Készült: 2019.10.19.07:55:54 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

336. ülésnap (2013.12.11.), 46. felszólalás
Felszólaló Dr. Gulyás Gergely (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 17:33


Felszólalások:  Előző  46  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

GULYÁS GERGELY (Fidesz). Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen az általános vitában tett észrevételeket. A legfőbb kérdés talán az volt, hogy hogyan is jön ahhoz a jelenlegi kormánytöbbség, hogy a saját eddigi gyakorlatával is sok tekintetben ellentétes házszabályt terjesszen elő. Ennek köszönhetően összekeveredett a korábbi három év törvényhozási gyakorlatának kritikája, illetve az új házszabály méltatása, mert gyakorlatilag azt a kritikát, amit az elmúlt 3,5 év kapcsán ellenzéki képviselőtársaim itt hangoztattak, azért tették, mert ők is felismerték, hogy ebben a javaslatban egy kiszámíthatóbb, átláthatóbb törvényhozási rend biztosított. Ezt Lamperth képviselő asszony itt el is ismerte. (Dr. Lamperth Mónika közbeszól.)

Arra szeretném felhívni ellenzéki képviselőtársaim figyelmét, különösen a Magyar Szocialista Párt képviselőinek figyelmét, hogy ez a gyakorlat, ami valószínűleg okkal ad jogot az ellenzéknek arra, hogy a törvényhozás eljárásrendjét kritizálja, nem 3,5 évvel ezelőtt alakult ki. Az előterjesztői expozémban is elmondtam, de számtalan más példát is lehetne hozni, hogy önök nem kisebb jelentőségű politikai kérdésben, mint a közszférában a 13. havi bér elvonásáról zárószavazás előtti módosító indítvánnyal döntöttek egy olyan törvényben, ami a kezdet kezdetén ezt egyáltalán nem is szabályozta. Tehát ez a gyakorlat egy szocialista találmány. Mi valóban folytattuk ezt a gyakorlatot, az eddigi házszabály ezt lehetővé tette.

Azért a demokratikus elkötelezettség nem azt jelenti, hogy a házszabályban előírt kritériumoknál is többet kíván betartani, az a jó, ha olyan házszabályi rendelkezések vannak, amelyek garantálják azt, hogy egy törvényjavaslatot időben be kelljen nyújtani, ha egy törvényjavaslat tárgyalása megkezdődik, akkor addigra a képviselőknek valóban legyen arra lehetőségük, hogy érdemben elolvashassák, felkészülhessenek. Ezt az eddigi szabályok nem garantálták, ennek megfelelően a mindenkori kormánytöbbség élt a házszabályban biztosított lehetőségekkel. Az ezutáni házszabály pedig, feltéve, hogy az Országgyűlés ezt a házszabálytervezetet elfogadja, garantálni fogja.

Számtalan észrevétel volt azzal kapcsolatosan, hogy mi várható el egy képviselőtől a parlamenti munkája során. Egyetértek azzal, hogy a képviselői aktivitásnak része az is, hogy a plenáris ülésen, illetve a bizottságban a képviselő ott van és felszólal. Csak úgy gondolom, nem az én egyetértésem fontos ebben a kérdésben. Magyarországon a képviselők elszámoltathatóak és leválthatóak négyévente. Tehát ha a választópolgárok ezt ugyanilyen fontosnak tartják, akkor majd nem fogják egyéni képviselőként támogatni azokat a képviselőket, akik nem ezt teszik. Ha pedig nem ezt tartják fontosnak, mert a választópolgárok úgy gondolják, hogy ennél lényegesen fontosabb, hogy a választókerület rendezvényein a képviselő legyen jelen, a választópolgárokkal tartsa a kapcsolatot, a helyi fejlesztésekért lobbizzon itt az Országgyűlésben, akkor pedig ezt értékelik.

