Készült: 2021.05.15.22:07:54 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

249. ülésnap (2017.10.19.), 20. felszólalás
Felszólaló Domokos László
Beosztás az Állami Számvevőszék elnöke
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka előterjesztő nyitóbeszéde
Videó/Felszólalás ideje 38:12


Felszólalások:  Előző  20  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Höl­gyek és Urak! Tisztelt Államtitkár Úr! Magyarország Alaptörvénye szerint az Országgyűlés fogadja el a központi költségvetést és hagyja jóvá annak végre­hajtását a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat elfogadásával.

A 2016. évi zárszámadási ellenőrzésünk során értékeltük az Állami Számvevőszék részére átadott zárszámadási törvényjavaslatban szereplő adatokat, valamint az azt megalapozó beszámolók, elszá­mo­lá­sok megbízhatóságát. Elemeztük a 2016. évi éves költségvetési beszámolók és az azok részét képező költségvetési jelentések, maradványkimutatások össze­állításának szabályszerűségét.

Ellenőriztük továbbá, hogy a költségvetési tör­vény végrehajtása törvényesen és szabályszerűen valósult-e meg, az ellenőrzött szervezetek pedig sza­bályszerűen gazdálkodtak-e a közpénzekkel. Ezzel együtt ellenőriztük az Alaptörvény és a stabilitási tör­vény államadósságra vonatkozó előírásainak érvé­nye­sü­lését. A központi alrendszer intézményei jelen­tős hatást gyakorolnak a költségvetési egyensúly fenn­tarthatóságára, az állami vagyonnal való gazdál­ko­dás minőségére, emiatt fontos, hogy köz­pénz­fel­használásuk szabályos, átlátható és elszámoltatható legyen. Ez alapfeltétele az erőforrások eredményes és hatékony elosztásának és annak, hogy a költségvetési szervek hatékonyan lássák el feladataikat, és mű­kö­désük eredményes legyen.

Tisztelt Országgyűlés! Az Állami Számvevőszék megállapította, hogy a 2016. évi költségvetés vég­re­hajtása szabályszerű volt. A hiány és az államadósság alakulása a jogszabályi előírásoknak és az uniós fel­tételeknek megfelelt. A zárszámadási törvényjavaslat megalapozott, az abban szerepeltetett adatok meg­bíz­hatóak. Az államháztartás központi alrendszere 2016. évi bevételei 18 229,9 milliárd forintra, kia­dásai 19 054,9 milliárd forintra teljesültek, amelynek eredményeként a pénzforgalmi hiány 825 milliárd forint összegben alakult, ami a nemzeti jövedelem, a GDP 2,3 százalékának felel meg. A stabilitási törvény szerinti államadósság teljes hazai össztermékhez viszonyított aránya a ’15. évi 72,7 százalékról ’16. évre 72,3 százalékra csökkent. A stabilitási törvény szerint a 2016. évi államadósság 25 620,7 milliárd fo­rint volt. A kormányzati szektor uniós módszer sze­rinti hiánya 656,5 milliárd forint, a GDP 1,9 százaléka volt. A hiány alakulása megfelelt az uniós feltételeknek. A kormányzati szektor uniós mód­szer­tan szerinti adóssága 2016 végén a GDP 73,9 százaléka volt ‑ 26 164,4 milliárd forint ‑ a 2015. évi 74,7 százalékhoz képest, ami 0,8 százalékpontos csökkenést jelent.

Zárszámadási ellenőrzésünk megállapította, hogy a 2016-os költségvetés végrehajtása és a tör­vény­javaslat összeállítása megfelelt a jogszabályi előírásoknak. A zárszámadási törvényjavaslatban a központi alrendszert képező központi költségvetés, a tár­sadalombiztosítás pénzügyi alapjai és az el­külö­ní­tett állami pénzalapok bevétel- és kiadásteljesítési adatai megbízhatóak. A törvényjavaslat valósághű, a beszámolók adatainak megfelelően mutatja be a költ­ségvetés végrehajtására vonatkozó pénzügyi ada­tokat és információkat.

