaszoljunk rá. Abban, amit ő itt most prejudikációként előadott, közöttünk kedélyes egyet nem értés uralkodik, mert szerintem önmagában az a tény, hogy a jelenlegi kormánytöbbség világossá teszi, hogy ha úgy alakul, akkor kétharmados többséggel az alkotmányozó felhatalmazással élve egy új alkotmányt el fog fogadni, az nem azt jelenti, hogy ebbe az ellenzéki frakciókat ne kívánná bevonni, illetve az ő támogatásukra ne tartana igényt. Az viszont nem lenne egy elegáns dolog, ha ez a folyamat végigmenne, és a legvégén módosítaná a kormánytöbbség úgy a törvényt, hogy a jelenleg négyötödöt előíró - vagy vitásan vagy előíró, vagy elő nem író - törvényhozási rendelkezést helyezné hatályon kívül, és élne a kétharmados többséggel.

Tehát az én álláspontom szerint ez a korrekt eljárás, és az ellenkezője esetén lehetne inkorrektséggel vádolni bennünket; vagy pedig, ha nem ezt tennénk, akkor ez esetleg oda is vezethetne, hogy megint ne legyen új alkotmány.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
12 246 2010.06.07. 0:36  197-253

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Kezemben van a mai napon benyújtott módosító javaslata az előterjesztőnek, illetve nem az előterjesztőnek, hanem dr. Mátrai Márta képviselő asszonynak az alkotmány-előkészítő eseti bizottság létrehozásáról szóló javaslathoz (Dr. Gaudi-Nagy Tamás visszatér a képviselői helyére.), amely szerint a határozati javaslat 5. pontja az alábbiak szerint módosul. A bizottság elnökére és három alelnökére a kormánypárti, két alelnökére az ellenzéki képviselőcsoportok a bizottsági tagságra jelöltek köréből terjesztenek elő javaslatot.

Köszönöm szépen.

(19.10)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
12 260 2010.06.07. 4:13  253-281

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttük fekvő törvényjavaslat, törvénymódosítási javaslat egy hosszabb ideje fennálló és újra és újra előálló problémát kíván orvosolni, méghozzá azt, hogy az egyik legfontosabb alkotmányos testület, az Alkotmánybíróság több alkalommal is már a működőképessége határához ért azáltal, hogy a működőképesség biztosításához minimálisan szükséges nyolc alkotmánybíró épphogy részt tudott venni a testület munkájában, vagy pedig ezt eggyel haladta meg a megválasztott alkotmánybírák száma.

Egyébként most is ez a helyzet, az Alkotmánybíróság két helye hosszú ideje betöltetlen. Úgy gondoljuk, hogy semmiféleképpen nem szolgálja jól a testület működését és ezáltal a jogbiztonságot, ha egy olyan jelölési eljárás szerepel a jelenlegi, Alkotmánybíróságról szóló törvényben, illetve a hatályos alkotmányban, amely újra és újra előállítja ezt a problémát.

Nyilvánvaló, hogy több megoldása is lehet ennek a kérdésnek, és ha már az előbb az előző vitában sokszor erre a napirendi pontra is átugrottunk, akkor annyiban hadd ugorjak vissza, hogy természetesen egy új alkotmány elkészítéséért felelős bizottságnak lehetnek olyan észrevételei, lehetnek olyan céljai is, hogy esetleg egy többcsatornás alkotmánybíró-jelölést fogalmazzon meg célként, tehát ne csak az Országgyűlés választhasson alkotmánybírákat, hanem a köztársasági elnök jelölhessen egyet, az Országgyűlés választhasson egyet, ahogy egyébként az számtalan országban van. De most ezt a problémát kell rövid távon orvosolni, és ennek az orvoslására pedig az az alkalmas, ha a jelölés rendszerét az Országgyűlés megváltoztatja. A javaslat ezt tartalmazza, ezt a célt szolgálja, ezáltal az Alkotmánybíróság működését szolgálja.

Lehet vitatkozni azon, hogy egy, a választói legitimitástól távol álló rendszer - mint amilyen a jelenlegi - a pártatlanságot szolgálhatja, hiszen jelenleg mondhatjuk - és '94 és '98 között is ez volt a helyzet -, hogy noha a választópolgárok jelentős része egy kormánytöbbségnek felhatalmazást adott, de az ellenzéki frakciók a jelölőbizottságban lévő többségükkel meg tudták akadályozni az alkotmánybírák jelölését, ezáltal a választásra nem kerülhetett sor még akkor sem, ha a megválasztáshoz szükséges többsége egyébként a kormánytöbbségnek rendelkezésre állt volna. Mi azonban úgy gondoljuk, hogy noha emellett nyomós érvek szólhatnak, de a legfontosabb érv mindenféleképpen a testület működőképességének biztosítása, és számtalanszor kellett átélni azt, hogy a rossz kompromisszumok szószegést eredményeztek, és az alkotmánybírák megválasztását nem tették lehetővé. A szószegés körében elég talán csak Bruhács professzor sorsára utalni a '94-98 közötti törvényhozási időszakból, ahol is, noha létrejött a konszenzus a kormánypártok és az ellenzék között, hogy legyenek jelöltek, de a jelöltek közül a kormánytöbbség kiválasztotta a számára megfelelő alkotmánybíró-jelöltet, és aztán őt választotta csak meg.

Úgy gondoljuk tehát, hogy a jelenlegi rendszerről sem volt az elmondható, hogy ha egyszer már konszenzus jött létre, akkor az a konszenzus kikényszeríthető volt, másrészt pedig az utóbbi időben már a jelölés is nagy nehézséget jelentett, tehát mindenféleképpen indokolt ennek a metódusnak a megváltoztatása. Úgy gondoljuk, hogy ez a javaslat a jelenlegi formájában alkalmas lehet erre; a későbbi határozati javaslatról is lehet tárgyalni, de a törvényjavaslat indokolása világos iránymutatást ad arról, hogy ez a testület miként fog felállni. Ezért a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja a javaslatot támogatja és elfogadásra javasolja.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
12 270 2010.06.07. 1:05  253-281

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Úgy gondoljuk, hogy a mostani felvetés nem tekinthető ügyrendinek azért, mert érdemben foglalkozik a törvényjavaslattal. Úgy ítéljük meg, hogy a Salamon képviselő úr által kifejtettek egyféle jogi gondolkodást tükröznek, ami egyébként nekem is szimpatikusabb. De egy biztos, hogy miután a jogbizonytalanság nem engedhető meg, ezért az, hogy ugyan vannak olyan törvények, jelzem, vannak olyan írott törvények, amelyekben hatályon kívül helyezettként van feltüntetve a 24. § (5) bekezdése - például a Kétszer kettőben, a Kukorelli által szerkesztett (Felmutatja.), de az alkotmány szövegét szó szerint tartalmazó kiadványt tartom a kezemben, ebben hatályon kívül helyezett -, de ettől függetlenül az az Országgyűlésnek érdeke, hogy a magyar alkotmánynak ne legyen olyan rendelkezése, amelynek a hatályossága vitatott. Tehát ez az előterjesztés ezt egyértelműen tisztázza. Ezért az ezzel kapcsolatos felvetés érdemi felvetés, és semmiféleképpen nem tekinthető ügyrendinek, ezért ezt szerintem nem is kell annak tekinteni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(20.20)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
12 274 2010.06.07. 0:59  253-281

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Amit elnök asszony fölvetett, azzal kapcsolatosan azt tudjuk mondani, hogy nem látunk olyan okot, ami miatt az általános vitát ne lehetne lezárni. Van egy világos törvényjavaslat, azzal szemben vannak különböző aggályok, ezek tartalmi aggályok. Az nem ügyrendi kérdés, hogy a két előterjesztőből egy vagy kettő írta alá, mert ha egy aláírta, akkor is teljesen érvényes az előterjesztés.

Az megint csak nem ügyrendi kérdés, hogy egy egyébként már hatályát vesztett házbizottsági rendelkezéssel az alkotmányba iktatott négyötödös többség kikerül-e az alkotmányból azzal, hogy a Házszabálynak ez a rendelkezése hatályát veszti vagy sem, hiszen ennek a javaslatnak az elfogadása esetén teljesen egyértelművé válik az, hogy nincs szükség a további szabályozásra, hiszen egyértelművé teszi a helyzetet. Tehát továbbra is úgy gondoljuk, hogy nem ügyrendi kérdés ez, és nincs semmilyen indoka annak, hogy az általános vita lezárására ne kerülhessen sor.

Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
14 303 2010.06.14. 1:17  292-338

GULYÁS GERGELY, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság a mai napirendjén megtárgyalta a kérdést, és 11 igen szavazattal, 6 nem szavazat ellenében általános vitára alkalmasnak találta.

Miután a mi bizottságunk kisebbségi véleményének ismertetőjét, Lendvai Ildikó képviselő asszonyt itt látom a teremben, ő a nem szavazat melletti érveket majd részletesen ki fogja fejteni, én viszont, tekintettel a késői órára is, csak nagyon röviden érvelek az igen szavazatok mellett.

Úgy gondoljuk, az nem lehet vitás, hogy az az intézménytöbblet, amit ez a javaslat meg kíván szüntetni, előremutatónak tekinthető. Azt sem tartjuk vitásnak, hogy ez a közpénzek célszerűbb, ésszerűbb felhasználásával összefüggésben álló javaslat.

Ami igazi vita volt, az, hogy egy kétharmados felhatalmazással rendelkező kormánytöbbség élhet-e a kétharmaddal. A bizottság többsége úgy foglalt állást, hogy igen. Nekem is ez a véleményem.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
17 24 2010.06.22. 5:10  23-27

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt nyolc évben azt kellett Magyarország polgárainak megtapasztalniuk, hogy a közbiztonság és a közbiztonsággal kapcsolatos társadalmi érzet hihetetlen mértékben romlott. Ennek a következménye volt az, hogy az állam polgárai elvesztették bizalmukat az állam iránt; ennek a következménye volt az, amit a statisztikák nem is képesek kimutatni, hogy számtalan esetben már súlyosabb bűncselekmények esetén sem születtek feljelentések. Magyarországon a kisebb vagyoni értékű lopások esetén vidéken már értelmetlenné vált a feljelentések megtétele, a rendőrség ezekben az esetekben nem folytatott érdemi eljárásokat. De az utolsó négy évben már azt is növekvő számban kellett megtapasztalni, hogy a személy elleni súlyosabb bűncselekmények esetén sincs mód, lehetőség és esély az elkövető megtalálására, a rendőrség nincs olyan állapotban, hogy megtegye az ehhez szükséges intézkedéseket, és a nyomozást szakszerűen lefolytassa.

A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség már a választási kampányt megelőzően világossá tetté, és több százezer választópolgár aláírásával is erősítette azt a véleményét, hogy nem az egyetlen, de az egyik lehetőség a szigorúbb büntetőpolitika ezen nemkívánatos társadalmi jelenségek elleni küzdelemben. Úgy gondoljuk, hogy a statisztikáknak - éppen az előbb említettek miatt - az elmúlt években semmilyen jelentősége a bűncselekmények számának növekedése tekintetében nincsen. Winston Churchill mondta, hogy csak azoknak a statisztikáknak hiszek, amiket magam hamisítottam, az előző kormány is így állt a büntetőstatisztikákkal kapcsolatosan.

Éppen ezért nyújtotta be a Fidesz a három csapásként elhíresült vagy három csapásként ismert büntetőtörvénykönyv-módosítást, amely a legsúlyosabb bűncselekmények esetében, a személy elleni bűncselekmények esetében vagy vagyon elleni erőszakos bűncselekmények esetében a harmadik elkövetés esetén kizárja a feltételes szabadságra bocsátást, és életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását teszi indokolttá. Úgy gondoljuk, hogy itt nem arról van szó, hogy kis, csekély súlyú bűncselekmények elkövetőinek kell ezzel számolnia, hanem aki harmadszor is olyan súlyos, személy elleni erőszakos bűncselekményt követ el, amely alapján rá nézve a törvényi rendelkezés vonatkozik, ott nincs ok arra, hogy a speciális prevenció, a generális prevenció, az általános megelőzés a társadalom védelmével szemben előtérbe kerüljön. Úgy gondoljuk, hogy a társadalom védelme ezekben az esetekben megköveteli a legszigorúbb büntetés kiszabását.

Szintén fontos eleme ennek a módosításnak, hogy a büntetőbíráknak általánosságban a középmérték szerinti büntetéskiszabást teszi irányadóvá, enged ettől eltérést, de ebben az esetben indokolási kötelezettség jár ezzel együtt.

Úgy gondoljuk, hogy a szigorúbb büntetőpolitikára szükség van. Kétségkívül igazak azok az érvek, ha ezek önmagukban álló intézkedések, ha ezekkel nem jár együtt a közbiztonság lényeges javulása és a rendőrség megerősítése, a rendőrség tekintélyének a helyreállítása, akkor ezek az intézkedések önmagukban nem lesznek sikeresek, de egy ilyen akciócsomag részeként viszont eredményt érhetünk el velük.

Végül fontos szólni ebben a témakörben a börtönellátásról és a börtönök helyzetéről. Tudjuk azt, hogy Magyarországon nagyon kevés büntetés-végrehajtási intézet van, ezek is túlterheltek. Úgy gondoljuk, hogy itt részben megoldás lehet a kormány által tervezett új börtönök megnyitása, illetve a PPP-konstrukcióknak a leállításával új börtönök létesítése. Azonban nagyon fontos, hogy bízzunk abban, hogy visszatartó ereje van ezeknek az intézkedéseknek, és - főleg hosszú távon - nem a bűnelkövetők számát fogja növelni, hanem éppen a visszatartó ereje folytán alkalmas lesz arra, hogy a bűnelkövetéseket csökkentse.

Végül fontosnak tartjuk azt, hogy az államnak ez ne kerüljön nagyon sok pénzbe, ezért meg kell találni azokat a pozitív ösztönzőket, amelyek a büntetés-végrehajtási intézetben az elítéltek számára a munkát részesítik előnyben, és lehetővé teszik azt, hogy munkavégzés keretében hozzá tudjon járulni az elítélt azokhoz a költségekhez, amelyek az ő büntetés-végrehajtási intézetben való tartózkodásával együtt járnak.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
17 34 2010.06.22. 3:38  33-71

GULYÁS GERGELY (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A javaslat, ami az Országgyűlés elé került, egy elég egyszerű törvénymódosítás, ezért csak röviden kívánom ismertetni. Számtalan önkormányzat jelezte azt, hogy nem tud eleget tenni annak a törvényi elvárásnak, amely 2010. július 1-jével előírja az esélyegyenlőségi terv készítésének kötelezettségét. Ezért úgy gondoljuk, hogy annak nincs értelme, hogy ezt a kötelezettséget fenntartsuk, mert ha fenntartanánk, az oda vezetne, hogy teljesen üres, semmitmondó, valódi tartalom nélküli esélyegyenlőségi terveket lennének kénytelenek a sebtében összehívott képviselő-testületek elfogadni, ezért ezt a határidőt 2011. január 1-jére szeretnénk kitolni.

Ez egy újbóli határidő-módosítás. Ennek az oka nem feltétlenül az önkormányzatokban keresendő. Úgy gondoljuk, hogy az elfogadott törvényt követően az Országgyűlésnek, a korábbi Országgyűlésnek is lett volna feladata a törvény elfogadásából következő önkormányzati feladatok pontosabb meghatározásával kapcsolatosan, illetve egyáltalán egy felvilágosító tevékenység is szükséges lett volna a korábbi kormányzat részéről, hogy ez a jelenlegi helyzet ne álljon elő. De miután előállt, most már nem látunk jobb lehetőséget annál, mintsem hogy a határidőt fél évvel módosítsuk.

A törvényjavaslat másik része egy négy hónapos határidő-módosítás, ez az esélyegyenlőségi szakértők alkalmazását október 1-jétől teszi kötelezővé. Itt is az a helyzet, hogy a törvényi rendelkezésben szerepel az önkormányzatok ezen kötelezettsége, még azon is el lehet vitatkozni, hogy ez egyáltalán szükséges-e. Miután mi egy technikai jellegű módosítást kívántunk a tűzoltás szükségességét felismerve előterjeszteni, ezért ezzel nem foglalkoztunk, de ha lesznek módosító indítványok, természetesen erről is lehet majd tárgyalni. Mindenesetre tény, hogy esélyegyenlőségi szakértők nincsenek is olyan számban, amilyen számban szükség lenne ahhoz, hogy a 3200 települési önkormányzat alkalmazni tudja őket. Ezért úgy gondoljuk, hogy itt is indokolt további négy hónappal a határidő eltolása.

Végül a harmadik érdemi módosítása az előterjesztett törvényjavaslatnak, amely a megyei önkormányzatok eddigi kötelezettségét megszünteti az esélyegyenlőségi terv elkészítésére vonatkozóan. Úgy gondoljuk, hogy a 2003-ban az előző kormánytöbbség által elfogadott egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőségről szóló törvény személyi hatályát ha megnézzük, az kezdetben sem vonatkozott a megyei önkormányzatokra. Tehát nem értjük azt, hogy miért lenne szükséges az esélyegyenlőségi terv elkészítésével a megyei önkormányzatokat terhelni.

(9.00)

Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a törvény ne vonatkozna azokra a szociális intézményekre, kórházakra, oktatási intézményekre, amelyeket a megyei önkormányzatok működtetnek. Rájuk vonatkozik a törvény, nekik a törvény kötelező rendelkezéseit be kell tartani, de ha személyi hatálya a megyei önkormányzatokra nem vonatkozik, akkor nem látjuk értelmét, és koherenciazavart látunk a tekintetben, hogy nekik is esélyegyenlőségi tervet kelljen készíteni.

A Lukács Tamás képviselőtársammal közös javaslatunk erre irányul. Kérjük a tisztelt Országgyűlést, hogy a vitát követően legyenek szívesek támogatni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
18 332 2010.06.28. 1:35  323-332

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Élve azzal a lehetőséggel, hogy a köztársaságielnök-választás napján itt a Magyar Országgyűlésben szólhatok, ezért röviden csak szeretnék reagálni a vitában elhangzottakra.

A javaslat elsődleges célja a tűzoltás, tehát azt a határidőt, ami lehetetlenné tette volna az önkormányzatoknak azt, hogy európai uniós pénzekre pályázhassanak, a határidő rövidsége miatt ezt ki kellett tolni. Ezzel kapcsolatosan a további kapcsolódó módosító indítványokról holnap délelőtt, illetve már ma délelőtt tíz órakor tárgyal az emberi jogi bizottság. Az önkormányzatokkal folytatott egyeztetés alapján mi is a legkésőbbi időpontot, tehát a jövő év december 31-ét támogatjuk.

Csak egy mondattal szeretnék reagálni arra, hogy a megyei önkormányzatok esetében mi az oka az előterjesztésnek. Továbbra is ugyanaz az érvünk, hogy egyelőre maga a törvény hatálya sem terjed ki a megyei önkormányzatokra, tehát bizonyos koherenciazavart jelentene a törvényen belül, ha mégis rájuk nézve a módosítás elmaradása továbbra is kötelezettséget állapítana meg az ő esetükben. Ennek ellenére, ha lesz ilyen módosító indítvány, akkor tárgyalni fogunk róla. Nem tartjuk kabinetkérdésnek, 3200 helyi önkormányzatról van szó, hogy még most 20 megyeinek legyen ilyen feladata, vagy sem. Tény, hogy a megyei önkormányzat által működtetett szociális ellátó intézményekre, iskolákra, kórházakra így is kiterjed a törvény egyébként.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
21 202 2010.07.05. 0:30  197-237

GULYÁS GERGELY, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az emberi jogi bizottság, tekintettel arra is, hogy ez egy alkotmányügyi bizottsági javaslat, megtárgyalta a törvényjavaslatot, és azt általános vitára alkalmasnak ítélte. Úgy gondoljuk, hogy a javaslat összhangban áll a már elfogadott alkotmánymódosítással, annak megfelelő formában szabályozza az alkotmánybírák jelölésének rendjét.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
25 171 2010.07.13. 1:30  152-236

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Szilágyi képviselő úr egy túlzással kezdte, hogy aztán további túlzásokba essen, ez pedig a közügyektől eltiltásnak a kategóriája volt. A közügyektől eltiltás valamennyi közügytől való eltiltást jelent, tehát nem vehet részt választáson, nem kezdeményezhet, mondjuk, népszavazást. Itt ebben az esetben kizárólag a választójog egyik oldalának a korlátozásáról van csak szó, méghozzá a passzív oldalának korlátozásáról van szó.

És azért azt érvként mégiscsak érdemes lenne figyelembe venni, amit az előterjesztők elég részletesen elmondtak, hogy gondoljunk abba bele, hogy az a rendőri vezető, aki már politikai pályára készül, és legfeljebb a jelenlegi törvényi szabályozás annyit kíván meg, hogy a jelöltsége alatt ezt a tevékenységet függessze fel, az utána milyen mértékben fog pártatlanul eljárni, akár ha nem választják meg, abban az esetben is. Tehát úgy gondolom, hogy valamilyen mértékű elkülönítése a politikai pályának, illetve ezeken a területeken a különböző vezetői megbízatásoknak igenis indokolt.

Egyébként pedig ezt az egyezmény - Gaudi képviselőtársam hivatkozott rá - 11. cikke is megengedi közbiztonságra, nemzetbiztonságra vonatkozó területeken. Kétségkívül, azon lehet vitatkozni, hogy hol van az arányosság és szükségesség határa, de azt mondani, hogy ez a közügyektől eltiltással megegyező súlyú szankció, az úgy gondolom, olyan túlzás, amilyen utána ennek a családtagokra való kiterjesztésére vonatkozó ironikus javaslat is volt.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
25 207 2010.07.13. 2:03  152-236

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hogy a vita egyébként nagyon tág kereteit egy kicsit szűkítsük, azért azt vegyük figyelembe, hogy itt a nemzetközi jogi hivatkozások és az emberi jogi egyezmény 11. cikkelyével voltak kapcsolatosak, ami azt mondja - rövid, ezért felolvasom -, hogy "mindenkinek joga van a békés célú gyülekezés szabadságához és a másokkal való egyesülés szabadságához, beleértve érdekei védelmében a szakszervezetek alapítását, az azokhoz való csatlakozás jogát".

Ezek után mondja azt ugyanennek a cikkelynek a második bekezdése, hogy "e jogok gyakorlását csak a törvényben meghatározott olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban nemzetbiztonság vagy közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megakadályozása, a közegészség, az erkölcs, illetőleg mások jogai és szabadsága védelme érdekében szükségesek". Ez a cikk nem tiltja, hogy e jogok a fegyveres erők, a rendőrség vagy az államigazgatás tagjai által történő gyakorlását a törvény korlátozza. Tehát az, hogy mely területeken indokolt ez a korlátozás és mely területeken nem, ennek nemzetközi jogi alapjai is vannak.

Ezt követően van a hatályos magyar alkotmány, ami világossá teszi, a most módosítandó 40/B. §, hogy mely személyi kör az, amelyre ez a korlátozás kiterjed. Tehát azzal kapcsolatosan, hogy melyik ez a személyi kör, illetve mi ennek a nemzetközi jogi, illetve alkotmányos alapja, szerintem fölösleges vitatkozni. Kizárólag arról szól ez a vita, hogy további három évre e megbízatás megszűnését követően kiterjeszthető vagy nem terjeszthető ki.

Mi úgy gondoljuk, hogy pontosan az elmúlt évek tapasztalatai - és igazán a jobbikos képviselőtársaimmal talán a tekintetben nem kell vitatkoznunk, hogy a 2006 őszén történtek milyen mértékű átpolitizáltságát bizonyították ezeknek a fegyveres szervezeteknek (Közbeszólás a Jobbik soraiból.), és milyen kézi vezérlés, de milyen rendőri vezetők azok, akiket ilyen kézi vezérléssel lehet egyébként jogellenes utasításokkal... (Közbeszólás a Jobbik soraiból.)

Ebben az esetben mi úgy gondoljuk, hogy indokolt a korlátozások bevezetése, pontosan ettől óvja meg a nyilvánosságot. Ha szabad, akkor még egy kétpercest kérek.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
25 213 2010.07.13. 2:10  152-236

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Folytatva ott, ahol abbahagytam: tehát természetesen egyetértek Schiffer Andrással abban, hogy ezt a korlátozást, ennek a korlátozásnak a szükségességét és arányosságát az Emberi Jogok Európai Bírósága vizsgálhatja.

(17.40)

Egyelőre az általa is hivatkozott Rekvényi-ügyben egy olyan példa van előttünk, ahol az adott helyzetre, a rendőrség átpolitizáltságára tekintettel egy ennél valamivel enyhébb korlátozást az egyezménnyel összeegyeztethetőnek tartott az Európai Emberi Jogi Bíróság. Mi úgy gondoljuk, és én erre hivatkozom is az előbb, hogy súlyos érvek állnak most amellett - nyilván nem a diktatúra rendőrségéről van szó, de az elmúlt évek rendőrségi működéséről már szó lehet -, tehát ezek miatt súlyos érvek szólnak amellett, hogy ezt a jogkorlátozást megtegyük, és a jogkorlátozás ne minősüljön szükségtelennek vagy aránytalannak.

Még egy dologra szeretnék reagálni, mert ez a 3-5 év lehet, hogy nem a legszerencsésebb kronológiával került a törvényjavaslatba, de mégis szól egy érv a 0-tól 10 évig való tippeléssel szemben, hogy mindenféleképpen olyan időt érdemes találni, ami egy parlamenti cikluson belüli. A parlamenti politika mégis négyéves ciklusokban működik, az önkormányzati politika szintén. Ha valakinek ilyen tervei vannak, akkor e tekintetben a 4 éven belüli határidő mindenféleképpen indokolható azzal, hogy egy cikluson belül sokkal jobban lehet előre látni.

Úgy gondoljuk, hogy ez indokolhatja az 5 év 3 évre történő csökkentését (Dr. Schiffer András: Az előterjesztő is így gondolja?), egyébként pedig az előterjesztő is így gondolja, hiszen ilyen irányú módosítások vannak. Köszönöm szépen.

Még annyit, ha elnök úr megenged, hogy van olyan fideszes politikus, akit ez ebben a formában is érint és Fidesz-jelöltként indult volna kisebb településeken, tehát az ellenzéknek nincs oka azt gondolni (Dr. Schiffer András: Meg kell találni rá a megoldást!), hogy a Fidesz saját magával szemben tesz kivételt.

Ahogyan az MSZP-nek pedig nincs oka arra hivatkozni, hogy mit ígért a Fidesz és mit tesz, mert mi (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) az alkotmánymódosítással kapcsolatosan nyilatkoztunk a választások előtt is.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
26 219 2010.07.19. 1:47  194-238

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Részben már Schiffer képviselőtársam az én kenyeremet elvette, mert amiért szót kértem, az annyiban Bödecs képviselő úr felszólalása volt, hogy mondhatnánk, a demagógiának az a példátlan mértéke, hogy egészségügyi szolgáltatások árával és jelenlegi színvonalával hasonlítjuk össze az államfői juttatásokat (Dr. Lamperth Mónika közbeszól.), csak azért nem példátlan valóban - ha már az MSZP részéről vannak most hozzászólások -, mert a 2002-es kampányban ők voltak azok, akik mondjuk, egy miniszterelnöki repülőutat lélegeztetőgépekben próbáltak mérni.

De úgy gondolom, előremutató lenne ennek az országnak, ha ezeket a különböző, egyébként költségvetési kiadásokkal járó juttatásokat nem ezekben a mértékegységekben mérnénk, mert itt a magyar állam méltóságáról van szó, és Sólyom László köztársasági elnök úrral nagyon egyetértettem akkor, amikor 2005-ben több alkalommal szóvá tette, hogy önmagában az a helyzet, hogy nincs megfelelő rezidenciája a köztársasági elnöknek, a magyar állam méltóságát sérti. Nem arról van szó, hogy a köztársasági elnök úrnak ne lenne biztosított ebben a helyzetben az elhelyezése, de megvan az alkotmányos értelme is ezeknek az intézményeknek. Sőt, ugyanilyen formán lenne támogatandó az, hogy mondjuk, az Országgyűlés és a kormány ne egy épületben nyerjen elhelyezést.

Ezek mind olyan kérdések, amelyeknek nyilvánvalóan vannak költségkihatásai, mint ahogyan a demokráciának is vannak, és lehet ezeknek a javaslatoknak az időszerűségét is vitatni, de úgy gondolom, legalábbis a Jobbiknak egyet kellene érteni velem abban, hogy ha az állam méltóságát tiszteletben tartjuk, akkor ilyen jellegű összehasonlítások semmiképpen nem szerencsések.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok és az LMP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
26 223 2010.07.19. 1:31  194-238

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nem fogok többet reagálni (Novák Előd tapsol.), de azért is szólaltam fel az előbb, mert ha az MSZP... Köszönöm szépen Novák képviselőtársamnak a tapsot, még mindig jobb, mintha közbekiabált volna. (Derültség. - Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Másért is elnézést kell kérni, vigyázz!) De nem fogok többet felszólalni.

Az első felszólalásomat is önmagában az ihlette, hogy amikor meghallottam az összehasonlítást, akkor úgy gondoltam, hogy a Szocialista Párt soraiból jön, és akkor nem kaptam volna fel a fejem rajta, de ebben az esetben viszont a Jobbiktól azt nem gondoltam volna, hogy olyan ügyekben, ahol az állam méltóságáról van szó, ott ilyen jellegű összehasonlításokat tesznek.

Viszont ugyanez szerintem nem áll meg a képviselői létszámcsökkentés kapcsán, mert nem rontotta az Országgyűlés hatékonyságát, mint ahogyan nem fogja rontani az önkormányzati képviselő-testületek hatékonyságát sem az, hogy kisebb létszámmal fognak működni.

Ami pedig a főállású alpolgármester ügyét illeti, ott annyiban nem értem az összehasonlítást, hogy eddig, ha a képviselő-testületből töltötte be valaki az alpolgármesteri tisztséget, az is ugyanezeket a juttatásokat megkapta. Tehát az speciel egy fillér többletet sem jelent.

De ha itt a hatékonyság romlását kellett volna anyagi szempontokkal szembeállítani, akkor a magam részéről én se támogattam volna azokat a javaslatokat, viszont úgy gondolom, hogy a 200 fős Országgyűlés legalább olyan jól fog tudni működni, mint a 386 fős, ha nem jobban. Megkockáztatom, hogy ez az önkormányzati testületek létszámcsökkentésére is igaz.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
35 124 2010.10.18. 1:57  123-130

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A 2006. augusztus 20-án rendezett budapesti tűzijátékkal összefüggésben öt emberéletet követelő és több száz személyi sérülést okozó tragédia történt. A katasztrófát egyértelműen a tűzijáték megszervezésének hibái, a vonatkozó jogszabályok jogalkalmazók általi megsértése, valamint az állami vezetőktől elvárható fokozott gondosság elmulasztása idézte elő. E tényeket már az előző kormány idején született belső vizsgálat, illetve ombudsmani jelentés is igazolta.

2006. szeptember 19-e és 22-e között, valamint október 23-án a törvények betartására felesküdött rendőrök százai több különböző helyen, egymástól függetlenül, egyidejűleg a rendőrségi törvényt már önmagában sértő azonosíthatatlanság mögé bújva soha korábban nem tapasztalt, törvénytelen brutalitással léptek fel, számtalan esetben védtelen és békés polgárokkal szemben is.

A kilőtt szemek, a csonttörések, az emberi méltóságot semmibe vevő megaláztatások több száz áldozata máig viseli azokat a testi és lelki sebeket, amelyek mint az állam korlátokat nem ismerő, politikai célzatú, diktatórikus fellépésének következményei, a jogállamot is megsebesítették.

Az Országgyűlés 2010. június 11-én határozatot fogadott el, amely a fenti ügycsoportokba tartozó ügyekben az állami vezetői mulasztások, illetve az állami erőszak-monopóliummal visszaélve elkövetett jogsértések áldozatainak kártérítéséről rendelkezik. A határozatban az Országgyűlés felkérte a kormányt, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a tűzijáték, illetve a rendőri brutalitás áldozatainak a kártérítésére.

A fentiekkel kapcsolatosan kérdezem államtitkár urat, hogy a megalapozott kártérítési igények kifizetésére sor került-e. Milyen arányban sikerült megegyezni a károsultakkal? Mekkora összességében az előző kormányzat által okozott kár, amelyet most kellett kifizetni?

Köszönöm. Várom megtisztelő válaszát. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
35 128 2010.10.18. 0:18  123-130

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm a választ. Ha a múltat eltörölni nem is lehet, és mi nem akarjuk, reméljük, hogy ezt a fejezetét ebben a formában lezárni sikerül, és reméljük, hogy a lehető legszélesebb körrel sikerül a megalapozott kártérítési igények tekintetben a Belügyminisztériumnak egyezségre jutni.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
40 106 2010.10.27. 1:18  45-115

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! Csak egyetlenegy megállapítására szeretnék Ipkovich képviselőtársamnak reagálni. Ő azt mondta, hogy az előző kormányokat, szocialista kormányokat sok mindenért lehet szidni, de azért nem, mert az alkotmányos rendet ne tartották volna be maximálisan. Sőt még volt egy olyan félmondata is, hogy ők ehhez hasonlót el sem tudtak volna képzelni.

Most egy már benyújtott, de még meg nem tárgyalt törvényjavaslat vitáját talán ne hozzuk ide, mert arra lesz még lehetőség a jövőben, és nyilván itt megfogalmazódhatnak bizonyos kritikák. De azért úgy tenni, mintha a regionális közigazgatási hivatalok megalakításakor a kormány egy kétharmados tárgykörbe tartozó ügyben ne egyszerű többséggel próbálta volna szabályozni a kérdést, majd amikor az Alkotmánybíróság ezt alkotmányellenesnek nyilvánította, azt követően egy kormányrendelettel, egy még alacsonyabb szintű jogi normával próbálták meg pótolni azt a jogszabályt, amit csak kétharmados többséggel lehetett volna meghozni, így egyébként egy olyan exlex állapotot eredményezve, ami gyakorlatilag a törvényességi felügyeletet megszüntette az önkormányzatoknál, úgy tenni, mintha ez nem történt volna meg, és ne lett volna brutálisan súlyos sérelme az alkotmányosságnak, úgy gondolom, hogy nem tekinthető őszinte magatartásnak.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
40 110 2010.10.27. 1:08  45-115

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Kénytelen vagyok reagálni. Az, hogy egy kormány hibázik, természetes, ez nem egy szándékos magatartást feltételez, eddig rendben van. Az viszont, hogyha valaki elfogad egy jogszabályt, amiről egyébként már az elfogadáskor az ellenzék elég világosan megmondja, hogy ez kétharmados törvényhozási körbe tartozik, majd az Alkotmánybíróság ezt a jogszabályt megsemmisíti, és azért semmisíti meg, mert azt mondja, hogy ez kétharmados szabályozási körbe tartozik, majd szó szerint ezt kormányrendeletben meghozni, ne haragudjon, képviselőtársam, de ez szándékos magatartás, ez szándékos alkotmánysértés. Ráadásul ez formailag sem menthető szándékos alkotmánysértés.

De ami az egyéb, most benyújtott javaslattal kapcsolatos vitát illeti, én továbbra sem hoznám azt előbbre, tehát nyilván az Országgyűlésnek még lesz lehetősége a tegnap benyújtott törvényjavaslatokról tárgyalni, én csupán azt mondom, hogy ott még egy eljárási logikát esetleg lehetne találni, itt viszont ennek eljárási logikája sincs, ez szándékosan alkotmánysértő jogalkotás volt az előző kormány részéről.

Köszönöm. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
41 185 2010.11.02. 1:52  178-188

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Én is azért kértem szót, mert a javaslat céljával egyébként egyetértünk, és abban az albizottságban merült fel valóban a kérdés, amely a 2006 őszi jogsértéseket vizsgálta, és ahol egyébként a szocialisták nem vettek részt, ami még a kisebb baj, mert ehhez joguk volt, de eltűrték azt is, hogy a volt szocialista kormányfő azt az alkotmányt sértse meg, amit egyébként védeni kíván, és ne tegyen eleget a bizottsági meghallgatásnak. A bizottság több mint 60 személyt hallgatott meg, ketten voltak, akik alkotmánysértést megvalósítva nem jelentek meg a bizottság előtt: Gyurcsány Ferenc, illetve Szilvásy György.

Ezt természetesen figyelembe kell venni, ez szabályozást kíván, és egyébként az albizottsági jelentés is erre a szabályozásra tett javaslatot, azonban úgy gondoljuk - és ebben Schiffer frakcióvezető úrhoz csatlakozom -, hogy nem büntetőjogi szankciókat kellene ebben az esetben bevezetni, hanem a polgári bíróságnak is rendelkezésére álló elővezetést, illetve rendbírságot kellene; ennek megfelelően fog a Fidesz-frakció vagy valamelyik képviselő törvénymódosítást benyújtani. Csak azért nem történt ez meg eddig, mert itt több kérdést is rendezni kell, az az 50/2003-as alkotmánybírósági határozat, ami a vizsgálóbizottság, illetve a bizottságok jogi helyzetével foglalkozik, egyértelművé teszi azt, hogy számtalan rendezetlen kérdés van; például az, hogy ha valaki egy büntetőjog terheltje, és egy bizottság megidézi, akkor igazmondási kötelezettsége van-e vagy nincs, hiszen elvileg az önvádra kötelezés tilalma fennáll.

