Készült: 2021.05.18.15:30:07 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

150. ülésnap (2016.05.11.), 6. felszólalás
Felszólaló Domokos László
Beosztás az Állami Számvevőszék elnöke
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka előterjesztő nyitóbeszéde
Videó/Felszólalás ideje 28:13


Felszólalások:  Előző  6  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Miniszter Úr! Államtitkár Urak! Elnök Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! 1990 óta az idei a 27., amikor az Állami Számvevőszék véleményezi a költségvetési törvényjavaslatot. Mégsem tekinthetjük ezt rutinfeladatunknak, hiszen Magyarország, a magyar nép gyarapodásának fontos feltétele az, hogy az Országgyűlés megalapozott költségvetést fogadjon el. Az Állami Számvevőszék számára megtiszteltetés, hogy a róla szóló törvény megbízza ezzel a feladattal, hiszen talán kevesen tudják, hogy nagyon kevés ország legfőbb ellenőrző szerve rendelkezik bármiféle jogkörrel a költségvetés elfogadásának folyamatában.

Az Állami Számvevőszék ennek a nagy kihívást jelentő feladatnak igyekszik legjobb tudása szerint eleget tenni. Ezért 2014-ben a költségvetési törvényt megalapozó ellenőrzésre egy új módszertant dolgoztunk ki, és hoztunk nyilvánosságra. Az önök előtt fekvő vagy a számítógépük monitorján olvasható mostani véleményünk is ennek az új módszertannak az alapján készült. A módszertani megújításnak az volt a célja, hogy az ÁSZ ne csak úgy általánosságban, vagy egy-egy elemet kiemelve véleményezze a költségvetési törvényjavaslatot, hanem egyértelmű és ellenőrzési szakmai szempontból alátámasztott választ tudjon adni arra a kérdésre, hogy a költségvetési törvényjavaslat megalapozott-e.

(8.40)

A törekvésünk a határozott véleményalkotásra ebben az évben újabb mérföldkőhöz érkezett, mivel az Állami Számvevőszék az Országgyűlés részére véleményét a számvevőszéki jelentések új formátumában készítette el. Az új jelentésformátum kialakításával az ÁSZ célja az volt, hogy minden jelentésünk egyértelmű választ adjon az ellenőrzés által feltett kérdésekre.

Az új formátumban készült vélemény összegzéssel kezdődik. Még ugyanazon az oldalon kiemeli a főbb megállapításokat és következtetéseket. A bevezető részeket követően a vélemény pontokba szedve tartalmazza az ÁSZ-ellenőrzés alapján született megállapításokat. Végül a II. és a III. számú mellékletek tételesen, az adott előirányzat megnevezésével tartalmazzák az ellenőrzés révén feltárt és számszerűsített kockázatokat, következésképpen nem kell a sorok között olvasnia annak, aki meg szeretné ismerni az ÁSZ véleményét.

Az Állami Számvevőszék véleményét megalapozó ellenőrzés összhangban van az Állami Számvevőszékről szóló törvény idevágó rendelkezéseivel, két fő kérdést tett fel. A költségvetési törvényjavaslat összeállítása a jogszabályi előírásoknak megfelelően történt-e? A másik kérdésünk az, hogy a költségvetési törvényjavaslat megalapozott-e, a bevétel előirányzatai teljesíthetőek-e. Az ÁSZ egyértelmű és határozott válaszát a vélemény összegzéséből idézem. Egyrészt: „A törvényjavaslat, egy előírás kivételével, megfelel az Alaptörvényben, a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvényben, valamint az államháztartásról szóló törvényben meghatározott követelményeknek.”; másrészt: „A költségvetési törvényjavaslat egésze megalapozott, a költségvetés tervezésénél figyelembe vett makrogazdasági előrejelzés teljesülése esetén a bevételi előirányzatok teljesíthetőek.”

Az Állami Számvevőszék véleményének a lényegét tehát a fenti három mondatban össze lehet foglalni. E három mondat megalapozott kimondása azonban többhetes, megfeszített munka eredménye nemcsak az ellenőrzést végző számvevők, hanem a költségvetési törvényjavaslatot összeállító minisztériumi dolgozók részéről is. Valamennyiük munkáját szeretném itt az Országgyűlés előtt is megköszönni.

