Készült: 2021.05.13.04:06:05 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

23. ülésnap (2014.11.03.), 281. felszólalás
Felszólaló Domokos László
Beosztás az Állami Számvevőszék elnöke
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 14:28


Felszólalások:  Előző  281  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladata, hogy tapasztalataival támogassa a jó kormányzást, valamint az Országgyűlés törvényalkotó munkáját. Az elsődleges ellenőrzési tevékenységünk mellett ezért előtérbe kerül a tanácsadó, véleményalkotó funkciónk. Célunk, hogy átláthatóbbá és eredményesebbé tegyük a közpénzek felhasználását, és hozzájáruljunk a közszolgáltatásokat biztosító intézmények és rendszerek hatékonyabb működéséhez, az ellenőrzéseink, elemezéseink olyan pozitív változásokat indítsanak el, amelyek jobbá teszik az állampolgárok mindennapi életét.

Mindez az elmúlt években megmutatkozott a törvényalkotás és az országgyűlési munka fokozott támogatásában, a tanácsadói tevékenységünk megerősítésében és abban a szisztematikus munkában, amellyel hozzá kívánunk járulni az arányos államadósság mérséklésével kapcsolatos alkotmányos kötelezettség teljesítéséhez.

Szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt, a versenytörvény parlamenti vitájában szólaltam fel, amikor a tisztességtelen piaci magatartásról és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény módosítását tárgyalta az Országgyűlés. Ma ismét egy olyan téma van napirenden, amellyel kapcsolatban mindenképpen szeretném megosztani önökkel a tapasztalatainkat, illetve felvetéseinket, a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvényjavaslat tárgyköréhez ugyanis széles körű számvevőszéki tapasztalatok kapcsolódnak.

(22.00)

Az OECD tagállamainak gazdasága egyre inkább tudásra és információra alapozott. Széles körben elfogadott, hogy kizárólag a tudás révén fokozható a termelékenység és a gazdasági növekedés. Ennek következtében a gazdasági teljesítményben központi szerepet kapott az innováció, a technológiai megújulás és a tanulás. A tudásalapú piacgazdaságban a jólét, a teljesítmény és a foglalkoztatás növekedését a tudásintenzitás és a magas technológia dinamikus fejlődése határozza meg. A modell lényege a kreatív, kezdeményező, tanulni képes és mobil munkaerőben és az innovációs rendszerek fejlesztésében keresendő.

Az Európai Unió lisszaboni, majd Európa 2020 stratégiája tartalmazza a versenyképesség növelésére, a kutatás-fejlesztés támogatására vonatkozó célkitűzéseket. A kapcsolódó nemzeti vállalásokhoz igazodva az Állami Számvevőszék eszköztárának teljes kihasználásával keresi azokat a lehetőségeket, melyekkel hozzájárulhat a versenyképes tudás szempontjából releváns ágazatok fejlesztéséhez, a megteremtett tudás jobb hazai hasznosulásához. Jelenleg is több elemzés készül a versenyképes tudás, az oktatási és kutatás-fejlesztési témakörök tekintetében. Előkészítés előtt áll a hazai kutatóintézeti rendszer működésének ? korábbi számvevőszéki ellenőrzésekre alapozott ? átfogó értékelése is, amely nyilvánosságra fog kerülni a következő hetekben.

Tisztelt Képviselők! Idén márciusban zártuk le az agrárkutató és génmegőrző intézetek ellenőrzését és hoztuk nyilvánosságra az erről szóló jelentésünket. Négy kutatóintézet 2008 és 2012 közötti gazdálkodását vettük górcső alá, egy esetben pedig a 2008 és 2010 közötti működést értékeltük abból a szempontból, hogy a felügyeletet ellátó Vidékfejlesztési Minisztérium irányító szervi feladatait az előírásoknak megfelelően látta-e el, másrészt a kutatóintézetek megfelelően gazdálkodtak-e a rájuk bízott közpénzekkel, illetve szabályosan alakították-e ki a szervezeti, szabályozási kereteiket, kontrollrendszereiket.

Összefoglalva elmondhatom, hogy szinte minden értékelt területen hiányosságokat és szabálytalanságokat tártunk fel. Megállapítottuk, hogy az ellenőrzött időszakban az irányító szervi feladatokat ellátó minisztérium nem alakította ki a szakmai elvárások, követelmények rendszerét, dokumentáltan nem követte nyomon és nem értékelte az intézetek kutatási tevékenységét, ezért az elszámoltathatóság korlátozott volt. Az ellenőrzött intézetek esetében a bevételi és kiadási módosított előirányzatok minden évben jelentősen meghaladták az eredeti előirányzatot, ami a tervezés megalapozatlanságát mutatja. Az ellenőrzött időszakban az intézetek a jogszabályi előírás ellenére nem végeztek önköltségszámítást, belső kontrollrendszereik nem biztosították a szabályszerű működést. Az intézetek vezetői kockázatkezelési és monitoringrendszereket nem működtettek, kockázatelemzést nem végeztek.

(Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A kutatás-fejlesztésre szánt források egy része a magyarországi felsőoktatásban, a kutatóegyetemi hálózatban jelenik meg. Jelenleg is zajlik az összes magyarországi állami, illetve két egyházi felsőoktatási intézményre kiterjedő számvevőszéki ellenőrzés-sorozat. Eddig kilenc jelentést hoztunk nyilvánosságra, és további több mint húsz intézmény ellenőrzése van folyamatban. Összességében elmondható, hogy rendkívül sok szabálytalanságot, hiányosságot találtunk az ellenőrzéseink során az egyetemeken és a főiskolákon. Az eddig nyilvánosságra hozott jelentéseink tapasztalatait összegezve a belső kontrollrendszereket illetően az egyetemek és főiskolák többségében a kontrollkörnyezetet a kockázatkezelési és monitoringrendszer hiányosságai jellemezték, a kontrolltevékenységek működése pedig nem felelt meg az előírásoknak. A gazdálkodási jogkörök gyakorlása az intézmények többségénél szabálytalan, egyes intézmények megsértették a közbeszerzésekre vonatkozó előírásokat, az intézmények több mint felénél a hallgatói költségtérítéseket nem a Magyar Államkincstárnál vezetett számlán kezelték, a térítési díjakat pedig nem minden esetben alapozták meg önköltségszámítással.

Egyes intézmények mérlegeiben a feltárt hibák összege meghaladta a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott jelentős összeget, a követelések és részben a kötelezettségek kimutatása, besorolása, illetve értékelése több esetben nem volt szabályszerű. Az eszközök és források állományának valódiságát több intézmény leltárral nem támasztotta alá teljeskörűen, az intézmények egy része pedig nem készített vagyongazdálkodási tervet.

Az ellenőrzéseink megállapításai alapján több tucat esetben éltünk a személyi felelősségre vonás felvetésével, illetve számos esetben jelzéssel éltünk az adott ügyben illetékességi jogkörrel rendelkező hatóságok, nyomozati szervek felé.

Az egyetemeket és a főiskolákat érintő ellenőrzéseink ugyan közvetlenül nem terjednek ki az intézmények oktatási, tudományos tevékenységére, ugyanakkor a feltárt szabálytalanságok számos kérdést vetnek fel ezzel kapcsolatban. Vajon mennyire lehetett átlátható, hatékony és eredményes a kutatás-fejlesztésre szánt közpénzek felhasználása akkor, amikor az egyetemek és főiskolák működését ilyen széles körben jellemezték a szabálytalanságok?

Tisztelt Képviselők! Az elmúlt években többek között az ÁSZ korábbi, a területet érintő ajánlásainak és javaslatainak felhasználásával, figyelembevételével ment végbe a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatának átszervezése. Ezt a megállapítást az MTA korábbi vezetőinek a nyilatkozataiból tudjuk, ugyanakkor az ÁSZ nem elégedhet meg ennyivel, ellenőrizzük is a területet. A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeti hálózatának átalakítása, egyes kiemelt kutatóintézetek gazdálkodása és feladatellátása című ellenőrzés a jelentésírás szakaszában van, egy-két hónapon belül nyilvánosságra fog kerülni.

A Nemzeti Innovációs Hivatal pénzügyi és vagyongazdálkodásának szabályszerűségi ellenőrzése jelenleg a folyó ellenőrzés szakaszában tart. Szintén folyó ellenőrzés zajlik a központi alrendszer egyes intézményei pénzügyi és vagyongazdálkodásának ellenőrzése keretében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál.

Jelenleg folyamatban van az országos tudományos kutatási alapprogramok ellenőrzésének előkészítése, az úgynevezett előtanulmány-elemzés készítése. Az elemzés átdolgozása indokolttá vált a napirenden lévő, a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvényjavaslat 2014. évi október 27-i benyújtásával, miszerint a szervezet jogutóddal 2014. december 31-én megszűnik.

Tisztelt Képviselők! A kutatóintézetek, kutatás-fejlesztési rendszerek működése során alapvető kockázatként jelentkezik a tudományos tevékenység gyakorlatilag határtalan potenciális lehetőségei, perspektívái és a pénzügyi-gazdasági feltételek szabta kemény korlátok között feszülő folyamatos ellentmondás. Ennek kezelése egyértelmű, transzparens működési és gazdálkodási szabályrendszer megalkotását teszi szükségessé. A szabályok érvényre jutása a működés minden területére kiterjedő és hatékonyan működő belső kontrollt kíván meg.

Az összetett, sok elemből álló intézményrendszerből és támogatási forrásokból fakadó kockázatok párhuzamos feladatvégzést és forrásfelhasználást, emellett egyes feladatok elmaradását eredményezhetik. Fontos, hogy a magas szintű stratégiai elvárások, követelmények, célok világosan és reálisan kerüljenek megfogalmazásra, ezt követően az egyes szervezetek vezetői kellő időben, egyértelműen hozzák az intézmények tudomására ezeket, biztosítva a feladatok elvégzéséhez szükséges pénzügyi, tárgyi és személyi feltételrendszert is.

