Készült: 2019.10.17.11:19:27 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
176 353 2012.04.02. 3:24  257-353

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Nagyon röviden néhány olyan kérdéssel kapcsolatosan, ami hosszabban és részletesebben merült fel - ilyen volt a mentelmi jog témaköre -, de ezekre is igyekszem röviden válaszolni.

A mostani módosító javaslatokból pontosan látszik, hogy az, amit az MSZP számon kér a parlamenti fegyelmi jognál, az megvalósul a mentelmi jog területén, és ennyiben a szabályozás változna is. Tehát a közösség elleni izgatásra, illetve a kommunista és nemzetiszocialista bűnök tagadásának tényállására a mentelmi jog nem terjedne ki. Nem a fegyelmi jognál kívánjuk külön ezeket tényállásszerűen megjeleníteni, szerintünk az az ott található szabályozásba bele is érthető, de indokolatlan lenne, ha ezzel itt külön foglalkoznánk.

Az általános vita megismétlése volt az - csak részben hallottam -, ami a háznagyi tisztséggel, illetve az országgyűlési őrséggel kapcsolatosan hangzott el. Ezek voltak azok a területek, ahol a legkevesebb módosító indítványt tudtuk előterjesztőként a bizottságok előtt is támogatni, hiszen alapvető, koncepcionális egyet nem értés van. Úgy gondoljuk, hogy minden olyan módosító javaslatot támogattunk, amely a javaslat és a szabályozás célját elfogadva igyekszik jobb szabályokat kialakítani, és ezt a kapcsolódó módosító indítványokra is megígérhetem mindenkinek; abban viszont nem fogunk tudni kompromisszumra jutni, ha valaki azt mondja, hogy ne legyen országgyűlési őrség, mert világosan elmondtuk még az általános vitában azokat az elvi kérdéseket, amelyek miatt szerintünk ez közjogilag is indokolt és gyakorlati szempontból is indokolt. S ugyanígy a parlamenti fegyelmi jognál és a háznagy tisztségénél is. Tehát ha valaki ezeket az alapelveket elfogadja, és erre tekintettel nyújt be módosító indítványt, akkor azt a kapcsolódó módosító indítványoknál is fogjuk tudni támogatni.

Ezenkívül még egyetlenegy kérdéssel szeretnék foglalkozni, ez pedig az összeférhetetlenség kérdése. Szintén van bent olyan kapcsolódó módosító indítvány, amely az összeférhetetlenséget a lehető legszélesebb körben határozná meg, tehát nem állna meg azoknál a közjogi tisztségviselőknél, amelyek a közjogi összeférhetetlenséget az 1990-94 közötti állapotnak megfelelően állítják helyre, hanem továbbmenne, és általánosságban mondaná ki azt, hogy a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységtől eltekintve országgyűlési képviselő más foglalkozást nem folytathat, másfajta hivatásrendnek tagja nem lehet. Tehát úgy gondoljuk, ha a 199 fős Országgyűlés munkáját komolyan gondoljuk, akkor ilyen értelemben professzionálissá, főállásszerűvé kell hogy váljon a képviselőség. Ebben is kérjük mindannyiuk támogatását.

Ami a részesedéssel kapcsolatos vitát illeti, az előterjesztők természetesen támogatni fognak - még akkor is, ha a bizottságban tíz indítvány közül egy esetben tévedésből nem támogattuk - minden olyan indítványt, ami arra irányul, hogy önkormányzati, illetve állami cégben komoly, meghatározó részesedése országgyűlési képviselőnek ne állhasson fenn.

Köszönöm szépen a figyelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
180 223 2012.04.16. 5:21  216-224

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A vádak egy részével talán nem kellene foglalkozni, mert egyáltalán nem a zárószavazás előtti módosítókkal foglalkoztak, de mégis röviden ezekre is fogok reagálni, de először talán mégis azok érdemelnek említést, amelyek legalább a Házszabálynak annyiban megfeleltek, hogy a zárószavazás előtti módosítókkal foglalkoztak.

Az első ilyen a költségvetési fegyelem és a Költségvetési Tanács kérdése. Először is, a szocialista frakció, amikor költségvetési fegyelemről beszél, akkor kellő visszafogottsággal, alázattal és szerénységgel kellene tennie. (Taps a kormánypárti padsorokban. - Lukács Zoltán Majd tőled fogjuk megkérdezni, nem?) A Költségvetési Tanácsnak az az eljárása, ami ebbe a törvénybe záró módosítóval bekerült, megfelel annak a törvénynek, amelyet az Országgyűlés stabilitási törvényként még a tavalyi év végén elfogadott.

Ez egyébként négy esetben teszi lehetővé a Költségvetési Tanács számára, hogy érdemben véleményt mondjon a törvényről, sőt, a kormánynak még a benyújtás előtt, a benyújtás feltételeként, legalább tíz nappal a szeptember 30-ai dátumot megelőzően kötelezően meg kell küldenie a költségvetés törvény javaslatát a Költségvetési Tanácsnak (Lukács Zoltán: Az év közbeni módosításokkal mi van?), majd a végszavazást megelőzően is a Költségvetési Tanács egy napig élhet a vétójogával. De miután előtte az egész folyamatot végigkísérheti, ezért egy nap alatt nagyon jól eldönthető az (Dr. Józsa István: Egy egész napig?), hogy egy költségvetés tartható vagy pedig tarthatatlan.

(18.00)

Ami a következő észrevételt illeti, az pedig a nyilvánossággal kapcsolatos. Ha jól tudom, ez már délután az önök pártelnök-frakcióvezetőjének a sajtótájékoztatóján is elhangzott. Szeretném jelezni, nem biztos, hogy szerencsés még egy közepes nagyságú frakciónál sem, ha nincs arra szakértői háttér, hogy az egységes javaslatot is elolvassák, ne csak a záró módosítót. Az ugyanis, amit rajtunk számon kérnek, a bizottsági ülések jegyzőkönyvének a nyilvánossága, illetve az Országgyűlés üléseinek a nyilvánossága, teljes egészében biztosított. Ha az egységes javaslatot is elolvasták volna és nemcsak a záró módosítót, akkor láthatták volna, hogy az 56. § (2) bekezdése szerint az Országgyűlés nyilvános ülésének jegyzőkönyveit és a nyilvános ülésen tárgyalt irományokat, valamint az ezzel összefüggő szavazási listát az Országgyűlés honlapján közzé kell tenni. Pontosan ugyanezt tartalmazza a bizottság tekintetében az 58. § (5) bekezdése. Tehát azt a javaslatot ajánlanám a szocialista frakció figyelmébe, ami a szakértői kereteket egy kicsit megemeli. Ebben az esetben lesz lehetőség arra, hogy ha már a képviselők nem olvassák el az egységes javaslatot, akkor olyan bírálatokat fogalmazzanak meg, amelyeket a törvényjavaslat ismeretében indokolt megtenni. Ez a jelen esetben teljesen indokolatlan. Egy koherenciazavart kiküszöbölő módosító volt az, amivel kivettük a kétszer szereplő, bizottsági jegyzőkönyvek nyilvánosságára vonatkozó szabályozást.

Ami az adatkezelés ügyét illeti: a Ház rendszeresen kap nyomozó hatóságtól megkereséseket. Most is van olyan megkeresés a Ház vezetésénél, amely négy és fél évvel ezelőtti belépésről kér adatokat. Úgy gondoljuk, hogy az Országgyűlésben folytatott lobbitevékenység, az ide való belépés kérdése a demokrácia szempontjából, az átláthatóság szempontjából olyan kiemelt fontosságú, hogy ebben az egy esetben és ennél az egy intézménynél még ilyen hosszú ideig is az adatok tárolására és célhoz kötött felhasználására van lehetőség.

Schiffer képviselőtársam felszólalását figyelemmel hallgattam; ez egy kicsit marxista alapon álló felszólalás volt ez. (Derültség.) De arra talán alkalmas, hogy bizonyítsa, az LMP valóban nem liberális, hanem baloldali párt, ha a marxizmust a baloldaliság gyökerének tekintjük. Ebben az esetben ez a felszólalás kiváló volt. Annak az összeférhetetlenségi szabálynak, amivel kapcsolatosan valóban a kormánypártok között is volt vita, egyértelmű logikája van. Ez a logika pedig az, hogy a képviselő teljes munkaidejét a képviselői munkájának szentelhesse. Ezért ha valakinek osztalékjövedelme van, az egyáltalán nem zavarja a képviselőt abban, hogy a képviselői munkáját végezhesse. Egyébként annak az összeférhetetlenségi szabályozásnak, amely az egységes javaslat részévé vált, és amely egyébként nem része a zárószavazásnak, mert az Országgyűlés már a múlt héten döntött róla, arról azt tudjuk mondani, hogy húszéves gyakorlata van a magyar jogban, ezért egyáltalán nem lesz nehéz értelmezni. Az elmúlt húsz évben bőséges jogirodalma van az összeférhetetlenség értelmezésének.

A mentelmi joggal kapcsolatos észrevételekre szeretném jelezni, hogy a mentelmi joggal kapcsolatos szabályozás és a védett tárgykör a törvényjavaslat értelmében szűkül. Nem fog kiterjedni a mentelmi jog a jövőben a közösség elleni izgatásra, nem fog kiterjedni a nemzeti jelkép megsértésére, és nem fog kiterjedni a kommunista és nemzetiszocialista bűnök tagadására. Remélem, az ellen, hogy a mentelmi jog szűkült e területen, a Jobbiknak sincs semmilyen kifogása. Azzal, hogy a képviselői tevékenységgel összefüggésben a rágalmazásnál és a becsületsértésnél a mentelmi jogot kiterjesztettük, ott pedig a polgári jogi felelősség szabályai szerint bárki követelhet elégtételt.

Mindezekre tekintettel kérem képviselőtársaimat, hogy az egységes javaslatot támogatásukról biztosítani szíveskedjenek. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
203 174 2012.06.18. 1:55  173-176

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A Fidesz-frakció egységesen támogatta és üdvözölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és a korábbi Nemzeti Erőforrás Minisztérium által benyújtott, a kommunista diktatúra által kitelepítettek, valamint az őket befogadók emlékének megörökítéséről szóló országgyűlési határozatot. A határozat a Rákosi-rendszer által elkövetett tömeges kitelepítések és deportálások 60. évfordulója alkalmából emléket állít a kommunista önkény áldozatainak, a kitelepített családoknak és az őket befogadóknak, továbbá olyan emlékművek felállítását szorgalmazza, amelyek a jelenben és a jövőben is emlékeztetnek a tragikus eseményekre.

Ahogyan a határozat indokolása is rögzíti, a legnagyobb tömegű magyarországi népességet érintő kitelepítésre 1950. június 22-étől egészen 1953 januárjáig került sor. A kitelepített osztályidegenek száma hivatalosan 12 700 ember volt, akiket a fővárosból 137 különböző településre száműztek. Fontos, hogy a közel 13 ezer embert érintő súlyos emberi jogi jogsértésről ne csak megemlékezzünk, hanem a kitelepítést elszenvedő, még életben lévő csaknem hétszáz embert az állam valamilyen formában kárpótolja, különös tekintettel arra, hogy a kitelepítettek többsége 1-3 év közötti időt töltött munkatáborban, míg érdemi, jelentős, kézzel fogható jóvátételre a jelenlegi szabályok szerint a legalább 3 évet munkatáborban töltöttek számíthatnak.

Az elhangzottakat figyelembe véve, tisztelettel kérdezem az államtitkár urat, hogy milyen jellegű és mértékű kárpótlás illeti meg az egykori hortobágyi munkatáborban szenvedőket, és kívánja-e ezt az összeget a kormány a jövőben érdemben emelni. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
241 231 2012.11.26. 3:45  224-242

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azzal, hogy ma az Országgyűlés várhatóan elfogadja a választási eljárásról szóló törvényt másfél évvel a választások előtt, mindenki számára ismert és világos lesz, hogy milyen szabályok között lehet lebonyolítani a 2014-es választást. Úgy gondoljuk, hogy az eddigi szabályokhoz képest lényegesen arányosabb, a választójog egyenlőségét biztosító választójogi rendszer alakul ki, és ezért aztán itt lenne az ideje annak, hogy az ellenzék felhagyjon azzal a hisztériakeltéssel, amit a választási törvény elfogadása során is folytatott, és most a választási eljárási törvény elfogadása során is folytat.

Mi történt valójában? Valójában az történt, hogy a 300 százalékos aránytalanságot tartalmazó egyéni választókerületek között 15-16 százalékra csökkent a különbség, a választójog egyenlőségének az elve a jövőben biztosított lesz. (Zaj.) Eddig senkit nem zavart egyetlen választás előtt sem, hogy Csepelen egy 1989. évi minisztertanácsi rendelet által készített választókerületi beosztásnak megfelelően ugyanannyi választópolgár két egyéni választókerületi képviselőt küld a parlamentbe, mint a II. kerületben egy. Senkit nem zavart az az aránytalanság, hogy voltak választópolgárok, akiknek a szavazata háromszor annyit ért, mint másoknak (Karácsony Gergely: Az eljárási törvényről beszélj! - Zaj.), akik háromszor akkora választókerületben éltek.

Ami az eljárási törvényt illeti, Karácsony képviselőtársamnak jelzem, túl azon, hogy jó, ha nyugodtan meghallgatja a felszólalásomat; én is megtettem az övével, pedig az sem volt könnyű. Nem tudom, hogy ő konkrétan melyik ajánlási ponthoz szólt hozzá, de az ellenzék általában minden ajánlási pontnál elmondja azt, hogy a demokráciát két és fél év óta milyen súlyos veszély fenyegeti.

(18.40)

Tehát úgy gondoljuk, hogy amikor az eljárási törvényről beszélünk, akkor a regisztráció kapcsán azt látni kell, arra kell választ adni az Országgyűlésnek, hogy miután nincs vita a parlamenti pártok között abban, hogy a nemzetiségi szavazás lebonyolításához, illetve a határon túli választók szavazásának a lebonyolításához szükség van a regisztráció bevezetésére, ezért a kérdés az, hogy teszünk-e eljárási alapon különbséget magyar állampolgár és magyar állampolgár között. Lehet erre olyan választ is adni, hogy tegyünk ilyen különbséget, de azt mondani, hogy - miközben a regisztráció bevett eszköz számtalan európai demokráciában - önmagában a regisztráció intézménye az általános választójog sérelmét eredményezi, nyilvánvalóan tarthatatlan állítás. Nyilvánvaló, hogy olyan országokat is indirekt módon diktatúrával vádol meg az ellenzék, mint az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság vagy az egyébként nagyon jó lakcímnyilvántartással rendelkező Franciaország vagy akár Görögország.

Úgy gondoljuk, hogy nyilvánvalóan ezek az állítások tarthatatlanok. Kezdjük megszokni azt két és fél év után, hogy az ellenzéktől az az állítás, hogy veszélyben van a jogállam, veszélyben van a demokrácia, nem jelent többet annál, mint hogy száz százalékban nem képesek azonosulni a kormánypárti előterjesztéssel. Úgy gondoljuk, hogy ezeket a kritikákat így kell kezelni, és a következő választás a most elfogadandó választási eljárási törvény, illetve a korábban elfogadott választójogi törvény alapján a választójog egyenlőségét sokkal jobban biztosítva garantálja azt, hogy minden magyar választópolgár élhet a választójogával, és minden magyar választópolgárnak a választójoga ugyanannyit számít a következő választásokon.

Ezeket az előrelépéseket kell értékelni, ezeket az előrelépéseket, úgy gondoljuk, az ellenzéknek is el kell ismerni. Erre tekintettel semmi ok arra, hogy ez a hisztériakeltés tovább folytatódjon, mindenkinek jó készülést kívánunk a választási kampányra.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
241 241 2012.11.26. 0:11  224-242

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Csak egy mondatban szeretnék Tóbiás képviselőtársamnak reagálni, hogy azt a független intézményt, ami eddig meghatározta a választókerületek beosztását, úgy hívták, hogy Minisztertanács. (Derültség, taps a kormánypártok padsoraiban. - Tóbiás József: De legalább volt ilyen.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
250 257-259 2012.12.17. 4:08  252-276

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Érdeklődéssel hallgattuk Tóbiás képviselőtársunknak a felszólalását, különösen azt a részét, hogy miért állunk meg itt. Ugyanis ami most történik, az a tavasszal elfogadott országgyűlési törvényben szereplő szankciórendszernek a szigorítása. És akkor, amikor ezt a szankciórendszert kialakítottuk, akkor ön, meg az önök frakciójából sokan itt a parlamentben ugyanígy kiabáltak, hogy a diktatúrát vezeti be a két kormánypárt. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Az LMP is! - Taps a kormánypárti padsorokban.) Nem szavazták meg, ellene szavaztak, a legméltatlanabb vádakkal illették az előterjesztőket, a Ház elnökét és a Fidesz képviselőit. És most pedig, amikor ezt a javaslatot, egyébként teljesen fölöslegesen, de mégis az önök szempontjait is részben figyelembe véve módosítjuk, akkor ugyanezeket a méltatlan vádakat kell végighallgatnunk frakcióigazgató úrtól.

Semmi más értelme nem volt ennek a vitának, csak az, hogy egyértelműen láthatjuk, hogy az MSZP-vel még azokban a kérdésekben sem lehet együttműködni, nem érdemes a kompromisszumot keresni, ahol egyébként a szabályozás célját tekintve szavakban egyetértünk.

Egyébként pedig ez azért van, mert önöknek ez a küzdelem szavakban fontos és nem a valóságban, mert ha a valóságban lenne fontos, akkor ennek a szabályozásnak már a kialakítását is támogatták volna. (Közbeszólások a Jobbik soraiból. - Az elnök csenget.) Egyébként pedig még képviselőtársam arra adjon...

ELNÖK: Szilágyi Képviselő Úr! Majd ön is kap szót, ha megnyomja a gombot! Most Gulyás Gergely képviselő úrnál van a szó.

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Egyébként pedig képviselőtársam arra adjon még választ, hogy vajon miért volt lehetőség korábban arra, hogy önök jobbikos képviselőkkel közös indítványokat írtak alá, ön személyesen is, az ön frakcióvezetője és pártelnöke is. (Közbeszólások, köztük Simon Gábor: A Házszabály, kedves barátom!) Az a kérdésem, hogy vajon abban az esetben a demokratikus normák érvényesültek vagy nem érvényesültek, ebben az esetben van-e lehetőség, volt-e lehetőség arra, hogy ezt szankcionáljuk, vagy a jövőben önök ezt is szankcionálni kívánják.

Mi úgy gondoljuk, hogy a választásoknak van egy végeredménye, a választások végeredményeként különböző frakciók ülnek itt az Országgyűlésben, és ha vannak elfogadhatatlan, tűrhetetlen vélemények, akkor azt itt az Országgyűlésben lehet annál jobban szankcionálni, mint ahogy egyébként a véleménynyilvánítás szabadsága az Országgyűlés keretein kívül korlátozható. Ezt kívánta már tavasszal az új szabályozás, az új szankciórendszer egyértelműsíteni, és ezeket a szabályokat pontosítjuk most, lehetőséget adva a levezető elnöknek a kizárásra, és nemcsak a pénzbírság kiszabására, és lehetőséget adva a házelnöknek arra, hogy amennyiben a levezető elnök nem megfelelően jár el, akkor meghatározott időn belül ezeket a szempontokat, ezeket a szankcionálási lehetőségeket az Országgyűlés méltóságának a megőrzése érdekében érvényesíthesse.

De úgy gondoljuk, hogy az MSZP az utolsó, amely ezt rajtunk számon kérheti. Úgy gondoljuk, a legjobb az lenne, ha ebben a kérdésben végre az MSZP befejezné azt a magatartást, ami csak a politikai haszonszerzésre törekszik, és nem az ügyet magát kívánja megszüntetni.

Örülünk annak, hogy most már az MSZP is úgy nyilatkozik, hogy nem fog közös indítványokat a Jobbikkal együtt aláírni, de ez nem változtat azon, hogy korábban ez megtörtént, és az sem változtat ezen, hogy a szólásszabadság egyébként az Országgyűlés keretein kívül nem korlátozható, az Országgyűlésben pedig a parlament tekintélyének megóvása érdekében van erre lehetőség.

(19.40)

Az, hogy a kirívóan sértő megnyilvánulások esetén a házelnöknek legyen mérlegelési jogosítványa vagy sem, az valójában egy terminológiai vita, máskülönben csak a kirívóan sértő megszólalásokról folyna a vita, így egyébként a házelnöknek arra van lehetősége, hogy mérlegelje, hogy kirívóan sértő volt-e egy felszólalás vagy pedig sem.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
254 20 2013.02.19. 26:06  19-55

GULYÁS GERGELY (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés a mai napon Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítását tárgyalja. A most beterjesztett módosítás oka nem az, hogy a kormánypártok korábbi alkotmányos elképzeléseiken változtattak volna, hanem hogy az Alkotmánybíróság 2012 decemberében az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek egy részét megsemmisítette, és az Országgyűlés számára feladatot adott.

Az Alkotmánybíróság által meghozott, talán minden korábbinál aktivistább határozat indokolása világosan rögzíti, hogy az Alkotmánybíróság az alkotmányozó szándéka ellenére sem fogadja el, hogy az alaptörvény szövegén kívül bármely dokumentumban alkotmányos szabályok legyenek. Az Alkotmánybíróság véleménye szerint az egységes alaptörvény csak egy alkotmányt jelenthet, ezért a testület indokolása szerint az Országgyűlésnek egybeszerkesztési kötelezettsége áll fenn annak érdekében, hogy az átmeneti rendelkezésekben rögzített szabályok is az alaptörvényben kaphassanak helyet.

Szó szerint idézek az Alkotmánybíróság említett 45/2012. határozatából: "Alkotmányos követelmény, hogy az alaptörvény módosítására és kiegészítésére kizárólag az alaptörvény S) cikke alapján kerülhet sor. Az alaptörvény normaszövegét kiegészítő vagy azt módosító rendelkezéseknek be kell épülniük az alaptörvény normaszövegébe ("beépülési parancs"). A beépítési parancs mint alkotmányos követelmény levezethető az alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből, a jogállamiság követelményéből, továbbá az alaptörvény S) cikkéből és az alaptörvény posztambulumából.

Az Alkotmánybíróság döntését követően az alkotmányozó feladata és felelőssége a részleges megsemmisítés utáni helyzet tisztázása. Az Országgyűlés köteles egyértelmű és világos jogi helyzetet teremteni.

Az Országgyűlésnek felül kell vizsgálnia a megsemmisített, nem átmeneti rendelkezések szabályozási tárgyait, dönteni kell arról, hogy ezek közül melyek újraszabályozására van szükség és milyen jogforrási szinten. Arról, hogy az újraszabályozandó rendelkezések közül mely rendelkezéseket kell az alaptörvényben elhelyezni, és melyeket kell törvényi szinten újraszabályozni, szintén az Országgyűlésnek kell határoznia. Az alaptörvénybe tartozó és újraszabályozandó tárgyak kizárólag az alaptörvény S) cikke szerinti eljárásban alkothatók meg, és be kell hogy épüljenek az alaptörvény normaszövegébe."

Úgy gondolom, hogy az Alkotmánybíróság mindannyiunk számára kellően világosan fogalmazta meg ítéletét.

Szeretném világossá tenni, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítésének indoka tehát közjogi érvénytelenség volt, azaz az Alkotmánybíróság nem tartalmi kritikát mondott az átmeneti rendelkezésekben foglalt szabályozásról, hanem formailag tartotta elfogadhatatlannak, hogy két különálló jogszabályszövegben szerepeljenek alkotmányos szintű rendelkezések.

(8.50)

Az egyetlen kivétel, ahol az Alkotmánybíróság tartalmilag is az alaptörvénnyel ellentétesnek ítélt egy, az átmeneti rendelkezések között is szereplő szabályozást, a regisztráció intézménye volt. E tartalmi kritikát az Alkotmánybíróság nem az átmeneti rendelkezések, hanem a választási eljárási törvény egyes rendelkezéseinek megsemmisítésekor fogalmazta meg, kimondva, hogy a regisztrációt a választójog szükségtelen és aránytalan korlátozásának tekinti.

Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz-KDNP-frakciószövetség, amely egy demokratikus választáson szerzett jogszerű felhatalmazás folytán rendelkezik alkotmányozó többséggel az Országgyűlésben, az Alkotmánybíróság mindkét döntését tiszteletben tartja, és az e határozatokban foglaltaknak eleget tesz. Ezért van az Országgyűlés mai napirendjén az alaptörvény negyedik módosítása, amely tartalmilag kisebb változtatásokkal és néhány fontos új rendelkezéssel az alaptörvény részévé teszi az átmeneti rendelkezéseket, és ezért nem található e rendelkezések között a választói feliratkozás, a regisztráció külön határozatban, egyedüliként tartalmilag is alkotmányellenesnek minősített szabályozása. Így azt a vitát, amelyet az átmeneti rendelkezések elfogadásakor egyszer már lefolytattunk, nem szükséges megismételni. A politikai álláspontok nagy valószínűséggel nem változtak meg, az Alkotmánybíróság döntése viszont világos iránymutatást ad az elhangzottak szerint az Országgyűlés mint alkotmányozó hatalom számára. Ezért a benyújtott módosítás azon rendelkezéseit szeretném részletesebben megindokolni, amelyek nem voltak vagy nem ebben a formában voltak a korábban elfogadott átmeneti rendelkezések részei.

Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat első cikke kiegészíti az alaptörvény házasság és család védelmét deklaráló L) cikkét, egyértelművé téve, hogy a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Továbbra is úgy gondoljuk, hogy helyes volt az alaptörvény elfogadása során alkotmányos szinten rögzíteni az Alkotmánybíróság azon korábbi határozatát, amely szerint házasság kizárólag egy férfi és egy nő között jöhet létre. Hangsúlyozni szeretném, hogy ez a gyakorlatban nem jelent változást, az Alkotmánybíróság a korábbi alkotmány alapján is erre az egyértelmű következtetésre jutott. E szabályozás összhangban áll a múlt héten elfogadott polgári törvénykönyv rendelkezéseivel, amelyek szintén kiemelt védelemben részesítik a családot, és családnak minősítenek minden olyan kapcsolatot, amelyből gyermek származik, de a korábbinál több jogot biztosítanak az élettársi kapcsolatban élőknek, és nem érintik a regisztrált élettársi kapcsolatnak a szocialista kormány alatt külön törvényben elfogadott szabályait. Ez az alkotmányos rendelkezés tehát az új polgári törvénykönyvvel összhangban senkitől nem vesz el semmit, mégis kiemelt védelmet biztosít a gyermekek és a családok számára.

