Felszólalás adatai
222. ülésnap (2009.09.21.), 178-190. felszólalás | |
---|---|
Felszólalás oka | Általános vita lefolytatása |
Felszólalás ideje | 34:06
|
Felszólalások: 178 178-190 190 Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy foglalják el a helyüket, ugyanis határozathozatallal folytatjuk a parlament ülését.
Tisztelt Országgyűlés! Először sürgős tárgyalásba vételi kezdeményezésről döntünk.
A kormány sürgős tárgyalást kérve benyújtotta az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló T/10676. számú törvényjavaslatát. Kérdezem, hogy a kormány részéről kívánja-e valaki a sürgős tárgyalásba vételi kérelmet megindokolni. Kérem, hogy gombnyomással jelezze! (Nincs jelentkező.) Úgy látom, hogy nincs ilyen kormánytag.
Így kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy sürgős tárgyalásba veszi-e a T/10676. számú törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)
Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 17 igen szavazattal, 309 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett nem vette sürgős tárgyalásba.
A kormány sürgős tárgyalást kérve benyújtotta az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló T/10677. számú törvényjavaslatát. Ismét kérdezem, hogy a kormány részéről kívánja-e valaki a sürgős tárgyalásba vételt indokolni. Kérem, gombnyomással jelezze! (Nincs jelentkező.) Úgy látom, hogy ehhez sincs kormánytag-jelentkező.
Így kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy sürgős tárgyalásba veszi-e a T/10677. számú törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)
Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 17 igen szavazattal, 330 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett nem vette sürgős tárgyalásba.
Tisztelt Országgyűlés! Most a részletes vitára bocsátások következnek.
Indítványozom, hogy az Országgyűlés bocsássa részletes vitára a 2011. évi népszámlálásról szóló T/10105. számú törvényjavaslatot.
Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)
Az Országgyűlés a törvényjavaslatot 349 igen szavazattal, 1 nem ellenében, tartózkodás nélkül részletes vitára bocsátotta.
Tisztelt Országgyűlés! Indítványozom, hogy az Országgyűlés bocsássa részletes vitára a hitelkárosultak megsegítéséről szóló törvényjavaslat előkészítéséről szóló H/10377. számú országgyűlési határozati javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)
Az Országgyűlés az előterjesztést 353 igen szavazattal, 2 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett részletes vitára bocsátotta.
Indítványozom, hogy az Országgyűlés bocsássa részletes vitára az árfolyamváltozás, a hitelszerződések és a törlesztőrészletek, valamint a bankok kockázatvállalási gyakorlata és a hitelnyújtás profitnagysága összefüggéseit feltáró vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló H/10507. számú országgyűlési határozati javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)
Az Országgyűlés az előterjesztést 357 igen szavazattal, 3 nem ellenében, tartózkodás nélkül részletes vitára bocsátotta.
Tisztelt Országgyűlés! Most előterjesztés visszavonásához történő országgyűlési hozzájárulásról kell határoznunk.
A köztársasági elnök úr július 3-án alkotmányellenesnek nyilvánított rendelkezés miatt visszaküldte az Országgyűlésnek a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosításáról szóló törvényt. A kormány által benyújtott törvényjavaslatot T/6829. számon kapták meg. A kormány kezdeményezte, hogy az Országgyűlés a Házszabály 103. § (1) bekezdése alapján járuljon hozzá az előterjesztés visszavonásához.
Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, hogy hozzájárul-e a visszavonáshoz.
Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)
Az Országgyűlés az előterjesztés visszavonásához 361 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett hozzájárult.
Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Gazdasági Versenyhivatal 2008. évi tevékenységéről és a versenytörvény alkalmazása során szerzett, a verseny tisztaságának és szabadságának érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatokról szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat határozathozatala. A gazdasági és informatikai bizottság önálló indítványát H/10555. számon kapták kézhez a képviselők. Mivel az országgyűlési határozati javaslathoz módosító javaslatok nem érkeztek, így részletes vitára nem kerül sor.
Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadja-e a H/10555. számú országgyűlési határozati javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)
Az Országgyűlés az országgyűlési határozati javaslatot 362 igen szavazattal, 1 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.
Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az afganisztáni nemzetközi biztonsági közreműködő erők műveleteiben történő további magyar katonai szerepvállalásról szóló 2186/2008. (XII. 29.) kormányhatározat módosításáról szóló kormánydöntésről szóló beszámoló, valamint ennek elfogadásáról szóló - a honvédelmi bizottság által előterjesztett - országgyűlési határozati javaslat, továbbá az egy magyar vezetésű afganisztáni tartományi újjáépítési csoport létesítéséről és működésének előkészítéséről szóló 2115/2006. (VI. 29.) kormányhatározat módosításáról szóló kormánydöntésről szóló beszámoló, valamint ennek elfogadásáról szóló - a honvédelmi bizottság által előterjesztett - országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig és a határozathozatalok.
(17.10)
A beszámolókat J/10194. és J/10193. számokon, a határozati javaslatokat pedig H/10626. és H/10627. számon kapták kézhez a tisztelt képviselők.
Most az előterjesztői expozék következnek. Legelőször megadom a szót Szekeres Imre honvédelmi miniszter úrnak, 20 perces időkeretben. Öné a szó, miniszter úr, parancsoljon!
DR. SZEKERES IMRE honvédelmi miniszter: Köszönöm szépen, elnök úr. Szombaton reggel 9 órakor az Uranus úton egy öngyilkos merénylő felrobbantotta önmagát, nyilvánvalóan azzal a célzattal, hogy az úton áthaladó katonai szállítmányt - amely történetesen magyar katonák irányításával zajlott - veszélyeztesse, és ott őket megsemmisítse. Szerencsére ebben az akcióban sem magyar katona, sem afgán civil nem sérült meg.
Ezek az események azonban joggal teszik fel a kérdést, hogy a Magyar Köztársaság kormánya, amikor döntést hoz az afganisztáni szerepvállalásról, milyen felelősséggel és milyen előretekintéssel jár el. Ezekről a döntésekről természetesen az Országgyűlést és a köztársasági elnököt tájékoztatni kell, erre a tájékoztatóra, erre a beszámolóra kerül most sor.
Magyarország 43 országgal együtt gondolja úgy, hogy az afganisztáni békefenntartás célja egy stabil, békés és fejlődő afgán állam létrehozása; hangsúlyozom: az afgán nemzeti sajátosságokon alapuló állam létrehozása, nem pedig egy nyugati típusú társadalmi rendszeré. Afganisztánban nem nyugati típusú államszervezet és berendezkedés kiépítésére, hanem a helyi viszonyok között működőképes ország kialakítására van szükség. Vagyis nem ültethetjük át egy az egyben az európai mintákat, mert Afganisztánban afgán megoldásra van szükség.
A NATO új főtitkára, Rasmussen legelső beszédében is úgy fogalmazott, hogy a stabilitás és a biztonság előmozdítása a feladatunk. Afganisztán biztonsága a mi biztonságunk is, és ma a globalizáció korában nem lehet izolálni egy-egy biztonsági problémát, a világ távolabbi részeiben jelentkező fenyegetéseket, legyen szó terrorizmusról vagy kábítószer-kereskedelemről. Ezek kihatnak a mi életünkre és a mi helyzetünkre is. Osztom tehát az álláspontját, ha a táliboknak ismét sikerül megvetniük a lábukat Afganisztánban, az azzal a komoly kockázattal járna, hogy a terrorizmus gyorsan átterjed Közép-Ázsiára és tovább Európára.
Éppen tegnap jelentette be - a CNN-en többen láthatták - Obama elnök, hogy ismét olyan erőfeszítésre kerül majd sor, amely az amerikai haderő létszámának a növelésével minél hamarabb kíván Afganisztánban megoldást találni. Ezt erősítette meg egyébként Gates védelmi miniszter úr nyilatkozata is.