A hatékony és eredményes feladatellátás megköveteli a gazdaságossági és hasznosulási kritériumok, mutatók meghatározását, nyomon követését. A tudományos kutatások területén a tevékenység jellegéből következően sok esetben nehézkes objektív, mérhető kritériumok kialakítása, a tudományos közösséggel való elfogadtatása. Mindez a monitoringgal kapcsolatos kockázatok fokozott jelenlétét vonja maga után. Fontosnak tartom jelezni, hogy nemzetközi szinten több olyan példa van ? az Európai Unió vagy az OECD gyakorlatában ?, hogy egyes kutatási tevékenységek esetében az adott tevékenység jellegét figyelembe vevő teljesítményindikátort alkalmaznak.

Tisztelt Ház! Gyakran hangoztatjuk, hogy a rend értéket teremt, és szilárd meggyőződéssel vallom, hogy a rend mindennek az alapja. Rendetlenségben nem várható sem hatékonyság, sem eredményesség. Márpedig ha kutatás-fejlesztésre és az innovációra elköltött közpénzekről beszélünk, azt hiszem, a hatékonyságnak és az eredményességnek kiemelt jelentősége van. A K+F szektorra szánt közpénzek ugyanis akkor töltik be a szerepüket, beleértve az adókedvezményeken keresztül juttatott ilyen támogatásokat, ha érdemben hozzájárulnak a magyar gazdaság versenyképességéhez, nagy számban új szabadalmakat hoznak, bővítik az exportot, és ezen keresztülhozzájárulnak majd az államadósság csökkentéséhez is.

Az Állami Számvevőszék 2013. évi beszámolójához kapcsolódó expozémban már felhívtam a figyelmet, hogy tapasztalataink azt mutatják, hogy még mindig nem megfelelőek a közpénzügyi tervezés eredményességi kritériumai, a célok pedig nem minden esetben mérhetők, ezért ezeket a mutatókat még fejleszteni szükséges. A közpénzeket befektetésként kell kezelni, felhasználásuk során átlátható stratégiákra van szükség. Meg kell határozni a kitűzött célokat, a tervezett, számszerűsített eredményeket, ezeket pedig folyamatosan nyomon is kell követni.

(22.10)

Mérőszámokat kell kidolgozni, naprakész monitoringrendszert alkalmazni, valamint biztosítani a folyamatos ellenőrzést. Nem véletlen, hogy a nemzetközi szervezetek is komoly erőfeszítéseket tettek a K+F eredményességének mérhetővé tétele érdekében. Elég, ha itt csak az Európai Bizottság által kidolgozott innovációs mutatószámrendszerre utalok. Ezek a felvetések, azt hiszem, a kutatás-fejlesztésre fordított források esetében is alapvető jelentőségűek.

Álláspontom szerint minden elköltött közforinthoz eredményességi kritériumokat és mérhető célokat kell társítani. A jelenlegi, gyorsan változó és kiszámíthatatlan nemzetközi gazdasági környezetben kulcskérdés a közpénzek, a hazai és az uniós források tervezett, célszerű, hatékony és eredményes felhasználása. Ez ugyanis alapvetően befolyásolja a gazdasági növekedést, az ország fejlődési lehetőségét, és szorosan összefügg az úgynevezett arányos adósságmutató teljesülésével a GDP növekedésén keresztül.

Az Állami Számvevőszéknél befejezéséhez közeledik annak a tanulmánynak a kidolgozása, amelyben azt járjuk körbe, hogy a számvevőszéki ellenőrzésnek milyen szempontjai és fókuszterületei legyenek a versenyképes tudás megszerzését és hasznosítását szolgáló állami intézkedések ellenőrzésénél. A tanulmány megállapításaira alapozva a jövőben még inkább ellenőrzésünk fókuszába állítjuk a K+F azon területeit, amelyek közvetlenül hozzájárulhatnak Magyarország nemzetközi versenyképességének javulásához.

A napirenden lévő törvényjavaslat szerint a kormány a kutatás-fejlesztési és innovációs közfinanszírozású támogatásával kapcsolatos feladatait egységes szervezet keretei között, az új Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal útján hajtja végre. A létrehozandó rendszerrel együtt el kell érni, hogy a hazai és az uniós források kutatás-fejlesztésre és innovációra történő leghatékonyabb felhasználása, a stratégiai célok megvalósítási folyamatának értékelése megtörténjen.

Ennek eredményeként a későbbiekben lehetővé válhat egy megújuló teljesítmény-ellenőrzésen alapuló folyamat végrehajtása és annak hasznosulását nyomon követő, új intézményrendszer működése során való értékelése. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)




Felszólalások:  Előző  281  Következő    Ülésnap adatai