A 2. cikkben szereplő alaptörvény-módosítás az alkotmány elfogadásának, illetve módosításának szabályait tartalmazza. Nem érinti semmilyen formában az Alkotmánybíróság jelenlegi hatáskörét, mivel mindenben megfelel annak a gyakorlatnak, amelyet az Alkotmánybíróság Sólyom László elnöksége alatt teljes egyhangúsággal kialakított és amelyet változatlan formában azóta is fenntart. E rendelkezés tehát az Alkotmánybíróság által saját maga részére megállapított hatáskör alkotmányban való rögzítése. A félremagyarázások elkerülése végett szeretnék az Alkotmánybíróság korábbi határozataiból idézni: "Az Alkotmánybíróság nem semmisítheti meg az alkotmány egyetlen rendelkezését sem. Ha valamely rendelkezést az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata az alkotmány előírásai közé iktatott, az az alkotmány részévé vált, fogalmilag sem lehet annak alkotmányellenességét megállapítani."

Más határozatában az Alkotmánybíróság konkrétan foglalkozott az alkotmány módosítása terén fennálló hatáskörével is. Ezt szintén idézem: "Alkotmánymódosítás esetén az alkotmányt módosító törvény hatálybalépéséről rendelkező norma ugyan nem lesz az alkotmány szövegének része, de az olyan, az alkotmány normatartalmának módosításához elengedhetetlenül szükséges rendelkezés, mely nélkül maga az alkotmánymódosítás nem történhet meg. Az alkotmánymódosítást azonnal hatályba léptető rendelkezés és az alkotmánymódosítás eredményeként az alkotmány normaszövegévé váló rendelkezések között fennálló szoros összefüggés miatt az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja a hatályba léptető rendelkezés alkotmányosságát, mert ez azt is jelentené, hogy az alkotmányvédelemre intézményesített Alkotmánybíróság alkotmányos jogkörét túllépve az alkotmányozó hatalom jogkörét venné át. A felülvizsgálat során az alkotmány rendelkezéseit nem csupán értelmezné, hanem szükségszerűen minősítené is." Újabb idézet: "Az alkotmány alkotmányossági vizsgálata fogalmilag kizárt, ebből következően az alkotmányon belüli vélt vagy valós ellentmondás feloldására az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre."

Tisztelt Országgyűlés! Az alaptörvény-módosítás 3. cikke a kommunista diktatúra elítéléséről szól, továbbá rögzíti a diktatúra vezetőinek biztosított juttatások csökkentésének lehetőségét. Egyértelművé teszi, hogy a kommunizmus alatt elkövetett legsúlyosabb bűncselekmények elévülésének kezdete e cselekmények jogállami üldözhetőségének kezdő időpontja. A kormánypárti frakciók véleménye ebben a kérdésben egyértelmű és megmásíthatatlan. Aki totalitárius diktatúrák között tesz különbséget, az emberek méltósága között különböztet, mi pedig azt valljuk, hogy minden egyes ember méltósága sérthetetlen és egyenlő, ezért sem a kommunizmus, sem a nemzeti szocializmus legsúlyosabb bűnei nem évülhetnek el. A diktatúrára való emlékezés és a diktatúra feltárása az állam feladata. Bármelyik hiánya az állam mulasztása, ezért fel sem merülhet, hogy a kommunista állampárt, illetve az annak közvetlen befolyása alatt álló szervezetek iratai ne állami tulajdonban legyenek.

E kérdésben azt is szeretném egyértelművé tenni, hogy a kormánypárti frakciók úgy foglaltak állást, hogy az alaptörvény törzsszövegében a Magyar Szocialista Pártról még akkor sem szükséges említést tenni, ha nem vitásan a diktatúra állampártjának jogutódjáról beszélünk. Erre az álláspontra azért jutott a frakció, mert egy rendszerváltozás óta három választást nyert párt esetén az általuk vitt kormányzás minőségétől és a korábbi szocialista pártvezetők és miniszterelnökök diktatúrában játszott nem jelentéktelen szerepétől függetlenül az alkotmányos szintű nevesített megbélyegzést indokolatlannak tartjuk. Hogy az MSZP ezt természetesnek és nem nagyvonalúságnak tekinti, az különösen érdekes annak fényében, hogy milyen küzdelmet folytatnak a korábbi alkotmány alapján meghozott alkotmánybírósági határozatok konkrét hivatkozhatóságáért.

E harci kedv csillapítása érdekében szeretném idézni az Alkotmánybíróság 1154/B/1990. határozatát, amely szerint az MSZP az MSZMP jogutódságát az elfogadott alapszabály szerint vállalta. Az MSZP alakuló kongresszusán elfogadott alapszabály 47. §-a a második kongresszuson megállapított alapszabály 49. §-a szerint a párt Magyar Szocialista Pártként való újjáalakulásával fenntartja jogi személyiségének folytonosságát. A jogutódlás vállalásával pedig az következik - írja az Alkotmánybíróság -, hogy a jogutód viselni tartozik a vagyon tekintetében is az ebből származó előnyös és hátrányos következményeket. A párt tagjai, a párttagság önkéntes vállalása és az alapszabály alapján viselik az MSZP általános és a jogutódlással kapcsolatos megítélését is. Eddig az Alkotmánybíróság ítélete.

A javaslat 5. cikke garantálja, hogy valamennyi országos támogatottsággal rendelkező párt az országgyűlési képviselő-választás, illetve az európai képviselő-választás előtti kampányban azonos feltételekkel jelenhessen meg a közszolgálati médiumokban. A módosítás egyben azt is rögzíti, hogy sarkalatos törvény más politikai hirdetések közzétételét korlátozhatja. Az Alkotmánybíróság a korábbi választási eljárási törvényben szereplő szabályozást alkotmányellenesnek találta, ugyanakkor azt is egyértelművé tette, hogy "a kiegyensúlyozott tájékoztatás megvalósulása érdekében a törvényhozó korlátokat, feltételeket állíthat a politikai hirdetés közzétételére vonatkozóan".

Az 5. cikk (2) bekezdése a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatos új szabályozást tartalmaz. A magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának megsértése esetén e módosítás az új polgári törvénykönyv szabályaival összhangban lehetőséget teremt arra, hogy az adott közösséghez tartozó személyek emberi méltóságuk megsértése miatt igényeiket bíróság előtt érvényesíthessék. Ennél a pontnál szeretném hangsúlyozni, hogy frakcióálláspontot képviselek, mivel azok a sajnálatos és tűrhetetlen jelenségek, amelyeket a javaslat helyesen ismer fel, nem biztos, hogy jogi megoldásokkal kezelhetőek, véleményem szerint a demokratikus politikai közösség egységes és az egymással szemben megfogalmazott vádakat mellőző fellépése a jogi szabályozásnál hatékonyabb megoldás.

Sajnos, a parlamenti patkó bal oldalán helyet foglaló ellenzék pártjai a gyűlöletkeltő megnyilvánulások mértékének felnagyításában és külföldön való kommunikációjában az ilyen megnyilatkozások ellen következetesen fellépő kormánnyal szembeni olcsó politikai haszonszerzés lehetőségét látják, ezért az egységes fellépés feltételei ma korlátozottak. Nehéz tudomásul vennünk, hogy ma egyesek politikai hivatásuk lényegének tekintik Magyarország külföldön történő lejáratását, és ennek keretében a valóban létező, káros és elfogadhatatlan megnyilatkozások mértékét felnagyítják, és úgy tesznek, mintha a jelenségek bármivel is erősebbek lennének Magyarországon, mint Európa más államaiban.

(9.00)

Ebben a helyzetben a törvényhozásnak, sőt az alkotmányozó hatalomnak is meg kell találnia a megfelelő választ, és a kormánypárti frakciók többségi álláspontja mind a polgári törvénykönyv, mind az alaptörvény-módosítás vitája során az volt, illetve ma is az, hogy a gyűlöletkeltő megnyilvánulások megelőzésére hatékony eszköz lehet, ha a megsértett közösség tagja bírósági előtti igényérvényesítésre válik jogosulttá.

Tisztelt Képviselőtársaim! A módosító javaslat 7. cikke felhatalmazást ad arra, hogy törvény az állam által finanszírozott felsőoktatási tanulmányok esetén a diploma megszerzését követő meghatározott időre magyarországi foglalkoztatást írjon elő. Az e területen is elhangzott tényszerűen valótlan állításokkal kapcsolatosan szeretnénk világossá tenni, hogy az Alkotmánybíróságnak e szabállyal szemben semmilyen tartalmi kifogása nem volt, kizárólag a rendeletben való szabályozás miatt állapított meg alkotmányellenességet. A testület azt írta elő, hogy a hallgatói szerződéseket magasabb szintű jogi normának kell szabályozni. Az alkotmány ilyen.

A kormánypárti frakciók álláspontja egyértelmű: társadalmi szolidaritásról nem lehet beszélni akkor, ha a közpénzből fizetett felsőoktatásban ingyenesen részt vevő hallgatók a diploma megszerzését követően elhagyják az országot anélkül, hogy valaha visszatérnének, és e szabály közéletben elterjedt minősítése is teljes egészében helytelen, mert sem rögről nincs szó, hiszen a hallgatóknak a saját hazájukban kell a diploma megszerzését követő időszak egy részét tölteniük, sem kötésről, mert az, hogy az egyetem befejezése utáni húsz évből bármikor tíz évet itthon kell dolgozniuk, még a huzamosabb idejű külföldi munkavállalás lehetőségét sem zárja ki. A kormánypártok a véleménykülönbségek tárgyalásokon való feloldásának hívei akkor is, ha tudjuk, hogy a társadalom döntő többsége párthovatartozásra való tekintet nélkül a kormánnyal ért egyet a hallgatói szerződések szükségességével kapcsolatosan, és akkor is, ha egy törpe kisebbség agresszív és több esetben jogellenes fellépése hazai elismertség hiányában külföldi támogatásra támaszkodik.

A módosítás 8. cikkének (2) bekezdése államcélként írja elő, hogy az állam és a helyi önkormányzat valamennyi hajlék nélkül élő személy számára szállást biztosítsanak, míg a (3) bekezdés az Országgyűlést, illetve a helyi önkormányzatot feljogosítja arra, hogy a "közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében a közterület meghatározott részére vonatkozóan jogellenessé minősítheti az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodást". Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy különösen Budapesten és egyes vidéki városokban a hajléktalanhelyzet megoldatlansága milyen áldatlan állapotokat eredményezett. A korábbi helyzet nem csupán a társadalom többsége számára volt sérelmes, hanem a hajléktalanok számára is, hiszen a tilalom bevezetése előtt 2006 és 2010 között 131 hajléktalan ember fagyott meg Budapest utcáin a Fővárosi Önkormányzat szociális osztályának adatai szerint. Ehhez képest a tilalom bevezetését követő évben összesen egy ember vesztette életét hasonló okokból. Így az e szabályozással szemben érvelők hiába tetszelegnek a hajléktalanok védelmezőinek szerepében, valójában egy, mind a többségi társadalomnak, mind a hajléktalanoknak sérelmes szabályozás helyreállítása mellett állnak ki. A tilalom bevezetésével az állam nem csupán a közrend, a közbiztonság és a közegészség védelmében lép fel a társadalom többségének oldalán, hanem a hajléktalanokkal szemben is fennálló életvédelmi kötelezettségének tesz eleget.

Ugyan nem értettünk és ma sem értünk egyet az Alkotmánybíróság e tárgyban meghozott döntésével, mégsem hagytuk figyelmen kívül a testület által megfogalmazottakat. Az Alkotmánybíróság legfőbb kritikája szerint "sem a szabálysértési törvény szabályozása, sem annak indokolása alapján nem állapítható meg az az ok, az a védeni kívánt érdek, ami indokul szolgál arra, hogy az alaptörvény 19. cikkében szabályozott állami feladatvállalás alapján a szociális ellátás körébe vont élethelyzetet a törvényhozó társadalomra veszélyes kriminális magatartássá nyilvánítsa". Az Alkotmánybíróság azonban azt is rögzíti, hogy "a közrend védelme lehet olyan alkotmányos érdek, amelynek érdekében a jogalkotó szabálysértési szankció alkalmazását írja elő". Az Alkotmánybíróság döntése szerint az önkormányzati rendelet megalkotására adott korlátok nélküli biankó felhatalmazás tette alkotmányellenessé a korábbi szabályozást, ezért az alaptörvény-módosítás e kritériumoknak is eleget téve rögzíti, hogy az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodás jogellenessé nyilvánítására csak a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében kerülhet sor, ráadásul ilyen tilalom elrendelésére nem korlátozás nélkül, csupán a közterület meghatározott részére vonatkozóan van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! A módosítás 10. cikke új rendelkezést tartalmaz, amely az Országgyűlés elnöke számára a Ház működésének biztosítása és méltóságának megőrzése érdekében rendészeti és fegyelmi jogkört biztosít. Tekintettel arra, hogy e rendelkezések részletes szabályait tavaly decemberben a Jobbik kivételével valamennyi frakció támogatta, ezért merjük remélni, hogy legalább e tekintetben az egyetértés ma is fennáll. A javaslat rögzíti azt is, hogy az Országgyűlési Őrség a házelnök irányítása alatt gondoskodik az Országgyűlés biztonságáról. Arra biztatom ellenzéki képviselőtársaimat, hogy a házelnökhöz való, egyébként helytelen viszonyulásuk ne határozza meg az Országgyűlési Őrségről alkotott véleményüket. A Magyarországgal kapcsolatos külföldi botránykeltés lehetősége esetén oly kifinomult alkotmányos érzékkel dicsekvő ellenzéki képviselőknek nem lehet nehéz belátni, hogy garanciális alkotmányos szabály, hogy az Országgyűlés biztonságáról nem annak a kormánynak kell gondoskodnia, amelynek ellenőrzésére az Országgyűlés hivatott. Ezért van az, hogy a világ demokráciáinak nagy többségében a törvényhozás épületében a rendfenntartó hatalom kizárólag a törvényhozás elnökét illeti meg.

Tisztelt Országgyűlés! A javaslat 12. cikke az alkotmány szintjén szélesíti az utólagos normakontrollra jogosultak körét. Ezenkívül bírói kezdeményezésre indult, ma is soron kívüli eljárásnak minősülő utólagos normakontrollnak 30 napon belüli elbírálását írja elő az Alkotmánybíróság számára. Itt szeretném jelezni, hogy a kormánypárti frakciók tiszteletben tartják az Alkotmánybíróság döntéseit, de a jogbiztonság szempontjából is nélkülözhetetlen, hogy a rendes bíróságok által kezdeményezett alkotmánybírósági vizsgálat ne tarthasson évekig, mivel a rendes bíróságnak e megkeresést követően az Alkotmánybíróság döntéséig a saját eljárását fel kell függesztenie. Ezért ma az igazát bírói úton érvényesíteni kívánó feleknek sokszor éveken át áll a rendes bíróság előtti eljárása, mert az alkalmazandó jogszabály alkotmányosságáról való alkotmánybírósági döntésig nincs mód ezen eljárás folytatására.

A 12. cikk (4) bekezdése a jogszabályt felülvizsgálni nem kért rendelkezésének megsemmisítését abban az esetben teszi lehetővé az Alkotmánybíróság számára, ha az a felülvizsgálni kért rendelkezéssel szoros tartalmi összefüggésben áll. Ez a szabály kevesebbet kíván meg a megsemmisítés előfeltételeként, mint ami az Alkotmánybírósággal való szoros konzultáció mellett elkészült, és egyébként a testület évtizedes gyakorlatát kodifikáló Alkotmánybíróságról szóló törvény előír. Szó szerint idézem az alkotmánybírósági törvény 52. § (3) bekezdését: "Az Alkotmánybíróság a jogszabálynak az indítványban megjelölt rendelkezésével szoros tartalmi összefüggésben álló más rendelkezését is vizsgálhatja és megsemmisítheti, ha ennek elmaradása a jogbiztonságot sértené." Míg tehát az alkotmánybírósági törvény nem csupán a támadott és a felülvizsgált rendelkezés közötti szoros tartalmi összefüggést kívánja meg, hanem a jogbiztonság sérelmét is, addig a most tárgyalt módosítás csupán az előbbit írja elő. Tehát ugyan a benyújtott javaslat módosításai véleményem szerint az Alkotmánybíróság hatáskörét nem érintik, ha azonban e szabályozást mégis feltétlenül hatásköri kérdésként akarjuk értelmezni, akkor ez csak azok számára nem minősül hatáskörbővítésnek, akik nem beszélik a magyar nyelvet, vagy beszélik ugyan, de alapvető szövegértési nehézségekkel küzdenek.

A módosítás 19. cikke rögzíti, hogy az alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozat és annak indokolása az alaptörvény értelmezése során nem vehető figyelembe. Mivel az autentikus jogértelmezés, a törvényhozó szándéka egyértelműen az indokolásból derül ki, ezért engedjék meg, hogy szó szerint idézzem a 19. cikkhez fűzött előterjesztői indokolást. "E rendelkezéssel az Országgyűlés mint alkotmányozó hatalom egyértelművé teszi, hogy az Alkotmánybíróság nincs kötve a korábbi alkotmány alapján meghozott határozataihoz." Ez természetesen nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a testület az alaptörvény egyes rendelkezéseinek értelmezésekor a korábbival megegyező következtetésre jusson, ahogy azt a lehetőséget is biztosítja, hogy az alaptörvény egészének kontextusában a korábbi döntésekkel ellentétes megállapításokat tegyen. A rendelkezés tehát nem korlátozza, hanem éppen ellenkezőleg, kiszélesíti az Alkotmánybíróság szabadságát az alaptörvény értelmezése tekintetében.

(9.10)

Ha e szándék egyértelművé tételéhez a benyújtott tervezet módosítása szükséges, úgy a kormánypártok az ilyen irányú módosító javaslatot támogatni fogják. Mindenesetre szeretném rögzíteni, az Alkotmánybíróság az elmúlt több mint két évtizedes tevékenységével, amely ugyan természeténél fogva jogtudományi viták tárgya, nem vitásan, és különösen a szabadságjogokkal kapcsolatosan értékes dogmatikát alkotott, ezért semmi akadálya annak, hogy az Alkotmánybíróság e rendelkezéseket ezt követően is a korábbi gyakorlat szerint bírálja el, már csak azért is, mert az Alkotmánybíróság határozatainak rendelkező része az elutasítással vagy a megsemmisítéssel a jogrendszer részévé vált, az Alkotmánybíróság a saját korábbi indokolásától pedig eddig is bármikor szabadon eltérhetett.

Tisztelt Országgyűlés! Összességében tehát egyértelmű, hogy az Országgyűlés a napirenden lévő javaslat elfogadásával alkotmányozó hatalomként eleget tesz az Alkotmánybíróság átmeneti rendelkezések megsemmisítésekor hozott döntésének, valamint kiemelkedő fontosságú társadalmi kérdésekre adunk - az évek óta ismert kormányzati szándékokkal összhangban - a társadalom többségének támogatását élvező válaszokat.

Magyarországon az alkotmányozó hatalom kizárólag az Országgyűlést illeti meg, a parlament feladata és felelőssége, hogy a mindenki számára kötelező mércét jelentő alkotmányos szabályokat megalkossuk. A mérce betartása és betartatása valamennyi hatalmi ág és közjogi intézmény közös feladata, de meghatározása alkotmányos hagyományainkkal és nemzetközi jogi kötelezettségeinkkel összhangban az Országgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.

A kormánypárti frakciók annak ellenére bíznak az érdemi parlamenti vitában, hogy az elmúlt két és fél évben kénytelenek voltunk megszokni, hogy valódi viták helyett egy önkormányzati rendelet módosításától az alaptörvény elfogadásáig a baloldali ellenzék valamennyi esetben a diktatúráról, a demokrácia lábbal tiprásáról, fasiszta veszélyről és egyéb képtelenségekről beszél itthon és szerte a nagyvilágban. Ugyan elegünk van már e magatartásból, és szerintünk a választópolgárok többségének is elege van ebből, de természetesen a szólásszabadság jogával élve mindenki azt mond, amit akar. (Dr. Harangozó Tamás: Köszönöm szépen. - Dr. Bárándy Gergely közbeszól. - Dr. Harangozó Tamás: Megtisztelsz!) Mi csupán azt tanácsoljuk az e vitákat figyelemmel kísérő közvélemény számára, hogy mindenki legyen tisztában azzal, hogy az olyan kijelentések, mint a demokrácia lábbal tiprása vagy a jogállam vége, a parlament baloldalán ülő képviselők szótárában csupán annyit jelent, hogy valamely jogszabályi rendelkezéssel nem tudnak maradéktalanul azonosulni.

Önök előtt áll a lehetőség, hogy a most következő vitában bizonyítsák ennek ellenkezőjét. Ehhez kívánok sok sikert a kormánypárti frakciók nevében és mindannyiunk érdekében.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
258 35 2013.03.05. 0:52  26-48

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Nagyon röviden szeretném majdhogynem megismételni azt, amit Vas Imre elmondott, mert Schiffer András nem nem képes megérteni azt, ami elhangzott, de mégis így tesz. Tehát a választókerületi határoknál azokat a kisebb pontatlanságokat, amelyeket orvosolni kellett, azokat a választási eljárási törvény tavaly decemberben orvosolta. De miután volt egy előzetes normakontroll, az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek mondta ki egyes rendelkezéseit a választási eljárási törvénynek, és így a törvény egésze nem léphetett hatályba, ezért ezeket a rendelkezéseket később el kell fogadni.

Semmi mást nem akarunk módosítani, mindenki számára ismert 2012 decembere óta, hogy milyen választókerületi határok lesznek, de ezeket technikai értelemben újból el kell fogadni. Ennyi a javaslat, és semmi több ennél.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(10.30)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
258 39 2013.03.05. 0:31  26-48

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Nem lenne udvarias, ha nem válaszolnék a hozzám intézett kérdésre. Miután a választási eljárásról szóló törvény összes rendelkezését egyszerre kell elfogadni, és az alkotmánymódosítás is érinti az eljárási törvény egyes részeit, a médiakampányra vonatkozót, ezért az alkotmánymódosítást követően lesz lehetőség arra, hogy az eljárási törvényt elfogadjuk. De hogy egyértelműen követhető legyen az, amit mondtam, mindenki meggyőződhet majd arról, hiszen ott a választókerületi határokkal kapcsolatos pontosítás szó szerint meg fog egyezni azzal, amit már decemberben az Országgyűlés egy alkalommal elfogadott.

Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
258 43 2013.03.05. 0:16  26-48

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Schiffer Andrásról eddig azt hittük, hogy ismeri az Alkotmánybíróság gyakorlatát, most kiderült, hogy ez nem így van. Hiszen ha az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánít egy törvényt, akkor az egésze nem lép hatályba.

Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
266 183 2013.04.08. 4:25  182-194

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Mindenekelőtt azért kerülhet ma sor a megszokottnál hosszabb záróvitára, azért tíz perc az egy-egy frakciónak jutó időkeret, mert a Magyar Szocialista Párt a házbizottság ülésén ezt kérte. Ehhez képest nehéz minősíteni azt az eljárást, hogy miután az ő kérésüknek engedve az Országgyűlés lehetővé teszi, hogy frakciónként tíz perc legyen a záróvitában való felszólalás időtartama, ezt követően kivonulnak és elhagyják az üléstermet.

Pedig egyébként valójában öt percben is nyugodtan meg lehetne vitatni a zárószavazás előtti módosító indítványokat, ugyanis az előttünk fekvő választási eljárási törvény mindösszesen 371 szakaszból áll. A 371 szakaszból hét szakaszt minősített alkotmányellenesnek előzetes normakontroll során az Alkotmánybíróság. A hét szakasz érintette a regisztrációt a belföldi állampolgárok tekintetében, érintette a közvélemény-kutatás közzétételére vonatkozó tilalmat, érintette a politikai reklám szabályozását a kereskedelmi médiumokban és a politikai hirdetések szabályozását az internetszolgáltatók honlapjain, képújságban, teletexten.

Ehhez képest azt mondhatjuk, hogy a benyújtott módosító indítványok valamennyi pontban orvosolják az Alkotmánybíróság által felhozott jogalkotási problémákat, egy ponton, a kereskedelmi médiumokban közzétehető politikai reklám kapcsán pedig a 4-es számú alkotmánymódosítás világos szabályokat tartalmaz. Ennek értelmében a kereskedelmi médiában politikai reklám nem tehető közzé, kizárólag ingyenesen a közszolgálati médiumokban valamennyi országos listát állító párt egyenlő feltételek mellett jogosult politikai reklámokat közzétenni.

A kormánytöbbség minden más esetben eleget tesz az Alkotmánybíróság döntésének, közvélemény-kutatást a választás napján is nyilvánosságra lehet hozni, a mozikban, a képújságokban, a teletexten, az internetszolgáltatók honlapján lehetőség van politikai hirdetések közzétételére. Úgy gondoljuk, hogy ezzel a választási eljárási törvény vitája lezárható, a törvény elfogadását követően lehetőség lesz arra, hogy az eljárási törvény és az új anyagi jogi törvény szerint a választást minden nehézség nélkül lebonyolítsuk.

Egyetlenegy olyan pont van, ami bár nem része a zárószavazás előtti módosító indítványoknak, mégis komoly politikai vitát váltott ki, ezért indokolt rá kitérni, ez pedig a határon túli magyarsággal kapcsolatos félelemkeltés, az ő szavazati joguk gyakorlásával kapcsolatosan megfogalmazott valótlan állítások tömkelege. Először is egyértelművé kell tenni, hogy egy állampolgársági törvénymódosításra vonatkozó javaslatot nyújtott be egy fideszes képviselőtársam az Országgyűléshez, de már ezt is visszavonta. De ez a módosító javaslat a választási eljárási törvényt semmilyen formában nem érintette, semmilyen formában nem jelentette a választók nyilvántartásának a megváltozatását. Az erre vonatkozó szabályok ismertek, az erre vonatkozó szabályok most nem változnak meg a módosító javaslatokkal, és az erre vonatkozó szabályokat az Alkotmánybíróság megvizsgálta, és azokat alkotmányosnak találta.