Tehát több kérdést is rendezni kell, a Fidesz-frakció egy olyan javaslatcsomagot fog az Országgyűlés elé benyújtani, amely az összes ezzel kapcsolatos kérdést teljeskörűen rendezni fogja.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
64 68 2011.02.14. 3:03  67-72

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! 2006. szeptember 19-22. között, valamint október 23-án a Gyurcsány-kormány utasításának alárendelt rendőrök százai egymástól függetlenül, egyidejűleg, a rendőrségi törvényt már önmagában sértő azonosíthatatlanság mögé bújva, a rendszerváltást követően még soha nem tapasztalt brutalitással léptek fel, számos alkalommal védtelen és békés polgárokkal szemben. A rendőrség és a felette utasítási joggal rendelkező kormány nem tett különbséget az erőszakos demonstrálók és a békés tüntetők között. A véleménynyilvánítás alkotmányos alapjogát gyakorló polgárok így tömegesen váltak a rendőri fellépés áldozataivá. A legszörnyűbb mégis az, hogy a történtekre következmények nélkül kerülhetett sor. Az európai tiltakozást és elmarasztalást kiváltó rendőrségi fellépés kapcsán a hazai politikai viták kereteit nem a jogszabályok és az alkotmányos gyakorlat, hanem az akkori kormányoldal hazugságai határozták meg. Összességében azt mondhatjuk, hogy a 2006 őszén bekövetkezett rendőri brutalitás mértéke és következmények nélkülisége alkalmas volt arra, hogy a jogállamba vetett közbizalom alapjaiban rendüljön meg.

A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség és az általa támogatott kormány közös meggyőződése, hogy a jogos kártérítési igények kifizetése nemcsak az áldozatok érdeke, hanem a magyar államé is. Az áldozatok esetében az okozott sebek keletkezésének körülményeit nem lehet meg nem történtté tenni, de begyógyítani vagy legalább enyhíteni igen. A demokratikus jogállam becsületén esett szégyenfolt sem mosható már le úgy, mintha azt a rendszerváltást követően sohasem mocskolták volna be, de az államnak jogi és erkölcsi kötelessége volt jóvátenni az áldozatoknak mindazt, ami egyáltalán lehetséges.

Tisztelt Államtitkár Úr! A Magyar Országgyűlés 2010. június 11-én határozatot fogadott el, amely ezekben az ügyekben az állami vezetői mulasztások, illetve az állami erőszak-monopóliummal visszaélve elkövetett jogsértések áldozatainak kártérítéséről rendelkezik. Az országgyűlési határozat felkérte a kormányt, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a rendőri brutalitás áldozatainak kártérítésére. Az országgyűlési határozat és az annak végrehajtására hivatott kormánydöntés alapján a kártérítési ügyek rendezése érdekében a Belügyminisztérium több tárcából és a Magyar Államkincstár, illetve az Országos Rendőr-főkapitányság képviselőiből álló bizottságot hozott létre.

Tisztelt Államtitkár Úr! Mindezek alapján kérdezem önt, hogy milyen eredményekről tud beszámolni a belügyi tárca a 2006-os őszi rendőri túlkapások áldozatainak kártalanítása ügyében. Milyen arányban sikerült megegyezni a károsultakkal? Sor került-e a megalapozott kártérítési igények kifizetésére? Illetve mekkora nagyságú kártérítési összeg kifizetésére került sor? Röviden úgy is kérdezhetném: helyreállt-e az állam becsülete?

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
64 72 2011.02.14. 0:22  67-72

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönjük a választ, és köszönjük mindazoknak a munkáját, akik ezekben a kártérítési ügyekben a megegyezés érdekében közreműködtek.

Én az államtitkár urat kérdeztem, a Szocialista Párt is válaszolt. A Szocialista Párt válaszát nem tudom elfogadni, az államtitkár úrét viszont igen. Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból. - Felzúdulás az MSZP padsoraiból. - Közbeszólások ugyanonnan: Óh!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
65 26 2011.02.15. 21:38  17-55

GULYÁS GERGELY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Házelnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egy állam alaptörvényéről szóló vita ünnepi esemény minden országgyűlés életében. Ez nem csupán azért van így, mert egy ország alkotmánya a jogszabályi hierarchia csúcsán álló legfontosabb törvény, hanem azért is, mert a jó alkotmány több ennél. Egy jó alkotmánynak ki kell fejeznie a nemzet összetartozását, tükröznie kell a nemzet múltjának örökségét és legfontosabb pillanatait, a jelen célkitűzéseit és az állam jövőbeni tevékenységének alapjául szolgáló értékeket.

Az alkotmánykoncepció vitájának célja, hogy megkíséreljünk egyetértésre jutni az új alkotmány alapjául szolgáló szabályozási elvekről, vagy ha ez nem sikerül, legalább legyen mindenki számára egyértelmű, hogy mi az, amiben egyetértünk, és mi az, amiben nem.

(11.00)

A két ellenzéki párt távolmaradása részben segíti, részben pedig hátráltatja ezt a folyamatot. Ezek a lényegi kérdések tartalmi kérdések. Bizonyos, hogy lesznek viták az eljárásról is, de engedjék meg, hogy a Fidesz képviselőcsoportja nevében előre jelezzem: miközben fontosnak tartjuk az eljárással kapcsolatos észrevételeket is, úgy gondoljuk, hogy ha valaki kizárólag az alkotmány elfogadásának módjával kapcsolatosan képes kritikát megfogalmazni, annak csak az lehet az oka, hogy tartalmi kifogásokat nem tud említeni. Mivel azonban a jogállam gyakran inkább eljárási, mint tartalmi kategória, nem vitatjuk, hogy az eljárásnak is van jelentősége.

Két feltételnek kell megfelelni ahhoz, hogy ne lehessen kétségeket megfogalmazni az eljárással kapcsolatosan: jogilag aggálytalan legyen, tehát törvényes, és a felhatalmazás tekintetében legitim. A jogi szabályozás Magyarországon világos. Mind az alkotmány koncepciójának, mind az alkotmány szövegének elfogadásához valamennyi országgyűlési képviselő legalább kétharmadának igen szavazata szükséges. Az alkotmányt az Országgyűlésnek kell elfogadni, népszavazáson nem szükséges megerősíteni.

E világos eljárási szabályokért mindenekelőtt köszönetet mondok a Magyar Szocialista Pártnak és az azóta már jobblétre szenderült Szabad Demokraták Szövetségének, hogy 1994 és '98 között a hatályos szabályrendszert kialakították. Akkor konszenzusra jutottunk abban - és a többes szám azért is indokolt, mert a Kisgazdapárt kivételével ebben valamennyi párt egyetértett -, hogy az alkotmány megerősítéséhez nincs szükség népszavazásra. Tegyük hozzá, ez a szabályozás, amelyet a Magyar Országgyűlés az MSZP-SZDSZ kétharmados többségének időszakában kialakított, megfelel az európai gyakorlatnak is, hiszen a rendszerváltozás óta, 1990 óta Európában 23 új alkotmányt fogadtak el a törvényhozó testületek, és mindössze tíz alkalommal erősítette meg népszavazás az alkotmány elfogadását. Akkor tehát, amikor azt mondjuk, hogy az alkotmányozás folyamatában a lehető legszélesebb társadalmi párbeszéd indokolt, azonban nincs szükség népszavazásra, az európai országok többségi gyakorlatát követjük, s egyben megerősítjük elkötelezettségünket azon kompromisszum fenntartása mellett, amely 1994 és '98 között valamennyi politikai erő részvételével létrejött.

Az elmúlt hónapokban, hetekben és napokban azonban újból kénytelenek vagyunk szembesülni valótlan állításokkal is. Ilyen valótlan állítás, hogy a jelenlegi kormánytöbbség csökkentette az alkotmánykoncepció elfogadásához szükséges szavazatarányt. Szeretném hinni, hogy a tévedés oka a tudatlanság, nem pedig a hazugság, bár figyelemmel arra is, hogy ki az, akitől ezt az állítást a legtöbbször hallottuk, túlzott jóindulatnak tűnik azt feltételezni, hogy nem szándékos félrevezetéssel van dolgunk.

Mivel a koncepció elfogadásához szükséges többség az előttünk álló vitában is sokszor felmerül majd, engedjék meg, hogy részletesebben is kitérjek erre a kérdésre. Az ellenzék által unos-untalan hangoztatott állítás szerint a jelenlegi kormánytöbbség hatályon kívül helyezte az Országgyűlés által '95-ben elfogadott szabályt, amely az alaptörvény koncepciójának elfogadásához négyötödös többséget írt elő. Tény, hogy 1994-ben az akkori kormánykoalíció 72 százalékos többsége ellenére a négyötödös szabályt alkotmányba foglalta. Ennek oka nem az említett két párt széles konszenzus kialakítására irányuló vágya volt - bár nem vitatom, hogy a történteket így is lehet értelmezni -, hanem az, hogy az akkori kormánypártoknak az alkotmányozás körében is vitái voltak egymással, sok esetben élesebbek, mint az akkori ellenzékkel.

Az is tény, hogy 1994-ben a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége együttesen nem csupán az alkotmányozásra nem kaptak politikai felhatalmazást, de még közös kormányzásra sem, hiszen az SZDSZ mindvégig cáfolta a szocialistákkal való koalíciókötés később valósnak bizonyult szándékát, az MSZP pedig - bár ez dicséretes önmérsékletre vall - talán maga is úgy érezte, hogy az új alkotmányt a kommunista állampárt jogutódjának nem helyes a rendszerváltókkal szemben elfogadni.

A négyötödös rendelkezés 1998-ban hatályát vesztette. Az e körben elhangzott valótlan állítások tömege miatt szeretném szó szerint idézni az 1995-ös alkotmánymódosítás hatályára irányadó, két szakaszból álló szöveget. Az 1995. évi XLIV. törvény pontosan így hangzik: "1. § Az Alkotmány 24. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki: '(5) Az új alkotmány előkészítésének részletes szabályairól szóló országgyűlési határozat elfogadásához az országgyűlési képviselők négyötödének szavazata szükséges.' 2. § E törvény a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba, és az 1994-ben megválasztott Országgyűlés megbízatásának megszűnésekor hatályát veszti."

Tehát a koncepció elfogadására vonatkozó négyötödös kitétel nem 2010 nyarán, hanem már 1998. június 18-án hatályát vesztette, és a nem létező, a Gyurcsány-kormány által visszacsempészett szabály törlését csupán a jogbiztonság indokolta. Arra pedig már korábban utaltam, hogy sem általánosságban, sem az alkotmányozással összefüggésben nem lehet párhuzamot vonni a jelenlegi, illetve a korábbi, 1994 és '98 között regnáló kétharmados többség politikai felhatalmazása között. Így nincs ok az akkor egy ciklusra kialakított, 13 éve hatályát vesztett szabályt a jelenlegi kormánytöbbségen számon kérni.

Az is legyen mindenki számára világos, hogy az új alkotmány a legitimáció szempontjából összehasonlíthatatlan előnyben lesz a jelenlegi alkotmányszöveggel szemben. Most egy demokratikusan választott Országgyűlés fogadhat el az összes képviselő több mint kétharmadának támogatásával új alaptörvényt, míg a ma hatályos alkotmányunknál ugyanezt 1949-re vonatkozóan vizsgálni sem érdemes, de a '89-es módosításokat is a demokratikus felhatalmazás nélküli Nemzeti Kerekasztalnál létrejött egyezségnek megfelelően fogadta el az utolsó, nem szabadon választott kommunista parlament. A félreértések elkerülése végett: ezzel nem az ott létrejött, kompromisszumos alkotmánymódosítások minőségét szeretném megítélni, arról végtelen hosszúságú történelmi és politikai vitákat lehet folytatni. Ismerve a magyar történelem meg nem kötött kompromisszumok miatt elszenvedett vereségeit, végképp óvatosnak kell lennünk a véleményalkotáskor.

Ettől még egyértelmű tény, hogy az alkotmány '49-es megszületése után '89-es újjászületésére is anélkül került sor, hogy ahhoz a magyar népnek bármi köze lett volna. A keletkezéskori legitimációhiány után 1989-ben a felhatalmazásnélküliség ismételten nyilvánvaló, mivel a kerekasztal-tárgyalás a szabad választás előfeltétele és nem pedig következménye volt. Az '56-os forradalom vérbe fojtása óta a hatalmat gyakorló kommunista állampártnak nem volt, míg az 1987 után különböző formában meg-, illetve újjáalakuló ellenzéki mozgalmaknak és szervezeteknek demokratikus választás hiányában nem is lehetett néptől kapott felhatalmazása az alkotmányozásra.

Végül az alkotmányozás eljárási kérdéseivel kapcsolatos, gyakran visszatérő kritika az idő rövidsége. Tekintsünk el attól, hogy az elmúlt két évtized alkotmányozási próbálkozásainak valamennyi szakértői anyaga rendelkezésre áll, és figyelembe vehető. Hogy az e ciklusban elkezdődött, összességében tíz hónapos alkotmányozási folyamat - és ez csak az alkotmány elfogadásáig tartó alkotmányozási folyamat - gyorsnak vagy lassúnak, soknak vagy kevésnek tekinthető-e, azt nehéz eldönteni, de a fő kérdés talán az, hogy ez elegendő vagy elégtelen. Erre csak az új alkotmány elfogadottsága, minősége és különösen jövőbeni sorsa fog választ adni. Tény, hogy az 1994 és '98 közötti törvényhozási időszak alkotmányozó munkája két és fél évig tartott anélkül, hogy egy rég elfelejtett koncepción kívül bármilyen kézzelfogható eredménye lett volna.

Nemzetközi összehasonlításban az idő kevésnek egyáltalán nem minősíthető. A sok tekintetben a hatályos és véleményem szerint jövőbeni magyar alkotmányos berendezkedés mintájául szolgáló német alaptörvényt kidolgozó parlamenti tanács 8 hónap alatt alkotta meg a mai napig hatályos német alaptörvényt, Franciaországban De Gaulle-nak hat hónap állt rendelkezésére az azóta, több mint fél évszázada jól működő V. köztársaság alkotmányának kidolgozására.

A jelenleg hatályos magyar alaptörvényt gyökeresen újraíró Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások '89 nyarán összesen három hónapig tartottak, tehát nehéz az új alkotmány előkészítésének rövid időtartamával érvelni a rendszerváltozáskor újraírt magyar alkotmány mellett. A jelenlegi parlament egyértelmű eljárási szabályok szerint valamennyi alkotmányos feltételnek és a nemzetközi gyakorlatnak eleget téve fogja az ország új alkotmányát elfogadni.

Most pedig, hogy túlestünk az ellenzék eljárási kérdések iránt érzett, kivételes vonzalmának a Fidesz által teljesíthető, maximális kielégítésén, engedjék meg, hogy röviden a baloldali ellenzéki képviselőtársaimat kevésbé foglalkoztató, tartalmi kérdéseket is érintsem, de távollétükben talán megbocsátanak nekem.

(11.10)

Az alkotmányozással szemben az elmúlt hónapokban legtöbbet hangoztatott ellenérv szerint Magyarországon nincs alkotmányozási kényszer. Ez az állítás igaz, de lényegtelen, nem érv az új alkotmány elfogadásával szemben. Egy demokratikus országban egy törvény elfogadásának indoka soha nem a kényszer. Egy jogállamban az alkotmányozási kényszer nem létező, értelmezhetetlen fogalom. Nem érdemel választ, mert nem jelent semmit. Magyarországon alkotmányozási kényszer 1949-ben volt, amikor a megszálló szovjet csapatok a hazánkra erőszakolt kommunista rendszer eszmei alapjait akarták megszilárdítani.

A törvények elfogadásának mércéje soha nem a kényszer, hanem a szükség. Az új alkotmány sem lehet kényszer, hiszen csak az országgyűlési képviselők több mint kétharmadának szabad akaratából születhet. Amikor az új alaptörvény elfogadásának szükségességéről beszélünk, akkor elsősorban arra gondolunk, hogy az ideiglenesnek szánt alkotmány a működőképes államszervezet ellenére nem volt alkalmas arra, hogy minden tekintetben betöltse alaptörvényi rendeltetését. A kádári diktatúrának a kommunista rezsimek között is egyedülálló nemzetietlensége után a nemzet alapértékeivel kapcsolatos felesleges vitákhoz vezetett a világos államcélt és értéktartalmat tükröző preambulum hiánya. Az Országgyűlés adós maradt annak meghatározásával, hogy egy, a szabadságáért oly sokat küzdő ország szuverenitását visszanyerve mit gondol múltjáról, jelenéről és jövőjéről. Hiányzott az is, hogy a nemzet nem élhette át az új alkotmány elfogadásának a megújulást jelentő jelképes aktusát. Jó lenne, ha most mind az Országgyűlés, mind a nemzet valamennyi tagja átélhetné ezt.

Ennek ellenére szeretném megnyugtatni az alkotmányozás ideje alatt extra fizetett szabadságra készülő szocialista és LMP-s képviselőtársaimat, nevesítve Schiffer frakcióvezető urat, aki egyedül tiszteli meg a felszólalást, hogy alkotmányozási kényszerrel nem kell számoljanak; szabadon, bármilyen kormánypárti befolyástól függetlenül határozathatnak arról, hogy megtisztelik-e az Országgyűlés a képviselői tisztségükből eredő feladataik ellátásával, vagy a választóik képviselete helyett munkaidőben nyaralni mennek. Ez az önök frakcióinak szabad, minden kényszertől mentes döntése.

Ez azonban rossz hír is a távolmaradóknak: ha létezne kényszer, az felmentené őket döntésük következményei alól, hiszen tudjuk, a kényszer - különösen, ha akaratbénító - egyike a büntethetőséget kizáró okoknak. Mivel azonban sem akarathajlító, sem akaratbénító kényszerről nem beszélhetünk, így a képviselőknek a jelenlegi és a jövőbeni távolmaradásukért felelniük kell a választópolgárok előtt. Minden irónia nélkül rögzítsük egyértelműen: nincs annál antidemokratikusabb álláspont, mint hogy egy parlamenti frakció azért nem képviselteti magát egy vitában, mert előzetesen nem kap garanciát arra, hogy a kisebbségi véleményt a vita végén a többség sajátjaként fogadja el. Ez a felfogás általánosságban a demokratikus parlamenti vita értelmét vonja kétségbe, a parlamentáris demokrácia alapértékeit rombolja. Akik ilyen szélsőséges magatartásra hajlamosak, azoktól teljesen hiteltelen más pártok hasonló jelzővel ellátott megbélyegzése. Szeretném emlékeztetni a közvetítést esetleg a televízión keresztül követő szocialista és - Schiffer képviselő úr kivételével - LMP-s képviselőtársaimat, hogy amikor a szocialisták hazugsággal nyertek választást, majd utána egy hazug miniszterelnököt lelepleződése után hatalomban tartottak, és eközben az alkotmányos alapjogukat gyakorló tiltakozó polgárokkal szemben állami erőszakot alkalmaztak, a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt frakciója még ezt követően is képviseltette magát valamennyi vitában; képviseltettük magunkat még akkor is, amikor napirend előtt a volt miniszterelnök naponta változó, éppen ezért teljesen felesleges bejelentéseiről kényszerültünk meddő vitát folytatni.

A szocialisták és a hozzájuk csatlakozók politikája egyetlen célt szolgál: az alaptalan, a nemzet érdekeivel ellentétes és legfeljebb az ellenzék vélt érdekében álló hisztériakeltést, annak elfedését, hogy valójában az új alkotmány elfogadásának szükségességéről és az alaptörvény legfontosabb kérdéseiről két évtizeden át egyetértés volt mindaddig, amíg egy pártszövetség a választók akaratából, demokratikus felhatalmazással nem került abba a helyzetbe, hogy az eddigi közös célnak egyedül is érvényt tudjon szerezni. A távol maradó ellenzéki pártok nem attól tartanak valójában, hogy egy pártalkotmány készül, ezt már a koncepció is ékesen cáfolta. Őket az bántja, hogy a két évtizede közösen kitűzött, de eddig el nem ért célt a Fidesz és a kereszténydemokraták közös kormányzása alatt valósíthatjuk meg.

A hisztériakeltésre jó példa a koncepció néhány vitatható és általam is vitatott pontjának aljasságként, közjogi puccsként való minősítése - hogy utaljak Schiffer frakcióvezető úr méltányos és baráti felajánlására, amellyel az adventi Magyar Narancsban ugyan címoldalra küzdötte magát, de amely minősítések ékes cáfolatát jelentik az LMP nevében is hordozott legfőbb üzenetének, annak, hogy lehet más a politika.

Az alkotmánykoncepció fogadtatása is rávilágított arra a tényre, hogy az MSZP, illetve az LMP a tervezet fő irányaival kapcsolatosan nem képes érdemi alternatívát megfogalmazni, ezért egyes, a koncepció egészét tekintve csekély jelentőségű elemeket igyekszik a vita középpontjába állítani. Így amíg a nyilvánosság előtt folyó vitákat néhány önkényesen kiragadott részlet határozza meg, addig a koncepció fő irányairól, a kormányzati rendszer típusáról, az alkotmányos intézmények lényegi hatásköréről a közvélemény előtt nem hangoztatott, de mégis fennálló politikai kompromisszum jött létre, amellyel szemben különvéleményt kizárólag a Jobbik fogalmazott meg. Lehet, hogy ők ezért érzik szükségesnek a vitában való részvételt.

Az a politikai döntés, hogy nem ragaszkodunk a koncepció parlamenti elfogadásához, sőt igény esetén lehetővé tesszük az ellenzéki frakcióknak alternatív törvénytervezetek benyújtását és ezek egyidejű megtárgyalását, nem azt jelenti, hogy a koncepciót ne tartanánk jónak vagy méltónak arra, hogy Magyarország új alkotmányának alapjául szolgáljon. Döntésünk az ellenzéki pártoknak tett politikai gesztus, amely két célt szolgál: egyfelől bizonyítani kívánjuk, hogy az ellenzék által vitássá tett részletkérdésekben nem ragaszkodunk az eseti bizottság távollétükben született döntéséhez, másfelől bizonyítani kívánjuk, hogy a részletkérdésektől eltekintve nincs éles ellentét a parlamenti pártok alkotmányos elképzelései között, ide nem értve a Jobbik valóban koncepcionálisan eltérő véleményét.

Az ellenzék hosszú ideje vitatja a koncepciónak az új alkotmány módosíthatóságával kapcsolatos rendelkezését, amely a jövőben csak két egymást követő országgyűlés jóváhagyása esetén tenné lehetővé az alaptörvény megváltoztatását. E kérdésben a kormánypártokon belül is voltak viták. Személyes meggyőződésem, hogy e megoldás az új alaptörvény túlzott és felesleges bebetonozását eredményezné. A magyar választójogi rendszer mellett a kétharmados többség elérése csak Gyurcsány Ferenc megelőző kormányzása esetén lehetséges, a minősített többséget igénylő módosítások csak a legritkább esetben, valóban rendkívül erős demokratikus felhatalmazás esetén nem kívánnak meg széles körű politikai konszenzust. Így az eddigi szabály fenntartása elégséges garanciának tűnik.

Ugyancsak szeretném világossá tenni, hogy nem áll szándékunkban az államfői feloszlatási jogosultságok bővítése és ezáltal az alkotmányos rendszeren belüli hangsúlyok módosítása. Ettől legfeljebb a költségvetés el nem fogadása esetén bevezetendő feloszlatás során lehetne eltérni, de e tekintetben viszont éppen Schiffer frakcióvezető úr javaslatát foglaltuk a koncepcióba.

Ugyancsak szeretném világossá tenni, hogy az alkotmány legitimációját két tényező határozza meg: az alaptörvény elfogadásának módja és az alkotmány gyakorlati érvényesülése. Előbbi tekintetében az új alkotmány népszavazás nélkül is összehasonlíthatatlan előnyben lesz a jelenlegi alkotmányszöveggel szemben. Az utóbbi, nem kevésbé fontos kérdésre csak a történelem adhat választ.

Tisztelt Országgyűlés! Magyarország megújulásának feltétele a régi adósságok törlesztése. Ezek közül a legsúlyosabb, hogy a rendszerváltozás óta a Magyar Országgyűlés nem tudott új alaptörvényt elfogadni. A kormánypártok szándéka és ajánlata egyaránt világos: az a szándékunk, hogy eleget téve a jelenlegi alkotmány parancsának, az ideiglenes alaptörvény helyett új alkotmányt fogadjunk el. Tesszük ezt annak tudatában, hogy szándékunk e tekintetben nem különbözik az elmúlt két évtized valamennyi kormányának és miniszterelnökének saját hivatali ideje alatt megfogalmazott céljától: az a szándékunk, hogy megerősítsük elkötelezettségünket a jogállam és a demokrácia értékei iránt, megőrizzük a köztársasági államformát, megóvjuk a magyar parlamentarizmus nemes hagyományait, fenntartsuk a jelenlegi államszervezet bevált intézményeit.

(11.20)

Az a szándékunk, hogy tegyük mindezt úgy, hogy pótoljuk az alaptörvény hiányzó értéktartalmát, amely összeköti a nemzet valamennyi polgárát, tegyük ezt úgy, hogy az alaptörvényben méltó helyen jelenítjük meg az alapvető szabadságjogokat, végül a hibákat kijavítva levonjuk a szükséges következtetéseket az elmúlt húsz év jogállami működésének fogyatékosságaiból. Ajánlatunk pedig az, hogy javaslataikkal, érveikkel és kritikáikkal önök is és Magyarország valamennyi polgára vegyen részt Magyarország végleges alkotmányának megalkotásában.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
65 100 2011.02.15. 3:26  55-147

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Igen tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Mindenekelőtt szeretettel köszöntöm újra a Magyar Szocialista Párt és az LMP képviselőit az Országgyűlésben. Ugyanakkor meg kell mondjam őszintén, hogy nem teljesen értem a jelenlétüket, hiszen ha jól értelmeztem az alkotmányozás folyamatától való távolmaradásukat, akkor az az volt, hogy nem akarnak egy olyan alkotmányt legitimálni, ami egyébként minden részletében jogállaminak tekinthető. E tekintetben most nem értem ezek után a kritikák után, hogy miért kívánják legitimálni ezt a törvényt, és ha nem a melegnek, akkor minek köszönhető, hogy visszatértek az Országgyűlés falai közé. (Moraj az MSZP és az LMP soraiban. - Derültség a Jobbik és a kormánypártok soraiban.)

Ennek ellenére üdvözöljük önöket, örülünk, hogy itt vannak, és reméljük, hogy a jövőben, ha egy törvénnyel esetleg nem értenek egyet, akkor a vitának ezt a módját választják. Annak ellenére is, hogy egyébként, ha van olyan téma, amikor érteném az önök távolmaradását, akkor a 2006 őszi ügyek és azzal összefüggésben minden egyes kérdés ilyen témának tekinthető. Én örömmel hallgattam most Harangozó képviselőtársam rendkívül fejlett igazságérzetét, hogy a bűnösöket büntessük meg, az ártatlanokat mentsük föl, de azért bocsánatot kérek, nem innen indultunk. Onnan indultunk, hogy miután Budapesten békés, nem csupán erőszakos, hanem békés tüntetőket, alkotmányos alapjogukat gyakorló tüntetőket vert a rendőrség véresre, lőtték ki a szemüket, utána másnap az önök miniszterelnöke, Gyurcsány Ferenc azt írta, hogy lenyűgözött az a szakszerűség, amellyel a rendőrség tette a dolgát, és védett engem, egyszerű állampolgárt. Ez volt a kiindulási alap, ez az önök erkölcsi felelőssége.

Ami pedig a bírósági eljárásokat illeti, nem vitatom, hogy ez egy nehéz kérdés, de ahol adataink is vannak, az előzetes letartóztatások ügye. Félreértés ne essék, ez a javaslat erre nem terjed ki, de a statisztikák szempontjából mégis fontos. 141 első fokon elrendelt előzetes letartóztatásból 137 esetet változtatott meg másodfokon a bíróság. Az ezzel egyidejűleg folyó bírósági eljárások a bíróság elé állítások voltak. Egyébként ott fordult elő a legtöbb esetben az, hogy ártatlan embereket ítéltek el. Csak ott sajnos nem volt már olyan másodfok, amely az összes körülményt mérlegelte volna, és számtalan ártatlan emberrel szemben alkalmaztak általában felfüggesztett, egy-két esetben végrehajtandó szabadságvesztést is.

Ha abból indulunk ki, hogy 141 esetből 137 esetben lehetett tévedni - hozzáteszem, nem lehet, sőt maga a Fővárosi Bíróság belső jelentése igazolja azt, hogy ezekben esetekben a bírák több esetben a bizonyítékok meglétét sem vizsgálták, tehát nem tévesen ítélték meg a bizonyítékokat, hanem nem voltak bizonyítékok az iratokban -, akkor azt kell sajnos mondjuk, és abból kell kiindulnunk, hogy az ártatlanság vélelme helyett ezekben a napokban a bíróság elé állításnál a bűnösség vélelme érvényesült. Erre kell nekünk valamilyen megoldást találni.

Mi még az önök javaslataira is nyitottak vagyunk, noha úgy gondoljuk, hogy önöket terheli messze a legsúlyosabb, sőt kizárólagos politikai felelősség terheli önöket azért, hogy ez a helyzet egyáltalán előállt. Ezért aztán mi, ha a rendszerváltozás időszakára visszatekintünk, akkor azt kell hogy mondjuk, hogy számtalan esetben születtek rossz döntések, például a Zétényi-Takács-féle javaslat ügyében, ahol a jogbiztonságot az igazságosság elé helyeztük. Ez a javaslat most az igazságosságot a jogbiztonság elé helyezi, és megfelelő formát próbál találni arra, hogy ártatlan embereknek ne kelljen a mai napig is priusszal élniük.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
66 52 2011.02.16. 1:06  1-117

DR. GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Én is Balczó képviselőtársunk felszólalására szeretnék reagálni, és én is szeretném őt megnyugtatni, hogy szerintem ez a szövegjavaslat ezt a veszélyt nem rejti magában. Függetlenül attól egyébként, hogy lehet, hogy érdemes egy félmondatban megemlíteni azt, hogy a köztársasági elnök szabadon szervezi a saját hivatalát a költségvetési keretek között, ezzel én még egyet is értenék, ugyanakkor arra szeretném képviselőtársam figyelmét felhívni, hogy az alkotmány egyértelmű kereteket jelöl ki. Tehát olyan törvényt nem lehet hozni, ami az alkotmánnyal ellentétes. Ezért ha valaki olyan törvényt próbálna meg feles többséggel hozni, amiben mondjuk, a kormányzást valamiféle elnöki jogkörként tünteti fel, akkor az azonnal alkotmányellenessé válna, hiszen az alkotmány azt világosan tartalmazza, hogy a kormánynak milyen feladatai vannak, az Országgyűlésnek milyen feladatai vannak.

Az alkotmány kereteket jelöl ki, és ezeket a kereteket egyszerű, feles törvénnyel nem lehet megváltoztatni. Ezért azt remélem, hogy bizonyos tekintetben sikerült esetleg megnyugtatni képviselőtársamat.

Köszönöm. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
66 58 2011.02.16. 1:09  1-117

DR. GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Hogy tovább folytassam Balczó képviselőtársam megnyugtatását, szeretném jelezni, hogy az Alkotmánybíróság még a jogkörmódosítást követően is rendelkezik mindezekkel a jogosítványokkal, hiszen a jogkörmódosítás kizárólag a költségvetési tárgyú törvényeknél vette vissza a megsemmisítés lehetőségét, és ott is csak akkor, ha emberi élethez, méltósághoz való jogot, illetve más egyéb, ott említett alapjogokat nem sért. Tehát ez ma sem vonatkozik erre.

Egyébként pedig azt jogos felvetésnek tartom, hogy elég dodonai módon fogalmaz az Alkotmánybírósággal kapcsolatosan a koncepció. Nyilvánvaló politikai okai is voltak ennek, hiszen azt követően, hogy a frakciószövetség egyedül maradt a bizottságban, a demokratikus eljárás keretében úgy gondoltuk, hogy ezt majd részletesen itt megtárgyaljuk. De abban külön is szeretném Balczó frakcióvezető-helyettes urat megnyugtatni, hogy olyan alkotmánybírósági hatáskörök lesznek, amelyek a jelenleginél is sokkal hatékonyabban fogják védeni azt az alkotmányt, ami szerintünk már csak legitimációjánál fogva is védelemre lesz érdemes.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
67 100 2011.02.17. 1:51  1-133

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm szépen. Miután Novák Előd képviselőtársam kedvenc témakörömet hozta föl, ezért engedjék meg, hogy nem csökkenő türelemmel újra és újra elmondjuk ebben az ügyben az igazságot. Már csak azért is, mert nem szeretnénk, ha az a látszat alakulna ki, hogy Gyurcsány Ferenc és Novák Előd között valamilyen együttműködés jött volna létre.

Ugyanis az igazság az, hogy az a négyötödös többség, amit az alkotmány koncepciójának elfogadásához korábban az alkotmányszöveg megkívánt, a '95. évi XLIV. törvénnyel került az alkotmányba, aminek két bekezdése volt. Az első úgy szólt, hogy a koncepciót négyötöddel kell elfogadni, a második szakasza pedig úgy szólt, hogy hatályát veszti a '98-as Országgyűlés alakuló ülésének napján. Ennek megfelelően '98. június 18-án ez a szabály hatályát vesztette. Később a Gyurcsány-kormány visszacsempészte ezt az egységes alkotmányszövegbe, teljesen törvénytelen módon. Egyébként ezt érdemes büntetőjogilag vizsgálni; a Jobbik aktivitására itt egyébként számítanánk.

Amit nagyon fontosnak tartunk ezzel kapcsolatosan, hogy két dolgot tehetett ez a kormánykoalíció. Vagy a közjogi érvénytelenség megállapítását megpróbálja az Alkotmánybíróságon valahogyan elindítani, de ez egy nehézkes kérdés, hiszen eleve alkotmányszövegről van szó, és eltart sokáig, és nem kezdünk el alkotmányozni, vagy pedig kivesszük az alkotmányból. Mi kivettük az alkotmányból, de ez nem változtat azon, hogy aki magyarul tud és olvasni tud, annak egyértelmű, hogy ez a szabály 1998. június 18-án hatályát vesztette.

Ezért e tekintetben az a kérésem, hogy sokkal inkább a volt szocialista kormány felelősségét szíveskedjenek jobbikos képviselőtársaim vizsgálni, és ebben majd mi is megpróbálunk valamit tenni, ne pedig valótlan állításokkal újra és újra a Ház figyelmét az érdemi munkától elvonni.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
67 108 2011.02.17. 2:01  1-133

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Én viszont annyival optimistább vagyok, mint a kormány képviselője, hogy én még egyszer megpróbálom. Tehát ez egy két szakaszból álló törvénymódosítás. Novák képviselőtársam volt szíves az előbb fölolvasni a második szakasz második felét. Ha az elsőt is felolvassa, akkor abban az is benne van, hogy az elfogadást követő harmadik napon lép hatályba. Tehát ennek a törvénynek, ennek az alkotmánymódosításnak rendelt ideje volt, elfogadást követő harmadik nap, illetve a '94-ben megválasztott Országgyűlés megbízatásának megszűnése napján. Ez van benne a törvényben, ez teljesen egyértelmű. (Novák Előd: És az alkotmány meg maradt.) A törvény önmagában addig volt érvényes, amíg a '94-ben megválasztott Országgyűlés megbízatása tartott. Ez az új Országgyűlés alakuló ülésével megszűnt, ezért 1998. június 18-a óta, lassan tizenhárom éve az alkotmányozásnak változatlan eljárási feltételei vannak.

Egyébként meg, hogy miért nem írjuk mi elő a 80 vagy 90 százalékot, azért azt lássuk be egymás közt, hogy miközben talán a preambulum tekintetében sok olyan terület van, ahol a Jobbik véleménye nem lesz hatalmas távolságra a mi véleményünktől, de az államszervezet tekintetében és az alkotmányos elgondolás tekintetében a Jobbik képviselői egy egészen külön álláspontot képviselnek. Tehát nekünk itt racionálisan megegyezni azokkal a kiváló képviselőkkel és frakciókkal lehetett volna, akik jelen sincsenek. Tehát azt kellett eldönteni, hogy kitartunk a '49-es alkotmány mellett, vagy pedig megpróbálunk egy új alkotmányt elfogadni a 13 éve rögzített eljárási szabályok mellett.

Én inkább arra kérem jobbikos képviselőtársaimat, hogy a büntetőjogi felelősség irányába induljanak el. (Novák Előd közbeszólása.) És egyébként pedig arról biztosíthatjuk önöket, hogy ahogy a nemzeti konzultációnak is része, úgy az alkotmányozási folyamatnak is része lesz az, hogy a bizottság előtti meg nem jelenés kérdését ebben az évben megoldjuk.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
75 10 2011.03.21. 5:00  9-10

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Országgyűlés a holnapi napon egy alkotmányozási folyamat részeként a törvénytervezet parlamenti vitáját fogja megkezdeni. Ezzel kapcsolatosan érdemes néhány kérdést tisztázni, mert hiába tesszük ezt meg újra és újra, eddig nem járt sikerrel, hátha az Országgyűlés nyilvánossága alkalmas arra, hogy néhány félreértést egyszer és mindenkorra eloszlathassunk.

Az első az alkotmányozási kényszer kérdése. Magyarországon nincs alkotmányozási kényszer - halljuk nap mint nap az ellenzéktől. Mi azt tudjuk mondani, hogy az alkotmányozási kényszer egy demokráciában nem értelmezhető fogalom. Magyarországon 1949-ben volt alkotmányozási kényszer, amikor a megszálló szovjet csapatok a saját diktatórikus berendezkedésüket kényszer formájában akarták az országra ráerőltetni.

Ami értelmes kérdés, az a szükségesség kérdése. Szükség van-e új alkotmányra? Erről azt kell mondjuk, hogy a magyar politika kevés konszenzusos kérdéseinek egyike lehetne az új alkotmány szükségessége, hiszen 1990 óta valamennyi kormány és valamennyi miniszterelnök célként tűzte ki egy új alaptörvény elfogadását. 1990-ben hatpárti konszenzus volt a szükségességről, '94 és '98 között, a kétharmados szocialista-szabad demokrata többség időszakában két és fél éves alkotmányozási folyamat volt, és még egy koncepciót is sikerült elfogadni. 1998 és 2002 között hosszú ideig élt a remény, hogy 2000. évi I. törvénycikként új alkotmányt tud új preambulummal és kisebb módosításokkal az Országgyűlés elfogadni. 2002-ben, amikor a szocialisták újból hatalomra kerültek, akkor a Medgyessy-kormány programjában is szerepelt célként egy új alkotmány elfogadása. Valamennyi kormány és valamennyi miniszterelnök ezt tűzte ki célként, még Gyurcsány Ferenc is egy testületet hozott létre az új alkotmány elfogadására.