Tisztelt Ház! Állítom, hogy az afgán kormányzat és az afgán nép tud a legtöbbet tenni saját országuk konszolidálásáért, a nemzetközi közösségnek pedig az a feladata, hogy a lehető leghatékonyabban segítse ezeket az erőfeszítéseket. Mi nem építhetjük fel az országukat az afgánok helyett, de oktatással és képzéssel segíthetünk nekik, hogy aztán ők maguk építsék fel saját országukat, egy békés és stabil Afganisztánt. Sőt, nem végezhetjük el helyettük az országépítés feladatait sem, maximum útmutatással szolgálhatunk, hogy melyek egy modern és stabil állam megteremtésének a feltételei.
Vagyis csakis az afgán társadalom lehető legszélesebb támogatása jelenthet alapot arra, hogy belátható időn belül meg lehessen kezdeni a gondolkodást egy reális és megvalósítható kivonulási stratégiáról. A nemzetközi közösség és benne hazánk érdeke is, hogy minél gyorsabban és minél nagyobb lendülettel folyjon tehát az újjáépítés. Ennek az előmozdítására tartózkodik ott a tartományi újjáépítési csoport, amely mind civil, mind katonai feladatokat ellát. A magyaroknak sikerült kiváló kapcsolatot kiépíteni a helyi vezetőkkel, és általános elismerés övezi a magyar katonák teljesítményét. Büszkék lehetünk azokra a magyar katonákra, akik Afganisztánban szolgálatot teljesítenek.
A biztonságos környezet megléte persze minden fejlődés alapja, ezért szükséges, és a kormány ezt vállalja, hogy egy évvel, 2010. október 1-jéig meghosszabbítja ennek a tartományi újjáépítési csoportnak a hatáskörét. Nem akarjuk cserbenhagyni sem az afgán népet, sem szövetségeseinket.
A másik feladat, amelyre vállalkozunk, összefügg azzal, hogy maguknak az afgánoknak kell saját biztonságukról gondoskodniuk. Szükséges persze ahhoz, hogy az afgán haderő és rendőrség fejlesztése és kiképzése megtörténjen, mert csak egy fegyelmezett és jól kiképzett afgán nemzeti hadsereg lehet majd képes arra, hogy szavatolja Afganisztán biztonságát. E cél érdekében műveleti tanácsadó és összekötő csoportokat állítunk fel Afganisztánban. Baglan tartományban, ahol a magyar PRT is működik, példamutató módon közös magyar és amerikai szakasz végzi ezt a munkát, és készíti fel az afgán haderő egyik zászlóalját. Ez az amerikai-magyar OMLT nagyon sokat tett a tartomány helyzetének erősítéséért. Abból a szempontból is fontos az ott-tartózkodása, mert erősíti a Magyarországról odavezényelt magyar katonák, a tartományi újjáépítési csoport feladatellátásának a biztonságát. Ezért javasolta tehát a kormány, hogy az ő megbízatásukat is egy évvel, 2010. augusztus 31-éig hosszabbítsuk meg.
Szükség is van a munkájukra, hiszen magán a választás napján, augusztus 20-án is két nagyon komoly fegyveres ütközet volt a tartományban az afgán hadsereg és a tálibok között, és ennek az OMLT-nek meghatározó szerepe volt abban, hogy ezek az ütközetek a civil lakosság védelmében sikeresek és eredményesek voltak. Hozzá szeretném tenni, hogy ez a választás, amelyet 30 év óta első alkalommal maguk az afgánok bonyolítottak le és szerveztek meg, tanúságot tett arról is, hogy az emberek nagy része ott is demokráciát szeretne, és a szavazók dacoltak a megfélemlítéssel, és éltek demokratikus jogaikkal.
A Magyar Honvédség afganisztáni szerepvállalását Magyarországon szerencsére politikai konszenzus és magas társadalmi támogatottság övezi, ezt mutatják a közvélemény-kutatások, ezt mutatják a politikai nyilatkozatok, és ezt mutatják a Magyar Honvédség teljesítményei is. Fontos tehát, hogy ez egy nem öncélú, kalandkereső, hanem alapvetően nemzeti és szövetségesi érdekeket biztosító feladatvállalás.
Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm a figyelmüket, és köszönöm az eddigi támogatásukat. (Taps az MSZP padsoraiból.)
ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter úr. Tisztelt Országgyűlés! Most megadom a szót Keleti György úrnak, a honvédelmi bizottság elnökének. Parancsoljon, elnök úr, öné a szó.
(17.20)
KELETI GYÖRGY, a honvédelmi és rendészeti bizottság előadója: Köszönöm a szót. Alelnök.
ELNÖK: Alelnök, elnézést kérek.
KELETI GYÖRGY, a honvédelmi és rendészeti bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az alkotmány 40/C. § (2) bekezdése kötelezi a kormányt, hogy a Magyar Honvédség békefenntartásban való részvételének, a külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységének engedélyezése tárgyában hozott döntéséről haladéktalanul számoljon be az Országgyűlésnek, a köztársasági elnök egyidejű tájékoztatása mellett. A miniszter úr által az expozéban elmondott két tájékoztatót a parlament honvédelmi és rendészeti bizottsága szeptember 14-ei ülésén megtárgyalta, és a bizottság egyhangúlag javasolja a parlament számára e tájékoztató jelentések jóváhagyását, illetve elfogadását.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Most az egyes képviselői felszólalások következnek. A Házszabály szerint ezekre 15-15 perces időkeret áll rendelkezésre, úgyhogy kérem a tisztelt képviselőket, gombnyomással jelezzék felszólalási igényüket. Jelentkezett Simicskó István, a KDNP képviselője. Meg is adom a szót, parancsoljon, képviselő úr!
DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A miniszter úr előterjesztését végighallgatva - a bizottsági ülésen is meghallgattuk a tájékoztatást - a következő észrevételem lenne, különösen azért, mert ma ön egy interpellációra azt mondta, hogy a honvédelmi területen minden rendben van. Azért szeretnék rámutatni itt, a nyilvánosság előtt is, a tisztelt Ház előtt, hogy azért koránt sincs minden rendjén, mindazonáltal, hogy támogatjuk afganisztáni szerepvállalásunkat.
Ugye, itt a mai nap folyamán kell szavaznunk arról, hogy az afganisztáni tevékenységünk meghosszabbításra kerüljön-e vagy sem. Azonban ez a sem nem is állhat elő, hiszen egyrészt van egy formai kifogásom vagy észrevételem, és van egy tartalmi észrevételem is a miniszter úr előterjesztésével kapcsolatosan.
2003-ban az alkotmánymódosításhoz a Fidesz hozzájárult, és sikerült elfogadtatnunk az alkotmány 40/C. §-ának módosítását, amely azt mondta ki, amiről Keleti elnök úr is beszélt, hogy valóban a kormány hatáskörébe került a döntés lehetősége, pontosan azért, hogy ne legyen vita, ne legyen hosszadalmas vita arról, hogy ha mondjuk, a NATO-ban születik valamilyen döntés, a Magyar Országgyűlés miatt meghiúsulhat ennek a döntésnek a végrehajtása. Azt hiszem, ez egy fontos hozzájárulás volt, egy kétharmados alkotmánymódosítással lehetővé tettük azt, hogy a kormány hatásköre kiteljesedjen, és meghozza saját hatáskörében a szükséges döntéseket. Azonban az elmúlt időszakban folyamatosan azt tapasztaltuk meg, hogy önök rendszeresen behozzák a parlament és a szakbizottságok elé ezeket az előterjesztéseket, amelyeket követően mindannyian szavazunk erről. Gyakorlatilag az alkotmánymódosítás bizonyos értelemben formaivá vált, formaivá tette a Ház döntését is, hiszen a kormány meghozhatja saját hatáskörében ezt a döntést.