Végül szeretném minden olyan pártnak felhívni a figyelmét, amely a következő országgyűlési választásokon indulni kíván, hogy valamennyi országos listát állító pártnak az eddigi gyakorlatnak megfelelően van lehetősége arra, hogy egy tagot a Nemzeti Választási Bizottságba delegáljon. Ennek az egy tagnak korlátlan betekintési joga van, tehát nem csupán a választópolgárok, akár a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok számáról győződhet meg, de még személyes adataikba is betekinthet, egyébként anélkül, hogy ezekről másolatot készíthetnek.

Úgy gondoljuk, hogy a választási eljárási törvény valamennyi demokratikus alkotmányos garanciát megfelelő formában tartalmaz, ezért kérem képviselőtársaimat, hogy fogadják el a javaslatot. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
266 193 2013.04.08. 4:20  182-194

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Számtalan olyan ellenzéki felvetés volt, ami a záróvita házszabályszerű kereteit szétfeszítette, és alig voltak olyanok, amelyek valóban a benyújtott módosító javaslatokra koncentráltak. Schiffer képviselőtársamnak például nem nagyon sikerült olyan paragrafust találni a benyújtott, zárószavazás előtti módosító javaslatok közül, amivel foglalkozni szeretett volna, általánosságban az egyébként már részben elfogadott választójogi törvényt kritizálta most ismételten.

Miután volt egy közös pont, ez pedig a választókerületekkel kapcsolatos kritika, szeretném jelezni, hogy pontosan az történt, amit Vas Imre képviselőtársam és én is itt a plenáris ülésen elmondtam. Ha Dúró képviselő asszony megtekinti az egységes szerkezetét a most elfogadandó választási eljárási törvénynek, akkor szó szerint ugyanazok a pontosítások szerepelnek benne, amelyek már tavaly novemberben is szerepeltek, tehát az történt, amit e tekintetben mondtunk.

Szintén a képviselő asszony kritizálta a kereskedelmi médiára vonatkozó szabályozást, de miután ezt a Jobbikból felszólaló Staudt Gábor rögtön meg is cáfolta, nem tudom, hogy van-e még nekem itt ezzel kapcsolatosan dolgom. Ugyanis a képviselő asszony azt az elvi lehetőséget vetette fel, hogy kereskedelmi médiumokban az országos listát nem állító, független jelöltek vagy országos lista állítására képtelen pártok jelöltjei elvileg hirdethetnek, majd Staudt Gábor megválaszolta, hogy de miután csak ingyenesen lehet ilyen hirdetéseket közölni, ez a probléma a gyakorlatban nem áll fenn. És elviekben sem áll fenn szerintem, hiszen ha valaki figyeli a magyar választásokat megelőzően a médiumokat, akkor azt az országos listát állító pártok uralják. Tehát függetlenül attól, hogy formálisan ez a szabályozás a Jobbik tetszését elnyeri-e vagy sem, még egy esélyegyenlőséget elősegítő klauzula is, de gyakorlati problémát - éppen azért, amivel az ön képviselőtársa és frakciótársa ezt a szabályozást megcáfolta - ez a kérdés nem fog felvetni.

A kampánycsenddel kapcsolatosan és a közvélemény-kutatásokkal kapcsolatosan azt tudjuk mondani, hogy az Alkotmánybíróságnak volt egy döntése. A közvélemény-kutatások esetén a mi szándékunk is arra irányult, amit itt a Jobbik-frakció rajtunk számon kér, ugyanis a korábbi nyolcnapos korlátot hat napra szállítottuk volna le, de az Alkotmánybíróság erre is teljesen egyértelműen azt mondta, hogy alkotmányellenes, tehát talán tovább már nem lenne szerencsés próbálkozni azzal, hogy akkor a négy vagy a három nap megfelel-e. E tekintetben tudomásul vettük az Alkotmánybíróság döntését. Ha ezzel ellentétesen jártunk volna el, akkor most azért kaptunk volna kritikát.

A levélben szavazással kapcsolatosan: ez természetesen nem része a jelenlegi vitának. Ezeket a szabályokat az Alkotmánybíróság megvizsgálta, és alkotmányosnak találta, de mégis szeretném jelezni, hogy minden olyan párt, amely listát képes állítani, jogosult a Nemzeti Választási Bizottságba tagot delegálni, ezért ő ezeknek a szavazatoknak az összeszámlálásában is részt tud venni, hiszen az ő felügyelete alatt folyik. A törvény egyértelműen rögzíti, hogy a Nemzeti Választási Bizottság felügyelete alatt folyik a határon túli szavazatok összeszámlálása. Ráadásul arról sincsen egyelőre szó, hogy az egyes országokból jövő regisztrációk számát bárki titkosítani szeretné, úgyhogy semmi ok nincs arra, hogy a választások tisztaságával kapcsolatosan ez a hisztériakeltés folytatódjon.

Végül pedig Schiffer András beszélt zavaros húsz évről, de azt nem teljesen értettem, hogy a választókerületekkel összefüggésben hogyan sikerült ezt megtennie, hiszen ha a zavaros húsz év igaz, akkor a választókerületek tekintetében egészen biztos, hogy igaz, ugyanis pontosan tudjuk, hogy milyen aránytalanságok álltak fenn a korábbi választási rendszerben, 300 százalékos különbségek. Ehhez képest bennünket megvádolni, akik minden egyes, a legkisebb és a legnagyobb választókerület közötti különbséget is 20 százalék alá hoztuk, úgy gondolom, méltánytalan, tehát e tekintetben ez a választási eljárási törvény, illetve ezt megelőzően a választójogi törvény volt az, ami tiszta vizet öntött a pohárba.

Mindezekre tekintettel még ellenzéki képviselőtársaimat is kérem, fontolják meg, hogy nem lenne-e jobb fenntartani azt a kompromisszumot, ami egyébként 1997-ben az ellenzék akkori magatartása miatt volt lehetséges, hogy megszavazták a választási eljárás törvényt. (Derültség.) Járjanak elöl a nagy elődök után jó példával! (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
267 98 2013.04.09. 2:46  97-113

GULYÁS GERGELY (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tekintettel arra, hogy a javaslat rövid, én sem fogok hosszan felszólalni és a teljes időkeretet, sőt annak még a nagyobbik részét sem fogom kihasználni. Mindenki előtt ismert, hogy a javaslat szándéka egyértelmű. Szeretnénk megakadályozni a törvény szigorával és a büntetések szigorával azt, hogy katasztrófahelyzetben, közveszély esetén azok szigorúbb büntethetőségére, akik a közösséggel szemben ilyenkor nem a mentésen fáradoznak, hanem mások tulajdonát akarják elsajátítani, lehetőség legyen.

Ezért a javaslat az eddigi büntető törvénykönyv 316. § (1) bekezdésének minősítő körülményei közül kiemeli a közveszély színhelyén való elkövetési magatartást és ezt a bűntettek között a 316. § (4) bekezdése c) pontjaként szabályozza, ennek megfelelően ha az Országgyűlés az általunk benyújtott módosító javaslatot elfogadja, akkor még a legcsekélyebb értékre elkövetett, a közveszély színhelyén történő elkövetés esetén is legalább három évig terjedő szabadságvesztéssel kell számolnia az elkövetőnek. Súlyosabb esetekben a büntetési tétel emelkedik, egészen tíz évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható büntethetőséget jelenthet, ha valaki különösen jelentős vagy különösen nagy értékre követi el közveszély helyszínén a bűncselekményt.

Úgy gondolom, hogy a javaslat találkozik az állampolgárok értékítéletével, a társadalom többségének az elvárásával. Természetesen mi is tisztában vagyunk azzal, hogy egy szigorúbb büntetésnek akkor van visszatartó ereje, ha az elkerülhetetlenül bekövetkezik, ez ebben az esetben is igaz. Reméljük, hogy e tekintetben a nyomozó hatóságok munkájára is magas színvonalon számíthatunk, és az ilyen bűncselekmények még kisebb arányban maradnak következmények nélkül, mint más esetben.

Tekintettel arra, hogy a bizottsági vita során kiderült, hogy a javaslatot valamennyi párt támogatja, egy kicsit zavarban vagyok, hiszen a vitákban korábban azt szoktuk meg, hogy élesen egymással szembenálló álláspontok és nézetek ütköznek egymással. Az utóbbi időben azt szoktuk meg, hogy ilyen esetekben az ellenzék kivonul, most viszont eddig teljes egyetértés volt a törvényjavaslat kapcsán. Remélem, hogy ez itt a parlamenti vitában is megmarad.

Erre tekintettel kérem képviselőtársaimat, hogy a javaslatot a vitát követően támogatni szíveskedjenek. Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.)

(14.40)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
267 112 2013.04.09. 1:28  97-113

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. E rövid vitában egyedülálló jelenségre figyelhettünk fel, ami eddig az én rövid parlamenti tapasztalataim alapján nem jellemezte az Országgyűlés működését. Sőt, talán rögtön két ilyet is említhetünk. Az egyik, hogy minden frakció a javaslatot támogatásáról biztosította. Ennek örülök, és ezt köszönjük.

Másrészt pedig az eddig nem ismert, és unikális, egyedülálló kategóriába tartozott Bárándy Gergely képviselőtársam felszólalása, aki felszólalása kezdetén és végén is jelezte, hogy támogatja ezt a javaslatot, illetve az MSZP-frakció támogatja ezt a javaslatot, majd utána hosszan megindokolta, hogy miért rossz ez a javaslat, hogyan bontja meg a Btk. egységes rendszerét, milyen aktuálpolitikai célokat szolgál, mennyire káros és mennyire elfogadhatatlan. Ezért aztán eddig a bizottsági üléseknél azt tudtuk, hogy van többségi és kisebbségi vélemény, azt nem tudtuk, hogy frakción belül is van ilyen. Tehát az MSZP-frakció ebben az esetben csak kisebbségi előadót állított, aki a frakcióvélemény ismertetését követően elmondta, hogy ő maga miért nem ért egyet az előterjesztéssel.

(15.10)

Ezért a jövőben - ha annyi javaslatot szabad nekem egy másik párt frakciójának megfogalmazni - érdemes olyan jelöltet állítani vezérszónoknak, aki egyetért a párt frakciójának ezek szerint csak többségi és nem egységes döntésével. De egyébként a támogató szavazatokat - jöjjön az bármely frakcióból - köszönjük. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
287 203 2013.06.10. 0:26  200-205

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Schiffer András képviselőtársunk 2 perc 10 másodpercen keresztül beszélt, ebből a Házszabálynak megfelelő állítása 3 másodpercet tett ki. Ez úgy szólt, hogy a zárószavazás előtti módosító javaslat az államháztartási törvénnyel való összhangot biztosítja, ezért elfogadható. Nekünk is ez a véleményünk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(18.00)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
290 429 2013.06.17. 4:10  428-434

GULYÁS GERGELY, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egy rövid javaslatról van szó, ezért én is röviden szeretném megindokolni.

Mindenekelőtt hallhattuk a mai este során a megelőző vitákban, hogy Gúr Nándor arra a rendkívüli felfedezésre jutott, hogy az Országgyűlés lexeket alkot, de most azt a jó hírt tudjuk közölni már eltávozott szocialista képviselőtársunkkal, hogy unikális javaslat áll előttünk, mert egy országgyűlési határozat módosításáról van szó. Méghozzá a Házszabály módosítására tett javaslatot az alkotmányügyi bizottság azt követően, hogy a korábban a Lehet Más a Politika képviselőcsoportjába tartozó képviselők indítványozták a frakciójuk fennálltának megállapítását, hivatkozva az Alkotmánybíróság 10/2013. számú határozatában foglaltakra, amelyben az Alkotmánybíróság elutasította a Demokratikus Koalíció frakcióalakítási igényére vonatkozó alkotmányjogi panaszt, és a Házszabály egyetlenegy rendelkezését sem semmisítette meg.

Ebből adódóan az a határozott véleményünk, hogy a jelenlegi házszabályi keretek között nincs lehetőség arra, hogy a Lehet Más a Politika a korábbi frakcióját feltámassza. Ugyanakkor kétségkívül az Alkotmánybíróság az indoklásában azt egyértelművé tette, hogy az Országgyűlés házszabály-alkotási monopóliuma természetesen nem korlátlan, a szabad mandátum elvéből következik az az alkotmányos követelmény, hogy az olyan pártlistához tartozó országgyűlési képviselőket, amelynek pártlistája valamennyi területi pártlistára leadott és országosan összesített érvényes szavazatok több mint 5 százalékát megkapta, mindenképpen megilleti a képviselőcsoport létrehozásának joga. Az ilyen támogatottsággal rendelkező pártokhoz tartozó képviselők nem foszthatók meg attól a joguktól, hogy pártjuk frakcióját az Országgyűlésben létrehozzák és fenntartsák. A hangsúly azon van, hogy fenn is tarthatják. Tehát egyértelművé teszi indoklásában az Alkotmánybíróság, hogy az 5 százalékot országos összesítésben elért pártoknak a létszámkorláttól függetlenül joguk van a frakciójuk fenntartására is. Erre tekintettel tett javaslatot az alkotmányügyi bizottság a Házszabály módosítására.

Látom, hogy a késői órán már sem a frakcióval nem rendelkező Demokratikus Koalíció, sem az LMP-ből kivált szakadárok éppen most jól körül nem írható politikai csoportosulásának képviselői nem vesznek részt. Ezt egyébként dicséretesnek tartom, mert azt mutatja, hogy ha nem a sajtó előtt kell nyilatkozni, akkor a Demokratikus Koalíció és az LMP-ből kivált képviselők is pontosan tudják, hogy egyáltalán nem vonatkozik rájuk a most benyújtott módosítás, hiszen hazamentek a felesleges vitát elkerülendő. Szeretném jelezni, hogy a 14. § (2) bekezdés helyébe lépő új szabályozást, amely szerint képviselőcsoportot alkothat az ugyanazon párthoz tartozó legalább 3 képviselő akkor is, ha mandátumukat ugyanazon önálló országos pártlistáról szerezték, el sem kell olvasni azon pártok képviselőinek, akik az előző országgyűlési választáson nem érték el az 5 százalékot. Ezt a 13. § (1) bekezdése egyértelművé teszi.

Úgy gondoljuk, hogy ez a politikai, erkölcsi és az Alkotmánybíróság döntésének fényében jogi igazság is, hiszen demokráciában a választások eredménye tiszteletben tartandó és megfelelő lefolyás esetén megkérdőjelezhetetlen. Aki elérte az 5 százalékos küszöböt, annak joga van a frakcióját megalapítani és fenntartani, aki nem, annak pedig először ehhez egy választáson kell megmérettetni.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
290 433 2013.06.17. 0:30  428-434

GULYÁS GERGELY, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Nagyon röviden. Egyrészt örülök, hogy Vágó Gábor képviselőtársam nem szólalt fel és tette fel azt a kérdést, hogy ez a javaslat vajon milyen csoportérdekeket szolgál.

Másrészt pedig röviden választ adnék Bárándy Gergely képviselőtársamnak. Február 14-én szűnt meg a Lehet Más a Politika országgyűlési képviselőcsoportja. Azóta nem találkoztunk ilyen MSZP-s indítvánnyal, ami a Házszabályt módosította volna, ezért nem volt módunk támogatni. (Dr. Bárándy Gergely: De nem a miénk a kétharmad!)

Köszönöm. (Balla György: De szándék sincs!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
295 238 2013.07.04. 8:35  197-238

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kétségkívül szóltak ellenérvek is azzal szemben, hogy megtárgyalja az Országgyűlés a Tavares-jelentést, mert ha valaki a jelentés egészét elolvassa, és akár csak veszi a fáradságot és a kormány által készített memorandumot elolvassa, akkor nem mondhat mást, még nem ismerve a magyarországi helyzetet is, csak hogy ez a jelentés olyan mértékben hemzseg valótlan állításoktól, hogy méltatlan ahhoz, hogy az Országgyűlés ezt napirendjére vegye és megtárgyalja.

De ami a méltatlansággal kapcsolatos vitát illeti, ezt lezárhatjuk Szanyi képviselőtársam felszólalása után. Helyes volt, hogy az országgyűlés ezt itt megvitatta, és nyugodtan mondhatjuk, hogy itt is látszott az a magatartás vagy az a hozzáállás, amellyel az MSZP a nemzeti ügyeket kezeli, és amely a rendszerváltozás óta nem javult, hanem folyamatosan csak romlik.

Ami a jelentés alapját illeti, természetesen mi abban nem fogunk egyetérteni, hogy a magyar alkotmányos rendszer előnyére változott-e az elmúlt három évben, mert ezzel kapcsolatosan szintén a legképtelenebb állítások hangzottak el, de azért azt érdemes tisztán látni, hogy az Európai Uniónak a közösségi jog határokat szab a fellépésénél. Az, amit az Európai Parlament ebben a határozatban elfogadott, az a közösségi jogot megsérti, a közösségi jog ugyanis nem teszi lehetővé a fellépést az Európai Parlament számára abban az esetben, ha az Európai Bizottság sem léphet fel. Tehát óriási tévedés, még európai parlamenti képviselői múlt esetén is óriási tévedés azt feltételezni, hogy van lehetősége az Európai Parlamentnek olyan területeket vizsgálni, amit az Európai Bizottságnak nincs, ugyanis mind a két szervezet kizárólag a közösségi jog alapján járhat el.

Szeretnék egy olyan - jóindulattal - tévedést kiigazítani, ami valamennyi szocialista képviselő vagy szinte valamennyi szocialista képviselő felszólalásában elhangzott. A strasbourgi szavazás eredménye azt mutatta, hogy 370 képviselő szavazott a Tavares-jelentés mellett, és 331 képviselő volt, aki ezt nem szavazta meg. (Dr. Józsa István: 249.) Ehhez képest az az állítás, amit először Kovács László képviselőtársunk fogalmazott meg (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Csúsztatott!), majd utána mindenki megismételte, hogy az Európai Néppártnak több tagja van, mint amennyien nem szavazták meg a jelentést, ez valótlan, ugyanis az Európai Néppártnak összesen 265 képviselője van. Ehhez képest ezt a jelentést 331-en nem támogatták. Sőt az igazság az, hogy ha az Európai Néppárt mandátumszámához hozzáadjuk a konzervatív frakciót is, amit azért már óvatosan tegyünk, mert ennek például Bokros Lajos is tagja (Derültség a kormánypárti padsorokban.), akkor még a két frakcióban együtt is csak 319-en ülnek, és összesen 331 képviselő volt, aki nem támogatta ezt a javaslatot. Ez a javaslat alig kapta meg a jelenlévők több mint 50 százalékának támogatását. (Harangozó Gábor: És a többiek mit csináltak?) Ezért nem arról van szó, hogy a Szocialista Párt valamilyen gesztust gyakorolt volna Magyarországgal szemben (Kövér László közbeszólása.), amikor is nem tett javaslatot a 7. cikkely szerinti eljárásra, hanem az a kétharmados többség, amelyet a 7. cikkely szerinti eljárás megindítása az Európai Parlamentben megkíván, nem áll rendelkezésre.

(21.50)

Az Európai Néppárt frakciójánál pedig lényegesen szélesebb kör volt ez ellen a jelentés ellen. Ezért nem igaz az az állítás, hogy a Fidesznek még saját pártcsaládját sem sikerült meggyőzni arról, hogy támogassák a mi álláspontunkat. A valóság az, hogy a mi pártcsaládunknál lényegesen szélesebb kör volt ez ellen a jelentés ellen. (Dr. Harangozó Gábor: Ez már mekkora hazugság!)

Azt szeretném egyértelművé tenni, hogy ezt a jelentést a baloldal arra használta, hogy mindazokat a vádakat megfogalmazza, amelyeket egyébként eddig még a Bizottság nyomás alatt tartásával sem sikerült elfogadtatni, és megfogalmazza azokat a vádakat, amelyeket egy héttel korábban az Európa Tanácsban csúfos kudarc közepette szavazott le egy olyan nemzetközi testület (Dr. Bárándy Gergely közbeszól. - Szabó Vilmos: Hazugág! Hazugság! - Közbeszólások a Fidesz padsoraiban. - Az elnök csenget.), amelyhez egyébként az emberi jogok sokkal közelebb állnak, mint az Európai Parlamenthez. (Szabó Vilmos: Hazugság! Hazugság! - Dr. Bárándy Gergely: Nevetséges!)

Az, hogy az Európa Tanács szorosan figyelemmel kíséri azt, hogy mi történik Magyarországon, egyetlenegy dolgot jelent, hogy tagjai vagyunk az Európai Tanácsnak. (Szabó Vilmos: Nem igaz! - Zaj a kormánypártok padsoraiban.) Ugyanígy kell figyelemmel kísérni a skandináv államokat, a törököket, a posztszovjet térséget vagy bármely más államot. (Szabó Vilmos: Nem igaz!) Semmi mást nem jelent.

Viszont az, amit az Európa Tanács megállapított, üdvözölte az Európa Tanács, hogy Magyarország először fogadott el olyan alkotmányt, amely az európai demokratikus értékeken nyugszik, megegyezik vagy beleillik az európai alkotmányos tradícióba, és széles körű társadalmi vita előzte meg (Dr. Bárándy Gergely közbeszól.), az teljesen ellentmond annak, amit a korábbi kommunista eszmerendszerrel szimpatizáló, most éppen a zöld színekben az Európai Parlamentben jelen lévő Tavares-jelentés megállapít, ezért azt mondhatjuk, hogy itt európai testületek közötti vitáról van szó.

És jól látszik az MSZP magatartásán, hogy olyan témaköröket kíván az európai politikába beemelni, ami tisztán a magyar belpolitikára tartozik. Ahhoz, hogy milyen a nyugdíjrendszer Magyarországon, semmi köze sem az Európai Uniónak, sem az Európa Tanácsnak. (Dr. Harangozó Gábor közbeszól.) Semmi köze nincs hozzá! Ezért ebben a kérdésben például volt már az Európai Unió bíróságán egy ítélet, ami egyértelművé tette azt és egyébként a strasbourgi bíróságon is volt egy ítélet, hogy ez kizárólagosan nemzeti hatáskörbe tartozik.

Ezek után azt mondani és azzal megvádolni ebben a vitában a kormánykoalíciót, hogy a 2700 milliárdos nyugdíjvagyonból ellopott 3000 milliárdot, az igen furcsa azoktól, akik egyébként 12 000 milliárd forinttal növelték meg 8 éves kormányzásuk alatt az államadósságot, és ennek a 2700 milliárdnak a nagy része is államadósság-törlesztésre ment. (Dr. Szanyi Tibor: Fordítva! 3000-ből 2700 milliárdot!)

Sajnos nagyon drága volt az a 8 év, önök akkor mulattak, valakinek fizetni is kell. (Szabó Vilmos: De ettől még elfogadtátok!) De ezek a kérdések a magyar belpolitikába tartozó kérdések, itt az Országgyűlésben kell megvitatni, és utána a választásokon kell megszerezni a szükséges többséget, ha valaki, ne adj' isten, mindazon negatív tapasztalatok után, amit 2002 és 2010 között a magyar társadalom átélhetett, még mindig önöket akarná támogatni. (Dr. Józsa István: Tiszta választásokon! - Közbeszólások az MSZP padsoraiban.)

Végül tisztázzuk azt egyértelműen, hogy ha valaki a Tavares-jelentés tévedéseit mégiscsak helyesnek tartja - és úgy látjuk, hogy a szocialista frakció mindenféleképpen ebbe a körbe tartozik -, akkor is egyértelműen el kell utasítani azt, hogy az Európai Unió egy olyan testületet hozzon létre, aminek semmilyen közösségi jogi alapja nincs.

Ha önök Magyarországgal szemben korrektek lennének, és állapítsuk meg, hogy a magyar miniszterelnökről és Orbán Viktorról név szerint, de a magyar miniszterelnökről sincs szó egyetlenegy alkalommal sem ebben a jelentésben, viszont Magyarországról több tucat alkalommal van szó, ha meg akarjuk vizsgálni egyébként, hogy egyébként ez a jelentés miről szól, de ha önök nem Magyarországgal szemben kívánnának fellépni, akkor legalább azt el kellene ismerni, hogy olyan testületet nem állíthat föl az Európai Parlament, amelynek semmilyen közösségi jogi alapja nincs. Az Európai Parlamentnek ez a határozata a közösségi jogot megsérti. (Dr. Szanyi Tibor: Ilyet nem határoztunk, tudd meg! Ez a szégyen az egészben! - Soltész Miklós: Pszt! Pszt!)

Ha egy portugál vagy egy német, vagy egy svéd képviselőnek az a vágya, hogy a koppenhágai kritériumok felügyeletére jöjjön létre az Európai Unión belül valamilyen bizottság, akkor pontosan rögzített eljárásrendje van a szerződés módosításának, és ennek az eljárásrendnek az utolsó lépcsője az, hogy a Magyar Országgyűlésnek kétharmados többséggel kell jóváhagynia a szerződésmódosítást. Azt megelőzően egyébként alkotmányozó konventet kell összehívni. Ilyen itt nem történt. Ezt nem lehet az Európai Parlament egyszerű többségi döntésével felülírni.

Ezért aztán ez a javaslat, még ha valaki egyébként a Tavares-jelentés számtalan, Magyarországra nézve sértő és valótlan állításával egyetért, még akkor is meg kell hogy állapítsa, hogy durván sérti a közösségi jogot, korlátozza valamennyi európai állam szuverenitását, és olyan veszélyes precedenst teremt, ami az Európai Unió egészének nagyon sokat árthat, és ami az európai együttműködés egyébként általunk soha meg nem kérdőjelezett, sőt már akkor is, az MSZP-t megelőzően is támogatott eszméjével ellentétes, az európai együttműködést pedig mélységesen aláássa. (Wittner Mária: Nekik mindegy, csak ártson!)

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
299 257 2013.09.09. 10:06  236-292

GULYÁS GERGELY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés a mai napon Magyarország Alaptörvénye ötödik módosításának tárgyalását kezdi meg, illetve ennek részletes vitáját folytatja le.

Az a tény, hogy az Országgyűlés a két és fél éve elfogadott alaptörvényt ismételten módosítja, nem az alkotmányozó eredeti szándékának változását jelzi.