A költségvetési törvényjavaslat összeállítása egyre nehezebb feladat, ennek azonban örülni kell, mivel a feladat nehezebbé válását a követelmények szigorodása okozza. E követelményeket két csoportba lehet osztani: egyrészt az átláthatósági követelmények, másrészt a tartalmi követelmények. Mind a kettő egyaránt fontos, sőt egymást erősítik, hiszen ha a költségvetés nem átlátható, akkor homályban marad a tartalmi követelmények esetleges nem teljesítése is.

Ellenőrzésünk megállapította, hogy az átláthatósági követelmények teljesültek, azaz a költségvetési törvényjavaslat, ideértve az indoklását is, tartalmaz minden olyan információt, amelyet a törvények előírnak, sőt, ennél többet is. Az Állami Számvevőszék ugyanis elsősorban nem tartalmi, hanem átláthatósági szempontból tartja fontos előrelépésnek azt, hogy a törvényjavaslat az előirányzatokat három csoportra bontja: hazai működési, amely nullás egyenlegű; hazai felhalmozási, amely közel 700 milliárdos hiánnyal számol; európai uniós fejlesztési költségvetés, amely több mint 460 milliárd forintos hitelfelvétellel tudja biztosítani a kiadási oldalát. Ettől kezdve ugyanis minden érdeklődő tudhatja, hogy a közpénz melyik forintja megy működésre, felhalmozásra, illetve uniós programhoz kapcsolódó fejlesztésre.

A költségvetési törvényjavaslattal szembeni tartalmi követelmények az elmúlt években jelentősen megnövekedtek, hiszen a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvénybe az Alaptörvényben meghatározott államadósság-szabály mellett beépült az Európai Unió által előírt szabályok egy része is, azaz ezek teljesítését a magyar törvények is megkövetelik. Az Állami Számvevőszék ellenőrzése alátámasztja, hogy a 2017. évi költségvetésnek a törvényjavaslat szerinti végrehajtása során az államadósság-szabály teljesül. Természetesen ezt nem annak alapján mondjuk, hogy a törvényjavaslatban szereplő négy számot, a 2016. évre várható GDP-t és államadósságot, valamint a 2017-re előre jelzett GDP-t és államadósságot mi is elosztottuk egymással, és ugyanazt az eredményt kaptuk, mint az előterjesztő, hanem tételesen ellenőriztük, hogy a várható és az előre jelzett államadósság számítását megalapozottan, például megbízható adatokra építve végezték-e el az illetékes kormányzati szervek.

Ugyanakkor a GDP előrejelzésének helyességét az ÁSZ nem ellenőrizte, mivel a gazdasági prognózisok helyességének elbírálása nem tartozik az ÁSZ kompetenciájába. Ezért érzékenységvizsgálatot végeztünk, hogy a GDP mekkora növekedése esetén teljesülne még az államadósság-szabály a tervezett mértékű államadósság mellett. Számításaink azt eredményezték, hogy az adósságszabály, minden más tényezőt változatlannak tekintve, még a GDP 1,6 százalékos emelkedése esetén is teljesül, azaz az államadósság csökkentésének alkotmányos követelménye tekintetében a költségvetési törvényjavaslat még viszonylag jelentős, úgynevezett implicit tartalékot is tartalmaz.

A költségvetési törvényjavaslat teljesíti azt a követelményt is, hogy a kormányzati szektor uniós módszertan szerint számított egyenlege nem lehet kedvezőtlenebb a GDP 3 százalékának megfelelő hiá­nyá­nál. Ennek megállapításánál abból indultunk ki, hogy a törvényjavaslat a központi alrendszer hiányát 1166,4 milliárd forintban állapítja meg, ami az előre jelzett GDP 3,1 százalékának felel meg.

A törvényjavaslat általános indokolásának V. fejezete részletesen levezeti, hogy ebből az egyenlegből milyen összefüggések és mértékek alapján állapítható meg a kormányzati szektor hiánya, amelyet a 479/2009. EK-rendelet szerint kell kiszámítani. A levezetés szerint a kormányzati szektor így kiszámított hiányának és a bruttó hazai termék előre jelzett mértékének a hányadosa százalékban kifejezve 2,4 százalék, ez kedvezőbb a gazdasági stabilitásról szóló törvény 3/A. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott 3 százaléknál. A törvényi előírás tehát teljesül.