Zárszámadási ellenőrzésünk fő célja, hogy támo­gas­suk az Országgyűlést a törvényjavaslat elfo­gad­ható­ságával kapcsolatos döntéshozatalban, és erő­sít­sük az átláthatóság, az elszámoltathatóság biztosí­tá­sát a közpénzekkel való gazdálkodásban. Jelenté­sünk összeállítása során ezúttal is törekedtünk a közérthetőségre és a felhasználóbarát szerkesztésre, mivel azt kívántuk elérni, hogy eredményesebben hasz­nosíthatóak legyenek a számvevőszéki jelen­tés­ben bemutatott ellenőrzési megállapítások. Terje­del­mé­ben rövid, az előző években megismert technikai megoldással online formájában is mai nap is látható folyamatosan természetesen a Számvevőszék hon­lap­ján is, mint ahogy az Országgyűlés is biztosítja a betekinthetőséget.

Az elmúlt években az országgyűlési képviselők és a szakmai közvélemény részéről igény fogal­ma­zó­dott meg az iránt, hogy a Számvevőszék a makro­gaz­dasági folyamatok mélyebb összefüggéseiről is adjon visszajelzést. Ezt mérlegelve négy esztendővel ezelőtt döntöttünk úgy, hogy a jelentésünk mellett egy elemzést is készítünk az adott esztendő költségvetése végrehajtásának összefüggéseiről. Ezt a munkát az idén is elvégeztük, az elemzést a jelentéssel együtt benyújtottuk az Országgyűlés részére.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az Állami Számvevőszék stratégiai célként tűzte ki, hogy a zár­szám­adás ellenőrzésének hatékonyabb és ered­mé­nye­sebb megvalósítása érdekében a korábbiaktól eltérő megközelítésű, tartalmú és eljárású ellenőrzési módszert alakítson ki, és továbbra is támogassa az Országgyűlés munkáját a megalapozott és átlát­ha­tóbb zárszámadás elfogadásában. Az Állami Szám­ve­vő­szék ezt a stratégiai célt teljesítve újította meg és tette közzé honlapján 2015 januárjában a zár­szám­adás ellenőrzésének új módszertanát. A módszertani megújítást a 2014. január 1-jétől bevezetett új költ­ségvetési-számviteli szabályok, valamint a legfőbb ellenőrző intézmények nemzetközi szervezete, az INTOSAI ’13 decemberében elfogadott új ellenőrzési alapelvei indukálták.

A Számvevőszék megújított módszertan alapján végezte el a 2016. évi költségvetés végrehajtásának ellenőrzését is, mint ahogy a megelőző évit is.

(10.20)

Így az ellenőrzés fókuszában a zárszámadás elkészítését és a törvényjavaslat adatait megalapozó költségvetési számvitellel készült beszámolók ellenőrzése állt. A zárszámadás ellenőrzésének módszertanát úgy alakítottuk ki, hogy az alkalmazott ellenőrzési eljárások alapján megalapozott véleményt mondhassunk a költségvetés egészének végrehajtásáról. Az ellenőrzés átfogó és objektív képet ad a 2016. évi zárszámadási törvényjavaslatban szereplő adatok megbízhatóságáról.

Az ellenőrzés a központi alrendszer bevételi és kiadási főösszegére, ezen belül öt fő területre terjedt ki: a központi kezelésű előirányzatokra, a fejezeti kezelésű és azon belül az európai uniós támogatásokhoz kapcsolódó előirányzatokra, a központi költségvetés intézményeire, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaira és az elkülönített állami pénzalapokra.

Ezen az öt ellenőrzési területen a bevételek és kiadások adatainak megbízhatóságát, valamint a bevételi és kiadási előirányzatok teljesítésének, a költségvetési számvitellel készült beszámolók és az azok részét képező költségvetési jelentések és maradványmutatók összeállításának szabályszerűségét ellenőriztük. Ezen túl az Országgyűlés felé beszámolásra kötelezett intézményeknél, valamint a társadalombiztosítási alapok kezelő szerveinél a pénzügyi számvitellel készített beszámolók és az azok részét képező mérleg és eredménykimutatás összeállításának szabályszerűségét ellenőriztük. Az ezzel kapcsolatos megállapításaink a törvényjavaslatról adott véleményünket nem érintik, attól elkülönülten értékeltek, viszont jól használhatók az Országgyűlés további egyéb napirendjeinek a tárgyalásakor is, mint háttéralapozó megállapítások.

A módszertani megújulás eredményeként a zárszámadás számvevőszéki ellenőrzése a 2016-os költségvetés tekintetében is lefedte a központi alrendszer kiadásainak és bevételeinek száz százalékát. Az Állami Számvevőszék a zárszámadás ellenőrzése során úgynevezett statisztikai mintavételi módszereket alkalmazott, annak szabályai szerint járt el, ennek megfelelően kiválasztott tételek ellenőrzése alapján vonta le megállapítását a teljes sokaságra vonatkozóan.