(19.20)

Ahogy a negyedik módosítás oka és előzménye az Alkotmánybíróság átmeneti rendelkezéseket megsemmisítő döntése volt, addig az ötödik módosítás az alkotmánnyal kapcsolatos nemzetközi támadások és viták végleges lezárása érdekében szükséges. Akik a módosítások gyakoriságával mint szerintük önmagában is megálló érvvel kívánják bizonyítani az alaptörvény részbeni elhibázottságát, azoknak három tényt mindenféleképpen érdemes figyelembe venni.

Először is a nemzetközi gyakorlatban mind az Európai Unió tagállamaiban, mind a tengerentúlon gyakran fordul elő, hogy egy alkotmányt elfogadása után több alkalommal is módosítanak. Az Európai Bizottság egyik, hazánkkal kapcsolatos kérdésekben, közjogi kérdésekben rendkívül aktív biztosát adó Luxemburg például 2003 és 2009 között 12 alkalommal módosította alkotmányát, sőt korábban, 1988 decembere és '89 júniusa között eltelt hat hónapban hat alkalommal tette ugyanezt. Ha az alkotmányozás kudarcának aligha tekinthető amerikai alkotmánytörténetet nézzük, akkor sem szabad megfeledkezni arról, hogy a több mint 230 év alatt mindösszesen 27 alkotmánykiegészítést megélt amerikai alkotmány első tíz kiegészítésére két évvel az alkotmány elfogadása után került sor.

Másodszor, ahogy az eddigi módosítások sem érintették az alkotmány lényegi tartalmát, nem változtattak a közjogi intézményrendszer szabályozásán, úgy a mostani módosítás még a korábbiakhoz képest is kisebb korrekciónak tekinthető csupán.

Harmadszor, a magyar közélet teljes kompromisszumképtelenségét és a kétharmados parlamenti többség jövőbeni előfordulási valószínűségének rendkívül csekély voltát ismerve elhanyagolható az esélye annak, hogy 2014 tavaszát követően további alaptörvény-módosításokkal számolni kellene. A most előterjesztett módosítás a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének összevonásán kívül a negyedik alkotmánymódosítás csekély mértékű korrekciójának tekinthető.

A kormány a 2. cikkben az Európai Bizottsággal való egyeztetést követően és annak eredményeként arra tesz javaslatot az Országgyűlésnek, hogy az alaptörvénynek a politikai reklám közzétételét ingyenesen, ellenérték nélkül valamennyi médiaszolgáltató esetében eddig tiltó rendelkezését változtassa meg, és a jövőben ingyenesen, ellenérték nélkül valamennyi médiaszolgáltató számára politikai reklám közzétételét tegye lehetővé. Ez a szabályozás elfogadható az Európai Bizottság számára, és megfelel a kormánypártok által fontosnak tartott, korábban többször ismertetett szabályozási szempontnak, amely szerint a választási kampány ne válhasson pénzügyi versennyé, a legdrágább reklámidőt értékesítő kereskedelmi médiumokban történő politikai reklámok közlésének lehetővé tételével.

A módosítás 3. cikke, az Országos Bírói Tanács alaptörvényben való megjelenítése a szervezetileg független igazságszolgáltatásban érvényesülő önkormányzatiság elvét erősíti meg.

A módosítás 4. cikke egy felesleges politikai vitának vet véget azzal, hogy nem kívánja alkotmányos szinten szabályozni azt az evidenciát, hogy ha nemzetközi jogszolgáltatási fórum vagy a magyar Alkotmánybíróság döntéséből a magyar államra nézve olyan kötelezettség származik, amelynek teljesítésére a költségvetésben nem áll rendelkezésére elegendő tartalék, úgy ennek teljesítésére különadó kivetésére van lehetőség. Ez természetesen akkor is így van, ha ezt az alaptörvény nem tartalmazza. Mégis szeretném az ellenzéki oldalról elhangzott valótlan állítások nagy száma miatt egyértelművé tenni, hogy e szabályozás kialakítására nem az elmúlt három év jogalkotási gyakorlata ad okot, hanem azok a már ebben a ciklusban a kormány nyakába szakadt terhek, amelyeket a 2002 és 2010 közötti szocialista törvényhozás idézett elő. Ezért különösen cinikusnak tartjuk azt az alaptörvényhez önállóan benyújtott szocialista módosító indítványt, amely ilyen esetben törvényhozói felelősséget állapítana meg.

A félreértések elkerülése végett, bár nyilvánvaló jogi képtelenségről van szó, de elsősorban mégsem elzárkózunk ettől, csupán arcátlannak tartjuk, tekintettel arra, hogy ilyen nagyságrendű fizetési kötelezettséget kizárólag az MSZP-SZDSZ-koalíció idézett elő azzal, hogy a 2007-ben elfogadott áfatörvénynek az áfa-visszatérítés kizárására vonatkozó szabályait az Európai Unió Bizottsága 2011-ben, tehát már ebben a kormányzati ciklusban közösségi jogot sértőnek találta, és a magyar államot 250 milliárd forint kifizetésére kötelezte. Ha tehát a szocialisták ezt az elvet kívánják érvényesíteni, akkor járjanak elöl jó példával, és térítsék meg a törvény megszavazásával az MSZP jelenlegi elnöke és képviselőtársai által okozott 250 milliárdos kárt a magyar költségvetésnek. Ezt követően tudunk komolyan foglalkozni az egyébként jogi nonszensznek tekinthető javaslatukkal.

A javaslat 5. cikke és a 7. cikk (3) bekezdése a Magyar Nemzeti Bankhoz telepíti a pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletének ellátását. Ugyanezt a javaslatot az átmeneti rendelkezések megalkotásakor az Országgyűlés egy alkalommal már elfogadta. Akkor éppen az Európai Bizottság kérésére volt kénytelen a Magyar Országgyűlés az összevonás lehetőségétől elállni, annak ellenére, hogy a magyar kormány már akkor felajánlotta, hogy garanciát ad arra, hogy Simor András akkori jegybankelnök mandátumát ez a módosítás nem érintheti.

Most azonban a korábbival érdemben megegyező szabályozást az Európai Központi Bank előzetesen rendben lévőnek találta, és az Európai Bizottság sem illette ezt semmilyen kritikával, ezért a kormány a korábbi szándékát fenntartja. Tudjuk, hogy csak az ökör következetes, és megnyugodhatunk, hogy az Európai Uniót nincs okunk ilyen durva jelzővel illetni.

A javaslat 6. cikke az Alkotmánybíróság hosszabb határidő biztosítására vonatkozó igényének kíván megfelelni, amikor a bírói kezdeményezésre indult normakontroll-eljárásra 30 nap helyett 90 napos határidőt biztosít. Itt is szeretnék emlékeztetni arra, hogy abban az esetben, amikor ilyen eljárást bíró kezdeményez, mivel vélelmezi, hogy az ítélkezése alapjául szolgáló jogszabály alaptörvény-ellenes, akkor ez minden esetben az eljárás felfüggesztésével jár együtt. Ezért nem fogadható el az a létező gyakorlat, hogy ezeknek az indítványoknak az elbírálása, egy sokszor egyszerű jogkérdés eldöntése több évet vesz igénybe, ahogyan azt a közelmúltban is nagy jelentőségű, állampolgárok csoportját érintő ügyben megtapasztalhattuk, illetve még mindig az Alkotmánybíróság előtt folyamatban van hasonló bírói megkeresés.

A javaslat 7. cikke a bírósági ügyáthelyezés lehetőségét szünteti meg. Tudomásul vesszük, hogy az Európai Bizottság még átmeneti időre sem fogadja el ügycsoportok más bíróságokhoz történő áthelyezését. Úgy gondoljuk, hogy noha ez a jogintézmény más európai uniós államokban is létezik, és ilyen gyakorlat ügycsoportok másodfokon történő elbírálása területén bármely belföldi és nemzetközi kritika nélkül érvényesült a szocialista kormányzás időszakában is, azonban annak érdekében, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségébe vetett elengedhetetlenül fontos közmeggyőződést ne kezdhessék ki a magyar ellenzék hatékony közreműködésével folytatott nemzetközi kritikák, a kormány arra tesz javaslatot az Országgyűlésnek, hogy az ügyáthelyezés intézményét szüntesse meg.

Ha valaki kellően erős idegzetű ahhoz, hogy végigolvassa az alaptörvény negyedik módosítása során lefolytatott parlamenti vita ellenzéki hozzászólásait, akkor azzal szembesülhet, hogy az ellenzék döntően nem a most módosított rendelkezéseket támadta. Támadta a felsőoktatásra vonatkozó szabályokat, a kommunista diktatúra bűneiről megemlékező rendelkezéseket, a család és a házasság intézményének alkotmányos szabályozását, a szólásszabadságnak a közösségek méltósága érdekében történő, egyébként korábbi MSZP-s javaslattal egyező korlátozását, és különösen az Alkotmánybíróságra vonatkozó rendelkezéseket. Ezek voltak a lényegi pontjai az alaptörvény negyedik módosításának, és ezekben még a magyar kormánnyal szemben túlzottan pozitív elfogultsággal nem vádolható Európai Bizottság sem látott semmi kivetnivalót.

(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Ezért joggal állíthatjuk, hogy az ötödik módosítás korrekció ugyan, de olyan korrekció, amely az ellenzék számára elsősorban nem kritikára, hanem korábbi állításainak fényében önkritikára ad okot. Úgy gondoljuk, hogy az ellenzéknek tudomásul kellene venni az Európa Tanács azon határozatát, amely szerint az új magyar alkotmány demokratikus alapelveknek felel meg, európai értékeken nyugszik, és Magyarország történelmében először fogadta el demokratikusan választott Országgyűlés, ezt pedig üdvözlendőnek tartjuk.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

(19.30)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
310 215 2013.10.14. 2:17  206-218

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Mindenekelőtt azt érdemes tisztázni, hogy miért állt elő az ároktői eljárásban a késedelem, és miért áll elő számtalan eljárásban hasonló késedelem. Erre azt a választ kapjuk, hogy azért, mert az az önigazgatási rendszer, az a bírósági szervezetrendszer, ami 1998. január 1-jével létrejött, és amit egy kétharmados szocialista-szabad demokrata kormány fogadott el, az ellenzék ellenkezése dacára, csődöt mondott. Ennek a következménye az, hogy ezek az eljárások elhúzódnak.

Örülünk annak is, hogy az MSZP-nek vannak javaslatai az eljárások elhúzódásának megakadályozására, de nagyon sajnáljuk, hogy a bírósági szervezetrendszer hatékony átalakítását, ami már mostanra csökkentette jelentősen az egy bíróra jutó ügyterhet, és azokat a különbségeket, amelyek az egész országban megvannak, annak idején nem támogatták.

Amikor az ároktői ügyben a korábban előzetes letartóztatásba helyezettek a négy év leteltével házi őrizetbe kerültek, akkor a Fidesz-frakció kezdeményezésére, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kezdeményezésére a Belügyminisztérium, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Legfőbb Ügyészség, illetve az Országos Bírói Hivatal képviselőinek részvételével egy olyan szakértői testület jött létre, ami törvénymódosításokra tett javaslatot. Ezeket a törvénymódosításokat az Országgyűlés már júniusban el is fogadta. Ennek köszönhető, hogy most már terhelti hozzájárulás nélkül is lehet lábperecet tenni a sértettekre. Ennek köszönhetőek azok a hatásköri változások, amelyek folytán a jövőben ilyen jellegű különbségek ügyteherben nem fognak előállni. Ennek köszönhetően jött létre új ügyészi státus és új bírói státus, és ennek köszönhetően kell az eljárásokban, a soron kívüli eljárásokban a sorrendiséget aszerint rangsorolni, hogy mikor van a terhelt előzetes letartóztatásban.

Látjuk, hogy pillanatnyilag az önök által létrehozott igazságszolgáltatási rendszer máig ható csődje miatt még ez sem elegendő, ezért a Fidesz-frakció olyan megoldásra fog javaslatot tenni, ami kizárja a lehetőségét annak, hogy köztörvényes bűnözők szabadlábra kerüljenek. Szeretném hozzátenni Schiffer András felszólalására, lehet, hogy a magyar alkotmány szűkebb korlátokat szab, mint más államok alkotmányai, de Svédországban, Németországban, Luxemburgban, Lengyelországban nincs felső korlátja az előzetes letartóztatásnak.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
312 38 2013.10.16. 8:00  33-103

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Igen tisztelt Elnök Asszony! Elnök Úr! Elnökhelyettes Úr! Főtitkár Asszony! Köszönettel vettük a Fidesz frakciója nevében azt a beszámolót, amit itt elnök asszony előterjesztett, és amit korábban nagyon igényes formában az alkotmányügyi bizottság tagjai is megkaptak.

Mindenekelőtt azt a jogszabályi környezetet kell értékelni, ahonnan az Országos Bírósági Hivatal elindult. Amikor 2011-ben az Országos Bírósági Hivatalról szóló jogszabályokat megalkottuk, akkor egy olyan környezettel álltunk szemben, hogy egyes régiókban a bíróság évek óta a működőképessége határán van, és ez a helyzet nem azért állt elő, mert a bírák ne dolgoznának magas színvonalon és lelkiismeretesen, hanem azért, mert az az igazgatási rendszer, amit 1997-ben az akkori kétharmados kormánytöbbség az akkori ellenzéki pártok ellenkezése dacára elfogadott, az a kétezres évek közepére egyértelműen és világosan csődöt mondott.

Ez a rendszer hozta el azt az időszakot a bírósági ügyterhek tekintetében, amikor is bíró és bíró között, csak az ügyterhet tekintve ötszörös-hatszoros különbség is volt Magyarországon. Úgy gondoljuk, hogy ez az egyenlő munkáért egyenlő bért elvet is egyértelműen és durván sérti, és különösen sértette a jogbiztonsághoz való jogát azoknak a jogkereső állampolgároknak, akik saját igazuk tudatában fordultak bírósághoz, és akik sokszor sok éven át elhúzódó pereket kellett hogy végigszenvedjenek, amíg egy jogerős ítélet, egy végrehajtható határozat megszületett.

Úgy gondoljuk, hogy a kiindulási pont tehát az, hogy az az igazgatási rendszer, ami Magyarországon 2011-ig működött, valójában működésképtelen volt, nem biztosította a bírák számára a színvonalas munkavégzés lehetőségét. Ennek ellenére is abban az időszakban is a bíróságok a függetlenség tekintetében, az ítéletek színvonala tekintetében helytálltak, de nem tudtak mit kezdeni azzal, hogy az igazgatási rendszer, ami Magyarországon szerintem egyébként helyesen, független a kormánytól, nem volt képes garantálni azokat a technikai és személyi feltételeket, amelyek a gyors és hatékony ítélethozatalhoz elengedhetetlenek.

Ezen kívántunk változtatni, és fontos alapelv volt, hogy nem akartuk az önigazgatási rendszert olyan értelemben megváltoztatni, hogy nem kívántuk azt, hogy egy bírósági miniszteri szintű adminisztráció jöjjön vissza, ami a rendszerváltozást követő fél évtizeden keresztül jellemezte a bíróságok igazgatását. Úgy gondoltuk, hogy önmagában az a tény, hogy a '97-ben létrehozott önigazgatási rendszer csődöt mondott, nem jelenti azt, hogy az önigazgatással lenne baj. Ezért hoztuk létre az Országos Bírósági Hivatalt, és úgy látjuk, hogy azok a folyamatok, amelyek elindultak, nem kis mértékben egyébként a korábbinál lényegesen szervezettebb munkának és a korábbinál lényegesen jelentősebb költségvetési támogatásnak, azok már most éreztetik hatásukat, és nyilván a régi bűnöknek hosszú az árnyéka, ezért nem várható az el, még akkor sem, ha egyes esetekben a közvélemény joggal érez dühöt egy-egy eljárás elhúzódása miatt, hogy ezeket az óriási mértékűre duzzadt ügyterheket egy-másfél év alatt a bírósági szervezet teljes egészében képes legyen feldolgozni. De az elvárható, és ennek egyébként látjuk is egyértelmű jeleit azokból a statisztikákból, amelyeket elnök asszony is itt megemlített, hogy jelentős mértékben váljon kiegyensúlyozottabbá az egy bíróra jutó ügyteher. Ha megnézzük azt, hogy a legproblémásabb térségekben, Budapesten, a Fővárosi Törvényszéken, Pest megyében milyen folyamatok indultak el, akkor csak gratulálni tudunk ahhoz, hogy ilyen mértékű, 38 százalékos, 18 százalékos ügytehercsökkenés történt, attól függően, hogy a Fővárosi Törvényszékről vagy járásbíróságokról beszélünk.

Azt reméljük, hogy ha ez a folyamat így folytatódik, akkor 3-4 év múlva valóban eljutunk oda, hogy egyébként a polgári perrendtartásban is létező tárgyalási időközök tarthatóak lesznek, és a bírósághoz fordulás nem jelent egyet azzal, hogy valakinek évekig kell várni egy jogerős határozatra.

Azt nagyon fontosnak tartanánk, hogy a statisztikákból egyértelműen derüljön ki, hogy egy kereset benyújtásától kezdve a jogerőig mennyi idő telik el. Tehát az a fajta statisztikai rendszer, amit szintén az Országos Igazságszolgáltatási Tanács időszakában használtak, valójában arra sem volt alkalmas, hogy a helyzet súlyosságával szembesüljünk, hiszen önmagában befejezésnek minősült egy felfüggesztés, egy szünetelés vagy pedig egy idézés kibocsátása nélküli keresetelutasítás. Ezek a statisztikák sokat nem mutattak. A jogkereső állampolgárokat döntően az érdekli, hogy mennyi idő alatt jut el egy per - ha polgári perről beszélünk - a kereset benyújtásától a jogerős határozat meghozataláig.

Látjuk azt, hogy ezen a területen is történt pozitív előrelépés. Azt látjuk egyébként, hogy az Országos Bírósági Hivatal azokkal a pluszforrásokkal és pluszstátusokkal, amelyeket a költségvetés a hivatal rendelkezésére bocsátott, jól gazdálkodik, és a jövőben is, azt reméljük, hogy az a folyamat, ami ezeken a területeken elindult, folytatódni fog.

Fontosnak tartjuk azt, hogy az Országos Bírósági Hivatal mindig magas színvonalon vesz részt a jogszabályok véleményezésében. Valóban látszik, hogy a hivatal fontosnak tekinti azt, hogy a jogalkotóval együttműködjön, és azokat a szempontokat, amelyek a jogalkalmazás során kiemelt fontosságúak, figyelmünkbe ajánlja. Ezt külön köszönettel vesszük elnök asszonytól, és azt kérjük, hogy ez az együttműködés a jövőben is maradjon meg az Országgyűlés, illetve az Országos Bírósági Hivatal között.

Szintén pozitívum az, hogy a Bíróképző Akadémia magas színvonalon működik, és biztosítja a következő bírói generációk színvonalas oktatását, a joggyakorlat megismerését és fenntartását. Nagyon nagy pozitívumnak tartjuk a tanúvédelmi programot, és azt is egy komoly előrelépésnek tekintjük, hogy a peres ügyek számát azáltal is lehet csökkenteni, hogy a mediáció intézményét az Országos Bírósági Hivatal is előnyben részesíti.

Fontosnak tartjuk azokat a jogszabály-módosításokat is, amelyek a hatáskör-módosítással kapcsolatosan történtek. Hosszú vitát követően tudomásul vettük, hogy az ügyáthelyezés intézményének a működtetésére Magyarországon az Európai Unió véleménye szerint ugyanolyan feltételek mellett sincs lehetőség, mint ahogyan ez az intézmény, mondjuk, Hollandiában hosszabb ideje működik. Ezért próbáltuk a hatásköri szabályok módosításával az ügyterhet csökkenteni, ezért fontos, hogy a Debreceni és a Szegedi Ítélőtáblához is újabb megyék kerültek, az ő hatáskörükbe tartozik a felülvizsgálat olyan megyék esetében, amelyek ügyeit korábban a Fővárosi Ítélőtábla bírálta el.

(11.30)

Azt reméljük, hogy az ítélőtábla egyébként kiemelkedő ügyterhének csökkentéséhez is hozzá fog járulni. A jövőben is készséggel állunk rendelkezésére a Kúria vezetőjének és elnök asszonynak, ha bármilyen jogszabály-módosítással, illetve jogalkotással segíteni tudjuk azt a folyamatot, hogy a bírósági eljárások megfelelő, ésszerű időn belül befejeződjenek. Azt reméljük, hogy azok a lépések, amelyek eddig történtek, mindenkit meggyőznek arról, hogy annak az átalakításnak, amely az igazságszolgáltatásban végbement, volt értelme. Ez az átalakítás az eljárások gyorsabb befejeződését szolgálja, éppen ezért Magyarország minden polgárának a korábbinál nagyobb jogbiztonságot nyújt.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
312 48 2013.10.16. 2:10  33-103

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tevékenységének megítélésével kapcsolatosan azon gondolkodtam, hogy mi lehet a Bárándy képviselő úr által megfogalmazott álláspont és az én álláspontom közti különbség. Arra jutottam, hogy vélhetően az, hogy ő az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagja volt, amikor én viszont ügyvédként láttam ennek az igazgatási rendszernek a teljes csődjét, éppen ezért nem is bukásról beszéltem, hanem arról, hogy ez a rendszer csődöt mondott.

Az pedig logikailag sem állja meg a helyét, hogy míg Bárándy képviselőtársam is eljut oda, hogy szerinte azokkal a jogszabály-módosításokkal, amelyeket az Országos Bírósági Hivatal és annak elnöke jogköreivel kapcsolatosan elfogadtunk, már a rendszer korrektnek tekinthető, ugyanakkor pedig hozzáteszi, hogy a '97-es bírósági reform során meghozott törvény korrekcióra szorult, de ők ezeket a korrekciókat, az akkori kétharmados többség nem tudta elfogadni. A helyzet tehát az, hogy mi megalkottunk egy olyan rendszert, amely szerintem önmagában is jó volt, de a nemzetközi kritikák hatására nyitottak voltunk bizonyos korrekciókra. Ez a rendszer működőképes, ennek a rendszernek az eredményei a statisztikák alapján egyértelműen láthatóak, míg az a rendszer, amit a kétharmados többséggel az ellenzék ellenkezése dacára '94 és '98 között az akkori kétharmados kormánytöbbség megalkotott, az igazságszolgáltatás csődjéhez vezetett.

Végül, Gaudi képviselőtársam felszólalása során sok olyasmit is mondott, amivel egyetértek, különösen - ő ugyan most telefonál, ezért vélhetően nem hallja, amit neki mondok (Derültség.), de túlteszem én ezen magam - a 2006-os ügyek megítélésében vélhetően mi egyetértünk, és a bírósági működés is joggal illethető kritikával, már csak azért is, mert ezt a Fővárosi Bíróság vizsgálata is megállapította. De miután a parlamenti műfaj már régóta nem kellően színes műfaj, ezért én javasolnám, hogy Gaudi-Nagy Tamás irodájának működéséről szóló beszámolóját is évről évre tárgyalja meg az Országgyűlés (Derültség.), mert akkor még szélesebb körben kapnánk betekintést azokba az ügyekbe, ahol ő képviseletet lát el.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
314 14 2013.10.22. 5:05  13-16

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Tegnap óta tudjuk, hogy Magyarország történetében a rendszerváltozás óta talán a legsúlyosabb politikai botránnyal szembesülünk. Tegnap óta tudjuk azt, hogy ma már a baloldalon a politikai kultúra odajutott, hogy egyesek megengedhetőnek tartják azt is, hogy saját politikai ellenfeleikkel szemben koholt bizonyítékok alapján hamis vádakat fogalmazzanak meg.

Tudjuk azt, hogy a politikai kultúra Magyarországon hagy maga után kívánnivalót, de mégis eddig azt reméltük, hogy semmiképpen, soha nem fordulhat az elő, hogy bármely politikai erő vagy a politikai pártok tagjai, tisztségviselői megengedhetőnek tartsák azt, hogy a velük szemben álló pártokat hamis bizonyítékokkal próbálják meg lejáratni. Tudjuk azt, hogy a jelenlegi ellenzék bármit megtenne azért, hogy a választásokat megnyerje, sőt azt is tudjuk most már, hogy ha a választások megnyerésére nem képes, akkor vagy undorba, vagy botrányba akarja azt fullasztani.

Szeretném hangsúlyozni azt, hogy azok a választási szabályok, amelyeket ez az Országgyűlés elfogadott, ezeket a visszaéléseket megakadályozzák. Ugyanakkor nem tudjuk megakadályozni azt a gátlástalanságot, amely ebből az ügyből egyértelműen kiviláglik. Azt látjuk, hogy ennek a kérdésnek fontos erkölcsi vonatkozásai vannak. Az elsődleges kérdés az, hogy megengedhető-e bármi a politikai ellenféllel szemben, megengedhető-e az, hogy valaki mást hamisan bűncselekmény elkövetésével vádoljon. Ne felejtsük el, hogy azon a videón, amiről most már tudjuk, hogy a bajai választások után készült, a Fidesz szóvivőjét vádolják meg bűncselekmény elkövetésével, ne felejtsük el azt, hogy ezt a hitelesség bármilyen megkérdőjelezése nélkül egy országos internetes hírportál nyilvánosságra hozta, ne felejtsük el azt, hogy ennek hitelt adott a Magyar Szocialista Párt elnöke, a Magyar Szocialista Párt több politikusa és szóvivője is, és ne felejtsük el azt, hogy ráadásul feljelentést is tettek ebben az ügyben, nem kételkedve ennek a bizonyítéknak a valódiságában.

Politikai kérdés az, hogy ki lesz a felelőse ennek az ügynek. Úgy gondoljuk, hogy az ügy tisztázása az ügy súlyára tekintettel a magyar demokrácia, a magyar közélet egészének érdeke. Úgy gondoljuk, hogy mindenféleképpen el kell jutnunk oda, hogy ebben az ügyben teljes egészében tisztán láthassunk. Nagyon fontos az, hogy a magyar közélet egésze, az érdeklődők, a választópolgárok megtudják azt, hogy kinek állt érdekében az, hogy ilyen hamis bizonyítékok készüljenek, a hamisítási botránynak kik az értelmi szerzői.

