Felszólalás adatai

A javaslat fontos társadalmi igényt és közérdeket elégít ki, amikor a tervezett szabályozással a kisajátítási eljárások gyorsítását, egyszerűsítését, olcsóbb lefolytathatóságát kívánja elősegíteni. Fontosnak tartom kiemelni, hogy a javaslat ezeken a célokon túl több fontos új elemmel is bővül, amelyek közül ki kell emelnem azt, hogy a kisajátítási eljárás közérdekű céljai közé emeli a környezetvédelmet, s ezzel összhangban újragondolja azokat a kereteket, amelyek megléte esetén a kisajátítás célját az eljáró hatóság - a törvény rendelkezéseire hivatkozva - létezőnek, meglevőnek tekinti, amely esetekben a közérdekű cél megvalósítása során lehet a kisajátítás eszközével mint kivételes tulajdonszerzési jogcímmel élni.

Itt kell kitérnem arra, annak ellenére, hogy a gyorsítás és a hatékonyság növelése a törvényjavaslat célja, nem tekint el attól az alkotmányos követeléstől, hogy ez egy kivételes tulajdonszerzési jogcím, amelynek az alkalmazását meg kell hogy előzze az adásvételi szerződésre, a kölcsönös megegyezésre való törekvés, azaz a célt, amit a kisajátítással kívánnak szolgálni, a felek megegyezése alapján lehet gyorsabban és hatékonyabban elérni.

Fontosnak tartom azt is, hogy a területrendezési és településrendezési célok mellé kiemelten kezelendőnek tekinti a javaslat a kötelező állami, illetve kötelező önkormányzati feladathoz kapcsolódó oktatási, egészségügyi, szociális, valamint kommunális hulladékkezelő létesítmény elhelyezését. Ez utóbbi - figyelemmel a közoktatás átalakítására, a hulladékgazdálkodás modernebb, megváltozott irányaira - teszi indokolttá a feltételek ilyetén módon történő kiegészítését. Ebből az is következik, hogy amikor megváltozik a hulladékgazdálkodás iránya, azaz a lerakás helyett a feldolgozás, az újrafeldolgozás felé fordulunk, akkor - ahogy a törvény tartalmazza - a későbbiekben fontos az, hogy kisajátítható legyen az a terület, amelynek rekultiválása az elhagyott, remélem kisebb számban keletkező kommunális hulladékkezelő létesítményeket szünteti meg.

A másik kiemelten kezelendő terület a természetvédelmi blokkon belül a Natura 2000-es területek védelmét célozza meg. Itt létezőnek tekinthető a közérdekű cél, a kisajátítás célja, ha a Natura 2000-es területen oly mértékig össze nem egyeztethető a tevékenység, amely a kisajátítás hiányában a védett természeti érték elpusztulását eredményezi. Hasonló elvek szerint célozza meg védeni a természetvédelmi területeket a Natura 2000-es program keretei között akkor, ha a törvény rendelkezései értelmében a védettségi szintek helyreállítása válik szükségessé. Úgy gondolom, hogy az a fajta fokozott védelem, ami a kisajátítási törvényjavaslatban megjelenik, jelent egyfajta fenyegetettséget is a Natura 2000-es területeken gazdálkodók részére, amely mintegy ultima ratióként azt is megmondhatja, hogy véget lehet vetni a Natura 2000-et veszélyeztető magatartás-sorozatnak egy kisajátítási folyamat érvényesítésével, illetőleg a tulajdon jog szerinti, alkotmány szerinti megvonásával.

(19.20)

A környezetvédelem mint új cél esetében a következő körülmények esetében lehet kisajátítást kezdeményezni: az egyik az, hogy ha olyan terület áll rendelkezésre, illetve olyan területen kell a kisajátítási eljárást lefolytatni, amelyen az ingatlan-nyilvántartásban feljegyzett tartós környezeti károsodás van bejegyezve, illetőleg, ha hulladékkezelő létesítmény elhelyezése szükséges, illetőleg az ilyen létesítmény rekultivációja válik szükségessé. A fenntartható fejlődés bizottságának ülésén ennek a kérdésnek a megítélésében volt némi dilemma, de utána azért megegyeztünk abban, hogy a rendelkezés célja érthető és világos.