Tisztelt Országgyűlés! A zárszámadás keretében ellenőriztük a központi költségvetés, a társadalombiztosítási alapok és az elkülönített állami pénzalapok bevételi és kiadási előirányzatainak teljesítése, az előirányzat-módosítás, a maradvány megállapítása és a beszámolók összeállítása szabályszerűségét és mindezeket megalapozó kontrollkörnyezet kialakítását. Ellenőrzésünk mind az öt ellenőrzési területen tárt fel szabályszerűségi hibákat.

Az ellenőrzés szabályszerűségi hibákat tárt fel továbbá az ellenőrzött szervezetek mintegy harmadánál, amelyek a közbeszerzésekről szóló törvény előírásainak megsértéséhez, a szabályozási hiányosságokhoz, a gazdálkodási jogkörök nem szabályszerű gyakorlásához, az éves költségvetési beszámolók elkészítésénél pedig a határidők be nem tartásához, valamint az előirányzat-módosításnál a jogszabályi előírások be nem tartásához kapcsolódtak. A szabálytalanságok megszüntetésére az ÁSZ figyelemfelhívó levélben szólította fel az érintetteket.

A 2011-ben hatályba lépett számvevőszéki törvény teremtett először lehetőséget arra, hogy az ellenőrzés során feltárt jogszabálysértő gyakorlat, illetve a vagyon rendeltetésellenes vagy pazarló felhasználásának megszüntetése érdekében figyelemfelhívó levéllel fordulhassunk az ellenőrzött szervezet vezetőjéhez. A figyelemfelhívó levélben foglaltakat az ellenőrzött szervezet vezetőjének tizenöt napon belül kell elbírálnia, a megfelelő intézkedést meg kell tennie, a megtett intézkedéseiről pedig az Állami Számvevőszéket értesítenie kell. A Számvevőszék utóellenőrzés keretében ellenőrizheti, adott esetben ellenőrzi is, hogy a figyelemfelhívásban érintett szervezet a vállalt intézkedést végrehajtotta-e. A figyelemfelhívó levéllel tehát a Számvevőszék szintén változást, javulást tud generálni a közpénzügyek rendezettségében.

Ezen eszközzel élve ebben az évben utóellenőrzés keretében, a 2015. évi zárszámadási ellenőrzés megállapításaihoz kapcsolódóan a figyelemfelhívó levélben foglaltakra tett intézkedési kötelezettségek megvalósítását ellenőriztük 64 szervezetnél. Ellenőrzésünk megállapította, hogy a szervezetek az ÁSZ-törvény előírásának megfelelően a figyelemfelhívó levélben foglaltakat ‑ néhány kivételtől eltekintve ‑ az előírt határidőben, tizenöt napon belül elbírálták. Ezek alapján intézkedéseket tettek, és az intézkedéseikről a Számvevőszéket értesítették. A 64 figyelemfelhívó levél összesen 257 darab intézkedésre irányuló figyelemfelhívására a szervezetek 255 darab intézkedést határoztak meg, amelynek szinte minden elemére tettek tényleges intézkedést is. A végrehajtott és részben végrehajtott intézkedések aránya meghaladta a 80 százalékot. A figyelemfelhívások hasznosulása az évenkénti rendszeres ellenőrzés hatására az alkotmányos fejezetek intézményeinél ‑ akik minden évben érintettek az ellenőrzésben ‑ 94 százalék, a központi kezelésű előirányzatok kezelő szervezetei esetében viszont 100 százalék volt, és itt volt a legmagasabb.

Összességében elmondhatjuk, hogy a szervezetek a figyelemfelhívó levélben kezdeményezett intézkedési kötelezettségeiknek eleget tettek. Több év tapasztalatai alapján kijelenthetjük, hogy a számvevőszéki ellenőrzések által feltárt szabálytalanságok, hiányosságok döntő többségét az érintett szervezetek kijavították, ezáltal hasznosult az ÁSZ ellenőrző munkája és az az országgyűlési szándék, amit a törvényben megfogalmazott ezen intézmény a figyelemfelhívó levelek intézményének a bevezetésével, amely egyébként más üzleti szférában is bevett gyakorlat, és itt is, az állami szférában is ez megfelelő hatást vált ki.