Tehát azt kell mondjam, hogy ha esetleg még egyet is értünk az ellenzéki felszólalásokban elhangzott kritikákkal, akkor is a mi véleményünk majdhogynem lényegtelen ebben a kérdésben. Demokráciában a választópolgárok ítélik meg a képviselők tevékenységét. És biztos, hogy nagy tévedés a parlamenti képviselői munkát és a parlamenti munkát összetéveszteni. A parlamenti képviselői munkának nagyon sok minden része, ami nem itt, az Országgyűlésben történik. Még egyébként listás képviselőknél, többnyire, akik részt vettünk a vitában, listás képviselők vagyunk, tudjuk, hogy számtalan megjelenési kötelezettség van a parlamenten kívül, és a törvényhozási munkán kívül is nagyon sokfajta elfoglaltsággal jár együtt az országgyűlési képviselői munka. Tehát csak a parlamentben végzett munka alapján a képviselői munka egészét megítélni nem lehet.

Ugyan az LMP-frakció képviselőinek túl hosszú volt az általános vita, ezért nem várták meg a végét, mégis annyiban, legalább a jegyzőkönyv számára válaszolnék az általuk felvetett kérdésekre, hogy nem értelmezhető szerintem a házszabály szempontjából az, hogy gazdasági érdekcsoportok milyen befolyással vannak politikai pártokra vagy frakciókra. A helyzet az, hogy olyan kormányokat kell választani, olyan kormánytöbbséget kell választani, ahol a gazdasági érdekcsoportok nem ejtik foglyul a képviselőket, és nem fordulhat az elő, hogy a törvényhozásban nem a közérdek szerint születnek döntések. Ha ez nem biztosított, akkor nincs az a házszabály, ami ezt biztosítani képes. Ebből a szempontból egyetértek azzal, hogy a gazdasági érdekcsoportokat zárjuk ki a döntéshozatalból, a parlamenti döntéshozatalban nevesítve nincsenek is jelen. Azt kell elérni, hogy a képviselői függetlenség valós legyen. Ezt viszont nem a házszabály fogja garantálni, hanem az, ha olyan képviselőket választunk ide az Országgyűlésbe.

A szemléltetéssel kapcsolatos vita: ebben sem kérdés, hogy a jelenlegi kormánypártok is éltek ezzel az eszközzel ellenzékben. De azt is tegyük hozzá, hogy távolról sem volt annyira elterjedt az, hogy molinókkal próbálják általában kisebb pártok a saját véleményüket kifejezni. Úgy gondolom, utalt is rá itt Ivády képviselőtársam, volt olyan időszaka a Magyar Országgyűlésnek, amikor felolvasni sem lehetett, amikor papírból egyáltalán nem lehetett felszólalni. Ehhez képest mára odáig jutottunk, hogy egyes képviselők a felszólalás helyett molinókon próbálják politikai véleményüket kinyilvánítani. Szerintem nem szerencsés ez. Főleg, ha képviselői jogokról beszélünk, akkor teljesen nyilvánvaló, hogy 386 képviselő számára nem garantálható ez a lehetőség. El lehet képzelni, hogy mi lenne, ha a 386 képviselő mindegyike itt többméteres molinókat akarna kifeszíteni. Egész egyszerűen ezt a helyzetet meg kell szüntetni, ez nem fogadható el.

És felhívom a jelenlévők figyelmét arra, hogy amikor Szili Katalin volt a házelnök, és a fideszes képviselők emeltek néhány esetben, messze nem olyan gyakorisággal, mint most, molinókat, akkor Szili Katalin is ezt a házszabály megsértésének minősítette. Az egy más kérdés, hogy szankcionálási lehetősége még nem volt. De nem arról volt szó, hogy az akkori szocialista házelnök üdvözölte volna ezt a tevékenységet, és a véleménynyilvánítás parlamentben megengedhető formájának tartotta volna; hanem felszólította a képviselőket, a jegyzőkönyvben világosan benne van, hogy a molinót vegyék le, az Országgyűlés tekintélyét tartsák tiszteletben, és ha felszólalni kívánnak, illetve, ha véleményüket szeretnék kinyilvánítani, akkor kérjenek szót, és itt, az Országgyűlésben ebben a formában, szóban ismertessék véleményüket.