Úgy gondoljuk, hogy szükséges az új alaptörvény elfogadása azért is, mert a jelenlegi alaptörvényből hiányzik a világos értékmegjelölés. A rendszerváltozáskor ideiglenesnek gondolt módosítások is azt a parancsot adják nekünk, hogy fogadjunk el új alkotmányt, a jelenlegi alkotmányból következő parancs tehát az új alaptörvény elfogadása. Nincsenek világos értékek, nem tudjuk meg a magyar alaptörvényből, hogy egy nemzet mit gondol a saját múltjáról, jelenéről, milyen jövőbeni célkitűzései vannak. Úgy gondoljuk, hogy hiányoznak a közpénzügyi szabályok is az alkotmányból, és ezzel kapcsolatosan főleg a szocialistáktól legalább annyi önkritikát várunk, hogy ha nem is támogatják hangosan és üdvrivalgással ezt a törekvést, legalább ne kritizálják. Az ő tevékenységük tette leginkább indokolttá, hogy alkotmányos szinten is korlátokat állítsunk az eladósodásnak.

Úgy gondoljuk, hogy világos, hogy a jelenlegi kormány jogi felhatalmazása megvan. Az alkotmányozás eljárási szabályai 1998. június 18-a, az akkori Országgyűlés alakuló ülése óta változatlanok; 13 éve változatlanok, döntően az MSZP és az SZDSZ által megalkotott szabályok szerint fogunk alkotmányozni. Úgy gondoljuk, hogy a politikai felhatalmazás kérdése is egyértelmű, hiszen a választásokon a Fidesz-KDNP kétharmados felhatalmazást kapott, és ezt megelőzően a választási kampányban a két párt miniszterelnök-jelöltje többször egyértelművé tette, hogy új alkotmány kell, mely tartalmazza a magyarságot, a nemzetet összekötő kitételeket.

Úgy gondoljuk, hogy az ellenzéki pártokat természetesen mi sem tudjuk kényszerrel arra kényszeríteni, hogy részt vegyenek ebben a vitában. Ugyanakkor mélyen antidemokratikus és szélsőséges az a magatartás, amely egy demokratikus vitában való részvételt azért tesz lehetetlenné, mert előre nem kap garanciát arra, hogy a saját szabályait a parlamenti többség el fogja fogadni. Úgy gondoljuk, hogy ez a hozzáállás elfogadhatatlan, és nem lehet a magyar parlamentarizmust és a '89-ben megteremtett demokráciát és jogállamot úgy védeni, hogy valaki a magatartásával folyamatosan a parlamentarizmust rombolja.

Úgy gondoljuk, hogy az a tíz hónapos folyamat, amely lassan a végéhez közeledik, szintén elegendő egy alkotmány megalkotására. Azoknak, akik a '89-ben elfogadott módosításokkal máig működő alkotmányt védik, csak azt tudjuk jelezni, hogy akkor három nyári hónap állt rendelkezésre az új alaptörvény elfogadására. Ezért most is tíz hónap alatt egy demokratikus eljárásban ennek a többségnek megvan a politikai és a jogi felhatalmazása az új alkotmány elfogadására.

Köszönöm a képviselőtársaim figyelmét, és a baloldali ellenzék pártjai pedig ne haragudjanak, hogy öt perc erejéig az alkotmányozás ügyével az Országházban terheltem őket.

Köszönöm. (Derültség a Fidesz soraiból. - Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
78 14 2011.03.24. 0:42  1-147

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm szépen. Kizárólag csak a választójoggal kapcsolatosan képviselőtársam által megfogalmazottak miatt kértem szót, mert itt volt egy kis pontatlanság, méghozzá képviselő úr úgy fogalmazott, hogy a magyar állampolgárok számára biztosítja a választójogot, de utána azt lakóhelyhez fogja kötni. Ez mint alternatíva, "lakóhelyhez kötheti" szerepel. Nincs egyébként ilyen szándék, az általános szabály az, hogy minden nagykorú magyar állampolgárnak van választójoga. Ezt mint lehetőség tartalmazza a tervezet, de miután még idén kétharmados törvény fog a választójogról rendelkezni, abban ezt szerintem megnyugtatóan fogjuk tudni tisztázni.

Köszönöm. (Szórványos taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
78 60 2011.03.24. 0:50  1-147

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Röviden kénytelen vagyok a Volner képviselőtársunk által elmondottakra reagálni. Előrebocsátom, hogy nem támogatom a gyermekek után járó szavazati jog bevezetését, de az, amit ő elmondott, amennyiben problémaként jelentkezik, semmi nem oldható meg azzal, hogy ezt a problémát 9 évvel eltoljuk. Egyébként pedig a cigánybűnözéssel kapcsolatosan nagyon sokszor nagyon világos megfogalmazás hangzott el. Úgy gondolom, elegendő ezt megérteni, és akkor nem kell a bátorság hiányával vádolni a miniszterelnököt. Semmit nem old meg az, ha ezeket a problémákat a matematika alapszabályai szerint két választási ciklussal eltoltjuk, tehát a gyermekek után járó szavazati jog bevezetésével szemben nem ellenérv szerintem az, ami itt elhangzott. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
79 138 2011.03.25. 18:50  1-139

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mindenekelőtt engedjék meg, hogy megköszönjem mindazoknak a felszólalását, akik a vitában aktívan részt vettek. Úgy gondoljuk, hogy általánosságban ez a köszönet a Magyar Országgyűlésben a kötelező udvariasság része, most azonban olyan helyzetbe kerültünk, hogy ez a köszönetnyilvánítás érdemi lehet, hiszen az ellenzék két pártja is úgy gondolta, hogy távol marad Magyarország legfontosabb jogszabályának, Magyarország első számú törvényének vitájától, így vitatkozni természetesen csak azokkal tudtunk, akik az érveiket el tudták mondani.

Az a szakasza az alaptörvény vitájának, amely most lezárul, még csak az általánosságokról folyó vitát zárja le, a módosító indítványok benyújtására a lehetőség mindenkinek nyitva áll; ezek után már konkrét vitákat folytathatunk arról, hogy a szabadságjogok vagy egyes jogintézmények szabályozása pontosan, megfelelően történt-e az előttünk fekvő tervezetben.

Általánosságban mégis rögzíteni szükséges azt, hogy aki nem él a részvétel lehetőségével, az a kritika jogát is elveszti. Úgy gondoljuk, azok a frakciók, amelyek arra nem voltak képesek, hogy ebben a nagyon fontos vitában a saját véleményüket, sőt választóik véleményét itt az Országgyűlésben megjelenítsék, elvesztik a kritika jogát az alaptörvénnyel kapcsolatosan.

Szeretném mindenkinek az emlékezetébe idézni azt, hogy amikor 2006-ban bizonyítottan hazugsággal nyert választást a Szocialista Párt, amikor az akkori kormánytöbbség hazugságban fogant, és amikor ezt követően az alkotmányos alapjogi védelmet élvező Fidesz-nagygyűlést vérbe fojtotta az akkori kormányzat, ezt követően a különösebb jelentőséggel nem bíró napirend előtti felszólalások során is mind a Fidesz, mind a Kereszténydemokrata Néppárt frakciója képviseltette magát. Természetesen a képviselők már nem tisztelték meg azt a miniszterelnököt, aki ezt a tiszteletet nem vívta ki és nem érdemelte ki, de azt mind a két frakció biztosította, hogy a választópolgárok véleménye megjelenjen az Országgyűlés vitájában. Egy ennyire eltérő helyzetben is a parlamentáris demokrácia alapvető szabályait tiszteletben tartottuk.

Úgy gondoljuk ráadásul, az sem ad okot a távolmaradásra, hogy az ellenzéki pártok leghangosabb érve szerint nincs szükség új alkotmányra vagy nincs alkotmányozási kényszer. Nem szeretnék újra az ebben a vitában is többször már elhangzott érvekre hivatkozni, de mindenki számára legyen egyértelmű, hogy mindaddig, amíg a jelenlegi Országgyűlés két kormánypártja a kétharmados felhatalmazást, ami egy új alaptörvény elfogadásához is elegendő, nem nyerte el a választópolgárok szabad akaratából, addig mindenki egyetértett abban, függetlenül attól, hogy MDF-, MSZP- vagy Fidesz-kormány volt Magyarországon, de mindenki egyetértett abban, hogy szükség van új alaptörvényre.

Ezért mindazokat a vitákat, amelyek az alkotmány szükségességével vagy az alkotmányozási kényszerrel kapcsolatosak, azzal tudjuk visszautasítani, hogy valójában ez egy demokráciafelfogásbeli probléma; öt választás eredményét a jelenlegi ellenzéki pártok vagy a most távolmaradó ellenzéki pártok elismerték, a mostani választás eredményét vitatják csupán. Mi úgy gondoljuk, teljesen természetes, hogy ennek a kormánytöbbségnek is joga és lehetősége van ugyanarra, amire egyébként valamennyi kormánynak eddig lehetősége volt. Hogy megfelelő képviselői létszámot is tud biztosítani az új alaptörvény elfogadásához, ez pedig a választók akaratából történik.

Természetesen egy alaptörvény elfogadása különleges felelősség is, ezért minden olyan módosító javaslatért, amelyet nem kellő megfontoltsággal utasítunk el, a mi felelősségünk is megállapítható. Ezért azt tudom ígérni mindenkinek, hogy a módosító javaslatokat meg fogjuk fontolni, és nem akarjuk politikai alapon elutasítani.

(16.20)

Vannak olyan kérdések - és ez a vitából is kitűnt -, ahol világos értékkülönbség vagy véleménykülönbség áll fenn a jelenlévők között. Ebben az esetben meg fogjuk védeni a saját véleményünket. De olyan jellegű technikai vagy tartalmi észrevételek, amelyek az új alaptörvény által létrehozott államszervezetet jobbá vagy hatékonyabbá tehetik, számíthatnak a kormánypártok támogatására.

Volt néhány konkrét kérdés is, amire érdemes kitérni. Az egyik nagy vitapont, ami többször is itt felmerült, és röviden én is ebben a kérdésben már véleményt nyilvánítottam, az a gyermekek után járó szavazati jog. Úgy gondoljuk, hogy lehet ez ellen érvelni, sőt súlyos érvek szólnak ez ellen, de emellett is. De ezt etnikai alapon, cigányokkal kapcsolatosan elutasítani nem szabad, nem indokolt. Ennek a javaslatnak a pozitívuma éppen az, hogy egy olyan társadalmi réteget juttatna választójoghoz, amelynek ma semmilyen beleszólása a közügyek intézésébe nincsen, és ahol egyébként azok a szülők, akik gyermekeket vállalnak és gyermeket nevelnek, többlet-hozzájárulást nem kapnak a közügyek intézésében. Ennek ellenére vannak ennek a javaslatnak technikai nehézségei, ráadásul annyira szétfeszíti azokat a kereteket, amelyekben ma az ország polgárai gondolkodnak, hogy egy masszív ellenállással szemben, támogatás nélkül egy ilyen javaslatot vélhetően nem lehet megvalósítani.

Ezért elképzelhető, hogy ez módosító indítványok formájában kikerül a tervezetből, de nem lennék meglepve, ha Európa jelenlegi népesedési helyzetében ez a kérdés vagy ehhez hasonló kérdés, hasonló problémát megoldani képes kérdés újra és újra felmerülne a következő évtizedekben. Ezért még ha kikerül a törvénytervezetből ez a szakasz, akkor sem volt hiábavaló a vita.

A nemzeti jelképekkel kapcsolatosan is számtalan felvetés hangzott el. Úgy gondoljuk, hogy az alaptörvény-tervezet e tekintetben kiállta a próbát. Az a lehetőség, amelyet ez a tervezet tartalmaz, megőrzi a jelenlegi és évszázadokra visszatekintő - és ebben az esetben a koronás címernél természetesen indokolt a különbségtétel, de a magyar nemzeti hagyományokat tekintve ott is igaz, hogy évszázadokra visszatekintő - nemzeti jelképeinket, de lehetővé teszi azt, hogy sarkalatos törvényben meghatározottak szerint más módozatban is használhatóak legyenek ezek a jelképek. Úgy gondoljuk, hogy ez rendkívül fontos, mert nem honosodott meg egységes használat a hivatalos címerrel, illetve a zászlóval kapcsolatosan.

Ez a sarkalatos törvény egyértelműen lehetővé fogja tenni például, hogy a címerrel gazdagított zászló is védelmet élvez, és ugyanígy egyértelművé fogja tenni, hogy a magyar címernek más használata - akár az angyalos címerhasználat, akár a babérkoszorús címerhasználat - elfogadható, és sarkalatos törvény védelmét élvezi. Úgy gondolom, nem baj az, ha többféle címer is használható. Természetesen az alkotmánnyal szemben joggal támaszható követelmény, hogy legyen egy egységes és meghatározott zászló és címer. E tekintetben a javaslat kitart a mostani meghatározás mellett, de ettől eltérő használati módokat is megenged.

A környezeti kérdésekkel kapcsolatosan részben elhangzottak elismerő állítások. Elhangzott az, hogy ez az alaptörvény-tervezet mindazokat az európai megoldásokat átveszi, amelyek a fenntarthatóság kérdésére, a környezeti fejlődés kérdésére az elmúlt két évtizedben válaszként Európában vagy a világon máshol születtek. Ugyanakkor elhangzott véleményem szerint jogos kritikaként, hogy az egészséges környezethez való jog államcélként való definiálása a jelenlegi gyakorlathoz képest visszalépést jelentene, ezért ebben a kérdésben mindenféleképpen a korrekció indokolt.

Ezzel is összefüggő kérdés az ombudsmani rendszer jelene és jövője. Úgy gondoljuk, hogy attól, hogy egy jelenleg még önálló ombudsmanként működő zöldombudsman vagy akár nemzeti kisebbségeket védő és felügyelő ombudsman helyettesként látja el ugyanezt a feladatot, amennyiben biztosított az, hogy ezzel a területtel ő foglalkozik, nem kell attól tartani, hogy e területek képviselete gyengülni fog. Viszont egy egységes szervezeti rendszer hatékonyabb jogvédelmet jelent.

Nem tudok egyetérteni azokkal az álláspontokkal, amelyek szerint ma a magyar állampolgárok, a panaszosok pontosan tisztában lennének azzal, hogy jogsérelmük esetén melyik állampolgári jogi biztoshoz kell fordulni. Én úgy gondolom, ezért aztán indokolt az, hogy egy egységes ombudsmani ügykezelés legyen. Meg lehet, sőt meg is kell tartani kiemelt területként, helyettesi reszortként ezeket a most önálló ombudsmanként létező területeket, viszont indokolt egy egységes ügykezelés, indokolt egy hatékonyabb ügymenet, és indokolt az, hogy az ombudsmani hivatalon belül ne csak vitákról halljunk. Ráadásul, ha megnézzük az ügyterhet, azt látjuk, hogy a különleges, egyes területeket felügyelő biztosoknak néhány száz, míg az általános biztosnak több ezer ügye van. Ezért azt is indokoltan lehet felvetni, hogy a saját területtel kapcsolatos panaszok elbírálásán túl még helyettesítési jogkörben más panaszokat is elbírálhatnának ezek a helyettes ombudsmanok, így aztán ez az ő esetükben még akár jogkörbővítésnek is nevezhető.

Szintén úgy gondoljuk, hogy az európai elvárásoknak, de a magyar érdekeknek is megfelel az, hogy a személyes adatok védelmét, illetve a közérdekű adatok nyilvánosságát, az információszabadságot egy külön hivatal felügyelje. Az ezzel kapcsolatos átalakításokra is kétharmados törvényben kerülne sor, de a cél, az irány egyértelmű.

Úgy gondoljuk, hogy a választójog kérdésében kapott kritikák azért nem alaposak, mert korábban is azt mondtuk és azt ígértük, hogy a választójog kérdését véglegesen a választójogi törvényben kell rendezni. Miután a választójogi törvény sarkalatos törvény volt és marad, ezért gyakorlatilag alkotmányi szintű garanciát jelent az ott történő meghatározás. Ismételten el kell mondjam, hogy az a határozott szándéka a kormánypártoknak, hogy az egységes magyar nemzetből következőleg az állampolgársággal valamilyen formában a választójog együtt jár. Arról, hogy milyen formában, érdemes és lehet tárgyalni, de ezek olyan részletszabályok, amelyek már nem biztos, hogy az alkotmányba tartoznak.

Itt egy másik kritikára is, engedjék meg, hogy röviden reagáljak! Korábban több esetben felmerült egy magalkotmány gondolata. Ennek a magalkotmánynak is lehetett volna létjogosultsága, ebben az esetben az alapvető rendelkezéseket követően szintén alkotmányos erejű jogszabályok határozhatták volna meg az államszervezet különböző részeinek működését. Nem így döntöttünk.

Az alaptervezet teljesen egyértelművé teszi, hogy egy kellően részletes államszervezeti szabályozást is magában foglaló alaptörvényt terjesztettünk elő. Ebből pedig az következik, hogy a korábbi szabályozási szint mélységét fenn kell tartani. Úgy gondoljuk, hogy ennek ez a tervezet, ez a törvényjavaslat eleget tesz. Eleget tesz azért, mert egyrészt tartalmában sem rövidebb semmivel a korábbinál, és a szabályozás mélysége is legfeljebb az igazságszolgáltatás terén nem éri el azt a szintet, ami a korábbi alkotmányt jellemezte. Részben még talán az önkormányzatnál ez felvethető, de minden más területen vagy hasonlóan részletes, vagy még részletesebb, például az Alkotmánybíróságnál egyértelműen részletesebben tartalmazza a hatásköröket.

Ez egyben cáfolata annak a kritikának is, ami azzal vádolta a jelenlegi kormánykoalíció pártjait, hogy az ördögöt a részletszabályokban, a sarkalatos törvényekben kívánják elrejteni. Mi egyértelművé tettük azt, hogy milyen szabályozási céljaink és szándékaink vannak, egyértelművé tettük azt, hogy milyen formában szeretnénk az államszervezet jövőbeni működését elképzelni.

Még egy fontos új intézményt hoz létre az alaptörvény-tervezet, ez pedig az adósságfék és adósságkorlát. E tekintetben a szocialisták távolmaradása nem tette kevésbé színessé a vitát, mert úgy gondoljuk, hogy ebben a kérdésben ők kellő szégyenérzet miatt amúgy se szólalhatnának meg. Nyilvánvaló, hogy ha az elmúlt húsz év alkotmányos berendezkedése jogos kritikával valami miatt illethető, akkor az éppen az, hogy alaptörvény nem volt alkalmas arra, hogy az állam ilyen mértékű eladósodását megakadályozza.

Miközben gyakran halljuk azt, hogy na de Európában más országok is hasonlóan adósodtak el, azt érdemes tudni, hogy Magyarországon ehhez a magyar állampolgároknak is egy jelentős adóssága társul. Tehát míg olyan országokban, mint például Belgium, ahol akár még magasabb is az államadósság, ott ezt az államadósságot a saját állam polgárai finanszírozzák. Nálunk ez nem így van, mert nálunk az állampolgárok is el vannak adósodva, és innentől kezdve az, hogy az államadósság ne legyen jelentős mértékű, az az állami szuverenitás kérdése. Tehát itt nem csupán egy közgazdasági szabály bevezetéséről van szó, hanem egy fontos, szuverenitást védő, az állami önrendelkezést védő szabály is lesz gyakorlati működése során az adósságkorlát.

Fölmerült az összeférhetetlenség kérdése is több esetben. Miután itt az én szavaimat is a héten többen többféleképpen interpretálták, még személyes érintettség címén is szólhatok. Soha nem használtam azt a szót, hogy álláshalmozás. Egész egyszerűen azért nem, mert úgy gondolom, hogy amíg a jogszabály megengedi azt, hogy valaki polgármester és képviselő vagy más hivatás gyakorlója és képviselő egyidejűleg legyen, addig a polgármesterek akkor tudják a legjobban a saját településüket képviselni, ha országgyűlési képviselők is. Ezért ez nem róható fel.

(16.30)

Arról érdemes tárgyalni, hogy indokolt-e a jelenlegi összeférhetetlenségi szabályok módosítása, indokolt-e azt kimondani, hogy polgármester ne lehessen képviselő, illetve akkor más hivatások gyakorlóinál ez joggal szintén felvethető. De amíg ez a szabály nem változik, és erről szerintünk a képviselők jogállásáról szóló törvény során kell tárgyalni, addig felróni hivatalban lévő önkormányzati vezetőknek azt, hogy úgy tudják a saját településük érdekeit a legjobban érvényesíteni, ha az ország Házában és egyébként a választóik bizalmából jelen vannak, nagyon nagy tévedés. Tehát lehet más összeférhetetlenségi szabályt elfogadni, ennél az összeférhetetlenségi szabálynál lehetséges az, hogy polgármester ne lehessen képviselő, de akkor innentől egyenlő esélyekről beszélhetünk, és akkor innentől indokolt ez a különbségtétel. Jelen pillanatban ez az interpretáció téves.

Sok eldöntetlen kérdés is van még, de úgy gondoljuk, hogy ez egyáltalán nem baj. Az sem baj, hogy egyes kérdésekben a kormánypártok között, illetve a kormánypártok képviselői között is voltak viták - ilyen a gyermekek után járó szavazati jog kérdése is, de más egyéb területeket is meg lehet nevezni.

Szintén felmerült még kritikaként az, hogy a törvénytervezet a nemzetiségi jogokat csorbítja. Úgy gondolom, Magyarországnak ebből a szempontból a pozíciója és az érdeke világos. Az az érdekünk, hogy ugyanolyan szabályozást biztosítsunk és ugyanolyan lehetőségeket, esélyeket biztosítsunk a velünk élő nemzetiségeknek, mint amelyeket mi a határon túli magyaroknak joggal követelünk. Ezért a nemzeti kisebbségek képviselőivel több közvetlen személyes egyeztetésre is sor került, és ennek megfelelően az alkotmány erre vonatkozó rendelkezései módosulni fognak olyan formában, hogy az a Magyarországon élő nemzeti kisebbségek számára is elfogadható legyen, sőt előremutató, a jelenlegi jogokat még egyértelműbben kifejtő vagy jogokat bővítő szabályozás váltsa fel a hatályos alkotmányban megismert szabályozást.

Mindezeket összefoglalva szeretném én is annak a jelentőségét kiemelni, hogy mindenki köszönettel tartozik a feljebbvalónak azért, hogy akkor lehet a Magyar Országgyűlés tagja, amikor egy új alaptörvényt készülünk elfogadni. Úgy gondolom, hogy az a Nemzeti hitvallás, az a preambulum, az a bevezető része az alaptörvénynek, amely Magyarország múltjának értékeiről, nemzeti dicsőségeinkről szól, jól összefoglalja azokat az értékeket, amelyekre Magyarországnak a jövőben is támaszkodni kell.

Úgy gondolom, ha volt nagy hiányossága az elmúlt két évtizednek, ha volt az alapvető és mély politikai vitáknak oka, akkor az egyik ilyen ok az volt, hogy az értékválasztás kérdésében nem volt világos iránytű. Úgy gondoljuk, hogy az a Nemzeti hitvallás, amelyet ez az alaptörvény tartalmaz, egyáltalán nem kirekesztő - mindenkire vonatkozik, minden magyar a sajátjának érezheti. Aki nem kifejezetten rosszindulattal olvassa a Nemzeti hitvallást, annak el kell ismernie, hogy olyan nemzeti értékeket jelöl meg, amelyek Magyarország fennmaradásához hozzájárultak, és arra pedig, amit kiemel a történelmünkből, minden magyar egységesen lehet büszke. Természetesen ez a része is javítható az alaptörvénynek, tökéletes szöveget nem lehet alkotni. De azt, hogy bármiféle kirekesztő szándék, esetleg még ennél is rosszabb motiváció vezérelte volna a Nemzeti hitvallás szerzőit vagy a két kormánypárti képviselőcsoport előterjesztőit, visszautasítjuk, és teljesen alaptalannak tartjuk. Úgy gondoljuk, hogy a Nemzeti hitvallás már a jelenlegi formájában is olyan, hogy minden magyar büszke lehet erre.

Végül engedjék meg, hogy miközben még egyszer megköszönöm a vitában való részvételt, jelezzem azt, hogy abban bízunk, hogy ha ezt az alaptörvényt Magyarország a sajátjának érzi majd - és ennek az a feltétele, hogy az Országgyűlés elfogadja -, akkor néhány évtized múlva azok a teljesen méltatlan és indokolatlan politikai viták, amelyek a baloldali ellenzék pártjaitól nap mint nap különböző formában érkeznek, csak egy lábjegyzetet jelentenek majd az alkotmány elfogadásának történetében.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
80 200 2011.03.28. 1:08  199-275

GULYÁS GERGELY (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Miután a javaslat igen rövid, ezért nem fogok élni a rendelkezésre álló időkerettel.

Tisztelt Országgyűlés! A javaslat egyetlenegy világos célt szolgál, azt, hogy Magyarország új alaptörvénye a számozását tekintve, a megjelölését tekintve se illeszkedjen be más egyéb jogszabályok sorába. Ezért a javaslat elfogadása esetén Magyarország alaptörvényeként lesz lehetőség az új alaptörvény megjelenítésére, és emellett még szerepelne a kihirdetés napjának a dátuma. Tehát ezt szolgálja a javaslat.

A rosszemlékű, '49. évi XX. törvényt szeretnénk leváltani, és nem szeretnénk hasonló számokat a helyére. Ez is kifejezi a jogrendszerben elfoglalt, kiemelt szerepét az alaptörvénynek. Ezért kérem, hogy a részben szimbolikus, részben pedig ennek megfelelő technikai módosító javaslatot szíveskedjenek támogatni.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
80 224 2011.03.28. 1:57  199-275

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Én is csak arra szeretném megkérni a Szocialista Párt, illetve az LMP jelen lévő képviselőit, hogy ha már egyszer azt a döntést hozták, hogy nem vesznek részt az alkotmányozás tartalmi vitájában, és emiatt valamilyen kényszeredett lelkiismeret-furdalást éreznek, azt ne itt és most tegyék meg. Nem kell újra elmondani azokat az érveket, amelyek miatt nem vesznek részt. Nem kell érdemi kérdésekbe belebonyolódni az alkotmányozás folyamatába, hiszen azt mondták, hogy ezt nem fogják tenni.

(18.20)

Hogyha mégis tenni akarják, akkor még mindig itt van az alkotmányozás általános vitája, szeretettel várjuk őket, ott mondják el a véleményüket. Most van egy teljesen világos előterjesztés, ez az előterjesztés kizárólag a jogalkotási törvény módosítása, ami arra irányul, hogy az új alkotmányt úgy hívják, hogy Magyarország Alaptörvénye, valamint alatta a kihirdetés dátuma szerepeljen.

Ezzel kapcsolatosan egyedül Gaudi képviselő úr fogalmazott meg kérdést, amelyre, arra gondoltam, viszontválaszban reagálok, de ha már van még egy perc, akkor ezt most legalább részben megteszem. Tehát elég pontos a preambulum szövege a tekintetben, hogy 1990. május 2-ától számítja az alkotmányos rend legitim kezdetét, ennek megfelelően május 2-ától volt Magyarországnak alkotmánya. Tény, hogy ez az 1949-es módosításával jött létre, mi még ezeket a törekvéseket is elismerjük. Nem lehet összevetni azt, ami 1990 előtt volt, azzal, ami 1990 után történt, minden hibája ellenére, ezért azután természetes, az 1990 után is hatályban lévő és a mai napig hatályban lévő alkotmány felhatalmazása alapján fogadjuk el az új alaptörvényt. Mert hogyha nem így tennénk, akkor valóban jogi aggályokat lehetne támasztani a törvényhozás folyamatával szemben.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
80 234-238 2011.03.28. 2:04  199-275

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Schiffer frakcióvezető úr röviden utalt az én felszólalásomra, majd azt követően újra nem az általam benyújtott törvény módosításával foglalkozott. Tény, hogy ezt követően mások is így tettek, sőt most Gaudi képviselő úr is, de neki legalább a javára legyen mondva, hogy egyszer megpróbált a tárgynál maradni. Tehát egyetértek ezzel a szabadelvű ülésvezetéssel, ami lehetővé teszi, hogy teljesen eltérjünk a tárgytól, de akkor viszont egy mondat erejéig most én sem tudok ellenállni a kísértésnek, és reagálnék arra...

ELNÖK: Képviselő úr, kérem szépen, térjen a tárgyra! (Derültség.)

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, az egyenlő mérce szellemében köszönöm szépen a felszólítást, de reagálnék.

ELNÖK: Nem vicceltem, ugyanis ön az expozéjában, illetve utána valamelyik felszólalásában ugyanannyira tért el a tárgytól néhány mondat erejéig, mint egyébként más képviselők.

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Amikor arra hívtam fel a képviselőtársaimat, hogy ahelyett, hogy másról beszélnek, a törvényjavaslatról legyenek kedvesek beszélni. Ha ez tárgytól való eltérés, akkor a többiekre tekintettel egészen szélsőséges elkövetési magatartásokat valósítottak meg, de tudomásul veszem az elnök úrnak a figyelmeztetését.

Röviden utalnék csak itt a legitimációs vitára, ami eddig még a tárgyhoz tartozónak minősült. Schiffer képviselőtársam unos-untalan elmondja, hogy mi ezt a szándékot elhallgattuk, sőt egyenesen vagy Lamperth Mónikától, vagy Lendvai Ildikótól eredeztette azt a szándékot, hogy a két forduló között elhangzott állítólag, hogy mi alkotmányozni fogunk. De egyszerűbb lett volna, ha ezt mondjuk, Orbán Viktortól eredezteti, aki miniszterelnök-jelöltként több helyen többször egyértelműen elmondta, hogy új alkotmányt szeretnénk elfogadni. Tehát hogy ezt a programban a képviselő úr nem találja meg, annak az az egyetlenegy oka, hogy általában egy párt nem szokott olyat ígérni, amit csak kétharmados többség birtokában tud megvalósítani. Tehát több helyen, több alkalommal teljes világossággal Orbán Viktortól miniszterelnök-jelöltként ez elhangzott, tehát e tekintetben talán a politikai legitimációval sincs gond.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
80 264 2011.03.28. 0:57  199-275

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Gondolkodtam, hogy a fenyegetettség hatására elállok a hozzászólástól, de miután kifejezetten a tárggyal kapcsolatosan is felmerült egy kérdés, röviden erre reagálnék Szilágyi képviselőtársamnak.

Egy alkotmányozási folyamat vezethet egy alaptörvényhez, itt szerintünk semmilyen ellentmondás nincs. Egyébként el lehet vitatkozni az alkotmány és az alaptörvény közötti különbség jelentőségén. Szerintünk is van jelentősége, de azt, hogy alkotmányozás, nyugodtan használhatjuk egy alaptörvényre is. Németországban például egy alkotmányozó tanács volt, ami az alaptörvényt elfogadta, tehát itt semmilyen ellentmondás nincs.

Arra már utalni sem merek, hogy egyébként ezt ígértük, és például az LMP, aki tudhatta a mi ígéreteinkből, hogy alkotmányozni fogunk, nem ígérte meg előre, hogy ők meg távol maradnak, ha mi alkotmányozunk.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
80 274 2011.03.28. 2:40  199-275

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Miután közben is többször volt alkalmam reagálni, csak röviden szeretnék kitérni egy-két olyan pontra, amelyekre talán érdemes. Az egyik észrevétel az volt, hogy a számozással kapcsolatos hagyományok a dualizmus időszakára vagy még annál is régebbre nyúlnak vissza. Igen, de ezek a hagyományok nyilvánvalóan nem egy alkotmány vagy alaptörvény számozásával kapcsolatosak, hiszen azok egyetlenegy törvényhozási aktus, a '49. évi XX. törvényre nyúltak vissza. Az pedig talán azért annyira nem pozitív példa, hogy feltétlenül követni kellene, ezért szerintünk indokolt az, ha a Magyar Országgyűlés egy szabadon választott és legitim törvényhozó hatalomként fogad el új alaptörvényt, akkor ezt a jogszabályi hierarchiában elfoglalt helyét is megjelenítve úgy jelölje, hogy az más törvényektől eltérő legyen.

Összességében ebben a témakörben a törvényjavaslatra vonatkozó észrevételeket köszönjük. Úgy gondoljuk, hogy ez az elnevezés nem változtat semmit az eljárás legitim voltán. Teljesen világos helyzet az, hogy ma ez az Országgyűlés a megbízatását a szám szerint '49. évi XX. törvény alapján nyerte el. Az is egyértelmű, hogy '89-90-ben, de döntően '89-ben az az alkotmány gyökeres változásokon ment keresztül. Az is egyértelmű, hogy '90 óta szabadon választott országgyűlések sora követte egymást Magyarországon, tehát ebből adódóan az alkotmányozó hatalom valamennyi Országgyűlést megilletett, sőt valamennyi Országgyűlés igyekezett is élni ezzel, csak nem tudott.

Ebből világosan következik az a szabály, hogy az összes országgyűlési képviselő több mint kétharmadával el lehet fogadni egy új alkotmányt, és majd ha ez az új alkotmány hatályba lép vagy ha az új alaptörvény hatályba lép, akkor pontosan meghatározza - ahogy az államtitkár úr is utalt rá - azokat a feltételeket, amelyekkel módosítható, illetve amelyekkel egy majdani új alkotmány elfogadható. Az, hogy egyébként az alaptörvény más kétharmados törvények módosítását szükségessé teszi, ezzel semmi baj nincs, hiszen az alaptörvény a jogszabályi hierarchia csúcsán áll, tehát ha abból bármilyen törvényhozási feladat következik, akkor azt az Országgyűlésnek kötelessége lesz végrehajtani.

Köszönöm a hozzászólásokat, és kérem a képviselőtársaimat, hogy az itt hangoztatott esetleges kritikáik ellenére is a végszavazásnál legyenek szívesek támogatni a javaslatot. Azt pedig külön köszönöm, hogy e formai szimbolikus javaslat kapcsán egy kicsit önök is részt vettek az alkotmányozás vitájában.

Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
83 28 2011.04.11. 5:35  27-37

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Házelnök Úr! Köszönjük szépen azoknak a képviselőknek és frakcióknak a vitában való részvételt, akik a Házszabály világos és egyértelmű szabályozásával összhangban és képviselői esküjüknek is megfelelően részt vettek a vitában, javaslatokat fogalmaztak meg, módosító indítványokat nyújtottak be. Mind a szakbizottságok, mind az Országgyűlés megtárgyalta ezeket.

Ami a legfontosabb, és ami talán a jelenlévők között nem volt vitás, hogy ez az Országgyűlés minden eddigi Országgyűlés célkitűzését fogja most valóra váltani, amikor egy új alaptörvényt fogad el. Ezért aztán ez a célkitűzés nemcsak azoké, akik most itt vannak a Házban, hanem a távolmaradók célkitűzése is.

Az új alkotmánnyal érhetők el olyan lényeges politikai célok, mint a választójog reformjával a kisebb létszámú parlament létrehozása, az önkormányzati rendszer átállítása, az úgynevezett második és harmadik generációs állampolgári alapjogok alkotmányos bővítése, valamint a gazdasági alkotmányosság erősebb megalapozása.

"A kormány szerint szükség van új alkotmányra, az Európai Unióhoz való csatlakozástól függetlenül is" - szó szerinti idézet a Medgyessy-kormány 2002-es kormányprogramjából. Úgy gondoljuk, ebből is látszik, hogy ez a célkitűzés mindenkinek célkitűzése volt a rendszerváltozás óta, ezért minden olyan javaslatot, ami az új Alaptörvény szövegének a jobbítását célozta, köszönettel veszünk, és ebbe a célrendszerbe illeszkedő javaslatnak tartunk.

Úgy gondoljuk, hogy az elmúlt két évtized politikai vitáinak élessége és a politikai szakadékok mélysége nagymértékben köszönhető annak, hogy az Országgyűlés nem tudott világos értéktartalmat adni egy alaptörvénynek, nem voltak egyértelműek azok az értékek, amelyeket a magyar nemzet a sajátjának tekint.

Úgy gondoljuk, hogy az a Nemzeti hitvallás, amelyet a tervezet tartalmaz, azokkal a módosításokkal, amelyek most majd reményeink szerint a szöveg részévé válnak, egyértelművé teszi, hogy melyek azok az alapértékek, amelyeket a magyar nemzet sajátjának tekint, és amelyekre jövőbeni célkitűzései meghatározásakor támaszkodni kíván.

Úgy gondoljuk, hogy a választási ígéreteinkkel teljes összhangban jártunk el: több alkalommal tettük világossá a választási kampányban, hogy amennyiben az ehhez szükséges felhatalmazás az új kormánykoalíció pártjainak rendelkezésére fog állni, akkor élni fog ezzel a felhatalmazással. De azt is egyértelművé tettük, hogy nem kívánjuk az elmúlt két évtizedben megszokott közjogi rendszer felforgatását, ezért a felhalmozódott tapasztalatokra tekintettel bizonyos intézményekben kisebb-nagyobb változások történtek, de összességében Magyarországon a magyar közjogi hagyományoknak megfelelő parlamentáris demokrácia megmarad.

Úgy gondoljuk, hogy az új Alaptörvény elfogadásával végre méltó helyre kerülnek az alapvető szabadságjogok. Végre elmondhatjuk azt, hogy nem egy alkotmány XII. fejezete foglalkozik az alkotmányos alapjogokkal, hanem a szabadságjogok részletes és kimerítő szabályozása már rögtön az Alaptörvény elején, a harmadik részben megtörténik.

Arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy '89-90-ben, a módosításokkor még a legeslegjobb szándékkal sem lehettek tekintettel a tudomány fejlődésére az akkori alkotmányozók, hiszen azóta a génmódosítás kérdése, a biológiai sokféleség kérdése, a fenntarthatóság kérdése került előtérbe. Az új alaptörvény ezekre is választ ad, így miközben nemzeti hagyományainkat is megerősítjük, egy korszerű szabályozást tartalmaz a törvénytervezet.