A szabályszerű és felelős gazdálkodás érdekében az idén a 2016. évi zárszámadás keretében 56 ellenőrzött szervezetnek küldtünk elnöki figyelemfelhívó levelet. Ebből mindössze 8 azoknak az ellenőrzött szervezeteknek a száma, amelyeket az elmúlt évben is megkerestünk, ugyan más témában, de figyelemfelhívó levéllel.

A szabálytalanságok jellegét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy kevesebb volt a kontrollkörnyezet, azaz a szabályozottság hiányosságaira tett megállapításunk. A szabályos működés alapfeltételét jelentő kontrollkörnyezet jogszabályi előírásoknak való megfelelősége javult. További lépések és intézkedések szükségesek azonban mind a költségvetési szervek, mind az irányító szervek részéről a jogszabályban előírt határidők betartása, valamint az éves költségvetési beszámolók alátámasztottságát biztosító folyamatosan vezetett, részletező nyilvántartások tekintetében.

Itt kell megjegyeznem azt, hogy a tapasztalataink azt mutatják, hogy az úgynevezett elszámolásokhoz kötődő, elég magas adminisztrációt is igénylő öt aláírásos renddel kapcsolatban kezdeményezzük, kezdeményeztük megfelelő törvény-előkészítési szinten, hogy vizsgáljuk felül, hogy valóban indokolt-e ilyen mértékű, olyan hibáknak a forrását is jelentő ‑ 40 éve egyébként, jelzem ‑ szabályokat alkalmazni, amelyeket ma már meghaladott az idő, hiszen a belső kontrollrendszereknek a kialakítása egy teljesen más típusú számlázási, elszámolási rendet vonhat maga után. Ez a folyamat elemzés alatt van, jelenleg a Nemzetgazdasági Minisztériummal közösen keressük a megoldást ennek a kérdésnek a tisztázására.

Az Országgyűlés döntéshozatali munkájának hatékonyabb és eredményesebb támogatása érdekében a jelentésünk függeléke tartalmazza az Országgyűlés felé beszámolásra kötelezett intézmények zárszámadási ellenőrzésének eredményéről készített rövid összefoglaló értékelést. Egy-egy szervezetről az összefoglaló értékelést azzal a céllal készítettük, hogy a szervezetek beszámolója kapcsán az országgyűlési képviselőket tájékoztassuk az adott szervezet beszámolójában szereplő adatok megbízhatóságáról, hiszen a szervezetek beszámolói tartalmazzák a szervezet gazdálkodására vonatkozó információkat is.

Tisztelt Ház! A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése kapcsán szeretném felhívni a figyelmet még egy technikai körülményre. Tavaly és idén az államháztartásról szóló törvény módosítása értelmében a zárszámadási törvényjavaslat Országgyűlés elé terjesztésének határideje a korábbi augusztus 31-ről szeptember 30-ra módosult.

(10.30)

Akár mondhatjuk, hogy ez jó döntés is, alaposabb munkát lehetett végezni, azt gondolom, mind a kormányzat több száz kollégája, aki ebben részt vett, akár pedig a Számvevőszék szintén száz főt meghaladó munkatársai részéről, ezáltal megalapozottabb, gondosabb munkavégzés történhetett az elmúlt évben és az idén is e tekintetben.

Az ellenőrzésünk tervezése és előkészítése során idén ezt a határidőt vettük figyelembe, így a 2016. év központi költségvetése végrehajtásáról szóló jelentésünket október 2-án hoztuk nyilvánosságra. Ez az időpont, a tavalyi esztendőhöz hasonlóan, idén is egybeesett azzal, hogy a Központi Statisztikai Hivatal a vonatkozó uniós előírások szerint október 1-jéig teszi közzé a kormányzati szektor hiányáról és adósságáról szóló úgynevezett felülvizsgált EDP-jelentést. Úgy vélem, hogy ez az időponti egyezés szakmai szempontból nem ideális a zárszámadási törvényjavaslat benyújtása, az adatok véglegezése szempontjából, ezért a következő felvetést teszem.

Az Országgyűlés házszabálya kimondja, hogy a parlament a költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot az Állami Számvevőszék jelentésével együtt tárgyalja. A Számvevőszék, természetesen figyelembe véve a vonatkozó törvényi előírásokat, valamint az Országgyűlés munkarendjét, a 2018. évtől kezdődően a költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat benyújtásától és az EDP-jelentés közzétételétől számított öt munkanapos határidővel, október első hetében tervezi előkészíteni a zárszámadási jelentés Országgyűlés felé történő beterjesztését. Nyilván ezt még egyeztetnünk kell, de pont azért, hogy az átláthatóság, a tiszta, világos dokumentumok és a parlamenti vita ne okozzon ebben a kettőben már tavaly is és az idén eltérő adatokat ‑ igaz, hogy most ezek kedvezőbb adatok voltak egyébként, mint ahogy eredetileg ez látszott ‑, mégis úgy gondolom, ez egy megfontolandó, az átláthatóságot javító kérdéskör.

