Készült: 2024.04.19.20:23:20 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

224. ülésnap (2012.10.02.), 82. felszólalás
Felszólaló Simon Gábor (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó Fogyasztóvédelmi bizottság
Felszólalás oka Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése
Videó/Felszólalás ideje 5:05


Felszólalások:  Előző  82  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SIMON GÁBOR, a fogyasztóvédelmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Igen, a bizottsági ülésen hárman kisebbségi álláspontot is képviseltünk a postai szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat vitájában, az általános vitára való alkalmasság megállapítása során. Pontosan azért, hogy világos legyen a kisebbségben maradt bizottsági tagok álláspontja, ezt szeretném néhány pontban önök felé egyértelműsíteni, és ha úgy tetszik, figyelmükbe is ajánlani. A helyzetemet könnyíti, hogy képviselőtársam a gazdasági bizottság kisebbségi álláspontjának ismertetése során már néhány olyan elemet említett, ami egyébként a fogyasztóvédelmi bizottság vitájában is felvetődött, mégis néhány dologra, ami a bizottsági vitában hangsúlyosan megjelent, szeretnék utalni.

Mi egyetértettünk a javaslat kidolgozásának folyamatában azzal, hogy egy folyamatos uniós egyeztetés volt, hogy annak a jogharmonizációnak a keretében történt ez, aminek már korábbi lépései a postai szolgáltatások liberalizációját, a piacnyitást megteremtette. Ugyanakkor egy komoly aggály vetődött fel a bizottsági ülésen, és ezt szeretném itt is az önök figyelmébe ajánlani. Nem volt megnyugtató az aggály felvetésére adott kormányzati válasz, és ez nyomós érvként esett latba, hogy nem tartottuk általános vitára alkalmasnak az előterjesztést.

A teljes piacnyitást megelőzően alig három hónappal vagyunk. Komoly kételyeink vannak abban a tekintetben, hogy a szabályozás elfogadását követően rendelkezésre álló alig több mint két hónap elegendő lesz-e a törvény végrehajtásának előkészítésére és az ahhoz szükséges rendeleti szintű szabályozás kidolgozására, valamint az érintett szervezeteknek az új szabályozás alkalmazására való felkészülésére. A Magyar Posta Zrt. egyetemes szolgáltatóként legalább 8 évre történő kijelölésével, a társadalmi és gazdasági kohézió biztosításával kapcsolatos cél teljesülhet ugyan, de a verseny élénkítése a szabályozástól nem várható. Ez volt a második felvetésünk.

(15.30)

Tehát az első fontos érv, amely a vitában megjelent, az időzítéshez kapcsolódó, a másik pedig, amit most említettem, hogy a társadalmi kohézió teljesülhet, de a piac élénkülése, úgy véljük, hogy ezzel nem valósítható meg. Sem az általános üzleti környezet, sem a magyar kormánnyal szembeni bizalom hiánya, sem a szabályozási környezet kiszámíthatatlansága, sem a törvényjavaslat időzítése és tartalma nem segíti elő véleményünk szerint az új piaci szereplők megjelenését. Mindez persze azt is jelenti, hogy hosszú időre megmarad a Magyar Posta Zrt. piaci pozíciója, és ez önmagában nem fog érdemi hatékonyságjavuláshoz vezetni, a felhasználók, a fogyasztók pedig nem várhatnak verseny által kikényszerített szolgáltatásminőség-javulást.

Államtitkár úr, mi szeretjük a Postát, de a Postánál még jobban szeretjük a fogyasztókat, és a fogyasztók többen vannak annál, mint hogy ne lenne fontos az az érdek is, amely egyébként a fogyasztóknak a minőségi szolgáltatás javulásához kötődő érdeke is. Éppen ezért a teljes postai piacnyitással szemben jogos elvárás, hogy élénkítse a versenyt, és emelje a szolgáltatás színvonalát. Aggályosnak látjuk azonban az ehhez szükséges beruházások, fejlesztések megtérülését. Ugyancsak kérdésesnek tartjuk a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatásoknak az egyetemes szolgáltató számára történő fenntartását, valamint javításra szorulnak a törvényjavaslat szövegében fellelhető egyes pontatlanságok. Erről majd az általános vita keretében fogok néhány szót szólni.

A kormányzati képviselő nehezményezte, hogy én ezt a megjegyzést megtettem, hogy helyenként vannak pontatlanságok a jogszabályban, úgyhogy nem jogászként, de némi jogászi segítséggel egy gyors menetben 10-15 olyan pontatlanságot kigyűjtöttünk, ami egyébként a jogalkotás során orvosolható, amit nyilvánvalóan önök majd meg is fognak tenni, reményeink szerint.

Végül szeretném elmondani, hogy pozitívumokat is találtunk az előterjesztésben. Igenis korrekten meg kell mondani, ha valami jó. Például a fogyasztókat ért hátrányok rendezésének a módjait, az ügyfélszolgálatok működésére vonatkozó szabályozókat kifejezetten jónak gondoljuk, helyes része ez az előterjesztésnek.

Összességében mégiscsak azt kell mondjam, államtitkár úr, tisztelt Ház, hogy a fent felsorolt érvek alapján inkább általános vitára alkalmatlannak gondoltuk, mint alkalmasnak, de a plenáris ülésen úgyis részletesen elmondjuk a véleményünket.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.




Felszólalások:  Előző  82  Következő    Ülésnap adatai