A Házszabály 84. § (1) bekezdése taglalja azt, hogy milyen indítványok nyújthatók be a Magyar Országgyűléshez; ez törvényjavaslat, határozati javaslat, politikai nyilatkozattervezet, a jelentés maga, interpelláció és kérdés. A Házszabály 89. § (1) bekezdése leírja, hogy a jelentés mit tartalmaz, illetve mire irányulhat: elvégzett vizsgálatról, valamely szerv tevékenységéről szólhat, ebben az esetben a kormány egy döntéséről kapunk tájékoztatást. Úgy vélem, újra kellene gondolni ezt az eljárást, amit önök az elmúlt három és fél évben vagy még az előző kormány időszakában is végrehajtottak.
Nyilván a beszámolót, amit önök benyújtanak, jelentésnek kell tekinteni, azonban itt nem arról van szó, hogy eltelt időszakról adnak tájékoztatást, jelentést, hanem egy döntésről adnak tájékoztatást. Erről meg minek kellene szavaznunk, ez egy számomra eléggé nehezen értelmezhető helyzet. Úgy tudom értelmezni, hogy a felelősséget szeretnék megosztani. Nem merik vállalni önmagukban ezt a döntést, holott megtehetnék, hiszen az alkotmánymódosítás esetében, amihez mi nagyvonalúan hozzájárultunk, a jogalkotói szándék az volt, hogy a kormány vállalja a felelősséget a döntéseiért. Ezzel szemben mi folyamatosan adjuk a nevünket, ebben az esetben azt kell mondjam, hogy helyesen, mert fontosnak tartjuk azt, hogy az afganisztáni szerepvállalásunk kiteljesedjen, fontosnak tartjuk azt, hogy Afganisztán jövője biztonságos körülmények között valósuljon meg. És fontosnak tartjuk a szövetséget. Fontosnak tartjuk azért is, mert ráadásul az afganisztáni szerepvállalás egy ENSZ-döntésen alapul.
Ami az érdemi kifogást illeti, az az, miniszter úr, hogy nem látszik és nem érződik a kormányzat ezen területén sem az a világos elgondolás, ami valamifajta perspektivikus jövőt felvázolna, hogy pontosan mit tervez a kormányzat Afganisztán vonatkozásában. Ha vesszük a németek döntését, hogy kivonják 2013-ig a német erőket Afganisztánból, ezzel szemben az önök időhúzó taktikáját érzékelhetjük csak és kizárólag. Azt mondom, hogy ez nem tartható állapot, világosan színt kell vallani, hogy meddig terveznek, hogy tudják a szövetségeseink is, és tudja a közvélemény is, hogy önök hogyan gondolják az afganisztáni szerepvállalás jövőjét. Mindazonáltal a javaslatot a KDNP támogatni fogja.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a KDNP és a Fidesz soraiban.)
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Felszólalásra jelentkezett a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából Eörsi Mátyás képviselő úr. Parancsoljon, öné a szó.
DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A világ legbefolyásosabb demokráciáinak vezetőit ugyanaz a gond gyötri. Ez pedig az, hogy hogyan tudják a demokráciát leginkább fenyegető terrorizmus gyökereit megszüntetni, azzal szemben a harcot felvenni, és hogyan tudják ezzel egyidejűleg saját nemzetüket megnyerni annak a gondolatnak, hogy ma, a XXI. században a szabadságharcot nem feltétlenül saját országukon belül kell megvívni, hanem országuktól távol. Az Amerikai Egyesült Államok polgárai megértették, hogy miért van szükség arra, hogy az Egyesült Államok Amerika határaitól távol vívja meg a harcát. Amikor szeptember 11-én az Egyesült Államokat támadás érte, a Magyar Köztársaság miniszterelnökét Orbán Viktornak hívták, és itt, ebben a Házban szerintem nagyon kiváló beszédet mondott arról, hogy a világ demokráciáinak, közöttük Magyarországnak is hogyan kell Amerika mellett fellépnie.
