Felszólalás adatai

Ezzel megerősítették azt, hogy kormányzásuk politikai és erkölcsi mélypontjait továbbra is büszkén vállalják. Nemcsak az utóbbi hetekben újra a politikai közbeszédbe beemelt őszödi beszéd örökségét vállalják büszkén és osztogatják CD-n, de semmit nem változott az álláspontjuk 2004. december 5. óta. Amit akkor a nemzet egysége ellen elkövettek, azt elkövetnék akár ma is, és amiben lehetőségük van - bár ritkásan jönnek be néha a parlamenti ülésterembe, de úgy látszik, azért igen, hogy a kivonulhassanak akkor, amikor a határainkon kívül rekedt ötmilliós magyarságra emlékezünk meg -, amikor lehetőség lenne a parlamentben arra, hogy minden párt kifejezze az egyetértését, mint ahogy rajtuk kívül minden párt Lezsák alelnök úr beszédét meg is tapsolta itt az elmúlt percekben, akkor ők csak azért is visszautasítják a határon túli magyarokat. Mondhatjuk, igazi Bourbonok lettek, semmit nem tanultak a saját hibáikból.

Habár politikai ballasztként az MSZP-ből már kiszakadtak, és az MSZP legalább el tudott szakadni attól a 2004. december 5-ei nagyon megosztó döntésétől, amikor nem támogatta a kettős állampolgárságot, de úgy látszik, a Demokratikus Koalíció büszkén vállalja nemcsak azt, hogy a sün nemcsak egy aranyos kis állat, hanem egy tömegoszlatási módszer is. Őtőlük megtanultuk, hogy milyen a gumilövedék Budapest utcáin, de ugyanúgy továbbra is úgy látom, a Gyurcsány Ferenc-örökség él bennük, és holnap ugyanúgy elkezdenek egy kampányt a határon túli magyarokkal szemben. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.) Ez cinikus akció volt, és ötmillió határon túli magyarral mentek szembe, amikor innen a parlamentből kivonultak. Úgyhogy ez nem jópofa vicc, hanem a nemzet egysége elleni támadás az ő részükről. (Balla György: Szégyen!)

Térjünk ugyanakkor vissza Csóti képviselő úr felszólalására; amit a végén mondott, én azzal kezdeném. Az alelnök úr is, a képviselő úr is azt mondta, hogy az az autonómia, az az önrendelkezési jog - legyen az kulturális, területi, közösségi vagy egyéni -, ami más országokban jár az egyes állampolgároknak, akik más kisebbséghez vagy nemzetiséghez tartoznak, ugyanúgy kell hogy járjon a határon túli magyaroknak is. Ha jár - ahogy elhangzott - Finnországban a svédeknek, ha jár Dél-Tirolban, ha jár Skóciában, ha jár Belgiumban, ha jár Spanyolországban, akkor ugyanúgy kell hogy járjon Erdélyben is.

A magyar kormány egyértelművé tette mindig az álláspontját: célja az autonómia, az önrendelkezési jog elérése a határon túli magyarok számára, hiszen úgy gondoljuk, ezáltal ők nyilván jobb román állampolgárok is lehetnek, ha a magyar identitásukat ott jobban megélhetik.

Maga az emléknap is nem egy múltba révedésről szól, nem azért foglalkozunk a múlttal, mert visszasírnánk azt, ami 100, 200 vagy 300 évvel ezelőtt volt, hanem mert a gyökereink onnan táplálkoznak. Lehet, hogy ez pillanatnyilag nem látszik, de a fának se látszik pillanatnyilag a gyökere, és a stabilitását mégiscsak az adja; aki csak a lombjával foglalkozik, az a lényegnek pontosan a felét nem látja.

Ezért kell a múltból erőt merítenünk, és a nemzeti összetartozás napja is arról szól, hogy bár 93 évvel ezelőtt az egyik legnagyobb XX. századi traumáját élte át Magyarország, a két másik nagy trauma, a két diktatúra tombolása mellett, ugyanakkor ezt is túlélte, és túlélte előtte a csatavesztéseket. Ne felejtsük el, hogy volt itt azért tatárjárás, a törökdúlás alatt az ország 20-30 százaléka elhunyt, meghalt, elhurcolták, rabszolga lett belőle, és úgy tengette valahogy az életét valahol, nagy nehézségek közepette, vagy az országunk három részre szakadt akár a török időkben, akár sok-sok részre a trianoni békediktátum következtében. Ennek ellenére a magyarság kulturális összetartása, identitása megmaradt, ennek ellenére a magyar sportolóink, a magyar művészeink, a magyar tudósaink olyan eredményeket értek el, amelyeket nálunk nagyobb országok és békésebb, szerencsésebb sorsú országok fiai és lányai nem tudtak elérni.

Ezért lehetünk büszkék magyarságunkra, és ezért érezhetjük mindig úgy, hogy Magyarországon az ország politikai határai és a nemzet határai nem esnek egybe. Amikor magyarságról beszélünk, akkor a határon túli magyarokról is mindig büszkén kell beszélnünk, mert mi mindnyájan, 15 millióan összetartozunk.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)