Ez nem azt jelenti, hogy állam vagy önkormányzat szerzi meg ezeket a területeket, és az állam vagy az önkormányzat vállalja ezzel át magára a rekultivációs feladatokat, illetőleg a környezetkárosodás felszámolásával kapcsolatos feladatokat. Ugyanis a törvényjavaslat érintetlenül hagyta az 1. § (2) bekezdését, amely alapján a kisajátítás egyik kérelmezője, kezdeményezője lehet az a nem önkormányzati, nem állami szerv, amely egyébként hatósági rendelkezés vagy egyéb jogszabály alapján az adott tevékenységre, amit a kisajátítás tud szolgálni, jogosult, illetve kötelezett. Magyarul ez azt jelenti, hogy ha egy gazdálkodó szervezet egy általa tartós környezetkárosodással sújtott területet úgy tud hosszabb távon kezelni hatékonyan és a környezetvédelmi célokat elérni, hogy azt kisajátítja, és nem tud megegyezni előtte az ingatlan tulajdonosával, akkor ezt a kisajátítási eljárás során megteheti, ezáltal biztosítottabb, védettebb lesz az a terület, amelyen ezeket a helyreállítási munkálatokat, illetve a kárenyhítési, illetve környezetkárosodási munkálatokat el tudja végezni.

A javaslat eljárási része nemcsak a közérdekű beruházások megvalósítása céljából történő kisajátítási eljárást indító államra vagy önkormányzatokra, illetve a harmadik személyekre koncentrál, hanem szükséges elvárásokat fogalmaz meg az ügyfél, a tulajdonos és egyéb jogosultak védelme érdekében. Mindezt teszi úgy, hogy eljárásjogi technikákkal gyorsítja az eljárást, ezáltal leszűkíti az adott ingatlan tulajdonosának a bizonytalansági érzetét, azt az időtartamot, amely alatt úgy gondolja, hogy a kisajátítási eljárásra figyelemmel nem tud kellő módon rendelkezni az ingatlanával, illetőleg későn, vagy ismeretlen feltételek mellett fog a jogosan megítélt kártalanításhoz hozzájutni.

Az előttem szólók is említették, hogy fontos eleme, hogy a beépítésre nem szánt területen nem érvényesül a legkisebb teleknagyság követelménye és az emiatti kényszerkisajátítási procedúra. Ennek az a fontos előnye, hogy főleg a nyomvonalas területeken, a nyomvonalas beruházások esetén a visszamaradt területeknél tulajdonképpen az eredeti funkcióra tudja használni az ingatlan tulajdonosa az adott területet, és ez esetben szükségtelen, okszerűtlen, célszerűtlen az ingatlan teljes kisajátítása. Természetesen a törvény arra lehetőséget ad, hogy a felek ebben másképp egyezzenek meg.

Nagyon fontos elemének tartom a javaslatnak, hogy az ingatlanon fennálló zálogjog, végrehajtási jog és egyéb közérdekű használati jogok sorsának rendezését világosan és egyértelműen szabályozza, ezzel is mintegy zsinórmértéket ad az eljárási rendben a felek részére, gyorsítva ezzel a kisajátítási eljárások menetét.

Fontos elemnek tartom azt is, hogy a kisajátítási kérelem tekintetében a javaslat formanyomtatványt vezet be. E tekintetben én nyújtottam be egy módosító javaslatot, amelynek az a lényege, hogy a jelenlegi javaslat ingatlanonként kéri a formanyomtatvány benyújtását. Én úgy gondolom, hogy például a nyomvonalas jellegű létesítményeknél ez kezelhetetlen adminisztrációt jelent a kisajátítást kérőnek, inkább a kormánynak kellene egy rugalmasabb jellegű nyomtatványrendszert kialakítania, mert mondjuk, egy autópálya építésénél ha felvetődik a kisajátítás kérdése, akkor ott jó pár ezer ingatlant kell benyújtani formanyomtatványként, ami szerintem nem praktikus, és növeli a költségeket, a kisajátítás költségeit.

Úgy gondolom, hogy mindezek a problémák, amelyeket egyébként fel lehet majd javítani, illetve meg lehet majd oldani módosító javaslatokkal, ezzel együtt azt lehet mondani, hogy ez a törvény tekintettel van egészen magasabb szintű elvekre, nevezetesen az alaptörvényben meghatározott fokozottabb felelősségre, amely a környezet védelmével kapcsolatban, illetve a jövő nemzedékének életterét biztosítandó, egy alkotmányos elvként jelentkezik, azaz, hogy a környezetünket, az élhető környezetünket, a biodiverzitást is tudjuk ezáltal a törvénnyel védeni, pontosan azért, mert kiemelt szerepet kapott a törvényjavaslatban a környezetvédelem, amelyre felelősséggel kell gondolnunk minden egyes jogszabály-alkotási aktusnál, és nagyon fontos részének tartom azt, hogy ez a javaslat kellő módon, kellő súllyal kezelte ezt a problémát.

Mindezek alapján én úgy gondolom, hogy a törvény általános vitára alkalmas, mindenféleképpen a Kereszténydemokrata Néppárt részéről támogatandó, és kérem képviselőtársaimat, hogy javító szándékú módosító javaslataikkal szolgálják, hogy minél jobb kisajátítási törvénnyel tudjunk dolgozni a jövőben.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)