Készült: 2020.01.26.16:51:43 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

280. ülésnap (2013.05.22.), 254. felszólalás
Felszólaló Dr. Simon Miklós (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:53


Felszólalások:  Előző  254  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SIMON MIKLÓS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az egyes rendészeti tárgyú törvények módosításáról szóló, nagy terjedelmű törvénymódosítási javaslatban egyrészt a migrációs, illetve menekültügyi tárgyú törvények módosítását, másrészt a szabálysértési jogterülettel összefüggő módosítási javaslatokat találjuk meg.

Engedjék meg, hogy röviden szóljak a módosítás indokairól. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényhez kapcsolódó módosítás 2012. április 15-én lépett hatályba.

(18.10)

Tekintve, hogy egy alapjaiban új kódex megalkotására került sor, szükségessé vált a hatálybalépése óta felmerült jogalkalmazási tapasztalatok jogalkotásba történő átültetése, emellett a törvény hatálybalépését követően felmerült esetleges jogi értelmezési kérdések rendezése, pontosítása is aktuálissá vált.

A benyújtott módosítás az állampolgárok számára többek között az alábbi előnyös rendelkezéseket tartalmazza. A fiatalkorúakkal szemben kiszabható pénzbírság és helyszíni bírság maximálisan kiszabható mértéke csökkent, valamint helyszíni bírságot nem lehet kiszabni a fiatalkorúval szemben, ha a törvényes képviselője nincs jelen. A szabálysértési törvény jelenleg nem biztosítja, hogy a tanú a vallomását írásban tegye meg. Költségkímélés szempontjából, valamint ideiglenesen vagy állandóan mozgásképtelen személyek tanúvallomásának beszerzése érdekében a javaslat megteremti ennek a lehetőségét. A javaslat lehetővé teszi, hogy az állampolgárokkal szemben a legenyhébb joghátrány, a szóbeli figyelmeztetés alkalmazható legyen a csekély súlyú szabálysértések esetén.

Az Alkotmánybíróság határozatai alapján célszerű biztosítani a befizetett pénzbírság, helyszíni bírság, szabálysértési költség meghatározott feltételekkel történő visszafizetését az állampolgár számára, valamint megteremteni a kártalanítás jogintézményét a szabálysértési eljárásban az elzárás, illetve a közérdekű munka vonatkozásában. Ezáltal akkor, ha a jogerősen befejezett szabálysértési eljárás, rendkívüli jogorvoslat keretében történő felülvizsgálat eredményeként az elkövető felelősségét nem állapítják meg, és az eljárást megszüntetik, az érintett személy, a polgári jog szabályaival összhangban, a vele szemben alkalmazott hátrányos jogkövetkezmények miatt keletkezett, ám nem jogellenesen okozott kárának megfizetésére tarthat igényt.

A törvény módosítását indokolja a szabálysértési nyilvántartási rendszerhez kapcsolódó adatszolgáltatás rendjének megváltoztatása. Indokolja továbbá, hogy a statisztikai adatszolgáltatáshoz a szabálysértési hatóságoknak eddig külön nyilvántartást vagy feljegyzést kellett vezetniük azokról az adatokról, amelyeket a nyilvántartás részére nem kellett megküldeni, de azokból statisztikai adatokat kell szolgáltatni. A szabálysértési nyilvántartási rendszerben kezelendő adatok többek között annak figyelembevételével kerülnek kibővítésre, hogy az adatközlők a nyilvántartás részére történő adatszolgáltatással egyidejűleg tudjanak olyan adatokat is közölni, amelyek alapján elkészíthetőek a kért statisztikai kimutatások. Az adatközlési kötelezettséggel kapcsolatos feladatok növekednek ugyan, azonban a statisztikai adatszolgáltatással kapcsolatos feladatok alól a szabálysértési hatóságok mentesülnek. A javaslat biztosítja továbbá, hogy a 14. életévét be nem töltött, gyermekét egyedül nevelő szülő, valamint a fogyatékos személyekről gondoskodó személy is megválthatja a kiszabott bírságot közérdekű munkával.

Ezek után az egyes migrációs, illetve menekültügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szeretnék szólni. A javaslat másik része a migrációs és más menekültügyi törvények módosítására tett javaslat. Mindez egyfelől a közös európai menekültügyi rendszer megteremtésének elősegítése érdekében a rendszer kiépítésének második fázisát jelentő új menekültügyi jogszabálycsomag tartalmát képező irányelveknek és rendeleteknek történő megfeleltetést szolgálja, elsősorban a befogadás anyagi feltételeinek pontosítása, valamint az önálló menekültügyi őrizet intézményének megteremtése által. A menedékjogi jogszabályok tervezett módosítása egyszerre szolgálja azt a célt, hogy a menedéket kérők rendelkezésre álljanak az eljárás lefolytatásához, másrészt elősegíti a menedékjoggal visszaélni kívánó, idegenrendészeti intézkedések kikerülésére törekvő illegális migránsok elleni fellépést is.

Átalakításra kerül továbbá a nemzetközi védelemben részesített személyek társadalmi beilleszkedését elősegítő rendszer, amelynek lényege, hogy a jövőben a menekültek a szociális igazgatási rendszer keretei között az egyéni szükségleteikhez jobban igazodó integrációs szerződés alapján az abban meghatározott feltételek szerint részesülhetnek támogatásban. Ez a megoldás hozzájárul egyfelől ahhoz, hogy az állam olyan külföldieket támogasson, akik a továbbiakban valóban hazánkban képzelik el a boldogulásuk útját, másfelől biztosítja a rendelkezésre álló források ésszerűbb és hatékonyabb felhasználását. Másfelől pedig a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállaló közös jogairól szóló 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv és a hazai jogrendszer összhangjának megteremtésével az összevont engedélyezési eljárás a tartózkodási és a munkavállalási engedélyezés folyamatát egyszerűsítve biztosítja az egyszerűbb ügyintézést, és egyúttal a hatóságok általi hatékonyabb ellenőrzés megvalósítását is.

A fentiek mellett az előterjesztésben szereplő módosítások biztosítják, hogy a hontalanként elismert személyeket az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében New Yorkban 1954. szeptember 28-án létrejött, a hontalan személyek jogállásáról szóló egyezményben biztosított egyenlő bánásmód megillesse. A schengeni végrehajtási egyezmény a fuvarozókat sújtandó pénzügyi szankciókkal, bírságokkal kapcsolatos rendelkezései teljes, a hazánk légi határainak 2012. februári schengeni értékelésén született ajánlásoknak való megfelelés érdekében szükséges az idegenrendészeti jogszabályok módosítása, végezetül az EU migrációs tárgyú joganyagához tartozó további másodlagos uniós jogi aktusoknak való nem teljes körű megfelelésből fakadó hiányosságok felszámolása is. A teljes körű megfeleléshez szükséges törvényi szintű rendelkezések beiktatása is ezen javaslattal valósul meg.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(18.20)




Felszólalások:  Előző  254  Következő    Ülésnap adatai