Most, amikor egy szerencsétlen döntés következtében Afganisztánban egy katonai akcióra került sor sok halottal, kinyitjuk az újságot, és azt látjuk, hogy nem lehet tudni, hogy Németországot mikor éri terrorista fenyegetés. Arra gondolunk, hogy német barátaink, reméljük, megússzák azt az élményt, hogy nekik is meg kelljen tanulniuk, amit az amerikaiaknak, a briteknek, a spanyoloknak meg kellett tanulniuk, hogy hazájukat országuktól távol kell megvédeniük. Nekünk, magyaroknak szerencsénk volt, bennünket nem ért terrortámadás, de tudnunk kell, hogy az a döntés, hogy bennünket ér-e ilyen, nem a mi döntésünk. És mi, magyarok egyedül nem vagyunk képesek arra, hogy ha egy ilyen döntés megszületne, országunkat megvédjük; csak szövetségeseinkkel együtt vagyunk képesek országunkat és más demokráciákat a szövetségen belül megvédeni.
Mindebből kiindulva a szövetségeseink, akiknek szintén nehézséget okoz, hogy odahaza, mondjuk Németországban vagy Franciaországban elmagyarázzák polgáraiknak, hogy miért fontos nekik részt venni Afganisztánban a NATO kötelékén belül, egy ENSZ-döntés alapján, szülővárosaiktól messze megvédeni országukat, ezek a politikusok, Orbán Viktor, Simicskó képviselő úr elvbarátai, az EPP-s Merkel, Sarkozy elnök úr, mindenfajta populizmustól mentesen odaállnak népeik elé, és azt mondják, hogy kedves barátaim, hagyjuk ki ebből a pártpolitikát, menjünk, mert meg kell védeni a demokráciát, meg kell védeni országainkat.
A Szabad Demokraták Szövetsége semmifajta kettős beszédet nem kezd ez ügyben. Támogatjuk a kormány előterjesztését, támogatjuk azt, hogy Magyarország folytassa erőfeszítéseit Afganisztánban, már csak azért is, mert képviselőtársaim hallhatták, hogy az amerikai csapatok parancsnokának egy belső feljegyzése kikerült a Washington Posthoz, amiből az derült ki, hogy ha a demokráciák nem sokszorozzák meg erőfeszítéseiket, akkor ez az akció Afganisztánban kudarcra lehet ítélve.
(17.30)
Nem Magyarország lesz az, amely eldönti azt fegyveres erejénél fogva, hogy az afganisztáni együttes fellépés sikeres lesz-e, de az, hogy Magyarország ebben erejéhez, nagyságához mérten kész-e együttműködni, rendkívül fontos dolog, mert amikor beléptünk a NATO-ba, az Európai Unióba, annyit beszéltünk a szolidaritásról, és ha mi igényt tartunk arra, hogy ha mi bajba kerülünk, akkor mások is a mi segítségünkre siessenek, akkor legelső, hogy mi is odategyük magunkat, és a szükséges segítséget megadjuk. Éppen ezért egy kicsit sajnáltam Simicskó képviselő úr felszólalásának azon elemét, hogy miközben azt mondta, hogy támogatja a Fidesz, ő keresi a kifogásokat, hogy miért kell ez alól kibújni, miért nem jó az előterjesztés.
Képviselő úr, nem érdekes! Higgye el, a világpolitika legnagyobb kérdései szempontjából, amelyek az ön elvbarátait annyira foglalkoztatják - Merkelt, Sarkozyt -, nem érdekes, hogy önök találnak-e ezen a kákán valamilyen csomót, hogy jelezzék választóiknak, hogy valami miatt ez mégsem tetszik önöknek. Ami fontos lehet, az az, hogy ebben a magyar parlament azt mondja, hogy igen, ebben a kormány mögött állunk, a mostaninak és egy jövőbeni kormánynak is azért, mert felelősséget viselünk a demokráciákért, felelősséget viselünk szövetségeseinkért, és felelősséget viselünk saját magunkért is.
Nagyon szépen köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az SZDSZ és az MSZP padsoraiban.)
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Úgy látom, hogy más képviselői felszólalási igény nincsen, így kérdezem az előterjesztőket, hogy kívánnak-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Szekeres Imre miniszter úr jelezte, hogy igen, így meg is adom neki a szót. Parancsoljon, miniszter úr!