A zárszámadási törvényjavaslat augusztus végi beterjesztése esetén is ezt az október elején történő beterjesztési határidőt tervezzük, illetve javasoljuk alkalmazni az ÁSZ-jelentés tekintetében. Meggyőződésem, hogy ez az ütemezés támogatja az Országgyűlés munkáját, valamint hozzájárul a zárszámadásról szóló parlamenti vita megalapozottságához.

Tisztelt Országgyűlés! Amint az expozém elején már említettem, a zárszámadási ellenőrzésünkkel párhuzamosan elemzést is készítettünk a 2016. évi költségvetési folyamatok makrogazdasági összefüggéseiről is, ezzel is eleget téve az ÁSZ törvényben meghatározott feladatának, hogy feladatkörében készített elemzésekkel, tanulmányokkal támogassa a jó kormányzást, valamint a Költségvetési Tanács munkáját.

Fontosnak tartom jelezni, hogy az elemzésünkben szerepeltetett adatok a szeptember 29-ei úgynevezett EDP-jelentést megelőző állapotokat tükrözik, a mostani expozémban ugyanakkor már a felülvizsgált adatokat ismertetem.

A tanulmányunk arra keresi a választ, természetesen nem a teljesség igényével, hogy a bevételek alakulását milyen gazdasági tényezők alakították, a költségvetési kiadások milyen gazdasági- társadalmi változásokat eredményeztek, a költségvetési egyenleg milyen összefüggések eredményeként alakult ki. A gazdasági-társadalmi összefüggések bemutatása érdekében az elemzés nem szorítkozik egyetlen év adataira, hanem igyekeztünk többéves távlatban jelentkező tendenciákra is felhívni a figyelmet. A tanulmány a közgazdasági elemzés eszközeivel készült, a bemutatott összefüggések nem tekinthetőek egy az egyben az Állami Számvevőszék ellenőrzési megállapításainak, azok a tanulmány szerzőinek a munkáját tükrözik.

Az elemzés egyik legfontosabb következtetése, hogy a gazdasági válság megszűnését követően a magyar gazdaság növekedési pályára állt: növekedés jellemezte 2016-ban, és várhatóan ez 2017-ben is folytatódik, sőt 2018-ban is. A GDP növekedésének mértéke a 2015-ös 3,4 százalékhoz képest 2016-ban 2,2 százalék volt. Ez minden várakozásnál egyébként jobb, mint amit korábban vártak, ez a növekedési ütem nagyságrendileg megfelelt az Európai Unióban tapasztalt átlagos gazdasági teljesítménynek. Az előző évihez képest alacsonyabb mérték okai között az egyik meghatározó elem az európai uniós források összegének és felhasználásának csökkenése, ami közvetlen hatással volt a bruttó állóeszköz-fel­hal­mozás alakulására is. Más oldalról egyébként voltak kedvező hatásai is az európai uniós források alacsonyabb igénybevételének, de erről majd még később fogok szólni.

Termelési oldalon az ipar növekedése és az építőipar teljesítménye maradt el jelentősebben a 2015. évitől, a mezőgazdaság és a közösségi szolgáltatások értékének növekedése mellett. Elemzésünk alátámasztotta, hogy 2016-ban folytatódtak a korábbi években indított kormányzati programok, az úgynevezett strukturális intézkedések a gazdasági növekedés és a foglalkoztatottság javítása érdekében. A gazdasági növekedés elősegítése érdekében, összhangban az Állami Számvevőszék ajánlásaival, kiemelt célt jelentett a munkát terhelő adók csökkentése, a foglalkoztatás bővítése.