A kivételes eljárással kapcsolatosan is elhangzottak kritikák. Valóban, a kivételes sürgős eljárás lehetősége ebben az országgyűlési ciklusban vált lehetővé. Ugyanakkor a rendes és rendkívüli ülésszakot figyelembe véve ma egy félévben 12 lehetősége van erre a kormánypártoknak, és ehhez képest a javaslat ezt négyre csökkenti, tehát egyharmadára csökkenti az ilyen jellegű törvényalkotási lehetőségek számát. És nagyon széles körben zárja ki azokat a törvényhozási tárgyakat, amelyeket ilyen javaslattal nem lehet tárgyalni, sem az alkotmányt, sem sarkalatos rendelkezéseket, sem költségvetési törvényt, sem a zárszámadásról szóló törvény, sem a házszabályt ebben a formában módosítani, illetve elfogadni nem lehet.

(12.10)

Kifejezetten úgy gondolom, hogy a mindenkori kormánynak meg kell adni azt a lehetőséget, hogy fél évben négy alkalommal abszolút többséggel hozhasson olyan döntést, hogyha valamilyen társadalmi viszonyt, valamilyen életviszonyt ezekkel a megkötésekkel gyorsan szükséges szabályozni, ezért szerintem a mainál kevesebb számban, de indokolt ennek az eljárásnak a fenntartása.

A napirend módosításával kapcsolatosan is több képviselőtársam kritikát fogalmazott meg. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ma az ülés kezdetén történő napirend-módosítások oka, hogy a csütörtöki házbizottsági üléshez képest még később, nagyrészt kormányzati indítványokat terjesztenek elő a kormánypártok vagy maga a kormány. Onnantól kezdve, hogy a tárgyalás megkezdése és a benyújtás között hat napnak el kell telnie, ez fogalmilag kizárt, hiszen ez azt jelenti, hogy a hétfői parlamenti tárgyaláskezdéshez vagy keddi vitakezdéshez képest előző hét szerdáig elő kell terjeszteni valamennyi jogszabályt. Tehát ez kizárja azt, hogy itt az Országgyűlés ülése azzal kezdődjön, hogy mit veszünk még fel napirendre, hiszen az a házbizottság időpontjában már ismert, és ennek megfelelően történik meg a napirend összeállítása.

A részletes vita megszűnésével kapcsolatosan sokan elmondták, hogy összességében helyesnek tartják, hogyha a részletes vita itt, a plenáris ülésen a jelenlegi szabályok szerint megszűnik, de szeretném azt egyértelművé tenni, hogy nem arról van szó, hogy a plenáris ülésteremben már ne lenne részletes vita. Szűkebb keretek között, egyfajta záróvita formájában, gyakorlatilag a mostani záróvitára irányuló szabályok szerint van egy részletes vitarész itt, az Országgyűlésben is. Az valóban igaz, hogy a részletes vita nagy része a szakbizottságokhoz, illetve a törvényalkotási bizottsághoz kerül át, de az Országgyűlés sincs megfosztva attól, hogy ezeknek a vitáknak az összegzését itt, a plenáris ülésen meghallgassa.