Egyelőre azt tudjuk, hogy a készítők, illetve a megrendelők között MSZP-s, illetve a Demokratikus Koalícióhoz tartozó politikusok érintettek. Azt is tudjuk, hogy ezek a pártok, noha szavakban érdekeltek a tisztázásban, de mégis a botrány kirobbanása óta tett nyilatkozataikkal valójában nem a tisztázást segítik. Azt látjuk, hogy az egymásnak ellentmondó nyilatkozatok bizonyítékot jelentenek arra, hogy a lebukással nem értek véget a hazugságok, hanem a hazugságok hosszú sorozata kezdődött el. Úgy gondoljuk, hogy a Magyar Szocialista Pártnak, a Demokratikus Koalíciónak, a baloldal egészének érdeke lenne, hogy tisztán lássunk abban, hogy milyen szintű tisztségviselők érintettek ebben az ügyben, hogy tisztán lássunk abban, hogy ki és milyen bűncselekményt követett el, mert nem lehet kérdés, hogy nemcsak egy nagyon súlyos politikai botrányról van szó, hanem itt bűncselekmények elkövetésére is sor került. Amikor bűncselekményről beszélünk, akkor ráadásul azt is látnunk kell, hogy ezek súlyos bűncselekmények. A hatóság félrevezetése, illetve a hamis vád a magyar politikában eddig ilyen szinten soha nem merült fel. Azt látjuk, hogy ezekben az ügyekben a Magyar Szocialista Párt és a Demokratikus Koalíció politikusai érintettek, és azt látjuk, hogy ennek ellenére ezek a pártok nem a tisztázásban érdekeltek, egyelőre valótlan tartalmú nyilatkozatokat tesznek, illetve önmaguknak is több esetben ellentmondanak.

Tudjuk azt, hogy a következő választásokra az MSZP és a Demokratikus Koalíció külön listán indul, de úgy tűnik, hogy a hamisításban elválaszthatatlanok egymástól. Mi azt szeretnénk, ha az igazságszolgáltatás képes lenne arra, hogy ezt az ügyet teljes egészében feltárja, ha képes lenne arra, hogy minden kétséget kizáró módon megismerhesse valamennyi magyar választópolgár, hogy kik voltak azok, akik ilyen módszereket is megengedhetőnek tartottak a jelenlegi legnagyobb kormánypárt lejáratására, kik voltak a megrendelők, kik voltak a készítői ennek a videónak, kik vették át azt a videót, és miért történhetett meg az, hogy a legnagyobb ellenzéki párt székházába vitték elsőként a rendőrségi tájékoztatás szerint ezt a videót. Ezekre a kérdésekre választ kell kapnunk, és ha az MSZP, illetve a Demokratikus Koalíció nem hajlandó nekünk választ adni, akkor az igazságszolgáltatás szerveire vár ez a válasz. A Fidesz-frakció mindent meg fog tenni azért (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy ezt a választ a magyar választópolgárok megkaphassák.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
317 52 2013.10.28. 3:17  51-56

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt egy hét az ellenzék jól sikerült, széles körű összefogást demonstráló október 23-ai rendezvénye ellenére is a hamisítási botrány jegyében telt.

Az elmúlt hét sajtóhírei és az azok nyomán nyilvánosságra került videofelvétel, riportok, illetve a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság hivatalos tájékoztatása alapján köztudomású, ma már nem vitás tény, hogy 2013. október 15-én, két nappal a bajai időközi választás után néhány bajai lakos megrendezett és a Demokratikus Koalíció volt párttagja videón rögzített egy jelenetet, amelyben egy férfi magát a helyi Fidesz-szervezettel kapcsolatban állóként tünteti fel. Erre hivatkozással nagyobb összegű jutalmat ajánl fel a jelenet többi szereplőinek azért, ha a megismételt választókerületi szavazáson a Fidesz jelöltjére szavaznak.

A videofelvétel sajátosságai, így a szereplők viselkedése, gesztusai, a kontextus és a közlések mesterségessége alapján első megtekintés után is egyértelműnek kellett lennie, hogy a felvétel hamisítvány. Ez a jelenet és a jelenet megrendezése kizárólag arra volt alkalmas, hogy a felvételen folyamatosan ismételgetve megnevezett Zsigó Róberttel és Kovács Csabával, a Fidesz helyi jelöltjével kapcsolatosan azt a hamis látszatot keltsék, hogy szavazásra jogosult helyi lakosokat a választási szándékuk szabad kinyilvánításában anyagi előny ígéretével, illetve ennek nyújtásával befolyásolni kívánnak.

A sajtóban megjelent, illetve a rendőrség által közölt információk szerint a szóban forgó jelenet megrendezői és átvevői is ellenzéki párthoz kötődnek: a felvételt Király György, az MSZP sporttagozatának alelnöke vette át, egyes sajtótudósítások szerint ő rendelte meg.

Úgy gondolom, a hamisítási botrány kapcsán józan ésszel senki nem gondolhatja azt, hogy a felvételnek csak elkészítői voltak, megrendelői nem. Az ellenzék azt a képtelenséget szeretné elhitetni velünk, hogy a rágalomhadjáratuk állításait alátámasztó bizonyíték meghamisítása nem illeszkedik teljes mértékben abba a kampányba, amelyet az MSZP és szövetségesei Baján folytattak.

A rendszerváltozás után nem volt még olyan párt, nem voltak olyan pártok, akik politikai haszonszerzés céljából a közvéleményt, illetve a hatóságokat ilyen módszerrel akarták volna félrevezetni, ellenfeleiket ennyire tisztességtelen eszközökkel akarták volna lejáratni, ezért az ügynek különös jelentősége van.

Az elhangzottakra tekintettel kérdezem az államtitkár urat, hogy hova vezetnek a hamisítási botrány szálai. Ki lehetett a megrendelő? És kinek állhatott érdekében ilyen felvételt elkészíttetni? Milyen büntetőjogi következményei lehetnek az esetnek? Felkészült-e a rendőrség arra, hogy a jövő évi választásokat hasonló hamisítási botrányok (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) kísérhetik végig, tekintettel arra, hogy nincs okunk feltételezni, hogy a botrányban érintett pártok változtatnak magatartásukon?

Várom tisztelettel válaszát. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
317 56 2013.10.28. 1:01  51-56

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Örömmel vettem az államtitkár úr tájékoztatását a tekintetben, hogy számtalan érintettel kapcsolatosan már most bizonyítékok állnak a hatóságok rendelkezésére.

Azt már szomorúan vesszük tudomásul, hogy a Demokratikus Koalíció politikusai, illetve az MSZP politikusai is érintettek ebben az ügyben, ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy éppen ezért az ő érdekük is az, hogy a valóság a lehető legteljesebb mértékben kiderüljön. Ezért azzal fogadom el a miniszter úr válaszát, hogy kifejezetten azt várjuk a hatóságoktól, hogy amikor a nyomozás lezárul, akkor minden részletre kiterjedő, teljes körű tájékoztatást szíveskedjenek mindenféleképpen az ország nyilvánossága előtt, és ha lehet, akkor itt az Országgyűlés nyilvánossága előtt is adni.

Emellett szeretném jelezni azt is, hogy a Fidesz-frakció szándéka az, azt szeretnénk, ha az ilyen jellegű, most is büntetendő cselekményeket a büntető törvénykönyv a jelenlegi szabályozásnál szigorúbban, ha lehet, akkor külön tényállásban büntetné.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban. - Közbeszólás a kormánypártok soraiból: Helyes!)

(14.50)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
322 206 2013.11.11. 1:44  205-225

GULYÁS GERGELY (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala az új alaptörvény elfogadásával átalakult, Magyarországon most már az információ szabadságát külön hivatal védi, hatékony hatósági jogkörökkel, nem pedig ombudsman felelős a területért. A korábbi széttagozódott ombudsmani rendszert az egységes Alapvető Jogok Biztosának Hivatala váltotta föl.

Ugyanakkor az elmúlt másfél év tapasztalatai alapján bizonyos finomításokat indokolt megtenni. Nem szeretnék abba a helyzetbe kerülni, mint amibe a Magyar Szocialista Párt került a Tavares-jelentés kapcsán, ezért nem titok, hogy ez az előterjesztés az alapvető jogok biztosának hivatalával egyeztetetten készült. Ennek megfelelően a hatásköröket érdemben nem módosítja, de bizonyos hatásköröket a korábbinál részletesebben tárgyal. És szerintem fontos és ésszerű javaslat, hogy a jövőben az alapvető jogok biztosának helyettese szószólói címet használhat. A magyar nyelv szabályaival ellentétes, hosszú és bonyolult elnevezés helyett ez mind belföldön, mind pedig a nemzetközi kapcsolatokban fontos lehet. Azt reméljük, hogy ennek a módosításnak az elfogadásával az ENSZ-nél is a lehető legmagasabb fokú emberijog-védő szervezetek kategóriájába tud kerülni az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, és a helyettesek is a mostaninál is hatékonyabban tudják feladatukat ellátni.

Miután a bizottsági vitában valamennyi frakció a javaslatot támogatásáról biztosította, őszintén remélem, hogy ez a szép egység itt az Országgyűlésben is fennmarad. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
322 224 2013.11.11. 4:34  205-225

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Igyekszem röviden reagálni az elhangzottakra. Először is, ennek a javaslatnak a vitája nyilvánvalóan eltér attól a vitától, amit az alaptörvény elfogadása során lefolytattunk. Ez pedig az egységes ombudsmani, alapvető jogi biztosi rendszernek a létrejötte volt. Szeretnék mindenkit emlékeztetni, mielőtt túl jó színben tüntet fel engem az ellenzék, hogy amikor az alaptörvény koncepciója még ezzel ellentétes tervezetet tartalmazott, akkor is - utána lehet keresni - én mindvégig amellett foglaltam állást, hogy meg kell szüntetni azt a helytelen és rossz állapotot, ami három alapjogi biztos, az alapjogok más-más területére rendelt biztosok egyidejű működését írta elő, főleg úgy, hogy volt egy generális jogkörrel felruházott biztos, és utána két részterületet látott el két másik önálló országgyűlési biztos. Szerintem ez szükségtelen hatásköri vitákhoz, szükségtelen véleménykülönbségekhez vezetett. Ha egy alapvető jogok védelmére létrejött intézmény van Magyarországon, akkor ezeket a vitákat ott kell lefolytatni. Szerintem ez nagyon helyes és jó döntés volt. Mondom, még akkor is ennek a pártján álltam, amikor a koncepció ezzel ellentétesen a korábbi biztosi rendszer fenntartását javasolta az Országgyűlésnek. Tehát szerintem az a változás, ami történt, jó.

Hogy mennyire jó ez a változás, éppen a Lendvai képviselő asszony által hivatkozott közvélemény-kutatás is bizonyítja, hiszen csak azt nem említette a képviselő asszony, hogy ez a kutatás 2013-ban történt. Tehát 2013-ban gondolták úgy már az új ombudsmani rendszerről az állampolgárok, hogy ez a korábbinál nagyobb közbizalomra érdemes.

Konkrét kérdések is felmerültek. Természetesen csak olyan stratégia megvalósulását lehet számon kérni az alapvető jogok biztosának hivatalán, illetve helyettesein, amely az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. Tehát ha van olyan, ami kormányzati hatáskörbe tartozik az előterjesztésben, akkor annak a korrekciója indokolt.

A Gaudi-Nagy Tamás által felvetett konkrét kérdéssel kapcsolatosan először is szeretném meggyőzni a képviselő urat, ha már délelőtt nem sikerült. Legalább arról sikerült meggyőzni, hogy nem egy sarkalatos törvény. De ha már délelőtt nem sikerült, ezért most egy esti próbálkozást is teszek, hogy tekintsen el attól a súlyosan alkotmányellenes, mind a régi alkotmány, mind az új alaptörvény alapján súlyosan alkotmányellenes álláspontjától, amely az egyéni képviselőnek megtiltja az önálló indítványként törvényjavaslat előterjesztését, vagy akár ezt helyteleníti. Ettől tekintsen el, és a jövőben az új alaptörvény szabályozásának megfelelően - bár a korábbi alkotmány e tekintetben ezzel megegyező volt - legyen kedves az egyéni képviselők jogát tiszteletben tartani. Szerintem Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársunknak is volt már nagy jelentőségű önálló törvényjavaslata. Senki nem gondolja, hogy az ellenzéki jogokat olyanformán lehet csorbítani, hogy neki először a kormányhoz kellene fordulnia azért, mert ez egy parlamentáris demokrácia, ahol a kormány a parlamentnek felelős. Én éppen azokat az ellenzéki hangokat szoktam hallani, hogy ez nincs kellően így. Tehát amikor ennek szép bizonyítékát látjuk, akkor legyen kedves az az ellenzék, amely egyébként ezzel ellentétes kritikákat fogalmaz meg, üdvözölni az ilyen jellegű előterjesztéseket.

Végül az a kérdés merült fel, hogy miért pontosítja a helyettes jelölés szabályait a törvény. Azért pontosítja, mert a jelenlegi szabályok szerint, miután együtt jár le az ombudsman helyettesének és az ombudsmannak a megbízatása, ezért ha megelőzően kell az ombudsmannak javaslatot tenni a helyettesjelölt személyére, akkor az azt jelenti, hogy az utána következő hat évben az Országgyűlés által megválasztandó alapvető jogi biztosnak azzal kell együtt dolgozni, akit még az elődje jelölt. Mi ettől szeretnénk eltekinteni. Az életszerű szabályozás az, ha megválasztjuk először az alapvető jogok biztosát, majd utána ő jelöl két helyettest. Ennyi változást tartalmaz a szabályozás. Szerintem ez is támogatható.

Úgy gondolom, hogy a névváltozás pedig különösen egyébként a nemzetközi kapcsolatokban jelent könnyebbséget. Én a biztosi elnevezés visszaállítását, éppen azért, mert az önállóságra utalna, ami szerintem helytelen, nem támogatom, a szószóló viszont szerintem mind Magyarországon könnyebben megjegyezhető, mind a nemzetközi kapcsolatokban jól használható.

Köszönöm a támogató felszólalásokat, és ígérem, hogy cserébe a módosító indítványokat is ezen szemüvegen keresztül fogjuk mi is vizsgálni.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
328 20 2013.11.25. 5:05  19-24

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A 2010-ben távozó szocialista hatalom nehéz örökségének egyik legterhesebb része a devizahitel-szerződések ügye. Egyértelmű volt kezdettől fogva a kormány álláspontja a tekintetben, hogy a magyar családoknak jogi védelmet kell biztosítani a devizahitel-szerződéseket kötő bankokkal szemben.

Mi volt a helyzet 2010-ben? Több mint egymillió devizahitel-szerződés volt, melyből 90 százalékot tettek ki a svájci frankban fennálló devizahitel-szerződések, és mindössze 10 százalék volt az euró, illetve japán jen alapú szerződés. Ebből is látszik, hogy valótlan állítás az, hogy bármilyen árfolyamveszteség miatt kellene most többet fizetni a hitelt törlesztő családoknak, hiszen pontosan tudjuk, hogy a szocialista kormányzás alatt volt 20 forinttal gyengébb euró is, mint a mostani euróárfolyam.

(13.50)

Arról viszont a magyar kormány és Magyarország semmilyen formában nem tehet, hogy a svájci frank árfolyama 25 százalékkal erősödött az euróhoz képest. Ebből látszik, hogy milyen felelőtlenség volt megengedni azt, hogy egy olyan devizanemben adósodjanak el családok, amelyet még bevezetni sem kívántunk soha, amire - szemben az euróval - semmilyen nemzetközi jogi kötelezettséget nem vállaltunk.

Azt lehet mondani, hogy a kormány nagyon sokat tett ebben az ügyben, de a probléma még teljes egészében mindig nem oldódott meg. A végtörlesztés lehetőségével 170 ezren élhettek, és körülbelül ugyanennyien vették a mai napig igénybe az árfolyamgát, illetve az eszközkezelő által kínált megoldási lehetőségeket. Azt látjuk, hogy a múlt heti versenyhivatali döntés egyértelművé tette azt, amit gyanúként mi is sokszor megfogalmaztunk, hogy a bankok jogellenesen működtek együtt, kartelleztek annak érdekében, hogy végtörlesztésben való részvételét minél több embernek akadályozzák meg. Ezért kell majdnem 10 milliárd forintos bírságot fizetniük a bankoknak. Ez is alátámasztja a jelenlegi kormánypártoknak azt a helyes, korábban már megfogalmazott helyes véleményét, mely szerint jogi védelemre van szüksége a magyar embereknek a devizahitel-szerződéseket nyakló nélkül megkötő és a valós kockázatokra a magyar polgárokat nem figyelmeztető bankokkal szemben.

Ha az a kérdés, hogy ki a felelős azért, hogy a jelenlegi helyzet előállt, akkor nyilvánvaló, hogy a legkevésbé az állampolgárok, akiknek ezt mint kedvező lehetőséget a valós veszélyekre való figyelemfelhívás nélkül ajánlották fel a bankok. Komoly felelősséget visel a magyar állam, az akkori magyar kormány és a bankfelügyelet, amely eltűrte azt, hogy egy olyan helyzet álljon elő, ami nyilvánvaló volt, hogy ha az árfolyam megváltozik, akkor a magyar gazdaságpolitika nem fogja tudni kezelni, és a legnagyobb felelősség pedig azoké a bankoké, akiknek noha évtizedes tapasztalataik voltak a hitelezésben, ennek ellenére nyakló nélkül tették lehetővé, nem megfelelő biztosíték adása esetén is, a hitelek felvételét.

Úgy gondoljuk, hogy nagyon fontos ezért, hogy teljes körű megoldást tudjunk találni. Még mindig nagyon sok családot érint a kérdés, ezért a kormány elkötelezett a tekintetben, hogy teljes körű megoldást találjon. Ahhoz viszont, hogy jó jogszabályi javaslatot tudjunk előterjeszteni, tisztán kell látni a jogi helyzetet. Ezért kezdeményeztük azt, és ezért kezdeményezte a kormány azt, hogy a Kúria jogegységi döntést hozzon, tisztán lássunk a szerződések ügyében. Úgy gondoljuk, számtalan olyan kérdés is volt, ahol a bankok egyértelműen visszaéltek az erőfölényükkel, például az egyoldalú szerződésmódosítások ügye. Úgy gondoljuk, hogy csak az Európai Unió fogyasztóvédelmi szabályai alapján is ezeknek a szerződéseknek egy részét vagy akár egészét jogellenessé, érvénytelenné lehet nyilvánítani. Éppen ezért természetesen mi semmilyen igényt nem fogalmazhatunk meg és nem is kívánunk megfogalmazni tartalmi értelemben a Kúriával szemben, de miután jelentős társadalmi rétegeket érintő kérdésről van szó, ezért a minél fontosabb tisztázása a kérdésnek fontos.

Ezért üdvözöljük azt, hogy a Kúria a mai napon mindenki számára a saját honlapján elérhetővé tett indítványában jogegységi eljárás lefolytatását kezdeményezte. Ez a jogegységi eljárás a kezdeményezés szerint választ fog adni arra, hogy a devizaalapú kölcsön devizakölcsön vagy forintkölcsön; a devizaalapú kölcsön konstrukciója alapján megkötött szerződések érvényes vagy érvénytelen szerződések, a pénzügyi intézményt milyen jellegű tájékoztatási kötelezettség terhelte a szerződés megkötésekor, illetve amennyiben a devizaalapú kölcsönszerződések bármely okból érvénytelenek, az érvénytelenség törvényi következményei közül a bíróság melyiket alkalmazhatja.

Erre várjuk a válaszokat, és a kormány ezután a saját megoldási javaslatával elő fog lépni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
335 28 2013.12.10. 28:30  27-57

GULYÁS GERGELY (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! 1994 után újabb házszabály elfogadására tesz kísérletet az Országgyűlés, illetve a beterjesztett javaslat és az ennek folytán javasolt együttes vita tartalmazza az országgyűlési törvény ezzel összefüggő módosítását is.

Az új házszabály elfogadásának indokoltságát senki nem vitatta. Ez annyiban természetes, hogy könnyű belátni, a 386 helyett 199 képviselőből álló Országgyűlés nem tud ugyanabban a struktúrában működni, mint az eddigi, majdnem kétszer ugyanekkora testület. A 2010-ben megválasztott parlament komoly érdeme, hogy nemcsak szavakban értett egyet a parlamenti képviselők számának csökkentésével, hiszen ez a látszólagos kompromisszum már a megelőző ciklusokban is fennállt, de most először voltunk képesek arra, hogy saját munkahelyünk majdnem felének a megszüntetéséről döntsünk.

Ezzel egyidejűleg azt is kimondtuk, hogy nemcsak kevesebb képviselőt tartunk elegendőnek, hanem az eddigitől eltérő, más típusú képviselői munkát is szeretnénk látni az Országgyűlésben. Ezért állítottuk vissza a polgármesteri és az országgyűlési képviselői tisztség közötti közjogi összeférhetetlenség 1990 és 1994 között már működő szabályait, és ezért terjesztettük ki ezeket a szabályokat valamennyi területre, így 2014 tavaszától a képviselői jogállás minden más keresőtevékenységgel összeférhetetlen. Ezzel egyidejűleg 2014-től az Országgyűlés összetétele is tükrözni fogja, hogy a magyarországi nemzetiségek az alaptörvény rendelkezése szerint államalkotó tényezők, így joguk van a parlament munkájában való részvételre.

E fontos lépések, ha önmagukban nem is elegendők, mégis elősegíthetik azt, hogy az Országgyűlés tekintélyét helyreállítsuk, a parlamenti munkát a korábbinál több tartalommal töltsük meg, a törvényhozási munkát átláthatóbbá és szabályozottabbá tegyük. Új házszabályra tehát azért is szükség van, hogy a parlament a 2014-es választásokat követően működőképes legyen, de e minimális célkitűzésen túl bízunk abban, hogy a javaslat a tartalmasabb és a jelenleginél kevésbé öncélú közéleti vitákat is elősegíti.

A javaslat bizottsági vitájában többen amellett érveltek, hogy elsősorban nem a házszabály javaslatának tartalmával, hanem időzítésével nem értenek egyet, úgy gondolják, hogy a következő Országgyűlésre vonatkozóan az utánunk következő parlamentnek kell házszabályt alkotni, illetve azt hangoztatták, hogy bár a javaslatban lefektetett törvényhozási eljárás iránya üdvözlendő, a jelenlegi kormánytöbbségnek az elmúlt három és fél év ettől eltérő gyakorlata nem biztosít kellően szilárd erkölcsi alapot a javaslat előterjesztésére, illetve elfogadására.

Ami az időzítést illeti: az Országgyűlés akkor járna el felelőtlenül, ha olyan helyzetet teremtene, hogy az új parlament és az újonnan megválasztott képviselők érdemi munka helyett azzal töltenék az új parlament megalakulása utáni első heteket, hogy az Országgyűlés belső működéséről kényszerülnek legalább egy hónapos vitát folytatni, amelynek a befejezéséig nemcsak a törvényhozás lenne működésképtelen, hanem a megválasztott nemzetiségi képviselők, illetve szószólók rájuk vonatkozó szabályozás hiányában semmit sem tehetnének. Ilyen alkotmányos adósságot felelőtlenség lenne magunk után hagyni.

Az eddigieken túl legalább még egy okból megfelelő a házszabály mostani elfogadása és a következő parlamenti időszak elején történő hatálybalépése. Mivel a választások eredményétől függ, hogy ki lesz kormányon és ki lesz ellenzékben, és a sajtóból úgy értesülhettünk, hogy valamennyi párt választási győzelemre készül, így a választások ma még ismeretlen eredményétől függ az, hogy kinek fontosabbak az ellenzék ellenőrzési jogosítványai, és kinek lesz fontosabb a kormánytöbbség hatékony törvényalkotáshoz fűződő joga. Tekintsük tehát az új házszabály elfogadása szempontjából ezt az időszakot olyan kegyelmi pillanatnak, amikor valamennyi oldal abban érdekelt, hogy olyan, a Ház működésére vonatkozó rendelkezéseket tudjunk elfogadni, amelyek egyaránt biztosítják a kormánytöbbség számára a hatékony és minőségi törvényalkotás esélyét és az ellenzéknek a kormányzati ellenőrzésre vonatkozó jogosítványait.

(A jegyzői székben dr. Szűcs Lajost Földesi Gyula váltja fel.)

Ami pedig azt a kritikát illeti, hogy a kormánypártoknak a javaslatban vázolttól eltérő és valóban sokszor erőltetett törvényhozási menetrend miatt, amit eddig tapasztalhattunk, nincs erkölcsi alapja a jelenleginél szabályszerűbb, megfontoltabb és tervezettebb törvényalkotási eljárásrend elfogadására, ezzel kapcsolatosan azt mondhatom az Országgyűlés bal oldalán helyet foglaló képviselőknek, hogy ha önök tisztességesen járnak el, akkor nem fogalmaznak meg olyan kritikát ez ügyben, amiért ne kellene, hogy saját maguknak is szemrehányást tegyenek. Emlékezzünk arra, hogy nem kisebb jelentőségű politikai döntést hoztak meg az előző ciklusban szocialista többséggel az utolsó pillanatban előterjesztett zárószavazás előtti módosító indítvánnyal, mint a közszférában dolgozók 13. havi fizetésének megvonása. De mindezeken túl az országgyűlési viták színvonala és a politikai pártoknak a parlament működéséhez való hozzáállása is okot ad a változtatásokra.

Tisztelt Országgyűlés! Az új házszabály számtalan fontos újítást tartalmaz, de támaszkodik az elmúlt 23 év parlamentarizmusának gyakorlatára, sőt még az ennél régebbi hagyományokra is. Ne felejtsük el, Magyarországon a korszerű kormányzati felelősség megteremtésével egyidejűleg már az 1848. évi IV. törvénycikk kimondta a parlament jogát saját ügyrendjének meghatározására.

(10.10)

Amikor méltatlan vitákat folytatunk arról, hogy az önmagukat szavakban kifejezni képtelen, a saját jelentéktelenségük miatt érzett frusztrációt molinókkal ellensúlyozni próbáló törpe pártok képviselői a szabad véleménynyilvánítás jogával élnek-e, amikor megsértik az Országgyűlés rendjét, akkor érdemes visszagondolni arra, hogy a XX. század közepéig, a kommunista hatalomátvételig akár az udvariassági szabályok megsértéséért is a képviselőknek nyilvánosan itt, az Országgyűlésben kellett elnézést kérni, és amíg ezt valaki nem tette meg, addig nem folyósították a javadalmazását.