A költségvetés stabilitásának megteremtése, valamint a versenyképesség javítása tekintetében 2016-ban is fontos területet jelentett az adófehérítés, ami hozzájárult az ÁSZ által javasolt, úgynevezett „fenntartható kifehérítés” modelljének kiterjesztéséhez. Mit jelent ez pontosan? Az adóbeszedési eljárások fejlesztése több bevételt hoz a költségvetésnek, amit a kormány az adóterhek mérséklésére és a bérek emelésére fordíthat vissza. Ez növeli az emberek életszínvonalát és vásárlóerejét, illetve általánosságban is versenyképesebbé teszi a magyar gazdaságot. Ezzel együtt úgy vélem, hogy a gazdaság kifehérítésére és az adóbeszedés hatékonyságának fokozására még további lehetőségek kínálkoznak, amelyeknek össze kell kapcsolódniuk a munkát terhelő adók és járulékok folyamatos, szisztematikus, átgondolt csökkentésével.

A kormányzati szektor uniós módszertan szerint számított ESA-hiánya 2016-ban 656,5 milliárd forint volt, amely 1,9 százalékos GDP-arányos egyenlegnek felelt meg. Ezen érték az év elején tervezett 2 százalékos hiányhoz és a 3 százalékos felső határhoz képest is kedvezőbben alakult. A hiánymutatóra vonatkozó jogszabályi előírás teljesülését támogatta az államháztartás pénzforgalmi egyenlegének előző évhez viszonyított jelentős javulása, ugyanakkor az eredményszemléletesítés, az uniós programok bevételeivel és kiadásaival összefüggő korrekciók, valamint az államháztartáson kívüli szervezetek egyenlege összességében 0,2 százalékponttal rontotta a hiánymutató értékét.

Fontos kiemelni az államháztartás egyenlegének javuló tendenciáját az elmúlt év során. A költségvetési hiány kedvező alakulásához jelentősen hozzájárult, hogy az évekkel ezelőtt hozott strukturális intézkedések 2016-ban is éreztették kedvező hatásukat. Így például a gyógyszertámogatási rendszer korábbi átalakítása mintegy 350 milliárd forinttal mérsékelte a 2016. évi kiadásokat, és a rokkantsági nyugdíjazás szigorításából keletkező megtakarítás is meghaladta a 300 milliárd forintot. Ugyanakkor az ágazati különadókból 2016-ban közel 175 milliárd forint bevételhez jutott az államháztartás, és 155 milliárd forint bevétel származott az elektronikus útdíjrendszer alkalmazásából, ezzel is biztosítva a műszaki infrastruktúra állagfenntartását, jó minőségben tartását.

2016-ban az európai uniós támogatásokkal kapcsolatos kiadások 2096,9 milliárd forint, a bevételek viszont csak 641,1 milliárd forint, így a központi költségvetési forrásból származó megelőlegezés 1381,1 milliárd forint volt, továbbá az egyéb bevételek 74,7 milliárd forint összegben teljesültek. Nyilván ezt csak egy erős gazdaság és erős költségvetés tudhatta megfinanszírozni. Az uniós támogatásokhoz kapcsolódó kiadások a tervezett eredeti előirányzat összegét 664,9 milliárd forinttal haladták meg. Ezzel szemben az európai uniós bevételek az egyéb bevételekkel együtt 177,7 milliárd forinttal alulteljesültek a tervezetthez képest, ezáltal a központi költségvetési forrásból a tervezettnél 842,6 milliárd forinttal több forrást kellett biztosítani az uniós támogatások kifizetése érdekében, ami kedvezőtlenül érintette a központi költségvetés pénzforgalmi egyenlegét. Ezzel együtt a jelenség azt támasztja alá, hogy 2016-ban a magyar gazdaság az európai uniós források jelentős visszaesése mellett is képes volt az Európai Unió átlagát meghaladó, több mint 2 százalékos, 2,2 százalékos GDP-növekedésre.

(10.40)

2016-ban is folytatódott az államadósság nominális értelemben vett növekedése, ugyanakkor a töretlen gazdasági növekedésnek köszönhetően a GDP-arányhoz viszonyított, a hazai és az uniós módszertan szerinti eladósodottsági mutatók az előző évhez képest javultak.

Az államadósság szerkezetének változásában 2016-ban továbbra is megfigyelhető volt a forinteszközök arányának kedvező arányú növekedése. A forintadósság összetételében a kötvénykibocsátás mértéke növekedett, az államkötvények és az akkori rövid lejáratú állampapírok is előtérbe kerültek, jellemzően a hazai megtakarításokra támaszkodva. A jelenlegi tendenciákat fenntartva az államadósság devizaaránya a 2011-es 52 százalékos, rendkívül veszélyes, kitett állapothoz képest 2018 végére a kevésbé sérülékeny 22 százalék közelébe csökkenhet, amelynek következtében jelentősen csökken a magyar gazdaság kitettsége.