Végül pedig, mint azt már a 2002-es Medgyessy-kormány programja is egyértelműen rögzítette, a gazdasági alkotmányosság, a közpénzek megfelelő védelme, az államadósság csökkentésére vonatkozó rendelkezések fájóan hiányoztak eddig az alaptörvényből. Úgy gondoljuk, hogy ha már 2002-ben is aktuális volt, akkor 2011-ben különösen aktuális, hogy ezen a területen az Országgyűlés előrelépjen. Szeretnénk, hogyha többé nem fordulhatna az elő, hogy évtizedekre lehetetlenítik el Magyarország sorsát azáltal, hogy lehetetlen gazdasági helyzetbe hozza egy felelőtlen kormányzás az országot.

(14.20)

Azt szeretnénk, ha egyszerre tudnánk meghatározni az államadósság szükséges és még elviselhető mértékét, és egyszerre tudnánk kijelölni azt az utat, amely ennek a mértéknek az eléréséhez vezet.

Összességében tehát öt, eddig szabadon választott Országgyűlés célkitűzéseit, vágyait és a rendszerváltozás reményeit is valóra szeretné váltani ez az új alaptörvény akkor, amikor a demokratikus jogállam követelményeinek mindenben eleget téve a Magyarországon élő nemzetiségek jogait megfelelően tartalmazza, a fenntarthatóság és a zöldgondolat jegyében egy olyan alaptörvény születik, amely a következő évtizedekre jó és alkalmas kereteket jelenthet a magyar állam működésének, és pontos iránymutatást ad a nemzet egésze számára.

Köszönöm szépen még egyszer a vitában való részvételt, és mindenkit arra kérek, hogy az új tervezetet, Magyarország új alaptörvényét támogassa. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
84 160 2011.04.18. 5:42  135-161

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Köztársasági Elnök Úr! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönjük a záróvitában is a hozzászólásokat, különösen azokat, amelyek a Házszabállyal összefüggően az utolsó körben benyújtott módosító indítványokra vonatkoztak.

Mindenekelőtt az elfogadás eljárása teljesen egyértelmű és világos. Az új alaptörvény jogrendünk alapja, ugyanúgy, ahogy az eddigi alkotmány is az volt, ezért a felhatalmazás szempontjából semmilyen kétség senkiben nem kell hogy felmerüljön; az eljárás legitim, nem vitatható. Számtalan olyan kérdés merült föl, amiről - mint már az alkotmányügyi bizottság előtti vitában is jeleztük - az a véleményünk, hogy nem alkotmányban kell szabályozni.

Ezeket a kérdéseket a sarkalatos törvényekben szükséges szabályozni, és sokszor ráadásul bonyolultabb szabályozást igényel a kérdés, akár még annál bonyolultabbat is, mint amit a Jobbik képes felvázolni; például a földkérdésben a mi álláspontunk szerint nem csak igen-nem kérdés létezik. Világos, egyértelmű politikai nyilatkozatok hangzottak el amellett, hogy a magyar földet magyar tulajdonban szeretnénk és fogjuk tartani. Azt, hogy ezt milyen eljárással fogjuk megvalósítani, a földtörvény vitája során kell majd megtárgyalni.

Szeretnék utalni arra a felvetésre, hogy polgármester miért nem csak magyar állampolgár lehet. Gondoljunk bele abba, túl azon, hogy az Európai Unió számtalan államában semmi akadálya nincs annak, hogy ha Gaudi képviselő úr vagy akár Balczó képviselő úr polgármester akar lenni, és az ott élők bizalmát kiérdemli, akkor elnyerje a polgármesteri megbízatást; ez még nem lenne elegendő érv, ezt akár zárójelbe is tehetjük. De ha belegondolunk abba, hogy mi a magyar nemzetpolitikai érdek, és ha belegondolunk abba, hogy Magyarország a kettős állampolgárságot kiterjesztette a határon kívül élő magyarokra is, és hogy ott a magyar közösségek a saját településeiken milyen létszámban élnek, akkor a Jobbik alapállásával egyértelműen az állna összhangban, hogyha ezt a javaslatot támogatnák. A magyar nemzetpolitika célja az, hogy ha valaki magyar állampolgár, attól még más országban is polgármester lehessen. Ha ezt a magyar alkotmány kizárja, akkor ez nekünk nagyon nehezen fog hivatkozási alapot adni.

Az államadóssággal kapcsolatos kérdések. Az államadósságnál teljesen egyértelmű a javaslat. Egyrészt egy pontosítást tartalmaz, ez pedig az arányszámot, tehát a GDP-arányos államadósság mértékét határozza meg. Ez alól kivétel jól körülhatárolt esetekben van csak; ilyen a rendkívüli jogrend - teljesen egyértelmű, hogy milyen esetekben van rendkívüli jogrend, nem lehet ezzel visszaélni -, és ilyen a recesszió. A recesszió pedig egy éves gazdasági csökkenést jelent; '92 óta, azt hiszem, összesen két évben fordult elő ilyen - ez is objektív számadat. Egyértelmű, hogy ezek a követelmények teljesíthetők, és a jövendő kormányainak pontos iránymutatást adnak.

Úgy gondoljuk, hogy a mentelmi joggal kapcsolatos vitát is elég lenne akár a képviselői jogállásról szóló törvénynél lefolytatni. De ha mégiscsak valahol van koherenciazavar, akkor én ezt a koherenciazavart ott érzékelem, hogy valaki egy tízperces felszólalásában becsületsértések sorozatát követi el, majd utána a mentelmi jog ellen érvel. Ezt akár bátorságnak is tekinthetnénk; csakhogy akkor, amikor a Jobbik képviselői a saját mentelmi joguk kiadásáról kell hogy megszólaljanak, akkor általában csöndben eltűrik, hogy a Ház az ő szavazatukkal szemben nem adja ki a mentelmi jogot. (Novák Előd: Nem igaz! Többen a Jobbik padsoraiból: Nem igaz, hazudik! - Taps a kormánypártok soraiban. - Bekiabálások a Jobbik padsoraiból: Hazudsz! Hazudsz!) És senki ezekben az esetekben nem szólal fel.

Végül az állam ügyintézésével kapcsolatosan: mikor intézi az állam igazságosan a közügyeket? Úgy gondoljuk, akkor képes az állam igazságosan a közügyeket intézni, hogyha a jogszabályok ilyenek. (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Pinocchio!) Ezért aztán a tisztességes, részrehajlás nélküli és méltányos eljárás követelménye maximálisan megfelelő, kijelöli azokat a kereteket, amelyeken belül az államnak működnie szükséges.

Végül szeretném a távolmaradók miatt is egyértelművé tenni, hogy természetesen egy jogállamban számtalan megoldás képzelhető el a demokratikus működés keretében. Ez az alkotmány is egy választást tartalmaz, jogállami intézmények között, jogállami megoldások között. Az csupán a kérésem, hogy a jogállami kérdések közötti döntést ne tegyük demokráciavitává. Magyarországon a jogállamot és a demokráciát semmi nem fenyegeti, mindenkinek biztosított a véleménynyilvánítás szabadsága, a szólásszabadsága. Ez az alaptörvény mindazokat a demokratikus jogokat, amelyeket az elmúlt két évtizedben élveztünk, továbbra is biztosítja, az alapjogokat kiterjeszti, és mindenkinek lehetővé teszi azt, hogy a magyar nemzet múltjából kiindulva azonosuljon azzal, hogy a nemzet milyen keretek között működik, és hogy a jogállami intézményrendszer keretein belül a demokratikus szabadságjogokat gyakorolhassa.

Köszönöm szépen a vitában való részvételt, köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
89 235 2011.05.09. 1:03  180-246

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon rövid leszek.

Miután sokadszor hangzik el a javaslat alkotmányellenességére való utalás, javaslom a vitában részt vevő képviselőtársaimnak, hogy legalább az általuk igen gyakran hivatkozott alkotmánybírósági határozatot legyenek szívesek elolvasni. Ha annak a legvégére is eljutottak volna, akkor látnák, hogy az utolsó előtti mondat úgy szól, hogy "A 2010-es adóévre a ... - törvény - szövegrészének hatályvesztéséig már megfizetett különadóról, a különadónak a 2010-es adóévre való fenntartásáról a törvényhozó rendelkezhet." Tehát az Alkotmánybíróság szabad kezet adott a 2010-es évre vonatkozóan.

Az pedig, hogy az ezt megelőző évekre visszamenőlegesen a jó erkölcs kategóriáját az LMP javaslata szerint visszamenőleges hatállyal állapítsuk meg, ugyanúgy alkotmányellenes lenne, mint ahogyan a korábbi törvény annak bizonyult. Tehát vagy a kereteket kell szűkíteni - ezt önök ellenezték -, vagy pedig ezen keretek között ez az egyetlen alkotmányos megoldás.

Köszönöm. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
95 266 2011.06.06. 0:21  263-273

GULYÁS GERGELY, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az emberi jogi bizottság a ma délelőtti ülésén megtárgyalta a javaslatot, és kizárólag az MSZP-frakció elutasító szavazatai mellett valamennyi egyéb jelen lévő frakció támogatásával a javaslatot általános vitára alkalmasnak találta.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
98 12 2011.06.14. 4:55  11-14

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Sokféle interpretációját hallhattuk már itt a 2010-es választásoknak, de az egész biztos, abban talán mindenki egyetért, hogy 2010-ben a választópolgárok döntő többsége a gyökeres változtatásra szavazott, az elmúlt 8 év sikertelen politikájával való teljes szakítást várta el azoktól, akiket a kormányzás feladatával megbízott.

Úgy gondoljuk, hogy ezen elmúlt egy év tekintetében a kormány mind gazdasági téren, mind pedig a kifejezett jogi, alkotmányos berendezkedéssel kapcsolatos területen igyekezett eleget tenni, és olyan eredményekről is beszámolhatunk, amelyek az elmúlt húsz évben ugyan gyakran voltak különböző politikai erők célkitűzései, de mégsem valósultak meg. Ilyen az új alaptörvény elfogadása és az ennek kapcsán szükséges sarkalatos törvények folyamatban lévő, illetve az őszi ülésszakban várható elfogadása.

Nagyon fontos az, hogy kereteket adjunk a vitának, és szocialista képviselőtársaink is helyesen tudják külföldi partnereiket informálni, hogy két tévedést kerüljünk el. Az egyik az alaptörvény szabályozásának a mélysége. Az semmiben nem tér el a korábbi alkotmányétól, talán az igazságszolgáltatás területétől eltekintve, minden más területen legalább ugyanolyan pontosan és mélyen szabályoz az új alaptörvény, mint ahogy a még hatályos alkotmány tette. Ezért a sarkalatos törvényeknek ugyan nagy jelentősége van, de nem nagyobb, mint amilyen korábban a kétharmados törvényeknek volt.

A másik ilyen tévedés pedig a sarkalatos törvényekkel szabályozott törvényhozási tárgykörök számának a növekedéséről szól. A valóság ezzel szemben az, hogy míg eddig összesen 28 tárgykörben írta elő az alkotmány a kétharmados többséggel elfogadandó jogszabályok elfogadását, addig az új alaptörvény mindösszesen 26 tárgykörben kívánja ezt meg. Tény, hogy van egy elmozdulás; úgy gondoljuk, hogy az alapjogi védelmet az Alkotmánybíróság a jövőben megfelelő módon tudja garantálni, ezért itt a kétharmados garanciára már nincs szükség. Ugyanakkor bizonyos gazdasági és állami berendezkedéssel kapcsolatos területeken pedig indokolt az, hogy a stabilitásra sokkal inkább képes szabályozás kétharmados, sarkalatos törvények formájában is megvalósuljon.

Azt egyértelműen szeretnénk rögzíteni, hogy a folyamatban lévő vizsgálatok egyelőre csak azt mutatják, hogy ezen a területen az ellenzék nem tudott eredményeket felmutatni. Az Európai Bizottság a múlt héten egyértelműen nyilatkozott arról, hogy az alkotmányozás területe nemzeti hatáskörbe tartozik, ezért az Európai Bizottságnak ezen a területen semmilyen feladata nincs.

(13.30)

Az Európai Parlamentben ugyan a csapatok harcban állnak, de azt mondhatjuk, hogy ott a magyar politikai életben megtalálható ellentétek leképeződését láthatjuk, és attól tartunk, hogy ha ott sikerül is valamilyen határozatot elfogadni, annak az alaptörvényhez komolyabb köze nem lesz, csupán azt a politikai ellentétet vetíti ki Európára, ami Magyarországon hosszú idő óta látható.

A velencei bizottság jelentéstervezetét pedig ugyan még nem ismerjük, de különböző hírportálokon ez már ismert, sőt Tabajdi Csaba szocialista európai parlamenti képviselő már a múlt heti európai parlamenti vitában is csodák csodájára ismerte és ezt lobogtatta. Minden információ szerint megerősíti a velencei bizottság jelentéstervezete is, hogy a magyar alkotmány a hatalommegosztás alkotmányos elvének és a jogállamiság elvének maximálisan megfelel. Ehhez képest néhány konkrét kritikájában lehet, hogy eltérő lesz az álláspontunk, de lényegét tekintve ez is az ellenzéki álláspontok cáfolatát adja.

Úgy gondoljuk, hogy mindezeknek a fényében érdemes lenne leszámolni most már azzal a gondolkodással, amely a Magyarországon elvesztett belpolitikai meccseket külföldön szeretné megnyerni, mert ennek az eredménye nem az lesz, hogy a szocialistáknak sikerül Magyarországot lejáratni az Európai Unióban, hanem az Európai Uniót fogják Magyarországon lejáratni, ezt pedig mi nemkívánatos következménynek tekintenénk. Ezért mindenkit arra kérünk, hogy a belpolitikai vitákat itt, az Országgyűlés nyilvánossága előtt vívjuk meg, most már önök is készen állnak arra, hogy ebben a vitában részt vegyenek. Várjuk önöket és várjuk a javaslataikat, és szeretnénk, ha a magyar nemzet egységes képviselete, úgy, ahogy az alkotmány következtében a magyar nemzet egysége reményeink szerint meg fog valósulni, úgy a magyar nemzet egységes képviselete kifelé a jövőben biztosított lehetne.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
103 38 2011.06.23. 0:42  1-91

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Nyakó képviselő úr felszólalása indított engem is felszólalásra, mert szeretném megjegyezni, hogy a Jobbikot védi a mentelmi jog ebben az esetben, tehát egy képviselő a véleményét... (Zaj és közbeszólások a Jobbik padsoraiból, többek között: Nincs miről lemondani!) De az a baj, hogy itt nincs miről lemondani, mert amiről a Jobbik lemondhatna, az a mentelmi jog eljárásjogi része, itt pedig a mentelmi jog tartalmi része az, ami miatt rágalmazás, becsületsértés, polgári jogi felelősség esetétől eltekintve képviselő (Zagyva György Gyula: 10 éve ezt mondjuk!) nem követheti el ezt a cselekményt. Amikor még 10 éve mondták, akkor elkövethették, mert nem voltak képviselők (Derültség az LMP padsoraiból.), viszont mióta képviselők lettek, azóta nem tudják elkövetni.

Tehát a Jobbikot most a mentelmi jog megvédi attól, hogy bármilyen eljárást lehessen ilyen esetekben indítani. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
105 30 2011.06.28. 0:44  27-38

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Nem ehhez a napirendi ponthoz, hanem a második és a harmadik napirendi ponthoz szeretnénk kérni, hogy a vita végén még ne zárja le az elnök úr a részletes vitát, hanem napolja el, és egy óráig lehessen ezekhez - tehát az alapvető jogok biztosáról szóló T/3585. számúhoz, az információs önrendelkezési jogról szóló T/3586. számúhoz, valamint az egyházinál, tehát a T/3507. számúnál is ez a kérés - módosító indítványt benyújtani, ezért a végén ezeknek az elnapolását kérjük, és csak ezt követően a lezárást.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
115 18 2011.10.03. 4:58  17-20

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Öt év telt el 2006 ősze óta, azonban az akkori események következményei sem a politika, sem az igazságszolgáltatás területén nem jutottak nyugvópontra. Számtalan büntetőeljárás van folyamatban a rendőri erőszak, illetve a büntetés-végrehajtási intézményekben történt kínzások miatti felelősségre vonás érdekében.

A politika viszont már talán közelebb került a közös állásponthoz. Mind a 2006 őszi állami jogsértéseket vizsgáló albizottság jelentését, mind a rendőri erőszak áldozatainak kártérítéséről hozott országgyűlési határozatot egyhangúlag fogadta el az albizottság, illetve az Országgyűlés. Mondhatjuk azt, hogy az események megítélése politikailag azért nem teljesen egységes, mert az Országgyűlésben törpe kisebbséget kitevő, szocialista képviselőkből álló, pillanatnyilag még jogi értelemben egységes, de egyébként az elkerülhetetlennek látszó szakadást kölcsönösen remélő MSZP frakciócsoportjai ma már ugyan jobban megvetik egymást, mint politikai ellenfeleiket, de talán legnagyobb bűnükben, a 2006 őszén elrendelt állami erőszak végrehajtásában még kényszeredetten ölelkeznek össze, és találnak újra egymásra ahelyett, hogy végre valaki közülük bocsánatot kérne.

Az e területen még a szakadás szélén is egységet mutató párt legfőbb mondanivalója csupán annyi, hogy 2006 a Fidesz puccskísérlete volt, amikor a Fidesz a köztársaság ellenfeleivel szövetkezett. Ez az értelmezés nem azért érdemel említést, mert az ezeket megfogalmazó volt miniszterelnököt még politikai tényezőként kellene számításba venni, hanem azért, mert jól szemlélteti az illetőnek és pillanatnyi pártjának a valósághoz való sajátos viszonyát. 2006. szeptember 19-én a legélesebb politikai ellentétek közepette, egy nappal a tévé-székház ostroma és két nappal az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülését követően a Fidesz-frakció támogatásával fogadta el az Országgyűlés "Az erőszak ellen a békességért" című politikai nyilatkozatot, amelyben a pártok képviselői arra szólítják fel Magyarország polgárait, hogy politikai vitáikat az erőszak eszközét egyértelműen elutasítva, a más nézetek képviselőivel szembeni toleranciával az ország nyugalmának és rendjének megőrzése mellett folytassák le.

Mégis puccskísérletről beszélnek azok, akik már 2006. október 23-ának másnapján lelkesen tapsoltak a rendőrségnek a 2006. október 23-ai fellépés során tanúsított lenyűgöző szakszerűségért, ahogy azt Gyurcsány Ferenc megfogalmazta. E lenyűgöző szakszerűség következtében 206 esetben indult büntetőeljárás a rendőrök által elkövetett bűncselekmények miatt, és több százan szenvedtek súlyos, illetve maradandó testi és lelki sérüléseket, elsősorban azok közül, akik másfél évtizeddel a rendszerváltozás után egy, a rendőrség által tudomásul vett nagygyűlésen alkotmányos alapjogukat gyakorolva tiltakoztak a szocialisták hazugsággal megszerzett hatalma ellen. Ma azok féltik a magyar demokráciát a leghangosabban világszerte, akik kormányzásuk idején a fizikai erőszakot is megengedhetőnek tartották politikai ellenfeleikkel, illetve azok támogatóival szemben. Ez ugyan rendkívül megnyugtató a demokrácia és a jogállam jelenlegi működése szempontjából, de nem eredményez büntetlenséget azok esetében, akik a 2006 őszi rendőri erőszakra parancsot adtak, azt eltűrték, vagy a felelősségre vonást igyekeztek eltusolni. Mind a Balsai-jelentés, mind a korábbi albizottsági jelentés, mind az e tárgyban született feljelentések azt a célt szolgálják, hogy a rendszerváltozás óta történt egyedülálló állami erőszak- és jogsértéssorozat ne maradhasson következmények nélkül.

A jelenlegi kormánypártok a jogállami intézményrendszert tiszteletben tartják, és ennek keretében tiszteletben tartjuk azt is, hogy Magyarországon az ügyészség alkotmányos státusa Európában egyedülállóan független. Mi nem tudunk mit kezdeni azzal a technikai koalícióval, amely az MSZP részéről az ügyészség befolyásolása, a Jobbik részéről pedig e vélt befolyás érvényesítésének hiánya miatt vádol bennünket. Úgy gondoljuk, a jogállamba vetett hit helyreállítása érdekében a politika tegyen meg mindent azért, hogy valamennyi büntetőjogilag értékelhető jelentést és dokumentumot a vádhatóság rendelkezésére bocsásson. A miniszterelnöki megbízott jelentése erre kiválóan alkalmas. Nyomozati eszközei azonban kizárólag az ügyészségnek vannak, ítélkezni pedig a bíróság jogosult.

Úgy gondoljuk, helyes, hogy Gergényi Péter ma már nem budapesti rendőrfőkapitány, nem Budapest díszpolgára, de gyanúsítottja a 2006 őszi rendőri erőszak miatti büntetőeljárásnak. Úgy gondoljuk, hogy politikai utasítás nélkül ilyen rendőri fellépésre nem kerülhetett volna sor. Ma már látjuk az igazság részleteit, és mindent megteszünk azért, hogy egykor a teljes igazság kiderüljön, mert a bűnök nem maradhatnak büntetlenül.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
117 117 2011.10.10. 1:10  116-123

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Mindannyian tudjuk, hogy 2006 őszén Budapest utcáin a rendőrség nem csupán a gyülekezőknek, illetve a tüntetőknek a gyülekezéshez való alkotmányos alapjogát nem tudta biztosítani, hanem erőszakos fellépésével az alkotmányos alapjogokat durván sértette.

Tudjuk azt is, hogy az új Országgyűlés négy párt támogatásával tavaly júniusban egy országgyűlési határozatot fogadott el, amely megkövette mindazokat, akiket ártatlan áldozatként ért rendőri atrocitás. Ezenkívül ugyanez a határozat úgy rendelkezett, hogy a Belügyminisztérium a bírói gyakorlatnak megfelelően az indokolt károkat ezekben a perekben, illetve igénybejelentések esetén elégítse ki.

Kérdezem, hogy ebben az ügyben eddig mi történt, mennyi kártérítést fizetett ki a Belügyminisztérium, illetve a rendőrség az áldozatoknak. Röviden úgy is megfogalmazhatnánk, hogy ez az erőszakos rendőri fellépés, ami a szocialista kormány időszakában történt, mekkora kárt okozott Magyarországnak?

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
117 121 2011.10.10. 0:26  116-123

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Köszönöm az államtitkár úr válaszát. Azt reméljük, hogy mind az akkor okozott sebek mielőbb begyógyulnak, mind pedig a rendőrség munkáján és működésén az a bizalomhiány, ami azóta is tapasztalható, egyre kevésbé fog látszani, és ha ez így lesz, akkor azt mondhatjuk, hogy 2006 őszének a szégyenét sikerült lemosni. Mi ehhez kívánunk egyébként a Belügyminisztériumnak sikeres működést és szakszerű hozzáállást.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
118 14 2011.10.11. 5:17  13-14

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kovács Ferenc képviselőtársunkat, Vas megyei elnököt helyettesítendő állok itt, mivel neki egyidejűleg Tóth Géza sokszoros világbajnok és olimpiai ezüstérmes súlyemelő temetésén kell részt vennie, aki egyben Vas megyében az évszázad sportolója is volt. Így alkot ma szomorú egységet Vas megye és az ország időszerű gyásza a több mint másfél évszázaddal ezelőtti eseményre való emlékezésben.

Az október 6-ai gyásznapon, 162 éve történt, hogy a pesti Újépület előtti téren és Aradon magyar hősöket végeztetett ki Haynau. A magyar vértanúk közt a legszentebb ember gróf Batthyány Lajos volt, az első felelős magyar kormány miniszterelnöke. Batthyány régi magyar arisztokrata család sarja, akinek ősei Hunyadi Mátyás uralkodása óta a történeti Vas vármegyében éltek mint főispánok, várnagyok, zászlós urak. A XVII. században bárói, később grófi, majd a XVIII. században hercegi címet kaptak. Kezdettől királyhű, udvari emberek, maga Batthyány Lajos is az marad utolsó leheletéig. Nem volt forradalmár, amint maga mondja: "Magam a forradalom ösvényére lépni határozottan vonakodtam... A forradalom ellen folytonosan küzdöttem. A király és a birodalom iránti árulásnak soha még csak a gondolata sem fért a lelkemhez."

Batthyány Lajos 1839 nyarán szinte teljesen ismeretlenül lépett az országos közélet színpadára. Közéleti szerepléseit nem őrzi napló, nem írt könyvet, és kevés levelet hagyott hátra. Országgyűlési megnyilatkozásai is csak a napirenden szereplő kérdésekre vonatkoztak. Mégis meglepetést jelentett arisztokrata körökben, hogy az Országgyűlésen rögtön ellenzéki szellemben nyilatkozott, hiszen a családi hagyomány nem predesztinálta erre a szerepre, csupán arra ösztönözte, hogy őseihez méltó, kimagasló karriert fusson be. Ez a karrier tragikus véget ért, de nemcsak őseihez, hanem utódaihoz is méltó volt.

Sziklaszilárd jellem, felvilágosult műveltség, büszkeség és öntudat párosult a lojalitás gondolatával, és 1848 őszére Batthyány mégis eljutott a fegyveres forradalmi ellenállás elkerülhetetlenségének és jogosságának felismeréséig, amikor a nemzet érdeke - minden neveltetés, arisztokrata magatartás és korábbi meggyőződés ellenére is - a legelső szemponttá lett. Ezért nem kevesebbel, mint az életével fizetett.

"Ora et Semper", most és mindörökké, ez áll a tőrön, amellyel megpróbálta elkerülni az utolsó megaláztatást. A tőrt felesége juttatta be férje börtönébe; az a Zichy Antónia, aki méltó társa volt Batthyánynak a történelmi küzdőtéren is. Hite, lelkesedése, elbűvölő egyénisége nemcsak megfelelő háttérnek bizonyult a politikai csatározásokhoz, hanem emelte kettejük ismertségét és népszerűségét is. Gondoljunk csak bele, több mint 150 évvel ezelőtt egy asszony értőn képes egyengetni férje útját, és ha szükséges, akkor szerelmet, féltést, önzést, és a saját, illetve gyermekei sorsát nem mérlegelve tudja párja kezébe adni azt a tőrt, amely örökre elszakítja a szeretett hitvest a földi világtól, de megőrzi évszázadokra a nagy férfiú és a család becsületét.

Elképzelhető, hogy az a Batthyány, akinek immár nemcsak Budapesten, Ópusztaszeren, hanem Szombathelyen és Ikerváron is szobor tanúsítja rendíthetetlenségét és történelmi példáját, az az államférfi egy asszony tudatos önfeláldozása révén válhatott kőbe, ércbe merevedett hűségszimbólummá?

Batthyány hű hazafi és vállalja sorsát. Vállalja a mérhetetlen igazságtalanságot. 1849 januárjában tartóztatták le, és áprilisban a fővárosból az ausztriai Laibach börtönébe vitték, útközben áthaladt a menet Jánosházán, Sárváron, Kőszegen és az ausztriai Czillin. Mindegyik helyen az emberek ki akarták szabadítani őt, de nemcsak a magyar fiatalok, hanem a szabadságszerető stájer parasztok is, mert tudták, hogy ártatlan.

Az ő földje volt Burgóvár, azaz Burgau nagy része is, Batthyány azonban nem kívánta ily módon visszanyerni szabadságát. Megköszönte a nép hűségét és odaadását, de bátran a bírái elé állt. A címere is tükrözi az egyéniségét: a rendíthetetlenség jelképe a kőszikla, benne a bátorság szimbóluma az oroszlán, a kőszikla csúcsán a szabadság és az önfeláldozás jelképe a kiterjesztett szárnyú madár, a pelikán. Batthyány bízott az igazság erejében, de nem kapott felmentést. Sorsa bizonyíték arra, hogy nem a büntetés, hanem a bűn gyalázza meg az embert. Örök figyelmeztetés, hogy a hazáért, a becsületért, az igazságért most és mindig, mindenütt ki kell állni. Főnemesi jelmondata is korszerű: mindenki a maga szerencséjének kovácsa. A nemzet is felelős a saját helyzetéért, ezt üzeni nekünk egy igazi európai.

Az a csodálatos egység, amely az arisztokrata miniszterelnök, a nemzeti érdeket a család elé helyező hős asszony és az önkéntesen harcba induló ifjak sorsában megnyilvánul, bizonyítja, hogy az egyéni érdekeken felülemelkedő hazafiság képes megtartani egy nemzetet. Együtt, egymásért élve boldogulhatunk csak, biztos házat és hazát építve, asszonyainkkal és gyermekeinkkel, a család bensőségességét őrizve, és a magyar múltból merítve tanulságokat az akadályok leküzdéséhez. Kívánok ehhez elég erőt, kitartást és szeretetet mindannyiunknak!

Köszönöm a figyelmet. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
118 28 2011.10.11. 1:03  21-165

GULYÁS GERGELY, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság - mint első helyen kijelölt bizottság - az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslatot megtárgyalta. Ott, a vitában kisebbségi véleményként csak a Jobbik képviselőinek az álláspontja merült fel, ők nem szavazták meg a tervezetet, egyébként az ellenzéki pártok közül a Lehet Más a Politika, illetve a Magyar Szocialista Párt képviselője e napirendi pontnál már nem volt jelen, a kormánypártok pedig egységesen támogatták a javaslatot, úgy gondoljuk, az új alaptörvényben lefektetett célok elérésére maximálisan alkalmas.

Azt reméljük, hogy az Alkotmánybíróság az eddig betöltött szerepe mellett az alkotmányjogi panasz bevezetésével egy olyan új lehetőséget kap, hogy most már nemcsak a törvényhozás felett mondhat ítéletet, hanem a bírói igazságszolgáltatási ítélkezésre is hatással lehet döntéseivel. Erre a törvénytervezetet maximálisan alkalmasnak tartjuk, ezért a bizottságban támogattuk.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
118 60 2011.10.11. 2:10  21-165

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Országgyűlés! Schiffer frakcióvezető úrról tudtuk, és most újra ennek ékes bizonyítékát adta, hogy árnyalt fogalmazásra képes, viszont úgy tűnik, hogy árnyalt véleményalkotásra már kevésbé, ugyanis azon túl tudjuk magunkat tenni, hogy az ellenzéki pártok nem ocsúdnak föl abból a lelkiismeret-furdalásból, ami azért gyötöri őket, mert hat hónappal ezelőtt az alaptörvény vitájában nem vettek részt, ezért az akkor megírt és otthon csak saját maguknak felolvasott szövegeiket most fél év elteltével itt, az Országgyűlésben olvassák föl, ami csak azért baj, mert nem tartozik a tárgyhoz. Mindazok a kritikák, amiket ezzel kapcsolatosan fogalmazott meg akár frakcióvezető úr, akár korábban az MSZP vezérszónoka, azért nem idetartozóak, hiszen bármelynek az ebbe a törvénybe történő beiktatása esetén a javaslat alkotmányellenessé válna. Tehát sajnos ezeknek a javaslatoknak sem a tárgyhoz nincs közük, sem pedig ahhoz az alaptörvényhez, aminek az elfogadása során önök nem fejtették ki a véleményüket.

Mégis a legnagyobb bajt abban látom, hogy míg frakcióvezető úr éppen azt kéri számon, hogy ne egyes elemeket nézzünk, hanem egészében nézzük a magyar alkotmányosság helyzetét, illetve a magyar Alkotmánybíróság helyzetét, ezt nem képes megtenni, hiszen egyébként az új alaptörvény egy, a korábbinál erősebb és szélesebb jogkörrel rendelkező Alkotmánybíróságot hozott létre.

Az előzetes normakontroll kibővült, még akkor is, hogyha ez valójában politikai eszköz. Tehát nem állítom, hogy az ellenzék előzetes normakontrollt tud önmagában kezdeményezni, illetve sikeresen tud kezdeményezni, de mint politikai lehetőség adott a kezdeményezés.

Az utólagos normakontroll lehetősége: itt nem akartam szóbeli vitába bocsátkozni anélkül, hogy a jegyzőkönyv is rögzíthetné ezt. Tehát valójában a 25 százalékos, Alkotmánybírósághoz fordulás lehetősége az utólagos normakontrollnál nem a következő két évre szóló szabály, hanem azt hiszem, hogy még a következő évtizedekre. Tehát ha az emberekben bízunk, ahogy frakcióvezető úr fogalmazott, akkor talán bízzon abban, hogy a választópolgároktól 25 százaléknyi mandátumot legalább a következő ciklusban fognak kapni.

Köszönöm. Később folytatom.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
118 72 2011.10.11. 2:11  21-165

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Miközben Schiffer frakcióvezető úr nagyon szigorúan kérte számon Cser-Palkovics képviselőtársunkon azt, hogy egy fél mondatát szó szerint, pontosan idézte-e, vagy sem - miközben azt nem cáfolta, hogy az a hivatkozása Cser-Palkovics Andrásnak pontos volt, hogy ez egy korrekt és szakmailag alapos, koherens javaslat -, addig az én szavaimat viszont teljesen valótlanul interpretálta úgy, ahogyan az nem hangzott el. Én ugyanis egy büdös szóval azt nem mondtam, hogy az indítványozói jogok bővültek volna. Én azt mondtam, hogy összességében az Alkotmánybíróság jogköre bővebb lett, ezt pedig fenntartom. Ugyanis önmagában az, hogy a költségvetési tárgyú törvényeket csak bizonyos alkotmányos alapjogok szempontjából vizsgálhatja felül az Alkotmánybíróság, ráadásul látjuk, hogy itt is az Alkotmánybíróság olyan mértékben kitágította e jogoknak az értelmezését, hogy gyakorlatilag bármit felülvizsgálhat - hozzáteszem, a másik mondatában maga Schiffer frakcióvezető úr is azt mondta, hogy a nyugdíjpénztárak tekintetében ő várja a határozatot, tehát ő maga is úgy gondolja, hogy az Alkotmánybíróság nincs tekintettel ezekre a korlátokra, illetve rendkívül szélesen értelmezi ezeket az alapjogokat -, addig összességében azt látni kell, hogy az Alkotmánybíróság a törvényhozás bírája maradt, de az igazságszolgáltatás bírájává is vált, és ez a legfontosabb változtatás az új alkotmány hatálybalépésével. Ennek részletes szabályait tartalmazza ez a jogszabály. Ráadásul még az sem igaz, hogy jogerős ítélet kell hozzá, mert már jogsérelem esetén lehetővé teszi a javaslat az Alkotmánybírósághoz fordulást. Tehát összességében - függetlenül attól, hogy miként ítéljük meg a jogkörkorlátozást - az Alkotmánybíróság hatásköre szélesedett.

(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Még számtalan olyan észrevétel volt, amire hosszan lehetne reagálni, de azért valóban, amikor nemzetközi példákra hivatkozunk, akkor ne felejtsük azt el, hogy Magyarországon például az actio popularis megszűnését követően is lényegesen több lehetőség van az Alkotmánybírósághoz fordulásra, mint Németországban. Az alapjogi biztoson keresztül egyébként bárki Alkotmánybírósághoz fordulhat. És azt se felejtsük el, hogy az Alkotmánybíróság maga kezdeményezte az actio popularis megszüntetését (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) -, tehát Schiffer képviselő úr interpretációjában az Alkotmánybíróság maga veszélyezteti az alkotmányosságot.

Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
118 78 2011.10.11. 1:44  21-165

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Utoljára és nagyon röviden reagálok, de Szilágyi képviselő úr külön is megszólított. Szóba se hoztam volna az önök alkotmányozás alatti távolmaradásának a kérdését, ha az ön frakcióvezetője nem az akkori alkalomra megírt, akkor még adekvát és időszerű beszédét olvassa ma itt föl, de miután ez történt, ezért kénytelen voltam erre hivatkozni.

A másik kérdés, hogy mi elfogadtunk-e egyébként más pártoktól módosító indítványt. Igen, fogadtunk el módosító indítványt. Lehet, hogy formálisan és szó szerint nem stimmelt például az, amit korábban Gaudi képviselő úr nyújtott be, de például az állam kártalanítási kötelezettségénél az őáltala megfogalmazottal és benyújtottal szinte szó szerint azonos, egy kis pontosítással azonos módosító javaslatot fogadtunk el. Ezzel egyben az ellenzéki pártok korábbi egy kalap alá vétele miatt is elnézést kérek, és jelzem, hogy a Jobbik nemcsak részt vett ebben, hanem volt is olyan javaslata ráadásul - aki 2006 ősze kapcsán emlékszik a kártalanítási ügyekkel kapcsolatos állami magatartásra -, akkor is egy fontos módosítást fogadtunk el. És volt egyébként más is, most nem tudom felsorolni, de legalább három-négy olyan javaslat volt, ami az új alaptörvény része lett, és ellenzéki javaslat volt; úgy is, hogy egyébként a két ellenzéki párt hiányzott.

Még egyetlenegy dologra szeretnék kitérni. Elhangzott az is Schiffer frakcióvezető úr részéről, hogy költségvetési kérdésekben megszűnt az alkotmányos kontroll. A valóság az, hogy ez az Alkotmánybíróság tekintetében az előbb említett megszorításokkal igaz csak, de valójában éppen az új alaptörvény hozta be a valós költségvetési alkotmányos kontrollt, azt, ami egyébként nagyon hiányzott, és azt, ami miatt az országot úgy el lehetett adósítani, hogy ma azokkal a nehézségekkel szembesül a mi kormányunk, amelyekkel nap mint nap találkozunk.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
118 88-90 2011.10.11. 1:34  21-165

GULYÁS GERGELY (Fidesz): (A mikrofonja nem működik.) Köszönöm a szót, elnök úr. Csak röviden szeretnék reagálni az elhangzottakra. (Közbeszólások, köztük: Nem halljuk!)

ELNÖK: A személyekre vonatkozó esetleges minősítésektől kérem, hogy tartózkodjanak. (Közbeszólások. - Dr. Répássy Róbert: Csak azt mondtuk, hogy nem halljuk.) Én hallottam.