A törvényjavaslat indoklása arról is tájékoztat, hogy a kormányzati számítások szerint a strukturális hiány, azaz a kormányzati szektornak a gazdasági ciklus hatásaitól és egyedi tételektől megtisztított egyenlege 2017-ben a GDP 2,1 százalékát teszi ki. Ennek azért van jelentősége, mert a középtávú költségvetési célt a strukturális egyenlegre vonatkozóan kell meghatározni. Magyarországnak az aktuális, azaz a 2016 és 2020 közötti időszakra vonatkozó kon­vergenciaprogramja a középtávú hiánycélt 2017-re a GDP 1,5 százalékában határozta meg, ennél pedig a strukturális hiány 2,1 százalékos mértéke nagyobb hiányt jelent. Következésképpen nem teljesül a gazdasági stabilitási törvény 3/A. § (2) bekezdés a) pontjában rögzített előírás, amely szerint a kormányzati szektor egyenlegét úgy kell meghatározni, hogy az összhangban legyen a középtávú költségvetési cél elérésével. Az összhang hiánya szankciót nem von azonban maga után. A következő évek költségvetéseinek tervezésénél ezért azonban erőteljesebben kell majd törekedni a középtávú költségvetési hiánycél elérésére.

A központi költségvetési törvényjavaslat megalapozottságát a költségvetés úgynevezett meghatározó előirányzatai tervezésének tételes ellenőrzése alapján állapítottuk meg, például tételesen ellenőriztünk minden olyan előirányzatot, amelynek az összege a központi alrendszer bevételi, illetve kiadási főösszegének 0,5 százalékát eléri. Az ellenőrzésünk azonban nem terjed ki a költségvetés ezernyi kisebb tételére, mivel ezek egyikének-másikának az előirányzattól kedvezőtlenebb alakulása érdemben nem befolyásolja a költségvetés hiányát. E megközelítéssel az Állami Számvevőszék a költségvetési tervezet bevételi előirányzatai 90 százalékának, a kiadási előirányzatai 82,8 százalékának megalapozottságát ellenőrizte, az előirányzatok tervezését végző szervezetek által átadott dokumentáció alapján.

(8.50)

Ellenőrzésünk megállapította, hogy az ellenőrzött kiadási előirányzatok 99,2 százaléka megalapozott, 0,5 százaléka részben megalapozott, és 0,3 százaléka nem megalapozott. Az ellenőrzött bevételi előirányzatok 99,9 százaléka megalapozott, és csak 0,1 százaléka, amely részben megalapozott. Az Állami Számvevőszék írásban átadott véleményének 1. számú melléklete részletesen ismerteti, hogy nyilvános módszertanunk alapján egy előirányzatot mikor tekintünk megalapozottnak, részben megalapozottnak, illetve nem megalapozottnak. A fenti arányok alapján az Állami Számvevőszék a költségvetési törvényjavaslat egészét megalapozottnak minősítette. Az ellenőrzés következő lépésében megpróbáljuk számszerűsíteni az egyes előirányzatok megalapozatlanságából származó kockázatokat. Az ellenőrzésünk kockázatosnak ítéli meg 5,6 milliárd forint összegű bevételi előirányzat teljesülését, valamint megállapította annak kockázatát, hogy az egyes kiadások összesen 62,7 milliárd forint összeggel meghaladták a tervezett előirányzatot. Ez egyébként a véleményünk 52. oldalán található.

Emellett a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezete peres ügyek kiadási előirányzatához kapcsolódóan jelentős mértékű kockázatokat azonosított az ellenőrzés egy nagy értékű per esetében. Ezt azonban nem lehetett számszerűsíteni, hiszen a per elhúzódásától és kimenetelétől függ, hogy keletkezik-e a magyar államnak 2017-ben fizetési kötelezettsége és az milyen összegű lesz.

Bevételi kockázatot a norvég alap esetében azonosítottunk az ismert viták miatt, ez azonban a költségvetési hiány szempontjából azért nem jelent kockázatot, mivel az alap bevételeinek elmaradása esetén kifizetésekre sem kerül sor. A kiadási előirányzatoknál nagyobb összegek elköltése azon előirányzatok esetében áll fenn, amelyek év közben törvénymódosítás nélkül is túlléphetőek. Ezeket a szakzsargon nagyon szemléletesen felülről nyitott előirányzatnak nevezi. Ezen előirányzatokat szintén tételesen ellenőrzi az Állami Számvevőszék magas kockázatuk miatt.