Az államadósság kezelésével kapcsolatos kiadások 2016-ban a GDP 3,3 százalékát tették ki, amely a 2015. évinél 0,4 százalékponttal kevesebb volt. A nagyságrendileg magasabb adósságállományt összességében nominálisan és fajlagosan is alacsonyabb kiadással lehetett fedezni. A kedvező folyamat Magyarország javuló nemzetközi megítélésének, a pénzügyi piacon tapasztalható kedvező körülményeknek és az államháztartási folyamatok, a hiány és az államadósság alakulása kiszámítható változásának volt köszönhető.

A központi alrendszer bevételei a módosított előirányzathoz képest 2016-ban összességében túlteljesültek. Egyrészt a gazdálkodó szervezetek befizetései, a lakosság befizetései, a kamatbevételek, az egyéb bevételek és az egyéb uniós bevételek meghaladták a tervezett értéket. Másrészt a fejezeti kezelésű előirányzatok EU-támogatása, a fogyasztási adók, illetve az állami vagyonnal kapcsolatos befizetések alulteljesültek. Mindez ismételten ráirányítja a figyelmet az általános forgalmi adó csökkentésével kapcsolatos dilemmákra, amelyek időről-időre felvetődnek különböző ágazatok, illetve fogyasztási cikkek tekintetében.

Ezúton is szeretném felhívni a figyelmet, hogy az áfa rendkívül érzékeny terület. Mivel ez az adónem jelenti a központi költségvetés bevételeinek legnagyobb tételét, ezért akár néhány százalékpontos vagy néhány ágazati terület adócsökkentése is akár százmilliárdos bevételkiesést jelenthet, mindamellett, hogy folyik most a korábbi válságnak egy adóeljárási helyreállítása is, hogy az állam hamarabb fizeti vissza az áfát, mint ahogy korábban, 75 napról 40-re csökken, és jövőre még tovább fog ez az érték megjelenni (sic!), ami akár százmilliárdokkal tovább csökkenti majd egyébként az áfaoldali bevételek tényleges lehetőségét, mint kiadási forrás. Ez a tendencia a 2016-os, illetve a 2017 első félévi adatokból is kiolvasható, hiszen növekvő fogyasztás mellett nem nőttek olyan mértékben az áfabevételek, illetve nem nőttek az áfabevételek a tervezetthez képest.

Az elmúlt években a költségvetés ellenőrzése és elemzése során az Állami Számvevőszék számos alkalommal hívta fel a figyelmet az úgynevezett centralizációs arány magas szintjére. Minden ország gazdaságára jelentős befolyást gyakorol a költségvetés gazdaságon belüli súlya, a GDP-hez viszonyított újraelosztás mértéke. A centralizációs arány a költségvetési bevétel GDP-hez viszonyított aránya, amely tavaly jelentősen csökkent.

Az elemzésünk egyik fontos következtetése, hogy 2016-ban a centralizációs arány előző években tapasztalt növekedési trendje megfordult, és a 2015. évi 48,2 százalékhoz képest 3,4 százalékponttal csökkent egy éven belül, ami 44,8 százalékra való csökkenést jelen. E mutatók alakulásában az uniós források kisebb mértékű felhasználása mellett tükröződnek a kormányzat adópolitikai intézkedései és a munkajövedelem adóterhének csökkentése.

A mutató változása azért is kiemelendő, mert a jelentős csökkenés a GDP előző évhez képest mérsékeltebb növekedése mellett következett be. Ezzel párhuzamosan az újraelosztási arány is csökkent az előző évi 50,2 százalékos mértékről 3,5 százalékponttal a 2016. évben, ami 46,7 százalékos újraelosztási arányt jelent. 2016-ban tovább csökkent a munkanélküliségi ráta; a foglalkoztatottak száma a rendszerváltozás óta a legmagasabb volt, és ezek a folyamatok 2017-ben is folytatódnak ‑ derül ki a legfrissebb foglalkoztatási statisztikákból is.

Tavaly 72,1 százalékra nőtt a magyar foglalkoztatási ráta, ami azt jelenti, hogy első alkalommal haladta meg az Európai Unió tagországainak átlagát. Ezért is mondhatjuk, hogy valójában egy versenyképességi fordulat is elindult 2016-ban, nemcsak a növekedés tekintetében, hanem egyéb fontos makrogazdasági összefüggésekben is egy visszazárkózás történik az európai versenybe való beszállást jelző adatok kapcsán.