Ehhez képest a jelenlegi szabályozás kifejezetten kedvező azokra nézve, akik maguk is érzik, hogy ha gondolataikat szavakba öntik, akkor azzal legfeljebb még egyértelműbb módon negatív értelemben kelthetnek feltűnést, ezért az Országgyűlés normális működési rendjének megsértésére hívhatják csak fel a figyelmet saját maguk.

Tisztelt Országgyűlés! Rátérve a házszabályi rendelkezések részleteire, az Országgyűlés politikai tagozódására irányuló rendelkezések, a képviselőcsoportokra vonatkozó szabályok nagy része változatlan marad, a javaslat csupán azt rögzíti, hogy a nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselők függetlenek lesznek, és nem csatlakozhatnak frakcióhoz.

A parlament létszámának csökkenése folytán a frakcióalapítási küszöb öt főre csökken, de minden párt jogosult a frakcióalapításra, ha az 5 százalékos parlamenti küszöböt sikerült elérnie.

Az új Országgyűlés működésével összefüggésben a házszabálytervezet célja, hogy hatékonyabbá, ésszerűbbé tegye a parlament munkáját és azon belül a törvényhozási eljárás egészét. Emellett a mindenkori ellenzék számára továbbra is biztosítja, sőt erősíti azokat a garanciákat, amelyekkel befolyásolhatják a törvényhozás működését, és amelyek a kormány ellenőrzéséhez szükségesek.

A javaslat elfogadása esetén a legjelentősebb változás a törvényalkotási eljárás menetében következik be. A javaslat újraszabályozza a törvényhozás folyamatát. Eszerint a törvényalkotási eljárás öt, egymástól elkülönülő szakaszból állna: az első a benyújtás és a napirendre vétel, a második az általános vita, a harmadik a bizottsági részletes vita, a negyedik a részletes vita részeként a törvényalkotási bizottság eljárása, az ötödik az országgyűlési vita és az ezt követő zárószavazás.

A kormány, a köztársasági elnök, illetve az országgyűlési bizottság által benyújtott törvényjavaslat automatikusan az Országgyűlés tárgysorozatába kerül. Ezt követően a Ház határozat a napirendre vételről. E módosítás egy felesleges formalitást szüntet meg, hiszen gyakorlatilag soha nem fordult elő, hogy a kormány indítványát ne vette volna tárgysorozatba a bizottság.

A korábbiaktól eltérően nem a plenáris ülés, hanem a bizottságok folytatják le a törvényjavaslat részletes vitáját. Ennek során a szakbizottság a támogatott módosító indítványok alapján részletes vitát lezáró bizottsági módosító indítványt fogad el. A törvényjavaslatot a házelnök által kijelölt bizottság köteles megtárgyalni, de szabad döntés alapján bármely bizottság jogosult a javaslat egy részét vagy egészét megtárgyalni.

Teljesen új jogintézményként jelenik meg a részletes vita következő szakaszában a törvényalkotási bizottság, amely a benyújtott törvényjavaslatok kapcsán a bizottságokban lezajló részletes vitaszakaszt követően az egyes bizottsági módosító javaslatokat és állásfoglalásokat összegzi, és ezáltal biztosítja az elfogadandó törvény koherenciáját. A javaslat garanciális szabályokat vezet be annak érdekében, hogy a mindenkori ellenzék ellenőrzési jogosítványait az eddiginél hatékonyabban gyakorolhassa.

A házszabály tervezete a törvényjavaslat benyújtásától az általános vita megkezdéséig legalább hatnapos felkészülési időt biztos a javaslat megismerésére és további legalább két napot a módosító indítványok előterjesztésére.

A tervezet szűkebb körben biztosít lehetőséget az általános szabályoktól eltérő, gyorsított eljárásokra. A sürgős tárgyalásra vonatkozó kezdeményezési javaslat elfogadásához a jelen lévő képviselők kétharmadának egyetértése szükséges. Garanciális szabály, hogy a sürgős tárgyalás elrendelése, valamint a törvényjavaslat zárószavazása között legalább hat napnak el kell telnie. További korlátozás, hogy sürgős tárgyalás elrendelésére félévente legfeljebb hat alkalommal kerülhet sor.

Az eddigi kivételes sürgős eljárást a tervezet "kivételes eljárás" elnevezés alatt tartalmazza. Ez az eljárás nem alkalmazható az alaptörvény, nemzetközi szerződést kihirdető törvény, sarkalatos törvény, házszabályi rendelkezés, központi költségvetésről szóló törvény elfogadására, illetve módosítására. Az elrendeléshez szükséges többséget a javaslat kétharmad helyett az összes képviselő több mint felének támogatásához köti, és félévente - a rendes és rendkívüli ülésszakra tekintettel biztosított eddigi 12 alkalom helyett - csak négy alkalommal engedi meg. Meggyőződésünk, hogy az ismertetett korlátok miatt szűkre szabott törvényhozási tárgykörökben a mindenkori kormány számára biztosítani szükséges, hogy adott helyzetben gyorsan reagálhasson, ezért az intézmény fenntartása ebben a szűkebb körben, a szó legszorosabb értelmében kivételes eljárásként indokolt.

A házszabálytól eltérést a benyújtott tervezet az eddigi négyötödös többség helyett a képviselők kétharmadának szavazatával is lehetővé teszi, azonban előírja, hogy az eltéréshez legalább öt ellenzéki képviselő támogató szavazata is szükséges.

Az új házszabály külön rendelkezik a köztársasági elnöki vétó esetén alkalmazandó eljárásról. A köztársasági elnök átiratát a törvényalkotási bizottság tárgyalja, kialakított álláspontjáról jelentést nyújt be a házelnöknek. Módosító javaslatot csak a törvényalkotási bizottság nyújthat be, amely csak a köztársasági elnök által kifogásolt rendelkezésekre terjedhet ki. Hasonlóan változnának az alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánított rendelkezés miatt visszaküldött törvény tárgyalására vonatkozó eljárási szabályok is.

Az Országgyűlés munkájának hatékonyságát segítő változás, hogy a képviselők bizottsági helyettesítésének rendje megváltozik. Aki egy ülésszakban a bizottsági szavazások több mint felén nincs jelen, az a következő havi jövedelmének a szavazásról való távolmaradásokkal arányos részét elveszíti. A rendelkezés azért is fontos, mert itt az új törvényalkotási eljárás az eddigieknél nagyobb szerepet szán a bizottsági munkának, így a rendelkezés az érdemi, szakmai munkát és a képviselő személyes részvételét hivatott biztosítani.

A házszabálytervezet szerint pénzbüntetéssel sújtható a szavazásról bejelentés nélkül távol maradó képviselő. A házszabályhoz kapcsolódó országgyűlési törvény módosítása szerint, ha az Országgyűlés az előzetesen napirendben feltüntetett szavazás időpontjában nem határozatképes, akkor a bejelentés nélkül távollévők tiszteletdíját a házelnök egyhavi tiszteletdíjuk harmadával csökkentheti. Az Országgyűlés elnökének fegyelmi, illetve rendészeti jogkörét érintő módosításokat az országgyűlési törvény már tartalmazza, azokat korábban részben konszenzussal fogadtuk el, de e jogosítványokkal kapcsolatosan arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy az Alkotmánybíróság IV/1022/2013. számú határozatában az Országgyűlés elnökének fegyelmi jogköreit az alaptörvénnyel összhangban állónak minősítette.

A hatályos házszabály számtalan olyan előírást tartalmaz, amely az elmúlt két évtizedben üres formalizmussá vált. Az új házszabály egy törvény elfogadásának időszakát érdemi, tartalmi eljárási cselekményekkel bővíti, és annak érdekében, hogy ez ne hosszabbítsa meg jelentősen a törvény elfogadásának időtartamát, kiiktatja azokat a felesleges intézményeket, amelyek a gyakorlatban mára értelmüket vesztették. Ilyen változtatás, hogy a bizottságokban ezután nem kellene a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról szavazni, és álláspontjukat nem az általános vitában, hanem a részletes vitában fejthetnék ki a bizottságok. Szintén megszűnik a részletes vitára bocsátás felesleges, formálissá vált intézménye.

Az általános vita során, az időkeretes tárgyalás esetén 30 percről 20 percre csökken az időkeret, de valamennyi ülésszakban frakciónként három alkalommal ez az időkeret a kétszeresére növelhető, illetve a frakciók és a függetlenek számára átadható. A napirendi pont előterjesztője, valamint a kormány képviselője számára biztosított, hogy bármikor felszólalhasson, de annak időtartamát a javaslat - a miniszterelnök kivételével - 16 percben korlátozza. Az előterjesztői zárszó időtartamának maximuma a javaslat szerint 30 perc.

Az új házszabály tervezete a módosító javaslat hiányában történő tárgyalás és a határozathozatal esetére új eljárási lehetőséget biztosít. Az előterjesztő indítványozhatja, hogy az Országgyűlés az általános vita lezárását követően ugyanazon az ülésnapon döntsön a törvényjavaslat elfogadásáról, ha az általános vitájának megkezdéséig nem nyújtottak be módosító javaslatot a törvényjavaslathoz.

A kezdeményezésről való döntés a napirend elfogadását megelőzően az Országgyűlésben születik vita nélkül. Garanciális elem ugyanakkor, hogy az általános vita megkezdéséig módosító javaslat benyújtásával bármelyik képviselő megakadályozhatja a gyorsított eljárást.

A bizottsági részletes vita részleteivel kapcsolatosan érdemes elmondani, hogy mind ez idáig a plenáris ülés előtt zajlottak ezek a viták, sokszor apró, technikai részletekbe menő kérdések merültek fel, nagyon csekély parlamenti érdeklődés mellett.

(10.20)

Azt is láthattuk, hogy sokszor a részletes vita az általános vitában elhangzott érvek megismétlődését hozta magával. A szakmaibb és érdemibb viták elősegítése érdekében az eddig tisztán plenáris részletes vita nagy részére, de nem egészére, a módosító javaslatok megtárgyalására és azokról történő határozathozatalra is a jövőben a parlamenti bizottságokban kerülne sor. A házelnök a törvényjavaslat tárgyalására egy bizottságot jelöl ki, ezzel párhuzamosan más bizottság is folytathat a tárgyalandó részek meghatározásával részletes vitát, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a törvényjavaslat feladatkörét érinti.

Amennyiben a képviselők módosító indítványt nyújtanak be, azt meg kell jelöljék, hogy az adott módosító indítvány tárgyalását mely bizottságtól kérik. Változás, hogy nem az általános vita végéig, hanem az általános vita lezárását, napirendjét tartalmazó ülésnapot követő 3. munkanap 16 óráig lehet benyújtani az indítványokat.

A bizottságok a tárgyalást bizottsági jelentéssel zárják, melynek mellékleteként elkészítik azt a bizottsági módosítójavaslat-csomagot, amelyet benyújtanak a házelnöknek, és amely a támogatott képviselői módosító javaslatokból, illetve a bizottságok saját javaslataiból áll.

Teljesen új elem a törvényhozásban a törvényalkotási bizottság. Feladata, hogy összegezze a bizottságok módosító javaslatait, majd azokat, figyelemmel az alkotmányossági és jogszabály-szerkesztési elvekre is, összegző módosító javaslatban foglalja össze. Az előterjesztőnek továbbra is megvan a lehetősége, hogy nyilatkozzon arról, hogy a bizottsági módosító javaslatokban foglalt mely módosításokkal ért egyet. Ha nincs bizottsági vagy képviselői módosító indítvány, akkor a törvényalkotási bizottság sem jár el.

A törvényalkotási bizottság létrehozása reményeink szerint érdemben járulhat hozzá a törvények alkotmányosságának és koherenciájának megerősödéséhez. Az országgyűlési vita során a vita első részében a bizottságok ismertetik megállapításaikat, tehát ez a részletes vita utolsó szakasza, illetve a törvényalkotási bizottság javaslatával kapcsolatos álláspontjukat.

A mostani rendszerhez hasonlóan többségi és kisebbségi vélemények is elhangozhatnak. Ezután az előterjesztő és a kormány képviselője ismertetheti az álláspontját, a vita második szakaszában, időkeretes tárgyalási rendben a képviselőcsoportok, független képviselők, szószólók fejtik ki álláspontjukat, majd az előterjesztő a vita lezárását követően közvetlenül zárszóban reagálhat a vita során elhangzottakra.

Az Országgyűlés ezután a törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslatáról szavaz, majd a zárószavazás során a törvényjavaslat egészéről dönt. A zárószavazás előtti módosító indítványok tekintetében a korábbi, nehezen kontrollálható kereteken szigorít a javaslat, és csak szűk körben a valódi koherenciazavar feloldása, valamint kodifikációs vagy nyelvhelyességi hiba javítása érdekében teszi lehetővé zárószavazást előkészítő módosító javaslat benyújtását. Ebben az esetben a törvényalkotási bizottságnak újra össze kell ülnie.

A zárószavazás előtti módosító javaslatról az Országgyűlés szintén időkeretes vitát folytat, majd egyetlen szavazással dönt. A koncepció részeként változás az is, hogy miután az Országgyűlés a szakbizottságok módosításait egybefoglaló, a törvényalkotási bizottság által elkészített összegző módosító indítványról szavaz, így nem dönt az Országgyűlés a képviselői módosító indítványokról, hanem azok sorsát a bizottságok döntése határozza meg. Ezzel kapcsolatosan szeretném egyértelművé tenni, hogy ma sem része a képviselőket megillető jogoknak, hogy a képviselő által benyújtott módosító indítványról az Országgyűlés szavazzon, hiszen ha egy javaslat nem kapja meg a szakbizottság tagjai egyharmadának támogatását, úgy a javaslatról az Országgyűlés ma sem dönt. Ezt a helyzetet csak nagyon szerény mértékben orvosolja az, hogy a frakciók néhány módosító indítványról ebben az esetben is kérhetnek szavazást. Ez azonban már frakciójogosítvány és nem képviselői jogosítvány. Így tehát ma is az a helyzet, hogy a képviselői módosító indítványok jelentős részéről a szakbizottságok döntenek, és számtalan módosító indítvány a szükséges támogatás hiányában már a bizottságban elhal.

Az új házszabály tervezete semmilyen formában nem interpretálható úgy, mintha az képviselői jogokat csorbítana, mert senkit nem lehet olyan jogtól megfosztani, amivel az eddigi szabályozás során és alapján sem rendelkezett.

Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési törvény a legfontosabb törvények egyike, a parlamentarizmus kialakulásának egyik oka és alapja. Mint ahogy az alaptörvény is kiegészült a korábban hiányzó közpénzügyekre vonatkozó szabályokkal, például a költségvetésre és az államadósságra vonatkozó legfontosabb rendelkezésekkel, ugyanúgy a házszabály is részletesen tárgyalja a költségvetési eljárás szabályait. A költségvetési törvény esetében még nagyobb a jelentősége annak, hogy megfelelő felkészülési idő álljon valamennyi képviselő rendelkezésére. A költségvetési törvény tárgyalásában a legnagyobb változtatás, hogy egyszakaszossá válik. Ettől egészében az elfogadási eljárás nem lesz rövidebb, de logikusabb és ésszerűbb lesz, az eddig követett gyakorlatnak is jobban megfelel annyiban, hogy most január 1-jét követően már bármikor lehetett módosítani az egyébként az első szakaszban módosító fejezeteket érintő számokat is. Tehát e tekintetben ez a változás indokolt, érthetetlen, miért ne lehetne decemberben megtenni azt az Országgyűlésnek, amit az azt követő januárban már minden korlát nélkül lehet.

A központi költségvetésről szóló törvényjavaslat parlamenti tárgyalásának legkisebb kötelező időtartama nem változik, ez továbbra is 30 óra. A törvényalkotási bizottság szerepét a költségvetési törvény tárgyalása során a költségvetési bizottság veszi át. Továbbra is kizárt lesz a költségvetés sürgős és kivételes eljárásban történő tárgyalása. A központi költségvetés és a fejezetek bevételi és kiadási főösszegére és egyenlegére vonatkozó módosító javaslatot kizárólag a költségvetési ügyekkel foglalkozó bizottság nyújthat be. Kivételesen a kormány is terjeszthet elő ilyen módosító javaslatot, de csak akkor, hogyha a javaslat nem felel meg az államadósság-szabálynak.

Az általánostól hosszabb, 13 nap áll rendelkezésre a javaslat megismerésére, a benyújtás és az általános vita megkezdése között. A költségvetési javaslat tárgyalását valamennyi állandó bizottságnak és a nemzetiségeket képviselő bizottságnak is le kell folytatnia. Az eljárás elhúzódásának megakadályozása érdekében a házbizottság határidőt állapíthat meg a bizottságoknak a részletesvita-szakasz lefolytatására.

Az egységes költségvetési törvényjavaslatot a Költségvetési Tanácsnak is meg kell küldeni annak érdekében, hogy a tanács az alaptörvény szerinti államadósság szabályainak való megfelelést vizsgálni tudja. A vélemény megadására a tanácsnak az eddigieknél hosszabb ideje, 3 napja van. A zárószavazás előtti módosító javaslat nem irányulhat a bevételi vagy kiadási főösszegek, illetve az egyenleg megváltoztatására. A zárószavazás előtti módosító javaslatról való döntést követően ismételten meg kell küldeni a javaslatot a Költségvetési Tanács elnökének az államadósság szabályainak való megfelelés vizsgálatára. Erre a vizsgálatra a gazdasági stabilitásról szóló törvény - még egyszer - egy napot biztosít.

Tisztelt Országgyűlés! Az országgyűlési törvény garanciális jellegű rendelkezése, hogy minden olyan héten, amikor az Országgyűlés ülést tart, az interpellációk és kérdések tárgyalására időt kell biztosítani. Ez az időtartam továbbra is 90 perc, annyi változik csupán, hogy az új házszabály szerint a nemzetiségi szószóló is kérdést tehet fel. Az általuk feltett kérdés ideje pedig nem számít bele a 90 perces időkeretbe. Az interpellációt és kérdést az ülésnapot megelőző 3. nap délig lehet benyújtani.

A 2014-ben megalakuló Országgyűlés egyik nagy újdonsága lesz a nemzetiségi részvétel. Az új házszabály egyik fontos feladata a nemzetiségi képviselőkre és szószólókra vonatkozó szabályok megállapítása, akikre jellemzően kedvezményes szabályok vonatkoznak.

(A jegyzői székben Földesi Gyulát dr. Szűcs Lajos váltja fel.)

A nemzetiségi bizottságban valamennyi nemzetiségi képviselő és szószóló helyet kap. A nemzetiségi képviselők nem lehetnek tagjai parlamenti frakciónak, így független képviselőként látják el munkájukat. Nem is csatlakozhatnak egyetlenegy frakcióhoz sem. A megalakuló nemzetiségeket képviselő bizottság a nemzetiségi képviselők és szószólók kvázi frakciójaként fog működni, itt a szószóló is rendelkezik szavazati joggal, a bizottság elnöke pedig részt vehet a házbizottság ülésén. A bizottság a szakbizottságokhoz hasonló törvénykezdeményezési joggal rendelkezik, egészen pontosan ezzel megegyező törvénykezdeményezési joggal rendelkezik.

A nemzetiségek érdekeit, jogait érintő határozati javaslathoz a képviselőkre vonatkozó feltételek szerint még a szószóló is módosító javaslatot nyújthat be. A tárgysorozatba-vételre kijelölt bizottság vizsgálni köteles azt is, hogy a határozati javaslat érinti-e a nemzetiségek érdekeit, jogait. A tárgysorozatba-vételre kijelölt bizottság által elutasított határozati javaslat tárgysorozatba-vételét a nemzetiségeket képviselő bizottság ülésszakonként legfeljebb három alkalommal kérheti.

(10.30)

Tisztelt Képviselőtársaim! Bízunk abban, hogy a parlament jobb működése, színvonalasabb és érdemibb vitái a közéleti viták színvonalát is emelhetik. Erre elengedhetetlenül szükség van. Elég, ha csak arra gondolok, hogy a most megvitatandó, a szakmai fórumok többségén üdvözölt és még az ellenzéki pártokat is a megszokottnál árnyaltabb véleményalkotásra indító házszabály tervezetével a tömegtájékoztatás legtöbb fórumán csak azért találkozhattunk, mert néhányan elfogadhatatlannak találták, hogy a képviselőknek hetente egyszer, az ülés kezdetekor fel kellene állniuk, megadva ezzel a tiszteletet a választópolgároknak és egymásnak. Ez kétségkívül megzavarhatja, sőt akár meg is szakíthatja az ülés kezdetekor eddig zavartalanul és változatlanul tovább folytatott beszélgetéseket, és esetleg még méltóságot is biztosít a legfőbb népképviseleti szerv működésének.

Mindez azonban nem elegendő pozitívum, mert a gesztus esetleg értelmezhető az ország harmadik közjogi méltósága iránti tisztelet kifejeződésének is. Ez a vita önmagában méltatlan, káros és értelmetlen. Már az is furcsa, ha e bevett európai és a világ demokráciáiban is ismert gyakorlat, amely éppúgy része az angol alsóház, mint ahogy a német Bundestag vagy az amerikai kongresszus üléskezdésének, valaki számára tűrhetetlen vagy elfogadhatatlan, de egészen biztosan képviselői megbízatásra való teljes alkalmatlanság ékes bizonyítéka, ha valaki a házszabály több száz, a törvényalkotás egész rendjét meghatározó szabályozásában kizárólag ezt tartja kiemelésre érdemesnek.

Tisztelt Országgyűlés! Ez a javaslat korrekt ajánlat a magyar politikai élet valamennyi parlamenti szereplőjének; azoknak a pártoknak és képviselőknek, akik ma tagjai a parlamentnek, éppúgy, mint azoknak, akik ezután kísérlik meg a képviseleti demokrácia minél hatékonyabb működését parlamenti munkájukkal szolgálni. Olyan keret, amely meggyőződésünk szerint több tartalommal tölthető meg, mint amennyit az elmúlt 20 év mára sok tekintetben formálissá vált eljárásrendje biztosított. Olyan keret, amely a jelenleginél alaposabb képviselői munkára, több megfontolásra és kevesebb formális, de több érdemi beleszólásra ad lehetőséget valamennyi képviselő számára. Csak rajtunk múlik, mennyit váltunk valóra ebből.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
336 38 2013.12.11. 0:27  3-47

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előző megszólalás után nem személyes érintettség címén, de mégiscsak úgy éreztem, hogy a kritika nem tudom, hogy általános-e vagy konkrétan nekem szól, de képviselőtársaim közül ha bárki mint előterjesztőt kérdez, azonnal fogok rá válaszolni; ha nem, és olyan észrevételek vannak, amire a végén egységesen érdemes válaszolni, akkor pedig erre fenntartom a jogomat. (Zakó László: Általában mondtam.) Általában mondta - jelzi képviselőtársam, úgyhogy akkor ez a kétperces fölösleges volt.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
336 46 2013.12.11. 17:33  3-47

GULYÁS GERGELY (Fidesz). Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen az általános vitában tett észrevételeket. A legfőbb kérdés talán az volt, hogy hogyan is jön ahhoz a jelenlegi kormánytöbbség, hogy a saját eddigi gyakorlatával is sok tekintetben ellentétes házszabályt terjesszen elő. Ennek köszönhetően összekeveredett a korábbi három év törvényhozási gyakorlatának kritikája, illetve az új házszabály méltatása, mert gyakorlatilag azt a kritikát, amit az elmúlt 3,5 év kapcsán ellenzéki képviselőtársaim itt hangoztattak, azért tették, mert ők is felismerték, hogy ebben a javaslatban egy kiszámíthatóbb, átláthatóbb törvényhozási rend biztosított. Ezt Lamperth képviselő asszony itt el is ismerte. (Dr. Lamperth Mónika közbeszól.)

Arra szeretném felhívni ellenzéki képviselőtársaim figyelmét, különösen a Magyar Szocialista Párt képviselőinek figyelmét, hogy ez a gyakorlat, ami valószínűleg okkal ad jogot az ellenzéknek arra, hogy a törvényhozás eljárásrendjét kritizálja, nem 3,5 évvel ezelőtt alakult ki. Az előterjesztői expozémban is elmondtam, de számtalan más példát is lehetne hozni, hogy önök nem kisebb jelentőségű politikai kérdésben, mint a közszférában a 13. havi bér elvonásáról zárószavazás előtti módosító indítvánnyal döntöttek egy olyan törvényben, ami a kezdet kezdetén ezt egyáltalán nem is szabályozta. Tehát ez a gyakorlat egy szocialista találmány. Mi valóban folytattuk ezt a gyakorlatot, az eddigi házszabály ezt lehetővé tette.

Azért a demokratikus elkötelezettség nem azt jelenti, hogy a házszabályban előírt kritériumoknál is többet kíván betartani, az a jó, ha olyan házszabályi rendelkezések vannak, amelyek garantálják azt, hogy egy törvényjavaslatot időben be kelljen nyújtani, ha egy törvényjavaslat tárgyalása megkezdődik, akkor addigra a képviselőknek valóban legyen arra lehetőségük, hogy érdemben elolvashassák, felkészülhessenek. Ezt az eddigi szabályok nem garantálták, ennek megfelelően a mindenkori kormánytöbbség élt a házszabályban biztosított lehetőségekkel. Az ezutáni házszabály pedig, feltéve, hogy az Országgyűlés ezt a házszabálytervezetet elfogadja, garantálni fogja.

Számtalan észrevétel volt azzal kapcsolatosan, hogy mi várható el egy képviselőtől a parlamenti munkája során. Egyetértek azzal, hogy a képviselői aktivitásnak része az is, hogy a plenáris ülésen, illetve a bizottságban a képviselő ott van és felszólal. Csak úgy gondolom, nem az én egyetértésem fontos ebben a kérdésben. Magyarországon a képviselők elszámoltathatóak és leválthatóak négyévente. Tehát ha a választópolgárok ezt ugyanilyen fontosnak tartják, akkor majd nem fogják egyéni képviselőként támogatni azokat a képviselőket, akik nem ezt teszik. Ha pedig nem ezt tartják fontosnak, mert a választópolgárok úgy gondolják, hogy ennél lényegesen fontosabb, hogy a választókerület rendezvényein a képviselő legyen jelen, a választópolgárokkal tartsa a kapcsolatot, a helyi fejlesztésekért lobbizzon itt az Országgyűlésben, akkor pedig ezt értékelik.