Ebben az évben négy előirányzat esetében kellett megállapítanunk, hogy az előző évek adatai és más tényezők alapján a tervezett előirányzat összege kisebb a várható teljesülésnél. Ebből és még egy kisebb tételből jön ki az összesen 62,7 milliárd forintos kockázat. Ennek mértéke nem haladja meg a költségvetésben beállított tartalékok összegét. Ennek ellenére az Országgyűlésnek célszerű mérlegelnie, hogy a kockázatokat más módon, például az előirányzatok meghatározott mértékű megemelésével mérsékli. A tételesen viszonylag alacsony összegű becsült kockázat ellenére ismét szeretném felhívni a figyelmet arra az általános kockázatra, amit a felülről nyitott előirányzatok magas aránya jelent a költségvetési törvényjavaslat egésze szempontjából. A felülről nyitott kiadási előirányzatok összegét a költségvetés kiadási összegéhez viszonyítva 53,3 százalékot kapunk. Ez egy nagyon magas arány, ami kedvezőtlenül befolyásolja a költségvetés végrehajtásának átláthatóságát és elszámoltathatóságát.

Megítélésünk szerint azt a problémát, hogy egyes kiadások, például ilyen jogszabály vagy bírósági döntés alapján teljesítendő kifizetések, akkor is teljesíteni kell, ha az azok kifizetésére szolgáló előirányzatok már kimerültek. Kontrolláltabb módon lehetne megoldani például egy speciális tartalék létrehozásával ezen ügyek kezelését, mint a kiadási előirányzatok automatikus vagy a kormány engedélyéhez kötött túllépésének lehetővé tétele.

Itt szeretnénk szólni egy másik rendszeresen felemlegetett problémáról, mivel ennek a megoldása érdekében a közelmúltban jelentős jogszabály-módosítás történt. Ez a probléma az év végi maradványok kezelése. Ellenőrzéseink során azt tapasztaltuk, hogy az adott évben el nem költött és ezért a következő évre átvihető maradványok évről évre növekszenek, és egyre súlyosabb túlköltési kockázatot jelentenek abban az évben, amikor felhasználjuk ezeket. Az államháztartásról szóló törvény legutóbbi módosítása megteremtette annak a lehetőségét, hogy a nagy valószínűséggel keletkező maradványokat a kormány év közbeni döntéssel más célra használja fel. Ennek komoly jelentősége van a 2017. évi költségvetés végrehajthatósága szempontjából, mivel ha 2016-ban kevesebb, a 2017-re átvihető maradvány keletkezik, akkor kisebb lehet az előző évek maradványából 2017-ben felhasznált összeg.

A potenciális maradványok évközi elköltésének lehetősége egyúttal erősíti és rugalmasabbá is teszi a költségvetési gazdálkodást, az adott évben hatékonyan fel nem használható előirányzatok más, hasznos, jó célra fordítását. A költségvetési gazdálkodás feltételrendszerét az is javítja, hogy az éves költségvetés mellett hároméves költségvetési tervek is készülnek. A kormány a központi költségvetési fejezeti szintű 2016-18. évi bevételi és kiadási középtávú tervszámairól szóló 2019/2015. december 29-i kormányhatározatban megállapította a központi költségvetés bevételeinek, kiadásainak, egyenlegének a költségvetési évet követő három évre tervezett összegét. E határozatban foglalt számoktól a kormány az egyes évekre vonatkozó költségvetések készítése során azonban eltérhet. Ezért a határozatban szereplő összegek elsősorban a tárcák számára jelentenek fogódzót többéves programjaik megvalósításához.

Ebből kiindulva az Állami Számvevőszék ellenőrzési programját egy új elemmel bővítettük ki az idén, amelyben azt ellenőriztük, hogy öt, általunk kiválasztott ágazati stratégia megvalósításának pénz­ügyi fedezetéről a 2017. évi költségvetés tervezése, illetve a hároméves előretervezés során az érintett tárcák gondoskodtak-e. Megállapítottuk, hogy a stratégiák célkitűzéseinek elérése tekintetében kockázatot jelent az, hogy a szükséges források betervezésére teljeskörűen nem került sor.

