Készült: 2019.10.21.15:54:04 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

342. ülésnap (2014.02.13.), 88. felszólalás
Felszólaló Dr. Gulyás Gergely (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 5:44


Felszólalások:  Előző  88  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Bárándy képviselőtársam által felvetett kritikákat annak fényében kell értelmezni, ő úgy fogalmazott, hogy javaslatokat tettek a frakciója részéről. Egészen pontosan két javaslatot tettek, egyet az országgyűlési törvényhez, egyet a házszabályhoz. Ez az volt, hogy ez a szabályozás (Dr. Bárándy Gergely: A vitában tettünk javaslatokat!) a következő Országgyűlés döntésének függvényében lépjen (Dr. Bárándy Gergely: A vitában!) hatályba. Ez számunkra elfogadhatatlan, ezt a vitát az általános vitában már lefolytattuk.

A vitában tett javaslataik alapján pedig, miután a módosító indítvány benyújtása képviselői jog, mi mégis megpróbáltuk megtenni, amit meg lehet, és kibogarászni a vita alapján az ő módosításra irányuló szándékaikat, és ezek nem egy helyen visszaköszönnek a benyújtott bizottsági módosító indítványban. Én úgy gondolom, ez egy elég nagyvonalú ajánlat, hogy ha már a Szocialista Párt itt szóban szórakoztat bennünket a házszabállyal kapcsolatos elképzeléseiről, utána mi még azt a feladatot is vállaljuk, hogy helyettük megírjuk és benyújtjuk a módosítókat. Ennek megfelelően került sor például arra, hogy visszaállítottuk a házszabálytól való eltérésnél a korábbi négyötödös többséget, ami itt a vitában a Jobbik részéről is hangsúlyosan jelent meg, és - ami már Balczó képviselőtársam, alelnök úr számára is válasz - ezért tettük azt is lehetővé, hogy a korábbi frakciókikérésnek megfelelően a jövőben is legyen arra lehetőség, hogy a frakció az eredeti képviselői módosító indítványokat kikérje.

Az, hogy eddig konszenzusos házszabály volt, mert '94-ben valóban valamennyi párt támogatásával fogadta el az Országgyűlés a házszabályt, most pedig nem az lesz, ez két dolgot mutat. Egyrészt, hogy ma már a politikai konszenzusnak annyi terepe sincsen, mint amennyi húsz évvel ezelőtt volt. Ez a házszabály tartalmát tekintve kifejezetten szakít azzal a törvényhozási gyakorlattal, ami nemcsak ebben a ciklusban folyt itt, amire a szocialisták szeretnek hivatkozni, hanem ami egyébként folyt a megelőző két ciklusban is, egy tervezettebb, megfontoltabb, lassabb, szakmaibb alapokon álló törvényhozási eljárást tesz lehetővé. Ilyen értelemben tehát, ha az előző házszabály is konszenzuson nyugodott, akkor ennek a házszabálynak különösen konszenzuson kellene nyugodni. Így aztán a másik tanulság az, hogy a konszenzus önmagában nem érték, mert a konszenzusos házszabály látszott, hogy hová vezetett, és milyen mértékben üresítette ki a törvényhozási eljárást, és az új házszabály, amit lehet, hogy konszenzus nélkül fogunk ezek szerint elfogadni, de természetesen az országgyűlési képviselők kétharmadának a támogató szavazata az elfogadáshoz szükséges, az viszont alkalmas lesz arra, hogy a parlamenti vitákhoz megfelelő kereteket teremtsen, és egy jobban szakaszolt jogalkotás kövesse az eddigi, talán valóban nem minden tekintetben helyes gyakorlatot.

Ami a részletes vitával kapcsolatos, szintén már az általános vitában lefolytatott, köztünk fennálló nézetkülönbséget illeti, szeretném ismételten elmondani, hogy továbbra is kétszakaszos marad a parlamenti plenáris vita, mert a bizottsági szakaszt követően - ami ráadásul egy kétszintű bizottsági szakasz, szakbizottsági, illetve törvényalkotási bizottsági szakasz -, ez után mindig lesz parlamenti vita. Tehát valamennyi parlamenti frakciónak lesz lehetősége arra, hogy a bizottságban elmondott álláspontját, kisebbségben maradt módosító indítványát itt megindokolja, illetve arról az Országgyűlés szavazást kérhessen.

És továbbra is, miután Balczó alelnök úr is elismételte azt az érvet, amit korábban már hallhattunk tőle, én is csak azt tudom elismételni, hogy ha valami képviselői alapvető jog, akkor az ma is minden tekintetben biztosított kell hogy legyen. A módosító indítványokról való szavazás ma sem ilyen, nagyon sok olyan módosító indítvány van, ebben a ciklusban végképp sok ilyen volt a kétharmados többség miatt, amiről az Országgyűlés nem tudott szavazni, mert egyharmados támogatást sem kaptak a bizottságban. Ehhez képest szerintem az a bonyolult szabályozást igénylő, de végül is most az utolsó benyújtott módosításban szereplő javaslat, ami lehetőséget ad a frakcióknak arra, hogy három módosító indítványt valamennyi törvényjavaslatnál kikérjenek, az az eddigi jogosultságukat biztosítja.

(11.30)

Egyébként pedig ebben a rendszerben más formában az a szavazás, aminek semmi értelme nem volt, nem biztosítható. A frakció számára szükséges módosító indítványokról vagy az ajánlás egyes pontjairól a jövőben is lesz lehetőség szavazni, külön szavazást kérni. Ezt valamennyi frakció alkalmazhatja, ezzel a lehetőséggel valamennyi frakció élhet.

Ezért aztán nem lesznek képviselők kizárva ebből a lehetőségből, hasonló szabályok lesznek az eddigiekhez képest. Kétségkívül az egyharmadot kapott módosító indítvány eddigi szabályozása megszűnik, de ehhez képest szerintünk nagyon nagy és fontos előrelépés az, hogy az időben benyújtott törvényjavaslatokról megfelelő felkészülés után, kétszintű bizottsági szakaszt követően tárgyalhat még itt az Országgyűlés. Ez a javaslat szerintünk akár gesztusértékű is lehet, mert tudomásul vesszük, hogy a magyar politika jelenlegi állapotában az ellenzéki pártok egy utolsó ülésen nem fognak megszavazni egy házszabályt, de valójában szerintem, ha mindenki a szívére teszi a kezét, akkor az ellenzéki képviselők is érzik azt, hogy ez a házszabály megadja a lehetőséget arra, hogy itt a parlamentben színvonalasabb jogalkotási munka legyen és színvonalasabb viták folyjanak, amire valószínűleg nagy szükség van.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  88  Következő    Ülésnap adatai