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Azért kértem szót, hogy röviden arra reagálhassak, hogy azt továbbra sem értem, hogy az Alkotmánybíróság jogkörének a bővülése miért elfogadhatatlan akkor, amikor egyetértünk abban, hogy egy bizonyos területen ez a hatáskör szűkül azáltal, hogy csak bizonyos alapjogok szempontjából vizsgálhat az Alkotmánybíróság költségvetési tárgyú törvényeket. Eddig egyetértünk, gondolom.

De ugyanakkor abban is egyetértünk, hogy önök halkan üdvözlik itt az alkotmányjogi panasz intézményének a bevezetését - ezt megtette egyébként Lamperth képviselő asszony is, talán egy félmondatban megtette Schiffer képviselő úr is -, de ezt követően, amikor egészében alkotnak véleményt, akkor egy félszóval sem emlékeznek meg arról, hogy ez egy igen jelentős hatáskörbővülés, mert az Alkotmánybíróságot egyébként az igazságszolgáltatás bírájává is teszi, noha eddig ez a jogköre csak a törvényhozás felett állt fenn az Alkotmánybíróságnak.

Egyébként pedig nem teljesen értettem, hogy Schiffer frakcióvezető úr miért mondja azt, hogy szemben velem ő nem szokta előre megírni a beszédeit, mert én sem emlékszem arra, hogy itt bármelyik mostani felszólalásomat olvastam volna, viszont az ő jegyzetei annyira régiek voltak, hogy azok még akár tavasszal is készülhettek.

Köszönöm. (Babák Mihály tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
118 102 2011.10.11. 1:28  21-165

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Azt a gondolatot szeretném folytatni, amit Schiffer András elkezdett, hogy az az alkotmány, ami hatályban volt, kötelező feladatként írta elő az Országgyűlés számára egy új alaptörvény elfogadását, illetve saját hatályát is csak eddig állapította meg.

(13.30)

De nem ezért kértem szót, hanem egy másik aspektusból szeretnék arra reagálni, amit Karácsony Gergely képviselőtársunk mondott, és amit politológusként biztosan csúsztatásnak minősítene. De így, politikusként nem állítom, hogy nem fér bele, viszont azt azért tisztán kell látni, hogy lehet ilyen idézeteket akár Pokorni Zoltántól, de akár még valószínűleg más fideszes politikusoktól is találni és idézni, csak alapjában véve az önök és az MSZP magatartása és más pártok meg politikusok korábbi magatartása között az volt a különbség, hogy például a Fidesz frakciója még akkor is, amikor nyilvánvaló volt, hogy a megválasztott miniszterelnök hazugsággal került hatalomra, akkor is a frakció képviseltette magát a vitákban. A parlamenti kivonulás korábban is egy legitim eszköz volt akkor, amikor az ellenzék valamit elfogadhatatlannak tartott, ami az Országgyűlésben történt. Ami példátlan volt, az az, hogy egy törvényjavaslat kapcsán, ráadásul pontosan az alkotmány kapcsán két frakció is úgy gondolta, hogy a saját véleményének ebben a vitában nem kell megjelennie.

Ezen ma már túl vagyunk, de akkor most fél évvel az alaptörvény vitájának a lezárása után ne nyissuk újra a már az Országgyűlés által - ahogy ön is említette - legitim módon lezárt és eldöntött kérdéseket. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
118 142 2011.10.11. 2:06  21-165

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. "Új alkotmány kell, amely tartalmazza a nemzetet összetartó kötelékeket" - mondta Orbán Viktor 2009 novemberében, amikor még egyébként három különböző rendezvényen beszélt az új alkotmány szükségességéről, mint a Fidesz miniszterelnök-jelöltje. Lehet persze választási programra is hivatkozni, ami öt szakterületet tárgyalt, de azért mindannyian tudjuk, hogy a választópolgárok nem választási programokat olvasnak, hanem elsősorban a tömegtájékoztatás csatornáin keresztül értesülnek az ígéretekről. Tehát a Fidesz miniszterelnök-jelölti szinten ígérte meg az új alkotmányt. Egyébként Orbán Viktor azt is egyértelművé tette, hogy a közjogi berendezkedés alapvető felforgatása nélkül akar új alkotmányt. Ez az, amit Schmitt Pál is megismételt, tehát teljesen inkorrekt ezt számon kérni, ugyanis ez is valósult meg, másoknak is ez volt a korábbi álláspontjuk.

De nem akarok két csúsztatás vagy tárgyi tévedés fölött elsiklani, amit még korábban az LMP követett el. Az egyik az, talán Karácsony képviselőtársam mondta, hogy az LMP bármilyen formában részt vett az alaptörvény vitájában. Nagy tévedés! Az alaptörvény vitájában az LMP egyetlenegy szót sem szólt. A koncepció vitájában Schiffer András rövid ideig tiszteletét tette és közölte, hogy nem vesznek részt sem a koncepció, sem az alaptörvény vitájában, tehát ne áltassák magukat azzal, hogy akár csak egy mondat erejéig is az alaptörvény vitájában részt vettek. (Babák Mihály: Ne hazudjanak!)

A gyülekezési joggal kapcsolatosan pedig nem teljesen értettem Schiffer képviselő úr felszólalását, mert éppen mi voltunk azok, akik megszüntettük azt a nagyon káros gyakorlatot, amit a szocialista kormány alatt a rendőrség alkalmazott, hogy azért, hogy a bírósági felülvizsgálat lehetőségét kikerüljék, ezért végzést hoztak, és saját hatáskörük hiányát állapították meg, így aztán a tüntetéseket megtiltó határozatokat nem lehetett felülvizsgálni. Most ha egy tüntetést nem engedélyez a rendőrség, akkor a demonstrálni szándékozóknak lehetőségük volt akár az elmúlt hetekben is bíróságon felülvizsgálatot nyerni. Ezt most még megfejeljük az alkotmányjogi panasz lehetőségével.

Köszönjük. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
127 18 2011.11.02. 5:10  17-20

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Minden igazságtételt a korábban elszenvedett jogtalan sérelmek jóvátétele iránti igény tesz indokolttá.

Magyarországon úgy ment végbe a rendszerváltozás, hogy néhány jó szándékú, szimbolikus és helyes, de mégiscsak elégtelen intézkedés összességében szerény anyagi és erkölcsi jóvátételt jelentett azoknak, akiknek a diktatúra legszörnyűbb borzalmait kellett átélniük, illetve szinte teljesen jelképes kárpótlást kaptak azok, akiket mindenükből kiforgattak. És amíg az egyik oldalon a fizikai bántalmazások elszenvedőinek, az államosítás során vagyonuktól megfosztott és földönfutóvá tett áldozatoknak be kellett érniük a jelképes jóvátétellel, addig azoknak, akik mindezeket elkövették, nem csupán a hajuk szála sem görbült, de az évtizedes diktatúra működtetőiként megszerzett javaik közül még annyiról sem kellett lemondaniuk, amennyivel az áldozataikat kárpótolták. Így foglalható össze röviden az az erkölcsi adósság, amelyet a rendszerváltozás felhalmozott.

A kérdések, amelyekre a teendők meghatározása érdekében ma is aktuális választ adnunk, a következők: ki a felelős, illetve kik a felelősek azért, hogy mindez így történt? Mely területeken valósulhat meg még két évtizeddel a rendszerváltozás után is az igazságtétel? Végül: mit és hogyan lehet és helyes tenni e területeken?

Ami a felelősséget illeti: a kézenfekvő, gyakran hangoztatott, de ettől még téves válasz a rendszerváltozás utáni első kormányt és időnként nevesítve annak miniszterelnökét hibáztatja. Ez azonban súlyos tévedés. A felelősség döntően azoké, akik az első szabad választásokon a felelősségre vonás szükségességét hangoztatva a leghangosabb antikommunista kampányt folytatták, hogy azután a kommunista vezetők elvtársi csókjainak lelkesedését idézve ölelkezzenek össze a kommunista utódpárttal, hogy valós igazságtétel helyett együtt féltsék a magyarországi demokráciát azokkal, akik néhány évvel korábban még rendőri erővel verették szét az általuk vérbe fojtott '56-os forradalom áldozataira emlékezőket.

Az Alkotmánybíróságnak a Zétényi-Takács-törvénnyel kapcsolatosan hozott szerencsétlen határozata mellett ez az árulás és az árulók cinizmusa volt az, ami elgáncsolta, illetve lehetetlenné tette, hogy érdemi igazságtételre már az első szabadon választott Országgyűlés időszakában sor kerülhessen.

Most, amikor Magyarországon egy, a diktatúrával mindig szemben álló és a demokrácia értékei iránt elkötelezett politikai erők alkotta kormánykoalíció van hatalmon, azt kell pontosan meghatároznunk, hogy mely területeken időszerű és alkotmányosan lehetséges az igazságtétel. Az új alaptörvény a nemzetközi joggal összhangban rögzíti, hogy nem ismerjük el a totalitárius diktatúrák által elkövetett bűntettek elévülését. Itt nem a diktatúra működtetésében való egyszerű részvételről beszélünk, hanem az emberölésekről, a gyilkosságokról, a halált okozó kínzásokról és kegyetlenkedésekről, amelyek elévülés nélküli üldözésére Magyarország nemzetközi jogi kötelezettséget vállalt.

Az Alkotmánybíróság 1993-as határozata egyértelművé teszi, hogy a szerb területen tett kötelezettségvállalás nem sérti a visszamenőleges büntetőjog tilalmát, mivel az e tárgyban született ENSZ-egyezmény a büntethetőségnek a belső jogoktól való függetlenségét a büntethetőség időtartamára is kiterjeszti. Azért sem tartjuk elfogadhatónak, hogy ezen a területen ne legyen gyökeres változás, mert elutasítjuk a kettős mércét.

Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy míg az egyik szélsőséges eszme nevében elkövetett bűncselekmények körében a büntető igazságszolgáltatás hat és fél évtizeddel a történtek után még alacsonyabb rangú tisztségviselőkkel szemben is büntetőeljárást indít, addig ma is magas állami nyugdíjjal, békében tengethetik mindennapjaikat azok, akik nem a legalsóbb szintű végrehajtói, hanem a legmagasabb szintű elrendelői és közreműködői voltak a forradalmárok Magyar Szocialista Munkáspárt általi legyilkoltatásának és bebörtönzésének.

És itt egy pillanatra érdemes megállni. Képzeljük a fordítottját a mai magyar valóságnak. Képzeljük el, hogy vajon elfogadhatónak találná-e bárki, hogy miközben büntetőeljárás folyna egy közkatonával szemben a kommunista rémuralom alatt elkövetett bűntett miatt, addig Szálasi helyettese a Rózsadombon magas nyugdíjjal élvezné a békés öregkort? Aki nem mér egyenlő mércével két tömeggyilkos diktatúra bűnei esetében, az azokat segíti, akik bármelyiket relativizálni akarják.

Ezért bízom benne, és elismerésre méltó az az ötpárti támogatás, ami az emberiség elleni bűnöket a nemzetközi joggal összhangban büntetni kívánó törvényjavaslat mögött az emberi jogi bizottságban létrejött.

Ezenkívül tettünk javaslatot a Magyar Szocialista Munkáspárt magas rangú tisztségviselői által élvezett nyugdíjak újraszabályozására. Azt reméljük, hogy a négypárti elvi egyetértés itt is még szélesebb körű lesz, és azt reméljük, hogy tudunk olyan javaslatot tenni, ami méltányos, alkotmányos, és az igazságtétel végre megvalósulhat.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.- Szórványos taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
127 357 2011.11.02. 7:08  356-428

GULYÁS GERGELY (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! 21 évvel a rendszerváltozás után egy igazságtételi törvény van előttünk. A javaslat technikailag nem szól másról, mint hogy pótoljuk négy évtizedes mulasztásunkat, és megfelelő formában tegyük a magyar jog részévé azt, amit a magyar állam 1968-ban a New York-i egyezményhez való csatlakozásával vállalt, azaz, hogy a nürnbergi katonai törvényszék alapokmányában szereplő bűncselekmények elévülhetetlen formában a magyar jog részét képezik.

A javaslat összhangban áll az Alkotmánybíróság nemzetközi büntetőjogra vonatkozó gyakorlatával, továbbá szintén összhangban van a polgári lakosság háború idején való védelmére vonatkozó genfi egyezmény szabályaival is. A javaslat kidolgozásáért és az ügy fáradhatatlan képviseletéért köszönet illeti dr. Gellért Ádám nemzetközi jogászt.

Ugyan a javaslat elfogadása akár egy egyszerű jogtechnikai megoldásnak is minősíthető, mégis kár lenne vitatni, hogy az előterjesztő szándéka szerint a javaslat többről szól, mint hogy csupán nemzetközi jogi kötelezettségünknek tegyünk eleget. A javaslat arra irányul, hogy a rendszerváltozáskor a Zétényi-Takács-törvény megsemmisítése által lehetetlenné tett méltányos és helyénvaló büntető igazságtétel elmaradását követően két évtizeddel nyissuk meg e lehetőséget abban a szűk körben, ahol ez alkotmányosan lehetséges, és tekintettel az azóta eltelt időmúlásra is helyénvaló.

Nem vitás, hogy a legszerencsésebb, ha egy diktatúra bukását követő egy évtizeden belül ezek az ügyek lezárhatóak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ha ez bármely okból nem így történt, akkor ma már indokolatlan lenne helyes választ adni a két évtizede levegőben lógó kérdésre. Ezek a cselekmények éppen azért nem évülnek el, mert a nemzetközi büntetőjog alapvető szabályait megalkotóknak is az volt a véleményük, hogy ha valaki tervezetten, borzalmas eszmék és idegen hatalmak szolgálatába állva gyilkoltatja meg polgártársait vagy a gyilkolásban közreműködik, akkor neki nem keletkezhet joga ahhoz, hogy valaha az időmúlásra hivatkozva mentesüljön a büntetőjogi felelősségre vonás alól.

Arról se feledkezzünk meg, hogy a Zétényi-Takács-törvény alapgondolata volt és ezt a német szövetségi alkotmánybíróság a magyarral szemben jogilag jelentőséggel bíró szempontként vette figyelembe, hogy az elévülést azok javára indokolt figyelembe venni, akikkel szemben a cselekményt követő büntetőeljárás legalább elviekben lehetséges volt.

Az 1956-os megtorlások esetén azonban ugyanaz a cselekmény fosztotta meg életétől az ártatlant, és változtatta fizikai erőszakkal diktatúrává a forradalomban megnyilvánuló szabadságvágyat. Átvitt értelemben ugyanaz a kéz szorongatta hálásan a forradalmat vérbe fojtó orosz katonák kezét, mint ami a kötelet az oroszokkal szemben helytálló forradalmárok nyakába tette. Egyszerre követték el a bűncselekményeket, és remélhették az így megszerzett hatalom birtokában azok elévülését.

Az új alaptörvény a nemzetközi joggal összhangban rögzíti, hogy nem ismerjük el a totalitárius diktatúrák által elkövetett bűntettek elévülését. Itt nem a diktatúra működtetésében való egyszerű részvételről beszélünk, hanem az emberölésekről, a gyilkosságokról, a halált okozó kínzásokról és kegyetlenkedésekről, amelyek elévülés nélküli üldözésére Magyarország nemzetközi jogi kötelezettséget vállalt.

Szeretném egyértelművé tenni, hogy ez nem jelenti a büntetőjog területén a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmának átlépését, mivel az Alkotmánybíróság már 1993-ban egyértelművé tette, hogy az emberiesség elleni bűncselekmények el nem évülhetőségére tett nemzetközi jogi kötelezettségvállalás nem sérti a visszamenőleges büntetőjog tilalmát, mivel az e tárgyban született ENSZ-egyezmény a büntethetőségnek a belső jogoktól való függetlenségét a büntethetőség időtartamára is kiterjeszti.

(21.20)

Azért sem tartjuk elfogadhatónak, hogy ezen a területen ne legyen gyökeres változás, mert elutasítjuk a kettős mércét. Elfogadhatatlannak tartjuk azt, hogy míg az egyik szélsőséges eszme nevében elkövetett bűncselekmények esetén a büntető igazságszolgáltatás még hat és fél évtizeddel a történtek után is büntetőeljárást indít, addig ma is magas állami nyugdíjjal békében tengethetik mindennapjaikat azok, akik nem a legalsóbb szintű végrehajtói, hanem a legmagasabb szintű elrendelői és közreműködői voltak a forradalmárok Magyar Szocialista Munkáspárt általi legyilkoltatásának és bebörtönzésének.

Itt érdemes egy pillanatra megállni. Képzeljük el a fordítottját annak, ami ma a magyar valóság. Képzeljük el, hogy elfogadhatónak találná bárki, hogy miközben végül egyébként megalapozatlannak bizonyuló vád alapján büntetőeljárás folyna egy közkatonával szemben a kommunista rémuralom alatt elkövetett bűntett miatt, addig Szálasi helyettese a Rózsadombon magas nyugdíjjal élvezné a békés öregkort. Aki nem mér egyenlő mércével két tömeggyilkos diktatúra bűnei esetében, az azokat segíti, akik bármelyiket relativizálni akarják.

Bízom benne, hogy ez az elismerésre méltó ötpárti támogatás, ami e törvényjavaslatot az emberi jogi bizottságban övezte, mindvégig fennmaradhat a parlamenti vita során is. Ne felejtsük el, hogy a forradalom utáni megtorlás szavakban leírhatatlan brutalitása bármely kor bármely, az emberi méltóságot semmibe vevő totalitárius diktatúrájának megtorló gépezetével párhuzamba állítható.

Marosi Endre "1956 - fiadnak hagyd örökül" című könyvéből szeretnék röviden idézni, amelyben a szerző részletesen foglalkozik a megtorlások számtalan áldozatának szenvedéstörténetével.

"De nem a kivégzés volt a szenvedések tetőpontja. Volt, akiket kivégzésük előtt összevertek. A foglyok tudomása szerint a halálra ítélt Dudás Józsefet és Szabó Jánost cellájukban verték agyon. A rendszerváltozás után elvégzett igazságügyi orvos szakértői vizsgálat a csontok másodlagos töredezettsége alapján a súlyos megveretés tényét bizonyítva látta. Békéscsabán 1957. február 2-án kivégezték Mány Erzsébetet és Farkas Mihály tartalékos honvéd főhadnagyot, akik Gyulavári községben a pufajkásokkal szemben fegyveres ellenállást szerveztek, bár harcra nem került sor. Őket is és velük elfogott társaikat is mind a katonai bírósági eljárás időszakában többször súlyosan bántalmazták. A Kisfogház siralomházának adatlapján nevük mellett két szó áll: halálra kínozták. Ez nem teljesen így történt. Halálra ítélték őket, de kivégzésük előtt úgy összeverték mindkettőjüket, hogy többé lábra állni nem tudtak. Mány Erzsébettől szülei a kivégzés előtt elbúcsúzhattak. Lányuk a hordágyon fekve mondta el nekik, hogy gyógyíthatatlan nyomorékká verték. A két magatehetetlen fiatalt fához kötve lőtték agyon."

Röviden összefoglalva azt mondhatjuk, vagy nincsenek el nem évülő bűntettek, vagy pedig ezek azok voltak, ezért arra kérek minden pártot, hogy vegyen részt az e témakörben folyó parlamenti vitában, mivel bízom abban, hogy ha fenn tudjuk tartani ezt az ötpárti egyetértést, amelyet az emberi jogi bizottságban a javaslat élvezett, akkor az Országgyűlés legalább e területen a lehető legszélesebb támogatással zárhatja le a múltat, és törlesztheti a rendszerváltozás óta fennálló erkölcsi adósságunkat.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban. - Dr. Schiffer András tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
127 361 2011.11.02. 0:15  356-428

GULYÁS GERGELY, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az emberi jogi bizottságban valamennyi párt képviseltette magát, és a javaslatot mindegyik párt egyhangúlag támogatta.

Köszönöm a figyelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
127 427 2011.11.02. 10:52  356-428

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Elég hosszú és terjedelmes vitán vagyunk túl, aminek a tárgyhoz csak egy része kapcsolódott. Én ennek ellenére igyekszem a törvényjavaslat eredeti céljához és ahhoz a környezethez ragaszkodni, amelyben és amely okok miatt ez a javaslat megszületett.

Tehát az elég jól látható volt, hogy hol vannak éles különbségek a Magyar Szocialista Párt véleménye és a mi véleményünk között. Ennek ellenére én továbbra is azt a támogatást véltem felfedezni Nyakó képviselőtársam felszólalásában, ami az emberi jogi bizottságban a törvény támogatásához vezetett. Ugyan már kevésbé volt egyértelmű, mint ott, amikor szavazni kellett, de én azt is egy eredménynek tartom, hogy ha az MSZP-frakcióból lesznek olyanok, akik ezt a törvényt végül támogatni tudják.

Ugyanakkor miután sokan reagáltak Ipkovich képviselőtársam felszólalására, hosszan én ezt nem teszem, de mégis úgy gondolom, hogy az országra a nehéz gazdasági helyzet ellenére a legnagyobb veszélyt az erkölcsi nihilizmus jelenti. Azt mondani, hogy emberiesség elleni bűntettekkel ne foglalkozzunk, mert magas a benzinár, úgy gondolom, ez a demagógiának olyan foka, ami fölöslegessé teszi a vitát. Lehet, hogy nem szó szerint így hangzott el, de a kettőt egymással összefüggésbe hozni a demagógiának olyan foka, ami az értelmes vitát teszi fölöslegessé. Az a baj, hogy ezzel a javaslattal nem tudok mit kezdeni.

Én úgy gondolom egyébként, hogy Magyarországon a gazdasági nehézségeket megélő polgárok közül nem nagyon van olyan, aki zárójelbe teszi ezeket a nehézségeket azért, mert most az emberiesség elleni bűntettekről az Országgyűlés tárgyal. Tehát az a fajta felvezetés, ami hosszabb ideje minden egyes MSZP-s megszólalást nem gazdasági tárgyú törvénytervezeteknél követ, hogy az valamiféle figyelemelterelés, én nem hiszem, hogy politikailag igaz lenne, és akár csak az emberek számára egy elfogadható és igaz érvelést jelentene.

Ami a korábbi, a legsúlyosabb kommunista bűnök megbüntetésére vonatkozó büntetőjogi törekvéseket illeti, ott valóban egyetértek azzal, hogy ezek közül a legfontosabb a Zétényi-Takács-törvény volt. Ez egyébként szintén nem egy túlzott megtorlást eredményezett volna, hanem azt mondta volna ki, hogy a legsúlyosabb cselekményeknél, hazaárulás, emberölés, illetve halált okozó testi sértés esetén - utóbbi csak azért került ebbe a körbe, hogy ha valakit az Andrássy út 60-ban halálra vertek, akkor az ölési szándékot ne kelljen külön bizonygatni ahhoz, hogy az elévülés ténye megállapítható legyen, illetve az elévülés ténye ne merülhessen föl -, tehát ennél a három tényállásnál tette volna lehetővé a Zétényi-Takács-törvény azt, hogy az elévülés nyugvását állapítsa meg a törvényhozó. Tehát ezeknek a cselekményeknek az elévülése csak 1990. május 2-ával, az első szabadon választott Országgyűlés alakuló ülésével indult volna meg.

Ehhez hasonló, sőt ennél egyébként még valamivel keményebb megoldást a német alkotmánybíróság a német alaptörvénnyel összhangban állónak ítélt. A magyar Alkotmánybíróság, amelynek a tevékenységéről én egyébként jó véleménnyel vagyok összességében, de mégis úgy gondolom, hogy a rendszerváltozás egyik legnagyobb erkölcsi adósságát halmozta fel az Alkotmánybíróság akkor, amikor ezt a rossz és téves döntést meghozta. Nem tudom, hogy mi vezetett ehhez a döntéshez, illetve valóban az az érvelés vezetett-e ehhez a döntéshez, amely a jogbiztonságot az igazságosság elé helyezte.

Ugyanakkor ennél a törvényjavaslatnál nem kell aggódni emiatt, hiszen itt valóban semmi másról nincs szó, mint Magyarország a nemzetközi jogi kötelezettségének eleget tesz akkor, amikor a nürnbergi katonai törvényszék alkotmányában szereplő bűncselekmények törvényi tényállását a belső jog részévé teszi, és mivel e tekintetben az elévülés lehetőségét '68-ban a New York-i egyezmény kizárta, amelyhez Magyarország csatlakozott, itt alkotmányossági kérdés nem merül föl. Éppen azért nem merül egyébként föl, mert mások által megfogalmazott jobbikos kritikák ellenére nem nyúlunk hozzá az eredeti szöveghez, a hivatalos fordítást, illetve az angol szöveget tettük a törvény részévé.

Van olyan módosító javaslat, ami arra irányul, hogy még ez se kellene, csak utaljunk rá. Én minden javaslatot szakmailag szívesen megfontolok, illetve az ehhez szükséges szakmai segítséget természetesen igénybe vesszük, de a törvényjavaslat alkotmányossága éppen ezért nem merülhet föl, mert az Alkotmánybíróságnak volt egy '93-as döntése is, illetve az 1993. évi XC. törvényről is hozott az Alkotmánybíróság egy döntést, ami éppen azt mondta ki, hogy ilyen formában, akár külön jogszabályban a törvénybe iktatása a nemzetközi jogi kötelezettségvállalásnak a büntetőjog területén nem ütközik a visszamenőleges hatály tilalmába.

Ezért aztán, hogy ha a Fidesz-honlapon ezzel a címmel szerepelt cikk, hogy elévülhetetlenné válhatnak az emberiesség elleni bűncselekmények, akkor ezt nagyon sajnáljuk, nyilván nem erről van szó. Természetesen előfordul, hogy a sajtó olyan címet ad, ami nem írja le pontosan a valóságot, de a lényeg az, hogy reményeink szerint büntethetővé válnak az emberiesség elleni bűncselekmények. Innentől kezdve kár azon filozofálni, hogy mi volt eddig a belső jog része és mi válik majd most azzá, mert mi jogalkotóként nem tehetünk mást, csak a jogalkalmazónak ezt a lehetőséget megnyithatjuk.

Végül, hogy ki fordulhat egyébként Alkotmánybírósághoz, muszáj egy megjegyzést tennem, mert ez tipikus esete annak, hogy mindaz, aki ellen ezen tényállás alapján esetlegesen büntetőeljárás indul, mind kivétel nélkül Alkotmánybírósághoz fordulhat. Hiszen az alkotmányjogi panasz éppen azt a lehetőséget teremti meg - ha úgy tetszik, Biszku Béla is Alkotmánybírósághoz fordulhat -, hogy mindaz, aki személyében tart alkotmányellenesnek valamilyen rendelkezést, rá vonatkozó, vele szemben bíróság előtt alkalmazott rendelkezést, az a jogerős ítélettel szemben is Alkotmánybírósághoz forduljon, nem csupán egyébként a törvény alkotmányosságát megkérdőjelezendő, hanem akár még a jogalkalmazás alkotmányosságát is. Ez az, amire eddig még egyáltalán nem volt lehetőség.

Itt a Biszku-eljárással kapcsolatos plágiumgyanú ügyében szeretném jelezni, hogy egy remek gondolatnak tartom azt, hogy Biszku Bélát nem amiatt kell elítélni, ami a véleménye arról, amit korábban tett, de azért annyira nem tartom remek gondolatnak, hogy másnak ez ne juthatna eszébe. Tehát szorgalmasan figyelem a magyar politikai élet fontosabb eseményeit, akár még ebben a Jobbik-sajtótájékoztatók is beletartoznak, de nem emlékszem erre a nyilatkozatra. Az Al Capone-s rész pedig a szombati Magyar Nemzetben nem tudom, megjelent-e, de a velem egyeztetett nyilatkozatnak nem volt része, én ilyet nem mondtam, és egyébként nem is értek egyet azzal - az egész tényállás alkotmányosságáról szívesen folytatnék vitát, de lehet, hogy a saját frakciómban is kisebbségben maradnék -, hogy vajon a véleménynyilvánítási szabadságot ilyen mértékben korlátozó rendelkezés büntetése helyes-e vagy sem. De éppen ezért nem is értek egyet azzal, hogy valakit emiatt kell felelősségre vonni.

Arra a felvetésre, hogy megszavaztam-e vagy sem, itt négy darab tényállás volt, amiből, ha jól tudom, hármat a Jobbik is támogatott, és lehet, hogy talán a törvényjavaslat egészét a Jobbik is megszavazta, de lehet, hogy csak tartózkodtak. (Közbeszólások a Jobbik padsoraiból: Nem szavaztuk meg.) Tartózkodtak. Köszönöm a segítséget. A másik három tényállás miatt egyértelműen megszavaztam, de most ezt nyugodtan jegyzőkönyvbe is rögzíthetik, sőt rögzítették is, hogy én olyan formában a véleménynyilvánítási szabadság korlátozása ellen vagyok, amit ezek a tényállások tartalmaznak. Egyébként éppen ilyen vicces helyzetek állhatnak elő, hogy valaki, aki a lehető legsúlyosabb bűncselekményeket elkövette, az erről való véleménye miatt kell hogy bíróság elé álljon.

Végül azért ne tegyünk úgy, mintha nem lenne egy olyan nemzetközi környezet, ahol hasonló tényállások alapján folytak büntetőeljárások. Tudjuk, hogy ma is Lengyelországban folyamatban vannak korábbi kommunista vezetőkkel szemben büntetőeljárások. Csehországban 2008-ban a koncepciós büntetőperben ügyészként eljáróval szemben született jogerős ítélet.

(23.30)

Tehát egyáltalán nem furcsa az, hogy most kerül ez az ügy terítékre. Természetesen - én ezt az expozémban is világossá tettem - az lett volna a szerencsés, ha ezek az ügyek a rendszerváltozás után rendezhetők. Viszont e tekintetben Európa sem volt túl gyors, mert akár a prágai egyezményt, akár az Európai Parlamentnek végre a nemzetiszocialista és a kommunista bűntetteket egyenlő súllyal és egyenlő formában elítélő határozatát nézzük, ezek mind az elmúlt évek termékei. Lehet, hogy itt is szép lassan megindul egy tisztulási folyamat. Ennek része az, hogy a volt kommunista államok a saját belső jogukba átültették ezeket a szabályokat, vagy több helyen közvetlenül a nemzetközi jog alapján alkalmazták.

Mindezekre tekintettel mindenkit szeretnék megnyugtatni, hogy azokat a javaslatokat, amelyek módosító indítványként érkeznek, meg fogjuk fontolni. Nyilvánvaló, hogy a visszamenőleges hatály tilalmát csak a nemzetközi jogi kötelezettségvállalás alapján történő büntető igazságszolgáltatás nem sérti. Ebbe a körbe a genfi egyezmény tartozhat még, s az én ismereteim más nem. Ezek körülbelül meghatározzák azokat a kereteket, amelyeken belül a módosító javaslatok támogathatók. Ugyanakkor minden olyan ötletet várunk, amely a végrehajtást elősegíti.

Még egyszer hangsúlyozom, a mi lehetőségünk annyi, hogy megnyitjuk a lehetőségét annak, hogy a legeslegsúlyosabb esetekben a büntető igazságszolgáltatás eljárhasson. Ezen túl nekünk egyedi esetekben azt meghatározni, hogy a tényállás pontosan milyen cselekményre terjed ki és milyen cselekményre nem terjeszthető már ki, nem helyes, éppen azért, mert átvennénk egy olyan feladatot, ami alkotmányosan nem bennünket illet, hiszen ez az ügyészség, illetve a bíróság feladata lesz. Természetesen arra törekszünk, hogy ezek a tényállások minél teljesebbek legyenek.

Azt hiszem, hogy összességében mindenre reagáltam, úgyhogy köszönöm szépen a vitában való részvételt. Talán még egy pont: a Fidesz lassan két és fél évtizedes múltját sokféleképpen lehet értékelni, de azzal kapcsolatosan alapos vádat megfogalmazni aligha lehet, hogy a Fidesz ne állt volna mindig a kommunizmussal szemben. Ez a Fidesz alakulásától kezdve mindig is így volt.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
130 252 2011.11.07. 0:50  247-252

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Én sem fogok ezen a késői órán hosszan visszaélni a még jelen lévők türelmével.

Az emberi jogi bizottság módosító indítványa azt a célt szolgálta, hogy részben azokat a módosító indítványokat, amelyeket a javaslatba be lehetett építeni, beépítsük, részben pedig nem titok, hogy az előterjesztő is jogalkalmazókkal, nemzetközi jogász szakértőkkel konzultált, többen is konzultáltunk, és azokat a javaslatokat is, amelyek még érkeztek, beépítettük; ugyanebben a szellemben fogjuk a kapcsolódó módosító indítványokat is megvizsgálni. A javaslat célja világos az előterjesztés pillanatától kezdve.

Köszönöm szépen. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
138 367 2011.11.21. 1:28  366-380

GULYÁS GERGELY (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A javaslat egy nagyon rövid 79. §-t illeszt a még hatályos alkotmány rendelkezései közé. Eszerint az Országgyűlés az alaptörvény 26. cikk (3) bekezdésében meghatározottak szerint 2011. december 31-éig megválasztja a Kúria elnökét.

Gyakorlatilag egy technikai szabály végrehajtása az alaptörvényt hatályba léptető átmeneti rendelkezések 11. cikkében foglaltaknak, amely szerint a Legfelsőbb Bíróság, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és elnöke jogutódja az ítélkezési tevékenység tekintetében a Kúria, a bíróságok igazgatása tekintetében - sarkalatos törvényben meghatározott kivétellel - az országos bírósági hivatal elnöke. A Legfelsőbb Bíróság elnöke, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke és tagjai megbízatása az alaptörvény hatálybalépésével megszűnik. Ez tehát a most még jelen vita tárgyát nem képező átmeneti törvény rendelkezése.

Annak érdekében, hogy a folyamatosság biztosítható legyen, hogy az új szerv, a január 1-jével hatályba lépő alaptörvényben az ítélkezési tevékenység legfőbb fórumát jelentő Kúria vezetésében folyamatosság legyen, ennek a javaslatnak az elfogadása szükséges.

Kérem ezért a képviselőtársaimat, hogy támogassák a javaslatot. Köszönöm. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
138 379 2011.11.21. 3:42  366-380

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az ellenzéki felszólalásokban volt egy egészen alapvető tévedés, amit ugyan még Bárándy képviselőtársamnál írtam fel, de utána valamennyi felszólaló elkövette, ezért most így egységesen reagálnék rá.

Teljesen egyértelművé tettem azt, hogy nyilván az érdemi rendelkezés az az Országgyűlés elé már benyújtott, de még meg nem tárgyalt átmeneti törvényben van. Az átmeneti törvényhez kapcsolódó technikai rendelkezés ez az alkotmánymódosítás. Ezért nekem nincs kifogásom az ellen, hogy itt a késői órán is meghallgathattuk azokat a felszólalásokat, amelyeket majd szó szerint az átmeneti törvénynél el lehet mondani, ráadásul ott még helye is lesz ennek, hiszen amit önök érdemben vitatnak, az valójában az átmeneti törvény rendelkezése. De ez az alkotmánymódosítás nem ezzel foglalkozik, ennek csak következménye, méghozzá egy technikai következménye annak az érdemi rendelkezésnek, amit - hogy ne áruljunk zsákbamacskát - fel is olvastam.

Hogy a Fidesz tűri-e a kritikát vagy sem. Azért, ha valaki az átmeneti rendelkezéseket megnézi, akkor arra juthat, hogy mindösszesen két helyen történik váltás az új alaptörvény hatálybalépésével, és mind a két területen alapvető változtatások vannak. Az egyik az éppen az említett terület, az igazságszolgáltatás területe, ahol az eddig egy személyben betöltött tisztség, a Legfelsőbb Bíróság elnöki tisztsége és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöki tisztsége kettéválik, és a bírósági igazgatás érdemben változik. A másik ilyen tisztség szintén, ahol érdemi és komoly változtatás történt, az az adatvédelmi biztos, illetve az új adatvédelmi hatóság kérdése. Sehol máshol senkinek nem szűnik meg a megbízatása. Tehát lehet természetesen vitatkozni ezekkel a döntésekkel, de világos rendező elvet is fel lehet e mögött fedezni.

Végül szeretnék még arra reagálni, hogy nem teljesen értettem a jogtechnikai megoldással kapcsolatos kritikákat, ugyanis a javaslat egyértelműen fogalmaz, hogy itt nem az alaptörvény alapján járunk el, hanem az alaptörvényben rögzített eljárás szerint járunk el. Önmagában attól, hogy egy olyan eljárásra hivatkozik egy törvény, és úgy lép hatályba, ahol a hivatkozott törvény még nem lépett hatályba, az semmilyen jogi problémát, semmilyen jogi nehézséget nem vet fel.

Azt pedig egy képzett és elismert jogászhoz méltatlan megjegyzésnek tartottam, hogy vajon egy olyan szervnek, amely még nem működik és nem kezdte el a működését, annak meg lehet-e már választani a vezetőjét. Ha visszatekintünk a magyar történelem elmúlt két évtizedére, akkor azt látjuk, hogy majdnem az összes alkotmányos intézménynek a működése megkezdését megelőzően már megválasztotta az Országgyűlés az elnökét, elég az ombudsmanokra gondolni, az alkotmánybírákra gondolni - amikor az öt első alkotmánybírát az Országgyűlés megválasztotta, akkor az Alkotmánybíróság még értelemszerűen nem kezdte meg a működését. Tehát éppen a javaslat célja a folyamatosság biztosítása. Ilyen jellegű jogtechnikai kérdés nemhogy nem vethető fel, csak az ellenkező vethető fel alappal, mégpedig az Országgyűlésnek a jogállami intézményrendszer folyamatos működését szavatolni kell, és arra más megoldást nem lehet találni.

Úgyhogy mindezekre tekintettel kérem az Országgyűlést, hogy bocsássa részletes vitára a törvényt.

Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
139 2 2011.11.22. 5:06  1-4

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Amikor az "Adósságtörlesztés" címet adtam a napirend előtti hozzászólásomnak, akkor nem arra a feladatra gondoltam, ami a magyar gazdaságpolitika fő célját határozza meg, a megnövekedett államadósság törlesztését, éppen azért, mert nemcsak materiális kérdéseket kell a demokráciában tisztázni, hanem világosan kell látni azt is, hogy a rendszerváltozás többfajta adósságot halmozott föl, és ezen adósságok közül csak egyik az az államadósság, amelynek a mértéke a magyar gazdaságpolitikát különböző mértékben bénította meg, de legalább ilyen nagy erkölcsi adósságokat is felhalmozott a rendszerváltozás.

Az erkölcsi adósságok között első körben mindenféleképpen azt kell megemlíteni, hogy Magyarországon elmaradt az érdemi igazságtétel, nem történt meg a legsúlyosabb bűnök felelősségre vonása sem a kommunista bűnök kapcsán, és olyan értelemben sem valósult meg az igazságtétel, hogy a mai napig is a kommunista diktatúra áldozatai rosszabbul élnek, mint azok, akik a diktatúrát működtették.

Úgy gondoljuk, hogy a legjobb természetesen a rendszerváltozást követően lett volna rendezni ezeket a kérdéseket, de miután akkor nem került sor erre, ezért ma már a feladat csak az, hogy ami még mindig időszerű, amit még mindig végre lehet hajtani, azt ez az Országgyűlés tegye meg, lezárva ezzel végleg a rendszerváltozás erkölcsi kérdéseit, és törlesztve azt az adósságot, amit ennyi idő után is még törleszteni lehet.

Amikor erről a témakörről beszélünk, akkor két területet szoktunk megemlíteni. Az egyik a büntetőjogi felelősségre vonás kérdése.

Szeretnénk nagyon világossá tenni azt, hogy szűk körben, a diktatúra megtorló időszakának hatalomgyakorlóiról, kizárólag azokról beszélünk, akiknek a kezéhez valóban vér tapad, akik 1956-ot követően vagy megelőzően a diktatúra fenntartása során mások élete elleni súlyos cselekményeket rendeltek el, vagy pedig az országot árulták el, az országgal szemben lettek hűtlenek. Ezek azok a kategóriák, amelyeket még ennyi idő után sem késő büntetni, ezek azok a kategóriák, amelyeket egyébként álláspontunk szerint a nemzetközi büntetőjog alapján is büntetni lehetne, de az új alaptörvény átmeneti rendelkezései megteremtik a lehetőségét annak, hogy ugyanúgy, ahogy a térség volt kommunista országainak többségében, az elévülés nyugvásával szűk körben a legsúlyosabb bűncselekmények ezt követően is büntethetővé váljanak.

A másik terület, amiről érdemes beszélni, a kommunista időszakra tekintettel élvezett juttatások kérdése. Azt látjuk, hogy az az igazságtalanság, ami egy '56 után éveket a börtönben töltő áldozat és ugyanebben az időszakban a pártállam élén álló vezetők mai nyugdíjjuttatásaiban ma még mindig felfedezhető, tapasztalható és látható, ez olyan igazságtalanság, amely 20 évvel a rendszerváltozást követően sem fogadható el, ezért ennek az Országgyűlésnek e tekintetben is szimbolikusan le kell zárni a rendszerváltozást, és igazságot kell tennie.

Azonban amikor ezeket a javaslatokat megfogalmazzuk, akkor azt látjuk, hogy az ellenzék részéről szándékosan vagy tudatlanságból, de előszeretettel értik félre ezeket a javaslatokat. Senki nem akarja megbélyegezni az MSZMP volt tagjait, senki nem kívánja mai, szabadon választott pártok országgyűlési képviselőit kriminalizálni. Senki nem vitatja a szabad választások eredményét és a szabad választásokon elért mandátumok alapján a képviselet jogosultságát.

Kifejezetten a vezetőkről beszélünk, és beszélünk az MSZMP felelősségéről, és beszélünk az MSZP felelősségéről is abban a vonatkozásban, hogy amikor '89-ben szabadon dönthetett arról, hogy jogutódja lesz-e a korábbi állampártnak, vagy pedig ezt a jogutódlást megszakítva a vagyonról is lemond, akkor az előbbit választotta, annak reményében, hogy a hatékonyabb működés feltételei biztosítottak lesznek. Ezzel viszont ennek az erkölcsi tehertételnek a következményeit is viselnie kell, aminek ma már közvetlen jogi következménye nincs, de tényszerű az a megállapítás, amit az Alkotmánybíróság döntése is megerősít, hogy a Magyar Szocialista Párt a Magyar Szocialista Munkáspárt jogutódja. Ennek rögzítése szintén erkölcsi felelősség, és nem más, mint valósághű ábrázolása annak, ami '89-90-ben történt.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
139 28 2011.11.22. 3:35  21-37

GULYÁS GERGELY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az alapítványok, egyesületek és egyéb szervezetek nyilvántartásával összefüggő eljárásokról szóló jogszabály régi hiányosságot pótol akkor, amikor modern alapokra fekteti a bírósági működést és nyilvántartást. Egyértelmű helyzetet teremt azzal, hogy megszünteti azt a jelenlegi helyzetet, amelyben az eljárási és anyagi jogi szabályok nem különülnek el világosan.

Ráadásul az eljárási szabályok, személyes tapasztalatok alapján mindannyian, akik jogászok vagyunk, mondhatjuk, hogy eddig nem voltak kellően gördülékenyek, a nyilvántartásokba való betekintés hihetetlen nehézségekkel járt. Ehhez képest több évtizedes előrelépést jelent ennek a jogszabálynak az elfogadása. Ezt szolgálja annak az informatikai rendszernek a kialakítása, amit az országos bírói hivatal fog kezelni, illetve az, hogy 2012. június 30-ától ez a nyilvántartás, az informatikai rendszer biztosítja az elektronikus úton való eljárás lehetőségét e szervezetek számára. A cégeljárásokból már ismert űrlapokon interneten keresztül is be lehet nyújtani a kérelmeket. Ez egyszerűsíti az eljárást, költséghatékonyabbá teszi, nyilvánvalóan az eljárási költségek ezen intézkedések és ezen törvényi rendelkezések folytán jelentősen csökkenni fognak.

Emellett szintén jelentős változtatás, hogy az eljárási törvény a cégeljárás mintájára megteremti az egyszerűsített eljárás lehetőségét, ami 15 nap alatt lehetővé teszi e szervezetek bejegyzését. Az eddigi egyesületalapítások vagy alapítvány alapító okiratának bírósági benyújtását követő nyilvántartásba vétele lényegesen hosszabb idő volt. Azok a minták, amelyeket ezekben az eljárásokban is a jövőben használni lehet, az egyesületek nyilvántartásba vételét gyorsítani, egyszerűsíteni fogják, az egyébként jogban nem jártas polgárok számára is könnyebben elérhetővé teszik.

A javaslat előremutató a tekintetben is, hogy a 2/208. közigazgatási jogegységi határozat gyakorlatát átveszi, és erre építve kialakíthatóvá válik a törvényben a nyilvántartásból való törlés rendezett eljárásrendje, amely eddig komoly hiányosság volt.

Fontos újítás az is, hogy az egyablakos eljárás folytán a bíróság fogja intézni az adószám és a statisztikai számjel beszerzését 2012. június 30-ától, tehát e tekintetben is lényegesen egyszerűsödni fog az eljárás. A javaslat háttérjogszabályként is érvényesül pártok, sportszervezetek, kölcsönös biztosítóegyesületek és szakszervezetek esetén, amennyiben a szervezetre irányadó törvény ettől eltérően nem rendelkezik.

Összességében egy olyan szakmai javaslat van előttünk, amely valamennyi párt támogatására méltó lehet az által, hogy azt az évtizedes lemaradást, amely eddig ezen a területen tapasztalható volt, megszünteti, és az igazságszolgáltatás modern működésének feltételeit kellő hatékonysággal megteremti.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
142 227 2011.11.28. 0:59  210-256

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Schiffer képviselőtársunk hosszan részletezte azt, hogy miért rossz az új igazgatási rendszer. Ezt ugyan nem indokolta meg, de azt jól megindokolta, hogy miért rossz a jelenlegi igazgatási rendszer. Mi nem személyi kérdést látunk ebben, hanem akkor, amikor peres eljárások - és ezt képviselő úr úgy is mint ügyvéd kolléga, jól tudja - 3, 5 meg 8 évig tartanak, akkor teljesen nyilvánvaló, hogy az az igazgatási rendszer, ami '98 január 1-jével megkezdte a működését, csődöt mondott.

Ehhez képest az is nyilvánvaló, hogy ma az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökének és a Legfelsőbb Bíróság elnökének - aki egy személy - jelentősebb jogkörei vannak, mint az új törvénytervezetben a ketté bontott hivatali vezetőnek, illetve a Kúria elnökének. Ilyenformán tehát centralizációról nincs szó, decentralizációról van szó, mi ezt egyébként pedig nem személyi kérdésként kezeljük. Köszönöm. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
142 297 2011.11.28. 1:33  292-351

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Alapjában véve nincs azzal baj, hogy egy javaslat megítélésében nem értünk egyet, de hogyha valaki a javaslat tartalmát nem tudja pontosan értelmezni, akkor ebben tudok segítséget nyújtani, hátha ezt követően még szélesebb körű támogatást élvezhet ez a módosító javaslat. Itt ugyanis nem arról van szó, még csak nem is arról van szó, hogy valaki bűncselekményt követ el, és nem arról van szó, hogy valakitől a nyugdíjat el lehet vonni. Arról van szó, hogy ha valaki nem nyugdíjat kap, hanem szolgálati járandóságot, tehát korkedvezményesen kapja a szolgálati járandóságot, és nem csupán bűncselekményt követ el, hanem úgy ítélik szabadságvesztés büntetésre, hogy az előzetes mentesítésben sem részesíti a bíróság, ebben az esetben tőle ez a kedvezményes szolgálati járandóság elvonható.

Azért annyira ezt nem tartom borzalmasnak, mert hogyha ismerjük az ítélkezési gyakorlatot, akkor mondjuk, egy, az arányosság határain túllépő rendőri intézkedés önmagában, ha egyáltalán indul büntetőeljárás - nagyon ritkán indul -, és hogyha ez ítélettel ér véget, akkor is a legeslegritkább eset, hogy szabadságvesztésre ítéljék az intézkedő rendőrt; ahhoz már kifejezetten brutálisan kell fellépni, hogy valaki előzetes mentesítés nélküli szabadságvesztés büntetést kapjon. Tehát úgy gondolom, hogy jó szívvel lehet ezt a javaslatot támogatni. Nem nyugdíjelvonásról van szó, mert arra lehetőség sincsen, és nem egyszerű bűncselekmény-elkövetésről, hanem a szankcióhoz kötött az elvonás.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
142 305 2011.11.28. 1:18  292-351

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Elkövettem azt az iszonyatos hibát, hogy a jogszabályt értelmeztem; egyébként az egyedüli lehetséges módon értelmeztem.

Ugyanis a következőt tartalmazza az általam benyújtott módosító javaslat: a szolgálati járandóság folyósítását szüneteltetni kell, ha a jogosult a szolgálati jogviszonyának időtartama alatt öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekményt vagy külön meghatározott tényállásokat követ el, és az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül. Most kizárólag a felfüggesztett, illetve a végrehajtandó szabadságvesztés az, amikor az ítélettel nem mentesül az elkövető az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól.

Tehát az az értelmezés, amit én itt adtam, teljes egészében korrekt, ez az egyedül lehetséges értelmezése ennek a jogszabálynak abban az esetben, ha az ember tisztában van azzal, hogy a büntetőjogban milyen ítélethez, milyen szankcióhoz fűződnek a hátrányos jogkövetkezmények, milyen esetben kell az elítéltnek ezzel számolnia.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
142 313 2011.11.28. 1:28  292-351

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Örülök, hogy most Gaudi képviselőtársammal egyetértünk abban, hogy sem a próbára bocsátás, sem a megrovás, sem az egyéb intézkedések, sem a csekélyebb büntetések nem tartoznak a javaslat által érintett körbe. Ezt ő ugyan ilyen világosan nem mondta el, de akkor ebben egyetértés van közöttünk.

Az említett esetben pedig a jogos rendőri intézkedés valamennyi feltétele fennáll. S abban már egyetértek képviselőtársammal, mert én is azok közé tartozom, akik ebben az esetben hiányolják a hatékony rendőri fellépést. És nem ez a törvényjavaslat lesz az akadálya az ilyen esetekben, hogy a rendőr nyugodtan, akár - nyilván az adott tényállás megítélésétől függően, de - még fegyverhasználatra is jogosult. Tehát nincs összefüggésben az említett eset ezzel a javaslattal, ahogy egyébként az eddigi gyakorlat is azt mutatja, hogy e nélkül a jogszabály nélkül sem mindig lépett föl a rendőrség kellő hatékonysággal.

Az viszont a bírói gyakorlat tekintetében töretlen, hogy olyan, hogy rendőrt végrehajtandó szabadságvesztésre ítéljenek, azt hiszem, a két kezünkön meg tudjuk számolni, hogy hány esetben fordult elő a rendszerváltás óta, felfüggesztett szabadságvesztésre előzetes mentesítés nélkül, mert ha az előzetes mentesítés megtörténik, akkor még felfüggesztett szabadságvesztés esetén sem kell a szolgálati járandóság folyósítását felfüggeszteni, nos ilyenre is nagyon-nagyon kevés esetben került sor, kiemelkedően súlyos, brutális rendőri intézkedés esetén volt csak példa erre.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
146 8 2011.12.02. 0:18  1-390

GULYÁS GERGELY, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága a törvényjavaslatot megtárgyalta, és azt 13 igen szavazattal, 5 nem ellenében általános vitára alkalmasnak találta.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
146 10 2011.12.02. 23:27  1-390

GULYÁS GERGELY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Igen tisztelt elnök úr! Tisztelt Országgyűlés! Akkor, amikor az Országgyűlés az új választójogi törvény tervezetét tárgyalja, akkor ennek a törvénynek az elfogadásával majd' 20 éves adósságot sikerül törleszteni. Miért állt fenn ez az adósság? Ez az adósság fennáll egyfelől a miatt a politikai ígéret miatt, amelyet valamennyi párt szinte valamennyi ciklusban megfogalmazott, és amely az Országgyűlés jelentős létszámcsökkentésére vonatkozott; és fennáll alkotmányossági okokból: ismerjük az Alkotmánybíróságnak azt a határozatát, amely a választójogi törvény jelentős részét, a választókerületi beosztást megsemmisítette, amelynek következtében ma Magyarországon választásokat nem lehetne tartani. Ebben a helyzetben tehát az ellenzéknek legalább annyira vagy még inkább érdeke a választójogi törvény elfogadása, mint a kormánypártoknak.

Melyek voltak azok a keretek, amelyek az előterjesztőnek a lehetőségeit meghatározták? Egyfelől a létszámcsökkentéssel kapcsolatos ígéret. És éppen ezért szeretném annak a jelentőségét hangsúlyozni, hogy noha öt mögöttünk álló ciklusban mindenki ígérte a választójogi törvény módosítását és a jelentős létszámcsökkentést, eddig ezt az ígéretet beváltani senki nem tudta. A tavaly elfogadott alkotmánymódosítás, illetve a most elfogadandó választójogi törvény gyakorlatilag megfelezi az Országgyűlés létszámát, 386 főről 199 főre csökkentve a parlamenti képviselők számát. Akkor, amikor az ország nehéz gazdasági helyzete a társadalom számtalan rétegétől is áldozatokat kíván, akkor, úgy gondoljuk, az Országgyűlésnek különösen indokolt és időszerű jó példával elöl járnia.

A másik olyan keret, amelyre az előterjesztés megfogalmazásakor tekintettel kellett lennünk, az éppen az Alkotmánybíróság döntése volt. Mit mondott az Alkotmánybíróság akkor, amikor a választójog egyenlőségének sérelme miatt a korábbi választókerületi beosztást megsemmisítette? Nem csupán azt írta elő a törvényhozó számára, hogy arányos egyéni választókerületeket teremtsen, hanem ezzel egyidejűleg azt is, hogy ne kormányrendeletben, tehát a korábbi minisztertanácsi rendeletnek megfelelő szinten, hanem kétharmados törvényben szabályozza a választókerületi határokat. Ezért aztán az a választókerületi beosztás, amelyet a javaslat tartalmaz, az új törvény alkotmányosságának is a feltétele.

Ezenkívül a kereteket nemzetközi követelmények is meghatározták. Ezek között első sorban említhető a Velencei Bizottságnak a választójogi törvényekkel kapcsolatosan meghozott általános állásfoglalása, amely szerint a választójog egyenlőségének alkotmányos alapelve abban az esetben nem sérül, hogyha az egyes egyéni választókerületekben választásra jogosultak száma között 15 százalékot meghaladó különbség nincsen. Az eddigi rendszerben, tudjuk, 300 százalékos különbség is volt, egyenlőtlen volt az elosztás mind a területi listás mandátumok között, hogyha az egyes megyékben, illetve a fővárosban fellelhető lakosszámot nézzük, illetve egyenlőtlen volt a területi elosztás az egyéni választókerületek megyéken, illetve fővároson belüli határainak a meghúzásakor is.

Ezenkívül a kereteket meghatározta az, hogy az Országgyűlés határozatot hozott - még az előző ciklusban, tehát nem is a jelenlegi kormánytöbbség időszakában -, hogy a kisebbségek parlamenti képviseletét garantálni kell. A kisebbségek parlamenti képviselete nem alkotmányos mulasztás a közkeletű tévedés ellenére sem, hiszen az ezzel kapcsolatos 1993-as alkotmánybírósági határozatnak az Országgyűlés akkor, amikor a nemzetiségek, nemzeti kisebbségek országos önkormányzatainak a szervezetrendszerét megteremtette, eleget tett, tehát alkotmányos mulasztás ugyan nem áll fenn, de Magyarország nemzetközi kétoldalú kapcsolataiban többször is elhangzott ennek megfelelő, a kisebbségek parlamenti mandátumának biztosításával kapcsolatos ígéret, és az Országgyűlés is hozott az előző ciklusban olyan határozatot, amely bennünket kötelez arra, hogy ezt a kérdést, ezt a 20 éves vitát, ezt a kisebbségekkel szemben fennálló adósságot rendezzük. Ráadásul Magyarország nemzetpolitikai érdekeire tekintettel különösen indokolt, hogy az itt élő nemzetiségek kiemelt helyen szerepeljenek, és velük szemben előnyös megkülönböztetés érvényesülhessen.

Végül a kereteket meghatározta az is, hogy a határon túli magyarok számára, a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok számára szerettük volna a választójogot biztosítani. Úgy gondoljuk egyébként, hogy e tekintetben az Európai Unió gyakorlata egyértelmű és töretlen, az államtitkár asszony is utalt rá a kormány expozéjában. Az Európai Unió 27 országából 24-ben az állampolgárság és a választójog együtt jár, és úgy gondoljuk, hogy ha van olyan ország Európában, amelynek különösen érdemes követnie ezeket a nemzetközi trendeket, akkor Magyarországnak - sajátos helyzetéből adódóan - mindenféleképpen követnie kell az ezzel kapcsolatos nemzetközi gyakorlatot.

Ezek a keretek határozták meg tehát azt, hogy milyen törvényt állíthat össze az előterjesztő. Azért hangsúlyozom ennek a jelentőségét, mert e keretek között olyan nagyon nagy választási lehetőség már nem marad, főleg úgy, hogy arra is törekedett az előterjesztő, hogy mindazt megőrizze a hatályos választójogi rendszerből, ami jó volt, ami bevált és ami az elmúlt öt választáson stabil kormánytöbbséget eredményezett. Melyek voltak ezek? Talán különösebb vita sem volt ezekben a kérdésekben. Ilyen volt a bejutási küszöb kérdése. Az 1990-ben még 4 százalékos, az 1994-es választásokat megelőzően konszenzussal 5 százalékra emelt választási küszöb bevált, alkotmányos, alkotmánybírósági döntés is megállapította, és biztosítja azt, hogy valós társadalmi támogatottsággal rendelkező pártok jussanak be az Országgyűlésbe.

Szintén egyetértés volt abban, ha a korábbi álláspontját nézem a Magyar Szocialista Pártnak, akkor valamennyi párt között, hogyha az éppen aktuálisat, akkor a Magyar Szocialista Párt kivételével valamennyi párt között, hogy a vegyes rendszer fenntartandó, tehát megőrzendő az, hogy mind egyéni választókerületekben, mind pedig listáról el lehet nyerni mandátumokat, mindkét csatornáról be lehet jutni az Országgyűlésbe. Szintén egyetértés volt abban, hogy valamilyen formában maradjon a kompenzáció, tehát a kompenzáció tényét tekintve egyetértés volt, mértékét és módját tekintve nyilván ez a vita egyik sarkalatos pontja lesz. Végül abban is egyetértés volt, hogy a jelöltállítás szabályait a jelenlegihez hasonlóan kell meghatározni. Itt ugyan felmerültek az LMP részéről alternatív ötletek, de négy parlamenti frakció egyetértett abban, hogy nem segíti a választók valós akaratnyilvánítását, hogyha valós támogatottság nélküli jelöltek is indulhatnak a választásokon.

(9.00)

Kezdjük talán a jelöltállítás szabályaival. Mindenekelőtt egy félreértést egyértelműen tisztázni szükséges: az ebben a javaslatban jelenlegi formájában szereplő országos listaállítási követelmény könnyebbé teszi a választásokon való elindulás és bejutás lehetőségét a most hatályos szabályozásnál. Miután a területi listák megszűnnek, ezért országos listára lehet leadni a listás szavazatot, s míg eddig a helyzet az volt, hogy ugyan országos listát bármely párt állíthatott, ha hét területi listát tudott állítani, de a hét területi lista állítása a bejutás lehetőségét nem teremtette meg, hiszen ebben az esetben az ország egyharmadában lehetett az adott pártra szavazni. Most abban az esetben, hogyha kilenc megyében és a fővárosban valaki 27 egyéni jelöltet tud állítani, akkor az egész országban lehet rá szavazni. Ezért aztán ugyan az előterjesztő is hangsúlyozta, hogy nyitott az ezzel kapcsolatos javaslatokra, de azt érdemes rögzíteni és a korrekt vita keretében nem megkérdőjelezni, hogy ez az előterjesztés már a jelenlegi formájában is elősegíti, hogy a választásokon a bejutás esélyével akár új pártok is elindulhassanak.

Azzal kapcsolatosan, hogy egy- vagy kétfordulós legyen-e a választás, szintén négypárti egyetértésről beszélhetünk. Miután az előterjesztésben részletesen foglalkozott Kósa Lajos képviselőtársam ezzel a kérdéssel, csak röviden szeretnék kitérni arra, hogy az egyfordulós választás nem csupán a két forduló közötti alkuk lehetőségét zárja ki, amire negatív példa is volt az elmúlt húszéves magyar demokráciatörténetben, hanem gyorsabb kormányalakítást is tesz lehetővé és olcsóbb is. Az olcsóbbat utolsó szempontként sorolom csak föl, hiszen a demokrácia önmagában költségekkel jár és ezt érdemes vállalni abban az esetben, ha ezek indokoltak. Azt viszont, hogy minél gyorsabban lehessen kormányt alakítani, szerintem mindannyian nagyon fontos szempontnak tekinthetjük, különösen azok után, hogy a korábbi gyakorlat szerint, ha az első forduló után nyilvánvalóvá vált, hogy a kormánypártok elvesztik a kormányzás lehetőségét, akkor az sokszor még a fennmaradó időben, mindaddig, amíg az Országgyűlés alakuló ülésével a kormány megbízatása nem szűnt meg és nem ügyvezető kormányként működött a még aktuális hatalom lévő kormánypártok alkotta kormánykoalíció, visszaélésekre adott lehetőséget. Ennek a kiküszöbölése érdekében is az egyfordulós választás és a gyorsabb kormányalakítás lehetősége fontos értéke a javaslatnak.

Végül ebben a kérdésben is tekintettel kellett lenni arra, hogy négy frakció, ráadásul az ötből a négy legnagyobb parlamenti frakció azonos álláspontot képvisel a kérdésben, ezért az olyan, a demokrácia értékei iránt végtelenül elkötelezett pártok és parlamenti frakció esetében, mint amilyen az LMP, fel sem merül bennünk, hogy ne fogadnák el azt, hogy négy párt, négy náluk nagyobb parlamenti frakció egységes akarata az egyfordulós választás mellett volt.

A határon túli magyarok választójogának kérdésében is van ugyan vita közöttünk, de itt is van ellenzéki párt, amelyik a határon túli magyarok választójogának a gyakorlását támogatja, a javaslat pedig hangsúlyozottan kompromisszumos. Mit jelent ugyanis az, hogy ma ez a javaslat azt tartalmazza, hogy a határon túl élő magyar állampolgárok, tehát a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok az országos listára szavazhatnának, egyéni választókerületre pedig nem? Ez azt eredményezi, hogy gyakorlatilag fél szavazata van a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgároknak. Ez azért indokolt, mert egyfelől érdemes meghallani azokat az ellenzéki és társadalmi kritikákat, amelyek azt mondják, ha mértéktartóak, hogy nem minden kormányzati döntés terjed ki a határon túl élő magyarokra. Ez igaz, de csak akkor igaz, ha azt is hozzátesszük, hogy vannak olyan kormányzati döntések, amelyek viszont közvetlenebbül érintik őket, mint a Magyarország területén élőket. Senki nem vitathatja, hogy a szomszédságpolitika, a külpolitika és a nemzetpolitika sokkal közvetlenebbül érinti a határon túli magyarokat, mint az itt élőket, de önmagában annak a jogát se vitassa el senki egyetlenegy Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező és életvitelszerűen nem Magyarországon élő magyartól, hogy az ország jó vagy rossz sorsa számára kulcsfontosságú. Ezért úgy gondoljuk, hogy ez a javaslat tekintettel van az ezzel kapcsolatos ellenzéki és társadalmi érzékenységre, ugyanakkor kifejezi a nemzet egységének az alaptörvényben is lefektetett célját.

A kompromisszumos megoldást természetesen ismerjük, ismerjük az ezzel kapcsolatos jogtudományi vitákat, ismerjük azokat a fejtegetéseket, amelyek azt mondják, hogy ez a választójog egyenlőségének a sérelmét jelenti, a magyar alkotmány egyértelműen lehetővé teszi, hogy a választójog gyakorlásának teljességét a jogalkotó magyarországi lakóhelyhez kösse, tehát magyar alkotmányos probléma ezzel kapcsolatosan nem merül föl, de nemzetközi jogi fórumok előtt ez a kérdés nyilván még vita tárgya lehet. A mi álláspontunk az, hogy miután a nemzetközi gyakorlat támogatja ugyan az állampolgársággal együtt járó választójogot, de elfogadja azt, hogy ha a lakóhellyel nem rendelkező állampolgárokat a választójogtól teljes egészében megfosztják, és miután a római jog óta érvényes jogelv, hogy a többen benne van a kevesebb is, ezért ebben az esetben az ilyenfajta korlátozást sem lehet a mi álláspontunk szerint nemzetközijog-sértőnek tekinteni, hiszen még mindig több, mint a teljes megfosztás. De arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy az Európai Bizottság is arra biztatja az Európai Unió tagállamait, hogy az állampolgársághoz a választójogot valamilyen formában biztosítsák.

A legnagyobb vita az előterjesztett javaslattal kapcsolatosan az arányosság kontra kormányzati stabilitás kérdése. Mi úgy gondoljuk, hogy érdemes egyértelműen és világosan beszélni, hogy a kormányzati stabilitás olyan érték, amely meghatározza egy kormány cselekvőképességét, meghatározza azt, hogy egy országnak a választásokat követően van-e lehetősége a hatékony kormányzásra, ezért az arányosság szempontja csak addig érvényesíthető, amíg ez a kormányzati stabilitást nem veszélyezteti. Tudunk olyan európai példát, ahol a győztes automatikusan plusz negyven mandátumot kap, akkor is, ha csak egy szavazattal nyeri meg a választásokat. Ismerjük azokat az európai és a világ demokráciáiban ismert, bevált és bevett példákat, amelyek kizárólag csak az egyéni választókerületi választást ismerik. Tehát úgy gondoljuk, hogy e tekintetben demokráciavitának nincs helye. A tiszta többségi rendszerek éppúgy demokratikusak és alkotmányosak, mint a tisztán arányos rendszerek.

Nyilvánvalóan az egyéni választókerületi beosztás fogja a másik vitás pontoz képezni, az ellenzéki pártok eddigi nyilatkozataiból ez már látszik. Úgy gondoljuk, hogy az ezzel kapcsolatos eddigi megszólalások a tárgyszerűséget teljes egészében nélkülözték, és különösen nem voltak tekintettel arra a helyzetre, amelyben Magyarország lassan húsz éve, öt választási ciklus óta van. Mi történt ugyanis 1990-ben, amikor ezeket a határokat meghúzták? Az Ellenzéki Kerekasztal I/3-as, a választójoggal foglalkozó albizottságában a törvény részleteit kidolgozták, de a választókerületek meghatározásának jogát minisztertanácsi rendeletre bízták. Ezért történt az, hogy amikor a 2/1990-es minisztertanácsi rendeletet az utolsó kommunista kormány meghozta, akkor Csepel két választókerület lett, míg az ezzel nagyjából azonos lélekszámú XII. kerület vagy II. kerület egy választókerület lett. Ennek volt köszönhető az, hogy az elmúlt években bekövetkezett migráció folytán Budapest messze felülreprezentált ebben a rendszerben, s nem csupán az egyéni választókerületi nagyság miatt, hanem a listás mandátumok tekintetében is.

Ennek a jelentőségét nem szabad alábecsülni, mert tudjuk, hogy a budapesti választási eredmények milyen hatással jártak az országos választási eredményekre. És amikor ezek megtörténtek, akkor senki nem volt, aki felállt volna és azt mondta volna, hogy ezek a győzelmek és ezek a sikerek, amelyeket Budapesten ért el az ellenzék, a választójog egyenlőségének sérelméből is következő sikerek. Miről beszélünk akkor, amikor 25 ezres és 75 ezres választókörzet is van Magyarországon? Amikor 300 százalékos aránytalanság a rendszerben választások óta elfogadható? Ehhez képest ez a javaslat a Velencei Bizottság ajánlásával összhangban 15 százalékos különbséget igyekszik tartani, s ha jól tudom, mindenhol pontosan be is tartja, és előírja azt is, hogy amennyiben ezek az aránytalanságok a 20 százalékot meghaladják, akkor a választókerületeket módosítani kell. Ez a javaslat egyértelműen erősíti a választójog egyenlőségének alkotmányos alapelvét, megszünteti azt a ma magyar állampolgár és magyar állampolgár, magyar választásra jogosult és választásra jogosult között fennálló különbséget, amely az egyik állampolgár szavazatát háromszor értékesebbé teszi, mint a másikét. Ilyen értelemben tehát csak üdvözölni lehet a választójogi törvénytervezetnek az egyéni választókerületek beosztására vonatkozó javaslatát.

(9.10)

A másik fontos kérdés a kompenzáció kérdése. A kompenzáció új szabálya azt eredményezi, hogy a győztesre leadott szavazatoknak a győzelemhez már nem szükséges mértéke szintén kompenzációs töredékszavazatnak minősül. Természetesen ezzel kapcsolatosan is lehet vitatni, hogy nem eredményez-e ez túlzott aránytalanságot nagy győzelem esetén, mert kiegyensúlyozott erőviszonyoknál alig van jelentősége ennek a szabálynak. De mégis muszáj megjegyezni, hogy miután a kompenzációs lista megszűnik, és a kompenzációs mandátumok, a töredékszavazatok az országos listára fognak átfutni, ezért, hogyha semmilyen, a kompenzációt korlátozó szabály nem kerül a rendszerbe, akkor a rendszer lényegesen kevésbé fogja elősegíteni a kormányzati stabilitást, mint ahogy azt eddig tette. Mert gyakorlatilag a kompenzációs szavazatszám alig lesz kevesebb - csak a második helyezett átlagos szavazatszámával lesz kevesebb -, mint a listára közvetlenül leadott szavazatszám. Ezért a kompenzáció jelentősége e szabály nélkül olyan mértékűvé nőne, hogy az országos listás mandátumkiosztás kifejezetten a kormányzati stabilitás ellen hatna, és már nem kívánt, túlzott arányosságot eredményezne. Ezért az az egyértelmű véleményünk hogy valamilyen mértékben a kompenzációnak az ilyenfajta tompítására mindenféleképpen szükség van.

Az elmúlt hetekben számtalan elemzés jelent meg azzal kapcsolatosan, hogy kinek kedvez ez a választójogi rendszer. Azt tudjuk mondani, hogy ha megnézzük a jelenlegi beosztást, az egyfordulós rendszert, akkor 1994-ben az MSZP lett volna ennek a választójogi rendszernek a kedvezményezettje, 1998-ban szintén a Magyar Szocialista Párt számára lett volna kedvező ez a rendszer, 2002-ben szintén jobb helyzetbe került volna a Magyar Szocialista Párt, mint ahogy a választások eredményeképp volt, 2006-ban a Fidesz-nek lett volna előnyösebb, 2010-ben pedig lényegi változást ugyan nem eredményezett volna, de valamennyivel nagyobb Fidesz-győzelmet hozott volna. Tehát összességében, hogyha a korábbi választások eredményeit nézve akarjuk értelmezni ezt a választójogi rendszert, akkor valótlan állítás az, hogy ez az egyik oldalnak kedvezne, és a másik oldalt hozná aránytalanul igazságtalan helyzetbe.

Mindezekkel kapcsolatosan szeretnék utalni arra a sajátos magyar jelenségre, ami az elmúlt másfél évben a demokrácia és a politikai viták mindennapi kísérőjelensége volt. Ez pedig az, hogy ha az ellenzéknek egy törvényjavaslat nem tetszik, akkor rögtön a jogállam végéről, a demokrácia alapvető szabályainak felrúgásáról beszél. Mi tudomásul vesszük azt, hogy az ellenzék szótárában az, hogy valami nem demokratikus, csak annyit jelent, hogy maradéktalanul nem tudnak azonosulni vele. Ugyanakkor viszont innentől kezdve az ilyen erős kijelentéseket is ennek megfelelően kell kezelnünk. Ennek a javaslatnak nincs olyan eleme, amelyet legalább egy ellenzéki párt ne támogatna. Ennek a javaslatnak nincs olyan eleme, ami ne felelne meg az európai egyetemes demokratikus követelményeknek, nincs olyan eleme, ami ne felelne meg a Velencei Bizottság ajánlásának. Ráadásul ez a javaslat lényegesen egyenlőbbé teszi az eddig rendkívül, sőt alkotmánysértő módon egyenlőtlen választójogot, ezáltal azt biztosítja, hogy minden választópolgár annak tudatában szavazhasson, hogy az ő szavazata nem ér kevesebbet, mint egy másik választópolgáré.

Mindezekre tekintettel nyitottak vagyunk a módosító javaslatokra, nyitottak vagyunk a vitára, de a végletes és szélsőséges álláspontok elkerülését ennél a fontos kérdésnél, ennél a fontos törvényjavaslatnál üdvözítőnek tartanánk. Erre tekintettel kérem, hogy mindannyian fogalmazzák meg véleményüket, módosító javaslataikat. A kormánytöbbség nyitott arra, hogy itt a parlamentben nyílt vita folyjon, és reméljük, hogy ezt követően az Országgyűlés húszéves adósságát teljesítve, a létszámcsökkentés évtizedes ígéretét beváltva tudja az új választói törvényt elfogadni.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
146 232 2011.12.02. 0:29  1-390

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Nem tudtam megállni, hogy Novák képviselőtársamnak egy észrevételére ne reagáljak, aki az ajánlással kapcsolatosan azt találta mondani, hogy a 8 millió választópolgár kap ugyan 8 millió ajánlást, de ez mégsem minősül 8 milliónak, mert a választópolgárok a Kubatov-listáktól félve kizárólag a Fidesznek adják tömegesen az ajánlószelvényeiket. (Dr. Józsa István: Kérjük jegyzőkönyvben rögzíteni az önbevallást. - Közbeszólások a Jobbik soraiból.) Logikailag nem teljesen tudom érteni az eszmefuttatást.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
146 274 2011.12.02. 1:57  1-390

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Molnár képviselőtársamnak egy mintegy negyedórával ezelőtt elhangzott véleményére szeretnék röviden reagálni, ahol ő azt fejtette ki, hogy a magyar választópolgárok egyértelműen az arányos rendszert támogatják. Szerintem meg, ha a magyar választópolgároknak azt a kérdést tesszük fel, hogy azt szeretnék-e, hogy egy demokratikus választást követően Magyarországon stabil kormány legyen, akkor egyértelműen azt a választ adnák, hogy igen, ezt szeretnék, tehát én meg azt állítom, hogy a kormányzati stabilitást támogatják a magyar választópolgárok.

Végül, azt a demokráciavitát, amibe a Jobbik is és Balczó alelnök úr is rendesen beleállt, és ezzel kapcsolatosan hallgattunk fejtegetéseket, azért nem tudjuk elfogadni, mert akkor tessenek koherensen érvelni, és az LMP is ebből a szempontból az arányosságnak túlzott jelentőséget tulajdonít. A Jobbikkal szemben még talán fel lehet hozni amerikai példát, az LMP-vel szemben nem tudom, hogy meg merjem-e ezt tenni, de akkor ezek az országok nem demokráciák - az Egyesült Államok, ahol ráadásul még a választókerületek határainak a meghúzása sem mindig történik olyan demokratikusan, és ott valódi aránytalanságok lehetnek szenátusi körzet és szenátusi körzet között, vagy Anglia, ahol meg kizárólag egyéni választókerület van, és nem a kompenzáció igazságosságáról vagy igazságtalanságáról vitatkoznak, mert nincs kompenzáció egyáltalán.