Ugyanakkor egyoldalúnak és igazságtalannak tartanám csak a kockázatokat kiemelni a számvevőszéki véleményből, amely oldalakon keresztül sorolja azokat az előirányzatokat és alapokat, amelyeket az ÁSZ ellenőrzése megalapozottnak minősített. A pozitív tényezők közül hármat szeretnék megemlíteni. Az első, hogy a költségvetés fedezetet teremt az uniós források nagyarányú felhasználásának társfinanszírozásához, illetve szükséges mértékű megelőlegezéséhez. A második, hogy megfelelő fedezetet biztosít az állami közoktatási intézményrendszer működtetéséhez, ideértve a szakképzési intézményeket is. Harmadszor, jelentős többletforrásokat tartalmaz az egészségügyben felhalmozódott bérezési, likviditási és egyéb feszültségek mérséklésére.

Tisztelt Országgyűlés! Az Állami Számvevőszék véleményének harmadik összegző megállapítása az, hogy a költségvetés tervezésénél figyelembe vett makrogazdasági előrejelzés megvalósulása esetén a bevételi előirányzatok teljesíthetők. Megállapításunk megfogalmazásában két körülmény tükröződik. Az első, hogy az Állami Számvevőszék a költségvetési törvényjavaslatot megalapozó makrogazdasági prognózis megfelelőségét nem ellenőrizte. Ezt a feladatot ugyanis a Költségvetési Tanács látja el. A másik az, hogy az Állami Számvevőszék a megfelelő bevételek mindegyike tekintetében tételesen ellenőrizte, hogy azokat a kormányzati makrogazdasági prognózisban foglaltakkal összhangban, az ellenőrzés idején már ismert jogszabály-módosítások figyelembevételével számították ki. Igen kedvező, hogy az idén minden adóbevételi és az állami tulajdon hasznosításával összefüggő előirányzatot megalapozottnak és teljesíthetőnek tudtunk minősíteni. Ez összhangban van azzal az évek óta tartó tendenciával, amely szerint az adóbevételek részben az adórendszer stabilizálódása, részben az adóbeszedés eredményessége érdekében tett intézkedések eredményeként kiszámíthatóvá váltak.

(9.00)

Természetesen nincs garancia arra, hogy a makrogazdasági folyamatok kormányzati prognózisnak megfelelően alakuljanak, ezért lényeges, hogy többelemű, rugalmas tartalékolási rendszer is beépül a költségvetésbe, amely alkalmas a jelenleg reálisan számba vehető kockázatok kezelésére.

A költségvetés átláthatóbbá, rugalmasabbá és kiszámíthatóvá válása jelentősen növeli a magyar gazdaság versenyképességét. Emellett a költségvetési törvényjavaslat azt tükrözi, hogy az állam a korábbiaknál sokkal aktívabban vesz részt a gazdasági folyamatokban. Ezt bizonyítja, hogy a költségvetésből a korábbi éveknél is több jut beruházásra, gazdaságfejlesztésre, az uniós támogatások társfinanszírozására, illetve megelőlegezésére. Egyáltalán nem mind­egy, hogy a központi költségvetés, azaz az állam éves pénzügyi terve mennyire és milyen módon járul hozzá az ország gazdasági versenyképességének fokozásához.

Az Állami Számvevőszékről szóló törvény 1. § (4) bekezdése értelmében: „Az Állami Számvevőszék az ellenőrzési tapasztalatain alapuló megállapításaival, javaslataival, tanácsaival segíti az Országgyűlést, annak bizottságait és az ellenőrzött szervezetek munkáját, amellyel elősegíti a jól irányított állam működését.” E tanácsadó funkcióhoz kapcsolódik az ÁSZ a jelen vélemény kialakításának keretében, azt is elemezve, hogy a költségvetésnek a törvényjavaslat szerinti elfogadása mennyiben járul hozzá Magyarország versenyképességének fokozódásához, konkrétan három, a gazdaság versenyképességét jellemző, a jó állam jelentésben használt index javulásához. Az elemzés nem volt része az ellenőrzési programnak, ezért azt a IV. számú mellékletben csatoltuk a véleményünkhöz.

