Felszólalás adatai

A másik nagyon fontos kérdés, amit itt tisztáznunk lenne érdemes, hogy mit szeretnénk, ha az exportot szeretnénk elősegíteni. Ugyanis, ha fennmarad ez az egyoldalú európai uniós függés, mint amit jelenleg láthatunk, akkor az a folyamat, ami az elmúlt másfél évtizeden keresztül tartott - az EU-csatlakozásra való felkészülés, az EU-csatlakozás óta -, az gyakorlatilag tovább fog erősödni. Magyarország jelenleg az európai uniós tagságából adódóan is egy beszállítói szerepkörre korlátozott ország, gyakorlatilag nagyon kevés a fővállalkozói tevékenység. Most gondoljunk csak abba bele, hogy mielőtt még megtörtént volna a rendszerváltás, Magyarországon orvosi műszereket, buszokat, hajókat, nagyon sok mindent önmagukban magyar cégek képesek voltak előállítani: magyar mérnök megtervezte, magyar szakmunkás legyártotta. Jelenleg ott tartunk, hogy nemhogy egy buszt nem gyártunk, örülünk, ha egy lökhárítót eladhatunk a buszhoz.

Na most az a fajta gazdaságpolitika, ami Magyarország sorsát az Európai Unióhoz köti, nagyon sok korlátozást tartalmaz. Többek között nem lehet exporttámogatást nyújtani - egy kivétel van, majd ki fogok erre térni -, illetve megkötnek minket azért, mert az a fajta európai uniós berendezkedés, szabályrendszer, egyáltalán az Európai Unió versenyjoga korlátozza a magyar cégek szuverenitását, és egyben arra korlátozza a magyar gazdaságot, hogy a csökkenő foglalkoztatás mellett különböző alacsony hozzáadott értékű összeszerelési és egyéb tevékenységeket folytasson a magyar feldolgozóipar.

Tehát ezen a pályán azzal lehetne túltekinteni, hogyha ezek a törvényjavaslatban érintett szervezetek képesek lennének megvalósítani azt a keleti nyitást, amiről a kormány csak beszél, a Jobbik viszont évek óta erre alapozta, és ezzel töltötte meg szakmai tartalommal a saját szakmai programját, képes lenne a kormány arra, hogy az egyoldalú európai uniós függést kiváltsa a keleti piacaink újranyitásával, illetve új keleti piacok feltérképezésével. Ha most megnézzük a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság tevékenységét, hát gyakorlatilag nagyon kevés az a reláció, amit ez a bank a saját tevékenységével megsegít. Azok a célországok, amelyek egyébként például fönt vannak a HITA honlapján mint elsősorban preferált országok, mint súlypontok, hát oda a kereskedelmi forgalom gyakorlatilag marginális. Ez azt jelenti, hogy hiába van a kormánynak egy megfogalmazott törekvése, hiába van egy stratégiai vágya, hogy ebbe az irányba szeretne menni, ténylegesen ezt nem sikerül tartalommal, kereskedelmi forgalommal megtölteni, mert hiányzik az ehhez szükséges szakértelem, nem tudja a kormány ezt forintra váltani.

Egyébként ennek a folyamatnak a betetőzése az, amit most láthatunk Magyarországon: másfél millióval van kevesebb munkahely, azért, mert az Európai Unió nem vesz föl akkora mennyiségű árut, mint amit a volt KGST-országok korábban fölvettek. Most már nyilván a KGST megszűnése után Kelet-Európában, illetve még keletebbre, akár Kínában is érdemes lenne gondolkodni. Sajnos szomorúan tapasztaljuk, hogy a kormányban ez nem tudatosul, illetve nem tesz ebben az irányban semmit.

A másik, ami nagyon fontos, és szintén a hitelezési tevékenységhez kapcsolódó lépés lehetne, azonban ebben sem használja ki a kormány a lehetőségeit, a kötött segélyhitelek rendszere. Ez az egyetlen olyan legális exporttámogatás, amit az OECD-tagországokban nyújtani lehet az adott ország exportjának megsegítésére. Mindössze a kamatkülönbség - a felvett és a nyújtott hitel között - terheli az adott országot, ellenben alkalmas arra ez a fajta kötött segélyhitelezés rendszere, hogy adott esetben az az ország, lehetne ez akár Magyarország is, amelyik él ezzel az eséllyel, sok milliárd forint értékben el tudja helyezni a saját termékeit a külpiacon. Annak az országnak, amelyik fogadja ezt a kötött segélyhitelt, az alacsony hitelkamatok jelentik a könnyebbséget. A magyar kormány, bár beletervezte több évben is a költségvetésbe a kötött segélyhiteleket, ténylegesen ebben az irányban nem tett semmit. Megjegyzem egyébként, hogy nemcsak a Távol-Keleten lehet elképzelni különböző harmadik iránybeli országokba a kötött segélyhitelezést, hanem akár a balkáni térségben is lehetőség lenne arra, hogy a magyar exportot ilyen módon is fellendítse a kormány, erre azonban sajnos nem terjed ki a figyelme.

Egészében véve tehát ezt a javaslatot jónak tartjuk, azonban egy rendkívül apró lépésnek, különösen a rendelkezésre álló lehetőségekhez mérten.

Köszönöm szépen, elnök úr.