Végül, hadd hivatkozzam Görögországra, ami ma ugyan nehéz helyzetben van, de a demokrácia szempontjából azért bizonyos múlttal rendelkezik. A görög választójogi rendszerben összesen van 300 mandátum, és a győztes, aki akár csak egy szavazattal többet kap, mint a második helyezett, kap plusz 40 mandátumot a 300-ból, így segíti a görög választójogi rendszer azt, hogy kormányt lehessen alakítani, ezek ettől még mindig demokráciák.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
149 164 2011.12.07. 1:28  147-271

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Röviden szeretnék arra a vitára reagálni, ami kialakult a választókerületi határok meghatározásával kapcsolatosan. Odáig jussunk el az egyetértésben, hogy az Országgyűléstől a közvetlen hatalomgyakorlás keretében népszavazással a nép a hatalmat visszaveheti meghatározott kérdésekben. Ez az egyetlenegy olyan döntés, ahol az országgyűlési képviselőknek nincs mérlegelési joguk.

De az, hogy kötelező törvényhozói feladatot lássanak el egyébként mégoly alkalmas emberekből álló bizottság tagjai az Országgyűlés helyett, ez alkotmányellenes. Az alkotmány, az alaptörvény vitájában ugyan nem mindenki volt jelen, de ilyen javaslat nem érkezett, sőt, a nyilvánosság előtt sem hangzott el, hogy ezt a feladatot az Országgyűlés - a törvényalkotás feladatát - e tekintetben adja át valamilyen bizottságnak.

Ráadásul egyébként a parlament eddigi eljárása éppen azért nem volt megfelelő, mert csak a választójog leglényegibb kérdéseit szabályozta, de a választókerületi határokkal egyáltalán nem foglalkozott. És itt szeretnék a legitimáció kérdéskörével is foglalkozni, mert megint azzal állunk szemben, hogy a korábbi szabályozás egy meg nem választott kormány által hozott minisztertanácsi rendelet volt. Ehhez képest kétharmados többségű jogszabály lesz. Hogy állunk a legitimációval? Melyiknek erősebb a legimitációja?

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
149 168 2011.12.07. 1:05  147-271

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Úgy emlékszem, hogy a Házszabálynak nincs olyan rendelkezése, amely lehetővé tenné, hogy az előterjesztőhöz intézett bókokat követően ezt az udvariasságot végrehajtó képviselő teljes egészében eltérhet a napirendtől. Most egyébként ennek lehettünk tanúi.

A bókokat nagyon köszönöm (Dr. Lamperth Mónika nevet.), szívesen viszonoznám is, de mégis azt kell mondjam, hogy ha a tárgyra térünk, akkor az, hogy mennyire veszett el a bizalom vagy milyen mértékben áll fenn a bizalom, ha közvélemény-kutatásokat nézünk, akkor ugyan kétségkívül nehéz ma megállapítani, hogy a Szocialista Párt éppen a második vagy a legerősebb párt-e az országban, de az első megállapítása azért még különösebb nehézséget egyetlenegy kutatás szerint sem jelent.

De éppen azért alakítjuk most ki a választójogi rendszert, azért születik meg ez a törvény, hogy megtudhassuk két és fél év múlva, hogy fennáll-e ez a bizalom, esetleg erősödött vagy gyengült-e. Azt javaslom tehát, hogy az összes olyan aktuálpolitikai vitát, ami meghatározó lesz majd a választási kampányban, ne hozzuk még ide, mert itt a választójogi törvényről van szó egyelőre.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
149 176 2011.12.07. 1:14  147-271

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Megígérem, hogy nem fogok ezt követően rendszeresen reagálni, de most muszáj vagyok, mert Molnár Zsolt képviselőtársam egy elkövetkezendő időkben megválasztandó parlament alapját képező választójogi törvény vitájában a parlamentáris demokráciát kérdőjelezi meg, hiszen ő azt mondja, hogy hiába szavazza meg az Országgyűlés, ennek ettől még nem lesz semmilyen legitimációja. (Dr. Molnár Zsolt: Így van.)

A mi felfogásunk szerint meg szerintem a parlamentáris demokrácia alapszabálya szerint attól lesz egy javaslatnak kellő legitimációja, hogy az az Országgyűlés, amelyet szabadon választottak meg Magyarországon a választópolgárok, az kétharmados többséggel elfogadja jogszabály formájában is.

Én szívesen belemegyek abba a vitába, hogy hogyan lehet még nagyobb a legitimáció, még el is fogadom, hogy ha az összes többi párt is megszavazza, és az Országgyűlés 386 képviselője fogadja el a választójogi törvényt, az egy még nagyobb legitimációt biztosít. De amikor a választókerületi beosztásról beszélünk, akkor azért induljunk ki abból, hogy az elmúlt húsz évben egy Minisztertanács által elfogadott rendelet szabályozta ezt a kérdést. Ehhez képest az Országgyűlés kétharmada lényegesen erősebb legitimáció.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
149 184 2011.12.07. 1:12  147-271

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Molnár képviselőtársam hozzászólása indított engem is szólásra, mert az előző hozzászólásában a parlamentarizmus alapvető szabályait kérdőjelezte meg, most pedig a demokráciát. Tehát azt mondani, hogy az egy párt ugyanúgy egy párt ma, mint amilyen egy párt volt a kilencvenes választásokat megelőzően, az a rendszerváltozás elfelejtése, zárójelbe tétele, a demokrácia és a diktatúra összemosása. Hiszen bocsánatot kérek, itt három ellenzéki párt ért most egyet számtalan kérdésben; ha ez a három ellenzéki párt közös álláspontra tud jutni, el tudna fogadni valamilyen tervezetet, annak ettől még semmilyen legitimációja nem lesz, noha hárman vannak, csak éppen a magyar társadalom többségének nem élvezik a támogatását.

(13.50)

Tehát azt a teljesen lényegtelen körülményt ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy Magyarországon volt 2010-ben egy választás, '90 óta több is volt. A demokráciában el szoktuk fogadni az alapvető működési szabályokat, a törvényalkotás rendjét. Tehát az az egy párt meg ez az egy párt között csak annyi a különbség, hogy az egyiket szabad választások juttatták hatalomra, a másikat meg 1956 vérbefojtása.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
149 234 2011.12.07. 1:52  147-271

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Gaudi képviselőtársamnak próbálok meg válaszolni a kompenzációval kapcsolatosan. Miközben természetesen lehet a kompenzáció módját vitatni, önmagában először is rögzítsük azt, hogy van kompenzáció, tehát nem demokratikus kritérium a kompenzáció sem. Van kompenzáció, és ez a kompenzáció ráadásul nem egy kompenzációs listára terjed ki, mint eddig, most mindegy, hogy azt országos listának hívták, hanem a lista egészére, az összes listás mandátummal összefüggésbe hozható.

Ezért az, hogy ott egyáltalán ne jelenjen meg a legnagyobb győzelem esetén sem semmilyen, a győztesre leadott szavazat, természetesen egy ilyen rendszert is el lehet képzelni, de ez egy igen erős kompenzációhoz vezetne. Még egyszer mondom: az eddigi rendszerben az összes megszerezhető mandátum egyhatodára, egyhetedére korlátozódott a kompenzáció, azok a mandátumok erre voltak. Ebben az esetben viszont itt mind a 93 mandátum kompenzációs mandátum bizonyos részben, és az összes, vesztesre leadott szavazat az országos listára fut, nem pedig egy külön listára.

Karácsony Gergely, remélem - tekintettel arra, hogy választójogi felkészültségét nem vitatom -, érti, amit mondok, hogy ebben az esetben nem korlátozódik egyhetedre vagy egyhatodra a kompenzáció, mint ha meghatározunk egy meghatározott mandátumszámot. (Karácsony Gergely: Nem tudok válaszolni, mert már nincs időnk.)

Úgyhogy erre tekintettel a szabályozás értelme és logikája ebben látható, ebben nyilvánul meg, és a lényege éppen az, hogy valamilyen formában és valamilyen mértékben a győzelem nagyságát is visszaigazolhassa. Egyébként pedig két szavazat sehol sem hasznosul, mert a győzelemhez szükséges szavazatok nem kerülnek a listára, tehát ez effektíve nem igaz. Ettől még lehet vitatkozni, hogy az efölötti szavazatok odakerüljenek-e vagy sem, de ami a győzelemhez szükséges, az természetesen nem kerül a kompenzációs listára.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
149 254 2011.12.07. 2:01  147-271

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Miután Lamperth Mónika képviselőtársunk kérdezett engem vagy kérdezte a Fidesz-frakciót, rólam pedig olyan elismerő szavakkal beszélt, nem állom meg, hogy ne válaszoljak neki. (Dr. Lamperth Mónika: Ez lenyűgöző!)

Az a törvényjavaslat, amit korábban, még tavaly májusban négy fideszes képviselő benyújtott, az 90 egyéni választókerületet tartalmazott. 90 egyéni választókerület egyetlenegy esetben alakítható ki a Velencei Bizottság ajánlásának megfelelően, ha a megyehatárokat nem vesszük figyelembe. A jelenleginél kevesebből egész egyszerűen nem lehet megoldani, tehát 106 alatti... - lehet, hogy 104-gyel meg lehetne, de 90 egyéni választókerülettel a megyehatárok átlépése nélkül a 15 százalékos maximális különbség nem lenne tartható. Ez önmagában is indokolja az egyéni választókerületek számának növelését.

De azt a véleményünket, sőt, személyes véleményemet sem titkoltam soha, hogy a kormányzati stabilitás rendkívül fontos érték, ezért olyan választójogi rendszert kell elfogadni, ami ezt biztosítja.

(15.30)

Végül a határon túli magyarok választójogával kapcsolatosan nem teljesen értem az MSZP álláspontját. Hozzáteszem, ez egyébként igaz a Lamperth Mónika képviselőtársunk által felvetett kérdésre is, mert azért akkor ő is legyen kedves megindokolni, hogy azt a javaslatot most miért nyújtották be módosítóként, amit ezelőtt másfél évvel még egyáltalán nem támogattak. Tehát mi történt időközben, hogy most már lelkesen támogatják? Mondhatnám, hogy mi is csak ugyanennyit tettünk, de ennek, mondom, racionális indoka is van.

A másik kérdés, ami a határon túli magyarok szavazati jogával kapcsolatos. Itt a házelnök által benyújtott módosító indítvány az a módosító indítvány - amelyet egyébként Molnár Zsolt képviselőtársunk, de azt hiszem, talán Karácsony képviselőtársunk is indítványozott -, hogy ha a választójogot megadjuk, akkor közöttük nem lehet különbséget tenni. Egyelőre én ezzel nem értek egyet, mert szerintem itt a különbségtételnek alkotmányos indoka van, nincs is ebben a kérdésben végleges döntés, de teljesen világos, hogy a javaslat mire irányul.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
149 270 2011.12.07. 1:12  147-271

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Én is a nemzetiségekkel kapcsolatos szabályozáshoz szeretnék röviden hozzászólni. Úgy gondoljuk, hogy a javaslat már eredeti formájában is jelentős előrelépés, de e tekintetben az általunk már ismert és a bizottságok által megtárgyalt házelnöki módosító indítvány is egy jó irány, nyilván, hogy a nemzetiségekkel ebben a kérdésben konszenzusra kell törekedni, és mindenféleképpen egyeztetni kell. Innen is köszöntöm jelen levő képviselőiket. És most, amit szóban Karácsony Gergely képviselőtársam elmondott, ez is úgy gondolom, irányát tekintve egyezik azzal a javaslattal, amit Kövér László benyújtott, tehát ebben a kérdésben akár még konszenzushoz közeli állapotot is teremthetünk.

Egyebekben pedig úgy gondolom, hogy a kormánytöbbség, ha nem is használta ki teljes egészében a maga idejét (Dr. Molnár Zsolt: Hát igen, így is lehet mondani.), sőt még jelentős idő maradt, azzal nem vagyunk vádolhatóak, hogy az önök valamennyi tárgyszerű felvetésére, tehát ami ebbe a kategóriába tartozott, ne reagáltunk volna. Kétségkívül, ezt az obstrukció szándéka nélkül tettük, és erre ennyi idő is elegendő volt. (Göndör István: De tőlünk elvettétek az időt.)

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
162 28 2012.02.13. 5:08  27-30

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Sok vita volt az újonnan elfogadott egyházügyi törvény körül, aminek nyilván oka az, hogy kétszer is el kellett fogadnunk. Természetesen emiatt meg lehet fogalmazni akár még jogos kritikákat is, de érdemesebb talán arról beszélni, hogy mi volt az a kiinduló helyzet, amelyet az Országgyűlésnek kezelnie kellett akkor, amikor arról döntött, hogy új egyházügyi törvényt fogad el.

Magyarországon európai méretekben példátlan, és talán a világon is egyedülálló számban működtek egyházak, 368 egyházat tartott nyilván a bíróság. Nyilvánvaló, hogy ez a szám nem valós egyházi tevékenységet végző egyházakat takart, az egyházi státus nem csupán vallási közösséget, hanem sok esetben csupán vállalkozási formát jelentett. Úgy gondoljuk, hogy ezen a helyzeten változtatni kellett, sem a magyar gazdaság nem bírja el azt, hogy gazdasági tevékenységeket finanszírozzon egyházi formákban, az egyházak történelmi múltja pedig szintén méltatlanná teszi ezt a helyzetet.

Éppen ezért az Országgyűlés tavaly december 30-án úgy határozott, hogy az újonnan elfogadandó törvényben 14 egyházat jegyez be, de azért, hogy az Országgyűlésnek legyen lehetősége és ideje a higgadt mérlegelésre, ezért a már benyújtott egyházi nyilvántartásba-vételi kérelmek tekintetében fenntartotta a lehetőségét annak, hogy az Országgyűlés a már ilyen kérelmet benyújtó egyházak tekintetében február 29-éig az egyházi jogi státust elismerje.

Az emberi jogi bizottság ennek megfelelően 17 újabb egyházra tesz javaslatot. Gyakorlatilag ez 12 egyházat jelent, illetve 5 buddhista közösséget. Úgy gondoljuk, hogy ezzel valamennyi világegyház magyarországi irányzata egyházi elismerést nyer, megfelelően szabályoztuk a történelmi egyházak jogi helyzetét, különös tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság korábbi határozatában egyértelművé tette, hogy az egyházak közötti pozitív megkülönböztetés a történelmi egyházak vonatkozásában alkotmányos, egyébként pedig valamennyi jelentős társadalmi támogatottsággal rendelkező egyház egyházi bejegyzést nyer, illetve az egyházi státusa folyamatos marad.

Amikor arról beszélünk, hogy Magyarországot rendkívül erős nemzetközi támadások is érték az elfogadott, majd újra elfogadott egyházi törvény miatt, akkor érdemes körülnézni Európa államaiban, hogy milyen az egyházak szabályozása, mennyi egyház működik egy-egy országban.

(14.20)

A szomszédos Romániában például egy vallási csoportnak legalább 12 évig kell működnie, és legalább 22 ezer követővel kell rendelkeznie ahhoz, hogy az egyházi bejegyzésre esélye lehessen. Szlovákiában kulturális miniszteri hatáskörben van az egyházi elismerés; legalább 20 ezer, Szlovákiában állandó lakóhellyel rendelkező személy nyilatkozatát kell csatolni, de a szlovák egyházügyi törvény a törvény hatálybalépésével egyidejűleg 15 egyházat elismert, hasonlóan a magyar megoldáshoz. Csehországban a vallási közösségek regisztrációját szintén a kulturális minisztérium végzi. Lengyelországban 15 egyház helyzetét a kormánnyal kötött kétoldalú megállapodás rendezi, mintegy 150 kisebb vallási közösség egyesületként működik, az egyházak nyilvántartásba vételét az egyházügyért felelős miniszterhez - ez jelenleg a belügyminiszter - kell benyújtani.

Litvániában az állami elismerésről a litván parlament dönt. A vallási közösségek bejegyzése 1991-ben kezdődött, de miután a törvény 25 éves működési időt ír elő az egyházi bejegyzéshez, ezért mind ez idáig a litván parlament egyetlenegy egyházat sem jegyzett be, ugyanakkor az alkotmánybíróság - hasonlóan a magyar Alkotmánybíróság döntéséhez - egyértelművé tette, hogy a történelmi egyházak megkülönböztetése alkotmányjogi szempontból helytálló, mivel ezeket az egyházakat nem törvény vagy a törvényhozó akarata hozta létre, hanem azok a múltban gyökereznek.

Ausztriában szintén miniszteri hatáskörben van az elismerés. Belgiumban, az Európai Unió központjában a belga joggyakorlat alapján egy vallás, illetve vallási közösség állam által történő elismeréséről föderális törvényben kell rendelkezni. Ezzel szemben semmilyen jogorvoslati lehetőség nincs, semmilyen jogorvoslati lehetőség nincs akkor, ha a parlament nem szavazza meg az adott vallási közösség elismerésére irányuló törvényt. Dániában hasonló a helyzet, az igazságügyi minisztérium dönt az egyházak regisztrációjáról. Portugáliában a kormányzat részéről az igazságügy-miniszter felügyeli a regisztrációt. Spanyolországban a történelmi egyházak szerződést kötöttek az állammal, és ezeket a parlament törvénybe iktatta.

Azt mondhatjuk tehát, hogy a magyar egyházi szabályozás a nemzetközi gyakorlatnak mindenben megfelel, és a valóban egyházi tevékenységet végző egyházak a jövőben is zavartalanul tudnak működni.

Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
165 114 2012.02.21. 6:07  107-177

GULYÁS GERGELY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! A XX. században városok és falvak több száz éves elnevezései nyertek új értelmet. Hortobágy és Recsk neve többet jelent földrajzi helyeknél.

A múlt század magyar történelme átformálta jelentésüket, örök jelképei az elnyomásnak, a diktatúrának, az emberi jogok eltiprásának. De akkor, amikor a magyarországi kitelepítésekről beszélünk, nem csupán a kényszermunkatáborokba zártakra gondolunk. 1950-53 között, a kommunista diktatúra Rákosi-korszakának legtragikusabb éveiben az amúgy is meggyötört, származásuk miatt osztályidegennek és a rendszer ellenségének minősített, kuláknak bélyegzett parasztságnak nem csupán az állandó üldöztetést, a padlássöpréseket, a feketevágások fenyegetettségét és a tulajdontól való megfosztást kellett átélnie, hanem azt is, hogy önkéntes beleegyezés nélkül váltak szállásadóivá azon politikai okokból kitelepített ezreknek, akiket Budapestről Szolnok, Békés, Heves, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár, Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén megye 137 településére üldöztek. E példátlan és cinikus kegyetlenség, a diktatúra jogfosztottjainak és üldözöttjeinek társbérletbe kényszerítése több mint 10 ezer embert érintett, mégis keveset hallhatunk róla, és fennáll a veszélye annak, hogy akik ma tanulják e kort, sem rendelkeznek majd kellő ismeretekkel szenvedéstörténetükről.

Egy országgyűlési határozat ezért önmagában nem elegendő. A határozatban is rögzített cél, a nemzeti emlékezet megőrzése csak akkor érhető el, ha e figyelemfelhívás eléri a célját, és az érintett települések emlékművekkel és rendszeres megemlékezésekkel teszik maradandóvá a kitelepítettek és az őket befogadók kölcsönös áldozatvállalását.

Most, amikor országgyűlési határozatban hajtunk fejet az emberiesség kiemelkedő megnyilvánulásai előtt az embertelenség időszakában, akkor emlékeznünk kell arra is, hogy a XX. században kevés nemzet szenvedett annyit a különböző politikai diktatúrák elnyomása miatt, mint amennyi szenvedés és jogfosztottság nekünk, magyaroknak jutott osztályrészül.

A rendszerváltozás legnagyobb vívmánya a társadalmi csalódottság és az elvesztett illúziók ellenére is az, hogy Magyarországon több mint két évtizede szabadság és jogállam van, és azokat, akik a mai vitában is felszólalhatnak, egy demokratikus választáson megnyilvánult népakarat képviselőinek tekinthetjük. Eötvös Józseftől tudhatjuk, hogy a demokráciát nem deklarálni, hanem organizálni kell. Ebből az is következik, hogy egy jól működő demokrácia érdekében a mindennapokban is van tennivaló. A demokratikus politikai kultúrát, a nemzeti érdekek pártvitákon felül álló közös érvényesítését semmilyen jogszabályi előírás nem fogja megteremteni. Ezek hiánya a demokrácia minőségét rontja.

Az ezzel kapcsolatos kritikákat, jöjjenek azok akár ellenzéki, akár kormányoldalról, érdemes mindenkinek megfontolnia. Aki azonban a fentiek hiányát a demokrácia hiányával téveszti össze, diktatúráról vagy az emberi jogok eltiprásáról beszél a mai Magyarországon, az nem csupán valótlant állít, nem csupán Magyarországot sérti meg és hazájának árt, de azok emlékét is sérti, akik valóban megtapasztalták egy diktatúra működését, az emberi jogok semmibe vételét.

Ma Magyarországon azért emlékezhet, és kell hogy emlékezzen mindenki az általuk hozott áldozatokra, mert éles politikai vitáink ellenére joggal hisszük és reméljük, hogy örökre magunk mögött hagytuk az önkényuralom időszakát. Tényszerűen megállapíthatjuk, hogy Magyarországon, 2006 őszének néhány napjától eltekintve, immár 22 éve jogállam uralkodik, és a nép dönt arról, hogy ki gyakorolja a kormányzati hatalmat, és ki jelenítheti meg az ellenzéket, ahogyan 1990 óta az előbb említett - nem kis szépséghibával - alkotmányos alapjogok védelme az egyetemes emberi jogi normáknak megfelelően, széles körben biztosított.

A kommunizmus szörnyű hagyatéka az az internacionalizmus, amely a nemzetet egyesítő megemlékezéseket is megnehezíti, és sokszor tévesen, csupán mint az ország egy részének emlékezéseként tünteti fel. Pedig az elnyomás alatti szenvedésről és hősiességről való megemlékezés minden szabadságszerető embernek fontos kell hogy legyen, politikai hovatartozástól függetlenül.

Ezért üdvözlendő, és tekintsük szelíd, de biztató jelnek, hogy e határozati javaslatot a bizottsági viták során valamennyi párt egységesen a támogatásáról biztosította. Ne felejtsük el, hogy a kommunista diktatúra által kitelepítetteket befogadók áldozatvállalása a politikai jelszóként sokat koptatott "szolidaritás" eredeti értelmének legszebb megnyilvánulása volt. A diktatúra által meggyötört parasztság a további sanyargatások szándékával hozzájuk beköltöztetettekben nem ellenséget látott, hanem sorstársra talált. Példájuk azt igazolja, hogy még a legaljasabb hatalom által kitalált emberidegen kegyetlenségek is visszájukra fordulhatnak, és a szükség megértést, jóindulatot, emberséget, sőt nagyvonalúságot szülhet.

A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség frakciója a határozati javaslat elfogadásával fejet hajt az emberiesség e kiemelkedő megnyilvánulásai előtt, és őszintén reméljük, hogy e határozat - részben a parlamenti képviselői megbízatással rendelkező polgármestereken keresztül is - elősegíti azt, hogy a lehető legtöbben állítsanak emléket az elüldözötteknek és befogadóiknak, és őrizzék meg emlékezetükben a legnehezebb időkben tanúsított hősiességet, amely a nemzeti együvé tartozás csodálatosan szép példája.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok, szórványos taps a Jobbik padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
165 247-249 2012.02.21. 0:51  177-292

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Röviden szeretnék csak a kialakult ügyrendi vitához hozzászólni. Szerintem a helyzet teljesen egyértelmű és rendezett. Annak idején miniszterelnöki megbízottként Balsai István elkészített egy jelentést. Ezt a miniszterelnök számára átnyújtotta, a miniszterelnök ezt a házelnöknek átküldte. A házelnök az illetékes bizottságnak ezt a jelentést adta ki. Minden más, ami ettől eltér, függetlenül attól, hogy mit tartalmaz, jó vagy rossz megállapítást, az figyelmen kívül hagyandó.

ELNÖK: Tehát mi az ügyrendi javaslata, képviselő úr?

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Azt javaslom, hogy folytassuk a vitát, és kizárólag arról kell tárgyalnia az Országgyűlésnek, amely iratot Orbán Viktor miniszterelnök Kövér László házelnöknek átküldött, illetve ő az illetékes bizottságnak ezt megküldte. Semmilyen további vitának ezzel kapcsolatosan helye nincs. Ráadásul, miután egy határozati javaslatról van szó, ami egymondatos, ahhoz lehet szerintem csak módosító indítványt előterjeszteni. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
165 337 2012.02.21. 15:13  336-406

GULYÁS GERGELY (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! 21 évvel és három nappal ezelőtt tárgyalt és fogadott el az Országgyűlés utoljára közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslatot. Akkor az előterjesztő Göncz Árpád köztársasági elnök volt. Most véleményünk szerint a Lehet Más a Politika december 23-ai akciója teszi indokolttá, hogy fideszes képviselőtársaimmal az Országgyűlés számára újabb közkegyelmi törvényt ajánljunk elfogadásra. Nyilvánvalóan ma az előterjesztőnek, a Fidesz-frakciónak más a viszonya az eseményekhez, mint a több mint 21 évvel ezelőtt előterjesztett javaslatot jegyző államfő viszonya volt a taxisblokádhoz.

Akkor a köztársasági elnök, bár legcsekélyebb mértékben sem utalt rá, de valószínűleg maga is érezte, hogy komoly felelőssége van abban, hogy Budapesten tömegesen követtek el bűncselekményeket egy olyan kormány jogszerű, bár kétségkívül komoly társadalmi felháborodást kiváltó döntésével szemben, amelyre alig több mint 150 nappal azután került sor, hogy 40 év kommunista diktatúrájának gazdasági és erkölcsi csődjével terhelten egy szabadon választott legitim kormány lépett hivatalba.

(0.10)

Az akkori államfő a törvényes rend helyreállítása helyett a jogellenes módon tiltakozók követeléseit részesítette előnyben, majd afölötti igyekezetében, hogy a rend helyreállítására ne törvényes erő, hanem megállapodás folytán kerüljön sor, teljes egészében félretette azt a hadsereg-főparancsnoki jogkört, amelyet az akkori alkotmány - a ma hatályos alaptörvénnyel egyezően - a köztársasági elnök számára nem érdemi utasítási jogként, hanem alkotmányjogi jogállása részeként biztosított.

Csupán azért időztem ilyen hosszan a rendszerváltozás utáni közkegyelem joggyakorlatát egymagában megtestesítő esemény felett, hogy teljesen egyértelművé tegyem, hogy a jelen előterjesztés oka a legcsekélyebb mértékben sem az, hogy a Fidesz frakciójának bármi köze lenne azon nem vitásan, az LMP képviselői által is elismerten jogellenes cselekményekhez, amelyek miatt arra teszünk javaslatot, hogy az Országgyűlés éljen a közkegyelem gyakorlásával. A Fidesz a szabadság és a törvényes rend pártja. Elkötelezettek voltunk és vagyunk az alkotmányos alapjogok és különösen a gyülekezési jog törvényes keretek között történő zavartalan gyakorlásának biztosítása mellett.

Ezért különösen meglepő volt, hogy nem csupán az akcióról lemaradt, de később aztán szánalmas sietséggel csatlakozni igyekvő szocialisták, de még az LMP láncos harcosai is a kordonbontásban igyekeztek tettük eszmei megalapozottságát fellelni, pedig a két cselekedet között nem hasonlóság, hanem feloldhatatlan ellentmondás van. A kordonbontás lényege a gyülekezési jog azóta már jogerős bírósági ítélet által is megállapítottan jogellenes korlátozásával szembeni fellépés volt, így a cselekmény éppen a gyülekezési jog jogszerű gyakorlását kívánta lehetővé tenni. Történt mindez néhány hónappal azután, hogy a hatalom brutális erőszakkal félemlített meg tömegesen olyan embereket is, akik a gyülekezés alkotmányos alapját egy, a rendőrség által tudomásul vett rendezvényen békésen gyakorolták.

Végül attól se tekintünk el, hogy valamennyi, a kordonbontásban részt vevő képviselő lemondott mentelmi jogáról - erre szabálysértés esetén van lehetőség, bűncselekmény esetén nincs -, majd a bíróság a szabálysértési eljárást a társadalomra veszélyesség csekély foka miatt megszüntette. Ehhez képest a Lehet Más a Politika akciója nem a gyülekezési jog törvényes gyakorlására irányult, hanem szándékosan a gyülekezési törvényben nevesítetten jogellenes célt, az Országgyűlés munkájának ellehetetlenítését kívánta megkísérelni.

A gyülekezési törvény összesen három nevesített okból teszi lehetővé a gyülekezési jog gyakorlásának korlátozását, illetve megtiltását. Ezek közül az egyik éppen a népképviselet munkájának akadályozása. Így tehát, míg a kordonbontás célja az volt, hogy a gyülekezés jogát bárki alkotmányos keretek között gyakorolhassa, addig a Parlament bejáratának elzárása a gyülekezési jog jogellenes gyakorlásának törvényben rögzített esete és iskolapéldája.

De miután a következetesség fontos erény, érdemes azt is felidézni, hogy milyen nyilatkozatok hangzottak el akkor, amikor a Fidesz kordonbontó akciója történt. Az LMP által mindig és nagyon helyesen, nagy tisztelettel említett, az államfői tisztségbe többek között Jávor Benedek és Schiffer András által is ajánlott Sólyom László köztársasági elnök, megemlítve azt is, hogy a Kossuth téren a gyülekezési jogot ősz óta alkotmányosan aggályos módon korlátozza a rendőrség, egyértelművé tette, hogy az országgyűlési képviselők magatartása mintát adhat, márpedig a jogállamot nem lehet nem jogállami eszközökkel szolgálni.

Külön érdekes, a Társaság a Szabadságjogokért, valamint a Magyar Helsinki Bizottság által alkalmazott kettős mércét jól bizonyítja, hogy noha mindkét szervezet hangsúlyozta a Kossuth tér lezárásának jogellenességét, mégis élesen elítélte a kordonbontást. A Magyar Helsinki Bizottság felelőtlennek és károsnak tartotta a fideszes képviselők akcióját, míg a TASZ szerint a fideszes képviselők lépése azt üzeni a társadalomnak, hogy a politikusok a törvények felett állnak. Mivel tudjuk, hogy az LMP-frakcióban mindkét szervezetnek ülnek korábbi képviselői, így nem teljesen értjük, hogy akkor sem tudtak már azonosulni saját szervezetük állásfoglalásával, vagy most annak ellenére vettek részt a cselekmény elkövetésében, hogy közben maguk sem értettek egyet azzal. Harmadik lehetőség nincs, mert a rendkívül következetes LMP-s képviselőkről azt egyikünk sem meri feltételezni, hogy éppen aktuális érdeküknek megfelelően változik a véleményük.

Ebben a szent meggyőződésben csak nagyon rövid ideig bizonytalanodunk el akkor is, amikor a TASZ képviseletében a kordonbontáskor megszólaló Schiffer András véleményét olvassuk, aki kizárólag az LMP-sek által megválasztható erkölcsi piedeszta legmagasabb fokán állva jelentette ki, hogy a fideszes politikusok akciója jogszerűtlen volt, és még akkor sem bonthatták volna le a kordont, ha azt a rendőrség szabálytalanul állította fel. Schiffer András véleményét tehát a következetesség érdekében úgy interpretálhatjuk, hogy még vélelmezett jogellenességgel sem lehet fellépni jogellenes állami intézkedés ellen, viszont ha az LMP-ről van szó, akkor számukra még jogellenesség elleni tiltakozásra sincs szükség ahhoz, hogy a törvényeket nyilvánvalóan megsértsék.

Viszont nem baj, ha így történik, mert esetükben más mérce alkalmazandó, legalábbis a Társaság a Szabadságjogokért és a Helsinki Bizottság szerint biztosan, mert most a két szervezet aggodalmait nem hallottuk, pedig a gyülekezés alkotmányos alapjogának áldásait gyakran élvezik, amikor különböző rendezvényeken szidják a jelenleg hivatalban lévő kormányt, ahogyan ez egy jogállamban természetes, és a Gyurcsány-kormány távozása óta immár zavartalanul lehetséges is. Sajnáljuk, hogy a TASZ és a Helsinki Bizottság prominens képviselőinek az LMP-be távozásával az országgyűlési képviselők jogellenes magatartásának elítélése már nem olyan parancsoló szükségesség e két szervezetnél, és még szomorúbb, hogy az LMP-ben a legcsekélyebb mértékben sem gyökeresedett meg ugyanez az igény.

Mivel az MSZP-vel és a belőlük kivált, önálló pártba tömörült kistestvérükkel kapcsolatosan nincs semmilyen illúziónk, ezért az ő nyilatkozataikat nem szeretném hasonlóan hosszasan idézni. Miután azonban a mai vita arról folyik, hogy hogyan minősül az ellenzéki képviselők által a tavalyi év december 23-án tanúsított, általuk is jogellenesnek tartott magatartás, ezért szeretném jelezni, hogy az ügyészségi minősítés - személyi szabadság megsértése - felettébb bársonyos ahhoz képest, hogy Bárándy képviselőtársunk frakciója teljes támogatását élvezve lázadás előkészületének öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett büntető tényállását látta megvalósulni abban, hogy 2006. november 5-én a Batthyány-örökmécsesnél az egyik szónok Parlament körüli emberekből álló élőlánc megszervezésére buzdított. Sőt, a képviselőtársunk azt is közölte, hogy - szó szerinti idézet következik - "ha valaki elmegy erre az élőláncra és visszatart egy képviselőt, kicsit meglöki, az már bőven elég ahhoz, hogy megvalósítsa a bűncselekményt", eddig az idézet - a bűncselekményt, amelynek elkövetését kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni a Btk.

Az előterjesztett törvényjavaslat világosan rögzíti, hogy a közkegyelem a 2011. december 23-án az Országházat körülvevő elzárt terület egyes bejáratainak több személy egymáshoz, illetve a kapuhoz láncolásával megvalósított lezárásával összefüggésben elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntette miatt indult eljárásokra terjed ki, de a 3. szakaszból az is kiderül, hogy az ugyanekkor, ugyanitt, ugyanilyen magatartással megvalósított szabálysértéseket is érinti, azokra is kiterjed. A javaslat tehát nem kíván állást foglalni abban a kérdésben, hogy az LMP képviselői és a hozzájuk csatlakozó Gyurcsány Ferenc és társai, illetve később más szocialista képviselők jogellenes magatartása szabálysértésnek vagy bűncselekménynek minősül-e. Ennek ellenére visszautasítjuk, és a jogállamba vetett hit megrendítésére alkalmasnak gondoljuk, hogy az LMP nemcsak a jogellenes cselekmény elkövetésére érzi magát feljogosítva, hanem magának vindikálja azt a jogot is, hogy később e cselekményt saját maga minősítse.

A törvényjavaslat előterjesztői mind a bűncselekmények, mind a szabálysértések tekintetében kizárják a büntető-, illetve a szabálysértési eljárások legitimitását, így nem foglalunk állást abban a vitában, amely az elkövetett cselekmény minősítésével kapcsolatos. Az a véleményünk, hogy a jogállam alapvető szabálya szerint erre kizárólag a nyomozó hatóság, konkrét esetben az ügyészség jogosult. Mégis, mielőtt bárkiben kétség támadna az ügyészségi minősítéssel kapcsolatosan, szeretném jelezni, hogy a személyi szabadság megsértésének törvényi tényállásával kapcsolatosan ma egyetlen, a Jogtárban is fellelhető bírósági határozat szerint - idézem - "Megvalósítják a személyi szabadság megsértésének vétségét, akik gépkocsi elé és mögé állva megakadályozzák a sértettet abban, hogy a helyszínről akaratának megfelelően eltávozzék."

Mindezekre tekintettel joggal merülhet fel a kérdés, hogy miért kíván az Országgyűlés kormánypárti többsége az LMP által elkövetett cselekményekkel kapcsolatosan közkegyelmet gyakorolni. Ebben a vonatkozásban ugyanazt kell mérlegelni, amit az Országgyűlés a taxisblokád után mérlegelt, és amit akkor az államfő úgy fogalmazott meg, hogy - idézem - "Amennyiben az állam úgy dönt, hogy nem kíván felelősségre vonást alkalmazni, mert nagyobb kárt okozna a büntetőjogi felelősség elmaradása, a hatályos magyar szabályok szerint erre egyetlenegy lehetősége van, és ez a közkegyelem gyakorlása."

(0.20)

Jelen pillanatban ez a helyzet. Az ország számára nagyobb hátrányt jelentene egy olyan eljárás lefolytatása, amelynek az alapjául szolgáló cselekmény már az akció kezdetén is csak az ország lejáratására volt alkalmas, mint az állam büntetőjogi igényének érvényesítése a néhány LMP-s, illetve szocialista képviselővel szemben.

Úgy gondoljuk, hogy a közkegyelmet mindig meg kell fontolni olyan esetekben, amikor az eljárás lefolytatása során kiszabható legsúlyosabb elmarasztalás is lényegesen enyhébb annál, mint amilyen mértékben a társadalmat megosztaná, a politikai árkokat pedig mélyítené az eljárás egész folyamata. Ez akkor is így van, ha lehet, hogy az akcióval a kezdeményezők szándéka éppen az volt, és a cél érdekében képviselőként jogellenes cselekményeket is hajlandók voltak elkövetni, így most a közkegyelemtől is szívesen eltekintenének. Ráadásul az ügy alkalmat szolgáltatna arra is, hogy a már megszokott valótlan állításokkal lehessen lejáratni az országot, és ebben az LMP európai pártcsaládja akkor is élen járna, ahogyan eddig is élen járt, ha az LMP képviselői esetleg - szívből vagy színből - erre nem tartanának igényt, mivel saját pártcsaládjukban betöltött politikai súlyukat mi sem jellemzi jobban, mint hogy a Magyarországgal kapcsolatos lejárató akciók során nemhogy a hozzájárulásukat, de még a véleményüket sem kérik ki az európai zöldek. A szocialisták internacionalista tevékenysége pedig olyan magától értetődő, hogy kár is erre időt áldozni.