Elemzésünk arra az eredményre jutott, hogy a három mutató, nevezetesen az adóbevételek GDP-hez viszonyított aránya, a GDP-arányos bruttó államadósság és a foglalkoztatottak száma a 2017. évi költségvetési tervek és prognózisok szerint kedvezően, a gazdasági versenyképességet javító irányban változik.

Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásomban eddig az ÁSZ írásos véleménye lényegének az ismertetésére szorítkoztam. Az Állami Számvevőszék azonban az Országgyűlés tanácsadó szerve, így indokolt, hogy az Országgyűlés előtt fekvő költségvetési törvényjavaslatot tágabb perspektívából is értékeljem.

Azt gondolom, hogy a 2017. évi költségvetés lesz az első, amelyet már nem kell válságköltségvetésnek tekinteni. Ez a költségvetés szakíthat a megszorító költségvetési politikával és azzal, hogy rövid távú gondolkodás jellemezze a tervezést. Szakíthat azzal a sok kárt okozó korábbi gyakorlattal is, amelyben a költségvetés sok feladatra egy kicsivel kevesebbet irányzott elő a szükségesnél, és év közben többször is módosítani kellett a költségvetést, vagy az intézmények kényszerültek rá arra, hogy beruházásokat átütemezzenek, számlák kifizetését tologassák egyik évről a másikra.

A válságköltségvetés szemléletével való szakítást két körülmény teszi lehetővé. Az első az, hogy a költségvetés makrogazdasági feltételei viszonylag kedvezően alakulnak. A második pedig, hogy az Országgyűlés és a kormány erőfeszítéseinek eredményeként Magyarország visszanyerte önállóságát költségvetési politikája alakításában. Természetesen az önállóság nem kevesebb, hanem több felelősséget jelent: élve visszanyert nagykorúságunkkal olyan költségvetést tud az Országgyűlés elfogadni, amely megalapozza a jövőjét, például a gyermekes családok lakáshoz jutását, a vállalkozások fejlődését, a magyar államkötvény-vásárló lakosság pénzügyi biztonságát. Remélem, hogy az Állami Számvevőszék véleménye is hozzájárult ahhoz, hogy az Országgyűlés egy megalapozott, de ugyanakkor a jövőbeni fenntartható fejlődés alapjait megteremtő költségvetési törvényt fogadjon el.

Ha már a fenntarthatóságról szóltunk, amelyet az ENSZ határozata a 2015 és ’30 közötti időszakban kiemelt feladatként határoz meg az országok felé, engedjék meg, hogy e kulcskérdésről néhány gondolatot szóljak. A pozitív folyamatok fenntarthatósága meghatározó a következő időszakban Magyarországon, Európában és a világ számára is. Itt azt érdemes mérlegelnünk, hogy a világgazdasági trendekben is bekövetkezhet kedvezőtlen irányú változás. Nem szabad tehát olyan hosszú távú, működési jellegű kötelezettségvállalásokba belemenni, amelyek kedvezőtlen gazdasági környezetben teljesíthetetlenné válnak.

A fenntarthatóság egyik kulcskérdése az, hogy az uniós forrásokat miként használjuk fel. Ezek ugyanis a felhasználásuk pillanatában adnak egy lökést a gazdaságnak, de később teherré válnak az ország számára, ha nem önfenntartó, sőt önmagától támogatás nélkül fejlődni tudó szervezetek kapják a támogatást. A fenntarthatóságot azonban nemcsak az uniós, hanem a hazai pénzek felhasználásánál is alapkövetelménynek kell tekinteni. Mit jelent ez? Elsősorban azt, hogy a közpénzeket nem elkölteni, hanem befektetni kell, azaz olyan helyeken kell felhasználni, ahol azok legalább szélesebb társadalmi-gazdasági összefüggésben megtérülnek, mert olyan infrastruktúrát hoznak létre, amit utána használnak és kihasználnak, olyan kutatást finanszíroznak, ami a későbbiekben hasznosul, és olyan munkahelyeket hoznak létre, amelyek maguktól is boldogulnának ‑ és még folytathatnám a sort.

De végül is, engedjék meg időm leteltével, hogy az elhangzott számvevőszéki vélemény kapcsán ajánljam azt a figyelmükbe a költségvetési vita folytatásához útmutatóként, és engedjék meg, hogy ezzel megköszönjem megtisztelő figyelmüket. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  6  Következő    Ülésnap adatai