Tehát azt kell mondjam, hogy ha esetleg még egyet is értünk az ellenzéki felszólalásokban elhangzott kritikákkal, akkor is a mi véleményünk majdhogynem lényegtelen ebben a kérdésben. Demokráciában a választópolgárok ítélik meg a képviselők tevékenységét. És biztos, hogy nagy tévedés a parlamenti képviselői munkát és a parlamenti munkát összetéveszteni. A parlamenti képviselői munkának nagyon sok minden része, ami nem itt, az Országgyűlésben történik. Még egyébként listás képviselőknél, többnyire, akik részt vettünk a vitában, listás képviselők vagyunk, tudjuk, hogy számtalan megjelenési kötelezettség van a parlamenten kívül, és a törvényhozási munkán kívül is nagyon sokfajta elfoglaltsággal jár együtt az országgyűlési képviselői munka. Tehát csak a parlamentben végzett munka alapján a képviselői munka egészét megítélni nem lehet.

Ugyan az LMP-frakció képviselőinek túl hosszú volt az általános vita, ezért nem várták meg a végét, mégis annyiban, legalább a jegyzőkönyv számára válaszolnék az általuk felvetett kérdésekre, hogy nem értelmezhető szerintem a házszabály szempontjából az, hogy gazdasági érdekcsoportok milyen befolyással vannak politikai pártokra vagy frakciókra. A helyzet az, hogy olyan kormányokat kell választani, olyan kormánytöbbséget kell választani, ahol a gazdasági érdekcsoportok nem ejtik foglyul a képviselőket, és nem fordulhat az elő, hogy a törvényhozásban nem a közérdek szerint születnek döntések. Ha ez nem biztosított, akkor nincs az a házszabály, ami ezt biztosítani képes. Ebből a szempontból egyetértek azzal, hogy a gazdasági érdekcsoportokat zárjuk ki a döntéshozatalból, a parlamenti döntéshozatalban nevesítve nincsenek is jelen. Azt kell elérni, hogy a képviselői függetlenség valós legyen. Ezt viszont nem a házszabály fogja garantálni, hanem az, ha olyan képviselőket választunk ide az Országgyűlésbe.

A szemléltetéssel kapcsolatos vita: ebben sem kérdés, hogy a jelenlegi kormánypártok is éltek ezzel az eszközzel ellenzékben. De azt is tegyük hozzá, hogy távolról sem volt annyira elterjedt az, hogy molinókkal próbálják általában kisebb pártok a saját véleményüket kifejezni. Úgy gondolom, utalt is rá itt Ivády képviselőtársam, volt olyan időszaka a Magyar Országgyűlésnek, amikor felolvasni sem lehetett, amikor papírból egyáltalán nem lehetett felszólalni. Ehhez képest mára odáig jutottunk, hogy egyes képviselők a felszólalás helyett molinókon próbálják politikai véleményüket kinyilvánítani. Szerintem nem szerencsés ez. Főleg, ha képviselői jogokról beszélünk, akkor teljesen nyilvánvaló, hogy 386 képviselő számára nem garantálható ez a lehetőség. El lehet képzelni, hogy mi lenne, ha a 386 képviselő mindegyike itt többméteres molinókat akarna kifeszíteni. Egész egyszerűen ezt a helyzetet meg kell szüntetni, ez nem fogadható el.

És felhívom a jelenlévők figyelmét arra, hogy amikor Szili Katalin volt a házelnök, és a fideszes képviselők emeltek néhány esetben, messze nem olyan gyakorisággal, mint most, molinókat, akkor Szili Katalin is ezt a házszabály megsértésének minősítette. Az egy más kérdés, hogy szankcionálási lehetősége még nem volt. De nem arról volt szó, hogy az akkori szocialista házelnök üdvözölte volna ezt a tevékenységet, és a véleménynyilvánítás parlamentben megengedhető formájának tartotta volna; hanem felszólította a képviselőket, a jegyzőkönyvben világosan benne van, hogy a molinót vegyék le, az Országgyűlés tekintélyét tartsák tiszteletben, és ha felszólalni kívánnak, illetve, ha véleményüket szeretnék kinyilvánítani, akkor kérjenek szót, és itt, az Országgyűlésben ebben a formában, szóban ismertessék véleményüket.

A kivételes eljárással kapcsolatosan is elhangzottak kritikák. Valóban, a kivételes sürgős eljárás lehetősége ebben az országgyűlési ciklusban vált lehetővé. Ugyanakkor a rendes és rendkívüli ülésszakot figyelembe véve ma egy félévben 12 lehetősége van erre a kormánypártoknak, és ehhez képest a javaslat ezt négyre csökkenti, tehát egyharmadára csökkenti az ilyen jellegű törvényalkotási lehetőségek számát. És nagyon széles körben zárja ki azokat a törvényhozási tárgyakat, amelyeket ilyen javaslattal nem lehet tárgyalni, sem az alkotmányt, sem sarkalatos rendelkezéseket, sem költségvetési törvényt, sem a zárszámadásról szóló törvény, sem a házszabályt ebben a formában módosítani, illetve elfogadni nem lehet.

(12.10)

Kifejezetten úgy gondolom, hogy a mindenkori kormánynak meg kell adni azt a lehetőséget, hogy fél évben négy alkalommal abszolút többséggel hozhasson olyan döntést, hogyha valamilyen társadalmi viszonyt, valamilyen életviszonyt ezekkel a megkötésekkel gyorsan szükséges szabályozni, ezért szerintem a mainál kevesebb számban, de indokolt ennek az eljárásnak a fenntartása.

A napirend módosításával kapcsolatosan is több képviselőtársam kritikát fogalmazott meg. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ma az ülés kezdetén történő napirend-módosítások oka, hogy a csütörtöki házbizottsági üléshez képest még később, nagyrészt kormányzati indítványokat terjesztenek elő a kormánypártok vagy maga a kormány. Onnantól kezdve, hogy a tárgyalás megkezdése és a benyújtás között hat napnak el kell telnie, ez fogalmilag kizárt, hiszen ez azt jelenti, hogy a hétfői parlamenti tárgyaláskezdéshez vagy keddi vitakezdéshez képest előző hét szerdáig elő kell terjeszteni valamennyi jogszabályt. Tehát ez kizárja azt, hogy itt az Országgyűlés ülése azzal kezdődjön, hogy mit veszünk még fel napirendre, hiszen az a házbizottság időpontjában már ismert, és ennek megfelelően történik meg a napirend összeállítása.

A részletes vita megszűnésével kapcsolatosan sokan elmondták, hogy összességében helyesnek tartják, hogyha a részletes vita itt, a plenáris ülésen a jelenlegi szabályok szerint megszűnik, de szeretném azt egyértelművé tenni, hogy nem arról van szó, hogy a plenáris ülésteremben már ne lenne részletes vita. Szűkebb keretek között, egyfajta záróvita formájában, gyakorlatilag a mostani záróvitára irányuló szabályok szerint van egy részletes vitarész itt, az Országgyűlésben is. Az valóban igaz, hogy a részletes vita nagy része a szakbizottságokhoz, illetve a törvényalkotási bizottsághoz kerül át, de az Országgyűlés sincs megfosztva attól, hogy ezeknek a vitáknak az összegzését itt, a plenáris ülésen meghallgassa.

Képviselői jogként merült az fel ismételten, hogy valamelyik képviselő indítványáról az Országgyűlés szavazzon. Még egyszer szeretném egyértelműen elmondani, hogy ma sincs ilyen képviselői jog. Ha ez képviselői jog lenne, akkor ezt minden esetben minden képviselőnek biztosítani kellene. Ehhez képest a helyzet ma is az, hogy ha valamilyen indítvány a bizottságokban egyharmados támogatást sem kap, akkor még ugyan van egy frakciójuk, hogy néhány esetben ezt itt zárószavazás előtt a frakció szavazásra felteheti, vagy megkérheti az Országgyűlést, hogy szavazzon ezekről az indítványokról, de ez három esetre biztosít csak lehetőséget. Tehát adott esetben több száz olyan képviselői módosító indítvány is van egy törvénynél, amiről az Országgyűlés nem szavaz. Most innentől kezdve, ez világos, ez nem egy képviselői jog, mondom, mert ma sem létezik, tehát semmit nem tudunk elvonni, az kérdés, hogy ezt milyen széles körben lehet az új törvényhozási eljárás mellett megengedni. Minden olyan ügyben, ahol technikailag a jelenlegi struktúra fenntartásával megoldható az, hogy további ellenzéki vagy frakciójogosítványokat biztosítsunk, ott mi nyitottak vagyunk a módosító indítványok támogatására, így azt kérem képviselőtársaimtól, hogy ezeket a módosító javaslataikat nyújtsák be, és akkor ezt követően abban a formában, vagy hogyha pontosításra van szükség, akkor kapcsolódó módosító indítvány formájában ezek szabályozhatóak.

Ugyanez az észrevételem a kétperces felszólalási korlátokra vonatkozó szabályozási javaslatra is. Bárándy képviselőtársam az alkotmányügyi bizottság vitájában egyértelművé tette azt, és más ellenzéki frakciók is, hogy valamilyen típusú, mértékű korlátok közé szorítását a jelenlegi kétperces felszólalásoknak indokoltnak látják, de túlzottnak tartják azt, amit a tervezet tartalmaz.

Tessenek benyújtani a módosító indítványt, ennél valamivel, mondjuk, nagyobb mértékben szerintem a kormánypártok támogatni fogják az ezzel kapcsolatos javaslatot. Azt nem szeretnénk csak, hogyha arra továbbra is lehetőség lenne, hogy akár egy-másfél-két órával el lehet halasztani a soron következő rendes felszólalást azzal, hogy gyakran aktuálpolitikai viták alakulnak itt ki kétperces felszólalások kapcsán, és nem hiszem azt, hogy az ülésvezetés ebben az esetben a jövőben vindikálná magának azt a jogot, hogy megvonja a szót a kétperces felszólalóktól. Eddig sem tette ezt egyetlenegy levezető elnök sem.

Házszabálytól eltérés is felmerült. Adott esetben szeretném felhívni az Országgyűlés figyelmét arra, hogy a kétharmad, de legalább öt ellenzéki képviselő még négyötödnél többet is jelenthet, de itt is azt tudom mondani, hogy a házszabálytól eltéréshez szükséges többség is vita tárgya lehet. Ha lesz ezzel kapcsolatos módosító javaslat, akkor ezt meg tudjuk tárgyalni.

A '94-es házszabály valóban kompromisszummal született - talán a kisgazdapárt nem szavazta meg, de az ellenzéki pártok többsége igen -, de szeretném azért arra felhívni a figyelmet, hogy változott a politikai időszak, és ma nincs realitása annak, hogy a pártok között ilyen széles kompromisszum létrejöjjön. Egész egyszerűen a magyar politikai élet ellenségesebbé vált mára, s olyan ügyben sem lehet kompromisszumot találni, ahol egyébként az érdekek akár még kölcsönösek is lehetnének. Tehát ma egész egyszerűen politikai realitása nincs annak, hogy egy házszabályt az Országgyűlés 100 százalékos vagy 90 százalékos, vagy a kormánytöbbséget jelentősen meghaladó többséggel fogadjon el. De miután azt a törvényhozási eljárásrendet, ami a házszabálytervezetben szerepel, egészében vagy egy részében még az ellenzéki képviselők is méltatták, vagy előnyeit elismerték, ezért úgy gondolom, hogy ha önök benyújtanak módosító javaslatokat, akkor annak támogatása esetén akár a jelenlegi kormánypártoknál nagyobb többséggel is el lehet fogadni a házszabályt.

Ami az összegző módosító javaslatról folyó vitát illeti, ott is arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy az Országgyűlésben, amikor az összegző módosító indítványról folyik a vita, akkor természetesen bármely más, olyan korábbi képviselői módosító indítványról is lehet vitatkozni, ami nem lett az összegző módosító indítvány része. Valószínűleg ezek a viták itt a parlamentben a részletes vita lezárásaként erről fognak szólni.

A név szerinti szavazással kapcsolatosan pedig szeretném azt egyértelművé tenni, hogy csak név szerinti szavazás van, amikor nincs kézfelemeléses. Tehát azt a fajta, szerintem az Országgyűlés munkáját minden ok nélkül lassító eljárást, hogy itt mindenki feláll, és szóban mondja el azt, amit egyébként géppel is ugyanolyan egyértelműen, személyében beazonosíthatóan megtehet, teljesen fölöslegesnek tartjuk. Hogyha különböző ellenzéki kisfilmekhez erre szükség van, akkor az Országgyűlés megalakulása után egyszer mindenki mondjon igent és nemet, és akkor innentől kezdve ez bejátszható és felhasználható. De azért ne húzzuk el az Országgyűlés munkáját egyébként érdemi viták helyett sokszor órákkal, mert minden frakció él azzal a lehetőséggel, hogy rendkívül nagy számban a név szerinti szavazás helyett egy másfajta név szerinti szavazásra kényszerítheti ma az országgyűlési képviselőket. Szerintem ennek semmi értelme nincsen.

Ami az ülésezési renddel kapcsolatos felvetéseket illeti, szeretném jelezni, hogy ez nincs napirenden. Tehát a jelenlegi javaslat semmiben nem tér el a tekintetben a mostani házszabálytól, a most hatályos házszabálytól, amelynek hatálybalépése óta működött az Országgyűlés háromhetes ülésezési rendben is, illetve hetenkénti ülésezési rendben is. Semmiben nem tér el ettől a szabályozástól. Tehát minden további nélkül az új házszabály mellett is lehetőség van mind hetes, mind kéthetes, mind háromhetes ülésezésre. Ezt a mindenkori kormánytöbbség tudja meghatározni, semmilyen olyan politikai nyilatkozat nem született egyelőre a kormánypártok részéről, ami ezt egyértelműen meghatározta volna, hogy ha nekünk lesz lehetőségünk meghatározni az Országgyűlés ülésezési rendjének gyakoriságát 2014 után, akkor milyen ülésezési rendben, milyen gyakorisággal fog az Országgyűlés ülésezni.

Mindenki ismeri az ezzel kapcsolatosan, a házelnök úr által elmondott szándékokat, mindenki ismeri miniszterelnök úrnak a nyilatkozatát, ezekből egyelőre nem lehet olyan egységes következtetést levonni, hogy a Ház háromhetente fog ülésezni, hogyha 2014 után a Fidesz nyeri a választásokat. De ez már egy politikai latolgatás volt, mert a házszabályban ezzel kapcsolatosan ugyanúgy nincsen semmilyen rendelkezés, ahogy most sincsen. Úgyhogy azt kérem, hogy ezzel ne terheljük meg ezt a vitát, mert ilyen jellegű döntés nincs, és a javaslatnak ilyen jellegű része nincsen.

Igyekeztem minden felvetésre válaszolni, és azt tudom ígérni a vitában aktívan részt vevő és jelen lévő képviselőtársaimnak, hogy a kormánypártok a konstruktivitás szellemében fognak hozzáállni a benyújtott módosító indítványokhoz.

Köszönöm szépen, elnök úr.

(12.20)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
338 79 2013.12.17. 0:30  42-103

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Jegyzetelek, és a zárszóban részletesen mindenre reagálni fogok, de miután Novák képviselőtársam feltétlenül vitát akar provokálni, ezért úgy gondoltam, hogy egy mondatban mégiscsak válaszolok neki. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Leereszkedsz hozzánk?)

Természetesen a jogi megítélésében a bizottsági helyettesítésnek nem értünk egyet, de miután az Országgyűlés képviselője hivatalos személy, ezért ha hivatalos személy meg van győződve arról, hogy bűncselekmény történik, akkor kötelezettsége - nincs szabad választása, hanem kötelezettsége - feljelentést tenni.

Köszönöm. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
338 103 2013.12.17. 12:32  42-103

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm képviselőtársaimnak a felszólalásokat, kritikákat, építő javaslatokat, és külön köszönöm Gaudi képviselőtársamnak, hogy már most felajánlotta, hogy a jövőben is hallgathatjuk ezeket.

Ez ugyanakkor egy érv amellett, hogy valamit alakítsunk az Országgyűlés jelenlegi működésén. Ha úgy érzem, hogy ebben valamilyen kompromisszum itt kezd kialakulni, tehát például ezt a részletes vitát is minden további nélkül bizottsági keretek között színvonalasan lehetett volna részben folytatni, mert itt van az első tévedés, tehát nem igaz az, hogy a részletes vita teljes egészében bizottsági struktúrába kerülne át. Nagyrészt átkerülne, de természetesen a záróvitára lenne lehetőség.

Balczó képviselőtársam ezt a frakciónkénti három módosítóindítvány-kikérési lehetőséget kérte rajtunk számon. Jelzem, hogy az ezzel kapcsolatos módosító indítványt én támogattam az alkotmányügyi bizottságban, csak miután nemcsak a Jobbik adott be ilyen indítványt, hanem a Lehet Más a Politikából kivált szakadárok is - és az sorrendben előbb következett -, és szövegszerűen a kettő nem volt ugyanaz, ezért azt a koherenciazavart nem akartam saját magam előidézni, hogy előterjesztőként két ugyanolyan tartalmú, de néhány szóban eltérő változatot támogatok. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás közbeszólására:) A név is számít, de ha Balczó képviselőtársam és az LMP-szakadárok között kellett volna választanom, akkor én Balczó képviselőtársamat választottam volna. (Balczó Zoltán, dr. Gaudi-Nagy Tamás: Köszönjük!) Ennyi bókot, alelnök úr, engedjen meg nekem. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Micsoda különbség!)

Ami a lényeget illeti: abban azért értsünk egyet, hogy eddig sem illette meg a képviselőt az a jog, hogy a módosító indítványáról az Országgyűlés szavazzon. Minden lánc olyan erős, amilyen erős a leggyengébb láncszeme. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Így van! Összenő, ami összetartozik.) Eddig, ha egy képviselői módosító indítvány a bizottságban úgy vérzett el, hogy az egyharmados támogatást sem kapott, akkor nem került plenáris ülésre. Ilyen jog tehát nem volt. Ez egy frakciójogosítvány volt. Megértem, hogy egy ellenzéki frakciónak fontos. Mi nem ezt akarjuk korlátozni, az értelmetlen, órákon át tartó, egyébként senki által, az ellenzéki képviselők által sem követhető szavazásokat szeretnénk lerövidíteni, de politikai eszközöket nem elvonni szeretnénk az ellenzéktől, hanem ha valaki ezt a javaslatot elolvassa - és ez a generális kritikám a Jobbik-frakció mai produktumával kapcsolatosan -, akkor azt nem mondhatja, hogy nem egy szabályozottabb, lassabb, tervezettebb, a korábbi ellenzéki kritikáknak sok mindenben eleget tevő javaslat van előttünk.

Lehet, hogy nem mindenben, lehet például a helyettesítés intézményét támadni, és nyilván itt van egy elvi egyet nem értés, ami talán abból is adódhat, hogy a Jobbik kormányzati felelősséget még nem viselt, és nem kívánnám azt egyikünknek sem, hogy a jövőben ez a helyzet megváltozzon, de ettől még egy kormányerőnek (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Lesz még itt szebb jövő!) a helyettesítési rendszer valamilyen formában való biztosítása fontos lehet. Ebben annyi méltányosságot elvártam volna a felszólaló képviselőktől, hogy azt észrevételezzék legalább, hogy abba az irányba indultunk el, amit a Jobbik rajtunk számon kér. Eddig korlátlan számban lehetett helyettesíteni. Most legalább a bizottsági szavazások felén a képviselőnek jelen kell lenni, mert ha nincs jelen a felén, függetlenül attól, hogy helyettesítik-e vagy sem, akkor a jövedelméből, a következő havi jövedelméből ennek megfelelő arányban - tehát a jövedelme több mint felét - le kell vonni.

Lehet azt mondani, hogy ez is kevés, lehet azt mondani, hogy a helyettesítés intézményével a Jobbik nem ért egyet. Csak azt szeretném mondani, hogy a jelenlegi szabályokhoz képest egy jelentős szigorítást tartalmaz az előttünk fekvő javaslat. (Balczó Zoltán: Csak pénzben!) Pénzben, mert másféle szankciót nehezen tudunk alkalmazni (Zakó László: Könnygázt!), de természetesen pénzbeli szankciót viszont lehet. Úgy gondolom, hogy főállású képviselők esetén az a lehetőség, sőt az a kötelezettség, hogy ebben az esetben jövedelmük egy jelentős részétől elessenek, az kellő ösztönző erő arra, hogy részt vegyenek a vitákban.

Ami az ülésezési rendet illeti, már az általános vitában is elmondtam, hogy a jelenlegi házszabály szabályozását fenntartjuk ebben az esetben. Tehát ahogy a jelenlegi házszabály lassan húszéves élettartama alatt is volt hetes meg háromhetes ülésezés is, úgy a következő házszabály sem foglal állást ebben a kérdésben.

(13.50)

Ezt a mindenkori parlamenti többség meghatározhatja. Ennek ellenére megfontolásra érdemes az a módosító indítvány, hogy olyan parlamenti eszközökkel, ellenzéki ellenőrzési eszközökkel, mint amilyen az interpelláció vagy az azonnali kérdés, még akkor is hetente lehessen élni, ha esetleg valamilyen kormánytöbbség a heti ülésezési rendtől eltérő ülésrendet kíván. A Fideszben erre vonatkozóan egyébként egyelőre semmilyen döntés nincs.

Ami a szemléltető eszközökkel kapcsolatos vitát illeti, amivel kapcsolatban egy érdekes koalíció jött létre az LMP, az LMP-szakadárok és a Jobbik között, szeretném jelezni, hogy Európa számtalan országgyűlésében ezek ma is tiltottak. Sem az angol alsóházban, sem a német Bundestagban nincs lehetőség molinókon való véleménynyilvánításra. Ez megint csak lehet rossz vagy jó, de azt mondani, hogy ez XIX. századi megoldás... - akkor a mai Anglia és Németország is a XIX. században él, ami bizonyos tekintetben jó lenne, de nincs így. Tehát ez az érvelés egész egyszerűen nem megfelelő. (Szilágyi György közbeszólása.) Nem, szerintem nincs több ellenzéki lehetőség a Bundestagban sem. (Az elnök csenget. - Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Még az íratlan szabályokat is betartják!) Most éppen a mai napon ott egy négyötödös többségű kormány jött létre. Szemben azzal, amit néhány, az eddigi ellenzékhez tartozó német képviselő önmagának megengedett Magyarországgal kapcsolatosan, én nem féltem a német demokráciát a négyötödös kormánytöbbségtől; jó lenne, ha ez kölcsönössé válna, és ők sem féltenék a magyart a kétharmadostól.

De ami a lényeget illeti, az ellenzéki eszközök a magyar parlamentben, az új házszabályban különösképpen, de egyébként a jelenlegi házszabályban is az európai sztenderdeknek megfelelően biztosítottak. Hogy egyébként a Magyar Országgyűlés ezt milyen mértékben tölti ki, milyen színvonalasak a viták, milyen aktív a képviselői részvétel, ezekről lehet vitatkozni, de az egész házszabály és az országgyűlési törvény módosításának az alapja az a felismerés volt, hogy nem ebben a formában kell a parlament működését és a parlamenti vitákat folytatni.

Tehát a szemléltető eszközök kapcsán egészen biztos, hogy az a gyakorlat, ami ráadásul mostanra el is harapózott... Mert valóban voltak fideszes képviselők is, akik ezt korábban gyakorolták, ezzel kapcsolatosan az a módosító indítvány és annak indoklása, amit a Jobbik, azt hiszem, Balczó képviselőtársam benyújtott a 35 év alattiakkal való megengedőbb bánásmódra, felettébb szellemes, de nyilvánvalóan alkotmányellenes. (Balczó Zoltán közbeszólása.) Örülök, hogy ezzel az előterjesztő is egyetért. De mi is értjük a javaslat mögött megbújó gondolatokat és véleményeket. Nem vitás, hogy fideszes képviselők is emeltek fel már molinót ebben a Házban, de azért nem volt heti gyakorlat vagy hetente többször előforduló gyakorlat, hogy bármilyen párt képviselői több négyzetméteres molinókkal rohangáljanak. (Szilágyi György: Volt más eszközük?) Más eszközük természetesen volt, ahogy a képviselőtársam felveti. De az eszközök egy demokráciában jelentős mértékben attól is függnek, hogy a választópolgárok milyen felhatalmazást adnak egy adott pártnak. Itt vagyunk egy választás előtt, néhány hónap múlva az országgyűlési választások során a választópolgárok el tudják dönteni, hogy a Jobbiknak, az MSZP-nek, a jelenlegi kormánypártoknak milyen felhatalmazást kívánnak adni. A házszabályban szereplő eszközök eddig is ehhez igazodtak.

(Nyakó Istvánt a jegyzői székben Osztolykán Ágnes váltja fel.)

A vizsgálóbizottsági kezdeményezéshez szükséges aláírások száma például nem változott. Azt, hogy egyébként a választópolgárok hogyan döntenek egy választáson, ne akarjuk se szankcionálni, se kontrollálni, a választópolgároknak kell kontrollálni ilyen értelemben a parlament működését.

Ami a részvétellel kapcsolatos észrevételeket illeti, nyilván a Jobbikból vannak itt a legtöbben. De azért legyünk őszinték, a Jobbik-frakció sincs jelen még fele létszámban sem. Ettől még a részvétel a legnagyobb mértékű, csak ha azt mondjuk, hogy mindenkinek itt kell lenni, akkor majd szeretném hallani, hogy a Jobbikon belül milyen felelősségre vonásokra kerül sor, ha ezt következetesen érvényesítik azokkal szemben, többek között a pártelnök-frakcióvezetővel szemben és a frakció több mint felével szemben, akik nincsenek jelen. Úgy gondolom, hogy szakmapolitikai vitákon, a házszabály nem ilyen, a házszabálynál indokoltabb lenne az ennél magasabb jelenlét, de tisztán szakmapolitikai vitákon teljesen felesleges, hogy egy képviselő, akinek a saját területét nem érinti, itt üljön az Országgyűlésben. Ez óriási tévedés.