A keresetek alakulását a munkaerőpiaci hatások mellett számos kormányzati döntés is befolyásolta. A minimálbér és a garantált bérminimum is növekedett 2016-ban. A tavalyi e sztendőben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági bruttó átlagkeresete 6,1 százalékkal haladta meg az előző évi értéket. Ez a rendkívül dinamikus, emelkedő tendencia 2017-ben is folytatódott, és várhatóan folytatódik az év további részében is.

A háztartások fogyasztásának alakulására több tényező is kedvezően hatott, amelyek közül a legfontosabbak a növekvő foglalkoztatás, a növekvő keresetek, a személyi jövedelemadó kulcsának csökkenése, a fogyasztói bizalom erősödése, valamint a rendkívül alacsony infláció. A háztartások pénzügyi megtakarításai 2013 óta töretlenül növekednek, és tavaly már a pénzügyi kötelezettségek folyamatos csökkenése is megfigyelhető volt. Így azt mondhatjuk, hogy nemcsak a költségvetésben, hanem a háztartások költségvetésében is beállt a fordulat, és mikroszinten, a gazdaság mikroszintjén, a családok szintjén is egy gazdasági fordulat folyamatai bontakoznak ki a szemünk előtt 2016-ban. Nőnek a megtakarítások, és kisebb mértékben, de nő a fogyasztás is a jövedelemnövekedéshez képest. Egyébként ez egy bölcs, gazdaságos gondolkodást jelez, hiszen a háztartások láthatóan beosztják a többletbevételeiket, megosztják a fogyasztásbővülés és a megtakarítás tekintetében, illetve a tartozásaik visszafizetése között.

A nemzetgazdasági beruházások értéke az előző évhez képest jelentősen visszaesett. E hatás különösen a költségvetési szervek esetében volt érzékelhető, a vállalkozások beruházási aktivitása ehhez képest kisebb mértékben csökkent. 2016-ban az export volumene 5,8 százalékkal, az importé 5,7 százalékkal növekedett az előző évhez képest. A külkereskedelmi aktívum a korábbi évekhez viszonyítva is jelentős mértékű, most már közel 10 milliárd euró volt. Különösen pozitív volt a szolgáltatások külkereskedelmi egyenlegének változása, az export 4,9 százalékos bővüléséhez képest az import 0,3 százalékponttal növekedett.

A gazdasági növekedést támogatta az árak mérsékelt, 0,4 százalékos növekedése, valamint a jegybanki alapkamat stabilan alacsony szintje. A nemzetközi környezet is jellemzően segítette a gazdaságpolitikai célok elérését, a világgazdaság jelentős szereplői a mérsékelt növekedés jeleit mutatták.

Tisztelt Képviselők! Hosszú idő után, a kedvező költségvetési és adósságkezelési folyamatoknak is köszönhetően a 2016 második feléig fennálló adósminősítés befektetésre ajánlott, stabil kategóriára változott Magyarország tekintetében. Ez is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország versenyképessége erősödjön. Ugyanakkor a költségvetési erőfeszítések eredményei kevésbé jelentek meg a különböző nemzetközi versenyképességi rangsorokban. Ennek indoka, hogy a versenyképesség mérésében a kormányzati haték0nyság a minősítési tényezők között alacsony részarányt képvisel, és sokkal nagyobb arányúak a szubjektív tényezők, a megítélések. Ebben van további jelentős hátránya az ország gazdasági versenyképességi mérőszámai tekintetében.

(10.50)

Meggyőződésem szerint munkánkkal, az október 2-án nyilvánosságra hozott és az Országgyűlésnek, illetve a Költségvetési Tanácsnak is átadott jelentésünkkel és elemzésünkkel hozzájárulunk a kedvező költségvetési folyamatokhoz, és támogatjuk, hogy az Országgyűlés a zárszámadási törvényjavaslat elfogadásáról megalapozottan, a költségvetés egészének az átláthatósága alapján hozza meg a döntését. A munkánk hasznosul, hiszen tapasztalataink hozzájárulnak a megalapozott és hosszú távú gazdasági növekedést eredményező költségvetési politika alkalmazásához.

Végezetül ezúton is szeretném megköszönni mind az ellenőrzésben közreműködő szervezetek munkatársainak és vezetőinek a nyári munkáját, az egészéves munkáját, valamint a Számvevőszékben dolgozó kollégáimnak az erőfeszítéseket. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  20  Következő    Ülésnap adatai