Szeretném felhívni a figyelmet a mai vita egy szinte egyedülálló jellegzetességére, amivel az LMP és a Szocialista Párt frakciója távolmaradásuk miatt láthatóan nem kíván élni, de mégis azt mondhatjuk, hogy ez legalább nem teszi az ő részükről teljesen értelmetlenné a vitát, míg a részvételük bizonyos mértékben ezt jelentené. Hiszen mind a szabálysértési törvény, mind a büntető törvénykönyv a jogállami normáknak megfelelően rögzíti, hogy a hamis vád korlátaira figyelemmel senki nem kötelezhető olyan vallomástételre, amellyel saját magát vagy hozzátartozóját szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésével vádolná. Magyarul: a terheltnek az eljárás során nincs igazmondási kötelezettsége, akár jogszerűen hazudhat is, hogy mentesüljön a felelősség alól.

Ezen eljárások a jelen törvényjavaslat hatálybalépéséig folynak. Az eljárások terheltjei az LMP, illetve az MSZP frakciójában ülnek. Ma tehát nyugodtan mondhatjuk, hogy ebben az ügyben éppúgy az Országgyűlésben - ha nem mentek volna már aludni -, mint ahogy a sajtóban az érintettek nyugodtan állíthatnak bármilyen valótlanságot, büntetlenül tehetik meg ezt. Ilyenre, mint a fenti példákból is látszik, eddig is akadt példa, de ma éjszaka, és ebben az ügyben később is, e tekintetben többször is immunitás illeti meg őket.

Végül szeretném az előterjesztők nevében hangsúlyozni, hogy amikor most az Országgyűlés a magyar demokrácia újkori történetében másodszor kíván közkegyelmet gyakorolni, a Fidesz frakciója ismételten arra hív fel minden, a jogállam és a demokrácia iránt elkötelezett országgyűlési képviselőt, hogy utasítson el minden jogellenes magatartást, és különösen senki ne akarja saját magát áldozatként feltüntetni, miközben a saját választói fölé helyezi magát. Arra biztatunk mindenkit, hogy állampolgárként, illetve képviselőként parlamenten kívül vagy belül, de jogszerűen éljen alkotmányos alapjogaival.

Köszönöm a figyelmet. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
165 345 2012.02.21. 1:33  336-406

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Tisztelt Országgyűlés! A késői órára tekintettel abban a reményben rabolom képviselőtársaim türelmét és idejét egy perc erejéig, hogy ezzel esetleg tízet meg tudok spórolni.

Az a tiszteletteljes kérésem, hogy a vita során abba a kérdésbe, ami nem ránk tartozik, hogy ez bűncselekménynek vagy szabálysértésnek minősül-e, ne menjünk bele. Mi sem tettük a törvényjavaslat előterjesztésekor, ezért a törvényjavaslat azt is tartalmazza, hogy az e cselekmény esetén elkövetett esetleges bűncselekményekre is kiterjeszti a közkegyelmet, és ugyanígy az e helyen ebben az időpontban e cselekmény során elkövetett esetleges szabálysértésre is kiterjeszti.

Ezenkívül megtettem a legtöbbet, amit lehetett: a Jogtárban lévő egyetlenegy idevágó esetet idéztem, ami egyébként éppen azt mondja, hogy ha valaki kocsi elé, illetve mögé áll, hogy megakadályozza az autót a szabad mozgásban, az is megvalósítja ezt a bűncselekményt. De ne menjünk bele ebbe a vitába, mert mi ezt nem döntöttük el annak ellenére egyébként, hogy az előzményi törvény, illetve az egyetlen érdemi előzményi törvény, amit a taxisblokád után fogadott el az Országgyűlés, teljesen egyértelművé tette, hogy bűncselekményként nevesíti az akkori cselekményeket, noha ott is volt egy olyan országgyűlési vita, hogy ez szabálysértésnek, bűncselekménynek vagy minek minősül.

Miután mi ebben nem foglaltunk állást, és úgy gondolom, az ügyészséget meg nem az Országgyűlésnek kell felülvizsgálnia, ezért ez a része a vitának talán megspórolható mindannyiunk számára, és akkor gyorsabban az érdemi kérdésekre tudunk térni. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
175 22 2012.03.27. 19:44  21-77

GULYÁS GERGELY (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés szervezetéről és működésének szabályairól előterjesztett törvényjavaslat megtárgyalása különösen nagy felelősséget ró a ma parlamenti képviselőkre egy olyan országban, ahol a parlamentarizmus évszázados hagyományokkal rendelkezik, ahol még a modernnek tekinthető Országgyűlés és parlamentáris kormányzati forma is több mint 150 éves múltra tekinthet vissza.

A királlyal a hatalmat közösen gyakorló Országgyűlés működése azonban még ennél is régebbi hagyományokon nyugszik. Már III. András király időszakában, a XIII. században volt Magyarországon törvényalkotó Országgyűlés, és ezt követően megszakításokkal, változó, de mindvégig létező jelentőséggel, az ez utáni századokban is. Szécsény, Ónod és Debrecen a Magyar Országgyűlésnek köszönhetően is foglal el kiemelt helyet történelmünkben.

Az előterjesztőket a törvény tartalmának meghatározásakor az alaptörvényben rögzített, Országgyűlésre vonatkozó törvényalkotási kötelezettség köti, ugyanakkor a szabályozás egészével szemben joggal támasztható - éppen az előzmények miatt - még ennél is magasabb követelmény: az, hogy a törvény ne csupán az alaptörvénynek, hanem a modern parlamentarizmus magyar és európai hagyományainak is megfeleljen; és akkor se szabad nekünk a beterjesztett törvényjavaslattal kapcsolatosan ennél alacsonyabb elvárást megfogalmaznunk, ha tudjuk, és e törvény benyújtása óta eltelt két hétben akár a törvényjavaslattal kapcsolatos politikai viták során is megtapasztalhattuk, hogy a magyar politikai kultúra állapota és különösen egyes képviselőknek a valósághoz való viszonya nélkülözi mindazt a minimális ismeretanyagot és méltányosságot, ami a tisztességes politikai viták elengedhetetlen feltétele.

Milyen követelményeket állít az alaptörvény az Országgyűlésre vonatkozóan? Az alaptörvény 2. cikk (2) bekezdése szerint: "A Magyarországon élő nemzetiségek részvételét az Országgyűlés munkájában sarkalatos törvény szabályozza." Az alaptörvény 4. cikk (2) bekezdése szerint: "Az országgyűlési képviselőt mentelmi jog és a függetlenségét biztosító javadalmazás illeti meg. Sarkalatos törvény meghatározza azokat a közhivatalokat, amelyeket országgyűlési képviselő nem tölthet be, valamint más összeférhetetlenségi eseteket is megállapíthat."

Az alaptörvény 4. cikk (5) bekezdése szerint: "Az országgyűlési képviselők jogállására és javadalmazására vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg." Az alaptörvény 5. cikk (7) bekezdése szerint: "Az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott Házszabályban állapítja meg működésének szabályait és tárgyalási rendjét."

Az alaptörvény 5. cikk (8) bekezdése szerint: "Az Országgyűlés rendszeres ülésezését biztosító rendelkezést sarkalatos törvény határozza meg." Az alaptörvény 7. cikk (3) bekezdése szerint: "Az országgyűlési bizottságok vizsgálati tevékenységét, a bizottságok előtti megjelenés kötelezettségét sarkalatos törvény szabályozza."

Végül az alaptörvény 19. cikke szerint: "Az Országgyűlés tájékoztatást kérhet a kormánytól az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeinek döntéshozatali eljárásában képviselendő kormányálláspontról, és állást foglalhat az eljárásban napirenden szereplő tervezetről. A kormány az európai uniós döntéshozatal során az Országgyűlés állásfoglalásának alapulvételével jár el."

Az előterjesztett törvényjavaslat célja, hogy az elmúlt két évtized során bevált szabályokra alapozva, a megtapasztalt hiányosságokat pótolva, egységes törvény szabályozza az Országgyűlés működését. A kizárólag csak országgyűlési képviselőkre vonatkozó, alacsonyabb szintű szabályokat az országgyűlési határozatként elfogadandó Házszabály tartalmazza. A Házszabály azonban, éppen az országgyűlési határozat mivoltából adódóan, csak olyan szabályokat tartalmazhat, amelyek a képviselőkre nézve állapítanak meg kötelezettségeket, illetve biztosítanak részükre jogokat, mivel a Házszabály személyi hatálya az országgyűlési képviselőkre terjed ki.

Az új országgyűlési törvény és a hatályos Házszabály összhangjának megteremtése érdekében szükséges házszabály-módosításokat ezért egyidejűleg szintén előterjesztettük, hogy azokról az Országgyűlés szintén most folytathasson vitát.

Meglepve hallottuk az elmúlt napokban a baloldali ellenzék és különösen a szocialisták részéről, hogy nekik nehezükre esik a benyújtott törvényjavaslat tartalmáról vitatkozni, mivel azt nem előzte meg ötpárti egyeztetés. Az előterjesztők természetesen az alkotmányos eljárásrend szerint jártak el a törvényjavaslat benyújtásakor, így a kritika már önmagában is nehezen érthető, de ha azt is hozzátesszük, hogy az MSZP frakcióvezetője három héttel ezelőtt azzal az indokkal hárította el frakciójának részvételét, és jelentette be újbóli távolmaradását a választási eljárásról szóló törvényről, illetve a párt- és pártfinanszírozási törvényről szóló ötpárti egyeztetésről, hogy az MSZP ebben a műfajban csak akkor hajlandó részt venni, ha a kormánypártok hatályon kívül helyezik az alkotmány átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabályt, akkor nehéz a szocialisták álláspontját nem cinikusnak minősíteni. Különösen igaz ez úgy, hogy novemberben a szocialisták éppen attól az ötpárti egyeztetéstől maradtak távol, egyedüliként a parlamenti frakciók közül, amelyre az alkotmány átmeneti rendelkezésével kapcsolatosan került sor.

Hogy csökkentsük az országgyűlési törvénnyel szembeni várakozásokat, az előterjesztők nevében kénytelen vagyok rögzíteni, hogy ilyen mértékű politikai cinizmus esetén az Országgyűlés működéséről szóló legnagyszerűbb törvény és legjobb Házszabály sem fogja a politikai kultúrát meghonosítani Magyarországon. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Úgy van!) Bár ezek az előzmények megnehezítik mindannyiunk dolgát, mégis az előterjesztők és a kormánypártok határozott szándéka, hogy itt az Országgyűlésben konstruktív vita folyjon, ami azt jelenti, hogy nyitottak vagyunk minden olyan módosító javaslatra, amelynek célja nem a politikai hisztériakeltés vagy a populista politikai haszonszerzés, hanem a törvényjavaslat jobbítása.

Nézzük tehát azokat a legfontosabb szabályozási tárgyakat, amelyeket az alaptörvény az Országgyűlés működésével kapcsolatosan előír! 2014-től a nemzetiségek is részt vehetnek az Országgyűlés munkájában. A nemzetiségek listájáról mandátumot szerző képviselőkből, valamint a nemzetiségi szószólókból a 2014-ben megválasztandó Országgyűlésben nemzetiségeket képviselő bizottság alakul. A nemzetiségi képviselő jogállása mindenben megegyezik az országgyűlési képviselő jogállásával.

A nemzetiségi szószóló szavazati joggal csak a nemzetiségeket képviselő bizottság munkájában rendelkezik, egyébként tanácskozási joggal a nemzetiségek érdekeit, illetve jogállásukat érintő napirendi pontok tárgyalása során a házbizottság döntése alapján felszólalhat. A kormány bármely tagjához a képviselőkkel azonos eljárási rend szerint kérdést intézhet. A szószólót mentelmi jog illeti meg. Nem lehet nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy tagja. Véleményünk szerint az Országgyűlés több évtizedes mulasztást pótol akkor, amikor lehetővé teszi azt, hogy a nemzetiségeknek is legyen lehetősége a magyarországi közéletben való legmagasabb szintű részvételre.

Azt reméljük, hogy a szabályozás beteljesíti azt a folyamatot, amely a nemzetiségek területi és országos autonóm önkormányzatiságáról szóló törvénnyel indult, és most az országos politikában való hatékony részvételük biztosításával válik teljessé.

(10.00)

Az így létrejött sokszintű nemzetiségi képviselet modellértékű lehet bármely európai ország számára, és erős legitimációt biztosít akkor, amikor a határainkon kívül élő magyar nemzetiségek érdekeiben lépünk föl.

A mentelmi jog törvényben szereplő szabályozása, két kisebb módosítástól eltekintve, megegyezik a jelenlegivel. A képviselő nem vonható felelősségre leadott szavazata, továbbá a képviselői megbízatásának gyakorlása során, a képviselő megbízatásával összefüggésben általa közölt tény vagy vélemény miatt. A mentesség alól kivétel a polgári jogi felelősség, illetve a titkos adatokkal való visszaélés, a korábbi államtitoksértés büntető tényállása. A becsületsértés és a rágalmazás esetén tehát a védettség az új szabályozás szerint fennáll; ezekben a döntően közszereplők között folyó vitákban véleményünk szerint nemkívánatos a politika kriminalizálása, mivel a polgári jogi felelősség kellő visszatartó erőt, illetve szankciót jelent. Ezenkívül a parlamenti fegyelmi jog megalkotása is indokolttá teszi ezt a változtatást.

A javaslat jelentős változást hoz a képviselői összeférhetetlenség új közjogi korlátainak meghatározásakor, helyreáll az 1990 és 1994 közötti szabályozás. Azok a jelenlegi összeférhetetlenségi szabályok, amelyek a polgármesteri és az önkormányzati tisztségek viselését és az országgyűlési képviselői munkát egyidejűleg teszik lehetővé, arra is emlékeztetnek bennünket, hogy az 1994-ben megválasztott, kétharmados többséggel rendelkező, korábban egyébként a választók előtt gondosan eltitkolt MSZP-SZDSZ-koalíció milyen gátlástalansággal tudott visszamenőleges hatályú jogalkotással visszaélni a választásokon megszerzett többségével, ha saját képviselőinek érdekeiről volt szó. Ne felejtsük el, hogy 1994-ben a szocialisták a képviselőnek megválasztott szocialista polgármesterek személyesen viselt tisztségeik miatt a fennálló összeférhetetlenségi szabályozást nem tartották fenn, hanem az összeférhetetlenség megszüntetése helyett 30 napon belül átírták az összeférhetetlenség addigi szabályait.

A jelenlegi kétharmados többség ehhez képest másodszor gyakorol komoly és húsbavágó önmérsékletet, amikor az Országgyűlés létszámának megfelezése után azt is egyértelművé teszi, hogy a 2014-ben megválasztandó Országgyűlés tagjai nem tölthetnek be fővárosi és megyei kormányhivatal-vezetői, kormánymegbízotti, polgármesteri, megyei közgyűlési elnöki tisztséget, továbbá nem lehetnek a megyei vagy fővárosi közgyűlés, illetve helyi képviselő-testület tagjai. A szabályozás a 2014-ben megbízatását elnyerő Országgyűlés alakuló ülésének napján lép hatályba.

A törvényjavaslatban egyértelművé válnak a frakcióalakítás szabályai. Képviselőcsoport alakítására a megelőző országgyűlési képviselő-választáson országos pártlistát állító és mandátumot szerző ugyanazon párthoz vagy annak jogutódjához tartozó képviselők jogosultak. Közös országos lista állítása esetén a frakcióalakítás lehetősége a közös országos listát állító pártok számára mind együtt, mind önállóan lehetséges, tekintettel arra, hogy ebben az esetben a közös listát állító pártnak nem 5, hanem 10 százalékos parlamenti küszöböt kell elérnie. A független vagy függetlenné vált képviselő hat hónapot követően bármely képviselőcsoporthoz csatlakozhat.

Az 5 százalékos küszöböt elérő párt képviselői - a bejutott képviselők számára tekintet nélkül - képviselőcsoportot alakíthatnak. Ugyan általánosságban hangoztatott vélemény, hogy e szabályozás teszi lehetetlenné az Országgyűlésben a Gyurcsány-frakció megalakulását, azonban a frakcióalakítás jogosultsága az említett képviselők esetében a hatályos Házszabályból sem vezethető le egyértelműen, mivel általános szabályként a hatályos Házszabály 15. § (1) bekezdése valóban azt rögzíti, hogy képviselőcsoportot legalább tíz országgyűlési képviselő alakíthat, azonban speciális szabályként ugyanezen törvényhely (5) bekezdése azt fogalmazza meg, hogy: "A kilépett vagy kizárt képviselőt függetlennek kell tekinteni. Az így függetlenné vált képviselő a kilépését vagy kizárását követő hat hónap elteltével bármely képviselőcsoporthoz csatlakozhat." Mivel a római jog óta a speciális szabályozás lerontja az általánost, így joggal állíthatjuk, hogy a Házszabály a kilépett vagy kizárt képviselőkre vonatkozóan jelenleg is csak a már létező képviselőcsoporthoz való csatlakozást, nem pedig új képviselőcsoport alakítását engedélyezi.

Az Európai Unió ügyeiben való részvétel tekintetében a javaslat a szubszidiaritás uniós elvének a nemzeti parlamentek által gyakorolható jogköre rögzítésével átveszi az Országgyűlés, a kormány európai uniós ügyekben történő együttműködéséről szóló 2004. évi LIII. törvény szabályozását.

Az Országgyűlés tisztségviselői kara az előterjesztés értelmében egy új tisztséggel, a háznagy tisztségével egészül ki. Az első népképviseleti parlament megalakulásától - szocialista képviselőtársaim figyelmébe ajánlom, hogy az első népképviseleti parlament megalakulásától - 1949-ig folyamatosan háznagyok segítették az Országgyűlés és a parlament elnökének munkáját. Az új szabályozás szerint a háznagy a házelnök üléstermen kívüli helyettese, a háznagyot az Országgyűlés a házelnök javaslatára választja meg.

Az eddigi szabályozás szerint - egyébként az európai gyakorlattal ellentétes módon - az Országgyűlés elnöke, illetve az ülést vezető elnök a szóbeli figyelmeztetésen és a szómegvonáson kívül eszköztelen az ülésteremben történő, akár egészen szélsőséges képviselői magatartással szemben. Az elmúlt időszakban megsokasodtak azok az események, amelyek indokolttá teszik egy koherens, az európai gyakorlathoz képest kifejezetten puhának tekinthető, de kellő ellenőrzés mellett mégis érdemi szankciókat tartalmazó fegyelmi jog kialakítását.

Az e joggal való visszaélés lehetőségét minimálisra csökkenti, hogy a házelnök, illetve az ülést vezető elnök a fegyelmi jogkört az Országgyűlés, illetve az Országgyűlés egyetlen paritásos, azonos számú ellenzéki és kormánypárti képviselőből álló állandó bizottságának kontrollja alatt gyakorolhatja.

A szabályozás léte önmagában is jelentősen csökkenti az esélyét annak, hogy az alkalmazásra okot adó, az Országgyűlés tekintélyéhez méltatlan magatartásra sor kerüljön.

Mivel az új fegyelmi joggal kapcsolatosan az elmúlt napokban számtalan valótlan állítás is elhangzott, ezért egyértelműen érdemes rögzíteni, hogy a kizárás a képviselők szavazati jogát nem érinti, a képviselői jogok felfüggesztésére pedig csak többszörös garanciákkal, az ellenzék legalább részbeni hozzájárulásával kerülhet sor, és kizárólag abban az esetben, ha valaki az Országgyűlésben erőszakos magatartásra hív fel vagy erőszakos magatartást tanúsít.

A túlzottan szűk perspektíva tágítása érdekében szeretném felhívni mindenkinek a figyelmét arra, hogy erre az európai demokráciákban és demokratikus népképviseletekben szinte kivétel nélkül van lehetőség, a házelnöknek majdnem minden ország parlamentjében van érdemi fegyelmi joga. Ausztriában például a házméltóságnak ismételt megsértése vagy sértő kifejezés használata esetén az elnök minden további nélkül kizárhatja a képviselőt. Az Egyesült Királyságban rendbontás esetén első alkalommal öt, második alkalommal húsz ülésnapra, ezt követően pedig korlátlan időre függesztheti fel az elnök a képviselői jogok gyakorlását; erre az időtartamra képviselői tiszteletdíj nem jár. Dániában az ügyrendi bizottság ismételt nem helyénvaló szóhasználat esetén 14 ülésnapra kizárhatja a képviselőt. Horvátországban szintén kizárható a képviselő. Németországban a Bundestag elnöke súlyos rendzavarás esetén jogorvoslati lehetőség nélkül legfeljebb 30 ülésnapra felfüggesztheti a képviselői jogok gyakorlását.

Ugyanígy van lehetőség a képviselők különböző időre történő kizárására Lettországban, Litvániában, Norvégiában, Olaszországban, Írországban, Romániában, Szlovákiában, Szlovéniában vagy Európán kívül számtalan demokratikus országban, mint az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában vagy Dél-Koreában. Ehhez képest a javasolt magyar szabályozás mértéktartó és többszörös garanciát tartalmaz.

Az Országgyűlési őrség a törvényhozás zavartalan működését hivatott biztosítani, a belső vagy külső működés megzavarása esetén a rend helyreállításáért és fenntartásáért felel. Az Országgyűlési őrségnek a végrehajtó hatalomtól szervezetileg elkülönülő státusa gyakorlati nehézségek orvoslását szolgálja, mivel csak így érvényesülhet az Országgyűlés elnökének közvetlen utasítási joga. A törvényjavaslat a zárórendelkezések között rögzíti, hogy az Országgyűlési őrség állományának tagjai ugyanazok a személyek lesznek, akik jelenleg e feladatot, az Országgyűlés objektumvédelmét, illetve a házelnök személyi védelmét a Köztársasági Őrezred keretein belül ellátják.

(10.10)

Az országgyűlési képviselők tiszteletdíja szintén vitákra okot adó kérdés minden demokratikus országban. Jelenleg a képviselői tiszteletdíj a köztisztviselői illetményalap hatszorosát képező alapdíjból, valamint pótdíjakból és költségtérítésből áll. A módosítás a képviselői tiszteletdíjat a helyettes államtitkári intézményhez köti, megszünteti ugyanakkor a pótlékok átláthatatlan, minden politikai párt számára káros rendszerét, és összességében csökkenti a képviselői fizetést. Miután a képviselői fizetéseket, bár nem könnyű, de ma is bárki kiszámíthatja, ezért valamennyi képviselőtársamat óvnám attól, hogy e tekintetben olyan valótlan állításokat fogalmazzon meg, mint amit tegnap a szocialista képviselőcsoport egy tagja megtett, hiszen mégis csak kiszámolható, hogy a képviselők közül kinek fog csökkenni a fizetése az új szabályozással. Azt reméljük, hogy e szabályok nyertese mégis az Országgyűlés egésze lehet azáltal, hogy a képviselő javadalmazás átláthatatlan és visszaélésekre okot adó rendszerébe átláthatóságot hoz a törvényjavaslat elfogadása.

Egy Országgyűlés jó szervezeti és működési szabályozás mellett is működhet rosszul, ha a képviselők, a politikai elit tagjai munkájukkal általánosságban nem képesek társadalmi elismerést kivívni. Meggyőződésünk, hogy a most beterjesztett törvényjavaslat úgy épít az elmúlt bő két évtized demokratikus gyakorlatára, hogy pótolja azokat a hiányosságokat, amelyek eddig a szabályozás hiányosságai folytán az Országgyűlés tekintélyének csorbulását eredményezték vagy eredményezhették volna. A politikai kultúrát azonban egy törvény sem teremtheti meg, és pótolni sem képes. Ez az Országgyűlés mindenkori képviselőinek feladata és felelőssége. E felelősség felismerését kívánom mindannyiunk számára a mai parlamenti vita során éppúgy, mint az elkövetkező években.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
175 36 2012.03.27. 0:12  21-77

DR. GULYÁS GERGELY, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság a tegnapi ülésén a törvényjavaslatot megtárgyalta, 10 igen és 5 nem szavazattal általános vitára alkalmasnak találta.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
175 425 2012.03.27. 2:19  284-480

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Miután Molnár Csaba képviselőtársam megszólított, sőt, e délután már egy közleményre is ebben a témakörben a saját idejüket pazarolták, ezért szeretném mindenki számára egyértelművé tenni azt a helyzetet, amit a jelenlegi Házszabály a frakcióalapítással kapcsolatosan tartalmaz.

A jelenlegi Házszabály 15. § (1) bekezdése általánosságban azt mondja, hogy tíz képviselő alakíthat frakciót. Ugyanennek a törvényhelynek az (5) bekezdése azt mondja, hogy ha valakit a frakcióból kizárnak, vagy onnan kilép, akkor azt függetlennek kell tekinteni. Az így függetlenné vált képviselők kizárólag - de hat hónap elteltével - bármely más, már létező képviselőcsoporthoz csatlakozhatnak. Ebből következik, hogy az így függetlenné vált képviselők, mint a Gyurcsány-frakciót megalapítani szándékozó képviselők, már létező képviselőcsoporthoz csatlakozhatnak.

Természetesen még azt is megengedem, hogy joggal veti azt föl Molnár Csaba képviselőtársam, hogy hat hónappal ezelőtt, amikor az akkori frakcióalakítási szándék megtiltásáról határoztunk (Dr. Molnár Csaba: Négy hónap!), négy hónappal ezelőtt, akkor egy olyan határozatot fogadtunk el, ahol az alkotmányügyi bizottság, véleményem szerint felesleges túlbuzgóságból, azzal is foglalkozott, hogy hat hónap vagy négy hónap után ezen képviselők mire jogosultak. (Dr. Molnár Csaba: Megszavazta!)

Bocsánat, de ha ebben az esetben az én szavazatom perdöntő, és ez azt jelenti, hogy frakcióalakításhoz képviselő úréknak joguk van, akkor képviselő úr, Schiffer képviselőtársam pedig úgy foglalt állást, hogy nincs erre joguk, tehát képviselő úr akkor nemmel szavazott erre a határozatra. (Dr. Molnár Csaba: Nem.) Dehogynem, vagy nem szavaztak, de például Schiffer képviselő úr nemmel szavazott, mert a valóságban ez a döntés nem arról szólt, hogy mi lesz hat hónap múlva, hanem arról szólt, hogy itt nem szétválás történt, mint '96-ban az MDNP-MDF esetében, hanem az történt, hogy a frakcióvezetői bejelentésnek megfelelően ezek a képviselők függetlenné váltak. Tehát ez egy lényegtelen része volt, a lényegi kérdés, amiben dönteni kellett, az akkori frakcióalapítás. (Az elnök csenget.) Ha nem így lett volna, akkor egyébként képviselő úr pedig a mostani alapítás ellen foglalt állást, hasonlóan azzal az LMP-vel, amely egyébként támogatta akkor a frakcióalakítás lehetőségét.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
175 435 2012.03.27. 1:23  284-480

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm szépen. Röviden szeretnék csak reagálni Lamperth Mónika, illetve Schiffer András képviselőtársaim felszólalására, mert különösen Schiffer András itt a lényeget kerülte csak meg, hiszen neki az volt a véleménye fél évvel ezelőtt, négy hónappal ezelőtt, hogy a Demokratikus Koalíciónak azonnal lett volna frakcióalakítási joga. Ezt a véleményt tiszteletben tartjuk, az Országgyűlés erről akkor döntött, éppen ez volt ennek a döntésnek a lényege. Viszont Schiffer András egy olyan gyakorlatot kér számon, és akart volna ad hoc jelleggel megváltoztatni, amely egyébként folyamatosan fennállt az elmúlt másfél évtizedben, függetlenül attól, hogy ez helyes volt vagy helytelen, de az Országgyűlés ügyrendi bizottsága egyértelműen eldöntötte azt, hogy ha egy bejelentés a frakcióvezetőtől származik, és írásban érkezik, akkor ezt irányadónak kell tekinteni. Tehát míg Schiffer András ennek a megváltoztathatóságát az adott esetre vonatkozóan elfogadja, addig más esetben ezt a változtatási lehetőséget kizárja például a frakcióalakítás szabályainál. De az én állításom nem ez volt; az én állításom az volt, hogy függetlenül attól, hogy a 6 hónappal ezelőtti szétválás-kilépés vitában kinek volt igaza, a mostani helyzetben a Házszabály rendelkezése, illetve az új országgyűlési törvény rendelkezése nem jelent változást a tekintetben, hogy egyik sem ad jogot a Demokratikus Koalíció Pártjához tartozó képviselőknek a frakcióalakításra.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
175 479 2012.03.27. 6:51  284-480

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. E késői órára tekintettel igyekszem nagyon röviden reagálni a felvetésekre. (Dr. Nyikos László: Mi ráérünk. - Szilágyi György: Megvárjuk.) Örülök, hogy jobbikos képviselőtársaim akár hosszan is hallgatják a viszonválaszt, de könnyíti a rövid és tömör válaszadást, hogy általában ugyanazon témakörök voltak a mai vitában népszerűek.

Először is kezdjük azzal, hogy a fegyelmi jog bevezetése jelent-e bármit a képviselői jogok gyakorlásában vagy a képviselői véleménynyilvánítás szabadságának területén. Szeretném egyértelműen és világosan mondani, hogy semmit nem jelent. Az elmúlt két évben önök által tanúsított, szerintem egyébként nem mindig helyes magatartás véleményem szerint egyetlenegyszer sem merítette ki azt a határt, amelyért a képviselői jogok felfüggesztése például indokolt lenne. Tehát egy ilyen szabályozás léte annak számára kell hogy zavaró legyen, aki itt, az Országgyűlés üléstermében erőszakos magatartásra hív fel, vagy maga akar ilyen magatartást tanúsítani. Úgy gondolom, hogy ezt egységesen ítélhetjük el. És miután ilyen kezdeményezés eddig nem volt, reméljük, hogy ezt követően sem lesz, ezért ennek a szabályozásnak kellő visszatartó ereje lehet, ugyanakkor nem hiszem, hogy egy gyakran alkalmazott szabálya lenne az új országgyűlési törvénynek.

(1.20)

Arról nem is beszélve, hogy a javaslat többszörös garanciát tartalmaz az ellenőrzés tekintetében, úgyhogy a házelnök, aki egyébként valóban - és ez pontosításra szorul - a mindenkori levezető elnök, ezt a jogosultságot visszaélésszerűen nem tudja gyakorolni.

A javadalmazással kapcsolatosan is elhangzott számtalan javaslat. Ezt köszönjük, meg fogjuk őket fontolni. Ebben a kérdésben teljesen nyitott viták is vannak még. Kétségkívül a bizottság tagság is egy olyan kérdés, amivel érdemes foglalkozni, hogy mennyiben jelent a képviselő számára leterheltséget az egy vagy több bizottsági tagság. Bizottság és bizottság között a munkateher tekintetében tudjuk, hogy van különbség. S nyilván ugyanide tartozik az is, hogy a képviselők különböző távolságra laknak az Országgyűléstől, illetve hogy a saját választókerületük mérete sem egyforma. Erre figyelemmel érdemes a javaslatot kiegészíteni. S még talán a hatálybalépés is megfontolandó a javadalmazás tekintetében. Ezek nyitott kérdések. Mind a két területen várjuk a javaslatokat.

Ami még az országgyűlési törvény fontos kérdése, és itt többször fölmerült, de talán nem mindig megfelelő formában, az az összeférhetetlenség kérdése. Amikor 1994-ben az a véleményem szerint nagyon helytelen döntés megszületett, hogy a Szocialista Párt önkényesen és korábbi választási ígéret hiányában is feloldotta az addig fennálló összeférhetetlenséget, akkor valamennyi képviselő számára ez a lehetőség megnyílt, és teljesen természetes, hogy úgy gondolták a választópolgárok, és úgy gondolták a képviselők is, hogy a saját közösségüknek, a saját településüknek akkor tesznek jót, ha az Országgyűlésben is tudnak lobbizni az adott településért és közösségért. Ezért mindaddig, amíg ez a lehetőség fennáll, nem lehet egy képviselőt kárhoztatni azért, hogy jó esetben maximális megerőltetéssel képviselői munkát és polgármesteri munkát egyaránt végez.

Ha az összeférhetetlenségi szabályozás változik, akkor ez általánosságban válik mindenki számára lehetetlenné, de ettől még igaz az, hogy ha az összeférhetetlenséget nem mondanánk ki, akkor teljesen természetes, hogy egy képviselő bizonyos szempontból még előnyben is van akkor, amikor az általa polgármesterként vezetett közösséget az Országgyűlésben akarja képviselni. Joggal hihetik ezt a választók, s talán alappal is hihetik, hogy több lehetősége van annak, aki képviselőként költségvetésről, önkormányzati ügyekről a törvényhozásban is dönteni tud. Ez a lehetőség meg fog szűnni. Azért is indokolt, hogy megszűnjön, hiszen a kétszáz fős Országgyűlés mellett nehéz lenne elképzelni azt, hogy hasonló számban vagy arányban legyenek polgármesterek. Örülök, hogy a javaslatnak ezt a részét talán a szokásosnál is nagyobb egyetértés kísérte. S azt remélem, hogy a többi szabályozási területen is kialakítható ilyen.

Végül még egy kérdést szeretnék érinteni, ez pedig a frakcióalakítás szabályozása. Elmondtam kétperces felszólalásban, ezért nem térek vissza rá, hogy a frakcióalakítás szabályai a mi álláspontunk szerint ma sem teszik lehetővé a kizárt vagy kilépett képviselők számára új frakció megalakítását, csupán azt, hogy bármely más frakcióhoz csatlakozhassanak. Ez a lehetőség természetesen a mai függetlenek számára is adott. Úgy gondoljuk, méltánytalan lenne az Országgyűlésbe bejutott bármely párttal szemben az, ha olyan új párt alakíthatna frakciót, amely az előző választáskor még nem is létezett, mert függetlenül attól, hogy ellenzéki vagy kormánypárti frakciói minőségben van jelen a Kereszténydemokrata Néppárt vagy a Fidesz, akik közös listán 10 százalékos küszöböt kellett hogy elérjenek, vagy az ellenzéki pártok közül a Jobbik, az LMP és az MSZP, mindannyian saját erejükből érték el azt az eredményt, ami őket a frakcióalakításra feljogosítja. Ehhez képest nem vitásan még az is nagy előny, hogy ma egy új pártnak itt független képviselői lehetnek, független képviselőként éppen egy korábbi alkotmánybírósági döntés következtében jelentős jogokat gyakorolhatnak. Úgy gondoljuk, ha méltánytalanságról beszélhetünk, akkor bármely más új párttal szemben áll fenn a méltánytalanság, nem pedig arról kellene beszélni, hogy a szabályok változása akadályozza meg a Demokratikus Koalíció frakciójának a létrejöttét, hiszen ez tényszerűen nem igaz.

Minden képviselőtársamat arra biztatom, hogy a javaslatot valóban jobbító módosító indítványokat terjesszenek elő, és az előterjesztők nevében azt ígérhetem, hogy mi a módosító indítványokra, ha azok valóban ilyen szándékkal születnek, és alkalmasak is a cél kiváltására, akkor ezen a szemüvegen keresztül fogjuk megvizsgálni és lehetőség szerint támogatni.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
176 341 2012.04.02. 1:56  257-353

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Gúr képviselő úrnak nem szabad feladni a reményt, és akkor a felszólalásából a kettő percből másfelet megspórolhattunk volna, amiben - noha én már szólásra jelentkeztem - rajtunk kérte számon, hogy eddig nem reagáltunk.

Mégsem az általa elmondottakra reagálnék először, hanem amit még Göndör képviselőtársam mondott. Egészen pontosan az ajánlásban a 209. számon található módosító indítvánnyal kapcsolatosan hogy félreértés ne essék, a vita a mentelmi bizottság által előterjesztett javaslatban szereplő álláspont és az előterjesztői álláspont között a tekintetben van, hogy ha valaki szabálysértési eljárás esetén a mentelmi jogáról lemond, akkor később erről kell-e az Országgyűlés elnökét, illetve rajta keresztül a mentelmi bizottságot értesíteni vagy sem. Abban nem értünk egyet, hogy a mi véleményünk szerint kell. Önmagában közjogilag is a kiindulási pont szerintem az, hogy a mentelmi jog az Országgyűlésé. Tehát az már egy speciális eset, hogy a szabálysértési jog területén mégis megengedjük a képviselőnek, hogy ezzel az amúgy az Országgyűlést megillető joggal rendelkezzen.

De ami a lényeget illeti, az mégiscsak az, hogy ma a szabálysértések közé nem csak a gyorshajtás tartozik, amit még elviekben el is fogadnék, hogy arról nem feltétlenül kell az Országgyűlésnek tudomást szereznie, hogy valaki 70-nel ment 50 helyett, de például egy kis értékű lopás, úgy gondolom, abba a körbe tartozik, ahol ennek az elkövetője ne mentesülhessen a politikai felelősség alól a nyilvánosság kizárásával azáltal, hogy a szabálysértés elkövetését követően lemond a mentelmi jogáról. Igenis indokolt az, hogy az Országgyűlés kapjon tájékoztatást azokban az egyébként a mentelmi jog lényege szempontjából rendellenesnek tekinthető esetekben is, amikor egy képviselő jogosult a mentelmi joggal rendelkezni.

Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
176 351 2012.04.02. 0:51  257-353

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Röviden szeretnék csak Göndör képviselő úrnak reagálni a javadalmazással kapcsolatos felszólalására. Egyrészt a focihasonlat annyiban nem teljesen pontos, hogy itt nem az egyik csapatnak kedvezünk, nyilván az új szabályok is mindenkire egyformán lennének érvényesek, de ettől függetlenül azokat a felvetéseket, amiket a felszólalásában elmondott, megfontolandónak tartom, és van is egy kapcsolódó módosító indítvány Vitányi képviselőtársunktól, ami a 2014-ben megválasztandó Országgyűlés megbízatásának napjától rendezné az új szabályoknak megfelelően a javadalmazást. Nincs még róla frakciódöntés, én a magam részéről támogatni fogom, de nem biztos, hogy a frakció többsége is így fog dönteni.

Köszönöm.