DR. SZEKERES IMRE honvédelmi miniszter: Köszönöm szépen, elnök úr. Hát ezt nem gondoltam volna! Ezt tehát nem gondoltam volna, hogy egy közösen meghozott döntés alapján, hogy a kormánynak kell ezeket a döntéseket meghozni, de erről azonnal tájékoztatást kell adni az Országgyűlésnek, és hogyha ezt megtesszük, akkor ez kifogás tárgya lesz a Házban. Azt nem gondoltam volna, hogy teljes felelősséggel vállalja a kormány a döntést, azonnal megadja a tájékoztatást az Országgyűlésnek és a köztársasági elnöknek, és ez lesz a kifogás tárgya.
Ami pedig azt jelenti, hogy miért egy évvel hosszabbítottuk meg a két feladatot: gondolom, így helyes ez egy választás előtti évben, hogy a mostani kormány kötelezettséget arra az egy évre vállal, ami a demokratikus felhatalmazásából ered - azt sem gondoltam volna, hogy ebből baj lesz.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)
ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter úr. Úgy látom, hogy alelnök úr nem kíván válaszolni az elhangzottakra.
Tisztelt Országgyűlés! Az együttes általános vitát ezennel lezárom.
Tisztelt Országgyűlés! Mivel az országgyűlési határozati javaslathoz nem érkezett módosító javaslat, részletes vitára sem kerül sor, így a határozathozatalok következnek.
Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a H/10626. számú országgyűlési határozati javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)
Az Országgyűlés 348 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 7 tartózkodás mellett az országgyűlési határozati javaslatot elfogadta.
Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a H/10627. számú országgyűlési határozati javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)
Az Országgyűlés 352 igen szavazattal, tartózkodás nélkül, 7 tartózkodás mellett az országgyűlési határozati javaslatot elfogadta.
Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat zárószavazása. Önök az előterjesztést T/5949. számon, az egységes javaslatot pedig T/5949/414. számon kapták kézhez. Emlékeztetem önöket, hogy a záróvitára múlt heti ülésünkön már sor került. További módosító javaslat nem érkezett, így most a határozathozatalok következnek.
Tájékoztatom önöket, hogy a T/5949/418. számú ajánlásban szereplő valamennyi módosító javaslatot az előterjesztő támogatja.
Az SZDSZ képviselőcsoportja külön szavazást kért az ajánlás 78., 79., 80., 83., 84., 85., 87. és 88. pontjaiban szereplő, egymással összefüggő indítványokról. Ezek a javaslatok a bejegyzett élettársak örökbefogadási jogával kapcsolatos indítványt tartalmaznak. Először ezekről fogunk dönteni.
Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadják-e a külön szavazásra kért javaslatokat az ajánlás imént ismertetett pontjai szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)
Az Országgyűlés a külön szavazásra kért módosító javaslatokat 328 igen szavazattal, 20 nem ellenében, 6 tartózkodás mellett elfogadta.
Tisztelt Országgyűlés! Most a további indítványokról szavazunk az ajánlás 1-337. pontjai szerint, a külön szavazásra kért javaslatok kivételével. Kérdezem önöket, elfogadják-e ezeket a javaslatokat.
Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)
Az Országgyűlés a módosító javaslatokat 196 igen szavazattal, 140 nem ellenében, 5 tartózkodás mellett elfogadta.
Tisztelt Országgyűlés! Most a zárószavazás következik. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadja-e a T/5949. számú törvényjavaslatot az egységes javaslat imént módosított szövege szerint. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)
Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 191 igen szavazattal, 168 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett a törvényjavaslatot elfogadta.
Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a mentelmi ügyek megtárgyalása.
Először a H/10657. számon előterjesztett határozati javaslat tárgyalása és határozathozatala következik. (Zaj. - Az elnök csenget.) Ebben a bizottság azt javasolja, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság megkeresésével érintett ügyben az Országgyűlés Szijjártó Péter mentelmi jogát ne függessze fel.
Most megadom a szót Géczi József Alajos bizottsági elnök úrnak, aki a bizottság javaslatát szóban is meg kívánja indokolni. Öné a szó, elnök úr, parancsoljon!
Felszólalások: 178 178-190 190 Ülésnap adatai