Képviselői jogként merült az fel ismételten, hogy valamelyik képviselő indítványáról az Országgyűlés szavazzon. Még egyszer szeretném egyértelműen elmondani, hogy ma sincs ilyen képviselői jog. Ha ez képviselői jog lenne, akkor ezt minden esetben minden képviselőnek biztosítani kellene. Ehhez képest a helyzet ma is az, hogy ha valamilyen indítvány a bizottságokban egyharmados támogatást sem kap, akkor még ugyan van egy frakciójuk, hogy néhány esetben ezt itt zárószavazás előtt a frakció szavazásra felteheti, vagy megkérheti az Országgyűlést, hogy szavazzon ezekről az indítványokról, de ez három esetre biztosít csak lehetőséget. Tehát adott esetben több száz olyan képviselői módosító indítvány is van egy törvénynél, amiről az Országgyűlés nem szavaz. Most innentől kezdve, ez világos, ez nem egy képviselői jog, mondom, mert ma sem létezik, tehát semmit nem tudunk elvonni, az kérdés, hogy ezt milyen széles körben lehet az új törvényhozási eljárás mellett megengedni. Minden olyan ügyben, ahol technikailag a jelenlegi struktúra fenntartásával megoldható az, hogy további ellenzéki vagy frakciójogosítványokat biztosítsunk, ott mi nyitottak vagyunk a módosító indítványok támogatására, így azt kérem képviselőtársaimtól, hogy ezeket a módosító javaslataikat nyújtsák be, és akkor ezt követően abban a formában, vagy hogyha pontosításra van szükség, akkor kapcsolódó módosító indítvány formájában ezek szabályozhatóak.

Ugyanez az észrevételem a kétperces felszólalási korlátokra vonatkozó szabályozási javaslatra is. Bárándy képviselőtársam az alkotmányügyi bizottság vitájában egyértelművé tette azt, és más ellenzéki frakciók is, hogy valamilyen típusú, mértékű korlátok közé szorítását a jelenlegi kétperces felszólalásoknak indokoltnak látják, de túlzottnak tartják azt, amit a tervezet tartalmaz.

Tessenek benyújtani a módosító indítványt, ennél valamivel, mondjuk, nagyobb mértékben szerintem a kormánypártok támogatni fogják az ezzel kapcsolatos javaslatot. Azt nem szeretnénk csak, hogyha arra továbbra is lehetőség lenne, hogy akár egy-másfél-két órával el lehet halasztani a soron következő rendes felszólalást azzal, hogy gyakran aktuálpolitikai viták alakulnak itt ki kétperces felszólalások kapcsán, és nem hiszem azt, hogy az ülésvezetés ebben az esetben a jövőben vindikálná magának azt a jogot, hogy megvonja a szót a kétperces felszólalóktól. Eddig sem tette ezt egyetlenegy levezető elnök sem.

Házszabálytól eltérés is felmerült. Adott esetben szeretném felhívni az Országgyűlés figyelmét arra, hogy a kétharmad, de legalább öt ellenzéki képviselő még négyötödnél többet is jelenthet, de itt is azt tudom mondani, hogy a házszabálytól eltéréshez szükséges többség is vita tárgya lehet. Ha lesz ezzel kapcsolatos módosító javaslat, akkor ezt meg tudjuk tárgyalni.

A '94-es házszabály valóban kompromisszummal született - talán a kisgazdapárt nem szavazta meg, de az ellenzéki pártok többsége igen -, de szeretném azért arra felhívni a figyelmet, hogy változott a politikai időszak, és ma nincs realitása annak, hogy a pártok között ilyen széles kompromisszum létrejöjjön. Egész egyszerűen a magyar politikai élet ellenségesebbé vált mára, s olyan ügyben sem lehet kompromisszumot találni, ahol egyébként az érdekek akár még kölcsönösek is lehetnének. Tehát ma egész egyszerűen politikai realitása nincs annak, hogy egy házszabályt az Országgyűlés 100 százalékos vagy 90 százalékos, vagy a kormánytöbbséget jelentősen meghaladó többséggel fogadjon el. De miután azt a törvényhozási eljárásrendet, ami a házszabálytervezetben szerepel, egészében vagy egy részében még az ellenzéki képviselők is méltatták, vagy előnyeit elismerték, ezért úgy gondolom, hogy ha önök benyújtanak módosító javaslatokat, akkor annak támogatása esetén akár a jelenlegi kormánypártoknál nagyobb többséggel is el lehet fogadni a házszabályt.