A Jobbik-frakció a ciklus kezdete óta az országgyűlési képviselői munkát és a parlamenti munkát összetéveszti. A kettő nem ugyanaz. A parlamenti munka része az országgyűlési képviselői munkának, de az országgyűlési képviselői munka ennél lényegesen több. Természetesen, amikor valakinek egy választókerülete is van, és még egy adott választókerületet egyébként elvesztő ellenzéki képviselőnek is lehet olyan értelemben, hogy mondjuk, ott ő kíván indulni, akkor természetesen neki feladata az, hogy településekről településekre járjon, különböző fejlesztésekért lobbizzon, ottani ünnepi eseményeken részt vegyen, esetleg ilyeneket szervezzen is. Ez a munka a képviselői munka része. És azoknál, akik egyébként a következő ciklusban még nagyobb egyéni választókerületekben lesznek megválasztott képviselők, vagy akár csak a pártjukon belül nem ott közvetlenül megválasztott, de a választókerületért felelős képviselők, azok pontosan tudják, hogy mennyivel több az országgyűlési képviselői munka, mint csak a parlamenti munka. Ennek ellenére az elvárható, hogy a saját szakterületükért felelős képviselők az adott szakterületet érintő vitán vegyenek részt. Még egyszer mondom: azzal, hogy bizottsági szintre kerül az általános vita egy része, jelentős része, ez szerintem garantálható.

A nyilvánosság kérdése is felmerült. Szeretném jelezni azt képviselőtársaimnak, hogy támogatjuk azt és olyan módosító indítványt fogunk elfogadni, hogy a törvényalkotási bizottság valamennyi ülése teljes egészében ne csak nyilvános legyen, mert ma is valamennyi bizottsági ülés teljes egészében nyilvános, hanem közvetíthető is. Ez, ahogy itt felvilágosítottak, azt jelenti, hogy kell hogy legyen kimenő jel, és ha van kimenő jel, akkor bármely tévétársaság, amely a bizottsági ülést közvetíteni akarja, rá tud erre csatlakozni. Ezt a lehetőséget minél több bizottságnál szeretnénk biztosítani, de a törvény szintjén is garantálni szeretnénk a törvényalkotási bizottságnál.

Egyébként pedig a bizottsági ülések nyilvánossága ma is teljes mértékben biztosított, ma is bármely tévétársaság ott megjelenhet, bárki onnan közvetíthet is, ha ehhez a technikai feltételek adottak. De mondom, még ezen túllépve, azt is lehetővé fogjuk tenni, hogy a törvényalkotási bizottság ülését, tehát a részletes vita egy fontos szakaszát teljes egészében közvetítésszerűen lehessen (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: És ha egy időben vannak?) figyelemmel kísérni. Ha egy időben van több részletes vita, ez is technikai kérdés, egy időben is lehet. Ha nem egy televíziócsatornáról beszélünk, akkor a technikai lehetőség adott, vagy akár az internetes lehetőség is adott arra, hogy a választópolgár válasszon. De azért úgy gondolom, hogy aki a választópolgári ellenőrzését a modern demokráciának úgy képzeli el, hogy az a parlamenti közvetítésen keresztül valósul meg, az tévedésben van. Ez is ennek egy része, de mondjuk, egy nagyon-nagyon szerény része. Tehát mindazokkal a törvényi garanciákkal, amelyeket most felsoroltam, szerintem nem kevesebb, hanem nagyobb figyelmet szentelhet bárki a részletes vita bizottsági szakaszának. Hangsúlyozva még egyszer azt, hogy egyébként a bizottsági vitának megmarad a parlamenti szakasza is, de ez valóban lerövidül.

Azzal kapcsolatosan, hogy a házszabálytól eltérés szabályát visszaállítsuk a mostani házszabályban szereplő, de egyébként az új javaslatban nem szereplő négyötödös többségre, azt tudom mondani, hogy ez is megfontolás tárgya lehet, de szeretném mindenkinek jelezni, hogy a kétharmad plusz öt ellenzéki képviselő akár több is lehet, mint négyötöd, nem feltétlenül kevesebb, tehát lehet, hogy magasabb szintű garanciát viszünk ebben az esetben lejjebb.

Remélem, hogy a Jobbik-frakció egyébként kényes ízlésű képviselőinek megelégedésére sikerült a felvetések többségére reagálnom.

Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
338 117 2013.12.17. 11:18  104-117

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Megköszönve felszólaló képviselőtársaim észrevételeit, szeretnék konkrétan válaszolni az egyes módosító indítványokkal kapcsolatos felvetésre.

Bár tudom, hogy a legfontosabb politikai napilap lassan már a Blikk, de ennek ellenére tartózkodtam attól, hogy az elnök megérkezését követő, ülés kezdetekor esedékes, a választópolgárok előtti tiszteletet kifejező felállással eddig hosszan foglalkozzam.

(14.40)

Most is csak röviden teszem. Olyan módosító indítványt fogunk bizottsági módosító indítványként benyújtani, amely egyértelműen tisztázza azt a helyzetet, hogy az országgyűlési képviselők a parlament munkáját és ezen keresztül a választópolgárokat köszöntik. Szerintünk lehet a Jobbik által benyújtott javaslat is, ami valamivel jobb a jelenleginél, de van egy ennél még jobb szövegjavaslat. A bizottsági munkában természetesen mindenki részt vehet, és úgy gondolom, hogy ennek a megvitatására még lesz lehetőség.

A kétperces felszólalási lehetőségekkel kapcsolatos vitával összefüggésben szeretném jelezni, hogy 1990 és 1994 között ebben a parlamentben kétperces felszólalásra nem volt lehetőség. Ettől még szerintem ennek az időszaknak a parlamenti vitái sokkal színvonalasabbak voltak, mint a megelőző két parlament vitái összességében. Azért azt a felelősségét a parlament minden tagjának át kell éreznie, hogy attól nem lesz egy vita színvonalas, hogy kétperces felszólalásokkal teljesen szét lehet verni a normális struktúrát. Amikor a kétperces felszólalást az 1994-ben elfogadott házszabály bevezette, a cél az volt, hogy a 15 perces rendes felszólaló után erre a felszólalásra lehessen reagálni. Ezt a házszabály ma is így tartalmazza.

Az, hogy egységes ülésvezetési gyakorlat ezzel kapcsolatban kialakítható-e, amit Balczó alelnök úr mond, nyilván kialakítható lett volna eddig is, de nem alakult ki. Egyébként sem szerencsés a mindenkori levezető elnököt abba a helyzetbe hozni, hogy bonyolult elhatárolási kérdésekben döntsön. Látjuk, hogy ahol ilyen mérlegelési jog nem kerülhető el, az folyamatos politikai vitákhoz vezet. Ezért viszont a kétperces felszólalás mára már nem a 15 perces rendes felszólalásra vonatkozó reakciókat tartalmazza, hanem külön vitaszakaszok alakulnak ki, szemben azzal, ami a házszabály elfogadásakor a szándék volt, és szemben azzal, amit a házszabály ma is tartalmaz.

Szerintem valamilyen korlátra szükség van. Hogy ez egy kör legyen, vagy két kör legyen, erről vitatkozzunk nyugodtan. Eddig olyan módosító indítvány nem volt az Országgyűlés előtt, amely ne a teljes elhagyást javasolta volna, mi azt semmiféleképpen nem fogjuk támogatni, de ha van olyan megoldás, ami egy speciálisan felmerülő problémát orvosol, például amit alelnök úr említett, hogy mi van akkor, ha a rendes felszólaló nem tud már válaszolni az adott körre, akkor a rendes felszólalónak lehet a végén még egy kétperces lehetőséget adni, mert a szándék nem a vita korlátozása - jelzem, ez a lehetőség minden rendes felszólalás után újra megnyílik -, a szándék az, hogy a kétperces viták ne vegyék át a rendes felszólalások helyett teljes egészében a terepet, hanem maradjunk meg a házszabály jelenlegi betűjénél és a korábbi törvényhozói szándéknál, azaz hogy a rendes felszólalásokra van egy-egy rövid reakciólehetőség, és ezt biztosítja a kétperces felszólalás.

Az, hogy egy ciklusban hány kivételes eljárásra van mód, azt azért nem javaslom számítási alapnak, mert nem tudjuk, hogy milyen hosszú egy ciklus. (Közbeszólás: Négy év.) Eddig mindig négy év volt, de ez egyáltalán nem törvényszerű. Ezért kell ülésszakokban meghatározni, ezért határozta meg eddig is vagy félévben, vagy ülésszakokban a Ház. Miután most félévben határozzuk meg, ezért azt javaslom észrevételezni, hogy a 12 jelenlegi lehetőségből, ami a rendes és rendkívüli ülésszak miatt most biztosított, négyre csökken ez a lehetőség. Abban viszont szemléletbeli különbség van, hogy mi úgy gondoljuk, hogy a hatékony kormányzáshoz azt a lehetőséget biztosítani kell, hogy legyen mód gyors törvényhozásra, ezt egyébként Balczó képviselőtársam is elismerte, csak azt mondta, hogy ebben az esetben, ha a kormánynak megfelelő többsége nincs, akkor szerezzen partnert az ellenzékből. Én ma nem vagyok abban biztos, hogy olyan esetekben, amikor valóban szükség lenne gyors törvényalkotásra, minden esetben a mindenkori ellenzék, ha az elmúlt három-négy ciklus tapasztalatait nézzük, partner volt ebben. Kétségkívül vannak pozitív példák, ebből a ciklusból is lehet pozitív példát említeni és a korábbiakból is, de szerintem a kormányzat számára ezt a lehetőséget ebben a korlátozott formában, de abszolút többségben négy esetben egy félévben, tehát a jelenlegi esetszám harmadában indokolt biztosítani.

A házszabálytól való eltérésre röviden már az országgyűlési vita után elmondott előterjesztői felszólalásomban reagáltam. Most is elmondom, én nyitott vagyok arra, gondoljuk át, hogy nem jobb-e a négyötöd a jelenlegi szabálynál, de a jelenlegi szabály nem feltétlenül kevesebb, mint négyötöd, speciális esetben lehet több is. Az, hogy öt ellenzéki képviselő támogatása mindenféleképpen szükséges, egy nagy kormánytöbbségnél még többet is megkívánhat, mint a négyötöd. Ilyen nagy kormánytöbbség szerintem reálisan nem jöhet létre, de elvileg mégis a négyötöd fölé is viheti ezt a kritériumot. Ráadásul a választási rendszerből adódóan - és e tekintetben a választási rendszer érdemben nem változott - öt független képviselő, megkockáztatom, ebben az Országgyűlésben nem fog ülni a következő ciklusban sem, tehát az gyakorlatilag legalább egy parlamenti frakció támogatását igényli; főleg, hogy az az észrevétel, hogy teljes mértékben átalakítottuk a választási törvényt, szerintem nem felel meg a valóságnak. Azt látjuk, hogy a választási törvényt kismértékben alakítottuk át, és kismértékben valóban a kormányzati stabilitás irányába mozdultunk el az arányosság felől, de ez a változás olyan óriási nem volt.

Azt is Balczó alelnök úr kifogásolta, hogy összevissza rakosgatjuk az országgyűlési törvényt, illetve a házszabályt. Ennek az oka az volt, hogy miután a házszabály egy határozati forma, és a határozati forma az kizárólag csak az Országgyűlésben ülő képviselőkre, jobb esetben még miniszterekre vonatkozik, ezért mindazokat a rendelkezéseket, amelyek másokra is vonatkoznak, kénytelenek voltunk az országgyűlési törvénybe áttenni, mert a határozati javaslat más formában nem hajtható végre. A házbizottság is azért került oda, mert a házbizottságnak vannak olyan jogkörei, amelyek például a karzaton ülőkkel kapcsolatosak. Ezért mondtuk azt, hogy miután rájuk értelmezésünk szerint, miután határozati javaslat csak az országgyűlési képviselőkre vonatkozik, így rájuk a házszabály nem vonatkozik, ezért indokolt a házbizottság szerepének törvényben történő tisztázása.

Schiffer képviselőtársunk 18. ajánlási pont szerinti javaslatára hivatkozott a Jobbik egyik képviselője, ami azt tenné kötelezővé, hogy az Országgyűlés honlapján a tárgyalóbizottság jegyzőkönyvét kell közzétenni. Nem volt itt Gaudi képviselőtársam, ezért nem hallhatta, hogy az előbb elmondtam, azt szeretnénk, sőt a törvényben egyértelművé is fogjuk tenni, hogy a törvényalkotási bizottság minden egyes üléséről a közvetítési lehetőséget biztosítani kell. Ehhez egy kimenőjelet kell szolgáltatni - nekem is a technikai személyzet segített -, ezt a kimenőjelet mi biztosítjuk. (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Végig itt voltam. Több órát folyamatosan itt ülök, ki se mentem.) Ebben az esetben még jobban sajnálom, hogy képviselőtársamra akkor sem hatnak az érvek, ha egyébként nem a folyosón van, hanem itt ül. A lényeg az, hogy a kimenőjelet biztosítani fogjuk, s ezen keresztül bárki, bármilyen tévécsatorna, rádió élőben közvetítheti a bizottság teljes ülését, és ez arra is lehetőséget ad, hogy interneten folyamatosan követni lehessen, és arra is lehetőséget ad, hogy bármikor újból le lehessen játszani. Ennél nagyobb átláthatóságra, úgy gondolom, hogy nincs szükség. Ha ez biztosított, akkor a jegyzőkönyvek leírásának az ideje szerintem másodlagos, mert bárki le tudja játszani az adott bizottsági ülést, az pedig több és nem kevesebb a jegyzőkönyvnél. A jegyzőkönyv rögzítésével kapcsolatos eltérő gyakorlat valószínűleg abból adódik, hogy amelyik elnök sürgősséggel kéri a jegyzőkönyv leírását, abban az esetben ott már három nappal később a honlapra fel lehet tenni, ha viszont nincs sürgősség iránti kérelem, akkor akár két hétig is eltart, amíg elkészül egy jegyzőkönyv.

A Magyar Szocialista Párt egyetlen javaslata jogtechnikai értelemben végrehajthatatlan, ugyanis ez a javaslat azt mondja ki, hogy az új házszabály hatálybalépésének napját a következő Országgyűlés egy országgyűlési határozatban állapítaná meg. Ez csak abban az esetben teszi lehetővé az új Országgyűlés működőképességét, ha külön benyújtunk egy házszabály-módosítást, egy országgyűlési törvénymódosítást, amiben szabályozzuk a nemzeti képviselőkre, kisebbségi szószólókra, illetve bizottsági struktúrára vonatkozó rendelkezéseket, ezt az Országgyűlés elfogadja, és azután fogadja el ezt az MSZP-s módosítást. Úgy gondolom, hogy ez felettébb komolytalan lenne. Viszont ha ezt nem tesszük meg, és elfogadjuk ezt az MSZP-s módosítást, akkor nem tud működni a Ház akkor, amikor az új Országgyűlés összeül, és ahelyett, hogy az újonnan megválasztandó kormány az ígéretei valóra váltásával kezdené a működését, legalább egy négyhetes parlamenti vitával kezdheti. Szerintem függetlenül attól, hogy jövő tavasszal kit tüntetnek ki a választópolgárok a bizalmukkal és azzal a lehetőséggel, hogy kormányt alakítson, mindenféleképpen számára előnyös lesz az, hogyha egyértelmű eljárási szabályok között kezdheti meg a kormányzást.

(14.50)

Igyekeztem valamennyi felvetésre reagálni. Szeretném jelezni, hogy természetesen a februári elfogadást megelőzően bizottsági üléseken még a módosító indítványokat, kapcsolódó módosító indítványokat a bizottságok meg fogják tárgyalni, akár még a részletes vita újranyitásáról is lehet beszélni, és ezt követően, reméljük, hogy februárban el tudunk fogadni egy olyan házszabályt, ami hozzájárul ahhoz, hogy tervezettebb, lassabb és az Országgyűlés eddigi működésével sok tekintetben szembenálló gyakorlat alakulhat ki a törvényhozás során. És ehhez a színvonalasabb viták lehetősége is biztosított lesz. És bízunk abban is, hogy olyan képviselőket választanak a választópolgárok, akik jól fognak élni ezekkel a lehetőségekkel.

Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
342 82 2014.02.13. 3:12  75-82

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Két kérdést vetett fel a Jobbik frakciója. Az első ügyben ott, az alkotmányügyi bizottságban is számtalan álláspont volt, nem csupán a kormánypártok, illetve az ellenzéki pártok között, hanem a Jobbik-frakción belül is különböző vélemények vannak. Gaudi képviselőtársam épp az ellenkezőjét mondta el, mint amit Szávay képviselőtársam itt előadott. Van a nemzetiségek között is egy vita arról, hogy a nemzetiségi választáson való részvételre jogosultak meghatározásánál szerencsés-e az, ha olyanok is részt vehettek a szavazásban, akik nem rendelkeznek magyar állampolgársággal. 2010-ben erre valóban nem volt lehetőség, 2014-ben lesz. Mi ugyan úgy gondoltuk, hogy szerencsésebb lenne, ha nem lenne ilyen lehetőség továbbra sem, de miután az elfogadott törvény biztosította, most pedig a benyújtott módosítás azt eredményezte volna, hogy olyanok is eleshetnek a nemzetiségi választásokon való részvételtől, akik most a regisztrációval már erre jogot szereztek, ezért jogállami érvelés alapján most a választást nem tartjuk lehetségesnek, de azt szeretnénk, ha a 2019-es választásokon már nem lenne lehetőség arra, hogy olyan nem magyar állampolgárok szavazzanak a nemzetiségi választásokon, akik Magyarországon élnek. Addig még két Országgyűlés megbízatása kezdődik el, az egyiknek le is telik, tehát a jövőben az Országgyűlés meg tudja fontolni, akar-e ezen változtatni.

Mi úgy gondoljuk, szerencsésebb, ha valóban az őshonos nemzetiséghez tartozóknak, akik magyar állampolgársággal is rendelkeznek, van lehetőségük részt venni a nemzetiségi választásokon. Az alaptörvény biztosítja azt a lehetőséget az önkormányzati választásokon való részvételre a Magyarországon lakóhellyel rendelkező, de állampolgársággal nem rendelkező választópolgároknak, hogy részt vehessenek, és tisztségviselőket válasszanak, de ez a nemzetiségi önkormányzati választásra az alaptörvény alapján nem terjed ki, tehát nincs alaptörvényi kötelezettsége e tekintetben a törvényhozónak. Alaptörvényszerű lesz az az állapot is, ami a 2019-es választásokra megváltozik abban az esetben, ha az utánunk következő két parlament nem módosít a szabályozáson, viszont 2014-ben még mindenki, az itt élő nem magyar állampolgárok is részt tudnak venni a nemzetiségi választásokon.

Ami az államháztartási törvénymódosítást illeti, egyrészt köszönjük szépen a tartalmi támogatást, másrészt annyiban a kritikát is köszönjük, hogy most készülünk elfogadni egy olyan házszabályt, ami ezt a lehetőséget egyszer és mindenkorra kizárja, úgyhogy ilyen formában még egyfajta hattyúdalként ezzel a lehetőséggel éltünk. Miután meg volt nyitva az Áht. az Állami Számvevőszékre vonatkozó rendelkezések miatt, ezért a mi értelmezésünk szerint a házszabály most ezt nem zárja ki, de ezt az értelmezési vitát szerintem már lezárnunk is fölösleges, mert az új házszabály egyértelműen ki fogja zárni.

Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
342 88 2014.02.13. 5:44  83-88

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Bárándy képviselőtársam által felvetett kritikákat annak fényében kell értelmezni, ő úgy fogalmazott, hogy javaslatokat tettek a frakciója részéről. Egészen pontosan két javaslatot tettek, egyet az országgyűlési törvényhez, egyet a házszabályhoz. Ez az volt, hogy ez a szabályozás (Dr. Bárándy Gergely: A vitában tettünk javaslatokat!) a következő Országgyűlés döntésének függvényében lépjen (Dr. Bárándy Gergely: A vitában!) hatályba. Ez számunkra elfogadhatatlan, ezt a vitát az általános vitában már lefolytattuk.

A vitában tett javaslataik alapján pedig, miután a módosító indítvány benyújtása képviselői jog, mi mégis megpróbáltuk megtenni, amit meg lehet, és kibogarászni a vita alapján az ő módosításra irányuló szándékaikat, és ezek nem egy helyen visszaköszönnek a benyújtott bizottsági módosító indítványban. Én úgy gondolom, ez egy elég nagyvonalú ajánlat, hogy ha már a Szocialista Párt itt szóban szórakoztat bennünket a házszabállyal kapcsolatos elképzeléseiről, utána mi még azt a feladatot is vállaljuk, hogy helyettük megírjuk és benyújtjuk a módosítókat. Ennek megfelelően került sor például arra, hogy visszaállítottuk a házszabálytól való eltérésnél a korábbi négyötödös többséget, ami itt a vitában a Jobbik részéről is hangsúlyosan jelent meg, és - ami már Balczó képviselőtársam, alelnök úr számára is válasz - ezért tettük azt is lehetővé, hogy a korábbi frakciókikérésnek megfelelően a jövőben is legyen arra lehetőség, hogy a frakció az eredeti képviselői módosító indítványokat kikérje.

Az, hogy eddig konszenzusos házszabály volt, mert '94-ben valóban valamennyi párt támogatásával fogadta el az Országgyűlés a házszabályt, most pedig nem az lesz, ez két dolgot mutat. Egyrészt, hogy ma már a politikai konszenzusnak annyi terepe sincsen, mint amennyi húsz évvel ezelőtt volt. Ez a házszabály tartalmát tekintve kifejezetten szakít azzal a törvényhozási gyakorlattal, ami nemcsak ebben a ciklusban folyt itt, amire a szocialisták szeretnek hivatkozni, hanem ami egyébként folyt a megelőző két ciklusban is, egy tervezettebb, megfontoltabb, lassabb, szakmaibb alapokon álló törvényhozási eljárást tesz lehetővé. Ilyen értelemben tehát, ha az előző házszabály is konszenzuson nyugodott, akkor ennek a házszabálynak különösen konszenzuson kellene nyugodni. Így aztán a másik tanulság az, hogy a konszenzus önmagában nem érték, mert a konszenzusos házszabály látszott, hogy hová vezetett, és milyen mértékben üresítette ki a törvényhozási eljárást, és az új házszabály, amit lehet, hogy konszenzus nélkül fogunk ezek szerint elfogadni, de természetesen az országgyűlési képviselők kétharmadának a támogató szavazata az elfogadáshoz szükséges, az viszont alkalmas lesz arra, hogy a parlamenti vitákhoz megfelelő kereteket teremtsen, és egy jobban szakaszolt jogalkotás kövesse az eddigi, talán valóban nem minden tekintetben helyes gyakorlatot.

Ami a részletes vitával kapcsolatos, szintén már az általános vitában lefolytatott, köztünk fennálló nézetkülönbséget illeti, szeretném ismételten elmondani, hogy továbbra is kétszakaszos marad a parlamenti plenáris vita, mert a bizottsági szakaszt követően - ami ráadásul egy kétszintű bizottsági szakasz, szakbizottsági, illetve törvényalkotási bizottsági szakasz -, ez után mindig lesz parlamenti vita. Tehát valamennyi parlamenti frakciónak lesz lehetősége arra, hogy a bizottságban elmondott álláspontját, kisebbségben maradt módosító indítványát itt megindokolja, illetve arról az Országgyűlés szavazást kérhessen.

És továbbra is, miután Balczó alelnök úr is elismételte azt az érvet, amit korábban már hallhattunk tőle, én is csak azt tudom elismételni, hogy ha valami képviselői alapvető jog, akkor az ma is minden tekintetben biztosított kell hogy legyen. A módosító indítványokról való szavazás ma sem ilyen, nagyon sok olyan módosító indítvány van, ebben a ciklusban végképp sok ilyen volt a kétharmados többség miatt, amiről az Országgyűlés nem tudott szavazni, mert egyharmados támogatást sem kaptak a bizottságban. Ehhez képest szerintem az a bonyolult szabályozást igénylő, de végül is most az utolsó benyújtott módosításban szereplő javaslat, ami lehetőséget ad a frakcióknak arra, hogy három módosító indítványt valamennyi törvényjavaslatnál kikérjenek, az az eddigi jogosultságukat biztosítja.

(11.30)

Egyébként pedig ebben a rendszerben más formában az a szavazás, aminek semmi értelme nem volt, nem biztosítható. A frakció számára szükséges módosító indítványokról vagy az ajánlás egyes pontjairól a jövőben is lesz lehetőség szavazni, külön szavazást kérni. Ezt valamennyi frakció alkalmazhatja, ezzel a lehetőséggel valamennyi frakció élhet.

Ezért aztán nem lesznek képviselők kizárva ebből a lehetőségből, hasonló szabályok lesznek az eddigiekhez képest. Kétségkívül az egyharmadot kapott módosító indítvány eddigi szabályozása megszűnik, de ehhez képest szerintünk nagyon nagy és fontos előrelépés az, hogy az időben benyújtott törvényjavaslatokról megfelelő felkészülés után, kétszintű bizottsági szakaszt követően tárgyalhat még itt az Országgyűlés. Ez a javaslat szerintünk akár gesztusértékű is lehet, mert tudomásul vesszük, hogy a magyar politika jelenlegi állapotában az ellenzéki pártok egy utolsó ülésen nem fognak megszavazni egy házszabályt, de valójában szerintem, ha mindenki a szívére teszi a kezét, akkor az ellenzéki képviselők is érzik azt, hogy ez a házszabály megadja a lehetőséget arra, hogy itt a parlamentben színvonalasabb jogalkotási munka legyen és színvonalasabb viták folyjanak, amire valószínűleg nagy szükség van.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
342 161 2014.02.13. 1:01  159-162

GULYÁS GERGELY (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egy nagyon egyszerű technikai javaslat fekszik az Országgyűlés előtt, ami az Egyesült Államokból indult lehallgatási botrány körülményeit és érintetti körét vizsgáló magyarországi vizsgálóbizottság mandátumának a március 31-éig történő meghosszabbítására irányul. Eddig ezt a bizottságot az Országgyűlés teljes konszenzussal hozta létre. Az eddigi működése során is ez a konszenzus érvényesült. Arra kérjük tisztelettel az Országgyűlést, hogy tekintettel arra, hogy a február 22-i határidőig a bizottság a tevékenységét eredményesen lezárni nem fogja tudni, legyenek szívesek képviselőtársaim hozzájárulni ahhoz, hogy a bizottság mandátuma 2014. március 31-éig meghosszabbodjon.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(A jegyzői székben dr. Tiba Istvánt dr. Szűcs Lajos váltja fel.)