Ami az összegző módosító javaslatról folyó vitát illeti, ott is arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy az Országgyűlésben, amikor az összegző módosító indítványról folyik a vita, akkor természetesen bármely más, olyan korábbi képviselői módosító indítványról is lehet vitatkozni, ami nem lett az összegző módosító indítvány része. Valószínűleg ezek a viták itt a parlamentben a részletes vita lezárásaként erről fognak szólni.

A név szerinti szavazással kapcsolatosan pedig szeretném azt egyértelművé tenni, hogy csak név szerinti szavazás van, amikor nincs kézfelemeléses. Tehát azt a fajta, szerintem az Országgyűlés munkáját minden ok nélkül lassító eljárást, hogy itt mindenki feláll, és szóban mondja el azt, amit egyébként géppel is ugyanolyan egyértelműen, személyében beazonosíthatóan megtehet, teljesen fölöslegesnek tartjuk. Hogyha különböző ellenzéki kisfilmekhez erre szükség van, akkor az Országgyűlés megalakulása után egyszer mindenki mondjon igent és nemet, és akkor innentől kezdve ez bejátszható és felhasználható. De azért ne húzzuk el az Országgyűlés munkáját egyébként érdemi viták helyett sokszor órákkal, mert minden frakció él azzal a lehetőséggel, hogy rendkívül nagy számban a név szerinti szavazás helyett egy másfajta név szerinti szavazásra kényszerítheti ma az országgyűlési képviselőket. Szerintem ennek semmi értelme nincsen.

Ami az ülésezési renddel kapcsolatos felvetéseket illeti, szeretném jelezni, hogy ez nincs napirenden. Tehát a jelenlegi javaslat semmiben nem tér el a tekintetben a mostani házszabálytól, a most hatályos házszabálytól, amelynek hatálybalépése óta működött az Országgyűlés háromhetes ülésezési rendben is, illetve hetenkénti ülésezési rendben is. Semmiben nem tér el ettől a szabályozástól. Tehát minden további nélkül az új házszabály mellett is lehetőség van mind hetes, mind kéthetes, mind háromhetes ülésezésre. Ezt a mindenkori kormánytöbbség tudja meghatározni, semmilyen olyan politikai nyilatkozat nem született egyelőre a kormánypártok részéről, ami ezt egyértelműen meghatározta volna, hogy ha nekünk lesz lehetőségünk meghatározni az Országgyűlés ülésezési rendjének gyakoriságát 2014 után, akkor milyen ülésezési rendben, milyen gyakorisággal fog az Országgyűlés ülésezni.

Mindenki ismeri az ezzel kapcsolatosan, a házelnök úr által elmondott szándékokat, mindenki ismeri miniszterelnök úrnak a nyilatkozatát, ezekből egyelőre nem lehet olyan egységes következtetést levonni, hogy a Ház háromhetente fog ülésezni, hogyha 2014 után a Fidesz nyeri a választásokat. De ez már egy politikai latolgatás volt, mert a házszabályban ezzel kapcsolatosan ugyanúgy nincsen semmilyen rendelkezés, ahogy most sincsen. Úgyhogy azt kérem, hogy ezzel ne terheljük meg ezt a vitát, mert ilyen jellegű döntés nincs, és a javaslatnak ilyen jellegű része nincsen.

Igyekeztem minden felvetésre válaszolni, és azt tudom ígérni a vitában aktívan részt vevő és jelen lévő képviselőtársaimnak, hogy a kormánypártok a konstruktivitás szellemében fognak hozzáállni a benyújtott módosító indítványokhoz.

Köszönöm szépen, elnök úr.

(12.20)




Felszólalások:  Előző  46  Következő    Ülésnap adatai